HUT67614A

HUT67614A - Identification article

Info

Publication number: HUT67614A
Application number: HU9301641A
Authority: HU
Inventors: David Edwards
Original assignee: Portals Ltd
Priority date: 1990-12-04
Filing date: 1991-12-03
Publication date: 1995-04-28
Also published as: DE69108932T2; EP0563109A1; JPH06503128A; CA2096649A1; WO1992010608A1; MX9102350A; ATE121150T1; US5388862A; PL168881B1; GB2250474B; DE69108932D1; GB9026379D0; ES2070625T3; DK0563109T3; EP0563109B1; FI932532A; FI932532A0; TW206273B; BR9107204A; CN1031386C

Description

PORTALS LIMITED, OVE^ON, NAGY-BRITANNIA

Feltaláló:

EDWARDS Dávid, OVE^TÍDN, NAGY-BRITANNIA

Nemzetközi bejelentés napja: 1991. 12. 03.

Nemzetközi bejelentés száma: PCT/GB91/02140

Uniós elsőbbsége: 1990. 12. 04. (90 26379.9)

Nemzetközi közzététel száma: WO 92/10608

Jelen találmány tárgya egy azonosító eszköz, különösen bankjegyek és csekkek alapanyagához, valamint ezekhez hasonlatos egyéb dokumentumokhoz mint például hitelkártyákhoz, azonosságot igazoló kártyákhoz, igazolványokhoz, amelyeknél alapkövetelmény hogy a megtévesztő hamisítványokkal szemben nagyfokú azonosíthatósági biztonságot kapjunk.

A találmány szerinti azonosító eszköz egy azonosító elmet tartalmaz, amely átvilágító fényben vizuálisan felismerhető átlátszó és átlátszatlan tartományokat tartalmaz, több rétegből áll, amelyek között van egy átlátszó hordozó réteg, és egy vagy több sorozat átlátszatlan tartomány, egymástól legalább egy átlátszó rétegrésszel elválasztva, mely utóbbi lehet maga az átlátszó hordozó réteg.

A találmány szerinti azonosító eszköz például az azonosító elmet tartalmazó biztonsági papírból készülhet.

Általánosan ismert, hogy a bankjegyeknél, csekkeknél és más ezekhez hasonló nagyfokú hitelességet követelő dokumentumok esetében bizonyos hitelesség azonosítást lehetővé tevő eszközöket alkalmaznak. Ilyen például az ún. biztonsági szál vagy biztonsági csík, amely általában átlátszó alapanyagból készül és folytonos fényvisszaverő fémréteggel van bevonva. Ez a fémréteg lehet például alumínium, amelyet többek között például vákuumgőzöléssel lehet felvinni a hordozóra, a hordozó pedig lehet például egy poliészter csík. Az efféle biztonsági azonosító elemmel ellátott bankjegypapírok általánosan elterjedtek, és számos országban hosszú ideje alkalmazzák azokat. Amikor ezeket az azonosító eszközöket alkalmazzák, azt általában a papírban, abba beágyazva helyezik el, továbbá ráeső fényben való megvilágításkor szemmel alig észrevehető, míg átvilágításkor mint sötét árnykép jelenik meg a papírban.

Saját korábbi 1 095 286 lajstromszámú brit szabadalmunkban egy olyan azonosítást lehetővé tevő eszközt írtunk le, amely egy folytonos finom csíkot tartalmaz, amelynek a szélessége 0,75 mm, és nyomtatás útján mintázattal van ellátva, például szöveges ·« ·· ···· · ···· • · * · ··· · • · · · · · karakterekkel, egyéb rasztermintázattal, amelynél a betűmagasság általánosságban 0,4 mm. A fent említett biztonsági csík készülhet fémfóliából, amely lehet például alumínium, továbbá készülhet laminált alapanyagból is. A leírásban ismertetett mintázat, illetve azok a betűk vagy egyéb olyan raszterminták, amelyek a csíkon magán szerepelnek, igen apróak, pontosan 0,4 mm-esek következésképpen segédeszköz nélkül nem, vagy csak nehezen láthatóak. Ilyen vizsgáló segédeszköznek általában egyszerű nagyító is megfelel.

Az utóbbi időben az olyan nagy hitelességet kívánó dokumentumoknál, például bankjegyeknél, amelyeknél elterjedten kerülnek forgalomba hamisítványok, amelyek korszerű módszerekkel, mint például színes fénymásolással, színbontással és nyomtatással készülő hamis darabok, nos ezeknél a cikkeknél általánosan elterjedt a biztonsági szál alkalmazása, amely biztonsági szál/csík egy vékony műanyag hordozón kiképezett fémrétegből áll, ez fémréteg a bankjegy papír egyik oldalán, a szál/csík hosszanti iránya mentén bizonyos osztásközökkel kerül alkalmazásra. Azokat a területrészeket, ahol a szál tényleges azonosítási alkalmazásra kerül, illetve ahol annak előírásos meglétét ellenőrizni kell, ablakoknak vagy apertúráknak szoktuk nevezni. Az 1 552 853 valamint az 1 604 463 lajstromszámú brit szabadalmak ilyen ablakokkal ellátott bankjegyeket írnak le. Az efféle papír előállítására felhozhatjuk a saját korábbi 0 059 056 bejelentési számú európai szabadalmi bejelentésbeli leírásunkat. A biztonsági szálak, pontosabban ennek hossziránya mentén biznyos ablakokkal ellátott bankjegy papírok és bankjegyek fokozott biztonsági azonosíthatósági igényeket elégítenek ki. Az ilyen bankjegyeknél ·· · · *··« · ···· • « · · · · · • · · · · · az azonosítást lehetővé tevő csík áteső fényben jól látható, míg ráeső fényben megvilágítva az ablakokban levő fém részek ismerhetőek jól fel. Mindamellett további igény mutatkozik arra, hogy még nagyobb biztonsággal ismerhessük fel azt, hogy az azonosításra szolgáló ablakokban van-e valódi azonosító elem, avagy nincsen.

