HUT56988A

HUT56988A - Electrode for plasma burner

Info

Publication number: HUT56988A
Application number: HU904975A
Authority: HU
Inventors: Wayne Stanley Severance
Original assignee: Esab Welding Products Inc
Priority date: 1990-01-17
Filing date: 1990-08-10
Publication date: 1991-10-28
Also published as: BR9004384A; PL287337A1; HU904975D0; IL95273A; DE69014289T3; EP0437915B1; JPH03225727A; CA2022782A1; IL95273A0; DE69014289D1; DE69014289T2; AU6080890A; NO903473L; EP0437915B2; EP0437915A3; RU2028899C1; FI903867A0; NO903473D0; ATE114397T1; JPH0570250B2

Description

A találmány tárgya elektróda plazmaégőkhöz, amelynek segítségével növelni lehet a plazmaégők élettartamát.

Plazmaégőket elterjedten alkalmaznak fémek megmunkálására, például vágásra, hegesztésre, felületkezelésre, olvasztásra vagy hőkezelésre. Az ilyen plazmavágók elektródát tartalmaznak, és az elektróda, valamint a munkadarab között plazmaív alakul ki a működés során. Ugyancsak szokás a plazmaívet örvénylő gázárammal körülvenni, sőt bizonyos plazmavágók esetében a gázburkolatot örvénylő vízburkolattal is körüléveszik.

A fent leírt felépítésű hagyományos plazmavágói elektródája általában cső alakú test, amelyet jó hővezető képességű anyagból, például vörösrézből vagy vörösréz ötvözetből készítenek. A csőelektróda elülső vagy kibocsátó végén olyan zárófal van, amelyben emitter betét van elhelyezve és a plazmaív a munkadarab és ezen emitter betét között alakul ki. A betét olyan anyagból készül, amelyben az elektronokra vonatkozó kilépésű munka viszonylag alacsony, ami azt jelenti, hogy viszonylag alacsony az az elektronvoltban mért potenciálszint, amelyen egy adott hőmérsékleten a fém felületéről termikus ion emisszió kezdődik. Az alacsony kilépési munka következtében így a betét alkalmas elektronok emittálására, ha feszültség alá helyezzük. A betétet célszerűen hafniumból, cirkonból vagy wolframból készítik.

Az ilyen plazmavágókkal kapcsolatosan alapvető problémát jelent az elektróda viszonylag rövid élettartama, különösen, ha oxidáló gázzal, például a levegő oxigénjével működik. Ekkor ugyanis a gáz viszonylag gyorsan oxidálja a vö-3 rösrezet, a vörösréz kilépési munkajapedig az oxidálás következtében gyorsan csökken. Ennek eredményeképpen az emitter betétet körülvevő vörösréz oxidálódásával nem az emitter fogja az ívet hordozni, hanem az őt körülvevő vörösréz. Ha viszont ez bekövetkezik, a vörösréz oxid és a vörösréz maga is megolvad, ami az elektróda tönkremenetelét eredményezi.

Ennek megfelelően a jelen találmánnyal olyan eletkróda konstrukció kialakítása a célunk plazmaégők számára, amely a korábbiaknál lényegesen nagyobb élettartamot biztosít oxidáló atmoszférában is.

További célunk a találmánnyal olyan eljárás kidolgozása, amelynek segítéségvel a fenti elektróda előállítható.

A kitűzött feladatot olyan elektródával oldottuk meg, amelynek fejrészében a homlokfalon betétet tartalmazó üreg van és a betét emitter része alacsony kilépési munkájú fémből van és olyan hüvellyel van körülvéve, amely a fejrésztől teljesen elválasztja, sugárirányú vastagsága legalább 0,25 mm, anyagának kilépési munkája pedig nagyobb a betéténél.

A fejrész célszerűen hengeres sapkaként van kialakítva és fenéklapjának külső homlokfala az emitter rész és a hüvely homlokfalával van közös síkban. A hüvely homlokfalon lévő gyűrű alakú felületének átmérője legalább kétszer akkora, mint az emitter betét ezen síkban lévő felületének legnagyobb mérete.

