HUT58576A - Trimming tool of tilting blade - Google Patents

Description

- 2 A találmány tárgya billenőkéses sorjázószerszám egyenes vagy nem kerek alakú furatszélek sorjázására egy hossztengelye körül forgathatóan meghajtott szerszámtartóval, amelyben egy vagy több sorjázókés egy reteszelőszerkezettel együttműködve függőleges irányban billenthetően van elrendezve, ahol a sorjázókés a szerszámtartónak az átmenő furatba való belépésekor befelé billen és a vágóéi elválik a furatszéltől.

Egy ilyen jellegű billenőkéses sorjázószerszám már ismert a DE-PS 931 024 lsz. német szabadalmi leírás alapján, ahol a billenthető sorjázókés egy ütközőnyúlvánnyal· együttműködő horonyvezeték által van vezérelve. A sorjázókés ezen vezérlése azonban viszonylag drága, emellett pedig a hornyos vezérlés nem alkalmas arra, hogy ezen sorjázószerszámmal a sorjázókés egy bizonyos elfordulási szögét biztosítva nem kerek furatszéleket is sorjázni lehessen.

Egy további billenőkéses sorjázószerszám ismerhető meg az US-PS 3 008 360 sz. USA-beli szabadalmi leírásból, amelynek kése egy csap által billenthető, amely csap benyúlik a sorjázókésbe. A billenthető sorjázókés ezen vezérlése azonban szintén viszonylag drága és fennáll a gyors kopás veszélye a hornyos vezeték tartományában.

Egy további fenti típusú sorjázószerszám ismert a DD 236 272 lsz. NDK-beli szabadalmi leírás alapján, ahol a sorjázókés egy elfordítható hüvely vezérlőpályáin van elbillentve. Itt azonban szintén jelentős kopási jelenségek mutatkoznak a vezérlőpályán.

A találmány által megoldandó feladat ezért a bevezetőben ismertetett típusú billenőkéses sorjázószerszám olyan továbbfejlesztése, amelynél a sorjázókés csekély ráfordítás és csekély mértékű kopási jelenségek mellett billenthető és amelynél a sorjázókés munkahelyzetében egy bizonyos kis szögtartományon belül elfordulni képes, miáltal nem kerek furatszélek is megmunkálhatók.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a reteszelőszerkezet rúdrugóként van kialakítva, amely egy a sorjázókés illetve a sorjázókés késtartójának külső kerületében kiképzett görbe körvonalú fészekbe kapcsolódik, ahol a sorjázókés illetve a késtartó a szerszámtartóban egy billentőcsapon van ágyazva.

Ezen találmány szerinti jellemzőkkel azt a lényeges előnyt érjük el, hogy szerkezetileg egyszerű módon, számottevő kopási jelenségek nélkül vezérelhetjük a a szerszámtartóban a billenthető sorjázókést illetve a késtartót az adott sorjázási művelethez. A reteszelési kapcsolat ennek során úgy van kialakítva, hogy a sorjázókés főként nem kerek furatszéleknél, egy bizonyos tartományon belül felfelé és lefelé rugalmasan vezethető meg, miáltal egy kibővített munkatartomány adódik.

A rúdrugó a sorjázókés billenésének vezérléséhez a sorjázókés forgásirányában rugózva kapcsolódik a sorjázókés illetve a szerszámtartó fészkébe, miáltal egy bizonyos • ·

- 4 tartományban a sorjázókés rugalmasan igazodó vágási tulajdonságait érjük el, anélkül, hogy a fel- és lefelé irányuló mozgás során, főként nem kerek furatszéleknél a reteszelőszerkezet túl korán működésbe lépne és a sorjázókés kireteszelődne.

Útközőnyúlványos vezérlés esetén egy tengelyirányban rugózó ütközőnyúlvány kapcsolódik a sorjázókés illetve a késtartó fészkébe, miáltal a sorjázás egy bizonyos tartományban itt is rugózva vágni tud a reteszkioldás irányában, anélkül, hogy a reteszelőszerkezet működésbe lépne.

A rúdrugó vagy egy tengelyirányban rugózó ütközőnyúlvány vagy egy rugózva ágyazott golyó ütközőszerű kapcsolódása a billenthető sorjázókés fészkébe lehetővé teszi a billentési mozgás szerkezetileg nagyon egyszerű vezérlését, ahol csupán csekély mértékű kopás léphet fel.

A sorjázókés fészkébe való ütközőszerű kapcsolódás helyett másféle reteszelési megoldások is lehetségesek, amelyek reteszelőszerkezetként működnek, például egy egykarú emelő, amely kívülről van vezérelve és szabad végével egy reteszhez hasonló módon nyúlik be a fészekbe.

A találmány értelmében a sorjázókés kialakítható egy darabból, ahol a fészek magán a sorjázókés kerek alaptestén van elrendezve, vagy a sorjázókés és egy késtartó két darabból állóan van kialakítva, ahol a fészek a késtartó testében van kiképezve.

• · ·

A találmány értelmében a sorjázókés illetve a késtartó a szerszámtartón belül egy billentőcsapon van ágyazva, így a sorjázókés illetve a késtartó vezérlése révén a szerszámtartóban jelentős erőket lehet vágási irányban átvinni.

