HUT68946A - Method and device for conveying various quality fluids through the same pipe line - Google Patents

Description

DANUBIA SZABADALMI ÉS VÉDJEGY IRODA KFT.

Budapest f!7 D 3/CT

ELJÁRÁS ÉS KÉSZÜLÉK TÖBB KÜLÖNFÉLE MINŐSÉGŰ FOLYADÉK,

ILL. KÖZEG SZÁLLÍTÁSÁRA AZONOS SZÁLLITÓCSÖVÖN

PITZEL Dirk, Radolfzell, DE

Feltaláló:

azonos a bejelentővel

A nemzetközi bejelentés napja: 1989. 09. 17.

Elsőbbsége: 1991. 09. 19. (P 41 31 208.2) DE

A nemzetközi bejelentés száma: PCT/EP92/02145

A nemzetközi közzététel száma: WO 93/06409

79087-8150 SR/Tz • · · · · · · • ··· · · ♦·· • · ····· · · ···· · · · ··· ··

- 2 A találmány tárgya eljárás több különféle minőségű folyadék, ill. közeg azonos szállítócsövön egymás utáni elkülönített szállítására, ahol a folyadékokat, ill. közegeket a szállítóvezeték elülső végén egymást követően vezetjük be, és ahol a folyadékok, ill. közegek között a teljes csőkeresztmetszetet kitöltő, és a szállított közegekkel együtt a csövön végighaladó elválasztó testeket alkalmazunk, amelyek a különféle minőségű folyadékokat egymástól keveredésmentesen elválasztják.

A találmány tárgya továbbá készülék az eljárás foganatosítására, közös nyomócsővel, amelynek elején legalább egy, a két vagy több szállítandó folyadékot, illetve közeget a közös nyomócsőbe bevezető, lezárható csatlakozás van, valamint a közös nyomócső kezdeti szakaszán egy, a szállítandó folyadékokat, illetve közegeket elválasztó és a szállítandó folyadékokkal, illetve közegekkel együtt haladó test létrehozására alkalmas elrendezéssel.

A gyakorlatban sok esetben merül fel annak szükségessége, amikor többféle folyékony terméket kell azonos szállítócsövön időben egymás után továbbítani, és ezt jelentős folyadékveszteség nélkül kívánják megvalósítani. Ilyen feladat elsősorban az élelmiszeriparban áll elő, például tejtermékeknél, italoknál, vágóhídi zsíroknál, avagy az iparban szennyvizek, vegyszerek szállításakor, ahol ezek az anyagok konzisztenciájukban a hígfolyóstól a pasztaszerűig minden halmazállapotot felmutathatnak.

A feladat megoldására eddig kialakult legegyszerűbb szállítási módszer az volt, hogy a különféle minőségű köze• · • · · · • · · · · · · • ··· ·« ··· ·· • · ·*··· · · ···· ·· · ··· ··

- 3 geket elválasztás nélkül, egymás után vezették be a szállítócsőbe, és az egyik közeg tolta a másikat maga előtt. Ennek az a hátránya, hogy az érinkező keresztmetszet körül a kétféle folyadék összekeveredett, itt a termék tisztasága nem felelt meg a követelményeknek még akkor sem, ha a két termék egymásbani jelenléte kismértékben még elfogadható volt. Emiatt jelentős mennyiségű termék veszett el a hasznosítás számára és egyidejűleg el kellett távolítani a tisztasági követelményeknek nem megfelelő szennyezett terméket, ami a környzetet szennyezte. Különösen, ha sűrűn kellett a szállítandó közegek minőségét változtatni, akkor ez jelentős veszteségekkel járt.

Az is szükségessé vált, hogy a következő termék szállítása előtt a vezetéket tisztítani vagy öblíteni kellett, amikoris a vezetéken a tisztító- és/vagy öblítő közeget kellett szállítani. Ilyenkor a termék keveredése helyett az első közeg végvolumenének szennyezése vagy felhígulása következett be, vagy a második termék kezdeti szakasza lett szennyezett a tisztító-, öblítőszertől, minek következtében ugyancsak hátrányos helyzet állott elő.

