HUT63052A - Dentifrice for preventing tooth plaques - Google Patents

Description

A találmány tárgyát fogápolószerek képezik, amelyek az eddigieknél jobb hatásúak fogakon való plakk-növekedés megakadályozására. A fogápolószerek lehetnek többek között por, fogkrém vagy rágógumi formájúak, de általában előnyösek a fogkrém formájú fogápolószerek. A találmány szerinti fogápolószerek fontos összetevőjét képezik a szerves polisziloxánok.

A 686 429 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismeretes, hogy fogápolószerekbe szerves polisziloxánokat tesznek kátrányok, színezőanyagok, fogkő és hasonló anyagok fogakhoz való tapadásának megelőzésére vagy eltávolításának megkönnyítésére.

A 789 851 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban olyan szájhigiénés-kompozíciókat ismertetnek, amelyek szerves polisziloxánokat és egy aminokarbonsav magasabb szénatomszámú alifás acil-amidját, amely előnyösen vízben oldható karboxilátsó, tartalmazzák. Az 1 194 885 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban olyan kvaternerizált tercier gyűrűs-aminok adagolását írják le, amelyekben egy 8-22 szénatomos alifás csoport a kvaterner nitrogénatomhoz kapcsolódik, egy dimetil-polisziloxán alkalmazása mellett, hogy ezzel a szilikonfilmnek a fogakhoz való tapadását javítsák.

Hasonló megoldást javasolnak a 4 161 518 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, ahol egy szerves sziloxán molekulába kvaterner ammónium-csoportokat visznek be.

A 0 376 363 közzétételi számú európai szabadalmi leírásban amino-alkil-szilikonok és szarkozinát felületaktív szerek alkalmazását írják le fogak elszíneződésének megakadályozására és kariesz kialakulásának megelőzésére, különösen olyan mikróba- 3 ellenes szerekkel kapcsolatosan, amelyek hajlamosak a fogak elszinezésére.

A baktériumok fogakon való szaporodása jól ismert probléma. A fogak két legnagyobb megbetegedése, a kariesz és a periodontitisz csak fog-plakkok jelenlétében kezdődnek és fejlődnek ki. A fog-plakkok baktériumok sűrű aggregátumából állnak, amelyek a fog zománcához tapadnak, főként az interproximális (két fog közötti) területen, vagy a fogíny menti területen. A zománc szacharóz vagy más fermentálható szénhidrát fogyasztása hatására szétmállik; a plakk baktériumai szerves savakat (főként laktátot) képeznek, amelyek ebben a helyzetben a fogzománc fő alkotóját, a hidroxi-apatitot oldják. A fog-plakk termelhet még enzimeket, toxinokat vagy antigéneket, amelyek az ínyszövetek gyulladását okozhatják. A krónikus gyulladás bizonyos körülmények között a fogakat támasztó alveoláris csont elvesztéséhez és ezt követő fogvesztéshez vezet.

így, ha megakadályozzuk a baktériumoknak a fogzománchoz való adszorpcióját, ez lehetőséget teremt mind a fog kariesz, mind a periodontális betegség megelőzésére. Az a mechanizmus, amellyel a baktériumok a zománchoz kötődnek, nem tisztázott. Eddig a plakk-képződés gátlására a szájban tartós hatású antibakteriális szereket alkalmaztak. Ezek az anyagok inkább a baktériumok szaporodására hatnak, mint a baktériumoknak a zománchoz való adszorpciójára. Ezeknek az anyagoknak mellékhatásaik is vannak, mint például a fogak és a nyelv megfestése, kellemetlen íz, és a baktériumok számának a szájüregben való általános csökkenését okozzák. Olyan anyagokat, amelyek a plakkoknak a fogakon való növekedését pusztán azáltal csökkentik, hogy kötődési mechanizmusukban játszanak közre, még nem találtak.

Amint az az előzőekből látható, a szilikonolajok a fogak zománcfelületén kötődnek, és azon hidrofób felületet képeznek vékony, a felületet egyszeri alkalmazás után néhány órán át fedő réteg képzésével. Arra a nemvárt felismerésre jutottunk, hogy ez a szilikonolaj réteg bizonyos antibakteriális szerek tárolóhelye lehet, olyanoké, amelyek közvetlenül oldódnak a szilikonolajban, vagy közvetve oldódnak benne oly módon, hogy egy első, más szerves oldószerben történő oldást követően az oldat a szilikonolajban oldódik.

