HUT58201A

HUT58201A - Process for producing antiphlogistic pharmaceutical composition containing naphtalene-methan-amino derivatives

Info

Publication number: HUT58201A
Application number: HU901189A
Authority: HU
Inventors: Philip Henry Cooper; Hubert Mieth; Ingeborg Schuster; Anton Stuetz; Friedrich Richter
Original assignee: Sandoz Ag
Priority date: 1989-03-03
Filing date: 1990-02-28
Publication date: 1992-02-28
Also published as: ZA901630B; PT93306A; FI901057A0; KR900014305A; JPH0334959A; NO900972L; NO900972D0; IL93590A0; CA2011247A1; HU901189D0; EP0385952A2; AU5060190A

Description

Eljárás naftalin-metánamino-származékokat tartalmazó gyulladásgátló gyógyszerkészítmények előállítására

Sandoz AG., Ba^el, Svájc

Feltalálók: dr. COOPER Philip Henry, Bern, Svájc dr. MIETH Hubert, Wiener Neudorf, dr. SCHUSTER Ingeborg, Bécs, dr. STUETZ Anton, Bécs, Ausztria dr. RICHTER Frie.drich, Schoenbuehl-Urtenen,

Svájc

A bejelentés napja: 1990. 02. 28.

Elsőbbsége: 1989. 03. 03. /P 39 06 720.3/

Német Szövetségi Köztársaság i

·· · · · « · · · a · • · · · · ······ ·« a

A találmány tárgya eljárás naftalin-metánamino-származékokat tartalmazó gyulladásgátló gyógyszerkészítmények előállítására.

A találmány szerint az /1/ képletű vegyületet vagyis az /E/-N-metil-N-£3-/4-hidroxi-fenil/-2-propenilJ-l-naftalin-metánamint vagy más néven az /E/-N-metil-N-/1-naftil-metil/-3-/4-hidroxi-fenil/-prop-2-én-l-amint használjuk szabad bázis formájában vagy savaddiciós só formájában /röviden találmány szerinti vegyület / gyulladásos állapotok kezelésére, elsősorban gyulladásos bőrbetegségek helyi kezelésére. A találmány tárgyát képezi az /1/ képletű vegyület vizoldható savaddiciós sóformáinak és gyógyszerkészítményeknek az előállítása, amelyekben a találmány szerinti vegyület például oldott állapotban, egy vizes fázisban van jelen.

A dermatológiai gyógyszerkutatásban az egyik legfontosabb cél kortikoidszerüen előnyös hatású hatóanyagok megismerése és kifejlesztése, elkerülve azonban a kortii koszteroidoknak a bőrrel kapcsolatos es szisztémás nem kívánatos hátrányait. Ezeket a gyógyszereket nem-szteroidos gyulladásgátló gyógyszereknek /non-steroidal anti-inflammatory drugs = NSAID/ nevezik. A ciklooxigenáz inhibitorok mint klasszikus nem-szteroidos gyulladásgátló gyógyszerek a dermatológiában nem váltak be. Másrészt, a lipoxigenáz inhibitorok klinikai hatása még nincs bizonyítva. A bufexamac, vagyis a 2-/p-/n-butil-oxi/-fenilJ-acetohidroxámsav az egyetlen nem-szteroidos helyi gyulladásgátló gyógyszer a klinikai gyakorlatban, de ennek dermatológiai • · hatásosságát megkérdőjelezték /R. Trancik és N.J. Lowe: Non steroidal anti-infammatory drugs; kiadók: Lowe N.J., Hensby, C.N., Karger, Basel /1989/ 136-147. oldalj.

Szükség van tehát további vegyületekre, amelyek jellegzetes gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek és szerkezetileg és mechanisztikusán eltérnek a klasszikus gyulladásgátlóktól.

Az /1/ képletű vegyület szabad bázis és naftalin-1,5-diszulfonsav addiciós só formájában, továbbá ennek előállítása és gombaellenes szerként való alkalmazása a

282 251 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert. Specifikusan a 16. példa írja le. A vegyület előállítható például a 4. példában ismertetett d/ eljárás szerint, vizet hasítva le az N-metil-N-/l-naftil-metil/-3-/4-hidroxi-fenil/-propan-3-ol-l-aminból. A kiindulási anyag előállítható N-metil-l-naftalin-metánamin és 4-hidroxi-acetofenon reakciójával, majd az igy kapott N-metil-N-/1-naftil-metil/-3-/4-hidroxi-fenil/-propan-3-on-l-amin redukciójával.

Azt találtuk, hogy az /1/ képletű vegyület ismert gombaellenes hatása mellett további érdekes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és ezért javallt gyógyszerként való további alkalmazása. Az /1/ képletű vegyület meglepő módon megfelel a nem-szteroidos gyulladásgátló gyógyszerek valamennyi követelményének és egyedülálló hatásprofillal rendelkezik.

Az /1/ képletű vegyületnek olyan vizoldható sav• · ·

- 4 addiciós sóformáit találtuk, amelyekből uj galenusi formák, például olyan gyógyszerkészítmények állíthatók elő előnyös tulajdonságokkal, amelyekben a vegyület vizes fázisban oldott állapotban van jelen.

Az /1/ képletü vegyület lehet tehát szabad bázis vagy savaddiciós só formájában, mely utóbbi például laktat, aszkorbát vagy naftalin-l,5-diszulfonát forma. Elői nyös a szabad bázisforma /op.=135-137°C/, a laktat és az aszkorbát.

A leírásban előforduló rövidítések jelentése a

következő:
Con A	Concanavalin A
DAE	Dimetil-acétamid, aceton és etanol /2:4
DMSO-άθ	Deuterizált dimetil-szulfoxid
FCS	10%-os magzati borjuszérum
IL	Interleukin
KGM	Keratinocita táptalaj
LPS	Lipopoliszacharid
ltc₄	Leukotrién C₄
NAP-1	Neutrofil aktiváló protein-1
NSAID	Nem-szteroidos gyulladásgátló gyógyszer
Pen/strep	Penicillin/sztreptomicin
pge₂	Prosztaglandin-E2
oeTNF	Tumor nekrózis faktor-*
TPA	12-0-Tetradekanoilforbol-13-acetát
TXB₂	Tromboxán B₂·

····

4 4 4

Az ábrák ismertetése i

1. ábra: az /1/ képletű vegyület tejsavaddiciós sóformájának /laktat/ MMR-spektruma DMSO-dg-ban, a sóképzést deuterizált vízben végezve /lásd:

10. példa/

2. ábra: az /1/ képletű vegyület tejsavaddiciós sóformájának MMR-spektruma, DMSO-dg-ban, a sóképzést ekvimoláris mennyiségű tej savval végezve /lásd:

11. példa/.

3. ábra: az /1/ képletű vegyület szabad bázisformájának • f.

MMR-spektruma DMSO-dg-ban /lásd: 11. példa/.

4. ábra: az /1/ képletű vegyület tejsavaddiciós sóformá- jának MMR-spektruma DMSO-dg-ban, a sóképzést

1,5 moláris feleslegü tejsavval végezve /lásd:

12. példa/.

5. ábra: az /1/ képletű vegyület szabad bázisformájának

6. ábra: az 5. ábra szerinti anyag fényképe, etanol/viz

1:1 arányú keverékéből átkristályositva /1 cm=55/Um/.

7. ábra: az 5. példa szerint, de a b/ komponens elhagyásá- val előállított krém fényképe /1 cm = 55yum/.

*

• * · « • · ·*· ·«·

8. ábra: az 5. példa szerint előállított krém fényképe /1 cm = 55 ^um/.