A keveredő fázis kialakulásának megelőzésére ismertek olyan eljárások, amikor az egyes folyadékminőségek, ill. közegek közé elválasztó testeket helyeznek (DE 25 29 346 B). Elválasztó testként kaucsukgolyó alakban úgynevezett csőgörényeket használnak, amelyek átmérője megegyezik a csővezetékével. Ismertek olyan telepek, ahol ilyen módszerrel tankhajókat töltenek ill. ürítenek különféle kőolajtermékekkel, ill. vegyszerekkel.

·« ·· · ···· ·· • · · · · · · • ··· ·· ··· ·· • · · * · · · · · ···· ·· · ··· · ·

A közegek közötti csőgörényes szétválasztás megszünteti a közegek keveredését, de gondot okoz viszont a csőgörény behelyezése és kivétele. Ez különösen élelmiszeripari termékeknél, főleg tejtermékeknél nehézkes, ahol még a bakteriológiai szennyeződésektől is tartani lehet.

Ennek ellenére ezt a módszert alkalmazzák tejnél (EP 22 276 A), ahol a csőgörény behelyezésének és kivételének elkerülésére a rendszerbe előre beépítenek meghatározott számú csőgörényt, amelyek feladatuk teljesítése után a tejnek az öblítőfolyadéktól és ennek a tisztítófolyadéktól való elválasztását követően a szállítócső végén egy felfogóberendezésben egy kiszélesedő csőszakaszban gyűlnek össze, majd a szállító- és tisztítóciklus után a csővezeték elejére nyomólevegővel a szállítócsövön visszanyomják a feladó csőbővítésbe. Ez a megoldás nagyon körülményes, a berendezés bonyolult, a vezérlés nagyon nehézkes.

A találmány feladata egyszerű, de mégis hatékony úton megelőzni az egymás után szállított különféle minőségű folyadékok, közegek egymással való keveredését, anélkül, hogy bakteriológiai szennyeződés veszélye bekövetkeznék.

A feladat találmány szerinti megoldása eljárás több különféle minőségű folyadék, ill. közeg azonos szállítócsövön egymás utáni elkülönített szállítására, ahol a folyadékokat, ill. közegeket a szállítóvezeték elülső végén egymást követően vezetjük be, és ahol a folyadékok, ill. közegek között a teljes csőkeresztmetszetet kitöltő, és a szállított közegekkel együtt a csövön végighaladó elválasztó testeket alkalmazunk, amelyek a különféle minőségű folya- • 9 · · · ··· · ·· • · · · · · · • ··· · · ··· ·· • · ····· · · ···· · · · ··· ··

- 5 dékokat egymástól keveredésmentesen elválasztják, ahol elválasztótestként jégdugót alkalmazunk, amelyet a közös nyomócső kezdeti szakaszán a szállított folyadékból fagyasztással hozunk létre.

A feladat találmány szerinti megoldása továbbá egy készülék az eljárás foganatosítására, közös nyomócsővel, amelynek elején legalább egy, a két vagy több szállítandó folyadékot, illetve közeget a közös nyomócsőbe bevezető, lezárható csatlakozás van, valamint a közös nyomócső kezdeti szakaszán egy, a szállítandó folyadékokat, illetve közegeket elválasztó és a szállítandó folyadékokkal, illetve közegekkel együtt haladó test létrehozására alkalmas elrendezéssel, ahol a közös nyomócső kezdeti szakaszán az elválasztó testet megvalósító elrendezés fagyasztó, amely a nyomócső keresztmetszetét kitöltő, a folyadék részvolumenéből egy, a szállítandó folyadékokkal, illetve közegek— kel együtthaladó jégdugót létrehozó folyékony hűtőközeget bevezető hozzáfolyócsonkkal van ellátva.