A jelen találmány ezért célkitűzésében és megvalósításában egy új azonosítási eszközzel/elemmel foglalkozik, amely megjelenési formájában csík vagy szál formátumú, fokozott azonosíthatóságot mutat mind a bankjegyek esetében, mind a csekkeknél, hitelkártyáknál és egyéb hasonló cikkeknél, ezáltal megnehezíti a hamisítók dolgát. Ezen új fajta biztonsági, azonosítást lehetővé tevő eszköz előnyösen alkalmazható továbbá igazolványok, utazási kártyák, bérletek esetében is.

Az általános találmányi megoldás szerint az azonosító elmbeli átlátszatlan tartományok úgy vannak elrendezve, hogy az azonosító elem egyes hosszanti részein átlapolódnak és itt fényzáróak, míg az azonosító elem más hosszanti részein az átlátszatlan tartományok átlapolódás mentesek vagy részlegesen vannak átlapolva és itt fényáteresztők.

A továbbiakban használni fogjuk azt a fogalmat, hogy átlátszatlan, amelyet úgy értünk, hogy ezek a részek áteső fényben lényegesen kevesebb fényt eresztenek át, pl. amikor a vizsgálatot puszta szemmel végezzük, összehasonlítva azokkal a részekkel amelyek nem átlátszatlanok, vagy összehasonlítva azokkal a környező területekkel, ahol az azonosító eszközt körülvevő, jellemzően papírból levő területek találhatóak.

A jelenlegi szóbanforgó azonosító eszköz, illetve

azonosítható cikk előnyösen egy olyan azonosítható biztonsági papír, amely egy azonosító elemet tartalmaz, amely részlegesen vagy teljes egészében be van ágyazva a papírba és a papír bizonyos részein van annak felületére kihozva.

Előnyösen az átlátszatlan tartományok között egy, különösen előnyösen pedig két olyan fémréteg található, amelyeknek eredő optikai sűrűsége 0,1 és 1,2 közé esik, előnyösen és szűkebben pedig 0,3 és 0,9 közé esik. Egy ilyen vékony fémréteg, amely hogyha az előnyösnek tekinthető alumíniumból készül, lehetővé teszi, hogy az azonosító eszköz kevéssé látható legyen, amikor azt ráeső fényben nézzük.

Jelen kiviteli formájában egy előnyös esetben az azonosító elem visszavert ráeső fényben szemlélve nem mutat lényegesen eltérő megjelenést az ismert és elterjedten alkalmazott bankjegyekbe ágyazott biztonsági szálaktól, amelyeket poliészter hordozóra való fém vákuumgőzölésével alakítanak ki, mindazonáltal a jelen találmányunk szerinti azonosító elemet áteső fényben, vagyis átvilágítva szemlélve, annak megjelenése lényegesen eltérő az ismert biztonsági szálakétól.

Előnyös formájában az azonosító elem két részből áll, az egyik rész átlátszó hordozó réteg egyik oldalán átlátszatlan alumínium tartományokból van osztásközökkel kialakítva, a hordozó réteg másik oldalán egy vékony alumínim réteg van. Ez egy másik részhez van illesztve, amely egy az egyik oldalán egy másik vékony alumínim réteggel ellátott átlátszó hordozó rétegből áll, ahol a két vékony alumínim réteg együttes optikai sűrűsége 0,15 és 1,0 közé esik. A második hordozó réteg másik oldalán is átlátszatlan, osztásközökkel kialakított alumínium tartományok • · ·· ···« · ···· • · · « ··· · • · · 4 4 · vannak, és a két rész a vékony alumínim rétegek közé helyezett ragasztó réteggel van egyesítve.

Jó eredményre vezet, ha az azonosító elem egyik oldalán az átlátszatlan tartományok szélessége azonos az átlátszatlan tartományok közötti osztásköz hézagok szélességével, és a többi átlátszatlan tartományok és a közöttük levő osztásköz hézagok szélessége is azonos, de az előző említett szélességnél 5-15%-kal nagyobb.

Lehet továbbá egy átlátszó fedő réteg van az összes átlátszatlan tartományon. Ez lehet egy lakk réteg, amely víztiszta vagy színezett és/vagy lumineszcens, akárcsak az esetleges ragasztó vagy átlátszó bevonat, illetve lakk réteg, amely szintúgy lehet víztiszta vagy színezett és/vagy lumineszcens.

Az alkalmazott fém összetevők közül egy vagy több mágneses tulajdonságú is lehet.

Egy előnyös kiviteli alakjában a jelen találmány szerinti biztonsági papír készülhet hagyományos papír alapanyagból, műanyagból vagy azok bármilyen keverékéből, továbbá lényeges, hogy azok a bankjegy vagy egyéb használati cikk alapanyagok amelyek két rétegből készülnek, bármelyik rétegükben tartalmazhatnak ablakokat. Abban az esetben, ha egyszeres ablakokat alkalmazunk, akkor az azonosító elem kézenfekvőén ezen ablakokban kerül csak alkalmazásra, míg akkor, hogyha két vagy több ablak részlegesen vagy egészében fedésbe kerül, akkor apertúrákról beszélünk. Megjegyezzük továbbá, hogy a hordozó, amelyre később a nyomtatás majd történni fog, készülhet egy vagy több olyan műanyag fóliarétegből, amelyet együttesen alkalmazva mint hordozó papírt tekinthetünk. Ilyen műanyagfóliákból előállított • « * • · • ·· bankjegyek több országban vannak jelenleg is használatban.

