HUT69370A - Arrangement for selective tuning of a radio receiver - Google Patents
Arrangement for selective tuning of a radio receiver Download PDFInfo
- Publication number
- HUT69370A HUT69370A HU9400043A HU9400043A HUT69370A HU T69370 A HUT69370 A HU T69370A HU 9400043 A HU9400043 A HU 9400043A HU 9400043 A HU9400043 A HU 9400043A HU T69370 A HUT69370 A HU T69370A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- frequency
- signal
- channels
- circuit
- transmitted
- Prior art date
Links
- 238000004891 communication Methods 0.000 claims description 75
- 230000005540 biological transmission Effects 0.000 claims description 73
- 238000012545 processing Methods 0.000 claims description 22
- 238000005259 measurement Methods 0.000 claims description 8
- 238000006243 chemical reaction Methods 0.000 claims description 6
- 230000000052 comparative effect Effects 0.000 claims 1
- 230000001413 cellular effect Effects 0.000 description 68
- 238000000034 method Methods 0.000 description 13
- 230000010267 cellular communication Effects 0.000 description 11
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 7
- 238000011160 research Methods 0.000 description 3
- 230000008054 signal transmission Effects 0.000 description 3
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 3
- 230000000977 initiatory effect Effects 0.000 description 2
- 238000012544 monitoring process Methods 0.000 description 2
- 206010029897 Obsessive thoughts Diseases 0.000 description 1
- 238000004364 calculation method Methods 0.000 description 1
- 238000001514 detection method Methods 0.000 description 1
- 230000009977 dual effect Effects 0.000 description 1
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 1
- 238000004146 energy storage Methods 0.000 description 1
- 239000003607 modifier Substances 0.000 description 1
- 230000000737 periodic effect Effects 0.000 description 1
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H03—ELECTRONIC CIRCUITRY
- H03J—TUNING RESONANT CIRCUITS; SELECTING RESONANT CIRCUITS
- H03J1/00—Details of adjusting, driving, indicating, or mechanical control arrangements for resonant circuits in general
- H03J1/0008—Details of adjusting, driving, indicating, or mechanical control arrangements for resonant circuits in general using a central processing unit, e.g. a microprocessor
- H03J1/0091—Details of adjusting, driving, indicating, or mechanical control arrangements for resonant circuits in general using a central processing unit, e.g. a microprocessor provided with means for scanning over a band of frequencies
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04B—TRANSMISSION
- H04B1/00—Details of transmission systems, not covered by a single one of groups H04B3/00 - H04B13/00; Details of transmission systems not characterised by the medium used for transmission
- H04B1/06—Receivers
- H04B1/16—Circuits
- H04B1/26—Circuits for superheterodyne receivers
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04W—WIRELESS COMMUNICATION NETWORKS
- H04W72/00—Local resource management
- H04W72/50—Allocation or scheduling criteria for wireless resources
- H04W72/54—Allocation or scheduling criteria for wireless resources based on quality criteria
- H04W72/542—Allocation or scheduling criteria for wireless resources based on quality criteria using measured or perceived quality
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Quality & Reliability (AREA)
- Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Computer Hardware Design (AREA)
- Microelectronics & Electronic Packaging (AREA)
- Mobile Radio Communication Systems (AREA)
- Channel Selection Circuits, Automatic Tuning Circuits (AREA)
- Transmitters (AREA)
- Transceivers (AREA)
- Circuits Of Receivers In General (AREA)
Description
A találmány tárgya elrendezés rádióvevő szelektív hangolására, elsősorban pedig a rádióvevő szelektív hangolásának a egy frekvenciacsatorna készletből egy adott frekvenciacsatornához, valamint elrendezés ezen eljárás megvalósítására.
A különféle kommunikációs rendszerek azt a célt szolgálják, hogy két vagy több hely között információt továbbítsanak, és legalább egy adót és legalább egy vevőt kell tartalmazzanak, amelyek adatátviteli kommunikációs csatornán vannak egymással összekapcsolva. A rádiókommunikációs rendszerek olyan kommunikációs rendszerek, ahol a kommunikációs csatorna olyan rádiófrekvenciás csatorna, amelyet az adatátviteli kommunikációs frekvenciaspektrum egy-egy frekvenciatartománya képez.
A rádiókommunikációs rendszerek egyik részét képezi tehát az adó, amely tartalmaz egy olyan áramköri elrendezést, amely az információs jelet a rádiófrekvenciás csatornán történő átvitelre teszi alkalmassá. A moduláció során a továbbítandó információ rádiófrekvenciás elektromágneses hullámon van továbbítva, amelyet általában vivőjelnek neveznek. Az eredő vivőjelet hívjuk modulált jelnek. Az eredő jel, amely tehát az adatátviteli jelet is tartalmazza, mint modulált jel tartalmazza mindazokat az információkat, amelyet az adó és a vevő között továbbítani kell.
Különféle modulációs eljárások ismertek, amelyek vivőjellel továbbítják az információt, és ily módon hozzák létre az adatátviteli jelet. Modulációs eljárás lehet az amplitúdó moduláció, frekvenciamoduláció, fázismoduláció, valamint ezen modulációs formák bármilyen kombinációja, amelynek segítségével tehát a vivőhullámon létrehozzuk az adatátviteli jelet.
A rádió adatátviteli rendszerek azért előnyösek, mert nincs szükség az adó és a vevő között fizikai kapcsolatra, és ha már a modulálással a modulált jelet létrehoztuk, úgy ez a modulált jel nagy távolságokra továbbítható.
Előny továbbá az is, hogy számos modulált jel továbbítható egyidejűleg az elektromágneses frekvencia spektrum különböző frekvenciáin. A kommunikációs jelek továbbítása azon a frekvenciacsatornán, amely az elektromágneses frekvencia spektrumból adott frekvenciasávokhoz tartozik, megfelelő szabályozókkal van biztosítva.
A kétutas rádiókommunikációs rendszereknél a rádiókommunikációs rendszer hasonló az előbb ismertetett rádiókommunikációs rendszerekhez, eltérés az, hogy lehetővé teszi mind a jelnek egy adott helyre történő továbbítását, mind pedig egy adott helyről továbbított jel vételét. Minden ilyen kétutas elrendezésnél a rádiókommunikációs rendszer tartalmaz adót is és vevőt is. Az egyetlen helyen elhelyezett adó és vevő tipikusan olyan egységként van kialakítva, amelyet rádió adó-vevőnek neveznek, vagy még egyszerűbben adóvevőnek.
A cellarendszerű adatátviteli rendszerek olyan kétutas rádió adatátviteli rendszerek, ahol a kommunikáció minden olyan rádió adó-vevővel létrehozható, amely olyan földrajzi területen fekszik, amelyet a cellarendszerű kommunikációs rendszer átfog.
A cellarendszerű adatátviteli rendszereknél számos telepített rádió adó-vevő van, amelyeket általában bázisállomásoknak neveznek, és amelyek egy adott földrajzi területen elszórtan helyezkednek el.
A bázisállomások önmagában ismert módon vezetékes, telefonhálózattal vannak összekapcsolva. Mindegyik bázisállomáshoz hozzá van rendelve egy adott földrajzi terület egy része, amely az adott bázisállomás közelében van elhelyezve. Egy-egy bázisállomáshoz rendelt földrajzi területet nevezik cellának. A celláknak a sokasága, amely mindegyik cella egy bázisállomás körzetét jelenti, együttesen határozza meg a cellarendszerű adatátviteli rendszer átfedés i vagy hatásterületét.
Egy rádió adó-vevő, amely például cellarendszerű kommunikációs rendszerben egy rádiótelefon lehet, bármelyik helyén is helyezkedik el a cellarendszerű kommunikációs rendszer területén belül, képes arra, hogy önmagában ismert vezetékes vagy telefonhálózaton keresztül a bázisállomás segítségével egy előfizetővel kapcsolatba lépjen. A rádiótelefon által létrehozott kommunikációs jelek először a bázisállomáshoz vannak továbbítva, majd az ismert vezetékes telefonhálózaton keresztül az elérni kívánt hálózathoz, és így jön létre a telefon kommunikációs kapcsolat. A telefon adatátviteli kapcsolat úgy is létrehozható rádiótelefonnal, hogy az adott területen belülről történik a kapcsolat kezdeményezés.
A legtöbb cellarendszerű adatátviteli rendszer működésének a protokollja meghatározza, hogy a rádiótelefon a • · · · · • · • · · ·
- 5 cellás adatátviteli rendszer bázisállomásai közül melyikhez továbbítja a jelet, ill. honnan veszi a jeleket. A bázisállomás felől történő adatátviteli jel továbbítása a rádiótelefonhoz az ún. kommunikációs ki-kapcsolat, azaz a továbbiakban röviden -kommunikációs kimeneti kapcsolatnak nevezzük. A rádiótelefon által kezdeményezett kommunikációs adatátvitelt pedig kommunikációs be-kapcsolat, azaz a továbbiakban kommunikációs bemeneti kapcsolatnak nevezzük.
Azok a frekvenciacsatornák, amelyek a cellás adatátvitelnél egy-egy frekvenciasávhoz vannak rendelve, további csatornákra vannak osztva, nevezetesen vezérlőcsatornákra és adatforgalmi csatornákra. Az általánosan elterjedten használt cellarendszerű adatátviteli rendszereknél a vezérlőcsatornák és az adatforgalmi csatornák általában különböző frekvenciájúak. Az időosztásos multiplex üzemmódban a vezérlőcsatorna és az adatátviteli csatorna lehet hasonló frekvenciacsatorna, de ebben az esetben a bennük lévő időrés felosztás különböző.