A találmány egy célszerű kiviteli alakjánál a hüvely olyan palásttal és zárt fenékrésszel van ellátva, amely metallurgiai kötéssel van a fejrészben kialakított üreg falához kötve. A hüvely ily módon teljesen elválasztja a betétet • · ·

-4a fejrész anyagától.

Az emitter betétet körülvevő hüvely célszerűen fémből, például ezüstből van, mégpedig olyan fémből, amelynek felületén nehezen képződik oxid. Ez azért célszerű, mert meghosszabbítja az elektróda élettartamát, minthogy az ezüst és egyéb olyan fémek, amelyek felületén nehezen képződik oxigén igen rossz emittáló anyagok. Ily módon az ív továbbra is az emitter betét felületéről fog kiindulni és nem kerül át a vörösréz vagy a hüvely felületére, amelynek következtében megnő az elektróda élettartama.

A jelen találmány tárgya egy olyan eljárás is, amelynek segítségével a fent leírt elektróda előállítható és amelynek során először egy fémes félterméket készítünk, majd ennek homlokfelületébe üreget munkálunk. Ezt követően egy második félterméket állítunk elő, például rézből, olyan formában, amely jól illeszkedik az üregbe. A második félterméket ezután beillesztjük az üregbe és egy további üreget, például furatot készítünk oly módon, hogy az üreg hossztengelye merőleges legyen a homlokfelületre. Ezután emittáló betétet helyezünk a második féltermék üregébe.

Végül a féltermékek homlokfelületét közös síkba munkáljuk a betéttel és így alakítjuk ki az elektkróda fejrészét, amelyben a betétet egy gyűrű alakú további betét választja el az elektróda fejrészének anyagától.

A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti elektródával készített plazmavágó egy részének hosszmetszete, a

2. ábra a találmány szerinti elektródával készített plazmavágó egy további kiviteli alakjának alsó részlete metszetben, a

3. ábra a találmány szerinti elektróda előállításának első lépése, a

4. ábra a találmány szerinti elektróda előállításának második lépése, az

5. ábra az elektróda előállításának harmadik lépése, a

6. ábra az elektróda előállításának következő lépése és a

7. ábra az elektróda előállításának utolsó lépése, a

8. ábra a 7. ábrán látható kész elektróda előlnézete, a

9. ábra a találmány szerinti elektróda egy másik kivi- teli alakjának metszete, a

10. ábra egy további kiviteli alak metszete, a

11. ábra ismét egy kiviteli alak metszete és a

12. ábra ismét egy másik kiviteli alak metszete.

Az 1. ábrán látható 10 plazmaégő 12 fuvóka rendszert és cső alakú 14 elektródát tartalmaz. A 14 elektróda vörösréz vagy vörösréz ötvözetből készült cső és felső részén 15 csőből, alsó részén sapka alakú 16 fejrészből áll. A 15 cső alkotja lényegében a 10 plazmaégő geometriai tengelyét. Alsó részén 17 belső menet van és erre illeszkedik a 16 fejrész. A 16 fejrész kialakítása jól látható mind az első, mind a második ábrán. A sapka alakú elem 18 fenéklappal van ellátva és ennek külső 20 homlokfelülete néz a 12 fuvókarendszer felé. A 16 fejrész felső vége külső menettel van ellátva és ez csatlakozik a már említett módon a 15 cső 17 belső me-6netéhez.

A 16 fejrész fölül nyitott és a belső 22 üreget alul a 18 fenéklap zárja le (6. ábra). A 18 fenéklapban 23 hengeres tartó van kialakítva, a 22 üregbe benyúlóan, az ott lévő plazmaégő hossztengelye mentén. A 18 fenéklap 20 homlokfelületébe ugyanakkor egy másik 24 üreg van bemunkálva, a 2 3 hengeres tartóval egytengelyűén. Ez a 24 üreg általában hengeres és a 20 homlokfelület felőli végén 25 váll van kialakítva.