Ezen formájában a találmány alkalmas többek között olyan egyéb azonosítást igénylő cikkek előállítására is, mint amilyenek az igazolványok, hitelkártyák, utazási menetjegyek és bérletek, és amelyeknél szóbajöhető kockázata van hamisítványok forgalomba kerülésének. Mindezeknél a cikkeknél a találmány szerinti azonosító eszköz illetve azonosító elem a gyártás során beépíthető illetve utólag azokhoz hozzáilleszthető. Ezen esetek bármelyikében az azonosító eszköz bevonható egy átlátszó vagy áttetsző újabb réteggel.

Jelen találmányunk egy előnyös kivitelénél a létrehozott átlátszatlan tartományok vákuumgőzöléssel felvitt alumíniumból alakíthatóak ki, mindazonáltal szóbajöhetnek erre a célra nagy fényvisszaverő képességű fémes festékek ( amilyen például a Johnson & Bloy Ltd. által Angliában forgalmazott Metasheen nevű festék ) vagy esetlegesen nem fémes sötét festékek is jól alkalmazhatóak az átlátszatlan rétegek nyomtatási technológiával való előállítására.

A találmányt a következőekben néhány példával fogjuk illusztrálni. A megfelelő, ezekre vonatkozó ábrák á következők:

1. ábra : Egy biztonsági azonosító elem tipikus kiviteli alakjának hosszirányú keresztmetszete.

2. ábra : Egy a találmány szerinti azonosító elem átlátszatlan és átlátszó tartományok alkotta mintázata, felülnézetben.

3. ábra : Egy a találmány szerinti azonosító elem átlátszatlan és átlátszó tartományok alkotta másik mintázata, felülnézetben.

4. ábra : Egy a találmány szerinti azonosító elem átlát-

.szatlan és átlátszó tartományok alkotta harmadik mintázata, felülnézetben.

5. ábra : Egy a találmány szerinti azonosító elemmel elátott biztonsági dokumentum, felülnézetben.

6. ábra : A találmány szerinti biztonsági elem biztonsági papírral együtti használatát példázó megoldás, hosszirányú keresztmetszetben.

7. ábra : A találmány szerinti biztonsági elem egy laminált struktúrájú kivitele, hosszirányú keresztmetszetben.

Meg kell jegyezzük, hogy az ábrák nem méretarányosak, s bizonyos részek így például a fémréteg részek vonalkázással vannak ellátva azon célból, hogy a magyarázatot megkönnyítsük.

1. példa

Ez a példa a csatolt 1. ábrára vonatkozik, amely a biztonsági azonosító elem hosszirányú keresztmetszetét ábrázolja. Az azonosító elem két részből van kialakítva, amelyek ragasztóval vannak összeerősítve egymáshoz. Mindkét rész tartalmaz egy átlátszó 1A és 1B hordozó réteget, amelyek mindegyike 12 μια vastagságú és zöldes színezetű. Mindkét 1A és 1B hordozó rétegnek vannak átlátszatlan 2A és 2B tartományai, amelyek 2-2,5 optikai sűrűség tartományban kialakított alumíniumból vannak kiképezve.

Ez kb. 0,3 vastagságnak felel meg. Az átlátszatlan 2A és 2B tartományok a poliészter hordozó filmről a fémezés szelektív eltávolításával vannak kialakítva, amely hordozót azt megelőzően fémmel vontak be. Ez a fotoreziszttel és maratással végrehajtott lépés jól ismert a technikában, a maratóanyag lehet pl. nátrium• · .hidroxid, amelynek oldata ott távolítja el a fémet, ahol azt nem vontuk be előzőleg fotoreziszttel. A fotorezisztnek megfelelő 3A és 3B rétegrészek a 2A és 2B tartományokra vannak felvíve azon célból, hogy megóvjuk az alumíniumot a marató folyadék hatásától.

Ezen példában az azonosító elem felső oldalán lévő 2A tartományokban található sávok 1 mm szélesek és 1 mm-es osztásközzel vannak egymástól elhelyezve. Az átlátszatlan 2B tartományok az azonosító elem alsó oldalán 1,1 mm szélesek, és 1,1 mm osztásközzel vannak egymástól elhelyezve. Ezek a méretek az azonosító elem teljes hossza mentén azonosan folytatódnak.

A fotoreszitből kialakított védő 3A és 3B rétegrészek lehetnek tiszták, vagy lehetnek anyagukban színezettek és/vagy lumineszcensek. (Azaz fluoreszkálóak vagy foszforeszkálóak).

A 4A és 4B rétegek tartományaiban az alumíniumréteg kellően vékony ahhoz, hogy fényt engedjen át az azonosító elemen, és megfelelő kialakítású ahhoz, hogy a 4A és 4B réteg eredő optikai sűrűsége a 0,15 és 1,2 közé eső tartományba essen, előnyösen pedig a 0,3 és 0,9 közötti tartományba, így például célszerűen lehet 0,6.

Átlátszó, laminálásra használt 5 ragasztó van' az alsó és a felső részek közé téve, és így együttesen ez a két rész alkotja az 1. ábra azonosító elemét; a ragasztó lehet opcionálisan színezett és/vagy fluoreszcens.

Az átlátszó 6A és 6B bevonat lehet szintén opcionálisan színezett és/vagy lumineszcens, aholis ezen réteg biztosítja a mechanikai és kémiai védelmet az általa körülvett, alumíniumból kialakított 2 tartományok számára. A 6A és 6B bevonat ezen túlmenően rendelkezhet ragasztó tulajdonsággal is, ezáltal • · · · ί> ·· » ······ • ···· · · · • · · · · ♦ ·· ·«· ··

- 10 ..lehetővé téve az azonosító elemnek a papírhoz történő hozzáerősítését.