A vezérlőcsatornák, amelyek a kommunikációs jel továbbításához vannak rendelve, a vezérlőjeleket továbbítják a bázisállomás felöl. A rádiótelefonok pedig úgy működnek, hogy letapogatják a vezérlőcsatornákat, mind a rádiótelefon bekapcsolásakor, mind pedig a működése alatt periodikusan. A vezérlőcsatornán az átvitt jel teljesítményszintje megfelelően érzékelésre, ill. mérésre kerül, és a rádiótelefon a megfelelő vezérlőcsatornák egyikén létrehozott vezérlőjel információ tartalmát veszi. A jelátvitel ezen fázisában abban az esetben, hogyha a kiválasztott vezérlőcsatornán
• ·
- 6 továbbított vezérlőjel információ tartalma érzékelhető és mérhető, és a továbbított vezérlőjelnek az ezen a vezérlőcsatornán továbbított információ tartalma egy előre megadott feltételrendszernek eleget tesz, úgy a kimeneti adatátviteli kapcsolat létrejön, és a rádiótelefon vevőáramköre a kiválasztott vezérlőcsatornára hangolva marad. Lényegében tehát a rádiótelefon a kiválasztott vezérlőcsatornára ráhangolódik, és figyeli azt az információt, amely ezen a vezérlőcsatornán továbbításra kerül. A rádiótelefonok ilyen jellegű működését sok esetben rádiótelefonok letáborozásának is nevezik, és hamár egyszer ez a kimeneti adatátviteli kapcsolat a bázisállomás és a rádiótelefon között létrejött, úgy sokszor ezt ún. bázisállomáshoz történő letáborozásként jelölik.
Abban az esetben, ha az adatátviteli kimeneti kapcsolat a rádiótelefon és a bázisállomás között létrejött, a rádiótelefon vevőáramköre lekapcsolható, és csak adott időszakonként előre megadott ciklusidő szerint kapcsolódik ismételten be. Azokban a periódusidőkben, amikor a vevőáramkör bekapcsolva van, a kiválasztott vezérlőcsatornán továbbított vezérlőjel információtartalma, azaz annak a vezérlőcsatornának, amellyel a rádiótelefon kapcsolatba lépett, folyamatosan figyelés alatt van. Itt jegyezzük meg, hogy vezérlőjelek adott esetben az adatforgalmi csatornán is továbbíthatók. Ezeket a vezérlőjeleket azonban általában akkor továbbítják, ha a kommunikációs kapcsolat a rádiótelefon és a bázisállomás között már létrejött.
Mivel a vevőáramkör csak időszakosan van bekapcsolva, ·· · ·· • · · · • · · · · ···*·· · * · · · az előbb említett priódusidő szerint, az áramkör energiafogyasztása minimális lesz, akkor, ha a kapcsolata az alapállomással létrejött.
Ha a rádiótelefonon hívás érkezik, úgy a vezérlőjel információtartalma a rádiótelefont valamelyik adatátviteli csatornához irányítja, és ily módon hang adatátvitel kezdeményezhető.
Mivel a cellarendszerű adatátviteli rendszerek egyre népszerűbbek, így egyre több van belőlük, a cellarendszerű adatátviteli rendszerek adott esetben teljes kapacitással működnek. Azt jelenti ez, hogy minden elérhető adatforgalmi csatorna egy adott frekvenciasávnál, amely cellarendszerű adatátvitelhez van rendelve, használatban van. Annak érdekében, hogy az ilyen cellarendszerű adatátviteli rendszerekben minél több előfizetővel lehessen kapcsolatot létrehozni különféle rendszereket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a használatra kijelölt frekvenciasávok jobb hatásfokkal történő felhasználását.
Lényegében a kapacitás növelésekor a cellarendszerű adatátviteli rendszereknél a modulációs rendszerek és eljárások jobb hatásfokú használata valósul meg. Azok a modulációs rendszerek, amelyek diszkréten kódolt információs jeleket használnak, sokkal jobb hatásfokkal tudják a cellás adatátvitelre kijelölt frekvenciacsatornákat használni. Az ilyen modulációs rendszerek lehetővé teszik, hogy egy adott cellarendszerű kommunikációs rendszert nagyobb számú előfizető tudjon használni. Ezek a modulációs elrendezések olyan kommunikációs jeleket hoznak létre, amelyek alkalmasak arra, hogy az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő időosztásos multiplex rendszert alkalmazzák az adatátvitelhez.
Az ismert cellás adatátviteli rendszerek, valamint a növelt kapacitású cellás adatátviteli rendszerek általában egymáshoz inkompatibilisek. Ezért azután, ha egy adott rádiótelefon egy konvencionális cellarendszerű kommunikációs rendszerben működik, nem képes arra, hogy a növelt kapacitású cellarendszerű kommunikációs rendszerben is használható legyen. (A kettős modusú rádiótelefonok alkalmasak arra, hogy bármelyik cellás adatátviteli rendszerben működjenek, mivel a kettős modusú rádiótelefonok kettős áramkört tartalmaznak, az egyik áramköri rész olyan, amelyik az egyik rendszerrel képes együttműködni, a másik áramköri rész pedig a másik rendszerben képes működni, és attól függően működik az egyik vagy a másik áramköri rész, hogy a rádiótelefon melyik adatátviteli rendszerrel kapcsolódik.)
Két vagy több cellarendszerű kommunikációs rendszer gyakran egy adott földrajzi területre vonatkozik. Ha például adott földrajzi területre mind az ismert, és eddig alkalmazott, mind pedig a növelt kapacitású cellarendszerű adatátviteli rendszer hatásköre kiterjed, ez azt jelenti, hogy az adott földrajzi terület elvileg mindegyikkel kapcsolatban állhat. Vannak olyan földrajzi területek, amelyek csak a konvencionális cellarendszerű adatátviteli rendszerhez alkalmasak. (Egy adott földrajzi terület hasonló módon alkalmasak lehet arra, vagy kialakítható úgy, hogy a növelt kapacitású rendszerrel működjön. Vannak azután olyan föld rajzi területek is, amelyek egyetlen cellarendszerű adatátviteli rendszerrel sem kapcsolódnak.)
Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, amikor a rádiótelefon vevő áramkörét bekapcsoljuk, a rádiótelefon letapogatja a vezérlőcsatornákat, és azt figyeli, hogy melyiken van vezérlőjel. Ha a rádiótelefon olyan földrajzi területen helyezkedik el, amely egyetlen cella hatósugarába sem esik, úgy a rádiótelefonnak a vezérlőcsatorna keresése nem vezet eredményre, vagyis nem talál olyan bázisállomást, amelyről vezérlőjel vételét érzékelhetné.
Ha egy rádiótelefon a cellás adatátviteli rendszer egyikével működési kapcsolatban van, akár olyan rendszerrel, amely az ismert cellarendszerű adatátviteli rendszer, akár pedig a növelt kapacitású cellarendszerű adatátviteli rendszer, de olyan helyen helyezkedik el, amely egy másik olyan cella hatósugarába esik, amely a további cellarendszerű adatátviteli rendszerrel inkompatibilis, úgy nem fogja érzékelni azon vezérlőjel jelenlétét, amelyet az a cellarendszerű adatátviteli rendszer vezérlőcsatornán vannak, amelyben rádiótelefon működik.
Mivel a konvencionális cellarendszerű adatátviteli rendszerek, valamint a növelt kapacitású cellarendszerű adatátviteli rendszerek frekvenciasávjai úgy esnek, hogy a frekvenciasávokban a frekvenciák átfedhetik egymást, a rádiótelefon amikor egy vezérlőcsatornát keres, egy másik cellarendszerű adatátviteli rendszer által továbbított vezérlőjel jelenlétét is érzékelheti. Mivel azonban a rendszer inkompatibilis azzal, amivel az adott rádiótelefon ·♦·· ·· • · • · ·· · működni képes, az ily módon érzékelt jelnek az információ tartalmát az adott rádiótelefon nem tudja kiértékelni.
Számos olyan rádiótelefon van, amelyek teleppel üzemelnek. Mivel a telepeknek az energiatartalma és az energiatároló képessége véges, ezek a rádiótelefonok csak igen korlátozott ideig képesek működni. Ahhoz, hogy egy rádiótelefon egy olyan vezérlőcsatornát megkeressen, amelyen vezérlőjel van továbbítva, szükséges az, hogy a rádiótelefon működőképes legyen, azaz be legyen kapcsolva. A rádiótelefon nemcsak a vezérlőcsatornán továbbított jelet keresi, hanem minden érzékelt jel információtartalmát is meghatározza.
Ha egy rádiótelefon úgy van elhelyezve, hogy nincs egyetlen cella hatáskörzetében sem, vagy olyan cella hatósugarában van, amely inkompatibilis az adott rádiótelefonnal, úgy a rádiótelefon által végzett kutatás a vezérlőcsatornák irányába azt eredményezi, hogy az az elem vagy telep, amellyel a rádiótelefont tápláljuk, kimerül. Az ily módon elvégzett kutatás ezért azután a rádiótelefon működési időtartamát fogja csökkenteni, és felesleges energiát fogyaszt arra, hogy olyan vezérlőcsatornákat vizsgál, amelyen keresztül nem tud kapcsolatot létesíteni.
Igény van tehát arra, hogy a rádiótelefonok csak bizonyos időtartamig végezzék a kutatást vezérlőcsatornák viszonylatában, ha a bázisállomással nem tud egyébként adatátviteli kapcsolatba lépni.
A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan eljárást, és az eljárás megvalósító elrendezés kidolgozázását, amelynek ·· * · · · • · · · · · * · ······ · ·*· ·· * ·· segítségével a fent említett korlátozás megvalósítható. A találmány szerinti megoldás igen jól használható arra, hogy a rádiótelefon korlátozott ideig végezze csak a kutatást vezérlőcsatorna után, ha egyébként egy adott bázisállomással nem tud kommunikációs kapcsolatot létesíteni.