Farmakolőgiai szempontok

1· In vitro

Az /1/ képletű vegyület gátolja a makrofágok aktiválódását, amint az plazminogén aktivátor, hidrogén

-peroxid és prosztaglandinszerü mediátorok felszabadulá sával, körülbelül 1-8/Umól koncentrációknál meghatároz ható ;

a vegyület gátolja a NAP-l/IL-8, 0CTNF és IL-i^>

LPS által indukált transzkripcióját a makrofágszerü mono-mac 6 sejtvonalban körülbelül lO^umól koncentrációnál;

a vegyület gátolja a TPA által stimulált PGE2 szintézist humán keratinociták poszt-konfluens tenyészeteiben, körülbelül 1-3 /-(.mól koncentrációnál;

a vegyület drasztikusan csökkenti a TGF- , í\TNF, IL-ltx vagy TPA által indukált NAP-1 / IL-8-mRNS akkumulálódását és protein felszabadulását HACAT keratinocitákban, körülbelül 10-20/Umól koncentrációknál.

2. In vivő

Az /1/ képletű vegyület kitűnő gyulladásgátló hatást mutat különféle tesztmodellekben, kiváltképpen helyi alkalmazásnál, például irritáló kontakt bőrgyulladás modellekben, ultraibolya fény által előidézett éritéma /bőrpir/ modellben és kontakt allergiás bőrgyulladás modellben, körülbelül 1-5% koncentrációkban.

Fentiekkel ellentétben az /1/ képletű vegyület nem vagy csak csekély mértékben gátolja a következő tipikus funkciókat:

neutrofileknél: az IC_5Q-érték a neutrofil exocitózis vizsgálatában a specifikus granulumok, azurofil granulumok és a lizoszomális enzimek FMLP által stimulált felszabadulására és a humán neutrofilekből a zi mozán által stimulált szuperoxid felsza badulására nagyobb mint *100 yumól; az

5-lipoxigenázra, 5,12-lipoxigenázra és a

12+15 lipoxigenázra 44 /Umól, 45 yumól, illetve 100 yumól;

vérlemezkéknél:

az IC_5Q-érték a bovin vériemézkékből a trombin által stimulált szerotonin és

N-glükóz-aminidáz felszabadulására lOOyumól felett van, termelésre lOO^umól;

és a tromboxán B₂ és hízósejteknél:

a polimixin által stimulált hisztamin és β-glükóz-aminidáz felszabadulására vonatkozó IC_c -érték 100 umól felett van. 50

A vegyület a ciklooxigenázt /prosztaglandin-szintetáz/ nem gátolja lOO^umól-nál, és igy a vegyület nem • ·

- 8 tartozik a ciklooxigenáz inhibitorok családjába. A megfigyelt hatásokat nem a citotoxicitás okozza, mivel a laktát-dehidrogenáz felszabadulása 10% alatt van.

A fenti kísérleti módszereket és eredményeket az alábbiakban részletesebben ismertetjük. A vegyületet valamennyi formakológiai kísérletben szabad bázis formájában használjuk; a vegyületet valamennyi in vitro kisér-2 letben dimetil-szulfoxidban oldjuk 10 mól koncentrációban /hacsak másképpen nem jelezzük/.

1. In vitro kísérletek

1.1 Makrofág-aktiválás gátlása

1.1.1 Con A által stimulált plazminogén^?aktivátor felszabadulásának gátlása

Egerek csontvelőjéből izolált 10-14 napos makrofágokat inkubálunk egysejt-rétegekben az /1/ képletű vegyülettel, Concanavalin A /Con A/ /100 yug/ml/. mint oldható stimuláns jelenlétében. 24 óra múlva a sejtmentes táptalajt összegyűjtjük, és a makrofág-aktiválást biokémiai utón vizsgáljuk mint a plazminogén-aktivátor felszabadulásának a mértékét, fotometriásan mérve, mint a D-Val-Phe-Lys-.4-nitroanilid plazminogéntől függő amidolizisét, amelynek elveit J.C. Drapier és munkatársai írták le fBiochemie 61, 463-471 /1979/J. A sejtek életképességét a laktát-dehidrogenáz felszabadulásának mérésével vizsgáljuk H.U. Bergmeyer és E. Bernt eljárása szerint

• · · · /Methoden dér Enzymatischen Analyse, 3. Auflage, Verlag Chemie, 612-615 /1974/J, adaptálva mint kinetikus meghatározást, mikrotitzáló lemezeket használva. Valamennyi tenyészetet mikroszkopikusan ellenőrizzük kvalitatív morfológiai változásokra.

Az /1/ képletű vegyület IC^Q-értéke ebben a vizsgálatban 1,8 ^imól.

i

1.1.2 Hidrogén-peroxid zimozán által stimulált felszabadulása

A hidrogén-peroxid termelődését használjuk a fagocitasejtek respirációs robbanásának a mértékéül. Egerek csontvelőjéből izolált 10-14 napos makrofágokat a kísérleti vegyület jelenlétében 10-30 percig inkubálunk? Az inkubált anyaghoz 0,5 ml zimozánt adunk mint fagocita-stimulánst, és a keveréket 0,5 ml /400/Umól/ homovallinsav és 4 egység /ml tormaperoxidáz jelenlétében további 2 órán át 37°C-on inkubáljuk. A reakciót 25 mmól etiléndiamin-tetraecetsavat tartalmazó 0,25 ml 0,1 mólos glicin-NaOH puffer /pH=12/ hozzáadásával leállítjuk, a mintákat 10 percig centrifugáljuk /2200 g/ és a homovallinsav oxidációs termékét, mint a termelődött hidrogén-peroxid mennyiségének a mértékét fluorimetriásan mérjük.

Ebben a kísérletben az /1/ képletű vegyület

IC^Q-értéke

2,1 /Umól

1.1.3 Tromboxán /TXB2/, prosztaglandin E2 /PGE2/ és leukotrién /LTC^/ zimozánnal indukált felszabadulása • · ♦

- 10 A kisé'rleti vegyületet különböző koncentrációkban OF-^-egerek peritoneális makrofágjainak /.'izolálva J. Schnyder és M. Baggiolini: J. Exp. Med. 148, 435-450 /1978/ szerintj egysejt-rétegeihez adjuk. Egy 24 tartályos mikrotitráló lemez mindegyik tartályába /átmérő:1,6 cm/ 0,5 ml szuszpenziót adunk, amely a következő komponenseket tarβ talmazza: 1,2x10 sejt/ml DMEM tápoldat /Dulbecco által módosított Eagle tápoldat, nem-esszenciális aminosavak, 2 mmól L-glutamin, 100 egység/ml penicillin/sztreptomicin/, 2% hővel inaktivált magzati borjuszérum és 20 egység heparin/ml, és az elegyet 37°C-on, 2 órán át 5% C0₂~tartalmu levegőben hagyjuk megtapadni. Ezután az egysejt-réte. í' geket foszfáttal pufferolt sóoldattal /PBS/ és 1% hővel inaktivált magzati borjuszérumot tartalmazó 0,5 ml DMEM tápoldattal mossuk, és ugyanebben a tápoldatban /amelynek maximális végső DMSO-koncentrációja 1%/ hozzáadjuk a kísérleti vegyület különböző koncentrációit, a végső térfogat 0,98 ml; 10 percig 37°C-on tartjuk a keveréket, majd a sejteket 50 mg/ml PBS-ban 20^ul 1-20 térfogat/térfogat higitásu zimozán szemcsék /Sigma Chemie, Deisenhofen, NSZK/ hozzáadásával stimuláljuk. A keveréket 2 órán át 37°C-on tartjuk, majd a tápoldatokat eltávolítjuk; 5 percig centrifugáljuk /1300 g/ és dekantáljuk. A sejteket 1 ml 0,01%-os digitoninnal lizáljuk. A felüluszókat radioimmunoassay eljárásokkal analizáljuk tromboxán B₂~re, prosztaglandin E₂~re és leukotrién C₄~re. A tápoldatban és a sejt-lizátumokban mérjük még a laktát-dehidrogenáz aktivitást, mint i

- 11 a sejt-toxicitás jelét.

