HUT60201A - Container particularly for storing viscous fluids - Google Patents

Description

A találmány tárgya fluidumok tárolására alkalmas tartály, amely előnyösen viszkózus folyadékot tartó, összehajtható folyadékkamrával van ellátva. A folyadékkamra legalább egy flexibilis résszel és a folyadékkamrából a folyadékot kiadagoló adagoló szerkezethez tömítetten csatlakozó nyílással van ellátva.

A viszkózus folyadékokat, mint például folyékony mosószereket, gyakran flexibilis csomagokba csomagolják, amelyeken a folyadékot kiadagoló szelep van elrendezve, aholis kiadagoláskor a csomag összecsukódik és térfogata lecsökken, amint ezt például a GB 2 131 394 és az EP 207 279 jelű szabadalmi iratok ismertetik. Az ilyen fajátjú tartályokat függőleges felületre, például falra vagy hasonló helyre kell elhelyezni, úgy, hogy szelepük az alsó részre essék, mikoris a csomagban levő folyadék gravitációs úton a szelephez folyik.

Ezt a hiányosságot megszünteti a DE 2 628 979 jelű szabadalmi irat szerinti megoldás, amelynek értelmében nyomószerkezetet helyeznek el egy héjon belül. Mindazonáltal a nyomószerkezetek önmagukban véve viszonylag bonyolultak, továbbá hajtógáz szükséges a működtetésükhöz, amely hajtógáznak nem szabad hatást gyakorolnia sem a folyadékra, sem a felhasználó személyre.

A GB 654 113 jelű szabadalmi irat például szappan tartására alkalmas tartályt ismertet, amely kemény anyagból van kialakítva és elfordíthatóan van felszerelve, aminek következtében a tartály elbillentése közben a szappan kiönthető a tartályon kialakított nyíláson át. Ezenfelül egy másik nyílásra is szükség van, amely levegőt enged be, de amely egyúttal • ·

- 3 azt a hiányosságot is magával vonja, hogy a levegőben levő mikroorganizmusok és más anyagok is bejuthatnak. Az US 3,339,803 és US 4,826,045 jelű szabadalmi leírások olyan folyadéktartályokat ismertetnek, amelyekben diafragma van elhelyezve és az a diafragma külső nyomás hatására kihajtja a folyadékot a tartályból. A diafragma vagy merevítő gyűrűkkel, vagy stabilizáló csappal van ellátva annak érdekében, hogy megakadályozza az összegyúrást és ezáltal az adagoló nyílás eltorlaszolását. Ezek a tartályok viszonylag bonyolultak és nyomóközegre van szükség a folyadék kiadagolásához.

A fentiekből következően szükség van olyan tartályra, amely alkalmas folyadékok, előnyösen viszkózus folyadékok, és különösen folyékony mosószerek tartására, és amelyekből a folyadék annak veszélye nélkül kiadagolható, hogy idegen anyagok vagy biológiai organizmusok kerülnének a tartályba. Kívánatos továbbá, hogy a tartályt egyszerű legyen gyártani, kezelése kényelmes legyen, elhelyezése, illetve szerelése különböző helyekre megoldható legyen, ugyanakkor külső kialakítása esztétikus legyen. A fenti igény kielégítésére dolgoztuk ki a találmány szerinti tartályt elsősorban folyadékok tárolásához, amely legalább egy és adott esetben lapként kialakított hajlékony részt tartalmazó összehajtható folyadékkamrája van, amelyen a folyadékkamrából a folyadékot a folyadékkamra egyidejű összehajlása közben kiszívó negatív nyomást előállító és a folyadékot kiadagoló adagoló szerkezethez tömítetten csatlakozó nyílással van ellátva.

A nyílás közelében célszerűen a folyadéktartály belseje felé irányuló távtartó elem van elrendezve, előnyösen a nyílás « · ··

- 4 kerülete körül, amely megakadályozza a folyadéktartály hajlékony részének bármely kerületét abban, hogy eltömítse a nyílást. Ez az intézkedés megakadályozza olyan folyadékterek kialakulását, amelyek nincsenek kapcsolatban a nyílással. Előnyös, ha a folyadékkamra töltött állapotban lényegében véve gömbalakú, mivel ez a kialakítás eredményezi a legjobb anyagkihasználást és szilárdságot. A hajlékony résznek legalább a folyadékkamra felére kell kiterjednie, ami lehetővé teszi tartalmának lényegében véve teljes kiürítését.