A találmány szerinti megoldást a továbbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. A találmány szerinti eljárás és az eljárást megvalósító elrendezés alkalmas arra, hogy egy rádióvevő hangoló áramkörét szelektíven hangolja adott frekvenciacsatornák közül egy olyan frekvenciacsatornára, amelyhez az adott rádióvevő frekvenciatartománya tartozik. Mindegyik frekvenciacsatorna a frekvenciacsatornák közül alkalmas arra, hogy azon egy egymástól távol elhelyezett adócsoport bármelyike kommunikációs jelet tudjon továbbítani. A rádióvevő hangoló áramköre a frekvenciacsatorna minden olyan frekvenciájára rá van hangolva, amely az adott csatornához tartozó frekvenciasávba esik. Az eljárás során a frekvenciacsatornák közül minden egyes frekvenciacsatornán továbbított adatátviteli jel teljesítményszintjét mérjük. Az egyes frekvenciacsatornákon mért teljesítményszinteket összehasonlítjuk egy előre megadott minimális teljesítményszinttel, és ennek alapján választjuk ki azokat, amelyek az első frekvencia csatorna-készletet képezik. A mérés során megvizsgáljuk, hogy adatátviteli kapcsolat létrehozható-e a rádióvevő és azon adó között, amely a kommunikációs jelet a frekvenciacsatornák első csatornakészletéhez tartozó frekvenciacsatornákon továbbítja. Egy
rádióadó hangoló áramkörének a hangolása egy olyan frekvenciacsatornához, amelyen az adó egy kommunikációs jelet továbbított, és amelyhez a rádióvevőt kapcsolni kívánjuk, akkor kerül kiválasztásra, ha az ilyen kommunikációs kapcsolat eleve lehetséges.
| Az | 1. ábrán | látható a | találmány egyik | példakénti | ||
| kiviteli | alakja szerint | kialakított elrendezés | blokkvázla- | |||
| ta, | a | 2.1. ábrán | egy | olyan | frekvenciasávnak | a vázlatos |
rajza látható, amely cellarendszerű adatátvitelhez van rendelve, a 2.2 ábrán egyetlen frekvenciacsatorna vázlatos felépítése látható, amelynél megfigyelhetők azok az időrések, amelyek időosztásos multiplex üzemmódban vannak alkalmazva, a 3. ábrán látható egy olyan rádióvevő blokkvázlata, amely a találmány megvalósításához szükséges áramkört tartalmazza, a 4.1. ábrán látható a találmány egyik példaként! kiviteli alakjánál a működés közben mért vezérlőjelek teljesítményszintjei, és az ezekből levezethető dinamikus zaj szint közötti arány látható, a 4.2. ábrán látható a találmány egyik példakénti kiviteli alakjánál a működés során mért vezérlőjelek teljesítményszintje és a zaj abszolút értéke közötti arány látható, az 5. ábrán látható az az arány, amely a korábban mért jel teljesítményszintje, és ezen jel újramérésekor kapott teljesítményszint közötti arányt mutatja. A telje13 sítményszinteknek ez az összehasonlítása a találmány egyik példakénti kiviteli alakjánál működés során alkalmazásra kerül, a 6. ábrán a találmány szerinti eljárást megvalósító algoritmus egyik folyamatábrája látható, a 7. ábrán a találmány szerinti eljárás lépéseit mutató folyamatábra látható, a 8. ábrán pedig a találmány szerinti áramkör egy kiviteli alakját tartalmazó rádió adó-vevő blokkvázlata látható.
Az 1. ábrán látható tehát egy 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer vázlatos rajza. A 100 cellarendszerű adatátviteli rendszerek általában tartalmaznak egymástól távol adott földrajzi területen elhelyezkedő 104, 108, 112, 116, 120, 126, 130 bázisállomásokat. Az 1. ábrán összesen nyolc 104-130 bázisállomást jeleztünk, azonban a különféle 100 cellarendszerű adatátviteli rendszerek, amely például az 1. ábrán látható 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer lényegesen több bázisállomást tartalmaz.
Minden egyes 104-130 bázisállomás tartalmaz egy olyan áramkört, amely lehetővé teszi, hogy a 104-130 bázisállomás bármelyike által továbbított kommunikációs jelet rádiótelefonok felé továbbítani lehessen akkor, ha a rádiótelefonok a megfelelő bázisállomások hatósugarában ill. azok közelében helyezkednek el, továbbá ha a 104-130 bázisállomások alkalmasak arra, hogy rádiótelefonok által továbbított adatátviteli kommunikációs jelet vegyék.
Minden egyes 104-130 bázisállomás rá van csat- 14 lakoztatva egy konvencionális vezetékes telefonhálózatra. Egy ilyen kapcsolatot mutatunk be a 130 bázisállomásnál, amely egy 134 vezetéken keresztül van a 138 vezetékes hálózatra csatlakoztatva. A 138 vezetékes hálózat és a többi 104-126 bázisállomás közötti kapcsolat hasonló módon valósítható meg.
Az egyes 104-130 bázisállomások, amelyek a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszert képezik, elhelyezését gondosan kell megválasztani, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen, hogy legalább egy 104-130 bázisállomás úgy legyen elhelyezve, hogy olyan rádiótelefon által kisugárzott kommunikációs jel vételére alkalmas legyen, amely rádiótelefon a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer földrajzi hatásterületén belül helyezkedik el, azaz ezen területen belül bárhol. Ez azt jelenti, hogy legalább egy 104-130 bázisállomás adatátviteli kapcsolatba tud lépni olyan rádiótelefonnal, amely a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatáskörzetében helyezkedik el. Mivel az a maximális jel, és ily módon az a maximális adójel tartomány, amelyet egy bázisállomás ki tud bocsátani, lényegesen nagyobb kell legyen, mint egy rádiótelefon által létrehozott maximális jel, vagy maximális kibocsátott jeltartomány, a rádiótelefon által létrehozott jel maximális tartományát elsőként kell figyelembe venni akkor, amikor egy adott 104-130 bázisállomást a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszerben elhelyezünk.
Mivel az egyes 104-130 bázisállomások a földrajzi terület csak egy-egy részét fedik be, így lényegében a földrajzi területekből mindig egy-egy részlet van egy adott 104-130 bázisállomással kapcsolatban. Azokat a földrajzi területeket, amelyek az egyes, egymástól távol elhelyezett 104-130 bázisállomások hatósugarába tartoznak, a 144, 148, 152, 156, 160, 162, 166 és 170 cellák, amelyeket az 1. ábrán bejelöltük. A 144-170 cellák együttesen képezik azt a földrajzi területet és így azt a hatáskörzetet, amely a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatósugarát jelenti. Minden olyan rádiótelefon, amely a 144-170 cellák által határolt területen belül helyezkedik el, képes arra, hogy modulált jelet adjon legalább az egyik 104-130 bázisállomás felé, illetőleg modulált jelet vegyen legalább az egyik 104-130 bázisállomás felöl. Az 1. ábrán feltüntetett 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer lehet önmagában ismert cellarendszerű adatátviteli rendszer, vagy növelt kapacitású cellarendszerű adatátviteli rendszer.
Ahogyan erre már a korábbiakban utaltunk, a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszerben az adatátvitel inicializálásának az általános protokollja magába foglalja a kommunikációs jelnek az érzékelését rádiótelefon segítségével, ezt nevezzük vezérlőjelnek, és ezt a vezérlőjelet bármelyik 104-130 bázisállomás a vezérlőcsatornák egyikén továbbíthatja az adott rendszerben. A 100 cellarendszerű adatátviteli rendszernél minden egyes 104-130 bázisállomás előre megadott vezérlőcsatornákon továbbítja a vezérlőjeleket, hogy azonosítani lehessen egy adott 104-130 bázisállomás jelenlétét, és ezáltal meg lehessen állapítani, hogy létre lehet-e hozni a rádiótelefonnal egy ··*· · • · 9 9 • · * · ·
’.·· *·ί· ·„·
- 16 kimeneti adatátviteli kapcsolatot akkor, ha a rádiótelefon a kiválasztott vezérlőcsatornán továbbított vezérlőjel információ tartalmát érzékeli és fogja. Itt utalunk arra, hogy ha időosztásos multiplex rendszert alkalmazunk, úgy a vezérlőcsatornák és az adatátviteli csatornák hasonló frekvenciájúak lehetnek, azonban az időrések felosztása eltérő. Ha a rádiótelefon és egy 104-130 bázisállomás között a kimeneti kommunikációs kapcsolat létrejött, úgy a rádiótelefon vevőáramkör részét le lehet kapcsolni, és ezt követően csak előre megadott periódus idő szerint újra bekapcsolni, azt megállapítandó, hogy az eredő periódikus időtartamokban a vezérlőjel információtartalma a vezérlőcsatornán továbbításra került. Ha a rádiótelefon felé hívás történik, akkor a vezérlőjel információtartalma, azaz az adatjelek a rádiótelefonnak instrukciót adnak, hogy a 100 cellarendszerű adattáviteli rendszer által meghatározott, adott adatforgalmi csatornára hangoljon rá. így biztosítható a rádiótelefon és a bázisállomás közötti kétutas kommunikáció. A rádiótelefon vevőáramkörét a kívánt ciklusidőnek megfelelően ezután lekapcsoljuk.
Ha egy rádiótelefon a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatósugarán kívül helyezkedik el, úgy az adatátviteli rendszer vezérlőcsatornáinak keresése nem fog olyan jelet jelezni, amely lehetővé tenné az adatátviteli kapcsolat létrehozását. Ha például a rádiótelefon az 1. ábrán a 174 rádiótelefon, amely a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatósugarán kívül esik, úgy a 174 rádiótelefon által végzett vezérlőcsatorna keresés nem fog semmiféle • · ·
- 17 adatátviteli kapcsolatot eredményezni a 104-130 bázisállomások egyikével sem. Az adatátviteli rendszer vezérlőcsatornáin megismételt keresés, amellyel továbbított jel jelenlétét figyeli, és az érzékelt jel információtartalmát méri, idő-és energiaigényes. Mivel a rádiótelefonok sok esetben teleppel üzemelnek, így a rádiótelefonok energiafogyasztását lehetőleg minimalizálni kell annak érdekében, hogy a rádiótelefonok minél hosszabb ideig működőképesek legyenek.