A fenti kísérletben az /1/ képletü vegyület IC_5Q

-értékei: 6,0 ^ímól a TXB2~re az LTC₄~re.

1,5 yumól a PGE2^_re és 8,0/Umól

1.1.4 TPA-val indukált prosztaglandin E₂ /PGE₂/ felszabadulás

Három előző napon 1,5 ml tioglikoláttal i.p. előkezelt NMRI egerek /NMRI törzs/ peritoneális exsudátum-sejtjeit peritoneális kimosással összegyűjtjük, foszfát++ ++ tál pufférőit sooldatban /PBS, Ca és Mg nélkül/ mossuk és 10% magzati borjuszérummal kiegészített DMEM tápoldat- ^T bán újra szuszpendáljuk. 1x10 sejtet 1 ml-ben Costar-24 szövettenyésztő lemezek tartályaiba teszünk, és a sejteket 37°C-on, 5% C0₂ ^-ot tartalmazó levegőben 24 órán át hagyjuk megtapadni. Ezután a sejteket foszfáttal pufférőit sóoldattal kétszer mossuk, és a visszamaradó, 95%-nál nagyobb tisztaságú makrofág-populációt 12-0-tetradekanoil-forbol-13-acetáttal /TPA/ /20 ng/ml, 1 óra/ magzati borjuszérumot nem tartalmazó DMEM tápoldatban stimuláljuk. A kondicionált tápoldatokat centrifugáljuk, és a PGE2~szinteket

125 radioimmunoassay-vel, J-t használva meghatározzuk. Minden mintát kétszer vizsgálunk meg.

A kísérleti vegyületek inhibitorhatását a PGE2 felszabadulásra a kontrolihoz hasonlítva mint százalékos inhibitorhatást számítjuk ki.

Ebben a kísérletben az /1/ képletü vegyülettel az IC₅₀ inhibitor-érték 1-3 yumól.

• « • Φ ··· · · « · · · · · ·«<·« «»· ·«« »· ·

1.2 Lipopoliszachariddal /LPS/ indukált NAP1/IL-8, (xTNF- és IL-l/S —mRNS akkumulálódás Mono-Mac-6 humán sejtvonalban

Humán Mono-Mac-6 sejteket, amelyek az érett, perifériás vér-monociták számos fenotipusos és funkcionális jellemzőivel rendelkeznek /H.Ziegler és munkatársai: Int.

J. Cancer, 41, 456-461 /1988/J, 10% magzati borjuszérum mal, 1% penicillin/sztreptörnieinnel és 0,25% amfotericinnel kiegészített RPMI 1640 tápoldatban 10θ sejt/ml-re te-

nyésztünk.	- - - 7 Mind a hat aktiválási kísérletben 10 sejtet
inkubálunk	37°C-on, 5% C^-ot tartalmazó levegőben, 4
órán át. A	LPS-t lyug/ml koncentrációban és a kísérleti vegyü-

-5 -7 - , letet 10 -10 mól koncentracioban használjuk.

RNS blotting analízis

Indukciós idők után a sejteket ülepítjük /5 perc,

1200 fordulat/perc, szobahőmérséklet/. Az összes sejt-RNS-t kivonjuk az ülepített sejtekből, a guanidinium-izotiocianát/cézium-klorid módszert használva /j.M.

Chirgwin és munkatársai: Biochemistry 18, 5294-5299 /1979/J. Az extrahált RNS 10 ^ug-os mintáit méret szerint frakcionáljuk 1,2% formaldehid-agaróz gél elektroforézissel £ΐ. Maniatis és munkatársai: Molecular Cloning: A Laboratory Manual,

Cold Spring Harbour, New York 187-206 /1982/J, szintetikus membránokra átvisszük /Hybond N, Amersham/ 20xSSC-vel /lxSSC=150 mM NaCl, 15 mM nátrium-citrát, pH=7,0/ éjszakán át. A szűrőket 2 órán át 65°C-on hevítjük és 4 órán át • ·

• · ·

- 13 65°C-on a következő komponenseket tartalmazó keverékben prehibridizáljuk: 5xSSC, lOx Denhardt-oldat /lx Denhardt-oldat: 0,02% marhaszérumalbumin, 0,02% polivinilpirrolidon, 0,02% ficoll/, 10% dextrán-szulfát, 20 mM nátrium-foszfát pH=7, 7% SDS /nátrium-dodecil-szulfát/ ultrahanggal kezelt lazacsperma DNS és 100^ug/ml „ . 32

Hibridizációs mintákként P-jelzett szintetikus

100/Ug/ml poliA.

NAPI/

IL8, p<.TNF és IL-1/3 oligonukleotid mintákat használunk.

A hibridizációt 65°C-on, a jelzett mintát tartalmazó prehibridizációs pufferban 16 órán át végezzük. A biotokat egyszer mossuk a következő keverékben: 5% SDS, 3xSSC, lOxDenhardt-oldat, 20 mM nátrium-foszfát pH=7, 30 percig 65°C-on és egyszer lxSSC és 1% SDS keverékben 65°C-on ι

percig. A szűrőket -70°C-on KODAK XAR-5 filmre exponáljuk, erősítő szűrőket használva. A szűrőket 30 percig 65°C-on 0,1%-os SDS-ban mossuk, majd a biotokat újra használjuk egy második hibridizációhoz, (b -aktinra specifikus oligonukleotid szondával, az mRNS mennyiségek kvantitatív meghatározásához.

Ebben a kísérletben az /1/ képletű vegyület a

LPS-dal indukált NAP1-IL-8-, txTNF- és IL-ΐβ -mRNS akkumulá-

csökkenti.

koncentrációban

10, illetve 50%-kal

1.3 Humán keratinociták TPA-tal stimulált prosztaglandin

E₂ /PGE₂/ szintézisének gátlása

A humán keratinociták tenyészetük neonatális humán • · · · · · · • · · · · · · • · · · · · ···· ··«··· Ο· · fityma tripszinezésével kapjuk. A keratinocita tenyészeteket kiegészített keratinocita tenyésztő táptalajban /KGM Clonetics/ szaporítjuk, tenyésztő palackokat használva. A 80-90%-ban összefolyt keratinociták 3-5 passzázsát KGM táptalajban 1x10 sejt/ml koncentrációban újra szuszpendáljuk, és 0,1 ml-t a kísérleti vegyület jelenlétében 96 tartályos mikrotitráló lemezek tartályaiba teszünk. A PGE₂ felszabadulás stimulálására humán keratinocitákat vagy a HACAT humán bőr-keratinocita sejtvonalat jQP.Boukamp és munkatársai: J. Cell. Bioi. 106, 761-771 /1988/.7 KGM táptalajon tenyésztjük összefolyásig és TPAtal /100 ng/ml/ 24 órán át stimuláljuk. A kondicionált ·> 125 táptalajt centrifugáljuk és a PGE₂-koncentrációkat J radioimmunoassay /NEN, Boston, Mass./ alkalmazásával meghatározzuk. Minden egyes mintát kétszer vizsgálunk.

Ebben a kísérletben az /1/ képletű vegyület a PGE₂ szintézisre IC^₀=l-3^umól inhibitorhatást gyakorol.

1.4 A keratinocita gén expresszió és a NAP1/IL-8 protein felszabadulás modifikálása

A HACAT sejtvonalat 200 ml-es tenyésztő palackban, KGM táptalajban /Clonetics/ 0,06 mmól Ca jelenlétében 50%-os összefolyásig tenyésztjük. Ezután a sejteket 2 napig KBM táptalajban /Clonetics/ hagyjuk.