A találmány szerinti tartály előnyös kialakítási megoldása szerint lényegében véve a teljes folyadékkamra hajlékony kialakítású. Gyártási szempontból különösen előnyös, ha a folyadékkamra két, lényegében véve egyforma nagyságú, hajlékony lapból van összeerősítve, például a szélek összehegesztése vagy összeragasztása útján. A lapok egyike nyílással van ellátva, előnyösen központi részén. Ezen kialakítás esetében, ha a folyadékkamra gömbalakú, akkor a nyílás fogja alkotni az egyik pólust, miközben a lapok közötti összeerősítés vonala, például a hegesztési varrat, alkotja az egyenlítőt.

A fentiekben ismertetett és adagolószerkezethez tömítetten csatlakoztatott összehajtható folyadékkamrát tartalmazó tartály működőképes, azonban előnyös, ha a tartály továbbá merev házzal van ellátva, amelybe az összehajtható folyadékkamra bele van szerelve. A ház előnyösen elülső és hátulsó héjat tartalmaz, aholis az elülső héj előnyösen nyílással van ellátva az adagoló szerkezet számára. Az elülső héj előnyösen hasítékkal van ellátva, amely a héj szélétől az adagoló szerkezet számára kialakított nyílásig terjed, amely rés kitágítható • · · · · · · • · ··* ·· · • · · · · · · annak érdekében, hogy megkönnyítse az elülső héjnak a folyadékkamrára való rászerelését. A héjak előnyösen bonthatóan vannak összeszerelve, olymódon, hogy zárt, de nem gáztömör és előnyösen gömbalakú teret képeznek, amely magában foglalja a folyadékkamrát. A héjak továbbá erre alkalmasan gyorsan csatlakoztatható kapcsolóelemekkel vannak egymáshoz erősítve, amely csatlakoztató szerkezet, például bajonettzár vagy ehhez hasonló megoldás, de különféle fajtájú csavarkötések is alkalmazhatók. Annak érdekében, hogy ürítés közben lehetővé váljék a folyadékkamra térfogatának összezsugorodása, ezért ebbe a térbe levegőt kell beengedni vagy az összeerősítés, vagy más nyílásokon át.

Egy másik kiviteli alak esetében a folyadékkamrát az elülső héj és az elülső héjhoz például hegesztés útján hozzáerősített hajlékony lap képezi. Az elülső héj az adagoló szerkezethez tömítetten csatlakozó nyílással van ellátva. Előnyösen az elülső héj és a hajlékony lap lényegében véve ugyanakkora részét teszi ki a folyadékkamrának. Az elülső héj a hátulsó héjhoz a fenti kiviteli alak kapcsán ismertetett módon csatlakoztatható a hátulsó héjhoz.

A merev héjat tartalmazó valamennyi kiviteli alak esetében a tartály - előnyösen hátsó héjánál fogva - tartószerkezetbe szerelhető, amely tartószerkezet kívánt felülethez való csatlakoztatást lehetővé tevő elemmel van ellátva. Ez az elem lehet például valamely ragasztóanyag, azonban előnyös, ha a tartószerkezet bonthatóan erősíthető a kívánt felületre, például egy tapadókorong segítségével. A tartószerkezet előnyösen gyűrűselemmel van ellátva, amelyen biaxiális átmenőfurat van ·· ·*·· ·♦ ·· ···· ·· · · ♦ ♦ » · • 4 ·«··· · kialakítva és a gyűrűselem biaxiális átmenőfurattal ellátott nyúlványt vesz körül, amely nyúlvány tapadókorong vagy szívócsésze központi részén van elhelyezve, aholis a gyűrűselem és a nyúlvány egymással együttműködik. Az átmenőfuratok úgy vannak kialakítva, hogy beléjük egy csap vagy egy ék helyezhető be, annak érdekében, hogy a szívócsésze a tartóba beszerelhető legyen. Különösen előnyös, ha az átmenőfuratok úgy vannak kialakítva, hogy a szívócsésze központi része felemelkedik a csap vagy az ék behelyezésekor és ezáltal negatív nyomás jön létre a szívócsészében és ez pedig tapadóerőt hoz létre. A gyűrűselem belső átmérőjének ekkor kisebbnek kell lennie, mint a szívócsésze külső átmérőjének, aminek következtében a gyűrűselem körvonala nekifeszül a szerelőfelületnek. Ezen kialakítás révén a tartály könnyen hozzáerősíthető bármilyen sima felülethez, például mosdókagylóhoz vagy falhoz.