Az EP 82 895 A iratból ismeretes egy fagyasztóelrendezés, melyet különösen kőolaj szállítóvezetékeknél alkalmaznak, és amely két axiálisan osztott köpenyből állítható össze úgy, hogy a fagyasztónak a szállítóvezetéken való elrendezésekor a szállítóvezeték körül egy gyűrűs kamra létesül, melyen keresztül cirkulál a hűtőfolyadék. Ez az ismert fagyasztó azonban nem a szállítóvezeték elején van elhelyezve, és nem a szállítandó folyadék fagyasztására, egy, a szállítóvezetékben mozgó jégdugó létrehozására szolgál. Ez a megoldás arra a célra van kialakítva, ·· • · · 4 · · · • ··· · · ··· ·· • · ····· · · ···· ·« · ··· ··

- 6 hogy a szállítóvezetéken való munkálatok során, például egy szelep cseréjekor elkerülhető legyen a teljes szállítóvezetéken való munkálatok során, például egy szelep cseréjekor elkerülhető legyen a teljes szállítóvezeték vagy annak egy nagyobb szakaszának teljes leürítése. Ekkor a szállítóvezetékbe két speicális csőgörényt vezetnek be, melyeket a szállítandó folyadékkal a kicserélendő szelep elé, ill. az utánra továbbítják, ahol a szállítóvezetékre radiálisán bevezetett csapokkal a csőgörényeket rögzítik. A speciális csőgörények az elülső és hátsó végükön tömítőperemmel rendelkeznek, és a középső szakaszukon egy hengeres gumimandzsettával vannak ellátva, amelyet egy központi görénycső körül egy vízzel töltött gyűrűs kamra határol, és amely a csővezeték belső kerületéig tágítható. Ez a tágítás a töltővíz fagyasztásával történik, amelynek űrtartalma ennek megfelelően megnövekszik. Ez bekövetkezik a szállítóvezeték megfelelő helyén, mivel a kicserélendő zárószelep előtt, ill. után egy-egy fagyasztó van elrendezve. Ezen a módon a két csőgörény a fagyasztás! eljárást követően helyhezkötött csőlezáró elemmé alakul, abból a célból, hogy közöttük a csővezetéken munkálatok - mint például egy szelp cseréje - elvégezhetők legyenek.

Ennél a megoldásnál tehát nem képződik jégdugó, amely a csővezeték keresztmetszetét kitölti, és amelyet csőgörönyként a szállítandó folyadék a csővezetékben haladó mozgásra kényszerít. Ez a megoldás nem teszi a csőgörényeket szükségtelenné, miáltal változatlanul fennáll a csőgörények bevitelének problémája és az abból eredő összes ·· • · · · •« · • · · • · ···· ·· · · · · ··

- 7 hátrányos következmény különösen fennáll a bakteriológiai fertőzés veszélye.

Egy hasonló csőgörényt, amelyet egy külső fagyasztóelrendezéssel csővezetéket lezáró elemmé alakítva használnak, ismertet az US 3 695 301 irat. Ennél a megoldásnál a csőlezáró elemekkel határolt csőszakasz tömítettségét vizsgálják, ahol a csőgörény egy adóval van ellátva, hogy az pontosan a kívánt helyre legyen továbbítható, ahová azután a fagyasztó-elrendezést elhelyezik. Ez a megoldás nem alkalmas a cső belső falfelületére kitágítható gumimandzsettát egy fagyasztható víztöltéssel, hanem a szállítófolyadékot a szállító-csővezeték fala és egy bordákkal és elöl, valamint hátul tömitőperemekkel ellátott csőből kiképzett csőgörény között megfagyasztják. Ez esetben is a gyűrűs jégtestnek a nyomáskülönbséggel szemben egy megbízható tömítést kell eredményeznie. A tömítettségi vizsgálat lefolytatása után a csővezetéket helyileg lezáró jégtestet felolvasztják, így ez esetben sincs szó egy jégdugónak az áramló folyadékkal való továbbításáról.