Az egyszerűség kedvéért az alább következő leírásban csupán egyetlen, a szerszámtartóban illetve a késtartóban elrendezett sorjázókés alkalmazását írjuk le.

A jelen találmány oltalmi körébe tartozik azonban az a megoldás is, ahol a szerszám vagy késtartóban két egymással szemben elhelyezett és egymással ellentétesen beállított azonos sorjázókés kerül alkalmazásra.

Ugyancsak a jelen találmány oltalmi körébe tartozik az a megoldás is, ahol egy vagy több sorjázókés nemcsak egy sorjázási síkban (vagyis vágási síkban) van elrendezve a szerszám- vagy késtartóban, hanem több, tengelyirányban egymás fölött húzódó sorjázási vagy vágási síkban. Ezesetben mindegyik sorjázási vagy vágási síkhoz egy vagy több sorjázókés volna hozzárendelve.

A jelen találmány lényeges jellemzője tehát a sorjázókés vezérelt elforgatása a szerszám- vagy késtartóban az igen egyszerűen, ütközőszerűen kialakított reteszelőszerkezet révén.

Nyugalmi vagy munkahelyzetben a sorjázókés egy a szerszámtartóban levő oldalsó kivágásból ki van fordítva, így az elülső és hátulsó oldalán levő vágóélek vágási pozícióba kerülnek.

- 6 A szerszámtartót ekkor forgatva meghajtjuk és a sorjázókés elülső vágóélével felütközik a sorjázandó furatszélre.

Itt fontos az, hogy a sorjázókés elfordulási mozgása ne akadályozza a sorjázást, hanem hogy a sorjázókés a sorjázási művelet alatt egy bizonyos elfordulási szögtartományon belül elfordulhasson a reteszelőszerkezet ereje ellenében, a reteszelőszerkezet rugózó tulajdonságait kihasználva. Ennek során a szerszám- illetve késtartó forgathatóan van a forgástengelyben befogva, miközben a sorjázókés a szerszámtartóban a rugózó reteszelőszerkezet által úgy van megfogva, hogy a sorjázókés szerszámtartón belüli bizonyos mértékű elfordulásai, például + 10 ⁰ elfordulási szögtartományban a sorjázási művelet során lehetővé váljanak. Ezáltal lehetőség van például + 2 mm-es furategyenetlenségek kiegyenlítésére is a furatszélen.

Nagy furatoknál és megfelelően nagyra kialakított sorjázókéseknél természetesen lényegesen nagyobb kiegyenlítési játékot kell leküzdeni, így például + 4 mm-es furategyenetlenségek is kiegyenlíthetők.

A találmány szerinti reteszelőszerkezet tehát úgy van kialakítva, hogy egyrészt lehetővé teszi ezt az elfordulási szögtartományt, másrészt azonban a sorjázókés számára olyan reteszelési nyomást biztosít, hogy a sorjázókés vágási pozíciójában marad a furatszél sorjázásakor.

A találmány szerinti megoldásnál lényeges, hogy sugárirányban kifelé a sorjázókés elülső és hátulsó vágóéléhez

• · 9 ·

- 7 egy csúszófelületet képező legömbölyített rész van csatlakoztatva. A sorjázókésnek a furatba való további behatolásakor a vágóéi ebbe az említett csúszófelületbe megy át. Ezáltal már nem történik további sorjázás, hanem a csúszófelület felfekszik a furatszélen. Ennek következtében a szerszámtartó azonos előtolása mellett a sorjázókésre ható ellennyomás akkora lesz, hogy működésbe lép a reteszelőszerkezet és a sorjázókés, esetlegesen a késtartóval együtt, az előtolás irányával szemben befordul a szerszámtartóba. A reteszelőszerkezet ily módon a fészken levő vezérlőpálya olyan görbeszakaszára kerül, ahol viszonylag csekély ellennyomás áll fenn, így a sorjázókés a csúszófelületével csekély ellennyomás mellett halad át a furaton keresztül.

Amint a csúszófelületre ható ellennyomás a sorjázókésnek az átmenő furaton való áthaladása során megszűnik, vagyis akkor, amikor a sorjázókés kilép a furat hátulsó végén, a reteszelőszerkezet ismét a helyére ugrik, a szerszámtartó tengelyirányban visszafelé mozdul, ezáltal a sorjázókés vágórészén levő hátulsó vágóéi felfekszik a hátulsó furatszélen és a sorjázókés ismét elfordulási szögtartományának kihasználása mellett le tudja sorjázni az egyenetlen furatszéleket is, ezúttal az átmenő furat hátulsó végén.

Ezzel a műszaki intézkedéssel még olyan furatszélek sorjázása is lehetséges, ahol az elülső furatvég sík furatként van kiképezve, míg a hátulsó furatvég ferde furatként, amelynek síkja szöget zár be az előbb említett sík furatvég síkjával. A billenthetően ágyazott sorjázókés ezt a ferde szöget is képes ideális módon kiegyenlíteni.