Ahogyan erre már a korábbiakban is utaltunk, a növelt kapacitású cellarendszerű adatátviteli rendszerek bevezetése következtében két vagy több cellarendszerű adatátviteli rendszer hatósugara adott esetben egymást átfedheti mind földrajzi területben, mind pedig frekvenciában. Az 1. ábrán látható 204 és 208 bázisállomások egy második cellarendszerű adatátviteli rendszer részét képezik, és a 204 bázisállomáshoz tartozik a 214 cella, míg a 208 bázisállomáshoz egy 218 cella, ezeket szaggatott vonallal jelöltük, és bejelöltük még azt a 222 tartományt, amely az első 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer és egy második cellarendszerű kommunikációs rendszer közös 222 tartományát képezi. Ha egy rádiótelefon ebben a 222 tartományban helyezkedik el, úgy ez képes arra, hogy akár a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer, például 162 bázisállomásáról vagy a második adatátviteli rendszer 208 bázisállomásáról érzékelje a vezérlőjeleket. Azon cellarendszerű adatátviteli rendszer vezérlőcsatornáinak kutatása során, amelyben a rádiótelefon működőképes, az a vezérlőjel, amelyet a másik • · ·
- 18 kommunikációs rendszer egyik 204 vagy 208 bázisállomása hozott létre, szintén érzékelhető a rádiótelefonon. A másik kommunikációs rendszer 122 bázisállomásával a kommunikációs kimeneti kapcsolat nem tud létrejönni, mivel a két kommunikációs rendszer egymáshoz nem illeszkedik. Ily módon tehát az ezen a vezérlőcsatornán érzékelt vezérlőjelet a rádiótelefon nem tudja figyelembe venni.
Ha egy rádiótelefon kezdetben azon kommunikációs rendszer hatósugarán kívül helyezkedett el, amelyben az adott rádiótelefon működésre képes, itt például a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszeren kívül, de ezt követően vissza lett helyezve a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatásterületén belülre, úgy a rádiótelefonnak már képesnek kell lennie arra, hogy érzékelje azon vezérlőjelek jelenlétét, amely a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer vezérlőcsatornáján keresztül kerül továbbításra, mindezt akkor, ha már természetesen az adott rendszer hatásterületén belül van. Itt jegyezzük azonban meg, hogy az adatátviteli rendszer vezérlőcsatornáinak a folyamatos figyelése annak érdekében, hogy azon a vezérlőjel jelenlétét érzékelhesse, például egy rádiótelefon, meglehetősen energiaigényes.
A 2.1. ábrán látható vázlatosan a 300 frekvenciasáv, amely cellarendszerű adatátvitelhez van rendelve. A 3 00 frekvenciasáv frekvenciacsatornákra van osztva, ezek közül néhány ϋχ, D2...Dn, vezérlőcsatorna, vannak továbbá a 300 frekvenciasávban νχ, V2, V3...Vn adatforgalmi csatornák is. A rádiótelefon bekapcsolásakor, az általános működési protokoll, amelynek során a rádiótelefon kommunikációs kapcsolatot kezdeményez a bázisállomással, a rádiótelefon minden egyes ϋχ, D2.. •Dn, vezérlőcsatornát végigkeres, amely a 300 frekvenciasávban található.
A 2.2. ábrán egyetlen frekvenciacsatorna látható, itt egy 306 frekvenciacsatorna vázlatos felépítése, ahol láthatók az egy-egy periódusidőhöz tartozó időrések. A 306 frekvenciacsatorna olyan időréseket tartalmaz, amelyekre az egyetlen frekvenciacsatorna fel van osztva akkor, amikor a rendszer időosztásos multiplex üzemmódban működik. A 306 frekvenciacsatorna tehát egy sor időrést tartalmaz. A 2.1. ábra jelöléseit alkalmazva a Vj-Vn adatforgalmi csatornákhoz tartoznak az adatforgalmi időrések, míg további időrések Di~Dn vezérlőcsatornaként vannak definiálva.
A 2.1. és 2.2. ábrákon hasonló jelöléseket alkalmazunk, mint a találmány szerint megvalósított kiviteli alaknál, ill. eljárásnál, aholis a rendszer úgy működik, hogy képes arra, hogy a vezérlőcsatornákat végigkeresse akár a konvencionális üzemmódban működő rendszereknél, akár pedig időosztásos multiplex üzemmódban működő rendszereknél.
A rádiótelefon vevőrészének hangoló áramköre látja el azt a feladatot, hogy a rádiótelefont minden egyes Dj_, °2···°η vezérlőcsatornára ráhangolja, annak érdekében, hogy érzékelni tudja, ha bármelyik vezérlőcsatornán vezérlőjel van jelen. A vezérlőjeleknek az egyes vezérlőcsatornákhoz tartozó teljesítményszintjét a vevő megméri, és az adatátviteli kapcsolatot azzal az adóval fogja létrehozni, amelynél a legnagyobb teljesítményszintet érzékelte, akkor
természetesen, ha meg tudja állapítani az érzékelt jel információ tartalmát.
Kimeneti kommunikációs , tehát az adó felől kezdeményezett jelátvitel egy ilyen adóról akkor fog létrejönni, ha a vezérlőjel információ tartalmát a rádiótelefon meg tudja állapítani. Ha tehát egy inkompatibilis cellarendszerű kommunikációs rendszer bázisállomásával próbálna a rádiótelefon kommunikációs kimeneti kapcsolatba lépni, úgy a rádiótelefon egy ilyen vezérlőjel információtartalmát nem tudná értékelni, ill. azonosítani. A vezérlőcsatornák keresése során a továbbiakban, amikor tehát megpróbál a cellarendszerű adatátviteli rendszer bármelyik bázisállomásával kommunikációs kapcsolatot létesíteni, a rádiótelefon ezeket az adatjeleket figyelmen kívül hagyja.
Itt jegyezzük meg, hogy a vevőben a teljesítményszint érzékelésnek rendkívül gyorsnak és jó hatásfokúnak kell lennie, azaz kis energiafelhasználással kell ezt a lépést megvalósítani, mivel a vevő által érzékelt kódolt jel információtartalmának meghatározása általában komolyabb jelfeldolgozást igényel. Ezek a jelfeldolgozó áramkörök pedig működésük során viszonylag nagy energiát fogyasztanak. A találmány szerinti megoldásnál minimalizáljuk azt az időt is, amely ezen jelfeldolgozáshoz szükséges.
A 3. ábrán szaggatott vonallal körülhatárolva mutatjuk be a találmány egyik példaként! kiviteli alakjaként kialakított 400 hangoló egységet vázlatosan, amely 400 hangoló egység a 3. ábrán bemutatott 406 rádióvevő egy részét képezi. Maga a 406 rádióvevő adott esetben lehet egy
- 21 rádió adó-vevő, például egy rádiótelefon vevő áramköri része, amely valamilyen cellarendszerű kommunikációs rendszerben működik.
A 406 rádióvevő elvégzi a vezérlőcsatorna keresést, azaz a 2.1. vagy 2.2. ábrákon látható vezérlőcsatornákat keresi végig, és azt figyeli, hogy az egyes Di-Dn vezérlőcsatornákon van-e továbbított vezérlőjel. A Di~Dn vezérlőcsatornákat lényegében a 3. ábrán látható 412 jel foglalja magába, amelyeket a 416 adó sugároz, és amelyet a 406 rádióvevő 418 antennája vesz. A 418 antenna által vett jelek 420 vezetéken vannak egy bemeneti 422 programozható hangoló és átalakító áramkörre elvezetve. A 422 programozható hangoló és átalakító áramkör a 406 rádióvevőt adott frekvenciacsatornákhoz hangolja, azokhoz a vezérlőcsatornákhoz, amelyek jelei a 436 vezetéken vannak továbbítva.
A 422 programozható hangoló és átalakító áramkör a 448 vezetéken olyan jeleket hoz létre, amely megfelel azoknak a vezérlőjeleknek, amelyek a frekvenciacsatornának azon részeit képezik, amelyhez a 422 programozható hangoló és átalakító áramkör a 406 rádióvevőt hangolja. A 448 vezetéken a jelek egy 458 demodulátorhoz vannak továbbítva, továbbá el vannak vezetve egy 468 jelerősség mérő áramkörhöz. A 458 demodulátor kimenete 464 vezetéken továbbítja a demodulált jelet egy 470 dekódoló áramkörhöz, amelynek kimenete 476 vezetéken keresztül van egy 482 jelfeldolgozó egységhez továbbítva. A 470 dekódoló áramkör által létrehozott dekódolt jelek 486 vezetéken keresztül össze vannak kötve egy 488 átalakítóval, például egy hangszóróval.
• · · ·
- 22 A 468 jel erősség mérő áramkör kimenete a 492 vezetéken van a 482 jelfeldolgozó egység egy további bemenetére csatlakoztatva, ily módon tehát a 448 vezetéken továbbított jel erősségére vonatkozó információ is eljut a 482 jelfeldolgozó egységhez. A 448 vezetéken továbbított jel erőssége jellemző lesz a 418 antenna által érzékelt jel teljesítmény s z intj éré.
A 482 jelfeldolgozó egység össze van még kapcsolva 498 adatbusz segítségével egy 496 tárolóval is.
A 406 rádióvevő működése során először vezérlőcsatornák közül mindazokat az előre megadott csatornákat keresi végig, amely a kommunikációs rendszerhez tartozik, és megnézi azt, hogy van-e ezek valamelyikén vezérlőjel.
A 482 jelfeldolgozó egység a kimeneti 436 adatbuszon minden egyes vezérlőcsatornához egymás után jeleket hoz létre, így biztosítva a 422 programozható, hangoló és átalakító áramkör hangolását mindegyik vezérlőcsatornához. Ha a 426 rádióvevő minden egyes vezérlőcsatornához hangolva lett, úgy azokat a jeleket, amelyek valamelyik vezérlőcsatornán, mint vett jelek érzékelésre került a 448 vezetéken továbbítja a 422 programozható, hangoló és átalakító áramkör. A 448 vezetéken továbbított jel erősségét, ill. ennek a jelnek az amplitúdóját méri a 468 jelerősség mérő áramkör, és az ezzel arányos jelet a 492 vezetéken továbbítja, azaz a 492 vezetéken továbbított jel jellemző lesz a teljesítményszintre. A 482 jelfeldolgozó egység a mért értéket a 496 tárolójában tárolja. A 482 jelfeldolgozó egység a mért teljesítményértékeket azután összerendeli • · · · · * ♦ · · · · * · ······ , ♦ · · · · · · azzal a frekvenciacsatornával, amelyen ez a jel továbbítva lett.