Aa találmány szerinti eljárás ugyancsak a csőgörény elvén működik, ahol azt a felismerést hasznosítottuk, hogy nem szükségszerű az, hogy az egymást követő, különféle minőségű folyadékok között az elválasztó test idegen test legyen, hanem az magából a szállított folyadékból is kialakítható azáltal, hogy meghatározott folyadéktérfogatot fagyasztással, ill. jégkristály-képződéssel szilárd testté alakítunk. Eközben nincsen semmilyen szennyeződésveszély. Elmarad annak a szükségessége, hogy a csővezeték végéről a ·· • · · · · · · • ··· ·· ··· ·· • · ····· · · ···· ·· · ··· · ·

- 8 jégdugót visszavigyék az elejére, mert egyszerűen felolvasztással visszaalakítható az eredeti folyadékká. További előny, hogy nagyon egyszerű a szállítóvezetékbe beépített keresztmetszet szűkületeken, akadályokon - mint például egy a szállítóvezetékbe bépített szelepen -, ívcsöveken átvezetni a jégdugót, mert az az akadály előtt felmelegíthető, utána pedig újra visszafagyasztható. Eközben a keveredést úgy is csökkenteni lehet, ha előbb új dugót fagyasztunk a csővezetékben az akadály után, s csak utána olvasztjuk fel a dugót az akadály előtt.

A jégdugó előállítására hűtőközegként gázok és folyadékok használhatók, amelyek képesek a szállított folyadékot igen rövid idő alatt megfagyasztani, ill. átkristályosítani a szállítócsőben. A gázok lehetnek a cseppfolyósított széndioxid (C0₂), nitrogén (N₂) vagy oxigén (0₂). Folyékony hűtőközegként a hűtőkörökben szokásos ammónia (NH₃) és a különféle freonok jönnek számításba. Alapvető, hogy ezek fagypontja alacsonyabb legyen, mint a szállított közegek fagypontja. A szükséges jégdugót egyszerű módon és különösen gyorsan, ill. lökésszerűen lehet előállítani, ha a hűtő cseppfolyósított gázt az érintett keresztmetszetbe befecskendezik. Pontos adagolással, a befecskendezett gáz és a szállított folyadék jellemzőitől függően előre meghatározható a létrejövő jégdugó hossza. Miután a felsorolt hűtőgázok sterilek és ízüket illetően indifferensek, a szállított közeg ízét nem befolyásolják és felmelegedve a szállított folyadékból kiválnak, miáltal a közvetlen befecskendezés még élelmiszeripari területen is lehetséges.

«« ·· · * · · e ·· • · · · · · • · · · · · ··· ·· • « ····« · · ··· · · · · ♦ · ··

A találmány szerinti eljárás nemcsak arra alkalmas, hogy a különféle minőségű folyadékokat egymástól elválasztva szállítsa, hanem arra is, hogy a szállítóvezetékben szétválasztva folyadékot és gázt is szállítson, de miután a jégdugót csak folyadékból lehet előállítani, legalább minden második közegnek folyadéknak kell lennie. Természetesen az is lehetséges, hogy két olyan közeget továbbítsunk, amelyek nem képesek jégdugó képzésére, azonban ilyenkor a különféle minőségek közé megfagyásra képes folyadékot kell bevezetni, amiből az elválasztó jégdugó létrejön.

A találmány példaképpen! kiviteli alakját a mellékelt ábrákon közelebbről megvilágítjuk. így az

1. ábrán látható sematikus teleprajz, ahol három különféle minőségű terméket szállítanak a csővezetéken, a

2. ábrán a csővezeték kezdeti szakaszán elhelyezett közvetett hűtésű fagyasztó készüléket hosszmetszetében mutatjuk be, a

3. ábra a 2. ábra közvetlen befecskendezésű változata, míg a

4. ábra a csővezeték végén kialakított felolvasztó készülék hosszmetszete.