A 24 üregbe 26 betét illeszkedik, amely az 1. ábrán látható kiviteli alaknál 28 henger, amely a 16 fejrész többi elemével egytengelyűén helyezkedik el és gyűrű alakú 29 homloklappal van ellátva. A 29 homloklap ugyancsak a 20 homlokfelület síkjában van.

A 28 henger 30 fenéklapja párhuzamos a 29 homloklappal és érintkezik a 24 üreg fenéklapjával. A 2 8 henger is olyan fémből van kialakítva, amelynek viszonylag alacsony, 2,7-4,2 eV a kilépési munkája. Ennek megfelelően az anyagból könnyen lépnek ki elektronok, amikor a 14 elektróda feszültség alá kerül. Ilyen alkalmas anyagok például a hafnium, cirkon, wolfram vagy ezek ötvözetei.

A 24 üregben egy viszonylag kevéssé emittáló anyagból készült 32^ hüvely van elhelyezve a 28 henger körül, azzal egytengelyűén. A 32 hüvelynek henger alakú palástja és 34 feneke van. A 32 hüvely másik végén 35 perem van, amelynek felülete egy síkba esik a 16 fejrész 20 homlokfalával.

A 32 hüvely sugárirányú vastagsága célszerűen legalább 0,25 mm teljes hosszában és a 20 homlokfelülettel egy síkba * · * < « · «

-7eső felületének külső átmérője legalább kétszer akkor, mint a 28 henger átmérője. Egy 28 henger tipikus átmérője a találmány szerinti konstrukciónál körülbelül 2 mm, hosszúsága körülbelül 4 mm és a 35 perem külső átmérője 6 mm. A 32 hüvely többi részének külső átmérője körülbelül 4 mm.

A 32 hüvely olyan fémből készül, amelynek kilépési munkája nagyobb, mint a 16 fejrészé és ugyancsak nagyobb, mint az emittáló 26 betété. Ebben a vonatkozásban a 32 hüvely anyaga célszerűen legalább 4,3 eV kilépési munkájú. Ilyen anyagok lehetnek például az alábbi táblázatban bemutatottak:

Táblázat

Hővezetőképesség Oxidáció Olvadás- Kilépési (BTU-Ft/FTk-HrF°) ellenállás pont(F°) munka (eV)

Ezüst	242	magas	1761	4,5
Arany	172	nagyon magas	1945	4,9
Platánium	42	nagyon magas	3217	5,32
ródium	50	magas	3560	4,8
irídium	34	magas	4429	5,4
palládium	41	jó	2826	4,99
nikkel	53	jó	2647	5,0

A hüvely céljára alkalmazott anyagnak célszerűen jó hővezetőképessége, oxidáció elleni nagy ellenállása, magas olvadáspontja, nagy kilépési munkája és viszonylag csekély ára van. A fenti követelményeket összességükben az említett anyagok egyike sem elégíti ki, de a különlegesen nagy hővezető képességgel rendelkező ezüst előnyösen alkalmazható. Ha az elektróda hűtéssel van ellátva, az ezüstnek lényegesen alacsonyabb a működési hőmérséklete, mint a többi anyagé, tekintettel a nagy hővezetőképességére. Minthogy az oxidáció mértéke és az elektronemisszió is növekszik magasabb hőmér

-8sékleten, az ezüst alacsony olvadáspontja és kilépési munkája ebben az esetben nem játszik szerepet.

A táblázatban bemutatott anyagokon kívül alkalmazhatók olyan ötvözetek is, amelyek legalább 50 %-ban tartalmazzák a táblázatban megadott anyagok legalább egyikét és jól megmunkálhatók. Készíthető hüvely vörösrezet és a táblázatban bemutatott anyagok valamelyikét legalább 10 %-ban tartalmazó ötvözetből.

A bemutatott megoldásnál a 14 elektródát olyan 38 elektródatestben helyezzük el, amely 40 gázjáratot és 42 folyadékjáratot tartalmaz. A 38 elektródatestet 44 szigetelő burkolat veszi körül.