Azt követően, hogy a különböző vezérlőcsatornákon továbbított adatjelek teljesítményszintje mérésre került, a 482 jelfeldolgozó egység meghatározza, hogy kommunikációs kimeneti kapcsolat létrehozható-e egy adóval, amely adó valamelyik vezérlőcsatornán vezérlőjelet adott.
Annak érdekében, hogy ezt meghatározza, a 482 jelfeldolgozó egység a vezérlőcsatorna készletből egy első vezérlőcsatorna-csoportot hoz létre. Az első vezérlőcsatorna alkészletek azon vezérlőjelek teljesítményszintje alapján vannak kiválasztva, amelyet rajtuk keresztül az adó továbbított.
A példakénti kiviteli alaknál csak azok a vezérlőcsatornák vannak figyelembe véve bármelyik esetben is, amelyeknek a teljesítmény szintje:
1. ) egy dinamikusan megállapított zajszint alapszinttel rendelkezik, vagy
2. ) a zaj alapszintnek az abszolút értéke határozza meg azokat a vezérlőcsatornákat, amelyek az első vezérlőcsatorna csoportba tartoznak.
A dinamikus zaj alapszintet úgy határozza meg a rendszer, hogy az egyes vezérlőjelek teljesítményszintjét összehasonlítja a 468 jelerősség mérő áramkörrel mért jellel. A zaj alapszintjét egy olyan teljesítményszint határozza meg, amely a mért teljesítményszintek közötti szintek közül a legalacsonyabb érték fölött adott tartományban helyezkedik el.
A 4.1. ábrán egy dinamikus zaj alapszint meghatározást láthatunk. A dinamikus zaj alapszint meghatározása úgy történik, hogy az egyes vezérlőcsatornákon mért teljesítményszinteket összehasonlítjuk a 468 jelerősség mérő áramkör által mért jelekkel. A zaj alapszintet egy olyan teljesítményszintre állítjuk be, ami adott tartománnyal van a legkisebb mért teljesítményszint fölött elhelyezve.
A 4.1. ábrán a dinamikus zaj alapszintet az 550 vonal jelzi. Az egyes 560 nyilak azokkal a jelekkel arányosak, amelyeket a 406 rádióvevő egy-egy vezérlőcsatornán vesz. Az egyes 560 nyilak magassága jellemző azok teljesítményszintjére is. Az 550 vonal, amely a dinamikus zaj alapszintet jelzi, előre megadott értékkel, itt az 570 zárójelbe tett értékkel helyezkedik el a legalacsonyabb mért jel, itt a legszélső, jobboldali 560 nyíl fölött. Azokat a frekvenciacsatornákat, amelyeknél az adatjelek teljesítményszintje nagyobb, mint a zaj alapszint, tekinti a rendszer úgy, mint az első vezérlőcsatorna-csoportba tartozó vezérlőcsatornákat. Mivel a dinamikus zaj alapszint függ a mért teljesítményértékektől, ily módon ez az 550 vonallal jelölt szint változó lehet mindenkor a pillanatnyi, és mért vezérlőjelek teljesítményszintjétől függ.
Kiválaszthatunk a zaj alapszintre egy abszolút értéket is, amely egy előre megválasztott teljesítményértéknek felel meg. A 4.2. ábrán a 605 vonal jelzi a zaj alapszintjének abszolút értékét. Minden egyes 610 nyíl egy-egy vezérlőcsatornán mért jelet jelez. Azok a jelek, amelyeket az egyes 610 nyilak jeleznek, a 4.1. ábrán az 560 nyíllal • · · * · · · .:. .:. ·..· ··;· ·,.· jelölt jeleknek felelnek meg, és mindegyiknek a magassága jellemző a teljesítményszintre.
Azokat a frekvenciacsatornákat, ahol a vezérlőjel teljesítményszintje nagyobb, mint ez a zajszint, tekinti a rendszer az első vezérlőcsatorna csoportba tartozóknak.
A példakénti kiviteli alaknál a vezérlőcsatornákat akkor tekintjük az első vezérlőcsatorna csoportba tartozóknak, ha a továbbított vezérlőjelnek a szintje nagyobb, mint akár a dinamikusan kiválasztott zajszint, akár pedig az abszolút zajszint.
Egy kommunikációs kapcsolat létrehozása egy olyan adóval, amely vezérlőjelet továbbít a 406 rádióvevőhöz, úgy valósul meg, hogy a kommunikációs kapcsolat csak olyan adókkal tud létrejönni, amely a vezérlőcsatornán olyan jeleket továbbít, amely az első vezérlőcsatorna csoportba tartozó.
A kommunikációs kapcsolat csak akkor jön létre, ha a 470 dekódoló egység jelzi azt, hogy a vezérlőjel érvényes információt tartalmaz, amelyet úgy állapít meg, hogy a 458 demodulátor segítségével a 448 vezetéken továbbított jelet demodulálja. A 470 dekódoló egység tehát a 476 vezetéken csak akkor fog jelet létrehozni, ha az információ tartalom a kiválasztott vezérlőcsatornán lévő vezérlőjelben értékelhető. A 470 dekódoló egység által a 476 vezetéken létrehozott jel el van vezetve a 482 jelfeldolgozó egység egyik bemenetére, és ez a jel azt jelzi, hogy egy vezérlőjelnek az információ tartalmát megfelelően dekódolni lehet, és jelzi azt, hogy a kommunikációs kapcsolat létrehozható • · · · f
- 26 azzal az adóval, amely ilyen vezérlőjelet továbbított.
Ha a kommunikációs kapcsolat nem volt létrehozható egyik olyan adóval sem, amelyek vezérlőjelei a frekvenciacsatornák közül az első vezérlőcsatorna-csoporthoz tartozó frekvenciacsatornákon lettek továbbítva, úgy a 406 rádióadó egy rövid szünetidőt tart, mielőtt ismét megpróbálna kapcsolatba lépni valamelyik adóval. Ezen időtartam alatt a vivőáramkörnek a vevő része lekapcsolható, ily módon energiát lehet megtakarítani, amikor a 406 rádióvevőt használjuk. A 470 dekódoló egység például digitális jelfeldolgozó processzor, amely ezen időtartam alatt lekapcsolható .
A találmány egy példakénti kiviteli alakjánál az az időtartam, amíg a rádióvevő teljesítménye lekapcsolható, kisebb, mint egy előre meghatározott fix időtartam, például 15 sec, és ezt az időtartamot az alábbiak szerint határozzuk meg: TP = x + (y * az első vezérlőcsatornacsoporthoz tartozó frekvenciacsatornák száma) * z%, ahol
TP az előbb említett időtartam (sec-ban) x az az időtartam, amelyre szükség van ahhoz, hogy a vezérlőcsatornákon továbbított adatjelek teljesítményszintjét megmérjük;
y az az időtartam, amely alatt annak a meghatározása történik, hogy valamelyik bázisállomással kommunikációs kapcsolat létrehozható-e, továbbá a 422 programozható hangoló és átalakító áramkör a 406 vevőt az egyes vezérlőcsatornákhoz hangolja; és ···· ·
- 27 z a rádióvevőnek a szükséges ciklusideje.
Azt követően tehát, hogy az az időtartam, amikor a 406 rádióvevő teljesítményét kikapcsoltuk eltelt, a 406 rádióvevő teljesítményét ismét bekapcsoljuk és a 422 progamozható hangoló és átalakító áramkör ismételten elkezdi hangolni a 406 rádióvevőt a frekvenciasáv minden egyes vezérlőcsatornájához. Az egyes vezérlőcsatornákon továbbított jel teljesítményszintjét ismételten megmérjük, azaz újra mérjük a 468 jelerősség mérő áramkörrel, és az ily módon mért értékekre jellemző teljesítményszinteknek megfelelő mérési eredményeket a 492 vezetéken továbbítjuk a 482 jelfeldolgozó egységhez. A 482 jelfeldolgozó egység összehasonlítja az újramért teljesítményszinteket, amelyek tehát az egyes vezérlőcsatornákon továbbított vezérlőjelek teljesítményszintjei, a megfelelő korábban mért teljesítményszintekkel, amelyek azokra a jelekre vonatkoznak, amelyek a frekvenciacsatorna első vezérlőcsatorna-csoporthoz tartozó frekvenciacsatornákra vonatkoznak.
A jelfeldolgozás során a 482 jelfeldolgozó egység egy második vezérlőcsatorna-csoportot hoz létre. Ebbe a második vezérlőcsatorna-csoportba alegységbe azok a vezérlőcsatornák fognak tartozni, amelyeknél az adatjeleknek a teljesítményszintje:
1. ) korábban kisebb volt, mint a dinamikusan megállapított zajszint, és az újramérés során pedig a dinamikusan megállapított zajszint fölé esik;
2. ) korábban kisebb volt, mint a zajszint abszolút értéke, és az újramérés során pedig ezen abszolút érték fölött he- lyezkedik el; vagy
3.) jelentős teljesítményszint emelkedés, például 6 decibeles teljesítményszint emelkedés volt tapasztalható.
Ezek a csatornák képezik tehát a második vezérlőcsatorna-csoportot. A kommunikációs kapcsolatot ezután a rendszer olyan adóval próbálja létrehozni, amely a jeleket a második frekvenciacsatorna csoport egyikén továbbítja. A 470 dekódoló egység a 476 vezetéken jelet továbbít, amelyen jelzi, hogy a kommunikációs kapcsolat létrejött-e.
Itt jegyezzük meg, hogy a frekvenciacsatornák második csoportjának a kiválasztása más módon is történhet. Történhet például az 1. és a 2. lépés helyettesítésével, tehát például úgy, hogy azok a vezérlőcsatornák, amelyeken az adatjel teljesítményszintje a korábbiak során kisebb volt, mint a dinamikusan megállapított zajszint, vagy a zajszint abszolút értéke, és az újra méréskor pedig valamelyik fölött helyezkedett el, ezek képezik a második vezérlőcsatorna-csoportot .