Az igy kapott prekonfluens sejteket xTNF-ral /tumor nekrózis faktor/ /Genzyme, 500 vagy 1000 egység/ml/ ·««·

- 15 vagy IL-K-val /Boehringer, 200 egység/ml/ stimuláljuk, amelyeket törzsoldatokból kapunk és KBM táptalajban /Clonetics/ tovább hígítunk a jelzett időkig, a kísérleti vegyület jelenlétében. Az inkubációs periódus végén az összes sejt-RNS-t az 1.1.5 pontban leírtak szerint extraháljuk. 20/Ug RNS-t 1% formaldehid-agarózgélen futtatunk és átvisszük hybond N szűrőkre /Amersham/ /Northern Kapilláris átviteli rendszer/ 20xSSC alkalmazásával. A szűrőket azután 2 órán át hevítjük és 4 órán át prehibridizáljuk. A hibridizációt /16 óra/ és a mosást 65°C-on végezzük, a NAPl/IL-8-hoz oligonukleotid mintákat használva. Kontroliképpen a biotokat aktin szondával /Oncor/ újra hibridizál.f juk. A NAP1/IL-8 koncentrációkat a keratinocita-tenyészetek felüluszóiban szilárd fázisú kettős ligandumu ELISA-t használva határozzuk meg.

Ebben a kísérletben az /1/ képletű vegyület az (X TNF által indukált NAPI/IL-8-mRNS akkumulálódást 60%-kal

koncentrációnál

a NAPI/IL-8-nak az tx.TNF-fel, illetve az IL-1<X -val stimulált felszabadulá-

illetve 40%-kal csökkenti.

2. In vivő kísérletek

2.1 Irritáló kontakt bőrgyulladás modellek

2.1.1 Arachidonsavval vagy kantaridinnel egérben előidézett fülkagyló-duzzadás gátlása

A bőr irritálását arachidonsavval vagy kantaridinnel gyakran használják gyulladás kísérleti előidézésére, i

« abból a célból, hogy egy vegyület gyulladásgátló hatását kiértékeljék /lásd például Inflammation 8, 134-135 /1984/; 10, 205-214 /1986/J.

NMRI egerek

csoportban/

10%-os arachidonsav-oldatot kapnak /J.M. Young és munkatársai:

J. Invest. Derm. 82, 367-371 /1986/J acetonban, illetve

0,08%-os kantaridin-oldatot /k.E. Swingle és munkatársai:

Arch. Int. Pharmacodyn. Ther. 254, 168-176 /1981/J aceton ban beadva a jobb külső fül mediális és laterális felületére. A kezelést profilaktikusan végezzük 30 perccel az irritálás előtt /arachidonsav/ illetve az irritáló oldat alkalmazásával egyidejűleg vagy terápiásán, 20 perccel az irritálás /kantaridin/ után, az N,N-dimetil-acetamid, aceton és alkohol 2:2:4 arányú keverékében oldott /1/ képletü vegyület egyszeri, epikután alkalmazásával. A kísérleti csoport kiértékelését az állatok olyan kontrollcsoportjával összehasonlítva végezzük, amelyek a jobb fülcim pájukba csak az irritáló oldat oldószerét kapták. Az állatokat 1,5 órával /arachidonsav/, illetve 17 órával /kan taridin/ az irritálás alkalmazása után leöljük, és a hatásosságot az aurikuláris /fül/ sulyok közötti különbség meghatározásával megállapítjuk. A kísérleti vegyülettel és arachidonsavval vagy kantaridinnel /T csoport/ kezelt állatok jobb /kezelt/ és bal /nem kezelt/ fülkagylóinak a súlyát /D/ összehasonlítjuk a csak arachidonsavval ι vagy csak kantaridinnel kezelt egerek /C csoport/ fülkagylóiban mutatkozó különbségekkel. A hatásosságot /%/

- 17 a következő egyenlettel számítjuk ki:

100 x Dq

D_c

2.1.2 Krotonolajjal vagy TPA-tal előidézett fülkagyló-

-duzzadás gátlása egerekben

Ez a modell hasonló a fentihez /2.1.1/. Bőrgyulladást idézünk elő dimetil-acetamid, aceton és etanol

2:2:4 arányú keverékében oldott ul 0,23%-os krotonolaj jal vagy 0,5%-os dimetil-szulfoxidot tartalmazó aceton ban oldott, 10 ,ul 0,005%-os TPA-tal /Sigma/. A helyi kezelést az irritálással /krotonolaj/ egyidejűleg vagy 20 perccel az irritálás /TPA/ után végezzük. A kísérleti vegyületet DAE-ban készítjük elő. A hatásosságot 6 órával az irritálás után állapítjuk meg az aurikuláris sulyok fent leirt meghatározásával.

2.2 UV-eritéma /gyulladásos bőrelváltozás/ modell *

A kísérlethez 250-300 g súlyú nőstény tengerimalacokat használunk. A kísérlet előtti napon az állatok mindkét horpaszát megnyirjuk, majd ezt egy végső száraz borotválás követi, anélkül, hogy a bőrt irritálnánk. Ezt két órával az ultraibolya sugárzásnak való kitétel előtt végezzük. Két köralaku területet /10 mm átmérő/ teszünk ki 10 másodpercre 250-500 mm-ről ultraibolya sugaraknak, amelyek intenzitása 16 mW/cm /UVA/ és 500 mW/cm^ /UVB/.

• ·

- 18 A gyógyszereket helyileg alkalmazzuk közvetlenül az ultraibolya fénynek való kitétel után 50^ul térfogatban /25% etanol és 75% polietilénglikol-400-ban oldva/ a jobboldali horpasz irritált bőrfelületén. Két felület a baloldali horpaszon mint oldószer-kontroli szolgál.

A gyulladásos bőrelváltozást vizuálisan állapítjuk meg

3,5 és 5,5 órával a besugárzás után, és az eredményeket pontszámokban adjuk meg. Az eritéma intenzitásának változásait a gyógyszer alkalmazása után, az oldószerrel kezelt felületeken mért eritéma intenzitásának százaléká ban adjuk meg.

2.3 Allergiás kontakt bőrgyulladás modell i

Egerekben meghatározzuk az oxazolon hatására fellépő allergiás kontakt bőrgyulladás gátlását.

Öt hetes nőstény NMRI egereket /nyolcat egy csoportban/ 10/Ul 2%-os /ΐ’.Μ. Dietrich és R.

oxazolon-oldattal szenzibilizálunk

Hess: Int. Arch. Allergy 38, 246-259 /197o/_7 a leborotvált ventrális hason. Kiváltó reakciót idézünk elő 7 nap múlva,

Ion-oldattal kezelve. A kísérleti vegyületeket /DAE-ban oldva/ kétszer alkalmazzuk helyileg, a kiváltó reakció után 20 perccel és 2 órával. 24 órával a bőrkisérlet után a kontakt bőrgyulladás kezeléssel kapcsolatos gátlását a fenti módon, a fülcimpák súlyából megállapítjuk /lásd: 2.1.1/.

