HUE028520T2 - Jármûkeret elülsõ modul jármû utánfutóhoz - Google Patents

Description

darmüfeerei elülső modul jármit täfeÄtöh«*

AiecMMÜsrük? A jelen találmány tárpa: jármiíkerei, különösen jármhkéret eihisömodni ívelielülső résszel ellátott jármű Után-intő jármúkcretéhez. A jeiráá tárgya továbbá JárovJi^^fáftiilÖlsíiöS:. AAÄtolilÄ: M utánfutók általában olyan j&pÄoretet rtÍ!^a^:®«»írhö§Sgía«^b6í isbeiVäAiiÄkhöi áll,: átsik âliaià» ban hegesztéssel vannak összeálíltva. Az is Ismert megoldás, hogy a jánnűkereteket több modulból állítják ősz* sze, amik ugyancsak hegesztéssel vannak összekötve, A jármiíaívázaknak van egy Misé része és egy elülső része, amelyek ugyancsak modulárisan készíthetők p össz®szereihetök. Nyerges utánfutóknál az elülső rész egykirálycsappi ^ amelyre az utánfutó csatla koztatható. Az alvázra felépítmények. példán! billenő teknő, lapos plató vagy egy konténer ültethető lel és kapcsolható ósszé azzak

Az ismén jármükeret előlsö modulök iélülüézetben általában négyszög alakúak. Mindegyik, lényegébe« elölről hátrafelé haknid hosszíárió az elülső részén legalább eg>: keresztfartovai van összekötve, amik lényegében merőlegesek a hossztartókra, és thirsókét oÄInkon a hrnsztarfökhöz vannak hepsztve. .A.: W& bszamó pküménlöiín egy olyi«:^üftítÖ'aÍváá^:gátóSt:bó félpóá£öóslkÍüi,:Mr:h^Íi^· tókkak és élői egy kíráiyesappar ellátott nyeregiartővál van ellátva. Az alváz: tbbh részből egy hátsó része hosstartókkal és egy nézetben szögletes alakú, és két párbazamóSAössziánút tartalmaz, válamlnt légalább égy, a hössztartökrä mérő^ legesen futó keteszttartót, ami a hossztartókkal össze van hegesztve, A DE lu 2007 025 041 B'3 szátnú dokrupeáttítsr egy ívelt szegmenssé! és egy hátsó szegmenssói féndÂézS hossztartói mulat be egy félpótkocsi alvázához. Mindkét szegnteos lémezálakttássái készük tanökaktänalmaA,: amelyek egy függőleges gerincből és legalább egy,a gerincek végesremegláftotl hevederhöi állnak, és egy kap esolám tartományban vannak egymással összekötve.

Az US 2 SO? 845 A és az. US 2 329 408 A join dokmoeatnmok jármű utánfutó alvázat írnak le nyergesvom átokhoz, amelyek két p&rhnzamöáaá linó, es egymáshoz távközzei elrendezett hossztartóból és egy hajlilotí elülső részből állnak, ami a hossztartókat épmással összeköti. A DK 298 20 320 IH jelű dokumentum egy ölyán |érmú utáníntót ismertét, ami egy billenőtekhi rakodőláplá-hói áll, legalább két, egymással csuklóst«« összekapcsolt platform-résszel, amelyek legalább egy kereszítartó köritI egy szét hajtőit és egy összecsukott állapot között biiisáíhetök,