A 14 elektróda 48 furatában 46 cső van felfüggesztve, a folyadéknak, például víznek a 14 elektródán keresztül történő áramoltatására. A 46 cső átmérője kisebb, mint a 14 elektróda 48 furata, így a 14 elektróda 48 furatának palástja 46 cső külső palástja között gyűrű alakú 49 víztér van. A víz a rajzon nem feltüntetett rendszerből áramlik a 46 csőbe, körülfolyja a 23 hengeres tartót, majd visszaáramlik a 49 víztérbe és a 38 égőtestben lévő 52 furatokon át távozik. A 42 folyadékvezeték a vizet a 12 fuvókarendszerbe vezeti, ahol az örvénylő áramlással körülveszi a plazmaívet. A 40 gázjárat a rajzon nem látható rendszerből vezeti a gázt a hagyományosan kialakított 54 gázterelőhöz, amely bármilyen hőálló kerámia anyagból készülhet. Innen a gáz az 58 bevezető furatokon át az 56 gáztérbe jut. Az 58 bevezető furatok úgy vannak elrendezve, hogy a gáz az 56 gáztérbe örvénylő áramlással kerüljön. Innen a gáz kiáramlik a 12 fuvókarendszer 60

-9~ és 62 furatain keresztül. A 14 elektróda a 38 égőtesthez az 54 gázterelő és az 55 szigetelő segítségével van csatlakoztatva. Az 55 szigetelő tulajdonképpen a 12 fuvókarendszert szigeteli el a 14 elektródától.

A 12 fuvókarendszer 63 felső fúvókéból és 61 alsó fúvókéból áll, amelyek 60, illetve 62 furatokkal vannak ellátva. Jóllehet mindkét fuvóka célszerűen fémből készül, a 64 alsó fuvóka anyaga kerámia, például alumíniumoxid is lehet.

A 64 alsó fúvókét a 63 felső fúvókétól műanyag 65 távtartó és 66 perdítő gyűrű választja el. A 63 felső fuvóka és a 64 alsó fuvóka közötti ér képezi a 67 vízkamrát. A 63 felső fuvóka 60 furata egytengelyű a 14 elektróda hossztengelyével. Ugyanígy a 60 furat is hengeres, de felső részén, az 56 gáztér közelében kúpos letöréssel van ellátva, ennek kúpszöge körülbelül 45°.

A 64 alsó fuvóka 70 fuvókatestből áll, amelynek elülső, illetve alsó része és hátulsó, illetve felső része van, közepén pedig a henger alakú fuvókatesttel koncentrikus 62 furatot tartalmaz. Hátulsó végén gyűrű alakú 71 váll van kialakítva és elülső végén 72 kúpos szakasszal rendelkezik. A 72 kúpos szakasz ugyancsak egytengelyű a 62 furattal. A 71 vállat alulról a 74 sapka 73 pereme tartja, a 74 sapka pedig menettel csatlakozik a 44 szigetelő burkolathoz. A 71 váll és a 73 perem között 75 tömítés van.

A 64 alsó fúvókéban lévő 62 furat hengeres és egytengelyű a 63 felső fuvóka 60 furatával. A 63 felső fuvóka és a 64 alsó fuvóka egytengelyűségét 78 központosító hüvely biztosítja. Ez tetszőleges műanyagból készülhet és felső végé• ·♦ ····

-ionéi olyan peremmel van ellátva, amely bepattintható a 63 felső fúvókéban lévő körhoronyba. A 78 központosító hüvely ily módon körülveszi mind a 63 felső, mind a 64 alsó fúvókét. Mielőtt azonban az összeszerelés sorsán a 64 alsó fúvókét a 78 központosító hüvelybe illesztjük, előbb a 66 perdítő gyűrűt és a 65 távtartót kell beilleszteni.