Az 1. ábrán megfigyelhető a három darab 1, 2, 3 tartály, amelyekben a P_1# P₂, P3 különféle minőségű közegek találhatók, amelyek a talaj felé 4, 5, 6 alsó csatlakozásokkal, illetve a zárható 7, 8, 9 tartályszelepekkel vezethetők a közös 10 termékvezetékhez, amelyen az egyes tartályok csatlakozásánál a 11, 12, 13 közegszelep található, s ·· »

• ·· · • ····

- 10 rajtuk keresztül a 14 szivattyúhoz vezethető a szállított közeg.

Látható az ábrán egy 15 közös tisztítóvezeték a 16, 17, 18 tisztítószelepekkel, amelyektől a 19, 20, 21 leágazóvezeték a 11, 12, 13 közegszelepek és a 7, 8, 9 tartályszelepek úgy működtethetők, ill. állíthatók be, hogy a tisztítófolyadék, ill. öblítővíz a 15 tisztítóvezetékből adott esetben szakaszosan a 10 termékvezetékbe és egyenként vagy egyidejűén az 1, 2, 3 tartályokba is bevezethető. Az 1, 2, 3 tartály egyenként összeköthető a 10 termékvezetékkel.

A 14 szivattyúhoz csatlakozik a 22 közös nyomócső, amelyben megkülönböztetünk 23 kezdeti-, 24 közbenső- és 25 végszakaszt.

A 23 kezdeti szakaszban helyezték el a 26 fagyasztót, míg a 25 végszakszban a 27 felolvasztót.

A 24 közbenső szakaszban a 28 áthaladási akadályon a folyadék áthalad, de a csőkeresztmetszetet kitöltő szilárd test nem képes erre. Az adott esetben az áthaladási akadály a 29 csőív, de szelep vagy más szerelvény által létrehozott keresztmetszetszűkülés is lehet az. Közvetlenül a 28 áthaladási akadály előtt van a 30 felolvasztó, utána a 31 újabb fagyasztó elhelyezve.

Amint a 2. ábrán látható, a 22 közös nyomócső 23 kezdeti szakaszán található a 26 fagyasztó, ahol a cső körül van véve a 32 köpenycsővel, amibe a 33 hozzáfolyócsonk és 34 elfolyócsonk torkollik. A 33 hozzáfolyócsonkon vezethető be a függőleges nyíl szerint a 36 hűtő·· • é · · ·· ··· ·· • * » »*1« · · • · ·· ·· · ··· ··

- 11 közeg, amikoris így kialakul a 22 cső körül a 35 fagyasztókamra. Ezzel a 23 keresztmetszetben tartózkodó megfagyásra képes folyadék annyire lehűthető, hogy a 26 fagyasztóban létrejön a 2. ábra szerinti 37 jégdugó. Ez a 37 jégdugó hernyószerűen elválasztja a két homlokfelületével szembenfekvő folyadékot. Amint a 2. ábra vízszintes nyilai mutatják, a jégdugó az általa elválasztott közegekkel haladhat együtt a 22 vezetékben.

A 3. ábrán a 26 fagyasztó helyére beépíthető 38 fagyasztót mutatjuk be, amely a 39 toldatidomban a 40 szelepkamrát és a 42 hűtőközegnek a 41 hozzáfolyó csonkját mutatja. A 43 membránnal eltömített 44 szelepszár egy nem ábrázolt vezérléssel nyitott vagy a szemléltetett zárt helyzetbe állítható, amikoris a gombaformájú 45 szeleptest a 23 kezdeti szakaszban a csővezetékre készített 46 furatot lezárja. Ha a 45 gomba formájú szeleptestből és a 47 szeleptányérból kialakított 48 elzárószelep rövid időre kinyílik, előre meghatározott mennyiségű 42 hűtőközeg nyomható be a 23 kezdeti szakaszba, ill. a 23 kezdeti szakaszban tartózkodó folyadékba.