A 482 jelfeldolgozó egység lényegében azt határozza meg, hogy melyek azok a frekvenciacsatornák, ahol a jelek a korábbi mérés esetén akár a zajszintek, akár pedig a dinamikus zajszint vagy a zajszint abszolút értéke alatt voltak, de amelyek az újramérés során a megfelelő zajszint egyike fölé kerültek, vagy ahol lényeges amplitúdó emelkedés volt tapasztalható.
A 499 vezetéken, amely 482 jelfeldolgozó egység bemeneté, egy külső bemenő jel vihető be, amelyeknek segítségével a 406 rádióvevőt bármikor újra lehet indítani. Ilyen ···· 9 ·· *· · · · « * · · · · · · • · · ···«·· · ··· ··· ·· é ,,
- 29 jelet hozhat létre például egy kapcsoló, amelyet a 499 vezetéken helyezünk el, és amelynek működtetésével újra lehet indítani a 406 rádióvevőt.
Az 5. ábrán látható a 482 jelfeldolgozó egység működési elve arra az esetre, amikor azt határozza meg, hogy a frekvenciacsatornák második csoportja közül melyik frekvenciacsatornákat válassza ki. Ebben az esetben a kommunikációs kapcsolat csak azokkal az adókkal valósítható meg, amelyek a jelet a második vezérlőcsatorna-csoporthoz tartozó vezérlőcsatornákon továbbítják.
Az 5. ábrán a 650 vízszintes vonal a dinamikus zajszintet jelenti, a 655 vízszintes vonal pedig az abszolút zajszint. Itt jegyezzük meg, hogy a zajszintek relatív értéke fordított is lehet, azaz az abszolút zajszint értéke adott esetben nagyobb lehet, mint a dinamikus zajszint értéke. A 606 nyíl egy olyan frekvenciacsatornán továbbított jelre jellemző, amelynek a kezdetben mért értéke mind a vízszintes 650 vonal, mind pedig a vízszintes 655 vonal alatt volt. Itt jegyezzük meg, hogy a vízszintes 650 vonal és a 655 vízszintes vonal a 4.1. ábrán az 550 vonalnak, ill. a 4.2. ábrán a 605 vonalnak felel meg. Az a frekvenciacsatorna, amelyen a 606 nyílnak megfelelő jelet továbbítottuk, nem képezte részét azon frekvenciacsatornáknak, amelyek az első csoportot képezték, hiszen a 606 nyíllal jelölt jel erőssége a kezdeti mérésnél a zajszint alatt volt.
Azt követően azoban, hogy a rádió adó-vevő egy adott időtartamig - amelyet már a korábbiakban megadott számítás szerint határoztuk meg - szünetet tartott, és a különböző vezérlőcsatornákon továbbított jelet ismételten megmérte, az ugyanazon a vezérlőcsatornán továbbított jel, amelyet itt a 644 nyíl, mint szaggatott vonal jelez, azt mutatja, hogy most a jel a zajszintek fölött van. Egy ilyen vezérlőcsatorna tehát most már kiválasztható, mint olyan vezérlőcsatorna, amely a frekvenciacsatornák második csoportjába tartozik. A kommunikációs kapcsolat létre is hozható egy olyan adóval, amely a második vezérlőcsatornacsoportból kiválasztott vezérlőcsatornán továbbítja az adott szintű jelet. Ha egy vezérlőcsatornán a továbbított vezérlőjel jelentős teljesítménynövekedést mutat, lényegtelen, hogy az újramért érték túllépi-e a zajszintet, mivel ezt a vezérlőcsatornát, mint a második vezérlőcsatornacsoportba tartozó vezérlőcsatornát kijelölhetjük. Ilyen jel például a 670 nyíllal jelölt jel is.
Ha tehát a megfelelő vezérlőcsatornákon továbbított jelek teljesítményszintjét újra megmértük, és még így sem tudunk a 406 rádióvevővel adatátviteli kapcsolatot létrehozni, úgy az áramkört megint kikapcsoljuk egy adott időtartamra. Példakénti kiviteli alaknál ez az időtartam egy olyan időtartamnak felel meg, amely a fix periódusok közül a nagyobbnak felel meg, vagy pedig a korábban jelzett algoritmussal számítottnál nagyobb. Az az időtartam tehát, ami alatt a vevőt le lehet kapcsolni, a fix időtartam és az alábbi egyenlet által megadott időtartam közül a nagyobbik. Ez az időtartam az alábbiak szerint számítható:
TP = (x+(y * az első frekvenciacsatorna-csoportba •J. .:. ·.,· *··· ·..· tartozó csatornák száma) * z%, ahol a
TP az adott időtartam (secundumban);
x az az időtartam, amire ahhoz van szükség, hogy a vezérlőscsatornák bármelyikén továbbított adatjelek teljesítményszintjét megmérjük, y az az időtartam, amelyre ahhoz van szükség, hogy a rendszer megállapítsa azt, hogy valamelyik bázisállomással kommunikációs kapcsolat létrehozható, ez alatt a 422 programozható hangoló és jelfeldolgozó áramkör hangolja a 406 rádióvevőt egy megfelelő vezérlőcsatornához, z pedig a rádióvevő által szükségesnek tekintett periódusidő.
Visszatérve az 1. ábrára, ha a rádiótelefon úgy van elhelyzeve, hogy a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatásterületén kívül helyezkedik el, akkor azok a jelek, amelyeket bármelyik bázisállomás a vezérlőcsatornákon továbbít, mindenképpen a zajszint alá esnek. Ekkor egy rádiótelefon, amely a 406 rádióvevőt tartalmazza, nem fog tudni kommunikációs kapcsolatot létesíteni egyik bázisállomással sem, amely a frekvenciacsatornákon jeleket továbbít. Ha azonban a rádiótelefont úgy helyezzük el, hogy a 100 cellarendszerű adatátviteli rendszer hatósugarán belül helyezkedik el, és az adatjeleknek a teljesítményszintje, amelyeket a bázisállomások különböző vezérlőcsatornákon továbbítottak, újra mérésre kerül, úgy lesz legalább egy olyan vezérlőjel, amelynek teljesítményszintje a zaj alapszint fölé kerül, vagy lényegesen megnövelt teljesítmény• ·
- 32 szintű lesz. Azok a vezérlőcsatornák, amelyen ilyen adatjelek vannak továbbításra kerülnek, kiválasztásra kerülnek mint a frekvenciacsatornák második csoportjába tartozó vezérlőcsatornák, és a kommunikációs kapcsolat azzal a bázisállomással létre fog jönni, amely ezen vezérlőcsatornák egyikén ilyen jelet továbbított. Mivel a 406 rádióvevő azt követően, hogy kommunikációs kapcsolatot nem tudott az első lépésben létrehozni, előre megadott időtartamig lekapcsolásra kerül, a rádiónak az energiafogyasztása minimális lesz.
Mivel az eljárást a vezérlőcsatornák keresésére megismételjük a második vezérlőcsatorna-csoportra is, a kommunikációs kimeneti kapcsolat létrehozható, és a vevőnek a lekapcsolása csak akkor következik be, ha a kapcsolat folyamatosan nem biztosítható. Egy előre megadott időtartam után, például 10 perc után, ha kommunikációs kapcsolat nem tudott létrejönni, a rendszer elkezdi ismételten inicializálni önmagát, és elkezdi a keresést a vezérlőcsatornák első készletében.
A 6. ábrán látható az a 680 folyamatábra, amely 680-a találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási módjára adja meg az egyes lépéseket. Az első 684 lépésben az egyes csatornákon továbbított jel teljesítményszintjét mérjük meg. A következő 688 lépésben létrehozzuk az első vezérlőcsatorna-csoportot, a következő 690 lépésben történik meg az első kísérlet a kommunikációs kapcsolat létrehozására egy olyan adóval, amely a vezérlőcsatornák valamelyikén jelet továbbít.
• ····· ·· • · · · · « • · · · · · • · ···«·· · *·· · · · »·
A következő 696 lépésben annak megállapítása történik, hogy a kimeneti kapcsolat létrejött-e. Ha igen, akkor a 700 lépésben a kiválasztott csatornára a hangolás folyamatosan biztosítva van. Ha azonban a kapcsolat nem jött létre, úgy a 704 lépésben a mért teljesítményszinteket elmentjük, és a vevőt egy, a 708 lépésben megadott időtartamra lekapcsoljuk.
Amikor ez a lekapcsolási idő eltelt, a vevőnek az érzékelő részét ismét bekapcsoljuk, és a vezérlőcsatornákon továbbított vezérlőjelek teljesítményszintjét újra mérjük. Ez történik meg a 710 lépésben. A következő lépésben létrehozzuk a vezérlőcsatornák második készletét, ahogyan ez a 712 lépésben megfigyelhető, és megkíséreljük azzal az adóval a kapcsolat létrehozását, amely ezen vezérlőcsatornák egyikén vezérlőjelet továbbít. A következő 720 lépésben ismételten annak a vizsgálata történik, hogy a kapcsolat létrejött-e, ha igen úgy a rendszer a 724 lépésben a vevő hangoló áramkörének a frekvenciáját a kiválaszott vezérlőcsatorna frekvenciájára hangolja. Ha a kapcsolat nem jött létre, úgy a mért teljesítményszinteket elmentjük, és ily módon a tárolt teljesítményszinteket felfrissítjük. Ez történik a 728 lépésben. A vevő egy részének a teljesítményét ezután - ahogyan ezt a 732 lépésben jelezzük - előre megadott időtartamra lekapcsoljuk.
Azt követően, hogy ez az időtartam letelt, a 73 0 lépésben megnézzük, hogy a megnövelt időtartam az első teljesítményméréstől számítva szintén letelt-e. Ha igen, úgy visszatérünk a 684 lépésbe, és a folyamatot • · · ·· ·· ·* ·· * * · · · · · • · · ······ · ··· ··· ·· · · ♦
-34megismételjük. Ha nem, úgy visszalépünk a 710 lépésbe, és az egyes csatornákon a teljesítményszinteket újra mérjük.