A víz a 42 folyadékvezetékből a 78 központosító hüvelyben lévő 87 nyílásokon át jut a 66 perdítő gyűrű 87 befecskendező furataihoz és innen kerül a 67 vízkamrába. A 87 befecskendő furatok a 66 perdítő gyűrű kerülete mentén tangenciálisan vannak elrendezve, hogy biztosítsák a folyadék örvénylő áramlását a 67 vízkamrában. Innen a víz a 64 alsó fuvóka 62 furatán át halad.

Az ábrákon nem látható tápegység a 14 elektródához a munkadarabbal sorba van kapcsolva, a munkadarab pedig földelt. A működés során a plazmaív a 10 plazmaégő emittáló betétje és a munkadarab között alakul ki, ahol az emitter katódként, a munkadarab pedig anódként van kapcsolva.

A plazmaívet a hagyományos módon indítjuk be, segédívet képezve a 14 elektróda és a 12 fuvókarendszer között, majd ezt a segédívet átvisszük a munkadarabra a 60, illetve 62 furatokon keresztül. Mind a 60, mind a 62 furat részt vesz a plazmaív intenzifikálásában és kollimálásában és a plazmaív örvénylő vízárammal van körülvéve, amikor áthalad a 62 furaton.

A 2. ábrán a találmány szerinti elektróda egy másik kiviteli alakja látható, ahol a fuvókarendszer az 1. ábrán bemutatott-tói eltérő, de maga a plazmaégő lényegében azonos

-11kialakítású. Itt a fuvókarendszer 90 felső fuvókája csonkakúp alakú 91 furattal van ellátva és a 92 alsó fuvóka viszonylag lapos kialakítású, 93 furata pedig hengeres.

A továbbiakban a találmány szerinti elektróda előállítását ismertetjük. Az eljárás első lépéseként a 3. ábrán látható 94 hengeres hasábot készítjük el vörösrézből vagy vörösréz ötvözetből. A 94 hengeres hasábot alul 95 homloklap, fölül 96 hátlap határolja. A 95 homloklapba befúrjuk a 22 üreget és kialakítjuk a 25 vállat. Ezekről a 14 elektróda írása során már említést tettünk.

Ezután elkészítjük a 98 betétet, célszerűen ezüstből és olyan alakban, amely pontosan illeszkedik a 22 üregbe. A 98 betét elkészíthető esztergálással is, de célszerű a szöggyártáshoz hasonló módon hidegsajtolással előállítani.

Ezt követően a 98 betétet beillesztjük a 22 üregbe és metallurgiai kötést hozunk létre közöttük. Ennek egyik lehetséges módja az, hogy a 98 betétnek a 22 üregbe történő behelyezése előtt 99 tárcsát helyezünk a 22 üregbe. A 99 tárcsa ezüst forraszanyagból, például 71 % ezüstöt 1,5 % nikkelt és vörösrezet tartalmazó ötvözetből van. Célszerű a 99 a tárcsával némi folyasztószert is a 22 üregbe helyezni, hogy a réz felületéről az oxidokat eltávolítsuk. A 99 tárcsa után a 98 betétet is elhelyezzük a 22 üregbe a 4. ábrán látható módon, majd az egész 94 hengeres hasábot a keményforrasztás létrehozásához szükséges hőmérsékletre hevítjük. Nyilvánvaló, hogy ez a hőmérséklet jóval alacsonyabb a 94 hengeres hasáb és 98 betét olvadási hőmérsékleténél. A hevítés során a 98 betétet a 22 üregbe szorítjuk, aminek kö-12vetkeztében a megolvadt forraszanyag a 22 üreg fala mentén felfolyik és tökéletesen beborítja a 94 hengeres hasábban lévő 22 üreg és a 98 betét egymással szemben fekvő felületeit. A lehűtés után a keményforrasztással létrehozott viszonylag vékony réteg köti össze a 94 hengeres hasábot és a 98 betétet. A forraszanyag réteg vastagsága általában 0,0250,15 mm (lásd az 5. ábra).