• ·

- 19 fenti, in vivő vizsgálatokban az alábbi eredményeket kaptuk

•d 4-> 4-> Φ C rd d :3 P X Φ tn n φ tn >

Ό •d

tn 'Φ

Φ N Φ φ -n & Π

P Φ

N tn
Ό
rd	'Φ
'Φ	tn
P	P
i—1	X Φ
P	tJ' cd
P	ftí r—l
H	> íö

-P <ö rd '3

U> tn N d >

	X
X X			X
in cm	kt> σ>	CM 4	rd 10
cn cm	CO CM	CM H	rd cn

rd CM

Ο-

X	X
X X	X	X	X X	X		X
X X	X	X	X X	X		X
cn co	IO CM	in O	r- rd	<“1 o	r·'	CM
cn	cm in	cm in	10 00	m	CM	>φ

CM k0	CM 10	CM lO	CM 10	CM 10	o	10
	·»		·» *.
rH	m	r-i co	rd CO	rd M	rd cn	in	cn

tn 'Φ -P Φ X tn c •H

tn
3							in rd O
ΛΙ							O O O
•d
-P							o o o
	:3	tn	:3	co	10	co
Φ	•rn	'Φ	•m	'Φ	'Φ	'Φ	X/ V v
r—1	Φ	•d	Φ	*d	•d	d	fu cu cu
•d	Ό	Λ	TJ	Λ	Or	&
ld	•d	'Φ	•d	'Φ	'Φ	'3
0	X	P	X	P	P	P	X
P	tn	Φ	bl	Φ	Φ	Φ	X X
Or	Φ	-P	Φ	-P	-P	P	XXX

1	tí	rn
c	•rí	Φ
0		rd		β
Ό	•rl	0		0
•H	u	s		r—1
Λ	ttí	0		0
o	-P	-P		N
rö >	ö	0		te
P Φ	(Ü	P	Οι	X
Φ (0	λ:	λ:	Eh	0

10	co	C0	co	CO
'3	'3	'Φ	'Φ		'Φ
	Ό	Ό	Ό	Φ	Ό
<0	Φ	φ	Φ	tí	Φ
rd	r—1	rd	rd	'Φ	rd
4-1 <—1	4J rd	4J rd --	4-> rd	P	4J rd
X 3 rd	.X 3 rd	X 3 CM	.X 3 CM	•d	X 3
(0 X ·	<ö x ·	Φ X ·	(tí x ·	P	Φ X'-
4-> tHrd	4-> tPrd	4-> &> rd	4-» bírd	Φ CM	4-t tncn
G P ·	a p ·	3 P ·	3 P ·	1 ·	3 P ·
0 IO CM	0 10 CM	0 10 CM	O 10 CM	> CM	O 10 cm
« Λ	x; xi --	XI XI —-	X5 XI	D	XI X) —

• ·· ·

- 20 Amint az a táblázatból látható, mig a kapott in vitro adatok a találmány szerinti vegyület egyedülálló hatásprofilját mutatják, addig in vivő a találmány szerinti vegyület nemcsak n^gy mértékben hatásos, de nyilvánvalóan felülmúlja a bufexamac hatását, mely utóbbi az egyetlen, jelenleg forgalomban lévő nem-szteroid vegyület gyulladásos bőrbetegségek helyi kezelésére.

Klinikai szempontok

A vegyülettel klinikai kísérletet végeztünk a következő módon:

a kísérlet lefolytatásához önként jelentkezők egy csoportját alkalmaztuk /átlagos testsulyu férfiakat és nőket vegyesen/, akik bőrgyulladás tüneteit mutatták. A kiválasztott személyeket elsősorban azok közül válogattuk, akik hosszú ideje szenvedtek bőrgyulladástól és a hagyományos kezelésekre nem reagáltak. Minden egyes személy egy találmány szerinti készítményt kapott, például 1%-os krémet. A készítményeket helyileg alkalmaztuk a gyulladásos felületen, körülbelül 0,005 -0,05 g/cm^ mennyiségben. A kezelést naponta egyszer, kétszer vagy háromszor végeztük, a károsodás kiterjedésétől függően. A kezelést minden egyes személynél legalább 2 hét összes időtartamig végeztük. Alternatív kezelést nem végeztünk a találmány szerinti vegyülettel végzett helyi kezelés előtt és alatt. A kezelés megkezdése előtt minden személyt teljes dermatológiai vizsgálatnak vetettünk alá, a gyulladásos károsodások mértékének, elhelyezkedésének és súlyosságának a megállapítása ·· β · ····

céljából. Minden személyt ki is kérdeztünk, hogy megállapítsuk szubjektív tapasztalatait a betegségről. A vizsgálatokat hetenként és a kezelés végén megismételtük és valamennyi állapotváltozást feljegyeztük. A kezelés végén valamennyi személyt újra kikérdeztük, hogy megállapítsuk szubjektív tapasztalatait a betegségéről. Feljegyeztünk a személy állapotában történt minden változást, elsősorban a károsodás kiterjedését, intenzitását, valamint az esetleges mellékhatásokat. A találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés során kapott eredményeket összehasonlítottuk a kontrollcsoportnál kapott eredményekkel, amely találmány szerinti vegyületet nem tartalmazó placebo készítményt kapott. Az igy kapott eredmények a gyulladás jelentős csökkenését mutatják azoknál a személyeknél, akik a fenti módon alkalmazott találmány szerinti készítményt kaptak, összehasonlítva a placebot kapott kontrollcsoporttal. A vizsgált találmány szerinti készítmények jól elviselhetőnek mutatkoztak.

A találmány szerinti vegyület a fentiekből kifolyólag javallt gyulladásgátló szerként való alkalmazásra. Elsősorban javallt az alkalmazása mint bőr-gyulladásgátlónak, főképpen gombás vagy előnyösen nem-gombás eredetű gyulladásos állapotok kezelésére, elsősorban a gyulladásos bőrbetegségek, igy az ekcéma különböző formái, irritáló bőrgyulladás, allergiás kontakt bőrgyulladás és UV eritéma kezelésére. Előnyös az ekcéma kezelése.

Kiváltképpen előnyös a helyi kezelés.

A talájlmány szerinti vegyület alkalmazható szabad bázis vagy gógyszerészetileg elfogadható savaddiciós só formájában.

• · · ·

- 22 A fenti javallathoz a megfelelő dózis természetesen függ például a kezelt egyéntől, a kezelés módjától és a kezelésre szoruló állapot jellegétől és súlyosságától. Általában azonban kielégítő eredményeket kapunk például helyi használatra, a hatóanyagot lokálisan alkalmazva körülbelül 0,05-5 súly %, előnyösen körülbelül 1-5 súly %, elsősorban körülbelül 1-3 suly% koncentrációban, néhányszor, például 2-5-ször naponta.

A helyi használatra javallt gyógyszerkészítmények a borogatóvizek, gélek, kenőcsök, paszták és krémek, főképpen a gélek és krémek.

Galenusi szempontok

A talál mány tárgyát képezi gyulladásgátló gyógyszerkészítmények előállítása, előnyösen helyi használatra, amelyek az /1/ képletű vegyületet legalább egy gyógyszerészetileg elfogadható hordczó- vagy higitóanyaggal tartalmazzák.

A találmány tárgyát képezi az /1/ képletű vegyületet legalább egy gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy higitóval tartalmazó gyógyszerkészítmények alkalmazása gyulladások előnyösen helyi kezelésére.

A készítményeket előállíthatjuk úgy, hogy a hatóanyagot a gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy higitóval keverjük. Az egységdózis-forrnak például körülbelül 0,0025-50 mg hatóanyagot tartalmaznak. A találmány tárgyát képezi tehát az eljárás gyulladásgátló szerekként használható gyógyszerkészítmények előállítására, az /1/ képletű vegyületet θ9Υ gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy higitóval keverve.

• · · · · · • ·

- 23 Az egyes gyógyszerkészítményeket a szokásos módokon állíthatjuk elő, például helyi alkalmazásra:

I a/ mint kétfázisú szuszpenzió-rendszert, amelyben az /1/ képletű vegyület legalább részben oldhatatlan állapotban van jelen a vizes fázisban, például mint gél, az 1. példában;

b/ mint kétfázisú szuszpenzió rendszer, amelyben a vegyület kizárólag szerves hordozórendszerben, legalább részben nem-oldott állapotban van jelen, például mint kenőcs, a 2. példában;

c/ mint olyan rendszer, amelyben a vegyület egy ¹ T szerves hordozóközegben oldva van, például mint a 3. és

4. példa szerinti kenőcs.

Az /1/ képletű vegyület szokatlan fizikai-kémiai tulajdonságokat mutat, elsősorban kevéssé oldódik vízben és olajokban; ez megnehezíti a galenusi formák készítését általában és a galenusi formák készítését kiváltképpen azoknál, amelyekben a vegyület a hordozóban oldva van.