Az 1. ábrán látható azonosító elem egy kiviteli változatánál az alumíniumból kialakított 4A és 4B tartományok vékony rétegei elhagyhatóak, de ekkor a megmaradó rétegeknek éppen a fent megadott tartományokba eső optikai sűrűséggel kell rendelkezniük.

Az 1. ábrán látható azonosító elem egy másik kivitelénél az átlátszó 6A és 6B bevonat körülvehet! a-2A és 2B tartományokat, majd egy ettől különböző különálló ragasztó réteget alkalmazhatunk azon célból, hogy az optimális kötést a papír és az azonosító eszköz között kialakítsuk.

Az 1. ábrán bemutatott azonosító elem kialakításakor kiindulhatunk egy polietilén fóliából, amely tartalmaz némi zöld színezéket is, majd vákuumgőzöléssel egy alumíniumréteget viszünk fel a fólia egyik oldalára, amely alumíniumrétegnek az optikai sűrűsége 2-2,5. Az alumíniumrétegre ezek után a megfelelő mintázatú fotoreziszt réteget visszük fel pl. nyomtatással, majd hővel és/vagy UV fénnyel kezeljük azt. Azon célból, hogy eltávolítsuk a kívánt helyekről az alumíniumot, az eredményül kapott filmet porlasztó fejek révén felvitt 5 súly% koncentrációjú és 60 °C hőmérsékletű nátrium-hidroxid oldattal kezeljük. Ezen eljárási lépéssel a reziszt által nem védett alumínium rétegrészek eltávolítódnak a filmről. Ezután a filmet hidegvíz fürdőben mossuk, majd szárítjuk, és az egyik oldalon ezáltal elkészül a szelektív fém mintázat, amely pontosan megfelel a nyomtatás által felvitt eredeti mintázatnak. Ezután a poliészter film másik oldalára egy folytonos vékony alumínium réteget viszünk fel, ismét csak vákuumgőzöléssel, és ezen • ·

-11alumíniumréteg úgy kerül kialakításra, hogy annak optikai sűrűsége kb. 0,3 legyen. A kapott filmet ezután átlátszó ragasztóanyaggal lamináljuk egy hasonló másik filmmel, amelynek az előzőtől eltérő mintázata van, az eredményül kapott filmnél az átlátszatlan tartományok átlapolódnak hol átlátszatlan hol pedig átlátszó tartományokkal, és így bizonyos helyeken akadályozzák a fény keresztülhaladását az azonosító eszköz adott részein, illetőleg vannak olyan helyek, ahol az átlátszatlan tartományok hiánya lehetővé teszi a fény áthaladását, tehát itt átlátszó részeket kapunk eredően. Ezek a különböző részek az azonosító eszköz hosszirányának megfelelően váltakozva fordulnak elő. A filmet alkotó fóliát ezek után keskeny csíkokra vágjuk, amelyek legalább 0,8 mm szélességűek, előnyösen 1 és 3 mm közé eső szélességűek, de adott esetben akár 5 és 8 mm közötti nagyobb szélességgel is bírhatnak.

A fémbevonat által kialakított 2A és 2B tartományok az azonosító elemen teljes szélességben vannak kialakítva és ezáltal egy olyan vonalmintázat jön létre, amely pl. a 2. és 3. ábrákon látható. A 4. ábrán szintén egy a találmány szerinti, a gyakorlatban megvalósítható mintázatot láthatunk. A 2., 3. és 4. ábrákon az azonosító elem felső része látható felülnézetben és vonalkázással vannak jelölve a megfelelő mintázatok, amelyek a 2A tartományok alumínium rétegéből és az azt fedő fotorezisztből képzett, védő 3A rétegrészből tevődnek össze. A 7 fényáteresztő tartományok a felső részen azonos számmal vannak jelölve.

Amikor az 1. ábrán látható azonosító elem be van ágyazva a papírba, mint egy biztonsági szál, akkor a fémréteggel ellátott 2A és 2B tartományok ráeső fényben halványan látható megjelenést ·♦ ·· ·««· » ···« • « « « 4 ·* · ···«·· 'mutatnak, hasonlóan ahhoz, mint a jól ismert fémszálak, amelyek folytonos fémbevonatú rétegeikkel be vannak ágyazva a környező papírba. A 2A és 2B tartományok között levő osztásközökben levő hézagok ráeső fényben zöld színezetet mutatnak. A beágyazott szál puszta szemmel vizsgálva a papír mindkét oldaláról nézve ráeső fényben ugyanolyan látványt kelt. Megjegyzendő, hogy a vonalak által alkotott egymástól alig különböző mintázat az egymáshoz közel eső osztásközökkel egyaránt sötétzöld négyszögeknek tűnnek, amelyek majdnem beolvadnak a környező papír színezetébe, csak világosságban térnek el legfeljebb attól némileg. De akkor, hogyha áteső fényben vizsgáljuk az eszközt láthatunk olyan helyeket, ahol az egyes azonos sávok kerülnek egymás fölé, fedik át egymást, ez vonatkozik az átlátszó és az átlátszatlan részekre egyaránt, például ilyen helyet mutat az x nyíl az 1. ábrán.

Továbbá találunk olyan részeket, ahol az átlátszó és átlátszatlan részek a két oldalon egymáshoz képest nincsenek fázisban, és az átlátszatlan részek átlátszó részeket fednek át, ezáltal megakadályozzák a fény keresztülhaladását. Ilyen helyre mutat például az y nyíl az 1. ábrán. Itt teljesen sötét sávrészt láthatunk, míg az előzőleg említett helyeken sötét és világoszöld sávrészeket láthatunk váltakozva. Az x és y nyilak közötti szakaszon az azonosító elem hossziránya mentén növekvő illetve csökkenő méretű fényáteresztő részeket fogunk látni. Nyilvánvaló, hogy az x és y nyilak helyzetének megfelelő pozíciók a szelektíven fémezett 2A és 2B tartományok méretétől és azok osztásközétől függ legalább a hordozó egyik oldalán kialakított tartományok esetén. Célszerűen az azonosító elemet úgy állítjuk elő, hogy több, például legalább két olyan fényátereszto rész

- 13 helye essen a bankjegy méretén belülre, amelyet az x nyíl is jelöl, de ugyanakkor az x és y nyilak által jelölt helyek legalább 5 és jellemzően 10-szerese legyen annak az almumíniumból kialakított 2 tartománynak a méretéhez képest, amit az ábrán már bemutattunk.

Összehasonlítva az egységesen fémréteggel beborított biztonsági szállal a hamisító nem lesz képes azt a hatást teljes mértékében visszaadni, amit ez az újfajta azonosító eszköz produkál, például ha a készen kapható fóliák laminálásával, vagy fémezett filmréteg vékony papírrétegek közé való elhelyezése útján próbál eljárni, avagy a papír egyik oldalára való csík nyomtatása révén szeretné a megfelelő vizuális hatást utánozni. Továbbá igen valószínűtlen, hogy a hamisító hozzá tud jutni olyan előkészített film vagy fólia anyaghoz, esetleg nyomófóliához, amely a valódi szálat testesíti meg. Ilyen bankjegyeknél használható szálat láttunk már az 1. ábrán. A feltételezett hamisítónak több feladatot kellene egyszerre teljesítenie. így például szükséges lenne szimulálnia azt a kombinált hatást, amely egy folytonos zöld vonal nyomtatásából tevődik össze, ezen vonal a papír mindkét oldalán megjelenik, valamint ezután ezt felül kellene nyomtatni az olyan négyszögletes blokkok sorozatával, amely átlátszatlan fehér festékkel vagy pedig az alap papír színéhez illesztett színű festékkel történne mindkét oldalon, ahol a blokkok méreteit, valamint osztásközét pontosan illesztve kellene megválasztani a valódi bankjegyben található igazi szál hasonló méreteihez. Ez négy külön nyomtatási műveletet igényelne a feltételezett hamisítótól, amely nagymértékben megnehezítené az előállítási eljárást. Továbbá kétségkívül lenne némi pontatlanság ··*: .:

«« 44 • 4 » 4 ··

44·« ««

- 14 á kétoldali egymáshoz képesti illesztések között amely átvilágítással történő szemlélés során egyenletlen vagy dupla élet, vagy ahhoz hasonló látványt adna.

A következőekben a 5. ábra ismertetésével fogunk foglalkozni, amely egy azonosítást lehetővé tevő 20 biztonsági dokumentum felülnézetét mutatja be. A bemutatott 20 biztonsági dokumentum, pl. bankjegy, egy 21 biztonsági papír felhasználásával készül, valamint egy 22 biztonsági szálat is tartalmaz. A 20 biztonsági dokumentum kialakításához a 21 biztonsági papír mindkét oldalára való nyomtatást végzünk. A 22 biztonsági szál bizonyos helyeken be van ágyazva a 21 biztonsági papírba, azonban vannak olyan helyek is, ezek a 23 ablakok, ahol a szál a felszínre ki van vezetve. A 22 biztonsági szál keresztülhalad egy 24 vízjelen is. Végül a papír felszínén láthatunk az azonosításra szintén alkalmas és a szemlélő számára könnyen észrevehető információt nyújtó 25 nyomtatást.

Az 1. ábrán bemutatott szál, amikor egy ilyen ablakokkal ellátott papíron kerül alkalmazásra, amint azt az 5. ábrán láttuk, különösen egyedi és megkülönböztethető vizuális benyomást kelt. Mikor az azonosító elemet az ablakokkal ellátott oldalon visszavert, azaz ráeső fényben szemléljük, akkor a szál az ablakokban mint fényvisszaverő zöld négyszögek sorozata tűnik fel, amelyeket elszórtan fényes fényvisszaverő ezüst színű négyszögek fognak közre. Természetesen azokon a közbeeső részeken, ahol a szál be van ágyazva a papírba, a hatás hasonló, mint amit már leírtunk az előzőekben, ahol a szál teljes egészében be volt ágyazva a papírba. Átvilágítva is a hatás ugyanaz, mint azt már leírtuk, kivéve az ablakokkal ellátott ·· <·«·

J ···

- 15 részen mutatkozó csökkentett mértékű átfedést, amely a zöld területeknek olyan helyeken, mint pl. az x nyíl által jelölt hely, világosabb tónust ad. így a potenciális hamisítónak nemcsak két fémes színezetet kellene előállítani, hanem különböző fényáteresztési tulajdonságokat is kellene biztosítani a megfelelő helyeken. Ilymódon az ablakokkal ellátott rész nem másolható egyszerű fólia nyomtatási eljárás· útján, továbbá a vízjel is tovább bonyolítja a másolatok elkészítését. A vízjeleket az ablakokkal ellátott papír gyártása során azzal együtt állítják elő, erre példának hivatkozhatunk pl. a

059 056 bejelentésű számú európai szabadalmi bejelentésre.

Egy változatnál, ahol a 3A és 3B rétegrész reziszt tartományai UV fényben fluoreszkáló adalékot tartalmaznak, amely kéken fluoreszkál UV megvilágítás hatására, az 1. ábrán bemutatott azonosító elem - tovább bonyolítva és nehezítve annak reprodukálhatóságát - kék sávokat fog mutatni.

2, példa

A fent leírt és az 1. ábrán bemutatott azonosító elem egy válatozatánál az 1 hordozó réteg színtelen. Amikor a papírba beágyazott és ablakokkal ellátott formájában a szálat visszavert fényben nézzük, az egyszerű, egyöntetűen fémezett formában tűnik fel. (Az x nyíl által jelölt tartományoknál lehet némi minimális sötétségbeli eltérés). Amikor áteső fényben nézzük, akkor a sötét részek az y nyíl jelölte részen átlátszatlan tartományokkal, míg az x nyíl jelölte részen átlátszó tartományokkal váltakoznak azzal a különbséggel, hogy nem jelenik meg a zöld szín.