így a találmány tárgyát olyan fogápolószer képezi, amely szilikonolajat és egy abban közvetlenül vagy előzetesen szerves oldószerben oldott zsíroldható antibakteriális anyagot tartalmaz.

Megfelelő szilikonolajok például a folyékony szerves polisziloxánok, amelyeket az előzőekben említett 789 851 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban ismertetnek. Ezek előnyös körét képviselik a difenil- vagy di(l-4 szénatomos alkil)-polisziloxánok, különösen a folyékony dimetil-polisziloxán.

A megfelelő antibakteriális szerek közé tartoznak az antiszeptikus fenolok, különösen a triclosan (amelyet irgasannak is neveznek) [5-klór-2-(2,4-diklór-fenoxi)-fenol], amely a szilikonolajra számított 0,01 % és a szilikonolajban még oldható mennyiség közötti koncentrációkban alkalmazható.

Ha az antibakteriális anyag a szilikonolajban oldhatatlan, először egy megfelelő szerves oldószerben, például etanolban oldjuk, és a kapott oldatot oldjuk a szilikonolajban.

Fontos, hogy az alkalmazott antibakteriális anyag ne legyen toxikus, az alkalmazott szilikonolajban oldható legyen, és vízben való oldhatósága igen korlátozott legyen. A triclosan ilyen szer, és az is ismert, hogy a plakk-képződést csökkenti (de nem polisziloxánokban oldva), ezt például a C.A. 81, 20897y (1974) szakirodalmi helyen ismertetik. Hasonlóképpen fontos, hogy az alkalmazott polisziloxán ne legyen toxikus, mint például a példákban alkalmazott Dow Corning^R 200.

Ha a fogápolószert a fogakra felvisszük, a szilikonolaj hidrofób réteget alkot azokon, amely hidrofób réteg az antibak teriális szer tárolóhelyeként hogy a szilikonolaj önmagában jellege folytán. Azt találtuk jobb lesz, ha antibakteriális amely lassan válik szabaddá a szolgál. Szakember számára ismert, is nyújt némi védelmet hidrofób azonban, hogy ez a védelem sokkal szert oldunk a szilikonolajban, környezetben. A kezelés gátolja továbbá a fogkőképződést, valószínűleg a sírna, szilikonolajjal bevont felület következtében, amely megelőzi a fogkőnek a fogakon való rögzülését, és a triclosan hatására, amely gátolja a plakk-képződést. A fogkő tulajdonképpen elmeszesedett plakk.

Az alábbiakban vizsgálataink eredményeit ismertetjük:

A vizsgálatban hat diák vett részt, akik fogaikat naponta kétszer kenték be vízzel vagy önmagában szilikonolajjal (dime til-polisziloxánnal) vagy 0,3 % triclosant tartalmazó vízzel vagy 0,3 % triclosant tartalmazó szilikonolajjal. Fogaikat a vizsgálat kezdetekor ledörzsöltük, és minden foguk minden felületén értékeltük a plakk-képződést 4 nap elteltével. A szájhigiéne semmi más formája nem volt megengedett. A vizsgálati személyek naponta 6 db 75 % szacharózt tartalmazó rágógumit rágtak el a plakk-képződés fokozására. Eredményeinket az 1-4. ábrán mutatjuk be. A 0 értékelés az olyan felületet jelenti, amelyen nincs plakk. AZ 1 értékelés olyan felületet jelent, ahol a szondán látható plakk van, miután a szonda hegyét minden fog fogínyhatárán végigvezettük. A 2 értékelés látható plakkot jelent, a 3 értékelés a fogínyhatártól 2 mm-ig terjedő plakkot jelent.

Az 1. ábrán a 6 vizsgálati személy fogfelületének értékelését mutatjuk be, ha azt csak vízzel kenték be.

A 2. ábrán ugyanezen személyek vizsgálati eredményeit mutatjuk be dimetil-polisziloxános kezelést követően.

A 3. ábrán ugyanezek személyek (-1) értékelését mutatjuk be vízben szuszpendált 0,3 %-os triclosanos kezelés után.

A 4. ábrán 0,3 %-os triclosanos dimetil-polisziloxánnal történő kezelés után végzett értékelést mutatjuk be.

Az ábrák jobb oldalán a betűpárok a vizsgálati személyek kezdőbetűi, az ezt követő szám a vizsgálat száma. Az abszcisszán az értékelés szerinti eloszlást adjuk meg, az ordináta jelöli azon felületek számát, amelyekre az egyes vizsgálati személyeknél az adott értékelés vonatkozik. Míg a triclosan önmagában nem hoz javulást, látható, hogy a szilikonolaj javítja a 0 és 1 értékelési számokat a kontrolihoz viszonyítva. A 0,3 % triclosant tartalmazó szilikonolaj jelentős javulást hoz a plakk-értékekben a kontrolihoz hasonlítva (1. ábra), és a szilikonolajjal kezelt fogakhoz hasonlítva (2. ábra).

A triclosant tartalmazó szilikonolajjal kezelt fogak felülete fénylőén tiszta volt. Az esetenként előforduló kismennyiségű plakk könnyen eltávolítható volt komprimált levegős fecskendővel.

Öt olyan egyént választottunk a vizsgálathoz, akiknél igen nagy mennyiségű fogkőképződés volt észlelhető. Ezek a vizsgálati személyek 0,3 % triclosant és szilikonolajat tartalmazó fogkrémet használtak, és 1 hónap elteltével ismét megbecsültük a fogkő mennyiségét. A képződött fogkő mennyisége lényegesen csökkent, a kis mennyiségben jelenlévő fogkő könnyen eltávolítható volt, mivel csak lazán tapadt a fogakhoz.

Egy in vitro vizsgálatban üveg vizsgálati csöveket kezeltünk vízzel vagy szilikonolajjal, vagy 0,3 % triclosant tartalmazó szilikonolajjal. Ezután a csövekbe 0,5 ml 1 napos Strep. mutáns tenyészetet és 5 ml 5 % szacharózzal kiegészített glukóz szaporító tápközeget adtunk. A vízzel kezelt csövekben a cső üvegfalához láthatóan bőségesen tapadtak hozzá a szaporodó baktériumok. Az önmagában szilikonolajjal kezelt csöveken a szaporodás kisebb volt, csak néhány baktérium tapadt az üvegfelülethez. Abban a vizsgálati csőben azonban, amely a 0,3 % triclosant tartalmazó szilikonolajjal volt kezelve, elhanyagolható szaporodás látszott, az üvegfelületen nem volt baktérium.

Úgy véljük, ezek a vizsgálatok együtt azt jelzik, hogy a fogak, és az üvegcsövek antibakteriális aktivitással bíró hidrofób felületi réteget vettek fel, amely gátolja a baktériumok adszorpcióját a triclosant tartalmazó szilikonolajos kezelést követően. Ez egy egyedülálló hatás, amelyet a megelőző fogászatban még semmilyen korábbi ismert klinikai eljárással nem nyertek. Ez a hatás annak a ténynek a következménye, hogy a polisziloxán a benne oldott antibakteriális anyag (triclosan) tárolójaként működik. Az antibakteriális anyag kis mennyisége lassan válik szabaddá a fogakhoz tapadó polisziloxán filmből, és vízben való

- 8 korlátozott oldhatósága folytán hatékonyan gátolja a plakk-képződést.

Claims (5)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Szilikonolajat tartalmazó fogápolószer, azzal jellemezve, hogy folyékony szilikonolajat és egy zsíroldható antibakteriális anyagot tartalmaz a szilikonolajban közvetlenül oldva vagy közvetve oldva oly módon, hogy az előzetesen szerves oldószerben oldott antibakteriális anyagot oldjuk a szilikonolajban.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fogápolószer, azzal jellemezve, hogy a folyékony szilikonolaj difenil- vagy di(l-4 szénatomos alkil)-polisziloxán.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fogápolószer, azzal jellemezve, hogy antibakteriális anyagként antiszeptikus fenolokat tartalmaz.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fogápolószer azzal jellemezve, hogy szilikonolajként dimetil-polisziloxánt tartalmaz.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fogápolószer azzal jellemezve, hogy antibakteriális szerként 5-klór-2-(2,4-diklór-fenoxi)-fenolt (triclosant) tartalmaz.