így a szerkezetileg rokon allil-amin vegyületek, mint a naftifine /Exoderil / és a terbinafine /Lamisil / legszívesebben választott helyi galenusi formáinak, vagyis a kétfázisú emulziórendszereknek az előállítása, amelyekben a vegyület oldott állapotban van a szerves fázisban, beleértve a borogatóvizeket, géleket és krémeket, az /1/ képletű vegyületnél nem alkalmazható. Ezeket a helyi galenusi formákat úgy állítják elő, hogy az

I • ·· ·

- 24 allil-amin savaddiciós sójából indulnak ki, ami vizes fázisban vagy kétfázisú rendszerben van szuszpendálva, és ekvimoláris mennyiségű bázis, igy nátrium-hidroxid hozzáadásával a vegyületet szabad bázis formában feloldják az olajos fázisban. Az /1/ képletű vegyület azonban, mivel a szabad bázisforma kristályos, nem oldódik eléggé a kétfázisú rendszer egyik fázisában sem és igy lehűléskor kikristályosodik.

A hagyományos módon előállított gyógyszerkészítmények ezért általában nem kívánatos tulajdonságokkal rendelkeznek, igy csekély a felszívódásuk és bizonytalan a biológiai felhasználhatóságuk; továbbá megfigyeltük, hogy amikor a vegyület nem-oldott állapotban van jelen, kiváltképpen nagy, tüalaku, körülbelül 100-300^um átlagos hosszúságú kristályokat képez /7. oldal/. így a helyi alkalmazásokat valószínűleg kellemetlen jelenség, igy lehetséges bőrirritáció kiséri.

Meglepő módon azt találtuk, hogy ezek a nehézségek leküzdhetők, például olyan gyógyszerkészítmény for májában, amelyben a vegyület a vizes fázisban, például egy egyfázisú hidrogél rendszerben, oldott állapotban van jelen, mint például az alábbi 9. példában vagy egy kétfázisú emulziórendszerben, mint például az alábbi 5-8. példában.

A találmány szerinti gyógyszerkészítmények körébe tartoznak tehát elsősorban azok a gyógyszerkészítmények, amelyekben a vegyület oldott állapotban van jelen egy vizes • ·

- 25 i fázisban, legalább egy gyógyszerészetileg elfogadható hordozó vagy higitó anyaggal, ilyenek elsősorban az egyfázisú hidrogél- és kétfázisú emulzió-rendszerek, amelyekben a vegyület a vizes fázisban van, mint például a borogatóvizek, gélek és krémek.

Az alábbi 5-9. példa szerinti készítmények kiváltképpen javalltak helyi használatra.

A fentiekben definiált gyógyszerkészítményekben a vegyület vízben oldódó savaddiciós só formájában /lásd alább/, előnyösen laktát vagy aszkorbát, kivált laktát formájában van oldva a vizes fázisban.

A megfelelő gyógyszerkészítmények, amelyekben a r

vegyület oldott állapotban van jelen egy vizes fázisban, helyi használatra előnyösen körülbelül l-?5 suly% hatóanyagot tartalmaznak a szabad bázisformára számítva és egy vizoldható sóképző reagens olyan mennyiségét, amely körülbelül fele-négyötöde a sulymennyiségnek; a készítmények tartalmaznak például körülbelül 1 suly% /1/ képletű vegyületet körülbelül 0,5 suly% tej sav és körülbelül 0,1 suly% aszkorbinsav keverékével vagy körülbelül 0,5 i

suly% tej- vagy aszkorbinsavval.

Az /1/ képletű vegyületet vizoldható savaddiciós só formájában tartalmazó gyógyszerkészítményeket előállíthatjuk úgy, hogy a vegyület szabad bázisformáját keverjük a megfelelő, gyógyszerészetileg elfogadható hordozókkal vagy hígítókkal olyan körülmények között, amelyeknél olyan készítmény képződik, amelyben a vegyület oldott állapotban van jelen vizes fázisban, mint például egy egyfázisú • · · · ·· · · · • ··· · · • · · ♦ ······ ·· ·

- 26 hidrogénben vagy egy kétfázisú emulziórendszerben, amelyben a vegyület a vizes fázisban van. A találmány tárgyát képezi tehát az eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, oly módon, hogy az /1/ képletű vegyületet gyógyszerészetileg elfogadható hordozókkal vagy higitókkal keverjük olyan körülmények között, amelyek során olyan készítmény képződik, amelyben a vegyület oldott állapotban van jelen egy vizes fázisban, mint amilyen például egy egyfázisú hidrogél vagy egy kétfázisú emulziórendszer, amelyben a vegyület a vizes fázisban van. A vegyület előnyösen egy hidroxi-karbonsavval képezett vizoldható savaddiciós só formájában van jelen.

A fenti eljárást hagyományos módon végezhetjük, például a következőképpen:

az /I/iképletű vegyületet szabad bázis formájában előnyösen mikronizáljuk, például az 1. példában leirt módon. A vegyülethez adjuk a sóképző reagenst és vizet adunk hozzá, majd az elegyet keverjük, amíg tiszta oldat képződik. Ezután egy baktériumellenes szert, igy benzilalkoholt adunk a keverékhez és még vizet, igy a vizes fázist beállítjuk a végső térfogatára. Az olaj fázist külön készítjük el, úgy, hogy megfelelő konzisztenciafaktorokat, igy cetil-palmitátot, cetilalkoholt vagy sztearilalkoholt összeolvasztunk izopropil-mirisztáttal ¹ R és egy emulgeáló szerrel, ami lehet például Arlacel 60 és Tween 60 . Ezután az olaj fázist előnyösen körülbelül 70°C-on a vizes fázishoz adjuk, és a készítményt hűtés

közben folytonos keverés mellett homogenizáljuk.

Mivel az /1/ képletű vegyület fenol, várható, hogy hajlamos az oxidációra. Ezt az oxidációt meggátolhatjuk antioxidánsok alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli módja abban áll, hogy a vizoldható savaddiciós só képzéséhez olyan sóképző reagenst használunk, amely egyidejűleg mint antioxidáns is hat, ilyen például az aszkorbinsav a 7. és 8. példában vagy a készítményhez adunk egy antioxidánst, igy nátrium-szulfitot. ₍

Vizoldható savaddiciós sók

Az /1/ képletű vegyület vizoldható formái ez ideig teljesen ismeretlenek voltak. A vegyületnek például a

4282 251 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett szabad bázis formájának és naftalin-l,5-diszulfonsav-addiciós sójának oldhatósága vízben kisebb mint 0,1 g/ml 25°C-on.

Az /1/ képletű vegyületnek most felfedeztük olyan vizoldható sav'addiciós sóformáit, amelyek alkalmasak például a fenti egyfázisú hidrogélben vagy kétfázisú emulziórendszerekben való felhasználásra. A vizoldható savaddiciós sóformákat úgy definiáljuk, mint az /1/ képletű vegyület olyan savaddiciós sóformáit, amelyek oldhatósága vízben legalább 1 g/ml 25°C-on. Az oldhatóság vízben előnyösen legalább 14 mg/ml 25°C-on, kiváltképpen legalább 70 mg/ml 25°C-on.

• ·

- 28 A vizoldható savaddíciós sók például a hidroxi-karbonsavakkal képezett sók. Előnyös hidroxi-karbonsavak az c<-hidroxi-karbonsavak, előnyösen azok az tx-hidroxi-karbonsavak, ^melyek a dermatológiában mint terápiás adjuvánsok használatosak, ilyen például a tejsav, aszkorbinsav, borkősav, citromsav és almasav, előnyös a tej sav és az aszkorbinsav, főképpen a tej sav. Előnyösen a sav racém formáját használjuk.

A tej sav előnyös optikailag aktív formája a D-forma ju tejsav. Az aszkorbinsav előnyös optikailag aktív formája a L-formáju aszkorbinsav. A borkősav előnyös optikailag aktív formája a D-formáju borkősav.

Némelyik <*.-hidroxi-karbonsavat használják ugyan a dermatológiábah mint terápiás adjuvánst, igy a tej savat, amely mint ismeretes)nedvesítő hatást fejt ki a bőrre, de ezeket ritkán alkalmazzák galenusi felhasználásokban. Kiváltképpen teljesen váratlan, hogy ezek a savak az /1/ képletű vegyülettel vízben oldódó sókat tudnak képezni. Most lehetővé vált olyan galenusi formák előállítása, amelyekben a vegyület oldott állapotban van jelen vizes fázisban, mint amilyen egy egyfázisú hidrogél vagy a kétfázisú emulziórendszerek, amelyekben a vegyület oldott állapotban van a vizes fázisban.

A találmány tárgyát képezi az eljárás az /1/ képetü vegyület fentiekben definiált savaddíciós sóformáinak az előállítására, oly módon, hogy az /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában egy megfelelő, savaddíciós « ·· . - 29 i sót képző reagenssel reagáltatjuk, és az igy kapott sót izoláljuk.

A fenti eljárást hagyományos módon végezhetjük.

A sóképző reagens bármely megfelelő sav vagy savszármazék, igy egy savanhidrid vagy savhalogenid. A sav például tej sav vagy aszkorbinsav, ha a laktátot, illetve az asukorbátot akarjuk képezni. A reagenst sztöchiometrikus vagy előnyösen a sztöchiometrikusnál nagyobb mennyiségben használjuk, például körülbelül 1-3 ekvivalens, előnyöi sen körülbelül 1,1-2,0 ekvivalens, elsősorban körülbelül

1,5-1,7 ekvivalens, igy 1,7 ekvivalens mennyiségben. A reakciót általában vízben vagy viz és egy alkohol, igy etanol vagy benzil- vagy cetilalkohol keverékében végezzük. Galenusi felhasználásra a sóképzést előnyösen in situ végezzük, vagyis az alkalmazni kívánt galenusi forma, például borogatóviz, gél vagy krém előállítása során. így a galenusi készítmény kiindulási anyaga általában az /1/ képletű vegyület szabad bázisformája. Ez a forma jól jellemezhető, és - amint azt a fentiekben említettük könnyen kristályosítható, igen alkalmas kiindulási vegyületként használható nagy tisztasági fokban.

Ha egynél több sóképző reagenst használunk, akkor egyidejűleg több vizoldható sóformát kaphatunk különböző arányokban, például a laktát és aszkorbát keverékét, mint az alábbi 7. és 8. példában.

A fenti vizoldható savaddiciós sókkal kapott előnyös hatások - például olyan gyógyszerkészítményekben, amelyekben i

• ··· Λ «· · e • · ·«·· ·«« ·« ·

- 30a vegyület oldott állapotban van jelen egy vizes fázisban - magukba foglalják a pontosabb adagolás lehetőségét és a bőrirritáció elkerülését, ami a nem-oldott vegyület jelenlétének a következménye.

i

Az /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában használjuk többek között az alábbi 5. példában leirt krém elkészítéséhez, a vegyület az 5. ábra szerinti megjelenésű mikronizálás előtt. Ha ezt az anyagot etanol/viz keverékéből átkristályositjuk, akkor a 6. ábra szerinti tüalaku formát veszi fel. Ha az 5. példa szerinti eljárást tej sav nélkül végezzük, vagyis ab/ szerinti komponenst kihagyjuk, akkor a kapott krémben a vegyület átkristályositott és ugyanolyan tüalaku formájú mint a 6. ábrán. Ez a

7. ábrán látható. Ezzel ellentétben, ha teljes egészében az 5. példa szerint járunk el, akkor a vegyület tökéletesen oldódik az előállított krémben, amit a 8. ábra szemléltet.

Toxikológiai szempontok

Az /1/ képletű vegyület csekély toxicitásu, igy az akut toxicitást tekintve egérben, a várható LD_5Q1000 mg/kg p.o. és 500 mg/kg i.p. felett van.

A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a következő példák szemléltetik. A példák a helyi felhasznáI lásra szolgáló gyógyszerkészítményeket és ezek előállítását mutatják be.

···· ···· ····

- 31 l_r__p_é_l_d_a

Gél

Komponensek Suly%

a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formában/	1,0
b/	Hidroxi-propil-metil-cellulóz /Methocel E4M/	3,0
c/	Glicerin	5,0
d/	Metil-paraben	0,07
e/	Propil-paraben	0,03
f/	Η₂θ /gyógyszerészeti tisztaságú/	. f 100%-ig

Az a/ komponenst légfuvókás malom alkalmazásával mikronizáljuk. A mikronizált terméket, amelynek maximális szemcsenagysága 6O-7O/Um és átlagos szemcsenagysága 2-10^um, a szokásos módon keverjük a fenti táblázat szerinti kom ponensekkel, s igy vizes gélt kapunk, amely 1 suly% /1/ képletű vegyületet tartalmaz és helyi alkalmazásra megfei lel.

2_r__2_í_l_d_a

Kenőcs

Komponensek

Suly%

	A készítmény	B készítmény
a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formában/	1,0	5,0
b/	Anionos landinszármazék	2,0	2,0
	/Amerchol CAB/
c/	Folyékony paraffin	42,0	37,5
d/	Fehér petrolátum	55,0	55,5
		100,0%	100,0%

Az a/ komponenst az 1. példa szerint előkészítjük.

I

Ab/, c/ és d/ komponenseket összeolvasztjuk és összekeverjük és az a/ komponenst körülbelül 30°C-on a keverékhez adjuk, a szemcséket homogenizátor segítségével eloszlatva.

Az igy kapott kenőcsöt lehűtjük és helyi alkalmazásra összenyomható tubusokba töltjük.

3__p_é_l_d_a

Kenőcs

Komponensek Suly% a/ /1/ képletű vegyület1,0 /szabad báizis formában/ b/ Glicerin-monosztearát7,0 c/ Dietilénglikol-monoetiléter15,0

R /Transcutol / d/ Paraffin polietilénnel77,0 /gélesitve /Plastibase^R/

100,0%

Az a/ komponenst az 1. példa szerint előkészítjük és keverés és enyhe melegítés közben feloldjuk ab/ komponensben. A c/ és d/ komponenseket körülbelül 60°C-on összeolvasztjuk, a gyógyszer-oldatot keverés és homogenizálás közben hozzáadjuk, és a terméket folytonos keverés közben szobahőmérsékletre lehűtjük, igy kenőcsöt kapunk.

4_r__p_é_l_d_a

Kenőcs

Komponensek	Suly%
a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formában/	1,0
b/	Glicerin-monosztearát	·*' 7,0
c/	Polietilénglikol	15,0
d/	Paraffin gélesitve polietilénnel	77,0
	/Plastibase^R/	100,0%
	A 3. példa szerint járunk el,	a Transcutol

helyett polietilénglikolt használva.

I

5_r__p_é_l_d_a

Krém

Komponensek

a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formában/	1,0
b/	Tejsav	0,5
c/	Viz, ásványi anyagoktól mentes	71,5
d/	Baktériumellenes szer	1,0
	/benzilalkohol/
e/	konzisztenciafaktor	2,0
	/cetil-palmitát/

• ··· ···· ····

f/	konz is z tenciaf aktor /cetilalkohol/	4,0
9/	konzisztenciafaktor /sztearilalkohol/	4,0
hl	Izopropil-imirisztát	8,0
i/	Emulgeálószer /Arlacel 60^R/	1,9
j/	Emulgeálószer /Tween 60^R/	6,1

Az a/ komponenst az 1. példa szerint előkészítjük, hozzáadjuk a b/ komponenst és a c/ szerinti víznek körülbelül a felét, és az elegyet keverjük, amíg tiszta oldatot kapunk. Ezután az oldathoz adjuk»a c/ szerinti viz maradékát és a d/ komponenst, igy kapjuk a végső vizes fázist. Ezt a fázist körülbelül 70°C-ra felmelegitjük. Az e/, f/, g/, h/, i/ és j/ komponenseket összeolvasztjuk és 70°C-ra felmelegitjük, igy kapjuk az olajfázist. Ezt a fázist a forró vizes fázishoz adjuk, és homogenizátort használva emulziót készítünk. A homogenizálást 10 percig végezzük, és a terméket folytonos keverés közben szobahőmérsékletre lehűtjük. így kapjuk a végső krémet, amelynél a gyógyszer oldva marad a vizes fázisban.