Egy másik kiviteli alak esetében a ház külső oldalán egy vagy több sík felület van kialakítva, aminek következtében szilárdan hozzáerősíthető vízszintes felületekhez, például mosdóhoz, polchoz vagy asztalhoz. Lehetőség van arra is, hogy ezen sík felületek egyikét vagy akár többet is ragasztóanyag réteggel lássuk el.

A találmány szerinti tartályhoz olyan adagoló szerkezetek alkalmasak, amelyek negatív nyomást létrehozva képesek a folyadékot adagolás céljából kiszívni a folyadékkamrából. Előnyös adagoló szerkezetet ismertet a 9000568-7 és 9002753-3 jelű svéd szabadalmi bejelentés. Ennek értelmében az adagoló szerkezet előnyösen mechanikus működtetésű boltozat alakú szivattyút tartalmaz, amely alkalmas negatív nyomás létre- 7 ···« • « ···· ·· ·· ·· ♦ hozásával a folyadéknak a folyadékkamrából való kiszívására, majd pozitív nyomást létrehozva a folyadék kiadagolására a szivattyúval közlekedő csatornán át, aholis a szerkezet egy visszacsapó szeleppel van ellátva, amely megakadályozza a folyadéknak a folyadékkamráva való visszafolyását. A csatornán bemeneti és kimeneti végződés van a folyadékáram tengelyirányában, aholis a kilépő végződésen meghatározott pozitív belső nyomás esetén nyíló-záróelem van, amely lezáródik, ha ez a pozitív nyomás csökken. A csatornát előnyösen merev anyagból készített test megfelelő része képezi, amelyben lényegében véve ívelt keresztmetszetű horony van kiképezve és amely flexibilis anyagból készített fedőrésszel van lefedve. A fedőrésznek az áramlás irányába mutató szélei csatlakoznak és a kilépő végződés irányában fokozatosan hozzáigazodnak a horony alakjához. A fedőrész előfeszített állapotban van, aminek révén a csatorna kilépő végződés felé eső részén tömítő hatást létrehozva simulnak neki a horony falának egy meghatározott nyomással. A fedőrész vastagsága az áramlás irányára harántirányú keresztmetszetet tekintve fokozatosan csökken az oldalsó szélek irányában. A horony előnyösen úgy van kialakítva, hogy keresztmetszete - legalábbis a kilépő végződésnél - lényegében véve egy kör képzelt szektorának íve szerint van kiképezve, aholis az egyenes vonalak közötti szög 5-40° értékű, előnyösen 20-40°.

A tartály kemény és merev részei polietilén vagy polipropilén fröccsöntése útján gyárthatók, míg a hajlékony lapok vákuumformázott laminált anyagból alakíthatók ki, amely egy réteg polietilént vagy polipropilént, valamint még egy réteg ·· ···« ·· ·« ···· • · ·*··· · • · ··· ·· · • · · · · · · ···· ♦· ·· ·« ·

- 8 poliamid vagy poliésztert tartalmazhatnak. Az adagoló szerkezet flexibilis részei, például a boltozat és a fedőrész, vákuumformázott termoplasztikus polietilénből készíthető. Az összes állandó kötés hegesztéssel vagy ragasztással alakítható ki. Mindazonáltal a szakember számára nyilvánvaló, hogy más gyártási módszerek és más szerkezeti anyagok is használhatók, amelyeknek tulajdonságai a célnak megfelelnek.

A fentiekben ismertetett tartály nyújtja mindazokat az előnyöket, amelyeket egy flexibilis csomagként kialakított tartály nyújt, mivel mind gyártása, mind használata egyszerű, és anélkül kiüríthető, hogy idegen anyagok vagy szervezetek közben vannak belsejében. Szemben az ilyan típusú ismert tartályokkal tetszőleges helyzetben elhelyezhető tekintet nélkül az adagoló nyílás helyzetére, amely akár felfelé, akár lefelé irányulhat. Rögzíthető mind állandóan, mind ideiglenesen, mind vízszintes, függőleges és ferde felületeken, de ráhelyezhető egy vízszintes felületre rögzítés nélkül is, és ezáltal a tartály használati helye rugalmasan megválasztható. Sima külső kialakítása ugyanakkor esztétikus megjelenést kölcsönöz a találmány szerinti tartálynak.

A továbbiakban a találmány szerinti tartályt a mellékelt rajzon bemutatott példaként! kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az l.ábra üres folyadéktartály oldalnézeti metszete, töltött folyadéktartály oldalnézeti metszete, a 2. ábra ·« ···· ·· ·« ···· • · ·*··· · • · ··· ·· · • · · · · · · ···· ♦· ·· ·« ·

- 9 a 3. ábra a 4. ábra a 3. ábra szerinti héj felülnézete, az 5. ábra alsó vagy hátsó héj előlnézete,

6.

ábra az 5. ábra szerinti héj oldalnézeti metszete,

7.

ábra házba szerelt feltöltött folyadéktartály oldalnézeti metszete,

8.

áhra egy másik kivitelű folyadéktartály oldalnézeti metszete,

9-11. ábrák a hátsó héj szerelőfelülethez való rögzítésének egyes lépéseit szemléltetik,

12.

ábra síkfelületekkel ellátott hátsó héjjal kialakított kiviteli alak,

13a ábra adagoló szerkezet előlnézete,

13b ábra az adagoló szerkezet másik kiviteli

14a ábra a 13a ábra I-I vonala mentén vett metszet,

14b ábra a 13b ábra I-I vonala mentén vett metszet.

Az 1. ábra a találmány szerinti tartály 21 folyadékkamráját mutatja kiürített állapotban, amely 21 folyadékkamra 25 nyílással ellátott hajlékony 43 lapot tartalmaz, aholis a 25 nyíláshoz előnyösen hegesztés útján 42 csőcsonk van erősítve. A 42 csőcsonk a 21 folyadékkamrába belenyúló és a 25 nyílás körül elhelyezett 27 távtartó elemmel van ellátva. A 43 lap ·· ···« ·· ·· ··<· • « ····» · • · ··· ·· · • · · · · · · • · ·· ·* ·« 4· ·

- 10 előnyösen hegesztés útján egy ugyanakkora nagyságú másik hajlékony 24 laphoz van erősítve, amely szorosan beleilleszkedik az előző 43 lapba.

A 2. ábra gömbalakú 21 folyadékkamrát mutat folyadékkal, például folyékony mosószerrel feltöltött állapotban, aholis a két hajlékony 24 és 43 lap közötti 41 csatlakozás a gömb egyenlítője mentén helyezkedik el. A 42 csőcsonkhoz 8 csőcsatlakozó segítségével negatív nyomás, vagyis szívás kifejtésére alkalmas 26 adagoló szerkezet csatlakozik tömítetten.

Az 1. és 2. ábra szerinti 21 folyadéktartály előnyösen olymódon gyártható, hogy két végtelenített lapból először meghatározott távolságban egymás után 25 nyílásokat alakítanak ki, amelyekhez hozzáerősítik a 42 csőcsonkokat, majd a két 24 és 43 lapot gyűrűalakú 41 csatlakozással egymáshoz erősítik, végül az egyes 21 folyadékkamrákat kivágóprésen körbevágják.

Az összeerősítés és a kivágás előnyösen félgömb alakú formában történhet, amelyben a lapokat egyúttal kinyújtják, amelynek eredményeként az 1. ábrán látható üres 21 folyadékkamra nyerhető. A 21 folyadékkamrák a 26 adagoló szerkezet behelyezése előtt a 42 csőcsonkon át feltölthetők.