Analóg módon egy ferdén elrendezett furat helyett egy tetszőleges hullámhegyekkel és -völgyekkel rendelkező furatszél is lesorjázható.

Természetesen a találmány szerinti megoldás analóg módon történő alkalmazásával nem csak átmenő furatokat lehet ily módon sorjázni, hanem olyan furatokat is, amelyek kitágított furatként egy átmenő furat belső tartományában vannak elrendezve. Ugyanilyen módon lehetséges például lépcsős furatok sorjázása is egy csőben.

A sorjázókésre ható megfelelő sorjázási nyomás biztosítására szolgáló reteszelőszerkezetként különféle kiviteli alakok jöhetnek szóba.

Mindenekelőtt az a lényeges, hogy a sorjázókés illetve a késtartó elfordíthatóan legyen egy billentőcsapon a szerszámtartóban ágyazva. A billentőcsapnak nem kell feltétlenül a szerszámtartó hossztengelyébe esnie, hanem elrendezhető adott esetben a forgástengelyhez képest eltoltan is. Az ezzel kapcsolatos előnyöket a későbbiekben még részletesebben ismertetjük.

Reteszelőszerkezetként a találmány értelmében előnyösen egy rugóterhelésű reteszelőszerkezet szolgál, amely a sorjázókés külső kerületén hat. Ezesetben a sorjázókés külső kerülete a reteszelőszerkezet tartományában vezérlőpályaként van kiképezve és ezen vezérlőpálya tartományában kapcsolódik a reteszelőszerkezet. A reteszelőszerkezetnek itt különféle kiviteli alakjai lehetségesek.

Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a reteszelőszerkezet egyszerű rugózó szárként van kialakítva, amely egy egyenes kihajló rugó vagy rúdrugó részét képezi, ahol ez a rugózó szár előnyösen laprugóként van kialakítva. Ez a rugózó szár elülső rugózó részével a sorjázókésen levő vezérlőpálya hozzárendelt fészkébe kapcsolódik.

A vezérlőpálya előnyösen úgy van kialakítva, hogy a sorjázókés sorjázási helyzetében a rugózó szár erős ellennyomást fejtsen ki a sorjázókésre, úgy hogy a sorjázókés stabilan sorjázási helyzetében maradjon és a rugózó szár csak a korábban említett elfordulási szöget engedje meg a sorjázókés számára az egyenetlen furatszélek kompenzálásra.

Ha azonban a sorjázókésre ható nyomás a csúszófelületnek a furatba való belépése következtében túl nagy lesz, akkor a rugózó szár kikerül a vezérlőpályán elfoglalt kapcsolódási pozíciójából és a vezérlőpálya egy másik görbeszakaszára jut, ahol kisebb ellennyomást fejt ki a sorjázókésre. Ez a kisebb ellennyomás hat azután a sorjázókésre az átmenő furaton való áthaladás során.

Az előzőekben a reteszelőszerkezetet egy egyenes kihajló rugó egyszerű rugózó száraként mutattuk be. Ugyanúgy lehetséges azonban ezen rugózó szár helyett egy ütközőnyúlványt alkalmazni, amely tengelyirányban rugóterhelés alatt a sor10 jázókés külső kerületén levő hozzárendelt vezérlőpályába kapcsolódik, amely az előzőekben leírtakkal azonos kialakítású lehet.

Egy harmadik kiviteli változat szerint a reteszelőszerkezet rugóterhelésű golyóként is kialakítható, amely egy hasonlóképpen hozzárendelt vezérlőpályába kapcsolódik.

Egy további kiviteli alak értelmében a sorjázókés a fészekkel ellátott billenőtesttel együtt nem egy darabból van kialakítva, hanem a vágókés, vagyis a sorjázókés és a késtartó külön alkatrészt képeznek.

Ezesetben a találmány értelmében a sorjázókés egy késtartó harántirányban húzódó furatában van elrendezve, ahol a fészek a késtartó külső kerületében van kialakítva.

Ennél a kiviteli alaknál a vágókés, vagyis a sorjázókés könnyen kivehető a szerszámból, amelynek során csupán a billentőcsapot kell kivenni az alaptestből, vagyis a szerszámtartóból, és ezután a sorjázókést ki lehet húzni a késtartó furatából.

A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti sorjázókés vázlatos oldalnézetét tünteti fel, ahol a szerszámtartó csupán vázlatosan van jelezve, a 2. ábra az 1. ábra szerinti sorjázókés felülnézete, az 1. ábrán feltüntetett II nyíl irányából • « nézve, a 3. ábra a sorjázókés felülnézete, a 2. ábrán feltüntetett III. nyíl irányából nézve, a 4. ábra a sorjázókés vezérlőpályájának elölnézetét mutatja, felnagyítva, az 5. ábra egy szerszámtartót mutat beépített sorjázókéssel, a 6. ábrán feltüntetett V nyíl irányából nézve, a 6. ábra a sorjázókéssel felszerelt szerszámtartó oldalnézetét mutatja, az 5. ábrán feltüntetett VI nyíl irányából nézve, a 7. ábra egy egyenes kihajló rugónak a sorjázókés vezérlőpályájába való kapcsolódását szemlélteti, felnagyított ábrázolásban, a 8. ábra egy találmány szerinti sorjázószerszámot tüntet fel, metszetben, a 9. ábra egy szerszámtartóból, egy sorjázókésből valamint egy késtartóból álló sorjázószerszámot mutat oldalnézetben, a 8. ábrához képest 90°kal elforgatott helyzetben, a 10. ábra a 8. ábra X-X vonala szerinti metszet, a 11. ábra a 8. ábra szerinti sorjázószerszámot tünteti fel, szintén megmunkálási kapcsolódásban, egy nagyobb furatátmérő megmunkálása során, a 12. ábra a 11. ábra XII-XII vonala szerinti metszet, a 13. ábra egy cserélhető sorjázókést mutat felülnézet-