• ·

- 35 6_r__p_é_l_d_a

Krém

Komponensek Suly%

a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formában/	5,0
b/	Tej sav	2,5
c/	Viz, ásványi anyagoktól mentes l	65,5
d/	Baktériumellenes szer /benzilalkohol/	1,0
e/	konzisztenciafaktor /cetil-palmitát/	2,0
f/	konzisztenciafaktor	4,0
	/cetilalkohol/
g/	konzisztenciafaktor /sztearilalkohol/	4,0
h/	Izopropil-mirisztát	8,0
i/	Emulgeálószer /Arlacel 60^R/	1,9
j/	Emulgeálószer	6,1

/Tween 60^R/

100,0%

A krémet az 5. példa szerint állítjuk elő komponensek fenti mennyiségeit használva.

• ·

- 36 ···· ······ · · ·

7..___p_é_l_d_a

Krém

Komponensek

Suly%

a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formájában/	1,0
b/	Tejsav	0,5
c/	Aszkorbinsav	0,1
d/	Viz, ásványi anyagoktól mentes	71,4
e/	Baktériumellenes szer /benzilalkohol/	1,0
f/	Konziszternciafaktor /cetil-palmitát/	2,0 • * ·
g/	Konziszternciafaktor /cetilalkohol/	4,0
hl	Konzisztenciafaktor /sztearilalkohol/	4,0
i/	Izopropil-mirisztát	8,0
j/	Emulgeálószer /Arlacel 60^R/	1,9
k/	Emulgeálószer /Tween 60^R/	6,1 100,0%

i

A krémet az 5. példa szerint állítjuk elő, egyedül tej sav helyett tej sav és aszkorbinsav keverékét használva.

♦ ·· · ·· · · 9 • · · · · · • · · · · ······ ·· «

- 37 8_r__2_É_l_d_a

Krém

Komponensek

Suly%

a/	/1/ képletü vegyület /szabad bázis formájában/	5,0
b/	Tej sav	0,5
c/	Aszkorbinsav	0,1
d/	Viz, ásványi anyagoktól mentes	65,4
e/	Baktériumellenes szer /benzilalkohol/	1,0
f/	Konzisztenciafaktor /cetil-palmitát/	2,0
g/	Konzisztenciafaktor /cetilalkohol/	•^f' 4,0
h/	Konzisztenciafaktor 1 /sztearilalkohol/	4,0
i/	Izopropil-mirisztát	8,0
j/	Emulgeálószer /Arlacel 60^R/	1,9
k/	Emulgeálószer	6,1

/Tween 60^R/ ------100,0%

• · · · · · ··· · ····«· ·· ·

- 38 9^__E_é_l_d_a

Gél

Komponensek Suly%

a/	/1/ képletű vegyület /szabad bázis formájában/	1,0
b/	Te j s av	0,5
c/	Hidroxi-propil-metil-cellulóz /Methocel E4M/	3,0
d/	Glicerin ¹	5,0
e/	Metilparaben	0,07
f/	Propilparaben	0,03
9/	Viz /gyógyszerészeti tisztaságú/	.?·. 100,0%-ig

Az a/ vegyületet a g/ víz egy részében szuszpendáljuk, a b/ szerinti tejsavat a szuszpenzióhoz adjuk, és az elegyet szobahőmérsékleten keverjük, amig tiszta oldat képződik. Az e/ és f/ komponenseket és a g/ szerinti viz maradékát az oldathoz adjuk, és az elegyet meí legités közben addig keverjük, amig a komponensek teljesen feloldódnak. Egy külön edényben összekeverjük a c/ és d/ szerinti komponenseket, úgy, hogy valamennyi szemcse jól átnedvesedjék. Végül ehhez hozzáadjuk a többi komponens vizes oldatát, és az elegyet szobahőmérsékleten addig keverjük, amig tiszta hidrogél képződik.

A következő példák az /1/ képletű vegyület vizoldható savaddiciós sóit és ezek előállítását szemléltetik. Ezek a sók javalltak például olyan gyógyszerkészítményekben való felhasználásra, amelyekben a vegyület oldott • · · · • · ·

- 39 állapotban van jelen egy vizes fázisban.

10_r__E_é_l_É_a i

Laktát mg /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában 1 ml desztillált, deuterizált /nehéz/ vízben szuszpendálunk. A szuszpenzióhoz adjuk a tejsav 90%-os nehéz vizes oldatának 23 mg mennyiségét keverés közben, szobahőmérsékleten. Körülbelül 20 perc múlva tiszta oldat képződik. A laktát jelenléte világosan kitűnik a deuterizált dimetil-szulfoxidban /DMSO-dg/ felvett MMR-spektrumból. /1. ábra/. <

I ·___E_É_l_d_a

Laktát mg /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában feloldunk 1 ml deuterizált dimetil-szulfoxidban /DMSO-dg/. Az oldathoz 15 mg 90%-os vizes tejsav-oldatot adunk /ekvimoláris mennyiség/ keverés közben, szobahőmérsékleten. Ennek az oldatnak az MMR-spektrumát /2. ábra/ összehasonlítva a szabad bázis DMSO-d^-ban felvett MMR-spektrumával /3. ábra/, beigazolódik a sóképződés, például a vegyület nitrogénatomjával szomszédos metil- és metiléncsoportok jeleinek kémiai eltolódásaiból.

itt

I

- 40 lík__E_é_l_d_a

Laktát

A 11. példa szerint járunk el, 50 mg /1/ képletű vegyületet használva szabad bázis formájában és 23 mg /1,5 moláris felesleg/ vizes tejsav-oldatot. A megfelelő MMR-spektrum ugyancsak mutatja a só képződését /4. ábra/.

I

A tejsav és laktát elnevezés valamennyi fenti példában a racém DL-formát jelenti.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás az /1/ képletű vegyület vizoldható savaddiciós sóformáinak az előállítására, azzal jellemezve, hogy az /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában savaddiciós sót képző megfelelő reagenssel reagáltatjuk, és az igy kapott sót izoláljuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan sóformáju vegyületet állítunk elő, amelynek oldhatósága vízben, 25°C-on legalább 14 mg/ml.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan sóformáju vegyületet állítunk elő, amely egy hidroxi-karbonsavaddiciós só.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sóformáju vegyületként laktatót állítunk elő.
5. Eljárás gyulladásgátló hatású gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek az /1/ képletű vegyületet szabad bázis vagy gyógyszerészetileg elfogadható savaddiciós só formájában tartalmazzák, azzal jellemezve, hogy az i

/1/ képletű vegyületet szabad bázis vagy gyógyszerészetileg elfogadható savaddiciós só formájában gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval vagy hígítóval keverjük.
6. Eljárás gyógyszerkészítmények előállítására, amelyek az 1. igénypont szerinti sóformáju vegyületet vizes ···

- 42 fázisban oldott állapotban tartalmazzák, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti /1/ képletű vegyületet szabad bázis formájában gyógyszerészetileg elfogadható megfelelő hordozókkal vagy higitókkal keverjük olyan körülmények között, hogy olyan készítményt állítunk elő, amely a vegyületet vizes fázisban oldott állapotban tartalmazza.