HUT60611A - Toothbrush for removing settlings - Google Patents

Description

A találmány tárgya fogkefe* pontosabban olyan fogkefe, amelynek sörtecsomói úgy vannak elrendezve, hogy hatásosan lehessen velük eltávolítani a fogakról a lerakódásokat kézi fogkeféléssel·

Ismeretes már a technika állásából nagyszámú fogkefe-kialakitás. Ezek közül azonban egyik sem mutat olyan sörtecsomó-elrendezést, amellyel megvalósítható valamennyi fog és a fog Íny tisztítása, tekintet nélkül arra, hogy a fogkefe használója milyen technikát alkalmaz. Miközben számos fogkefegyártó speciális fogkefélési technikát nyomtat xá fogkeféjének a tartójára, a vevő általában nem fordít erre figyelmet, vagy elfelejti ezt a technikát, ami azután az optimálisnál rosszabb fogtiszt itást eredményez.

A találmány szexinti fogkefénél a fogkefe sörtecsomói a fejen úgy vannak sorokban elrendezve, hogy azok különböző csoportokat határoznak meg, miközben mindegyik sor lényegileg keresztben helyezkedik el a fogkefe fejének hosszanti tengelyéhez képest. A sörtecsomók első típusú sorában két pár oldalt, kívül elhelyezett sörtecsomót találunk, amelyek mindegyike oldalt kifelé dől, a fogkefe fejének mindenkori közelebbi oldala felé.

A sörtecsomók második típusú sorában van egy központi vagy középső sörtecsomó, amely lényegileg merőleges a fogkefe fejének felületére, továbbá két, oldalt kívül elhelyezkedő sörtecsomó, melyek mindegyike oldalra befelé dől, a fej középvonala felé.

- ϊ Valamennyi a őrt e csomó általában olyan távközökkel helyezkedik el, hogy lehetővé váljék mindegyik sörte csomó egymástól független és akadálytalan mozgása. A hagyományos fogkeféiéjaknál szokásos sűrű sőrtecsőmóelrendezés tangenciális mozgásra hajlamos, a sörtecBOmók eltolják egymást és kiszorítják egymást a közbenső terekből, amint végigosúsznak a fogfelületeken·

Az oldalt elhelyezett sörtecsomók a fogkefe fejének középvonalához képest befelé és kifelé dőlnek, úgyhogy egy sorosat egyfóxma sörteosúcs-vonal alakul ki a fogkefe fejének hossza mentén· A dőlt sörtecsomók fele oldalt kifelé hajlik, úgyhogy benyúlnak a fogak koronáénak alján lévő foginy-ha tár zónába· A dőlt sörtecsomók másik fele oldalt befelé hajlik, úgyhogy benyúlnak a fogak közötti mélyedésekbe és a közbenső terekbe. £z a folyamat akkor játszódik le, amikor a fogkefe fejére lefelé ható erőt alkalmazunk és független attól, hogy a fogkefe feje nem merőlegesen helyezkedik el a fogfelületekhez képest·

A sörtecsomók többirányú szögben helyezkednek el, úgyhogy nem támaszthatják meg egymást,, amikor lefelé és vízszintes irányban erőt fejt ki a fogkefe használója. A hagyományos, merőlegesen elhelyezett sörtecsomókkal kialakított fogkeféknél a sörtecsomók egy sorozat oszlopként működnek és azok igy megtámasztják a sörteosomókat, amikor azok áthaladnak a mélyedések felett. Az említett többirányú szögben történő elrendezés által nyújtott minimális nagyságú össz-nyomószilárdság lehetővé teszi_t hogy az egyedi sörtecsomók behatoljanak a mélyedésekbe és a köztes terekbe anélkül* hogy ezt a körülöttük elhelyezkedő sörtecsomók megakadályoznák.

A sörtecsomók úgy varnak többirányú szögekben tájolva* illetve elhelyezve, hogy a haj lás i, illetve dőlési szögük irányában mozogjanak. Amikor a fogkefe fejére lefelé és vízszintes irányban ható erőt fejtünk ki* a sörte csomók szálai a fogfelületeken azon szög által meghatározott irányban csúsznak el, amely szög alatt be vannak erösitye a fogkefe fejébe* ahelyett hogy egyszerűen visszahajoljanak ellentétes irányban, mint amelyikben toljuk azokat. A találmány tehát megvalósítja a BÖrtecsomók többirányú mozgását az egy irányban történő kefemozgatás során.