ben, a 14. ábra a 13. ábra XIV-XIV vonala szerinti metszet, a 15. ábra a 13. ábrán látható sorjázókést tünteti fel

90°-kal elforgatott helyzetben, a 16. ábra egy késtartót mutat felülnézetben, a 17. ábra a 16. ábra XVII-XVII vonala szerinti metszet, míg a 18. ábra a 16. ábra szerinti késtartó felülnézete a

16. ábrán feltüntetett XVIII nyíl irányából nézve.

Amint az az 5. ábrán látható, a találmány szerinti sorjázószerszám 1 sorjázókése egy 2 szerszámtartóban kialakított résszerű 22 kivágásban van billenthetően ágyazva, ahol a 22 kivágásnak alsó 23 nyílása van.

A 2 szerszámtartó a 23 nyílás helyén adott esetben zártan is kiképezhető, feltételezve, hogy a 22 kivágás olyan nagy, hogy az 1 sorjázókés 30 vágórészével a 6. ábrán feltüntetett 27, 28 nyilak irányában teljes mértékben beforgatható a 22 kivágásba.

Az 1 sorjázókés tengely körüli elforgatást, vagyis billentést biztosító ágyazásához az 1 sorjázókés 3 furattal van ellátva, amelyen egy 24 billentőcsap van átvezetve. A 24 billentőcsap a 2 szerszámtartóban kiképzett oldalsó furatokban van rögzítetten ágyazva. A 2 szerszámtartó 4 középtengelyének nem kell feltétlenül egybeesnie a 3 furat

középtengelyével.

A találmány értelmében lehetséges olyan kialakítás, hogy a 3 furat a hozzárendelt 24 billentőcsappal együtt a 25, 26 nyilak irányában eltoltan van a 2 szerszámtartóban elrendezve, aminek révén a vágási szakasz beállítható.

Az 1 sorjázókés lényegében egy lapos alaptestből áll, amely az egyik oldalán 19, 20 éleken keresztül egy kerekre kiképzett 30 vágórészbe megy át. A lapos tárcsaalakú alaptest a felső szélén egy 5 fészekkel van ellátva, amelynek pereme 6 vezérlőpályát képez. A 6 vezérlőpálya sajátosságait részletesebben a 4. ábra kapcsán ismertetjük.

A 6 vezérlőpálya egy középső 9 rádiuszos görbéből, valamint ehhez 10, 11 éleken keresztül csatlakozó, egymáshoz képest pontosan szimmetrikusan kialakított 7 görbékből áll. Mindegyik 7 görbe egy meredek 8 görbeszakaszból és egy laposabb 8a görbeszakaszból áll.

A 7 görbék tükörszimmetrikusan úgy csatlakoznak a középső 9 rádiuszos görbéhez, hogy a két 7 görbe között 34 térköz adódik. A 7 görbék ily módon egy 5 fészket képeznek, amelybe a szerszámtartó felől elrendezett reteszelőszerkezet kapcsolódhat. A reteszelőszerkezet az 1. ábra szerinti kiviteli példa értelmében egy 12 rúdrugóból vagy kihajló rugóból áll, amely laprugóként van kialakítva és amely szabad, elülső végével benyúlik az 5 fészekbe. A 7. ábra esetében ez a kihajló rugó tulajdonképpen egy rugózó 12a ütközőnyúlványként van kiképezve. Fontos, hogy a 9 rádiuszos • ·

- 14 görbén legyen egy központi 33 felfekvési pont kialakítva és hogy a rugózó 12a ütközőnyúlvány oldalsó homlokélei az oldalról csatlakozó 7 görbékhez képest 31, 32 játékkal rendelkezzenek. Ezáltal biztosított a 12a ütközőnyúlvány vagy a 12 rúdrugó leéleződésmentes illeszkedése az 5 fészekbe, amint az az 1. illetve 8. ábrán látható.

A 12 rúdrugó ily módon ki tud hajolni a 13 nyilak irányában, így tehát rugóterhelést biztosítva tud benyúlni az 5 fészekbe.

A bevezetőben már említettük, hogy az ütközőnyúlvány 12 rúdrugóként való kialakítása helyett egy a 14 nyilak irányában rugóterhelt ütközőelrendezés is alkalmazható, ahol egy merev 12a ütközőnyúlvány a 14 nyilak irányába eső rugóterhelés alatt kapcsolódik az 5 fészekbe.