Ez a befecskendezett hűtőközeg előnyösen mélyhűtött, adott esetben cseppfolyósított gáz, amely azonnal átfagyasztja az itt talált folyadékot, és így kialakul a 3. ábra szerinti 49 jégdugó.

A 4. ábrán bemutatott 27 felolvasztó mint készülék megfelel a 2. ábra szerinti 26 fagyasztónak, és így a 25 végszakaszban a csövet körülvevő 50 köpenycsőből áll, amely egy 51 olvasztókamrát képez, amelybe hűtőközeg helyett az • · · • ♦ · < • · · ·· ·· • · · · · » • ··· ·t

- 12 52 fűtőközeget lehet bevezetni. A 27 felolvasztó lehetővé teszi, hogy a 22 közös nyomócső elején kialakított 37 jégdugó rövid idő alatt felolvasztható legyen.

Belátható módon a 27 felolvasztó el is hagyható, ha szakaszos szállításkor vagy álló 14 szivattyú esetén a 37 jégdugó a környezeti hőbeáramlás hatására magától is felolvad. Adott esetben a 37 jégdugó egyszerűen ki is választható a szállított folyadékból, ha már az elválasztó feladatát betöltötte.

A 22 közös nyomócső 24 középső szakaszán a 30 felolvasztó és 31 fagyasztó - melyeket csak egy áthaladási akadály esetében alkalmazunk - hasonló a 27 felolvasztóhoz és 26 vagy 38 fagyasztóhoz, és csak az a feladatuk, hogy a 28 áthaladási akadályon a jégdugót átvezessék.

A találmány szerinti eljárás megvilágítására tegyük fel, hogy a P^, P2, P3 termék három különféle minőségű joghurt fajta, amelyeket közös vezetéken juttatnak a töltőgépekhez, a feldolgozási helyre, amely a közös 22 nyomócsőre csatlakozik (s amelyet az 1. ábra mutat be) . A töltőgépnél lehetőség szerint tiszta és a legkevésbé összekeveredett terméket kell kapni az egyes fajtákból.

A leürített és kiöblített 22 csővezetéket először a P3 termékkel töltik, vagyis a 3 tartály leürítésével kezdik, amikoris a 14 szivattyú azt a 22 közös nyomócsövön áttolja. A 3 tartály teljes leürülése után a 10 termékvezeték hasonlóan leürül, miközben a 22 közös nyomócső még tele van P3~mal. Ennek megfelelően a 23 kezdeti csőszakaszban van a vége a 14 szivattyú által szállított P3 tér13 • 4 · · i · · « ·♦· · 4 ·«· ··

444·*· · · ·*·· ·· · · · · ·« méknek. Kikapcsolt 14 szivattyú mellett üzembe helyezzük a 26 vagy 38 fagyasztót, és így kialakítjuk a P3 legvégén a 37, ill. 49 jégdugót. Ezután a 2 tartályt összekapcsoljuk a 20 termékvezetékkel, és a 14 szivattyú üzembe helyezésével a P₂ termék áramlása indul el a 22 közös nyomócsövön. így a 37, ill. 49 jégdugó segítségével tolja ki a P₂ termék a 22 közös nyomócsőben maradt P3 terméket a töltőberendezésig.

A 2. tartály kiürülése után hasonló módon a 26, ill. 38 fagyasztó a P₂ termékből alkot 37, ill. 49 jégdugót, majd az 1 tartály csatlakoztatható a 10 termékvezetékhez és a 14 szivattyúval ez is leüríthető. Az 1 tartály leürítése után a P^-ből képezzük a 37, ill. 49 jégdugót, miáltal a 22 közös nyomócsőben maradt terméket az öblítővíz segítségével, amit a 15 öblítővíz vezetékből juttatunk a 10 termékvezetékbe - a töltőberendezéshez továbbítjuk.