A:tálÍüilfe.b4ogipiM Λ jelen találmány szerinti megoldás egy járműkáréi elülső moduli mutat be egy taánlbíő alvázához, aminek van egy, a vontatóján»!! leié eső elülső része és egy a vontatójárművel ellenkező oldali hátsó része. A találmány ááefinti jármiikeret elülsÖsmednl tartalma? ezen kívül egy első híggóleges gerincet egy első spenes szakasszal és egy első íves szakasszal, yálaniisn ep második függőleges gerincet egy második egyenes sÉikasszaf és egy második íves spkasszal, aho! az első íves szakasz és a második íves szakasz egymássá! össze várt kapcsolva, ilyen módon ep iveit eillsámodui aíakithmő ki, «hol! felÂÉÂ&M ôîüîsô rész zárt,; a hátsó rész pedig nyo toll EzéüMvld ««Μ egyenes szakasz és áftháktxifk egyenes szakasz az elülső rész .felől.v#Mtsó rész felé szély mttóan vannak kiaiakdva. .AJsIáhnány «göanti jártifiétet elühö modul esekm jelentőse» csökkenthető azon « függőleges, hegasziési var-*8Ä:äzfo%iam8fyek: .&hatyoma«yos. felülnéaîtben szögletes konsftuhoönäf szükségesek, ahoi a kéfeáztíkrtóí keif Összehegeszieni. E:/.m túlmenően ívesebb függőleges hegesztési varral eseté« csökkeni-hete a szëîfeézetbe hovitChöenergsa mennyisége is, miáltal a jármukért« elülső modul ternukus igénybevétele úsökkentheső. Ez a gyártási költségek és 3 hegedje;·! idő csökkenése indict; csöksems még, az áltálában a he-gesztő-d varratok környezetében jelentkező poteadáhs törési hedyek szánta; is.

Ezen tólmenöen a találmány -szerinti járműkén» elülső muduloái csökkenthető amsak a veszélyt: is, hogy a forduláskor fellépő iíáaóíi;sz;ji;ségék ::küvetkc.ztébsn a vottójáiroú és -a* utánfutó között élheíyeskédÖ'tóiÉiÜlító, :piîeïn»ïiïîkiiS: éíCVíigy .ittfü^sériiîjeîïok:» vagy akár elszakadjanak;, iáiáhnásy isprioti Jármókejél eíüísS tnodai esotéifebbsökköp :¾¾ esetleges „beákadásí helyek” száma Is. .Álaláltnány egy eélsxerü·klvIÄ^^i^iMikö·.modul :taft»lmaz tőég egy «kő-fÂiievéâéi|:ÂM':4k§ függőleges gerinc felső részévéi vsa összekötve, és egy második felső hevedert, ami ét második függőleges gerinc felső részévei var; össéökőtvé. Az első függőleges gerinc uz első felső hevederrel együtt képez égy éís& hösszíartők és« második1 függőleges gerlhé 0 második függőleges hevederrel képez egy második: hossztártŐE Célszerűen az első hossztartó és a második hossztartó "f prolii; képez,

Egy másik céiszérö ki vhéíiíáldkfsái az első feggö leges gerinc és a második függőleges géririe egyetfea darabból von kialakítva, Íz: áz egyeli én : függőleges geri ne. tarhalmáregy. el ső egyenes szakaszt és tartalmas egy íves részt, sont az első és második Íves szakasz alkok valamint a: második egyenes szakaszí. lnnél a kialakításnál a jartnn-keret elülső modul sem tartahnaz Miggőíeges hegesztési varratokat, mlálfeí a gyártási Ide és a gyártási költségek továbbcsökkenthetők.

Az első felső heveder célszerűen az első függőleges gerioeeei legalább egy első hegesztési hellyel van össze-knpsoiva, és a második felső heveder a második függőleges gerineeei is legalább egy második hegesztési varrat segítségével van összekötve. Célszerűen vannak még további első ésmásodtk hegesztési varratok meghatározott ímsszhan, abtik az első függőleges geiiacbői és az első felső hevedérbőí az első hossztartót, vaiarnint-a niásodlk függőleges prioeből és a második hevederből a màso|ik:lfe^8^rt#Mpsïfe..Âvàbhi:kiviôéii aíakoknáf az első és második felső heveder az első és második függőleges gerineeei ts^es hossza mentén az első és második függőleges gerioeeel Össze van hegesztm