Amikor a sőrtecsomókat a hajlásszögük irányában mozgatjuk, akkor azok kiugrattak* kipattannak az árkokból* amikor a feszültségek túllépik azt az értéket* ami még visszatartja őket a helyükön. Ez a dinamikus működés azt idézi elő* hogy a lerakódások kivetődjenek a közbenső terekből. A hagyományos fogkefék ezzel szemben hajlamosak arra, hogy a lerakódásokat belenyomják az említett terekbe* amikor a sörtecsomók végighaladnak a mélyedések felett.

A találmány szerinti, bő távközökkel és szögben dőlt elrendezésű sörtecsomók gyenge hajlítási szilárdsága lehetővé teszi a sörteszálak magasságának csökkentését anélkül, hogy az megnövekedett sörtemerevség érzetét keltené.

• · · · * 5 A hagyományos fogkeféknél a kisebb magasságra levágott sörték érezhetően merevebbek és hajlamosak sérülések előidézésére a száj nyálkahártyáján. A minimális sörtemagasság lehetővé teszi a nagyobb szabad mozgást /és ezáltal elősegíti a hátsó zápfogak elérését/ a fogak szájüregi felületei és a száj-nyálkahártya /fogíny/ vonala között.

A szög alatt elhelyezett sörtecsomók változó magasságot fognak felvenni defoxmálódásuk során, de azért egyenletes magasságot mutatnak, amikor nem használjuk a fogkefét.

A szög alatt elhelyezett sörteosomók az egyenes sörtecsomók csúcsai fölé nyúlnak, amikor a használat során merőleges helyzetbe kényszerülnek. Sz a hatás, amit háromszögnél az átfogó nagyobb hossza idéz elő, lehetővé teszi a szög alatt elhelyezett sörteosomóknál, hogy mélyen behatoljanak a közbenső, vdamint a foghússal határos zónákba, amikor merőleges helyzetet vesznek fel.

A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük xé szirtesebben az ábrák segítségével, amelyek közül:

- az 1. ábra perspektivikusan mutatja be a találmány szerint kialakított fogkefe fejrészéti

- a 2.-4. ábrákon a találmány szerinti fogkefe fejét látjuk nézetben, egy-egy működő sört «csomó-csoport vonalkázás útján történő kiemelésével |

- a 2a.-4a. ábrák a 2.-4. ábrákhoz tartozóan, használat közben mutatják be az említett sörtecsomóc söpört okát, elöl-, oldal- és felülnézetben.

Rátérve az 1. ábrára, a találmány szerinti 10 fogkefének 12 feje van, felső lapos 14 felülettel· A 12 fej általánosságban derékszögű, azaz négyszögletes és egyesítve van, azaz egydarábból készül a 20 nyéllel, melynek az ábrán csak egy része látható. A 20 nyél hagyományos alakú lehet és nem képezi a találmány tárgyát, azaz nem tartozik a találmány lényegéhez. Jellegzetesen a 12 fej és a 20 nyél műanyagból készül. A 12 fej 16 hosszanti tengelye egybeeshet, vagy eltérhet a 20 nyél hosszanti tengelyétől; az ábrán látható kivitelnél egybeesik azzal.

A 26 sorok mindegyike két pár, oldalról legkülső 30 és 32 sörteesomót tartalmaz, mely csomók mindegyike oldalról kifelé dől, a 12 fej legközelebbi oldala felé. A 30 és 32 sörtecsomók egyetlen síkban helyezkednek el, amely sík a 26 sorokat tartalmazza.

Előnyösen a 26 sorok JO és 32 sörtecsomói oldalra 12 foknyit dőlnek a függőlegeshez viszonyítva. A visszamaradó 26 sorokban a nekik megfelelő vagy megegyező sörtecsomók azonos módon dőlnek.

A 40 sorokban 44, 46 és 44 sörtecsomók találhatók, amelyek egyetlen síkban helyezkednek el. Az egyes 46 sörteosomók lényegileg merőlegesek a 12 fej 14 felületére, míg a 44 sörtecsomók befelé dőlnek, a 12 fej közepe irányában, éspedig kb. 8 fokban.

Látható az, hogy a 20 és a 40 sorok váltakoz····

- 7 va helyezkednek el a 12 fej 16 hosszanti tengelye mentén, A 42 sor a 12 fej legkülső részén, a 20 nyéltől legtávolabb helyezkedik el, amint ezt az 1· ábrán láthatjuk.

A sörteosomók sorainak két csoportja úgy van elrendezve a 12 fejen, hogy az a sik, amelyik a 16 hoszszanti tengelyt tartalmazza, s amelyik a 14 felülettel derékszöget zár be, továbbá amely hosszanti irányban kettévágja a 12 fejet, kettévágja a középső 46 sörtecsomókat is· Sz a sik azonban nem vág bele az első 26 sorok sörteosomólba·

Láthatjuk, hogy mindegyik sor valamennyi sörte0 somó ja lényegileg azonos magasságú. Egy jellegzetes kialakításnál a sörteosomók valamennyi sornál függőlegesen mért magassága kb. 9,5 mm, és a hossztengelyixányban mért távközök a 26, valamint a 40 sor között a sörteosomók tövénél mérve kb· 22,8 mm· A 30 és 32 sörteosomó közötti oldalirányú távköz /szélesség/ kb. 2,28 mm, a 46 és 32 sörteosomó között pedig kb· 1,8 mm. A 46 és 44 sörteosomó közötti távköz a 26 sorok hosszában kb. 3»43 mm. Valamennyi sörte csomónál az alap-átmérő kb· 1,27 nm.

Áttérve a 2.-4. ábrákra, valamint a hozzájuk tartozó 2a.-4a· ábrákra, azokon a sörteosomók speciális tisztítási funkcióját mutatjuk be. A különféle funkcionális sörte csomó-cső portokat a 2·-4. ábrán függőleges vonalkázással emeltük ki. Az itt következő ismertetés ügy irta le a sörteosomókát, ahogy azok visszanyúlnak az általuk meghatározott keresztsorokhoz.

A 2. és 2a· ábrán a felületi 32 és 44 sörte• · · * · ··· · ·«·· · ····

- 8 csomók tisztítják a fogak felületének nagy részét, a nagyobb távközökkel elhelyezkedő, ellentétesen működő és ellentétes szög alatt hajló sörteosomók csoportjaival együtt· Amikor a fogkefe nyelére lefelé ható erő és vízszintes mozgatás hat, a felületi sörték csúcsai erősebben végigseprik a fogak felületét a dőlésük irányában, mint amikor egyszerűen visszahallanak a tolásukkal ellentétes irányban. Ez a dinamikus működés elősegíti a sörteosúosok sokirányú mozgását, a fogkefe egyirányú működtetése során. A sörteosomók többirányú szögekben vannak elhelyezve, úgyhogy azok nem tartják fel egymást, amikor a fogkefe használója lefelé és vízszintesen irányított erőt alkalmaz. A hagyományos fogkefefejeknél a sűrűn elhelyezett, egyenes sörteosomók hajlamosak a tangenciális mozgásra és a mozgatás irányával ellentétes irányban hajlanak. Amikor a sörték elhajlanak a mozgás irányától, kevesebb sörteosúos kerül közvetlen érintkezésbe a fogfelületekkel. A 40 sorok 44 sörte csomói egymás felé dőlnek, miköz oen a szomszédos 26 sorok $2 sörteosomói oldalt, kifelé dőlnek.

A 5· és a 5a. ábrákon, amint a /nem-kiemelten bemutatott/ szögben hajló, körül elhelyezett sörteosomók engednek a lefelé ható erőnek, az egyenesen álló közbenső szomszédos 46 sörteosomók mélyen behatolnak a mélyedésekbe és a közbenső terekbe. Ezek a sörteosomók a 16 hosszanti tengely mentén lévő sorban helyezkednek el, miközben mindegyik sörteosomó merőleges a 12 fej 14 felületére. A hagyományos, merőlegesen tájolt sörte4 *

- 9 csomók úgy viselkednek, illetve hatnak, mint egy ^wosslopsor” és igy feltartják a nem tevékeny aörtéket, amikor azok elhaladnak a mélyedések felett· A hagyományom egyenes sörteosomók kombinált Össsenyomási szilárdsága megakadályozza as egyes sörtecsomók behatolását a közbenső terekbe·

A 4· é« 4a· ábrán a kerületi 30 sörteosomók ol dalra kifelé hajlanak a 12 fej oldala mentén úgy, hogy a fogkeféié· során kiállnak a fogak koronáinak tövénél lévő, a foginnyel határos terület· felé· Amikor a fejre lefelé ható erőt alkalmasaik, a szög alatt elhelyezkedő JO aörtecsomók elérnek a ÍOginy széléig, amikor a hajlási szögük irányában mozognak· A 30 sörteosomók két párhuzamos sort alkotnak a fej oldalai mentén· A hagyományos, egyenes sörtecsomókkal ellátott fogkefék megkívánják a használójától, hogy a fcgcefe fejét 43 fokban irányítsák annak érdekében, hogy hozzáférhessen a fogínyt határoló övezethez. Ha egy hagyományos fogkefét igy irányitjuk annak érdekében, hogy optimális lehessen a foginyt határoló Övezet tisztítása, akkor a fogak egyéb övezeteihez kevésbé hatásosan férhetünk hozzá·

Így tehát a 12 fejben háromféle funkoióosoport ba tartozó sörteosomók találhatók, melyek a kétféle típusú 26 és 40 sorban helyezkednek el· A 26 és 40 sorokat úgy ismertettük, mint melyek kereszt irányúak a 16 hosszanti tengelyhez képest, és mindegyik 26, illetve 40 sor egyforma. Sz az elrendezés biztosítja a maximé• · · · ···· · · · · ·

- 10 Iíb t isztitóhatást, tekintet nélkül a fogke félé a techni kájára.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Fogkefe, melynek hosszanti tengelyű, feje szabad végződéssel bír, s melynek általában lapos felületéből sörteesomók nyúlnak ki általában felfelé, azzal jellemezve, hogy a sörteesomók két, egymással párhuzamos sorokból álló ®soportban vannak elrendezve, a fej hosszanti tengelye mentén távközökkel helyezkednek el és mindegyik sor keresztirányban van elhelyezve a fej hosszanti tengelyére, továbbá, hogy az első csoportba tartozó sorok egyenlő számú sörtecsomót tartalmasnak, melyeknek fele ellentétesen oldalra dől, a fejnek közelebbi oldala felé, míg a másik fele a fejnek közelebbi oldala felé, végül hogy az említett második csoport sörtecsomói között legalább egy lényegileg merőleges a fej említett lapos felületére, mig a második csoport oldalra legkülső sörtecsomói oldalra dőlnek, éspedig befelé, a fejszélektől távolodóan.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a sörteesomók második csoportja tartalmaz egyes sorokat, melyek három sörteesomóból állnak, ahol a középső sörtecsomó lényegileg merőleges a fej említett felületére.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a sörteesomók első csoportjának sorai négy sörtecsomót tartalmaznak, ahol mindegyik sorban a külső sörtecsomó-pár ugyanabba az irányba dől.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti fogkefe, az- • · z a 1 jellemezve, hogy a második csoportba tartozó sörtecsomók oldalt külső sörtecsomói a függőlegestől kb. 8 fokos szögben hajlanak befelé·
5. 5« Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy az első csoport sör* teosomóinak dőlése kb· 12 fok a függőlegestől.
6. 6· Az 1· igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy a sörtecsomók második csoportjának egyik sora helyezkedik el legközelebb a fej szabad végéhez.
7. 7· Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy az első és második csoportba tartozó sörtecsomók egyik sora helyezkedik el legközelebb a fej szabad végéhez.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy valamennyi sor sorté iné k függőlegesen mért magassága lényegileg egyforma.
9. 9. Fogkefe, melynek hosszanti tengelyű feje szabad végződéssel bir, s a fej felületéből sörteosomók nyúlnak ki általában felfelé, amely sörteosomók egy, a fogak széles felületeinek tisztításához szolgáló sörtefelületet határoznak meg, azzal jellemez* ve, hogy a sörtefelületét alkotó sörtecsomók hosszirány* bán távközökkel elrendezve sorokat alkotnak, továbbá hogy az egyik sor sörtecsomói befelé hajlóak, mig a vele szomszédos sorok sörtecsomói üfelé hajlóak, a közbenső sörtecsomók a fej hossztengelyével párhuzamos sorban helyezkednek el és merőlegesek a fej felületére, végül hogy a foginy vonalában lévő sörtecsomók hosszan** ti távközökkel elhelyezett sorokban vannak elrendezve és oldalra kifelé hajlanak, illetve dőlnek.
10. 10. A 9. igénypont szerinti fogkefe, az** zal jellemezve, hogy a foginy vonalában lévő sörtecsomók az összes többi sörtecsomótól oldalt kifelé vannak elrendezve.
11. 11. A 9. igénypont szerinti fogkefe, azzal jellemezve, hogy az említett sörtefelületet alkotó néhány sörtecsomó, valamint a foginy vonalában lévő sörte csomók ugyanazokban a sorokban helyezkednek el*