A következő 7. ábrán látható egy 750 folyamatábra, amely a találmány egyik példakénti kiviteli alakjának a hangolására vonatkozó lépéseket mutatja be. Az első 756 lépésben a vevőt a frekvenciasávban lévő összes frekvenciacsatornához, tehát a frekvenciacsatorna készlet egyik frekvenciacsatornájára hangoljuk. A frekvenciacsatornák közül minden egyes frekvenciacsatorna elvileg alkalmas az egymástól távol elhelyezett adóból képezett csoport bármelyik adója által továbbított jel átvitelére.
Az első 750 lépésben a rádióvevő hangoló áramkörét a frekvenciasávban megjelölt összes frekvenciacsatorna minden egyes frekvenciájára ráhangoljuk. A következő 762 lépésben a frekvenciacsatorna készlet egyes frekvenciacsatornáin továbított kommunikációs jelek teljesítményszintjét mérjük meg.
Ezt követően a 768 lépésben hozzuk létre a már említett csatornák közül az első csoportot, amely azokat a frekvenciacsatornákat foglalja magába, amelyen a továbbított jel teljesítménye egy adott értéken van a mindenkori minimáli jelszint fölött.
A következő 774 lépésben azt állapítjuk meg, hogy a rádióvevő és az adók közül egyik adó között a kommunikációs kapcsolat létrehozható-e, itt azokat az adókat vesszük figyelembe, amely a frekvenciacsatornák közül az első csatornakészleten keresztül továbbít kommunikációs jeleket.
A következő lépésben a 778 vagy 782 lépések közül le35 hét választani, aholis a rádióvevő hangoló áramkörét egy olyan frekvenciacsatornára hangoljuk, amelyen keresztül egy olyan adó továbbít kommunikációs jelet, amellyel a rádióvevő adatátviteli kapcsolatra léphet, vagy pedig
1. ) a rádióvevő hangolóáramkörét a frekvenciacsatorna csoport minden egyes csatornájához újra hangoljuk,
2. ) a kommunikációs jelek teljesítményszintjét újra mérjük,
3. ) egy második frekvenciacsatorna csoportot hozunk létre, és
4. ) a rádióvevőt a második frekvenciacsatorna készlet egyik olyan frekvenciacsatornájára hangoljuk, amelyen keresztül a kommunikációs kapcsolat létrehozható.
Végül a 8. ábrán bemutatunk egy rádió adó-vevőt, amely egy rádiótelefon lehet, és amely egy 800 rádió adóvevő egységet tartalmaz. A 800 rádió adó-vevő tartalmaz egy 806 áramkört, amely szaggatott vonallal van körülhatárolva, és amely a találmány szerinti elemeket tartalmazza. A 806 hangoló egység lényegében megegyezik a 3. ábrán bemutatott 400 hangoló egységgel. A 800 rádió adó-vevő egység vevő része hasonlatos a 3. ábrán látható 406 rádióvevőhöz, így annak működését itt ismételten nem írjuk le. A 800 rádió adó-vevő egy 818 antennával van ellátva, amely egy 820 vezetéken keresztül rá van csatlakoztatva egyrészt egy bemeneti 822 programozható hangoló és átalakító áramkörre, valamint kimeneti 922 programozható és hangoló és átalakító áramkörre. A 822 programozható hangoló és átalakító áramkör vezérlő bemenete 836 vezetéken van 882 jelfeldolgozó
- 36 egységre csatlakoztatva. 822 programozható hangoló és átalakító áramkör által létrehozott jelek 848 vezetéken keresztül egyrészt egy 858 demodulátorra, másrészt pedig egy 868 jelerősség mérő áramkörre van csatlakoztatva. A 858 demodulátor által létrehozott demodulált jel 864 vezetéken keresztül 870 dekódolóra van elvezeteve.
A 870 dekódoló áramkör egyrészt a 876 vezetéken létrehoz kimenőjelet, amely a 882 jelfeldolgozó egység egyik bemenetére van csatlakoztatva. A 870 dekódoló áramkör 886 vezetéken is létrehozza a dekódolt jeleket, amely egy 888 átalakítóhoz, péládul hangszóróhoz van csatlakoztatva. A 868 jelerősség mérő áramkör által létrehozott kimenőjel 892 vezetéken van a 882 jelfeldolgozó egységek további bemenetére elvezetve, amely 882 jelfeldolgozó egységnek van még egy külső 899 vezetékre csatlakoztatott bemenete is.
A 800 rádió adó-vevő tartalmaz még egy további 908 távadót, ill. jelátalakítót, például egy mikrofont, amelynek kimenete a 909 kódolóegységen van 919 demodulátorra elvezetve, amely 919 demodulátor kimenete a kimeneti 922 programozható hangoló és átalakító áramkörre van továbbítva, amely azután a 820 vezetéken keresztül a 818 antennára csatlakoztatva teszi lehetővé az információs jel továbbítását.
A találmányt példaként! kiviteli alakjai segítségével mutattuk be, a találmány szerinti megoldás azonban a találmány lényegét tükrözően más kiviteli alakokkal is megvalósítható.
Claims (10)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Áramköri elrendezés rádió adó-vevő hangoló áramköre hangoló frekvenciájának a kiválasztására, egy frekvenciasáv által meghatározott frekvenciacsatorna készlet egyik frekvenciájához, ahol a frekvenciacsatorna készlet egyes frekvenciacsatornái alkalmasak arra, hogy egymástól távol elhelyezett adók bármelyik adója által továbbított jelet átvigyék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy a rádióvevő hangoló áramkörét a frekvenciasáv frekvenciacsatorna készlete által meghatározott összes frekvenciacsatornához hangoló egységet (400, 806), például egy programozható hangoló és átalakító áramkört (822, 422), tartalmaz továbbá a frekvenciacsatorna készlet egyes frekvenciacsatornáin továbbított adatátviteli jelek jelerősségét mérő áramkört (468, 868), valamint a mért értékeket tároló tárolót (496), tartalmaz továbbá egy, olyan elemet, amelynek segítségével a frekvenciacsatornákból kiválasztunk egy olyan első csatorna-csoportot, amelyen a továbbított jel teljesítményszintje egy előre megadott teljesítményszint fölött van, továbbá el van látva az elrendezés egy olyan elemmel, amelynek segítségével meghatározzuk, hogy a rádióvevő és legalább egy adó között adatátviteli kapcsolat létrehozható-e, amely adók a kommunikációs jeleket az első csatorna csoporton továbbították, továbbá el van látva az elrendezés egy olyan elemmel, amely a rádióvevő hangoló áramköre frekvenciáját szelektíven hangolja olyan frekvenciacsa·· ·· · · · · • · · · · 9 · • · · ······ « ··· ··· ·· · ««- 38 tornához, amelyen keresztül egy olyan adó által továbbított kommunikációs jelet, amellyel a rádióvevő adatátviteli kapcsolatba tud lépni.
- 2. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a hangolóegység (400, 806) tartalmaz egy, a rádióvevőt a frekvenciasáv frekvenciacsatorna készletének minden egyes frekvenciacsatornához egymás után hangoló elemet.
- 3. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a jelerősség mérő áramkör (468, 868) a frekvenciacsatornákon továbbított adatátviteli jelek amplitúdóját méri.
- 4. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a mért teljesítményszinteket egy memóriában (496, 896) tároljuk.
- 5. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy azokat a frekvenciacsatornákat, amelyek a kiválasztott frekvenciacsatorna készletet képezik úgy választjuk ki, hogy olyan minimális teljesítményszintet veszünk figyelembe, amely egy előre megadott abszolút teljesítményszintet jelent.
- 6. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a frekvencia kiválasztó áramkörnek a minimális teljesítményszintjét, amelyet arra használunk fel, hogy kiválasztjuk a frekvenciacsatornákat és létrehozzuk a kiválasztott frekvenciacsatorna készletet, egy olyan szintjére határozzuk meg, amely viszonyítva van a jelerősség mérő áramkör (468, 868) által mért teljesítményszintekhez.* 4 · ·
- 7. A 6. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a minimális teljesítményszintet úgy határozzuk meg, hogy az a legkisebb mért teljesítményszint fölött egy előre megadott tartományban szinttel nagyobb.
- 8. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az az áramkör, amelynek segítségével meghatározzuk azt, hogy kommunikációs kapcsolat létrehozható-e, tartalmaz egy, a kiválasztott frekvenciacsatorna csoportjához tartozó frekvenciacsatornákon továbbított kommunikációs jelek dekódolására kiképezett dekódoló áramkört (870, 470), továbbá egy ezeket a dekódolt jeleket a rádióvevővel tárolt összehasonlító jelfeldolgozó egységet (482, 882) .
- 9. Az 1. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, a rádióvevő áramkört a frekvenciacsatorna összes csatornájához hangoló elemet, továbbá a frekvenciacsatorna készlet egyedi frekvenciáin továbbított adatátviteli jelek teljesítményszintét újra mérő elemet, tartalmaz egy olyan elemet, amellyel kiválasztja azokat a frekvenciacsatornákat, amelyen a kommunikációs jelek egy előre megadott szint fölött vannak továbbítva, és ily módon hozza létre a frekvenciacsatornák második csoportját, a rendszerhez tartozik még egy olyan elrendezés, amellyel meghatározzuk, hogy a kommunikációs kapcsolat a rádióvevő és bármelyik adó között, amely adatátviteli jeleket a második csatornakészlet csatornáin továbbít, létrehozhatóe, továbbá egy elrendezést, amely a rádióvevőt a frekvenciacsatornák második alkészlétének egyik frekvenciacsatornájához hangolja, ha a kommunikációs kapcsolat létrehoz♦ · ·- 40 ható.