A következő lépésként a 98 betétbe a 6. ábrán látható 100 furatot készítjük és a 7. ábrán látható módon elhelyezzük benne a korábban már említett 28 hengert. A 98 betét és a 28 henger összekapcsolása besajtolással történik. Ezután az egész 95 homlokfelületet síkba munkáljuk és megkapjuk 16 fejrész 29 külső homloklapják. A 98 betét alkotja ezután a 16 fejrész 32 hüvelyét, a korábban már leírt módon.

A fenti műveletek elvégzése után esztergáljuk ki a 94 hengeres hasábból a 16 fejrésznek a 6. ábrán látható alakját. Ennek során a munkadarabban üreget esztergálunk és kialakítjuk a 102 gyűrű alakú teret, amely körülveszi a 16 fejrész 23 hengeres tartóját. A 102 gyűrű alakú tér a 28 hengert és a 32 hüvelyt is körülveszi és ily módon lehetővé teszi, hogy a hűtővíz megfelelő hatást fejtsen ki a 16 fejrész minden elemére.

A 94 hengeres hasáb külső palástját az adott elektróda konstrukciónak megfelelően alakítjuk ki, a felső részen lévő 104 külső menettel együtt.

A 9-12. ábrákon a találmány szerinti elektród... alkatrészeinek további lehetséges kialakításait mutatjuk be. A 9. ábrán például olyan 16a fejrész látható, ahol 22a üreg és a

-1332a hüvely külső palástja kúpos kialakítású.

A 10. ábrán látható kiviteli alaknál a 16b fejrész homloklapján átmenő furat van kialakítva és ily módon a 32b hüvely hűtése közvetlenül történik a 16b fejrészben áramló hűtővíz által.

A 11. ábrán olyan 16c fejrész kialakítás látható, amelynek hossztengelye mentén központi furat van és az egész furathosszban 28c henger van 32c hüvelybe illesztve.

A 12. ábrán látható 16d fejrész hasonló kialakítású, itt azonban mindkét oldalon külön 28d henger és 32d kúpos hüvely van elhelyezve.

Természetesen a bemutatott kiviteli példák csupán a találmány illusztrálására szolgálnak és nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti elektróda még számtalan változatban kialakítható a csatol igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Elektróda plazmavágókhoz, amelynek fejrészében a homlokfalon betétet tartalmazó üreg van és a betét emitter része alacsony kilépési munkával rendelekező fémből van és olyan hüvellyel van körülvéve, amely a fejrésztől teljesen elválasztja, sugárirányú vastagsága legalább 0,25 mm, anyagának kilépési munkája pedig nagyobb a betéténél.
2. Az 1. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hüvely anyagának kilépési munkája legalább 4,3 eV.
3. A 2. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hüvely ezüstből, aranyból, platinából, ródiumból, irridiumból, palládiumból, nikkelből vagy olyan ötvözetből van, amely a fenti elemek közül legalább egyet legalább 50 tömeg %-ban tartalmaz.
4. A 2. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a olyan ötvözetből van, amely vörösrezet és az ezüst, arany, platina, ródium, irridium, palládium, nikkel elemek közül legalább egyet vagy ötvözeteiket tartalmazza, ahol a vörösréz és a felsorolt elemek összes mennyisége legalább 10 tömeg%.
5. Az 1. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a fejrész vörösrézből vagy vörösréz ötvözetből van.
6. Az 1. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy az emittáló betét hafniumból, cirkonból, wolframból vagy ezek ötvözetéből van.
7. Az 1. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemez-

-15ve, hogy a fejrész hengeres sapka és fenéklapjának külső homlokfala az emitter rész és a hüvely homlokfalával van közös síkban.
8. A 7. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hüvely peremének külső átmérője legalább kétszerese az emittáló betét homlokfelülete leghosszabb méretének.
9. Elektróda plazmavágókhoz, amelynek fejrésze hossztengelye mentén elülső és hátulsó részből áll, azzal jellemezve, hogyaz elülső rész keresztirányú fallal van határolva, amelynek homlokfelülete merőleges a fejrész hossztengelyére és ebben a homlokfelületben olyan üreg van kialakítva, amely a hossztengely mentén nyúlik a fejrészbe és az üregben olyan betét van, amely tartalamaz

a) hengeres emittáló betétet, amely egytengelyű a fejrész hossztengelyével és homlokfelülete a fejrész homlokfelületének síkjában van, anyaga pedig alacsony kilépési munkával rendelkezik, és

b) hüvelyt, amely az emittáló betéttel egytengelyűén van az üregben elhelyezve és amelynek sugárirányú vastagsága legalább 0,25 mm a homlokfelületnél, továbbá amely olyan fémből van, amelynek kilépési munkája nagyobb, mint a fejrész, illetve az emittáló betét anyagának kilépési munkája.
10. A 9. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hüvely palástja az üreg falához van kötve és homlokfelülete a fejrész homloksíkjában fekszik, körülvéve a betét homlokfelületét, külső átmérője pedig legalább kétszerese a betétének.
11. A 10. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemez-

-16ve, hogy az emittáló betétnek olyan belső határoló felülete van, amely a homlokfelülettel szemközt van elhelyezve és ahol a hüvely zárt fenéklappal van ellátva és ez a zárt fenéklap az üreg falához van kötve, továbbá körülveszi a betét hátsó falát és elválasztja azt az üreg falától.
12. A 11. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hüvelynek gyűrű alakú pereme van és ennek homlokfelülete nagyobb átmérőjű, mint a hüvely átmérője.
13. A 12. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a hengeres tartó hátsó vége nyitott és a fejrész csésze alakú.
14. A 13. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a fejrész keresztirányú határoló fala hengeres tartóval van ellátva, amely benyúlik a hossztengely mentén kialakított üregbe és a hüvely, valamint az emittáló betét ezen hengeres tartó belsejében van elrendezve.
15. A 9. igénypont szerinti elektróda, azzal jellemezve, hogy a fejrész vörösrézből van.
16. Plazmavágó, amelynek olyan elektródája van, amelynek fejrésze hossztengelye mentén elülső és hátulsó részből áll, azzal jellemezve, hogyaz elülső rész keresztirányú fallal van határolva, amelynek homlokfelülete merőleges a fejrész hossztengelyére és ebben a homlokfelületben olyan üreg van kialakítva, amely a hossztengely mentén nyúlik a fejrészbe és az üregben olyan betét van, amely tartalamaz

a) hengeres emittáló betétet, amely egytengelyű a fejrész hossztengelyével és homlokfelülete a fejrész homlokfelületének síkjában van, anyaga pedig alacsony kilépésű mun-

-17kával rendelkezik,

b) hüvelyt, amely az emittáló betéttel egytengelyűén van az üregben elhelyezve és amelynek sugárirányú vastagsága legalább 0,25 mm a homlokfelületnél, továbbá amely olyan fémből van, amelynek kilépési munkája nagyobb, mint a fejrész, illetve az emittáló betét anyagának kilépési munkája, a hüvely pedig olyan külső gyűrű alakú homlokfelülettel van ellátva, amely a fejrész homloksíkjában fekszik és körülveszi a betétet, továbbá a plazmavágó tartalmaz az elektróda homlokfala előtt elrendezett fuvókarendszert, amelyben az elektródával egytengelyű furat van, az elektróda emittáló betétje és a munkadarab között a fuvókarendszert furatain át plazmaívet létrehozó elemeket és a fuvókarendszer, valamint az elektróda között örvénylő gázáramot létrehozó, valamint a fuvókarendszer furatain át a munkadarabhoz áramló plazmaívet létrehozó elemeket.
17. A 16. igénypont szerinti plazmavágó, azzal jellemezve, hogy a fuvókarendszerben felső fuvóka van az elektróda homlokfalával szemben és a felső fuvóka központi furattal van ellátva az elektródával egytengelyűén, továbbá alsó fúvókét, amely a felső fuvóka alatt helyezkedik el és amelyben ugyancsak átmenő furat van az elektróda és a felső fuvóka tengelyével egytengelyűén el|helyezve, továbbá a plazmavágó tartalmaz folyadékáramot a felső és az alsó fuvóka közé bevezető elemeket.