A 1-7. ábrákon az ütközőnyúlványként kialakított 12 rúdrugó kapcsolódása az 1 sorjázókés sorjázási helyzetében van bemutatva. Itt a 7. ábrából kitűnik, hogy az ütközőnyúlvány elülső homlokélével felfekszik a központi 33 felfekvési ponton. Amikor az 1 sorjázókés behatol egy sorjázandó 35 furatba, akkor a 30 vágórész elülső oldalán elrendezett 17 vágóéi felütközik a 36 furatszélre és lesorjázza azt, akkor is, ha a 36 furatszél nem kerek vagy hullámos.

Fontos ugyanis, hogy a 12 rúdrugó kihajlási tulajdonsága vagy a 12a ütközőnyúlvány tengelyirányú rugózása alapján lehetővé válik az 1 sorjázókés bizonyos szögben való

elfordulása, így az 1 sorjázókés 17 vágóélével egy nem kerek 36 furatszélen is alakkövetően fel tud ülni és azt a reteszelőszerkezet rugóereje ellenében bekövetkező enyhe elfordulás mellett lesorjázza.

Ennek során a 7. ábra szerinti 12a ütközőnyúlvány a központi 9 rádiuszos görbe tartományában marad, ugyanakkor a 12a ütközőnyúlvány oldalsó élei a 31, 32 játék meghaladása mellett ráfutnak a 7 görbék meredek 8 görbeszakaszaira, aminek következtében az 1 sorjázókés további elfordulása már nem lehetséges.

Az a szög, amelyet a 17 vágóéi a 36 furatszéllel képez, viszonylag tág határok között változtatható. Már egy viszonylag csekély szög megléte, mint minimális követelmény, elegendő ahhoz, hogy biztosítva legyen a vágási művelet a 36 furatszélen.

Ahogy a sorjázószerszám még tovább behatol a 35 furatba a 37 nyíl irányában, a 17 vágóéi végén kiképzett 16 csúszófelület felütközik a 36 furatszélre és ezzel a vágási művelet befejeződik.

A sorjázószerszám további behatolásával a 15 legömbölyített rész 16 csúszófelülete végigcsúszik a 36 furat belső szélén, ami mindenféle vágási műveletet megakadályoz. Az ekkor fellépő, az 1 sorjázókésre ható ellennyomás következtében a 12 rúdrugó illetve 13a ütközőnyúlvány kilép a 7 görbe oldalsó meredek 8 görbeszakaszával való kapcsolatból és a laposabb 8a görbeágakra

- 16 ~ jut, amely folyamatosan csatlakozik a 7 görbe meredek 8 görbeszakaszához .

Miután a 8a görbeszakaszok laposabban vannak kiképezve, mint a meredekebb 8 görbeszakaszók, ezáltal viszonylag kisebb ellennyomás hat az 1 sorjázókésre, így annak 16 csúszófelülete a 36 furat belső szélének megsértése nélkül át tud haladni az átmenő furaton keresztül. Ennek során a 15 legömbölyített rész felfekszik a 36 furat belső oldalán.

Amint a sorjázószerszám az átellenes oldalon elhagyja a furatot, a 12 rúdrugó (illetve a 12a ütközőnyúlvány) ismét becsapódik az 5 fészek tartományába és ismét a meredekebb 8 görbeágakra kerül, miáltal az 1 sorjázókés ismét visszaáll kiindulási helyzetébe és a sorjázószerszám ekkor a 37 nyíl irányával ellentétes irányban felfelé visszatolható, aminek révén a 30 vágórész hátsó 18 vágóéle lesorjázza az átmenő 36 furat hátulsó részét is.

A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a 17, 18 vágóélek egymáshoz képest szimmetrikusan vannak elrendezve és egy 19 élbe mennek át.

A 17, 18 vágóélek rádiuszosan vannak a beköszörülve, miáltal egy mélyebben elhelyezkedő 38 hornyolat alakul ki, amely forgácselvezető lépcsőként szolgál.

A 17, 18 vágóélek sugárirányban befelé egy-egy 19 élben végződnek, ahol a 19 él a maga részéről egy 20 élbe megy át, míg a 20 él az 1 sorjázókés tárcsaalakú 21 kerületi élébe megy át.

• ·

- 17 Megemlítjük még, hogy a 7. ábra szerinti 12a ütközőnyúlvány a 2 szerszámtartó 29 foglalatába van befogva.

A 29 foglalat a maga részéről mereven össze van kötve a 2 szerszámtartóval.

Az ismertetett sorjázószerszámmal tehát egy igen egyszerű szerkezetet hoztunk létre, amelynél az egyenetlen furatszélekhez is való igazodás mellett egy automatikus sorjázás biztosított. Az ismertetett elrendezéssel kis furatátmérőket is le lehet sorjázni, egészen mintegy 2 mm-es furatátmérőkig, felfelé pedig korlátlanul nagy furatátmérőkig.

A 2 szerszámtartó készülhet műanyagból vagy fémből, ugyanígy az 1 sorjázókés is lehet műanyagból, ahol a vágóélek helyett megfelelő vágólemezkék vannak beépítve.