- 10. A 9. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a teljesítményszint újráhangolásához alkalmazott elemhez egy késleltető elrendezés is csatlakoztatva van, amelynek segítségével azt követően, hogy a mérést elvégeztük, előre megadott szünetidőt biztosítunk.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US88080892A | 1992-05-08 | 1992-05-08 |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9400043D0 HU9400043D0 (en) | 1994-05-30 |
| HUT69370A true HUT69370A (en) | 1995-09-28 |
Family
ID=25377146
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9400043A HUT69370A (en) | 1992-05-08 | 1993-04-19 | Arrangement for selective tuning of a radio receiver |
Country Status (11)
| Country | Link |
|---|---|
| JP (1) | JP3196211B2 (hu) |
| CN (1) | CN1035588C (hu) |
| CA (1) | CA2112809A1 (hu) |
| DE (2) | DE4392213T1 (hu) |
| FR (1) | FR2691027B1 (hu) |
| GB (1) | GB2274750B (hu) |
| HU (1) | HUT69370A (hu) |
| IT (1) | IT1261466B (hu) |
| RU (1) | RU2123771C1 (hu) |
| SE (1) | SE9400018L (hu) |
| WO (1) | WO1993023963A1 (hu) |
Families Citing this family (14)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| CA2135917A1 (en) * | 1993-04-21 | 1994-10-27 | Christopher Frank Bussan | Method and circuit for retuning of a radio receiver |
| FR2726139A1 (fr) * | 1994-10-19 | 1996-04-26 | Philips Electronics Nv | Recepteur de radio a recherche automatique des stations |
| DE69534333T2 (de) * | 1994-11-22 | 2006-05-24 | Ntt Mobile Communications Network Inc. | Steuerkanal-Suchverfahren in einer mobilen Station |
| US5940746A (en) * | 1995-12-29 | 1999-08-17 | Motorola, Inc. | Channel scanning apparatus and method |
| JP3271504B2 (ja) * | 1996-02-02 | 2002-04-02 | 三菱電機株式会社 | 周波数推定回路およびそれを用いたａｆｃ回路 |
| GB2320991A (en) * | 1996-12-20 | 1998-07-08 | Dsc Telecom Lp | Channel selection control in a cellular radio communications system |
| US6233247B1 (en) | 1998-03-12 | 2001-05-15 | Nortel Networks Limited | Method and system for avoiding communication failure in CDMA systems |
| DE19882318T1 (de) * | 1997-04-14 | 2000-04-13 | Northern Telecom Ltd | Verfahren und System zur Vermeidung einer Kommunikationsstörung in CDMA-Systemen |
| US6396867B1 (en) | 1997-04-25 | 2002-05-28 | Qualcomm Incorporated | Method and apparatus for forward link power control |
| GB2332823A (en) * | 1997-12-29 | 1999-06-30 | Samsung Electronics Co Ltd | Sequential selection of control channels for call attempt |
| GB9925234D0 (en) * | 1999-10-25 | 1999-12-22 | Simoco Int Ltd | Mobile radio communications systems |
| KR100374568B1 (ko) * | 2001-01-17 | 2003-03-03 | 삼성전자주식회사 | 이동단말 파워오프 제어방법 |
| ATE342641T1 (de) * | 2003-05-28 | 2006-11-15 | Ericsson Telefon Ab L M | Planung der zellsuche in einem drahtlosen zellularen kommunikationsnetz |
| JP4551814B2 (ja) * | 2005-05-16 | 2010-09-29 | Ｏｋｉセミコンダクタ株式会社 | 無線通信装置 |
Family Cites Families (13)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| FR2087369A5 (hu) * | 1970-05-15 | 1971-12-31 | Cit Alcatel | |
| DE2402562C3 (de) * | 1974-01-19 | 1978-07-13 | Te Ka De Felten & Guilleaume Fernmeldeanlagen Gmbh, 8500 Nuernberg | Verfahren zur automatischen Suche modulierter Funkkanäle |
| GB2057267B (en) * | 1979-08-29 | 1983-05-18 | Allcock J A | Sensory isolation tank |
| FR2584884B1 (fr) * | 1985-07-09 | 1987-10-09 | Trt Telecom Radio Electr | Procede et dispositif de recherche de canal libre pour un systeme de radio mobile |
| CH671124A5 (hu) * | 1986-04-30 | 1989-07-31 | Zellweger Uster Ag | |
| CA1282837C (en) * | 1987-03-20 | 1991-04-09 | Tetsuya Hanawa | Apparatus for selecting control channel in mobile communication system |
| US4905301A (en) * | 1988-07-28 | 1990-02-27 | Motorola, Inc. | Selective system scan for multizone radiotelephone subscriber units |
| FI83717C (fi) * | 1989-09-25 | 1991-08-12 | Nokia Mobile Phones Ltd | Foerfarande foer intrimning och kompensation av effektnivaoer i en radiotelefon. |
| FI83715C (fi) * | 1989-09-25 | 1991-08-12 | Nokia Mobile Phones Ltd | Logikstyrd intrimning och kompensation av signalnivaoer och deviationer i en radiotelefon. |
| JP2867538B2 (ja) * | 1990-01-30 | 1999-03-08 | 日本電気株式会社 | チャンネル選択方式 |
| US5119502A (en) * | 1990-08-30 | 1992-06-02 | Telefonaktiebolaget L M Ericsson | Periodic system ordered rescan in a cellular communication system |
| JP2927055B2 (ja) * | 1991-07-12 | 1999-07-28 | 日本電気株式会社 | 制御チャンネル捕捉方法とその回路 |
| US5203012A (en) * | 1992-02-10 | 1993-04-13 | Motorola, Inc. | Method and apparatus for optimum channel assignment |
-
1993
- 1993-04-19 WO PCT/US1993/003692 patent/WO1993023963A1/en active Application Filing
- 1993-04-19 JP JP52023493A patent/JP3196211B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1993-04-19 HU HU9400043A patent/HUT69370A/hu unknown
- 1993-04-19 CA CA002112809A patent/CA2112809A1/en not_active Abandoned
- 1993-04-19 RU RU94014617A patent/RU2123771C1/ru active
- 1993-04-19 GB GB9326218A patent/GB2274750B/en not_active Expired - Lifetime
- 1993-04-19 DE DE4392213T patent/DE4392213T1/de active Pending
- 1993-04-19 DE DE4392213A patent/DE4392213C2/de not_active Expired - Fee Related
- 1993-05-03 IT ITRM930277A patent/IT1261466B/it active IP Right Grant
- 1993-05-07 FR FR9305496A patent/FR2691027B1/fr not_active Expired - Lifetime
- 1993-05-07 CN CN93105681A patent/CN1035588C/zh not_active Expired - Lifetime
-
1994
- 1994-01-04 SE SE9400018A patent/SE9400018L/xx not_active Application Discontinuation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| IT1261466B (it) | 1996-05-23 |
| DE4392213T1 (de) | 1994-06-09 |
| DE4392213C2 (de) | 1999-04-29 |
| GB2274750A (en) | 1994-08-03 |
| FR2691027B1 (fr) | 1995-08-11 |
| GB2274750B (en) | 1996-06-12 |
| ITRM930277A0 (it) | 1993-05-03 |
| RU2123771C1 (ru) | 1998-12-20 |
| CA2112809A1 (en) | 1993-11-25 |
| CN1035588C (zh) | 1997-08-06 |
| SE9400018L (sv) | 1994-03-07 |
| CN1082786A (zh) | 1994-02-23 |
| HU9400043D0 (en) | 1994-05-30 |
| JPH06508973A (ja) | 1994-10-06 |
| SE9400018D0 (sv) | 1994-01-04 |
| ITRM930277A1 (it) | 1994-11-03 |
| FR2691027A1 (fr) | 1993-11-12 |
| GB9326218D0 (en) | 1994-04-20 |
| JP3196211B2 (ja) | 2001-08-06 |
| WO1993023963A1 (en) | 1993-11-25 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US6185435B1 (en) | Radio communication apparatus for communicating with a plurality of different communication systems | |
| US5711001A (en) | Method and circuit for acquisition by a radio receiver | |
| JP4738329B2 (ja) | マルチモード制御局、無線通信システム、無線局及び無線通信制御方法 | |
| US6400751B1 (en) | Adaptive frequency sharing method and apparatus | |
| KR101036781B1 (ko) | 비콘 신호들을 통해 우선순위 정보를 송신하는 통신 방법 및 장치 | |
| KR101129795B1 (ko) | 지능형 무선 인지 기술에서의 효율적인 스펙트럼 감지 방법및 절차 | |
| US6532223B1 (en) | Communication method, transmission method, reception method, base station and terminal | |
| US5774810A (en) | Mobile radio communication device | |
| US7551932B2 (en) | Method of assigning transmission channels in a telecommunications network and user station | |
| HUT69370A (en) | Arrangement for selective tuning of a radio receiver | |
| US20050201351A1 (en) | Mobile communications system, mobile station apparatus, base station apparatus and a transmission rate control method | |
| US7876733B2 (en) | Method and apparatus for communicating by use of relaying system in a cognitive radio technique | |
| US20080159207A1 (en) | Method and apparatus for cognitive spectrum assignment for mesh networks | |
| US5210752A (en) | Radio tele-communication system using multichannel access scheme | |
| WO2009146613A1 (en) | Transmit power control for dynamic spectrum access | |
| CA2196500C (en) | Channel assignment controlling system | |
| US20060072602A1 (en) | Method and apparatus for least congested channel scan for wireless access points | |
| US20080159355A1 (en) | Device For Use In A Frequency Hopping System | |
| JP2000023243A (ja) | 基地局装置 | |
| JP3253419B2 (ja) | 移動通信装置および移動局装置 | |
| JPH10136438A (ja) | 簡易型携帯無線システムおよびその基地局制御方法 | |
| JP2005244908A (ja) | 通信システム、通信装置及び通信制御方法 | |
| US20060014495A1 (en) | Wireless communication system | |
| US20080031217A1 (en) | Method For Selecting Receiving Stations In A Data Radio Transmitting System | |
| JP4674054B2 (ja) | 通信システム、通信装置及び送信レート制御方法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee |