HUT65016A - Elastic woven material for covering structure, and surface covering by using the basic woven material, especially for covering walls, floors or ceilings - Google Patents

Elastic woven material for covering structure, and surface covering by using the basic woven material, especially for covering walls, floors or ceilings Download PDF

Info

Publication number
HUT65016A
HUT65016A HU905233A HU523390A HUT65016A HU T65016 A HUT65016 A HU T65016A HU 905233 A HU905233 A HU 905233A HU 523390 A HU523390 A HU 523390A HU T65016 A HUT65016 A HU T65016A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
fibers
layer
base layer
base
coating
Prior art date
Application number
HU905233A
Other languages
English (en)
Other versions
HU905233D0 (en
Inventor
Jorma Nieminen
Bell Jean Le
Ulf Westerlund
Erkki Naerhi
Original Assignee
Pargro Oy Ab
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from FI892751A external-priority patent/FI88937C/fi
Application filed by Pargro Oy Ab filed Critical Pargro Oy Ab
Publication of HU905233D0 publication Critical patent/HU905233D0/hu
Publication of HUT65016A publication Critical patent/HUT65016A/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B7/00—Layered products characterised by the relation between layers; Layered products characterised by the relative orientation of features between layers, or by the relative values of a measurable parameter between layers, i.e. products comprising layers having different physical, chemical or physicochemical properties; Layered products characterised by the interconnection of layers
    • B32B7/04—Interconnection of layers
    • B32B7/12—Interconnection of layers using interposed adhesives or interposed materials with bonding properties
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B38/00—Ancillary operations in connection with laminating processes
    • B32B38/16—Drying; Softening; Cleaning
    • B32B38/164—Drying
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B5/00—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts
    • B32B5/22—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed
    • B32B5/24—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed one layer being a fibrous or filamentary layer
    • B32B5/26—Layered products characterised by the non- homogeneity or physical structure, i.e. comprising a fibrous, filamentary, particulate or foam layer; Layered products characterised by having a layer differing constitutionally or physically in different parts characterised by the presence of two or more layers which are next to each other and are fibrous, filamentary, formed of particles or foamed one layer being a fibrous or filamentary layer another layer next to it also being fibrous or filamentary
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4209—Inorganic fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4209—Inorganic fibres
    • D04H1/4218—Glass fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4209—Inorganic fibres
    • D04H1/4242—Carbon fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
    • D04H1/4326—Condensation or reaction polymers
    • D04H1/435—Polyesters
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/44—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling
    • D04H1/46—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/44—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling
    • D04H1/46—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres
    • D04H1/498—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties the fleeces or layers being consolidated by mechanical means, e.g. by rolling by needling or like operations to cause entanglement of fibres entanglement of layered webs
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
    • D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
    • D04H1/54—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties by welding together the fibres, e.g. by partially melting or dissolving
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
    • D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
    • D04H13/00—Other non-woven fabrics
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N—WALL, FLOOR, OR LIKE COVERING MATERIALS, e.g. LINOLEUM, OILCLOTH, ARTIFICIAL LEATHER, ROOFING FELT, CONSISTING OF A FIBROUS WEB COATED WITH A LAYER OF MACROMOLECULAR MATERIAL; FLEXIBLE SHEET MATERIAL NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N3/00—Artificial leather, oilcloth or other material obtained by covering fibrous webs with macromolecular material, e.g. resins, rubber or derivatives thereof
    • D06N3/04—Artificial leather, oilcloth or other material obtained by covering fibrous webs with macromolecular material, e.g. resins, rubber or derivatives thereof with macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • D06N3/06—Artificial leather, oilcloth or other material obtained by covering fibrous webs with macromolecular material, e.g. resins, rubber or derivatives thereof with macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds with polyvinylchloride or its copolymerisation products
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N—WALL, FLOOR, OR LIKE COVERING MATERIALS, e.g. LINOLEUM, OILCLOTH, ARTIFICIAL LEATHER, ROOFING FELT, CONSISTING OF A FIBROUS WEB COATED WITH A LAYER OF MACROMOLECULAR MATERIAL; FLEXIBLE SHEET MATERIAL NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N5/00—Roofing materials comprising a fibrous web coated with bitumen or another polymer, e.g. pitch
    • D—TEXTILES; PAPER
    • D06—TREATMENT OF TEXTILES OR THE LIKE; LAUNDERING; FLEXIBLE MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N—WALL, FLOOR, OR LIKE COVERING MATERIALS, e.g. LINOLEUM, OILCLOTH, ARTIFICIAL LEATHER, ROOFING FELT, CONSISTING OF A FIBROUS WEB COATED WITH A LAYER OF MACROMOLECULAR MATERIAL; FLEXIBLE SHEET MATERIAL NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • D06N7/00—Flexible sheet materials not otherwise provided for, e.g. textile threads, filaments, yarns or tow, glued on macromolecular material
    • D06N7/0002—Wallpaper or wall covering on textile basis
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B2307/00—Properties of the layers or laminate
    • B32B2307/50—Properties of the layers or laminate having particular mechanical properties
    • B32B2307/514—Oriented
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B2310/00—Treatment by energy or chemical effects
    • B32B2310/04—Treatment by energy or chemical effects using liquids, gas or steam
    • B32B2310/0445—Treatment by energy or chemical effects using liquids, gas or steam using gas or flames
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B2471/00—Floor coverings
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B32—LAYERED PRODUCTS
    • B32B—LAYERED PRODUCTS, i.e. PRODUCTS BUILT-UP OF STRATA OF FLAT OR NON-FLAT, e.g. CELLULAR OR HONEYCOMB, FORM
    • B32B2607/00—Walls, panels
    • B32B2607/02—Wall papers, wall coverings

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Textile Engineering (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Nonwoven Fabrics (AREA)
  • Synthetic Leather, Interior Materials Or Flexible Sheet Materials (AREA)
  • Road Signs Or Road Markings (AREA)
  • Building Environments (AREA)
  • Details Of Indoor Wiring (AREA)
  • Roof Covering Using Slabs Or Stiff Sheets (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Lining Or Joining Of Plastics Or The Like (AREA)
  • Separation By Low-Temperature Treatments (AREA)
  • Straightening Metal Sheet-Like Bodies (AREA)
  • Paints Or Removers (AREA)
  • Road Paving Structures (AREA)
  • Chemical And Physical Treatments For Wood And The Like (AREA)
  • Polymers With Sulfur, Phosphorus Or Metals In The Main Chain (AREA)
  • Finishing Walls (AREA)

Description

A találmány tárgya rugalmas szerkezetű alapszövedék szerkezetek borítására, különösen padlózat vagy fal befedésére, valamint mennyezet készítésére. Ugyancsak tárgya az alapszövedék felhasználásával készült, különösen padlózat vagy fal befedésére, valamint mennyezet készítésére szolgáló felületi borítás, amely polimerizált anyagú, például polivinil-kloridból vagy klórozott polietilénből készült bevonó réteget tartalmaz. A javasolt alapszövedék viszonylag vékony rugalmas tulajdonságú szerkezetként hozható létre.
Az építőiparban széles körben elterjedt gyakorlat, hogy nemezszerű vagy ehhez hasonló rendezetlen szálas szerkezetű anyagokat használnak hang- és hőszigetelés céljára, mégpedig padlózat alatt elrendezett és/vagy falakra felvitt bevonat formájában, vagy mennyezet ilyen anyaggal történő kiképzésével. A falakra és a padlózat alá kerülő bevonatok esetében mindenek előtt a lépések hangjának csillapítására és hőszigetelésre van szükség, de ezek a bevonatok a tűz terjedésének késleltetésére is szolgálnak. A mennyezetek készítésénél használt bevonati rétegek esetében általában a tűzvédelmi szempontokból adódó előírásokat kell érvényesíteni.
Az említett szerkezetű és az építőiparban felhasznált réteges szerkezetekre, illetve ezek előállítására szolgáló eljárásokra a szakirodalomban, és különösen a szabadalmakban számos példát találunk. Ezek között lehet említeni a találmány tárgyához legközelebb álló EP-A1 176,847 (Hoechst AG) sz. európai közzétételi iratot, a DE-A1 1,919,709 (Saint Gobain) sz. NSZK közzétételi iratot, a DE-A1 3,226,041 (Didier-Werken AG) sz. NSZK közzétételi iratot, az US-A 4,657,801 (Hoechst AG) ··· ·· · ·· • · · ·*· · · · • « ·· ····· · ··· · · ·· · · · * sz. US szabadalmat, a GB-A1 1,532,621 (Nairn Floors Ltd.) sz. angol szabadalmi leírást, a DE-A1 3,017,018 (GAF Corporation) sz. NSZK közzétételi iratot, valamint az US-A 4,175,514 (GAF Corporation) sz. US szabadalmi leírást.
Az említett szabadalmak és közzétételi iratok olyan alapréteggel kialakított szövedékeket és ilyen szövedékekre épülő termékeket mutatnak be, amelyek hőszigetelő hatása nem kielégítő, tűzvédelmi szempontokból csak rendkívül munkaigényes eljárásokkal alakíthatók ki úgy, hogy az előírásoknak eleget tegyenek. Éppen ezért igény van az ismert szerkezetek hőszigetelési és tűzvédelmi jellemzőinek javítására.
A találmány célja ennek az igénynek a kielégítése.
A találmány feladata olyan alapszövedék és felületi borítás létrehozása, amely viszonylag kis munkaigényesség mellett állítható elő és a hőszigetelési és tűzvédelmi követelményeknek az ismert megoldásokhoz képest jobban tesz eleget.
A találmány elé kitűzött feladat megoldása céljából, különösen padlózat vagy fal befedésére, valamint mennyezet készítésére egyrészt szerkezetek borítására szolgáló rugalmas szerkezetű alapszövedéket, másrészt felületi borítást dolgoztunk ki.
A találmány értelmében a javasolt alapszövedéknek a szövedék vastagságának nagyobbik részét kitevő alaprétege van, amely szövés nélkül szervetlen anyagú szálakkal készült matracként van kiképezve, amelyben a szálak többségét különálló, egymáshoz mechanikai módon kapcsolt szálak alkotják.
A találmány szerinti alapszövedék egy előnyös kiviteli alakjában az előállítás válik különösen egyszerűvé, ha a matrac levegőáram segítségével szárított szálakból van kialakítva, míg az alapréteg véletlenszerűen elrendeződött ásványi szálakból áll.
A találmány szerinti alapszövedék egy ugyancsak előnyös kiviteli alakjában a tűzállóság és a hőszigetelés jelentős mértékben tovább javítható, ha az alapréteg ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 40 tömeg% mennyiségben bekeverve vágott üvegszálakat vagy célszerűen legfeljebb 20 tömeg% mennyiségben bekeverve szintetikus szálakat, különösen poliészter szálakat tartalmaz, ahol általában az alaprétegbe bekevert szálak átlagos hossza nagyobb, mint az ásványi szálaké. Ennél a kiviteli alaknál különösen előnyös, ha az alapréteg felületének szomszédságában a bekevert szálak részaránya nagyobb, mint az alapréteg középső tartományában.
Egy további különösen előnyös kiviteli alaknál a találmány szerinti alapszövedék alaprétegének felületén hő hatására vele összekapcsolható szálak vannak elrendezve. Igen célszerű, ha az alapréteg felületén az alaprétegnél vékonyabb, és vele hő hatására összekapcsolható szálakból álló fizikailag elkülönülő felületi réteg van kiképezve, s ezen túlmenően, ha az alapréteg felületén legalább két, különböző olvadáspontú, vele összekapcsolható szálas anyag van felületi rétegként elrendezve.
Különösen előnyös, ha az előbb említett felületi réteg legalább két szálas anyaga hőre lágyuló műanyagból, különösen polietilénből és polipropilénből vagy polipropilénből és poliészterből van kiképezve.
A találmány elé kitűzött feladat megoldására létrehozott felületi borítás polimerizált anyagú, például polivinil-klorid• ·
- 5 ból vagy klórozott polietilénből készült bevonó réteget tartalmaz, és lényege, hogy a bevonó réteg alapszövedékkel van kiképezve, amelynek a szövedékréteg vastagságának nagyobbik részét kitevő alaprétege van, ahol az alapréteg szövés nélkül szervetlen anyagú szálakkal készült matracként van kiképezve, amelyben a szálak többségét különálló, egymáshoz mechanikai módon kapcsolt, célszerűen az alapréteg véletlenszerűen elrendeződött ásványi szálakból áll.
A találmány szerinti felületi borítás egy előnyös kiviteli alakjában az alapréteg ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 40 tömeg% mennyiségben bekeverve vágott üvegszálakat, vagy ugyancsak célszerűen legfeljebb 20 tömeg% mennyiségben bekeverve szintetikus szálakat, különösen poliészter szálakat tartalmaz, ahol általában az alaprétegbe bekevert szálak átlagos hossza nagyobb, mint az ásványi szálaké, továbbá az alapréteg felületének szomszédságában a bekevert szálak részaránya nagyobb, mint az alapréteg középső tartományában.
A találmány szerint javasolt felületi borítás egy további előnyös kiviteli alakjában az alapréteg felületén hő hatására vele összekapcsolható szálak vannak elrendezve, ahol célszerűen az alapréteg felületén az alaprétegnél vékonyabb, és vele hő hatására összekapcsolható szálakból álló fizikailag elkülönülő felületi réteg van kiképezve. Ez esetben különösen előnyös, ha az alapréteg felületén legalább két, különböző olvadáspontú, vele összekapcsolható szálas anyag van felületi rétegként elrendezve és ez a felületi réteg legalább két szálas anyaga hőre lágyuló műanyagból, különösen polietilénből, valamint polipropilénből vagy polipropilénből és poliészterből van • ·
- 6 kiképezve.
A találmány szerinti felületi borítás egy ugyancsak előnyös kiviteli alakjában a bevonó réteg az alapréteghez hő hatásával van rögzítve, különösen ragasztóanyag megolvasztásával vagy hőre lágyuló laminátum felhasználásával. Célszerűen ez a bevonó réteg az alapréteg ásványi szálaihoz és a bekevert szálakhoz hő hatására van rögzítve, mégpedig előnyösen az alapréteg felületén elhelyezkedő hőre lágyuló szálakhoz van kapcsolva.
Egy további előnyös kiviteli alaknál a találmány szerinti felületi borításban a bevonó réteg polimer anyaga az alapréteg anyagától fizikailag például az alapréteg felületén rögzített felületi réteg közvetítésével el van választva.
A találmány szerinti felületi borítás felhasználhatóságát javítja, ha a bevonó réteg és az alapréteg egymással mechanikai kapcsolatban vannak, előnyösen mindkettő mechanikai eszközökkel támaszon van rögzítve.
A találmány tárgyát a továbiakban példaként! kiviteli alakok alapján, megvalósítási példák és kísérletek bemutatásával, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az
1. ábra: a találmány szerinti alapszövedék egy előnyös kivite- li alakjának vázlatos keresztmetszete, a
2. ábra: a találmány szerinti alapszövedék egy másik előnyös kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete, a belőle készült termék bemutatásával, míg a
3. ábra: a találmány szerinti alapszövedék gyártására javasolt eljárás megvalósításának vázlata.
• · · ·· · · · · ·· • ·< · · · · · · • · w · ····« · ··· ·· ·· · · · ·
- 7 A találmány értelmében 1 alapréteggel ellátott alapszövedéket (1. és 2. ábra) készítünk. Az 1 alapréteg alapvetően feldarabolt ásványi anyagú szálakkal, például ásványgyapotból, üveggyapotból vagy salakgyapotból nyert szálakkal van kialakítva, de anyaga lehet szénszál is. Ezek a szálak rövidek, egymással hosszirányú kapcsolatban nem állnak. A rövidség ez esetben annyit jelent, hogy a szálakból hosszabb fonatokat készíteni nem lehet. Az 1 alapréteget a találmány szerinti alapszövedékben viszonylag nagy, akár 2000 g/m2-t is kitevő felületi sűrűséggel készítjük el. Az 1 alapréteg felületi sűrűsége azonban az említett értéknél mind nagyobb, mind kisebb lehet, például a 80 - 2000 g/m2 értéktartományba esik. Az 1 alapréteg vastagsága sok alkalmazási szempontból fontos lehet, a tapasztalat szerint a tűzvédelem és a zajelnyomás (hangcsillapítás) szempontjait figyelembe véve a 200 — 600 g/m2 felületi sűrűség tekinthető optimálisnak. Az 1 alapréteg térfogati sűrűsége általában 200 kg/m3-nél nagyobb, ami a szigetelési hatékonyságot tekintve fontos. Az 1 alaprétegben az ásványi anyagú szálak hossza általában 1 - 20 mm, előnyösen a 4 — 10 mm értéktartományba esik. Ha üveggyapotból származó vagy szénből álló szálakat használunk, az említetteknél akár hosszabb szálak is alkalmazhatóak. Az árakat és a hőhatásokkal szembeni ellenállást tekintve az ásványgyapot és a salakgyapot alapú szálak különösen előnyösek.
Az 1 alapréteg lényegében szövésmentes szálas szerkezetű matracot alkot, amit célszerűen száraz befúvásos módszerrel állítunk elő, kémiai kötőanyagok nélkül. A száraz befúvásos módszeren azt az eljárást értjük, amikor a megfelelően kezelt és előzetesen lényegében kívánt méretre hozott szálakat légárammal • ·
perforált szálszerkezeten fújjuk át, így azok a szerkezeten fennmaradnak, a levegő pedig tovább áramlik. Ezt a módszert például a 88,0755 sz. finn szabadalmi bejelentésben ismertetik, ahonnan a részletek is megismerhetők. Az előkezelt szálak olyan ásványi anyagú szálak, amelyeket egymástól a lehető legnagyobb mértékben elválasztunk, belőlük és róluk a szennyezéseket eltávolítjuk. Az ásványi anyagú szálakat általában alapanyag olvadékából ismert módon állítjuk elő és ezek a szálak a matrac alapanyagát képezik.
A találmány szerinti alapszövedék felületén elkülönülő 3 bevonó réteg van, amelynek révén szendvicsszerkezet alakul ki. Ez olyan bevonó készítmény segítségével hozható létre, amelyben a bevonó réteget az alapszövedékhez például hő és/vagy kémiai hatással rögzítő, megkeményíthető pasztával van kialakítva. Egy másik lehetőség szerint az alapszövedék felületére a 3 bevonó réteget vékony laminált réteg formájában is felvihetjük, amikoris a vékony réteget felületi hőhatással lágyulási hőmérsékletéig hevítjük, majd az alapszövedék felületéhez illesztjük. A 3 bevonó réteg tetszőleges polimerizált műanyagból készülhet, amely zárt, kis áteresztőképességű felületet képez a bevonó szerkezetben. Különösen alkalmas anyagnak bizonyult a polivinil-klorid és a klórozott polietilén.
Az 1 alapréteget alkotó szálak közé más szálak is keverhetők, amelyeket a továbbiakban keverékszálaknak nevezünk. Ezeket a keverékszálakat a matrac kialakítása során juttatjuk az ásványi anyagú szálak közé. Ha ezek üveggyapotból készülnek, mennyiségük előnyösen az 1 alaprétegnek legfeljebb 40 tömeg%, míg ha szintetikus anyagból, mint például poliészterből, akkor • ·····»· · • · ·· ····· · ··· »· · · · ··· ugyancsak előnyösen legfeljebb 20 tömeg%. Az üveggyapotból készült szálak vágott terméket jelentenek, vagyis általában hosszabb folyamatos üvegszálak felaprításával készülnek, így vastagságukat és szilárdságukat tekintve homogének, jól alkalmazhatók az alapszövedék szerkezetének megerősítésére, ahol a fennmaradó szálak egyáltalában nem alkotnak ilyen homogén szerkezetet (ez vonatkozik különösen az ásványgyapotból és a salakgyapotból készült szálakkal létrehozott rétegekre). A vágott üvegszálak részarányának felső határát általában az ár befolyásolja, mivel ezek a szálak viszonylag költségesek. A szintetikus anyagú szálak általában polimerizált műanyagból készülnek. Az 1 alaprétegbe a matrac elkészítése során beadagolt keverékszálak az ásványi anyagú szálakkal együtt felhasználhatók a matrac szilárdsági jellemzőinek befolyásolására, miközben a matrac legfontosabb tűzvédelmi, valamint hang- és zajcsillapítási jellemzői lényegében változatlanok maradnak. Ha az 1 alapréteget konszolidált rétegként tűzéssel állítjuk elő, akkor a keverékszálak ezt a folyamatot elősegítő anyagként vannak jelen. Ha a keverékszálak átlaghossza nagyobb, mint az 1 alapréteget alkotó ásványi anyagú szálaké, akkor rendkívül hatásosan képesek a szilárdsági jellemzőket javítani. A keverékszálak az alapszövedék kialakításában is segíthetnek, ha a az 1 alapréteget összetevőit viszonylag nem nagy hőmérsékleten végrehajtott hőmegmunkálással kötjük meg.
A keverékszálak alkalmazása esetén a szintetikus szálak átlagos hossza az esetek többségében 20 - 25 mm, míg a vágott üvegszálaknál a mintegy 50 mm-es hosszúságot biztosítjuk. Az ásványi anyagú szálak hossza ez esetben célszerűen a 3 — 10 mm
- 10 ··
értéktartományba esik. A szintetikus szálak meggörbülése vagy meghajlása szintén hozzájárul az ásványi anyagú szálak egymáshoz való rögzítésének szilárdságához.
Az 1. ábra olyan alapszövedéket mutat, amelyet kombinált szövedéknek nevezhetünk el. A találmány értelmében az alapszövedék olyan szövésmentes szerkezetű rugalmas matrac, amelyet a fentiekben már többé-kevésbé jellemzett viszonylag rövid szálakból készítünk. A kombinált szövedék 1 alaprétege alapvetően az ásványi szálakból áll, amelyek felületén egymással hő hatására összekapcsolódott szálakból létrejött 2 felületi réteg van. A 2 felületi réteg nagyon vékony, vastagsága 0,5—1 mm, általában teljes egészében vagy részben az alapszövedék fő síkjával párhuzamosan elrendeződött szálakból áll, amelyeket a továbbiakban kötőszálaknak nevezhetünk. A kötőszálakat hő hatására könnyen megolvaszthatjuk és így a szálak egymással összekapcsolhatók. Előnyösen olyan anyagot választunk, amelynél a hőkezelés 100 és 200 °C közötti hőmérsékleten végrehajtható. A felületi rétegben célszerű lehet legalább kettő egymástól eltérő olvadáspontú anyag alkalmazása. Ha az egyik anyag szálait a hőkezelés folyamatában teljes mértékben a felületi réteghez erősítjük, ezzel a szálas szerkezet fennmarad, a többi, nagyobb olvadáspontú szállal szemben.
Hő hatásával az alapszövedéket olyan 3 bevonó réteggel lehet összekötni, amely megolvadt állapotában az alapszövedékbe nyomul be, vagy pedig ezt a 3 bevonó réteg anyagát részben megolvasztjuk, mielőtt az alapszövedékkel kapcsolatba hoznánk. Ebben az esetben a megolvasztott felületet szorítjuk az alapszövedékhez. A megolvadt polimerizált anyag megszilárdulása során a 3 bevonó réteg és az alapszövedék között kapcsolatot teremt. Az 1 alapréteg és a 3 bevonó réteg közötti hő hatására létrejött kapcsolatot javasolva a találmány egyik előnye az, hogy a 3 bevonó réteg és az őt alátámasztó 1 alapréteg nincs egymással közvetlen kapcsolatban, így az előbbi pasztaszerű vagy részben megolvadt anyaga nem érintkezik az utóbbival. Ha a 3 bevonó réteget folyékony halmazállapotú olvadékként használjuk, elválasztó anyag jelenlétének hiányában a bevonó réteg viszonylag mélyen be tud hatolni az 1 alapréteg szerkezetébe, ezzel annak tulajdonságait egyenetlen módon megváltoztatja, ezért az optimális jellemzők beállítása nehézzé válik, adott esetben lehetetlen. Ilyenkor a minőség nemkívánatos változásai következhetnek be, számos erőfeszítést és munkaigényes műveletet kell tenni ahhoz, hogy a minőség egyenletessége beállítható legyen. Ha pasztát használunk, azt viszonylag nagy mennyiségben kell biztosítani, mivel a nyitott szálas szerkezet ebből sokat fel tud venni. A 2 felületi réteg elválasztó hatása különösen fontossá válik a folyékony halmazállapotú bevonó paszta alkalmazásakor, ennek kötést létrehozó hatásáról a továbbiakban még szó lesz.
A 2 felületi réteg a 3 bevonó réteg és az 1 alapréteg között kapcsolatot hoz létre. Mivel a 2 felületi réteg szálait hő hatásával egymáshoz kapcsoljuk, ezek a forró bevonó paszta hatására a 3 bevonó réteghez szorosan illeszkednek. Amennyiben a 2 felületi rétegben két különböző anyagi minőségű és különböző olvadáspontú szálas anyagot használunk, a nagyobb olvadáspontú szálak először egymáshoz kapcsolódhatnak, amikor a kisebb olvadáspontú anyagot a hőkezeléssel a 2 bevonó réteg felvitele • · ·· · · · ♦ ·· • *· ·«· · · ♦ • · · · · ···· · ··· · * ·· · · ·
- 12 előtt a következőkben leírt módon megolvasztjuk. Az ismertetett kombináció tetején elkészített 2 bevonó réteggel kialakított borítás ezután a nagyobb olvadáspontú anyag olvadáspontjának tartományába eső hőmérséklettel hozható létre.
Ha a 2 felületi réteg összetevőit az adott szerkezet igényeinek megfelelően választjuk, az összetapadási jellemzőket viszonylag széles értéktartományban lehet úgy választani, hogy az 1 alapréteg más tulajdonságaiban káros mellékhatások ne jelentkezzenek. A 2 felületi réteg szálainak összakapcsolására alkalmasak a mintegy 100 °C olvadáspontú polietilén anyagok, vagy a mintegy 200 °C hőmérsékleten megolvadó poliészterszálak. Más anyagkombinációk, például polietilén-polipropilén vagy polipropilén-poliészter keverékek ugyancsak jól használhatók. Az említett anyagokat kopolimerjeikkel együtt kell érteni, vagyis olyan polimereket, amelyek a monomer egységeken kívül azok származékait is tartalmazza, például oly módon, hogy a polimer szénváza az eredeti polimerével egyezik, a monomer egységek is ahhoz hasonlóan kapcsolódnak, de az lánchoz kapcsolódó csoportok eltérőek lehetnek.
A találmány értelmében létrehozott kombinációs jellegű alapszövedék sokféle konstrukció anyagaként hasznosítható. Az 1 alaprétegbe a bevonó paszta nem juttatható be, ha erre később kerül sor és alapvetően ásványi anyagú szálakból álló alapszövedéki struktúrát használunk. Az 1 alapréteg tulajdonságait így a kombinációs szövedék gyártása során beállíthatjuk, arra a kívánt szintű jellemzőket biztosíthatjuk, nincs szükség ezeknek a tulajdonságoknak a megváltoztatására akkor, ha a későbbiekben a szövedéken más anyagot szórunk szét vagy azt más anyaggal kap • · · · ·
- 13 csoljuk össze.
A 2 felületi réteg felszíne a 3 bevonó réteg felé haladva sima, mégpedig a tűzést követő hőkezelés esetén, amelynek segítségével kiálló szálak mind megszüntethetők. A porozitás ezzel szemben jól befolyásolhatóan változtatható azáltal, ha a szálakat megfelelően válogatjuk és a hőkezelést úgy hajtjuk végre, hogy ennek eredményeként a pasztát jól megkötő felület jó tapadása elérhető legyen. A tapadást kémiai kötés is elősegíti, amit a felhasznált módszer szerint ismertté vált módon a felület kezelésével hajthatunk végre.
Az 1. ábra szerint a 2 felületi réteg felületéből 2a szálak állnak ki. Ez a tűzési folyamat következménye, amikoris a szálak egy része az 1 alaprétegen áthatol és ott kilátszik. A 2a szálak szintetikus anyagból is készülhetnek, ilyenkor az 1 alapréteg másik oldalán fűrészfogszerű szerkezetet alkotnak, így elősegítik a 3 bevonó rétegnek az 1 alapréteghez való csatlakoztatását. Ezen az oldalon a 2a szálak olyan felületet alkotnak, amely hővel történő előkezeléssel vékony réteggé alakítható és ez utóbbin a 3 bevonó réteg műanyag termikus úton vagy laminátumként könnyen rögzíthető, de ugyanúgy felvihető megolvadt pasztaként is. Ennek megfelelően az 1 alapréteg másik oldalán valamiféle vékony réteg hozható létre, amely a felületen elválasztó és összekötő hatást gyakorol. Ha a 3 bevonó réteget ezen az oldalon helyezzük el, a 2 felületi réteg a szövedék alsó szabad felületét alkotja és lényegében a szerkezetet erősítő összetevőként funkcionál.
A 2 felületi rétegben a hő hatására egymáshoz kapcsolódó szálak részaránya a szálak teljes mennyiségéhez képest 10 • · · · · ♦ · ·· » · « · ·· • »«····· · • · « · « «·»« · «·· ·· ·· · · · · — 100 tömeg%-os mennyiséget tehet ki. A legelőnyösebbnek a 20 40 tömeg%—os részarány bizonyult. A 2 felületi réteg szálai általában szintén nincsenek egymással kapcsolatban. A 2 felületi réteg felületi sűrűsége 10 és 100 g/cm2 között van, míg a szálak hossza és vastagsága célszerűen a 2 — 30 mm, illetvé a 4 — 30 Mm tartományba esik. A 2 felületi réteg további száljai lehetnek hő hatására nem rögzíthető szálak, amelyek például szintén megfelelő polimerizált műanyagból készülnek.
A 2. ábra a találmány szerint megvalósított, mennyezet borítására különösen alkalmas terméket mutat be. Az itt látható terméket célszerűen a találmány szerint előállított alapszövedék felhasználásával állítjuk elő. Az alapszövedék ez esetben hordozó rétegként funkcionál. A bevonó anyag 3 bevonó réteggel van kialakítva, amely a külső időjárás változásaival szemben nyújt védelmet, emögött van a találmány szerinti alapszövedék, ezen a 3 bevonó réteg van megfelelő módon, például megolvasztott pasztával rögzítve, de a 3 bevonó réteg lehet laminátum része is. Ez utóbbi esetben azt az alapszövedékkel együtt hevített kalenderező berendezésben hozzuk létre. A 3 bevonó réteg anyaga egyebek között lehet polivinil—klorid (PVC) vagy klórozott polietilén (CPE), vagy más, időjárási változásokkal szemben ellenálló műanyag. A klórozott műanyagok nemcsak hőmérsékleti hatásokkal szemben való állóképességük és jó megmunkálhatóságuk miatt javasolhatók, hanem azért is mert klórtartalmuk miatt tűzállóságuk ugyancsak igen jó.
A továbbiakban a 2. ábrán bemutatott alapszövedéket alkotó egyes szálak elhelyezkedésére térünk ki, ahol a szálak elrendeződése azért fontos, mert ez mindenek előtt az alapszöve»·«·«· · ·· ♦ · · · ·· • ♦···«»♦ · • · · · ··«·· · *♦ · «« ·« « ··· dék szilárdsági jellemzőit befolyásolja. Az itt elmondottak az
1. ábra szerinti alapszövedékre ugyancsak érvényesek. Az 1. ábra példájának megfelelően az alapszövedék 1 alapréteget tartalmaz, amely száraz légbefúvásos módszerrel elrendezett rövidebb ásványi szálakból épül fel. Az alapszövedék a már említett módon keverékszálakat is tartalmazhat. A keverékszálak részaránya az 1 alapréteg felületeinek közelében a középső tartományokhoz képest nagyobb lehet, ami a termék szilárdsági jellemzőit kedvezően befolyásolja. A bekevert szálak ebben az esetben az 1 alapréteg szálai közé kerülnek, mégpedig alapvetően a matrac előállítására szolgáló száraz eljárás révén, miután a tűzéskor azokat az egyik felület közelébe vittük át. A 3 bevonó réteg laminálásával elkészülő termékeknél a bekevert szálak tömegközéppontja az 1 alaprétegnek a 3 bevonó réteghez viszonyított ellenkező oldalán helyezkedhet el. A másik oldalon a 3 bevonó réteget a szabad ásványi szálakhoz és a bekevert szálakhoz lamináljuk, míg az ásványi gyapot alapú szálakkal és a bekevert szálakkal a 3 bevonó réteget a másik oldalon lamináljuk, a bekevert szálak biztosítják az 1 alapréteg szerkezetének megerősítését a másik oldalon, míg a szerkezet maga bekevert szálakat ugyancsak tartalmazhat, amelyek az 1 alapréteg felületére merőlegesen a tűzés miatt, tekintetbe véve nagyobb hosszúságukat, kiállhatnak és így a két oldal egymással kapcsolatba kerül. A bekevert szálak a vastagságnál nagyobb térfogatrészt foglalnak le, ezek a különálló 2 felületi réteg szálai lehetnek, amelynél a szálak végei a tűzés miatt mindkét oldalon megjelennek, a 3 bevonó réteg tehát azon az oldalon rögzíthető, amelyen végei vannak. Ha a bekevert szálak termikusán egymással kapcsolatba hozhatók, belőlük az 1 bevonó réteghez való rögzítésük előtt vékony réteg hozható létre, mégpedig az előzőekben az 1. ábra kapcsán leírt módon.
Ha laminátumkészítési folyamatban a hőre lágyuló bevonó réteget részben olvasztjuk meg, nyilvánvaló, hogy a 2 bevonó réteg anyaga az 1 alaprétegbe csak kisebb mértékben hatol be, mintha folyékony halmazállapotú, megolvadt pasztát használnánk. Ebben az esetben a 3 bevonó réteg lényegében mélységének irányában elválik az 1 alapréteg külső részétől, még akkor is, ha a felületen elválasztó réteg van jelen. Ha a keresztirányban haladó szálak nem olyan jellegűek, hogy belőlük elválasztó film legyen létrehozható, például vágott üvegszálak felhasználásával, a 3 bevonó rétegnek a fentiekben leírt hővel történő laminálásos rögzítése a felületen azt eredményezi, hogy az 1 alaprétegnek a bevonó anyaggal való nagyobb mérvű impregnálása miatt a minőség nem lesz túl jó, de a szilárdsági mutatók igen kedvezőek.
A 2. ábra szerinti 1 alapréteg előállításának lépései a következők. A szükség szerint alkalmazott keverékszálakkal homogén keveréket alkotó ásványi szálakat perforált szálas szerkezeten rakatjuk le először és így például a 88,0755 sz. finn szabadalmi bejelentésben bemutatott módon matracot készítünk. Az így kapott matracot nyomással viszonylag nagy, általában legalább 200 kg/m3 sűrűségű szerkezetté alakítjuk, majd elvégezzük a tűzési műveletet. A tűzésnél az előtolást az 1 alapréteg vastagságának megfelelően választjuk meg. Ha keverékszálakat is alkalmazunk, a tűzést úgy hajtjuk végre, hogy a keverékszálak a külső felszínhez viszonyítva közelebb legyenek, a má·· · β · ·*· • «· ··· · · · J · · « « «···· ··♦ 9Λ ·4 9»«4
- 17 sik felszínről álljanak ki. Ha keverékszálakként üvegszálakat választunk, azokat a tűzéssel kisebb hosszúságúra törjük össze. Ezzel szemben a műanyag alapú szálak ennél a műveletnél hosszúságukat megőrzik. A tűzési folyamattal kapott és keverékszálakkal kialakított kétolaldalú konstrukció a végtermék szilárdságát tekintve meghatározó. Keverékszálként akár vágott üvegszálakat, akár pedig műanyag szálakat használva az 1 alapréteg szilárdsága a bekevert szálak anyagi minőségének megválasztásával szabályozható, lényeges, hogy a felületek közelében ezen szálak részaránya nagyobb, mint a középső tartományban. A 3 bevonó réteget az előbb bemutatott laminállással lehet rögzíteni, vagyis a 3 bevonó rétegnek hőre lágyuló műanyagból készült bevonatát felmelegítjük, ezzel meglágyítjuk, majd lágy állapotban az alapréteg felszínével egyesítjük. A bekevert szálak a szilárdságot erősítő tényezőkként működnek, mégpedig az előzőekben leírt módon.
Az 1 alapréteg jó mechanikai szilárdságát tehát végülis kémiai kötőanyag nélkül lehet biztosítani, pedig az ásványgyapotból készült szerkezeteknél a szokványos befúvásos szárításos módszer a szálak tömegére számítva 50 tömeg%-os részarányban kémiai kötőanyag alkalmazását teszi szükségessé és ez a végtermék tűzvédelmi jellemzőinek leromlását okozza.
A 2. ábra szerint a hő hatására megköthető szálakat tartalmazó 1 alaprétegben 2' hő hatására lágyuló szálak vannak. Az 1 alapréteg és a 3 bevonó réteg között az 1. ábra szerinti szövedéknek megfelelő kapcsolat van kialakítva. A 2' hő hatására lágyuló szálak például készülhetnek polietilénből, polipropilénből vagy poliészterből, az előbb említett típusú szálakat ·
·· · · · te·· te *· ···· v · • * · te · ····· •te· te· ·« ····
- 18 bekeverve tartalmazhatják; egy másik lehetőség szerint a 2' hő hatására lágyuló szálak az 1 alapréteggel tűzéssel vannak összekapcsolva.
Az alapszövedéket szabad felületénél 4 támasszal egyesítjük. Ez mennyezet borítására szolgáló konstrukciónál tetszőleges hordozó szerkezet lehet, például ásványgyapot, kartonpapír lemez, habosított polisztirol vagy poliuretán. Az alatta fekvő anyagtól függően ezt alkalmas kötőanyaggal rögzítjük, amelyet a 2. ábrán 5 rétegként mutatunk be. A rögzítés más módszerei ugyancsak alkalmazhatók. így a bevonó anyagot a régi mennyezet bevonását alkotó anyagon közvetlenül rögzíteni lehet, amikor a mennyezet felújítására sor kerül. Az alapszövedék külön rétegként a 4 támasszal szemben is elrendezhető, majd a bevonó réteget a közbenső rétegek felületén rendezzük el. Mindkét réteg a 4 támaszon mechanikai eszközökkel rögzíthető.
Meg kell jegyezni, hogy az 1 alaprétegbe bekevert szálakra nincs szükség, ha kötőanyagot tartalmazó 5 réteget készítünk, mivel a keresztirányban kinyúló bekevert szálak egyik oldalon a kötőanyaghoz rögzülnek, míg a másik oldalon a 3 bevonó réteggel kapcsolódnak.
Az alapszövedék 1 alaprétege a felületi borításban mintegy 1 - 3 mm vastagságú vékony matracot képez, ebben nincsen kémiai kötőanyag és meglepő módon rendkívül hatásos gátló anyagréteget képez tűz terjedése esetén az alatta fekvő konstrukciók védelmében. Ha tűz tör ki, a 3 bevonó réteg a tűz folytán felszabaduló anyagok vándorlásával szemben is hatásos védelmet biztosít az alatta fekvő konstrukció számára. A kísérletek azt mutatták, hogy a kémiai kötőanyag nélkül létrehozott 1
alapréteg szokványos felhasználása mellett megakadályozza a kis molekulatömegű vegyületek elvándorlását mind a 3 bevonó rétegtől, mind pedig a kötőanyaggal kialakított 5 rétegtől és ebben a vonatkozásban a tűzvédelmi célokra széles körben alkalmazott szintetikus polimerszálakra hasonlít. Az alapszövedék egyik legfontosabb előnyös tulajdonsága, hogy az a tűzvédelem szempontjából jól elhelyezkedő hordozó rétegként viselkedik, amely a 3 bevonó réteg és a 4 támasz között helyezkedik el és a bevonat egyenetlen 4 támaszokon is kialakul.
A 3. ábra a találmány szerinti alapszövedék előállításá ra szolgáló gyártó vonal vázlatát mutatja. Az 1 alapréteg alapanyagát képező darabolt ásványi szálak adott esetben a keverékszálakkal együtt A nyíl irányában mozognak, itt 15 perforált konvejorszalag szállítja őket. A szálakat nagyon nagy fordulatszámú henger segítségével juttatjuk a szalagra, levegőáram felhasználása mellett, így biztosítva, hogy a szálak egymástól jól elváljanak. A 15 perforált konvejorszalag felületén ebben az állapotban kialakult matrac hullámvonalra emlékeztető felületű szerkezetet képez.
A 15 perforált konvejorszalag a szálakból álló matracot pontig szállítja, ahol az függőleges irányítású 17 légcsatorna alá kerül. A 17 légcsatorna a 15 perforált konvejorszalag felett helyezkedik el. A 17 légcsatorna B nyíl árányában lefelé levegőt szállít úgy, hogy a levegő a matracon áthalad, a rajzon szaggatott vonallal jelölt felületen áthatolva a 15 perforált konvejorszalagot keresztezi, majd az utóbbi alatt elhelyezett csatornában, a jelölés nélküli nyíl irányában áramlik tovább. A 15 perforált konvejorszalag felületén levő szálas matrac ekkor • · · · ♦
- 20 a konvejor felületére szorul. A szálas matrac így létrehozott szabad felszínét, amelyre a B nyíl irányában áramló levegővel behordott, a 2 felületi réteget képző szálak kerülnek, a szaggatott vonal jelöli. A 15 perforált konvejorszalag mozgásának irányában a légcsatorna oldalsó bemeneti homlokfelülete és a szalag között rés van, ezen keresztül a viszonylag vastag szálas matrac a 17 légcsatorna levegőáramát keresztezi. A 17 légcsatorna hátsó falánál a 15 perforált konvejorszalagon összenyomódott szálas matrac halad tovább, ezt 18 hengerrel nyomjuk össze, amely a szálas matrac felületével érintkezésben mozog és az említett helynél a rést lezárja.
A 2 felületi réteget alkotó szálak a 17 légcsatornában haladnak a javasolt szerkezetű alapszövedék felé, mégpedig a 15 perforált konvejorszalagnak azon pontja felett, ahol a szálakból álló matrac a 17 légcsatorna terébe belép. Beadagolásuk lefelé irányuló 19 légcsatornán keresztül történik, amely a 17 légcsatornába van csatlakoztatva. A szálakat gyorsan forgó henger adagolja a 19 légcsatornába, ebből a szálak a 19 légcsatornában a 17 légcsatornával való csatlakozási pontig haladnak tovább, majd az utóbbiról kerülnek a matracba. így egyenletes felületű, kis vastagságú 2 felületi réteget lehet az 1 alaprétegre felvinni, ahol az egyenletességet az biztosítja, hogy az 1 alaprétegben kisebb mennyiségű szálat tartalmazó területeken a levegő könnyebben áramlik át, így a vele szállított szálak, amelyek a B nyíl irányában mozognak, ezeken a helyeken nagyobb mennyiségben halmozódnak fel.
A 15 perforált konvejorszalagot elhagyó alapszövedék ezt követően tűzési folyamatba kerül, amelynek révén a szálak egy
része a 2 felületi rétegben a mechanikai eszközökkel végzett átlyukasztás következtében az 1 alapréteg irányába áll be. Ezek a szálak alkalmasak a 2 felületi réteg és az 1 alapréteg szálainak összekötésére. A szálakból álló matrac vastagságától és a 2 felületi rétegben elhelyezett szálak hosszától függően ebben az esetben a másik oldalon is megjelenhetnek a szálak, vagyis a hátoldalon fűrészszerű szerkezet alakul ki, mégpedig az 1 alaprétegen a 2 felületi rétegből áttolt szálak révén. A hengeres szálelosztás és a tűzés az ásványi gyapotok előkészítési technológiájában jól ismert, ezért ennek részletes ismertetésére nincs szükség. A 2 felületi réteg szálai a tűzési műveletek után hőkezeléssel, például 100 és 200 °C közötti hőmérséklet alkalmazásával egymáshoz köthetők. A konkrét hőmérséklet a felhasznált anyagoktól függ. Ehhez a művelethez a jól ismert hőkezelő berendezések használhatók.
A 2 felületi réteg úgy is létrehozható, hogy az 1 alapréteget alkotó ásványi szálak viszonylag vastagok, ezeket a szálakon előzetesen kialakított vékonyabb felületi rétegen rendezzük el, amikoris lényegében az előzőeknek megfelelően járunk el. A rétegek összekapcsolása ebben az esetben is tűzési műveletekkel biztosítható.
Természetesen a felületi és térfogati sűrűség a B nyíl irányában áramló levegő sebességével és a szálaknak a levegőáramba való beadagolás! ütemével jól szabályozható. Ha gyorsan forgó hengerekkel választjuk szét a légáramba juttatott szálakat egymástól, ezzel sűrűbb szerkezetet nyerünk, ebben a szálak térbeli eloszlása ténylegesen véletlenszerűnek tekinthető.
A hőkezelést követően a matracot például tekercsbe csa22 varhatjuk, így raktározásra kerülhet és a későbbiekben hasznosítjuk az említett bevonatok alapanyagaként.
A fentiekben leírt előállítási eljárás lényegében nem változik akkor, ha az 1 alaprétegen 2 felületi réteget nem hozunk létre.
A javasolt alapszövedék és felületi borítás jobb bemutatása céljából példát mutatunk be.
1. PÉLDA
Az 1. ábra szerint 1 alapréteget képező alapszövedéket készítettünk ásványgyapot szálakból, amelyek hossza legfeljebb 5 mm, vastagsága legfeljebb 6 Mm volt. Ezzel mintegy 3 mm vastagságú alapszövedéket állítottunk elő. A szálakat úgy gyűjtöttük össze, hogy belőlük véletlenszerű eloszlással jöjjön létre az alapszövedék, amelynek felületi sűrűsége mintegy 600 g/m2 körül ingadozott.
Az alapréteg felületére levegőáram segítségével felületi réteget vittünk fel, mégpedig mintegy 20 mm hosszúságú és mintegy 20 μπι vastagságú polietilén és poliészter szálakból álló, nagyjából 0,5 mm vastag szerkezetként. A felületi réteg felületi sűrűségét mintegy 100 g/m2 értékre becsültük. A felületi réteget tűzéssel erősítettük az alapréteghez. Az egyesítést követően a felületi rétegen keresztül hőkezelést hajtottunk végre, mégpedig 100 °C hőmérsékleten, amivel a kívánt felépítésű alapszövedéket nyertük. Ezen a hőmérsékleten a polietilén szálak megolvadtak és a megolvadt anyag a poliészter szálakat egymáshoz kötötte.
A hőkezelést követően az alapréteg felületén mintegy mm vastag világos színű kötőréteg alakult ki, amely jól megkülönböztethető volt a barna színezetű alaprétegtől, amely, mint említettük ásványgyapot szálakból állt. A kötőréteget az alaprétegről nem lehetett lehúzni, ilyen törekvés esetén az egész alapszövedék károsodott.
Az alapszövedék felületére bevonó rétegként polivinil—klorid pasztát vittünk fel mintegy 1 mm vastagságban. A megolvadt paszta a poliészter szálak megolvadását okozta, így a bevonó réteg szorosan kapcsolódott a felületi réteghez. Az így létrejött alapszövedék rétegeit nem lehetett egymástól elválasztani anélkül, hogy ez a szövedék szerkezetének károsodását ne okozza.
Az alapszövedék felhasználásával létrehozott építőipari termékeknél a méretek stabilitása és igen hatékony lépési zajcsillapítás volt megfigyelhető.
Ezt követően az alapszövedék felhasználásával készült felületi borítások tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó kísérleteket végeztünk.
1. kísérlet
Az előkészített alapszövedékből 400 mm x 1000 mm nagyságú kockákat vágtunk és így A, B és C jelű szerkezeteket készítettünk. A szerkezeteket a következő felépítés jellemezte:
A. szerkezet:
- PVC bevonó réteg egyrétegű 1,2 mm vastag Alkorplan jelű anyagból,
- ásványgyapot szálakból 15 % poliészter szál felhasználásával és tűzéssel készült alapszövedék, • · • ·· ··» · · · • « ·· ····« · • ♦ · ·· ·· 4 ···
- ΡΧ 120/3800 jelű felületi membrán (mintegy 2 - 3 mm vastag bitumenes mennyezetborító nemez).
A PX 120/3800 jelű felületi membránt kartonból készült támaszra vittük fel, míg az ásványi gyapotból készült alapszövedéket és az Alkorplan bevonatot ehhez a támaszhoz tűzéssel erősítettük.
B. szerkezet:
- PX 120/3800 jelű felületi membrán,
- ásványgyapot anyagú alapszövedék (mint az A. szerkezetnél),
- 55 mm vastag, alumíniummal bevont poliuretán lemez.
Az egyes rétegeket a poliuretán anyagú lemezzel varrás útján erősítettük össze.
C. szerkezet:
- PX 120/3800 jelű felületi membrán,
- két réteg ásványgyapot anyagú alapszövedék (mint az A. szer- kezetnél) ,
- mintegy 100 mm vastag, N fokozatú polisztirolból készült le- mez .
A PX 120/3800 jelű felületi membránt és az ásványgyapot anyagú alapszövedékeket a polisztirol lemezhez varrással erősítettük .
Az ásványgyapot szálból készült alapszövedék vastagsága 2 és 3 mm között váltakozott, a felületi sűrűség értéke 480 g/m2 volt.
KÍSÉRLETEK
1. A tűzállóságot az SFS 4194:E számú szabvány (bevonatok külső tűz hatásával szembeni ellenállásának meghatározása, • · ·· ····· · •·· · · ·· · ···
Nordtest módszer, NT FIRE 006, VTT-1251-80) előírásai szerint határoztuk meg. Az eredményeket az 1. és 2. sz. mellékletben foglaljuk össze.
Ősszefoglalás:
A kísérleti eredmények azt bizonyították, hogy a A, B, C szerkezetű felületi borítások eleget tettek a tűz terjedésével szemben közepesen ellenálló bevonó anyagokra előírt szabványos követelményeknek. Ezeket a követelményeket a Nordic Committee on Building Regulations (NKB Products Rules 7, 1989. január) kiadvány ismerteti.
2. A következő mintákat ellenőriztük:
1. minta:
- Alkorplan 35076 jelű anyagból készült 1,2 mm vastag PVC be- vonati réteg,
- ásványgyapot szálakból 10 - 12 tömeg% poliészter szál fel- használásával készült mintegy 2 mm vastag és mintegy 340 g/m2 felületi sűrűségű, tűzéssel előállított közbenső réteg,
- mintegy 50 mm vastag, 19 kg/m2 felületi sűrűségű polisztirol lemez.
2. minta:
- bevonati réteg és közbenső réteg az 1. minta szerint,
- mintegy 50 mm vastag, 41 kg/m3 sűrűségű polietilén lemezből készült támasz.
3. minta:
- bevonati réteg a fentiek szerint,
- mintegy 15 tömeg% poliészter szál felhasználásával készült, mintegy 1,5 mm vastag és mintegy 280 g/m2 felületi sű• · ····
- 26 rűségű szervetlen szálakból (ásványgyapotból) álló alapszövedék, amely tűzéssel van előállítva,
- mintegy 50 mm vastag, 19 kg/m3 sűrűségű polietilén lemezből készült támasz.
Mindhárom minta esetében kálcium-szilikátból készült lapot használtunk a szerkezetek megtámasztására.
A vizsgálatokat a DS/INSTA 413 számú szabvány előírásai szerint (ez a Nordtest módszer, NT FIRE 006 követelményeinek felel meg) végeztük el. Az eredményeket a 3. sz. mellékletben foglaltuk össze.
1. sz. melléklet
A szerkezet
Szélsebesség 2 m/s 4 m/s
A kísérlet sorszáma 1 2 3 X 1 2 3
A burkolat meggyulladásáig eltelt idő, s 35 35 35 35 40 40 35
A lángok kijutásáig eltelt idő, min:s 4:55 5:40 5:20 5:18 3:35 3:25 3:30
A parázslás befejeződéséig eltelt idő, min:s 11:25 12:55 10:35 11:38 9:35 9:20 9:00
A bevonat sérülésének hossza, cm* 54 50 55 53 50 52 56
A támasz elszenesedett részének hossza, cm* 24 25 29 26 27 25 30
*a megszenesedett rész középpontjától számítva
2. sz. melléklet
B szerkezet
Szélsebesség 2 m/s 4 m/s
A kísérlet sorszáma 1 2 3 X 1 2 3 X
A burkolat meggyülladásáig eltelt idő, s 30 35 35 33 40 40 40 40
A lángok kijutásáig eltelt idő, min:s 7:30 6:15 6:35 6:47 5:05 4:50 5:45 5:13
A parázslás befejeződéséig eltelt idő, min:s 9:00 9:20 8:30 8:57 7:20 6:55 7:30 7:15
A bevonat sérülésének hossza, cm* 51 44 46 47 45 44 46 45
A támasz elszenesedett részének hossza, cm* 36 39 39 38 41 39 41 40
*a megszenesedett rész középpontjától számítva
3. sz. melléklet
C szerkezet
Szélsebesség 2 m/s 4 m/s
A kísérlet sorszáma 1 2 3 X 1 2 3 X
A burkolat meggyulladásáig eltelt idő, s 35 35 35 35 35 40 40 38
A lángok kijutásáig eltelt idő, min:s 5:10 5:05 5:20 5:12 3:55 3:30 4:35 4:00
A parázslás befejeződéséig eltelt idő, min:s 8:20 7:25 9:30 8:25 7:15 7:25 7:15 7:18
A bevonat sérülésének hossza, cm* 42 45 47 45 45 41 42 43
A támasz elszenesedett részének hossza, cm* 35 39 39 38 37 34 32 34
*a megszenesedett rész középpontjától számítva

Claims (25)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Rugalmas szerkezetű alapszövedék szerkezetek borítására, különösen padlózat vagy fal befedésére, valamint mennyezet készítésére, azzal jellemezve, hogy a szövedék vastagságának nagyobbik részét kitevő alaprétege (1) van, amely szövés nélkül szervetlen anyagú szálakkal készült matracként van kiképezve, amelyben a szálak többségét különálló, egymáshoz mechanikai módon kapcsolt szálak alkotják.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy a matrac levegőáram segítségével szárított szálakból van kialakítva, míg az alapréteg (1) véletlenszerűen elrendeződött ásványi szálakból áll.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 40 tömeg% mennyiségben bekeverve vágott üvegszálakat tartalmaz.
  4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 20 tömeg% mennyiségben bekeverve szintetikus szálakat, különösen poliészter szálakat tartalmaz.
  5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alaprétegbe (1) bekevert szálak átlagos hossza nagyobb, mint az ásványi szálaké.
  6. 6. A 3. — 5. igénypontok bármelyike szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületének szomszédságában a bekevert szálak részaránya nagyobb, mint az alap29 • ♦···*·· · • · · · ····· · ··· tt ·· · ··· réteg (1) középső tartományában.
  7. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén hő hatására vele összekapcsolható szálak vannak elrendezve.
  8. 8. Az 1. — 7. igénypontok bármelyike szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén az alaprétegnél (1) vékonyabb, és vele hő hatására összekapcsolható szálakból álló fizikailag elkülönülő felületi réteg (2) van kiképezve.
  9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén legalább két, különböző olvadáspontú, vele összekapcsolható szálas anyag van felületi rétegként (2) elrendezve.
  10. 10. A 9. igénypont szerinti alapszövedék, azzal jellemezve, hogy a felületi réteg (2) legalább két szálas anyaga hőre lágyuló műanyagból, különösen polietilénből és polipropilénből vagy polipropilénből és poliészterből van kiképezve.
  11. 11. Felületi borítás, különösen padlózat vagy fal befedésére, valamint mennyezet készítésére, amely polimerizált anyagú, például polivinil-kloridból vagy klórozott polietilénből készült bevonó réteget (3) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) alapszövedékkel van kiképezve, amelynek a szövedékréteg vastagságának nagyobbik részét kitevő alaprétege (1) van, ahol az alapréteg (1) szövés nélkül szervetlen anyagú szálakkal készült matracként van kiképezve, amelyben a szálak többségét különálló, egymáshoz mechanikai módon kapcsolt szálak alkotják.
  12. 12. Az 11. igénypont szerinti felületi borítás, azzal ·♦···· · ·· · * * » ·· • ·· ··· 4 » · • · · · 9 · 9·9 · ··· ·* ·· * ·«· jellemezve, hogy a matrac levegőáram segítségével szárított szálakból van kialakítva, míg az alapréteg (1) véletlenszerűen elrendeződött ásványi szálakból áll.
  13. 13. Az 11. vagy 12. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 40 tömeg% mennyiségben bekeverve vágott üvegszálakat tartalmaz.
  14. 14. Az 11. vagy 12. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) ásványi szálak mellett célszerűen legfeljebb 20 tömeg% mennyiségben bekeverve szintetikus szálakat, különösen poliészter szálakat tartalmaz.
  15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alaprétegbe (1) bekevert szálak átlagos hossza nagyobb, mint az ásványi szálaké.
  16. 16. A 13. — 15. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületének szomszédságában a bekevert szálak részaránya nagyobb, mint az alapréteg (1) középső tartományában.
  17. 17. Az 11. vagy 12. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén hő hatására vele összekapcsolható szálak vannak elrendezve.
  18. 18. Az 11. — 17. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén az alaprétegnél (1) vékonyabb, és vele hő hatására összekapcsolható szálakból álló fizikailag elkülönülő felületi réteg (2) van kiképezve.
  19. 19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy az alapréteg (1) felületén legalább két, » ···»
    - 31 különböző olvadáspontú, vele összekapcsolható szálas anyag van felületi rétegként (2) elrendezve.
  20. 20. A 19. igénypont szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a felületi réteg (2) legalább két szálas anyaga hőre lágyuló műanyagból, különösen polietilénből, valamint polipropilénből vagy polipropilénből és poliészterből van kiképezve.
  21. 21. A 11. — 20. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) az alapréteghez (1) hő hatásával van rögzítve, különösen hő hatására lágyuló ragasztóanyag vagy hőre lágyuló laminátum megolvasztásával nyert anyag felhasználásával.
  22. 22. A 13. vagy 21. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) az alapréteg (1) ásványi szálaihoz és a bekevert szálakhoz hő hatására van rögzítve.
  23. 23. A 11. — 22. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) az alapréteg (1) felületén elhelyezkedő hőre lágyuló szálakhoz van kapcsolva.
  24. 24. A 11. — 23. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) polimer anyaga az alapréteg (1) anyagától fizikailag el van választva, előnyösen az alapréteg (1) felületén rögzített felületi réteggel (2).
  25. 25. A 11. - 24. igénypontok bármelyike szerinti felületi borítás, azzal jellemezve, hogy a bevonó réteg (3) és az alapréteg (1) egymással mechanikai úton kapcsolódóan vannak elren32 ··«··· · ·· · w · · ·· ♦ ·* ♦·· · « ♦ • · · · » ···· · ··· ·· ·· · ··· dezve, előnyösen mindkettő mechanikai eszközökkel támaszon (4) van rögzítve.
HU905233A 1989-06-05 1990-06-05 Elastic woven material for covering structure, and surface covering by using the basic woven material, especially for covering walls, floors or ceilings HUT65016A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FI892751A FI88937C (fi) 1989-01-09 1989-06-05 Taeckmaterial foer ytor av byggnader, saerskilt tak

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU905233D0 HU905233D0 (en) 1992-01-28
HUT65016A true HUT65016A (en) 1994-03-28

Family

ID=8528574

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU905233A HUT65016A (en) 1989-06-05 1990-06-05 Elastic woven material for covering structure, and surface covering by using the basic woven material, especially for covering walls, floors or ceilings

Country Status (15)

Country Link
EP (1) EP0429596B1 (hu)
JP (1) JP3083553B2 (hu)
AT (1) ATE135425T1 (hu)
AU (1) AU635033B2 (hu)
CA (1) CA2033972C (hu)
CZ (1) CZ285694B6 (hu)
DD (1) DD300412A5 (hu)
DE (1) DE69025861T2 (hu)
DK (1) DK0429596T3 (hu)
FI (1) FI910540A0 (hu)
HU (1) HUT65016A (hu)
NO (1) NO301084B1 (hu)
RU (1) RU2095251C1 (hu)
SK (1) SK280518B6 (hu)
WO (1) WO1990015181A1 (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB8823144D0 (en) * 1988-10-03 1988-11-09 Elliot G Laminate & process for producing same
AU655999B2 (en) * 1992-07-28 1995-01-19 Geoffrey John Humby A composite structure
FR2700783B1 (fr) * 1993-01-28 1995-04-14 Chaignaud Ste Indle Ets La Revêtement multistrate perfectionné pour paroi et son application notamment aux vaigrages nautiques.
DE9314391U1 (de) * 1993-09-23 1993-12-09 Heidelberger Kunststofftechnik Mehrlagige Dämmplatte
DE4409329A1 (de) * 1994-03-18 1995-09-21 Hartmann Paul Ag Verbundmaterial zur Schall- und Wärmeisolation
US5624726A (en) * 1995-01-09 1997-04-29 Minnesota Mining And Manufacturing Company Insulation blanket
FR2780420B1 (fr) * 1998-06-25 2000-08-11 Mci Technologies Procede de fabrication d'un revetement de fibres de verre
FR2790716B1 (fr) * 1999-03-08 2001-05-11 Mermet Sa Toile a peindre destinee a former un revetement d'une surface interieure de batiment
EP1046742A1 (en) * 1999-04-23 2000-10-25 Wattex Carrier for bituminous lengths
US6412154B1 (en) 1999-07-30 2002-07-02 Johns Manville International, Inc. Hydrodynamically bounded carrier webs and use thereof
FR2887561A1 (fr) * 2005-06-22 2006-12-29 Saertex France Soc Par Actions Procede de fabrication d'un materiau isolant a partir de dechets de fibres, materiau isolant obtenu
RU2682619C2 (ru) 2014-07-31 2019-03-19 Юнилин, Бвба Способ и установка для изготовления изделия для покрытия пола и получаемое в результате изделие для покрытия пола
ES2548068B2 (es) 2015-07-03 2016-02-26 Universitat Politècnica De València Cortina de barrera frente a la luz, al ruido, al calor, al fuego y a las radiaciones electromagnéticas
GB2542344B (en) * 2015-09-14 2022-03-23 Louise Humphries Vinyl-coated material and method of manufacture thereof
ES2647327B1 (es) * 2016-06-20 2018-07-05 Geotexan S.A Procedimiento de fabricación de planchas de césped
RU2759994C1 (ru) * 2018-07-12 2021-11-22 Ксило Текнолоджиз АГ Способ изготовления плиты из минеральной ваты
RU2762581C1 (ru) * 2021-01-25 2021-12-21 Акционерное общество "Информационные спутниковые системы" имени академика М.Ф.Решетнёва" Система разделения

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE1926311A1 (de) * 1969-05-23 1970-12-03 Kuag Textil Ag Verfahren und Vorrichtung zur Verstaerkung eines Wirrfaservlieses
US4522876A (en) * 1984-07-05 1985-06-11 Lydall, Inc. Integral textile composite fabric
DE3435643A1 (de) * 1984-09-28 1986-04-10 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Schichtstoff
FR2622604B1 (fr) * 1987-11-03 1990-01-19 Chomarat & Cie Complexe textile multicouches a base de nappes fibreuses ayant des caracteristiques differentes

Also Published As

Publication number Publication date
DK0429596T3 (da) 1996-07-22
CS9002774A2 (en) 1991-11-12
FI910540A0 (fi) 1991-02-05
ATE135425T1 (de) 1996-03-15
DD300412A5 (de) 1992-06-11
AU5720490A (en) 1991-01-07
DE69025861D1 (de) 1996-04-18
NO910430D0 (no) 1991-02-05
WO1990015181A1 (en) 1990-12-13
NO910430L (no) 1991-02-05
EP0429596B1 (en) 1996-03-13
RU2095251C1 (ru) 1997-11-10
AU635033B2 (en) 1993-03-11
DE69025861T2 (de) 1996-09-12
HU905233D0 (en) 1992-01-28
CZ285694B6 (cs) 1999-10-13
JPH04500248A (ja) 1992-01-16
CA2033972A1 (en) 1990-12-06
EP0429596A1 (en) 1991-06-05
SK280518B6 (sk) 2000-03-13
JP3083553B2 (ja) 2000-09-04
NO301084B1 (no) 1997-09-08
CA2033972C (en) 2000-10-10

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5458960A (en) Flexible base web for a construction covering
US7669303B2 (en) Complex comprising a drylaid veil of glass fibres, and a nonwoven fabric of organic fibres
HUT65016A (en) Elastic woven material for covering structure, and surface covering by using the basic woven material, especially for covering walls, floors or ceilings
ES2197887T3 (es) Material laminado de multiples capas con agente aglomerante.
US5399422A (en) Laminate
US20240092988A1 (en) Methods of improving lofting agent retention using bicomponent fibers
EP3860846B1 (en) Flame-resistant composite substrates for bituminous membranes
US9163356B2 (en) Cushioned vinyl floor covering
RU2248884C2 (ru) Нетканый слоистый композиционный материал
EP1200660A2 (en) Hydrodynamically bounded carrier webs and use thereof
EP1372951B1 (en) Composite support with fire resistance property for bituminous roofing sheaths
EP1447212A1 (en) Complex comprising a wetlaid veil of glass fibres and a veil of organic fibres
RU2162905C2 (ru) Скрепленный волокнистый холст
JP4373552B2 (ja) アスファルト・ル−フィング材
FI88937C (fi) Taeckmaterial foer ytor av byggnader, saerskilt tak
RO109309B1 (ro) Structură fono și vibroabsorbantă și procedeu de realizare a acesteia

Legal Events

Date Code Title Description
DFD9 Temporary protection cancelled due to non-payment of fee