Az 1-7. ábrák szerinti kiviteli példával szemben létezik két darabból álló kiviteli alak is, amely külön késtartót és sorjázókést tartalmaz, a 9-18. ábrákon bemutatott kiviteli példának megfelelően.

A 39 sorjázókés cserélhetően van a 40 késtartóban elrendezve, ahol a 40 késtartó ugyanolyan reteszfészekkel ellátott kialakítású, mint az 1-7. ábrák szerinti kiviteli példánál az 1 sorjázókés alapteste.

Ennél a kiviteli alaknál a 40 késtartó szintén a 2 szerszámtartó egy kivágásában van elforgathatóan ágyazva és itt egy 41 billenőcsap körül billenthető.

A 41 billentőcsap itt a 2 szerszámtartó (szerszám• « • · ·

- 18 alaptest) egy 43 furatába van becsavarozva és tengelyirányú elmozdulás ellen egy harántirányban húzódó 42 biztosítócsavarral van biztosítva. A 42 biztosítócsavar itt saját 44 furatába van becsavarozva, amely 44 furat metszi a 43 furatot. Ily módon a 42 biztosítócsavar csapja a 41 billentőcsap egyik homlokoldalára támaszkodik.

Természetesen a 41 billentőcsap ezen ágyazása helyett az itt leírt csappal kapcsolatban más kiviteli alak is választható. A 41 billentőcsap kialakítható például feszítőcsapként vagy egyszerű csavarként, amely egy megfelelő menetes 43 furatba van becsavarozva.

A 12 rúdrugó a 2 szerszámtartóban egy 45 rugótartóval van rögzítve, ahol a 45 rugótartó egy hüvelyszerű alkatrész, amelynek központi furata befogadja a 12 rúdrugó felső végét. A 12 rúdrugó ebbe a furatba van beszorítva, behegesztve vagy beragasztva.

A 45 rugótartó egy körbefutó 46 horonnyal rendelkezik, amelybe egy 47 biztosítócsavar nyúlik be. Ily módon biztosított a 45 rugótartó és ezzel együtt a 12 rúdrugó egyértelmű rögzítése a 2 szerszámtartóban. A 12 rúdrugó tengelyirányú hossza ugyanis rendkívül fontos ahhoz, hogy biztosítani tudjuk ezen 12 rúdrugó pontos kapcsolódását a 40 késtartóban levő 5 fészek tartományába.

A 45 rugótartó tehát a teljes 12 rúdrugót a 2 szerszámtartóban való tengelyirányú eltolódás ellen is biztosítja.

Ennél a kiviteli alaknál fontos, hogy a 39 sorjázókés egy a 40 késtartóban kialakított keresztirányban húzódó 48 furatban cserélhetően van rögzítve. A 39 sorjázókés befogása itt azáltal van megoldva, hogy a 16-18. ábrák szerint a 40 késtartó 48 furattal rendelkezik, amelybe a 39 sorjázókés betolható. A 39 sorjázókés 48 furatban való helyzetbiztosítására egy 50 harántfurat szolgál, amely a 17. ábrán látható módon metszi a nagyobb 48 furatot. Az 50 harántfuratba egyidejűleg be van tolva a 41 billentőcsap, amely a maga részéről a 2 szerszámtartóban kiképzett 43 furatban van rögzítve. Ily módon biztosítjuk azt, hogy a 39 sorjázókést egyetlen 41 billentőcsappal tudjuk rögzíteni a 40 szerszámtartóban és a 41 billentőcsap egyidejűleg a 40 késtartó ágyazását képezi a 2 szerszámtartóban. Ez a megoldás egy egyszerű és olcsó rögzítési módot jelent.

Ennél a kiviteli alaknál egyidejűleg biztosított az, hogy a 41 billentőcsap a 40 késtartó ágyazását képezi és egyidejűleg a 39 sorjázókés központi ágyazásaként szolgál. Ezáltal a 39 sorjázókés optimálisan van megtámasztva a 40 késtartó 48 furatában és így nagy erőket is fel tud venni és a 40 késtartóra átvinni.

Egy további 51 harántfurat, amely az 50 harántfurattól adott sugárirányú távolságban van elrendezve, szerelési segédletként, vagyis a 39 sorjázókés szerelésének megkönnyítésére szolgál.

A 39 sorjázókés a 13. ábrán látható módon a hátsó homlokoldalán egy prizmaalakú 52 fészekkel van ellátva. A 39 sorjázókés beszereléséhez mindenekelőtt az 51 harántfuratba egy 54 biztosítócsapot ütünk be. Ezután a 39 sorjázókést homlokoldalával és prizmaalakú 52 fészkével hátrafelé addig vezetjük be a 48 furatba, amíg az 54 biztosítócsap külső kerületével színelve és központosán be nem fekszik a prizmaalakú 52 fészekbe. Ezáltal biztosítjuk azt, hogy a 39 sorjázókésben levő 53 furat egyvonalba essen a 40 késtartóban levő 50 harántfurattal. Az így előszerelt 39 sorjázókést a 40 késtartóval együtt bevezetjük a 2 szerszámtartóba, majd a 41 billentőcsapot átvezetjük az egymással egyvonalba eső 43, 50 és 53 furatokon, végül az elrendezést a 42 biztosítócsavarral biztosítva rögzítjük.