• · «V ··♦·

·♦«· ·· ·₉ ·«« ··

3. példa

Az 1. ábra azonosító elemének egy további változatánál a megfelelő 1,3,5 és 6 hivatkozási számmal jelölt részek azonosak, mint az egyes példában. Mindazonáltal a 2A és 2B tartományok szelektíven vannak fémezve, átlátszatlan réz segítségével, amely réz rétegnek az optikai sűrűsége 2 és 2,5 közé esik. A mintázat sávos vagy ahhoz hasonló egyéb lehet. A vékony 4A és 4B rétegek fényáteresztőek, és szintén alumíniumból vannak kialakítva, és a két réteg eredő optikai sűrűsége 0,7.

Ezt az azonosító elemet beágyazva vagy ablakokkal ellátott formában alkalmazhatjuk. Visszavert fényben a szál réz sávokat mutat, amelyek alumínium tartományokkal vannak közrefogva. Áteső fényben az y nyíl jelölte tartományok sötétek és átlátszatlanok, míg az y jelölte részen átlátszó részekkel társulnak, csakúgy mint az 1. példában. Ezen példának egy alváltozatánál a 2A és 2B tartomány átlátszatlan alumínium és a 4A és 4B rétegek félig áteresztő rézből vannak, amelynek eredő optikai sűrűsége 0,7.

4. példa

Most is az 1. példa szerinti struktúrát alkalmazzuk, azzal a kivétellel, hogy a 4A és 4B rétegek vákuum-szórássál felvitt színjátszó rétegek. Legcélszerűbben csak egyetlen ilyen 4A és 4B réteget alkalmazunk. Az alumínium 2A és 2B tartományok megjelenése változatlan az előzőekhez képest. A köztes tartományok zöld színben mutatkoznak visszavert fényben és bíborszínben átvilá·· ·· ♦··· f ···· * · · * · ·· · «·*·«* • · * · 4 ··*· ··*· 4· ·» «·· «»

- 17 gítás esetén. A geometriai beosztások az előző példákban mutatottakkal azonosak.

5. példa

A találmány szerinti biztonsági szál használatára a biztonsági papírral együtt a következő példát tudjuk hozni a 6. ábrával aláfestve. A rajz szerinti 11A és 11B hordozó rétegek el vannak látva 16A és 16B átlátszó bevonattal, amely adott esetben lehet színezett és/vagy lumineszcens és/vagy ragasztó jellegű, a biztonsági szálnak a papírhoz történő hozzáerősítése céljából. A 11A és 11B hordozó réteg belső oldalán 12A és 12B tartományokat találunk, amelyek szelektív fémezést tartalmaznak, így például

2-2,5 közötti optikai sűrűségű átlátszatlan rezet, sávos vagy betűkkel kialakított mintázattal, mint azt már az előzőekben láttuk. A 13A és 13B tartományok a reziszt maradványai, amelyek a maratási lépésből maradtak vissza. A reziszt szintén lehet víztiszta vagy színezett. A 14A és 14B átlátszó bevonat opcionálisan lehet színezett és/vagy lumineszcens, ez biztosítja a 12A és 12B tartományok mechanikus védelmét. A 15 központi réteg ragasztó tulajdonságú amely arra szolgál, hogy az alsó és a felső rétegrészeket egyesítse.

A felső 12A tartomány 1 mm szélességű 1 mm osztásközű mintázattal van ellátva, a megfelelő 12B tartomány, amely alul helyezkedik el, 1,1 mm szélességű és 1,1 mm osztásközű részekből tevődik össze. Amikor az azonosító elemet a papíron elhelyezzük és áttetsző fényben vizsgáljuk az y nyíl jelölte helyeken, itt nem tapasztalunk fényáteresztést, míg az x nyíl jelölte helyeken a fény keresztül tud haladni az adott részeken, ezáltal világos tartományok látványát mutatva.

6. példa

Egy további példában, amely az 5. példa egy varriációs módosítása, és ennél is a 6. ábrára hivatkozunk, a HA és 11B hordozó rétegek víztiszta poliészterből készültek, például Melinex 840 fantázianevű, ICI gyártmányú anyagból, amely 12 μπι vastagságú. A 12A és 12B tartományok átlátszatlan alumíniumból vannak, optikai sűrűségük 2 - 2,5. A 13A és 13B tartományok, továbbá a 15 központi réteg és a 16A és 16B átlátszó bevonatok színtelenek. A 14A és 14B tartományok folytonos rétegeket alkotnak, amelyek vákuumgőzöléssel kerülnek felvitelre, az ezt alkotó alumínium rétegek eredő optikai sűrűsége 0,7.

A papírba beágyazva ezen biztonsági elem ugyanolyan optikai hatást mutat, mint azt a 2. példánál leírtuk. Ezen kivitel előnye, hogy a szelektív fémezést hordozó 12A és 12B tartományok a lamináton belül helyezkednek el, és ezáltal jobban védve vannak.

7. példa

Ezen újabb példánkban szintén a 6. ábrára hivatkozunk. A 11A és 11B hordozó rétegek 12 μπι vastagástú poliészterből vannak, zöld színezettel ellátva. A többi tartomány olyan mint azt a 6. példában láttuk. Az eredményül kapott laminátot ugyanúgy csíkokra vágjuk és papírral együtt alkalmazzuk. Ráeső fényben az azonosító elem, azaz a szál többé-kevésbé egyenletesen zöld színt

- 19 mutat, az x nyíl jelölte helyeken némileg sötétebbet, aholis az átlátszatlan fémezett 2A és 2B tartományok átlapolódnak. Átvilágítva az x nyíl jelölte helyeken világoszöldet, míg az y nyíl jelölte helyeken átlátszatlan színezetet kapunk. A közbenső helyeken az átfedés mértékétől függően erős a zöld hatás.