A 3. és 4. ábrák elülső vagy felső 22 héjat mutatnak, amely félgömb alakban van kiképezve és 50 nyílással van ellátva a 26 adagoló szerkezet számára, továbbá az 50 nyílást a 22 héj szélével 51 hasíték köti össze. Az 51 hasíték kitágítható, ami megkönnyíti a 22 héjnak a 26 adagoló szerkezettel ellátott 21 folyadékkamrára való rászerelését. Ezenkívül az elülső 22 héj szimmetrikusan elhelyezett 52 záróelemekkel van ellátva, amelyek szerkezetileg tetszőlegesen alakíthatók ki, például L11 ·· ···· ·· • · · · ··* ·· • · alakú nyúlványok formájában.

Az 5. és 6. ábrák hátsó vagy alulsó 23 héjat mutatnak, amely 53 záróelemekkel ellátott félgömb alakjában van kiképezve, amelyen az 53 záróelemek illeszkednek, illetve együttműködnek az elülső 22 héj 52 záróelemeivel. Mivel az 52 és 53 záróelemek szimmetrikusan vannak elhelyezve a 22 illetve 23 héjak szélei mentén, ezért egymáshoz képest annyi különféle helyzetben rendezhetők el, amennyi 52, illetve 53 záróelein van az egyes 22, 23 héjakon.

A 7. ábra 21 folyadékkamrát tartalmazó tartályt mutat, aholis a 21 folyadéktartály elülső 22 héjat és hátulsó 23 héjat tartalmazó gömbalakú házban van elrendezve, aholis a 22, 23 héjak bonthatóan vannak összeszerelve. A 26 adagolószerkezet a 42 csőcsonkba szerelt 8 csőcsatlakozót tartalmaz, és ezáltal tömített kapcsolatot valósít meg a 25 nyílással. A 21 folyadékkamra fel van töltve és így lényegében véve kitölti teljes egészében a 22 és 23 héjak közötti gömbalakú teret. A folyadék kiadagolása közben a 21 folyadékkamra összehajlik, miközben a külső légkörből a 22 és 23 héjak csatlakozási helyén át levegő jut be és kitölti a 21 folyadékkamra által üresen hagyott helyet. Eközben a 21 folyadékkamrába belenyúló 27 nyúlvány megakadályozza a 25 nyílás eltömődését és ezáltal lehetővé teszi a folyadék teljes mennyiségének kiürítését a 21 folyadékkamrából.

A 8. ábra a találmány szerinti tartály egy másik kiviteli alakját mutatja. A tartály két egyforma nagy és egymáshoz bonthatóan kapcsolt elülső és hátulsó 22, 23 héjat tartalmaz, amelyek együttesen gömbalakú teret határolnak, amelyben hajié kony 24 lap van elrendezve. A 24 lap az elülső 22 héjjal együtt képezi a 21 folyadékkamrát. Az elülső 22 héjban kialakított 25 nyílásba tömítetten negatív nyomás kifejtésére alkalmas 26 adagoló szerkezet van tömítetten elhelyezve. A hátulsó 23 héj hasonlóképpen alakítható ki, mint a korábbi kiviteli alak esetében. Töltött állapotban a 21 folyadékkamra lényegében véve teljesen kitölti a gömbalakú teret. A folyadék kiadagolása közben a 21 folyadékkamra behajlik és a 24 lap megközelíti az elülső 22 héj belső oldalát. A 21 folyadékkamra térfogatának csökkenését a 22 és 23 héjak kapcsolódásán át a gömbalakú térbe bejutó levegő kompenzálja. Mikor a 21 folyadékkamra teljes egészében kiürül, a 24 lap szorosan hozzáilleszkedik az elülső 22 héjhoz. A 26 adagoló szerkezet az elülső 22 héjba szerelt 8 csőcsatlakozót tartalmaz, annak érdekében, hogy tömítetten csatlakozik a 21 nyíláshoz és egyúttal 27 nyúlványa belenyúlik a 21 folyadékkamra belső terébe. A 27 nyúlványt képező részen 18 hasítékok vannak kiképezve, amelyek lehetővé teszik a folyadék átömlését akkor is, ha a 24 lap hozzásimul a 8 csőcsatlakoző szájnyílásához.

Mind a 7., mind a 8. ábra szerinti kiviteli alak esetében a hátulsó 23 héj 28 tartóba van szerelve, amely 28 tartó egy középen elhelyezkedő és lényegében véve hüvelyszerű 31 nyúlványt kívülről körülvevő 29 gyűrűselemet tartalmaz. A 29 gyűrűselem és a 31 nyúlvány biaxiális átmenő 30 és 36 furatokkal van ellátva. A 28 tartó továbbá 32 szívócsészét tartalmaz, amelynek középső része kifelé nyúló és csap alakú 33 nyúlványnyal van ellátva és ezen biaxiális átmenő 34 furat van kiképezve. A 29 gyűrűselem belső átmérője valamivel kisebb, mint a

4··· • 44 ···· ·· · ♦ · ·

- 13 32 szívócsésze külső átmérője, és ennélfogva hozzákapcsolódik a 32 szívócsésze körvonalához. Az átmenő 30 és 34 furatok úgy vannak kialakítva, hogy a 32 szívócsésze középső része felemelkedik, ha rajtuk csap vagy ékalakú 35 elemet vezetünk át. A 35 elem elején előnyösen elkeskenyedő vagy kihegyezett rész van, amely könnyen bevezethető és ezáltal a tartály bonthatóan szerelhető, illetve felerősíthető.

A 9-11. ábrák szemléltetik, hogyan erősíthető a hátulsó 23 héj egy sík szerelőfelülethez. Először a tapadókorongot képező 32 szívócsészét rányomják erre a felületre, majd a hátulsó 23 héjjal összeerősített 28 tartót ráhelyezik a 32 szívócsészére olymódon, hogy a csap alakú 33 nyúlvány behatoljon a hüvely alakú 31 nyúlványba, miközben a 29 gyűrűselem helyben tartja a 32 szívócsésze körvonalát. Ekkor a 33 nyúlvány átmenő 34 furatának szintje kismértékben alacsonyabban van, mint a 29 gyűrűselemben és a hüvely alakú 31 nyúlványban levő átmenő 30 és 36 furatok szintje. Ekkor az ékalakú 35 elem behelyezésekor a 32 szívócsésze középső része felfelé mozdul el, miközben az átmenő 34 furat egyvonalba kerül a 30 és 36 furatok vonalával. Ennek eredményeként megnövekszik a 32 szívócsészében a negatív nyomás és ennélfogva megnövekszik az az erő is, amely a 32 szívócsészének a szerelőfelületről való eltávolításához szükséges. A 11. ábrán bemutatott helyzetben a hátulsó 23 héj szilárdan rögzül a szerelőfelülethez és ekkor hozzászerelhető a folyadékkal feltöltött 21 folyadékkamrával ellátott elülső 22 héj. Ha a tartályt el kell távolítani a szerelőfelületről, akkor az ékalakú 35 elemet ki kell húzni, ami által a 32 szívócsésze kilazul.

A 12. ábra egy olyan kiviteli alakot mutat, amelynél a hátulsó 23 héj külső felülete csonka piramis alakú. Ezen kialakítás révén a 23 héj külső oldalán öt darab sík 40 felület képződik, amelyek mindegyike felhasználható egy sík szerelőfelülethez való érintkeztetésre. Amennyiben a hátulsó 23 héj elegendően nehéz, akkor a tartály biztonságosan megáll bármelyik 40 felületén. A 40 felületek bármelyike ellátható ragasztóréteggel .

A 13-14. ábrák a 26 adagoló szerkezet előnyös kiviteli alakjait mutatják, amelynek értelmében a 20 adagoló szerkezet 1 szivattyút és 2 szelepet tartalmaz. Az 1 szivattyúnak rugalmas anyagból készített és mechanikusan működtetett 3 boltozata, valamint merev anyagból készített 4 háza van. A 3 boltozat 5 szerelőperemnél fogva tömítetten csatlakozik a 4 házban kialakított 6 horonyba, ami által a 3 boltozat és a 4 ház együttesen 7 kamrát határol, amelynek térfogata a 3 boltozat mechanikus működtetése révén változtatható, amint ezt a 13b és 14b ábrák mutatják. A boltozat előnyösen szögletes alakú, ami megkönnyíti annak deformációját. A 4 házban a 21 folyadékkamrával közlekedő csatornát képező 8 csőcsatlakozó van kialakítva. A 8 csőcsatlakozó 8a szájnyílása a 3 boltozatból kinyúló nyelv alakú nyúlvánnyal együtt 3a visszacsapó szelepet képez, amely megakadályozza, hogy a 7 kamrából a folyadék a 8 csőcsatlakozón át visszafolyjon a tartály 21 folyadékkamrájába.

A 2 szelepnek 9 csatornája van, amely a 7 kamrába nyló belépő 9a végződése és kilépő 9b végződése van, és így a 9 csatorna meghatározza a folyadék 10 nyíllal jelzett áramlási irányát. A 9 csatornát a 4 ház 11 része képezi, amely a 4 ház

4· 44«· 4 ·····« ♦ · 4 · « · ·4 • · ··· 4*« · · · · ·4 ···· ·· «· ·4· merev anyagából és azzal egy darabból van kiképezve. A 9 csatornát továbbá a 3 boltozattal egy darabból kiképzett 12 fedőrész határolja. A 11 rész 13 horonnyal van ellátva, amelynek keresztmetszete ívelt és hozzá nagyjából 30° középponti szögű képzelt körszektor tartozik. A 3 boltozathoz hasonlóan a 12 fedőrész tömítetten csatlakozik a 11 részhez 14 szerelőperemek segítségével, amelyek a 11 rész megfelelő 15 hornyaiba kapcsolódnak. A kilépő 9b végződés irányában a 12 fedőrész fokozatosan hozzásimul a 13 horony alakjához és úgy van kialakítva, hogy egyik szakaszán tömítetten kapcsolódik 13 horony falához. A tömítő kapcsolódást elősegíti egyrészt a 12 fedőrész konkáv kialakítása és a 11 részhez való csatlakozása, valamint az a körülmény, hogy a 12 fedőrész vastagsága középen kisebb, mint a széleken (lásd a 13a és 13b ábrát).

A folyadék a találmány szerinti tartályból a következő módon adagolható ki. Tételezzük fel, hogy a találmány szerinti tartály 21 folyadékkamrájából származó folyadékkal fel van töltve a 7 kamra. A 3 boltozatra gyakorolt és a 13b, valamint 14b ábrákon 16 nyíllal jelzett irányban történő és például egy ujjal kifejtett mechanikus nyomás hatására pozitív nyomás alakul ki a folyadéktérben. Ez a pozitív nyomás továbbterjed a 9 csatornán át és rákerül a 12 fedőrésznek azon részére is, amely konvex alakú és a 13 horony falának illeszkedik (lásd 13b ábra). Ez a konvex alak időlegesen deformálódik, amit megkönnyít vastagsági eloszlása. A deformáció révén 17 nyílás képződik, amelyen a folyadék át tud haladni. A 7 kamrában levő pozitív nyomás kiegyenlítődik a 9 csatornán át, miközben megszűnik a folyadék kiadagolása. Annak következtében, hogy a 12 ·« ····