Az 54 biztosítócsap felfekvése a prizmaalakú 52 fészken tehát a 39 sorjázókésnek a 40 késtartóban való központosítására szolgál, hogy azután a 43, 50 és 53 furatokat a 41 billentőcsap átdugásához egymással egyvonalba eső helyzetbe hozzuk.

Hozzátesszük még, hogy a 39 sorjázókés befogadására szolgáló nagyobb 48 furat átmenő furatként van kialakítva, mivel az gyártástechnológiai szempontból egyszerűbb.

Az 1-7. ábrák kapcsán bemutatott kiviteli példához képest további lényeges különbségként említhetjük még a 918. ábrák szerinti kiviteli példával kapcsolatban, hogy a 39 sorjázókés vágórésze is másképp van kialakítva.

Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál két ferde 17, 18 vágóéi húzódik egymással szemben, míg a 13. ábra szerinti kiviteli alaknál egyenesen kialakított 57, 58 vágóélek vannak egymással szemben elrendezve. A 39 sorjázókés homlokoldali kiképzésén ugyanakkor nincs változtatás, vagyis szintén van egy 15 legömbölyített része, annak külső kerületén kialakított 16 csúszófelülettel, amelynek működésmódját az 1-7. ábrák kapcsán már részletesen ismertettük.

Egyenesen kiképzett, egymással párhuzamos 57, 58 vágóélek esetén az az előny adódik, hogy a vágóélek vágóhatása a munkadarabon agresszívebb, mivel ferdén elrendezett vágóélek esetén a sorjázókés inkább hajlamos a lebillenésre és ezáltal egy billenési nyomaték jön létre, míg egyenesen húzódó 57, 58 vágóélek esetében, amelyek egymással párhuzamosan vannak elrendezve, a megfelelő billenési nyomaték nem olyan erős, mint a korábban ismertetett kiviteli példánál. A 13. ábra szerinti 39 sorjázókés tehát agresszívebben tud vágni, anélkül, hogy túlzottan nagy billenési nyomaték hatna a reteszelőszerkezetre. Egyébként az egyenes 57, 58 vágóélek gyártástechnológiai szempontból is könnyebben megmunkálhatók, mint a korábban ismertetett ferde 17, 18 vágóélek.

A 14. ábrából egyébként a 15. ábrával összefüggésben jól kivehető az 59 homloklap és a mögötte elhelyezkedő 60 hátlap kiépzése, amely a 14. ábrán látható módon 61 hátszöget alkot.

A 11. és 12. ábra azt mutatja egyébként, hogy egy enyhén elbillentett 39 sorjázókés is még vágóképes, amit a 11. és

12. ábrák kapcsán ismertetünk részletesebben.

A 39 sorjázókés 11. és 12. ábra szerinti elbillentett helyzetében az 57 illetve 58 vágóélek még érintkezésben vannak a munkadarabbal.

A 11. és 12. ábra szerinti kiviteli példa azonban abban különbözik a 8-10. ábrák szerinti kiviteli példától, hogy a

11. és 12. ábrán egy lehetséges kiviteli változat van feltüntetve. A 8. ábra szerint az ott ábrázolt billenthető 39 sorjázókésnek egy központi furata van a 41 billentőcsap számára. Ez azt jelenti, hogy a 12 rúdrugó hatásvonala pontosan a 41 billentőcsap furatán átmenő középvonalat metszi.

A 11. és 12. ábra szerinti kiviteli példánál ezzel szemben a 41 billentőcsap excentrikus elrendezése látható a 12 rúdrugó hatásvonalához képest.

Itt az is látható, hogy a 41 billentőcsap 64 távolsággal a 12 rúdrugó központi hatásvonalához képest előrefelé, vagyis a 39 sorjázókés egymással szembenfekvő 57, 58 vágóéleinek irányában van áthelyezve. Ezáltal az is a jelen találmány keretei közé tartozik, hogy a 40 késtartó a 2 szerszámtartó keresztirányú középvonalához képest excentrikusán van elrendezve és így excentrikusán forgatható el a 2 szerszámtartó kivágásában.

Ezáltal azt a jelentős előnyt érjük el, hogy amennyiben a teljes 40 késtartót excentrikusán ágyazzuk a 2 szerszámtartóban, úgy a mindenkori kialakításnak megfelelően külön23 böző furatátmérőket tudunk lesorjázni.

Ha például egy 13 mm-es furatátmérőt akarunk sorjázni, akkor a 40 késtartó 2 szerszámtartóban való éppen központos elrendezését választjuk. Ha azonban például egy 14 mm-es furatátmérőt akarunk sorjázni, akkor a 41 billentőcsapot a furatával együtt 64 távolsággal (0,5 mm) jobbfelé eltoltan rendezzük el a 40 késtartóban, hogy így azután például 14 mm-es furatátmérőt sorjázhassunk, ha viszont például 12 mmes furatátmérőt akarunk sorjázni, akkor a 64 távolságot, vagyis a 0,5 mm-t balfelé vesszük fel, tehát a 41 billentőcsapot excentrikusán balfelé eltoltan helyezzük el a 2 szerszámtartóban, így ugyanazon sorjázókéssel 12 mm-es furatátmérőket sorjázhatunk.