A mechanikai/vegyi védettség az előzőekhez hasonló.

8, példa

A 7. ábrán egy színtelen 12 μπι vastagságú poliészter szövetet látunk (például EMBLET 1200), amely 31A hordozó egy átlátszatlan homogén alumínim réteggel van vákuumgőzölés útján ellátva, amelynek optikai sűrűsége 2 - 2,5. A szövetről ezután az

1. példának megfelelő sávos mintázat kialakítása érdekében részben eltávolítjuk a fémréteget. Célszerűen a sávok 1 mm szélesek és 1 mm osztásközűek, amelyet a 7. ábra 32 tartományai szemléltetnek. A fémréteg eltávolítása után a sávokon 33A reziszt bevonat marad vissza, a felső felszínen. A félig áteresztő jellegű alumíum 34A réteg 0,6 optikai sűrűségű. Ez egy további vákuumgőzölési lépésben a szelektív fémeltávolítás után kerül felvitelre. Ez a második fémréteg a 33A reziszt bevonati réteg tetején, valamint az átlátszatlan 32A tartományok fémrészei között helyezkedik el.

Egy második poliészter szövet, amely 12 μιη. vastagságú, hasonló módon van kialakítva, ez a 31B hordozó. Az egyetlen különbség a már jól ismert 1,1 mm szélességű és 1,1 mm osztásközű geometriai kialakítás.

A két réteg 35 ragasztó segítségével laminálás útján van • · • ·

- 20 egyesítve. Mint az a 7. ábrán látszik, a fémezett 32 tartományok és 34A,34B rétegek a laminát külső oldalán helyezkednek el. Védő és/vagy ragasztó tulajdonságú bevonatot itt is alkalmazhatunk.

Az optikai hatás, amit ezzel a struktúrával nyerünk, nagyban hasonló a 2. példában látottakhoz, vagy akár az 1. példához, amennyiben a 31A és 31B hordozó rétegek vagy azok valamelyike zöld színezéket tartalmaz. Itt azonban a részben áteresztő tulajdonságú alumínium 34 réteg ezúttal'nem ugyanazon az oldalán helyezkedik el a 31 hordozónak, mint a szelektív fémezéssel kialakított 32 tartományok.

Ezen példánkban a 7. ábra szerinti struktúra több különböző módon is létrehozható. Például homogén fémezéssel láthatjuk el a poliészter 31A hordozót, a fémet ezután szelektíven távolíthatjuk el a 32A tartományok kialakítása céljából, majd ezután végezhetjük a laminálást. Szintén fémréteg felvitelével és annak szelektív eltávolításával alakíthajuk ki a 32B tartományokat, még a kis optikai sűrűségű 34 réteg vákuumgőzöléses felvitelét megelőzően. Ez utóbbit a kialakuló laminált mindkét oldalára felvisszük. Más megoldás szerint a 31A hordozót és a 31B hordozót összelaminálhatjuk még azt megelőzően, hogy a homogén fémezést és annak szelektív eltávolítását a 32A és 32B tartományok kialakítása céljából elvégeznénk, és a 34A és 34B rétegeket felvinnénk.

9. példa

Az azonosító elemet a 6. példa szerint és a 6. ábra alapján készítjük el azzal a különbséggel, hogy a 16 tartomány ragasztót is tartalmaz. Egy átlátszó hajlékony műanyagszövetet bevonunk egy • · · ·

megfelelő ragasztóval, például egy görgő segítségével, továbbá az azonosító elem csíkját a görgő és a szövet között visszük fel. Egy azonos vagy hasonló átlátszó hajlékony műanyag szövetet nyomás és hő alkalmazásával eggyé laminálunk az előző szövettel, például egy melegített henger segítségével, és mindezt úgy végezzük el, hogy az azonosító elem a két szövet között legyen.

További feldolgozási lépések után, amely lehet például nyomtatás, további laminálás, fotók felvitele, stb. a készterméket megfelelő darabokra vághatjuk, formázhatjuk.

Egy másik variáció, hogy az azonosító elemnek csak egyik oldalát vonjuk be 16 ragasztóval. Az azonosító elemet ezután helyezzük az átlátszó hajlékony műanyag szövet felszínére, azzal az oldalával a szövet felé nézőén, amelyet ragasztóval vontuk be. Ezután következik a melegített hengerrel történő egyesítési lépés, a véglegesen kialakított árucikk vagy tárgy esetében így is jó felületi kötést kapunk.

Az eddigiekben leírt példák mindegyikénél az 1,11 hordozóba, a 3 rétegrészbe, az 5,35 ragasztóba, a 6 bevonatba, a 13 tartományba, a 14,16 átlátszó bevonatba, a 15 központi rétegbe, vagy a 31 hordozóba színezéket/pigmentet lehet keverni a tényleges szín módosítása végett. A hamisítást nehezítő lumineszcens adalék is keverhető a felsorolt részek anyagába, ideértve a fluoreszcens, foszforeszkáló, valamint az UV vagy infravörös megvilágítás hatására látható sugárzást kibocsátó anyagokat.

Végül megjegyzendő, hogy az alumínium minden kiviteli példánk esetében helyettesíthető nikkellel vagy más mágneses tulajdonságú anyaggal, amikor a kérdéses cikk a benne alkalmazott azonosító elemmel mágneses úton is vizsgálható.

Claims

1. Azonosító eszköz, amelyben van legalább egy hosszanti azonosító elem, amely áteső fényben vizuálisan felismerhető átlátszó és átlátszatlan tartományokat tartalmaz, az azonosító elem több rétegből áll, amelyek között van egy átlátszó hordozó réteg, és egy vagy több sorozat átlátszatlan tartomány, egymástól legalább egy átlátszó rétegrésszel elválasztva, mely utóbbi lehet maga az átlátszó hordozó réteg, azzal jellemezve, hogy az átlátszatlan tartományok (2A,2B) úgy vannak elrendezve, hogy az azonosító elem egyes hosszanti részein átlapolódnak és itt fényzáróak, míg az azonosító elem más hosszanti részein az átlátszatlan tartományok (2A,2B) átlapolódás mentesek vagy részlegesen vannak átlapolva és itt fényáteresztők.

2. Az 1. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy papírból van, amelybe az azonosító elem teljesen be van ágyazva, vagy pedig részben van beágyazva és a felszínre kihozott részei is vannak az azonosító elem valamely, a papír ablakába (23) vagy apertúrájába eső szakaszának hossza mentén osztásközökkel váltakozva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több sorozat átlátszatlan tartomány (2A,2B) között legalább egy vékony fém réteg (4A) van, amelynek optikai sűrűsége 0,1 és 1,2 közé esik, és amely optikai sűrűségnek több réteg (4A,4B) esetében az eredő optikai sűrűség • · · 9 · · .tekintendő.

4. A 3. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy a fém réteg (4A,4B) optikai sűrűsége 0,1 és 1,2 közé esik.

5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az átlátszatlan tartományok (2A,2B) fémből vannak kiképezve, amelynek optikai sűrűsége 2,0 és 2,5 közé esik.

6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az átlátszatlan tartományok (2A,2B) alumíniumból vannak.

7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az azonosító elem két részből áll, az egyik rész az átlátszó hordozó (IA) réteg egyik oldalán átlátszatlan alumínium tartományokból (2A) van osztásközökkel kialakítva, a hordozó (11A) réteg másik oldalán egy vékony alumínim réteg (4A) van, amely egy másik részhez van illesztve, amely egy az egyik oldalán egy másik vékony alumínim réteggel (4B) ellátott átlátszó hordozó (IB) rétegből áll, ahol a két vékony alumínim réteg (4A,4B) együttes optikai sűrűsége 0,15 és 1,0 közé esik, és a második hordozó réteg (IB) másik oldalán átlátszatlan, osztásközökkel kialakított alumínium tartományok (2B) vannak, és a két rész a vékony alumínim rétegek (4A,4B) közé helyezett ragasztó (5) réteggel van egyesítve.

8. A 7. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az azonosító elem egyik oldalán az átlátszatlan tartományok (2A) szélessége azonos az átlátszatlan tartományok (2A) közötti osztásköz hézagok szélességével, és a többi átlátszatlan tartományok (2A) és a közöttük levő osztásköz hézagok szélessége is azonos, de az előző említett szélességnél 5-15%-kal nagyobb.

9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az azonosító elem egy hordozó (11A) rétegből áll, amelynek egyik oldalán egy első sorozat átlátszatlan tartomány (12A) van, amely az első sorozat átlátszatlan tartományt (12A) körülölelő átlátszó bevonattal (14A) van ellátva.

10. A 9. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy a bevonat egy második hordozó (11B) rétegen levő második sorozat átlátszatlan tartomány (13A) hasonló körülölelő átlátszó bevonatához (14B) van ragasztva.

11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az azonosító elem valamelyik oldalán egy a jelenlevő átlátszatlan tartományokat (2A.2B ; 12A,12B) körülölelő ragasztó vagy lakk réteggel van ellátva.

12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy a hordozó (1A,1B) réteg víztiszta polimerből van és tartalmaz egy fényáteresztő lumineszcens és/vagy színezett anyagot.

13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy egy további átlátszó fedő réteg van az összes átlátszatlan tartományon (32A,32B).

14. A 13. igénypont szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az átlátszó réteg az átlátszatlan tartományokon (32A,32B) egy lakk réteg, amely víztiszta vagy színezett és/vagy lumineszcens.

15. A 7.-14. igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy a ragasztó (5) vagy a lakk réteg víztiszta vagy színezett és/vagy lumineszcens.

16. A 9.-15. igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy az átlátszó bevonat víztiszta vagy lumineszcens és/vagy színezett és/vagy ragasztó tulajdonságú.

17. Az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító eszköz, azzal jellemezve, hogy a fém összetevők közül egy vagy több mágneses tulajdonságú.

18. Biztonsági papír azzal jellemezve, hogy az előző igénypontok bármelyike szerinti azonosító elemmel van ellátva.

19. Biztonsági dokumentum, azzal jellemezve, hogy az 1.-17.

• · ···· • 4 • ··*· • ·

- 26 • · · • ·* ·<

igénypontok bármelyike szerinti azonosító elemmel van ellátva, és amely biztonsági dokumentum (20) részben vagy egészében szintetikus szálból, avagy legalább két sík fólia vagy szövet laminálásával kialakított anyagból van.

20. Azonosító eszköz műanyagból kialakítva, elsősorban hitelkártyák és ahhoz hasonló tárgyak céljára, azzal jellemezve, hogy az 1.-17. igénypontok bármelyike szerinti azonosító elemmel van ellátva.

21. Biztonsági dokumentum, különösen bankjegy, azzal jellemezve, hogy a 18. igénypont szerinti biztonsági papírból van nyomtatással (25) kialakítva.

22. A 21. igénypont szerinti biztonsági dokumentum, különösen bankjegy, azzal jellemezve, hogy a benne alkalmazott azonosító elem legalább tíz, egymástól átlátszó, fényáteresztő tartományokkal (7) elválasztott átlátszatlan tartományt alkotó retegrészt (3) tartalmaz.

23. Az 1. igénypont szerinti azonosító elem.