- 16 fedőrész hirtelen változtatja alakját konkáv és a konvex alak között, ezért a 2 szelep is hirtelen és határozott módon nyit, illetve zár. Ennek következtében a 2 zárszelep zárását követően megakadályozza, hogy folyadék maradjon a 12 fedőrész, valamint a 13 horony fala között és ezúton egy aszeptikus tömítés alakul ki. Mindaddig, amíg a pozitív nyomás uralkodik, a 2 szelep automatikusan és visszacsapó módon lezárja a 8a szájnyíláshoz, mint szelepülékhez csatlakozó 3a visszacsapó szelepet képező nyúlványt és ezáltal megakadályozza, hogy a folyadék visszafolyjon a 21 folyadékkamrába. A 3 boltozat mechanikus terhelésének megszűnése után felveszi kezdeti alakját, aminek következtében negatív nyomás, vagyis szívóhatás képződik a 7 kamrában, ahová a 8 csőcsatlakozó által képzett csatornán át folyadék szívódik fel a 21 folyadékkamrából. Ezáltal lecsökken a 21 folyadékkamra térfogata, annak összecsukódása közben és ezzel egyidejűleg a 22 és 23 héjak csatlakozási helyén át levegő áramlik az üresen hagyott térbe. Ha végül a teljes tartalom kiürült, akkkor a 26 adagolószerkezettel ellátott üres 21 folyadéktartályt ki kell cserélni.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Tartály elsősorban folyadékok tárolásához, azzal jellemezve, hogy legalább egy és adott esetben lapként (24) kialakított hajlékony részt tartalmazó összehajtható folyadékkamrája (21) van, amelyen a folyadékkamrából (21) a folyadékot a folyadékkamra (21) egyidejű összehajlása közben kiszívó negatív nyomást előállító és a folyadékot kiadagoló adagoló szerkezethez (26) tömítetten csatlakozó nyílással (25) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás (25) mellett a folyadékkamrába (21) benyúló és a nyílásnak (25) a folyadékkamra (21) adott esetben lapként (24) kialakított hajlékony része általi elzárását megakadályozó távtartó elemmel (27) van ellátva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy adott esetben héjként (22, 23) kialakított merev házat tartalmaz, amelyben az összehajtható folyadékkamra (21) bele van helyezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a háznak az adagoló szerkezet (26) számára kialakított nyílással (50) ellátott elülső héjat (22) és hátulsó héjat (23) tartalmaz, amely héjak (22, 23) bonthatóan vannak egymáshoz szerelve és együttesen a külső térrel gázáteresztő kapcsolatban levő teret határolnak körül, amely térben van elhelyezve a folyadékkamra (21).
5. 5. A 4. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az elülső héj (21) annak szélétől az adagoló szerkezet (26) :

   - 18 számára kialakított nyílásig (50) terjedő hasítékkal (51) van ellátva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a folyadékkamra (21) teljes egészében véve hajlékony.
7. 7. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a folyadékkamrát (21) elülső héj (22) és hajlékony lap (24) alkotja, aholis az elülső héj (22) az adagoló szerkezethez (26) tömítetten csatlakozó nyílással (25) van ellátva .
8. 8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy sík felülethez bonthatóan hozzárögzíthető szívócsészével (32) kialakított tartóval van ellátva, amelynek középső részén biaxiális átmenő furattal (34) kialakított nyúlvánnyal (33) van, továbbá a szívócsészéhez (32) annak külső átmérőjénél kisebb belső átmérőjű gyűrűselem (29) kapcsolódik, amelyen a szívócsészén (32) elrendezett nyúlvánnyal (33) koaxiálisán együttműködő nyúlvány (31) van kiképezve, továbbá a gyűrűselemen (29) és a nyúlványokon (31, 33) átmenő furatok (30, 34, 36) vannak kialakítva, amelyekbe a szívócsésze (32) középső részét behelyezés közben felemelő és adott esetben ék- vagy csap alakú elem (35) illeszkedik.
9. 9. Az 3-7. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a ház külső felülete legalább egy sík felülettel (44) van kiképezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy adagoló szerkezete (26) a folyadékot a folyadéktartályból (21) kiszívni képes negatív nyomást és a kiszí- vott folyadékot kiadagolni képes pozitív nyomás előállítására alkalmas szivattyút (1), a szivattyúval (1) közlekedő és a folyadékot kiadagoló csatornával (9) a folyadéknak a folyadékkamrába (21) visszaáramlását megakadályozó visszacsapó szeleppel (3a) van ellátva, aholis a folyadékáram irányát meghatározó csatornának (9) bemeneti és kimeneti végződése (9a, 9b) van, és a kimeneti végződésnél egy meghatározott pozitív belső nyomás hatására nyíló és a nyomás csökkenésének hatására záródó és adott esetben fedőrészként (12) és horonyként (13) kialakított elemei vannak.