A fentiek alapján lényegesen csökken a tartalékalkatrészigény, mivel a 40 késtartó és a 39 sorjázókés mindig csereszabatosán felhasználható és hasonlóképpen mindig ugyanazt a 2 szerszámtartót is fel tudjuk használni a 43 furat elrendezésétől eltekintve, amely a mindenkori kialakításnak megfelelően - amint azt az előbbiek során ismertettük - a szerszámtartóban vagy középpontosan, vagy előrefelé eltoltan vagy hátrafelé eltoltan van elrendezve.

Claims (15)

1. S ZABADAUÍI IGÉNYPONTOK

   1. Billenőkéses sorjázószerszám egyenes vagy nem kerek alakú furatszélek sorjázására egy hossztengelye körül forgathatóan meghajtott szerszámtartóval, amelyben egy vagy több sorjázókés egy reteszelőszerkezettel együttműködve függőleges irányban billenthetően van elrendezve, ahol a sorjázókés a szerszámtartónak az átmenő furatba való belépésekor befelé billen és a vágóéi elválik a furatszéltől, azzal j ellemezve , hogy a reteszelőszerkezet rúdrugóként (12) van kialakítva, amely egy a sorjázókés (1) illetve a sorjázókés (39) késtartójának (40) külső kerületében kiképzett görbe körvonalú fészekbe (5) kapcsolódik, ahol a sorjázókés (1) illetve a késtartó (40) a szerszámtartóban (2) egy billentőcsapon (24, 41) van ágyazva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal j ellemezve , hogy a sorjázókés (1) illetve a késtartó (40) a szerszámtartón (2) belüli elforgatás! tartományban megközelítőleg köralakúan van kiképezve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a sorjázókésnek (1, 39) egy elülső vágóéle (17, 57) és egy hátulsó vágóéle (18, 58) van.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a szerszámtartóban (2) két sorjázókés (1, 39) egy közös billentőcsapon (24, 41) elforgathatóan és egymással szembe irányuló módon van elrendezve.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal j ellemezve , hogy a sorjázókés (1) külső kerületében kiképzett reteszelő fészek (5) egy központi rádiuszos görbéből (9) áll, amelynek középső tartományában a rugózó ütközőnyúlvány (12a) számára egy felfekvési pont (33) van kialakítva, emellett a rádiuszos görbéhez (9) kétoldalt tükörszimmetrikusan görbék (7) csatlakoznak, amelyek úgy vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy a görbék (7) a rádiuszos görbével (9) együtt az ütközőnyúlvány (12a) kapcsolódása számára alkalmas fészket (5) képeznek.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal j ellemezve , hogy mindegyik görbe (7) egy meredek, közvetlenül egy élen (10, 11) keresztül csatlakozó görbeszakaszból (8) áll, amely folyamatosan egy laposabb görbeszakaszba (8a) megy át.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet egy tengelyirányban rugóterhelés alatt a reteszelő fészekbe (5) kapcsolódó, merev ütközőnyúlványból (12a) áll.
8. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet egy rugóterhelés alatt a szerszámtartóban (2) elrendezett és • · ·

   - 26 a reteszelő fészekbe (5) kapcsolódó golyóból áll.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a görbe körvonalú fészek (5) egy vezérlőpályát (6) képez, oly módon, hogy sorjázási helyzetben erős ellennyomás hat a sorjázókésre (1, 39) és az egyenetlen furatszélek kiegyenlítésére a reteszelőszerkezet egy adott kisebb elfordulási szögtartományon belül a rúdrugó (12) vagy az ütközőnyúlvány (12a) rugalmas tulajdonságai következtében utánengedő módon kihajlik.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a sorjázókés (39) egy késtartó (40) harántirányban húzódó furatában (48) van elrendezve, ahol a reteszelő fészek (5) a késtartó (40) külső kerületében van kialakítva.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a billentőcsap (41) tengelyirányú eltolódás ellen egy harántirányban húzódó biztosítócsavarral (42) van biztosítva.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a rúdrugó (12) egy rugótartóban (45) van a szerszámtartón (2) ágyazva, ahol egy biztosítócsavar (47) kapcsolódik a rugótartó (45) körbefutó hornyába (46) .
13. 13. A 10. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a sorjázókés (39) a hátsó homlokoldalán egy fészekkel (52) van ellátva, amely a

    - 27 késtartón (40) belül egy biztosítócsapon (54) fekszik fel.
14. 14. A 10. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal jellemezve, hogy a sorjázókés (39) egyenesen kiképzett, párhuzamos vágóélekkel (57, 58) rendelkezik, amelyek egymással szemben vannak elrendezve.
15. 15. Az 1. igénypont szerinti sorjázószerszám, azzal j ellemezve , hogy a billentőcsap (41) vagy a késtartó (40) a reteszelőszerkezet hatásvonalától adott távolságra (64) excentrikusán van elrendezve.