Amint korábban is említettük, a 37, ill. 49 jégdugó a 22 közös nyomócső végére érve egyszerűen kiválasztható és eltávolítható anélkül, hogy emiatt a 22 közös nyomócső üzemét meg kellene szakítani. Másik változatként a 14 szivattyú leállításával megszakítható az üzem és a 27 felolvasztó léphet működésbe, hogy a 37, ill. 49 jégdugót ismét folyadékká alakítsa vissza.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás több különféle minőségű folyadék, ill. kö- zeg azonos szállítócsövön egymás utáni elkülönített szállítására, ahol a folyadékokat, ill. közegeket a szállítóvezeték elülső végén egymást követően vezetjük be, és ahol a folyadékok, ill. közegek között a teljes csőkeresztmetszetet kitöltő, és a szállított közegekkel együtt a csövön végighaladó elválasztó testeket alkalmazunk, amelyek a különféle minőségű folyadékokat egymástól keveredésmentesen elválasztják, azzal jellemezve, hogy elválasztótestként jégdugót (37, 49) alkalmazunk, amelyet a közös nyomócső (22) kezdeti szakaszán (23) a szállított folyadékból fagyasztással hozunk létre.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jégdugót (49) a szállított folyadékba bevezetett hűtőközeggel (42) képezzük.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hűtőközegként (42) cseppfolyósított gázt alkalmazunk.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jégdugót (37) a közös csővezeték (22) kezdeti szakaszán (23) a csővezetéket körüláramló hűtőközeggel (36) hozzuk létre.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hűtőközegként mélyhűtésben alkalmazott közegeket használunk.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás a <· ·

   - 15 jégdugó részére áthaladási akadályt képező elemmel rendelkező közös nyomócső esetében, azzal jellemezve, hogy hogy a jégdugót (37, 49) közvetlenül az áthaladási akadály (28) előtt felolvasztjuk, és közvetlenül az áthaladási akadály (28) után egy új jégdugót (37, 49) képezünk.
7. 7. Készülék az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, közös nyomócsővel, amelynek elején legalább a két vagy több szállítandó folyadékot, illetve közeget a közös nyomócsőbe bevezető, lezárható csatlakozás van, valamint a közös nyomócső kezdeti szakaszán egy, a szállítandó folyadékokat, illetve közegeket elválasztó és a szállítandó folyadékokkal, illetve közegekkel együtt haladó test létrehozására alkalmas elrendezéssel, azzal jellemezve, hogy a közös nyomócső (22) kezdeti szakaszán (23) az elválasztó testet megvalósító elrendezés fagyasztó (26, 38), amely a nyomócső keresztmetszetét kitöltő, a folyadék részvolumenéből egy, a szállítandó folyadékokkal, illetve közegekkel együtthaladó jégdugót (37, 49) létrehozó folyékony hűtőközeget (36, 42) bevezető hozzáfolyócsonkkal (33, 41) van ellátva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a hozzáfolyócsonk (41) egy elzárószelep (48) közbeiktatásávla torkollik a közös nyomócsőbe (22).
9. 9. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a közös nyomócső (22) kezdeti szakaszán (23) a fagyasztókamra (35) köpenycsőszerűen veszi körül a közös nyomócsövet (22), amelybe a hozzáfolyócsonk (33) torkollik, és amelyhez a hűtőközeg (36) elfolyócsonkja (34) van csat- ·· ·< ♦ «·»··· » · · · ·· t í> ··· · V ···«« • · · ···· · « ···· ·· · ··· ·«

   - 16 lakoztatva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a fagyasztókamra (35) egy hűtésre szolgáló hűtőanyag - hűtőkör elpárologtatója szerepét tölti be.
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a közös nyomócső (22) közbenső (24) vagy végszakaszán (25) lévő áthaladási akadály (28) előtt a jégdugót (37, 49) hőhozzávezetéssel megszüntető felolvasztó (27, 30) és az áthaladási akadály (28) után a jégdugót (37, 49) újra létrehozó fagyasztó (31) van elrendezve.