Az egyik kiviteii alaknál az első függőleges gerinc és a második felggöleges gerinc egy darabból lehet kiaiakit-va, amikor is m első felső heveder és & második felső heveder külön alkatrészek, amelyek az átmenő függőleges gerinccel vannak összekapcsolva. Célszerűen az átmenő függőleges gerinc hajlítod, és ez képezi az íveit eh'iiső feszt. Ehhez az első felsőheveder és a ínásodlk felső heveder össze Jöhet kötve az aM„ís:«ásc^ll,#^öl.«gő8 gerinc felső részével. Célszerűen az első felső heveder és a második felső heveder egv lemezből van kivágva ügy,; hogy az első felső beveder és a második felső is. A találmány egy toásik vábozaiát egy {jfánfefe alváz képezi, A találmány szerinti jármőkeremek van egy hátsó keret része egy első fő hossztartóval és egy második fő hossztartóval, ami az első fő hossztartóval lényegében párhozaísostm van elhelyezve, és egy, a íaláhnány szerint kialakítót; jáonükeret első rész modullal vannak kabinéivá,. À* els® 1%kdfegas gerinc .«2 éMlö hossztartóval,:« màsoàlk.ibggô%«S:.:gm»e «::«Äs&ik Ü hösK^srtosI: vaft iössxeks^csolv^.

Egv tö^äfcMM^iteli alaknál a?. ®tó hfeft szakasz eiso végees s második iveit szakasz inásödik vége köZYetfenüi vâiv egpîsâss&amp;kbs&amp;^begesztve. Cíé!szeíö<í8 az első és attfeodsk Ives szakasz tompa íllesztésisel csatlakozik egy~ máshoz. Még egy további kivitek alaknál a járamkeret eiülsS íntsSöluiítsíbsííz egy é!sö aí$.ó hevedert, arm az első íltggib· leges geríae alsó rêszéM^asô.iteskâîve,:# -«gy antelffc·· áis&amp;bevederh anil á második lüggőleges gering-«fel rÉ&amp;ével vsa összekötm Méiszetfeen sz első .feM heveőery szélső· föggőfeges gerinc éssA első alsó heveder agy első^hossztartót képez egy kettős T profillal, éca második felső hmdefpatmàsodifc :#i :fe.mé* mdik alsó heveder egy nsiKodik hossztartót képez, ngysmesakkettösT profillal.

Az élső hossztartót ős a második hossztartót egy további kiviféíi alaknál L-proflk kerek profik négyzeies profil, ovális prolii vagy ezekkoínblíiáőióiakőpezMlv

HasöPlÓan ahhoz, ahogy az első: ős második l&amp;lső heveder, ügyanagy az első ős tná-Södik alsó heveder össze lőhet kőivé vagy hegeszfve a hlggőleges gerinccel: legalább egy helyen, és: ezeken a. helyeken például kälöafcözö hosszüságő hegesztési varratok alakhhafek ki. Aftfcrostívr módon az első ős második alsó: heveder az első és: második függőlegesígmmceéhazéíső és második függőleges gerinc teffes hossza mentért össze lehel: hegeaztve, ÄÄlmäßyaxAö|teli®s^t:'el8l&amp;t.:mö4^':^^^a^ ezen 'kívüli egy htriőlapot:, ami az első függőleges geeme és a másmlik hlggölcps gerinc áljára vp erősítve. A tariőiap célszerűen az első függőleges gerinc és a második htggőiegeaprirtc között helyezkedik el, és a föggöiegcs öikozőerőknék egy v»«ôjàraÂÂiMÿërëg* kupimigJapm tőttánő áíadásáea szölgák Egy eőlazefü kiviteli alaküái a tartoiap helyettesítheti: a hoásztarlok alsó hevedéről, «itäi jelentős súlycsökkentést eredményez. Alternatív ísödon a tartoiap Mifeb^:«^slts«:a».slséíí^véő derek alsó részére.

Egy töváfeBl kiviteli alaknál a tartoiap egy olyan elülső peremmel van elMva, ami ferdén feilele van hajlítva, Ez a felfelé hajlított perem, ami a járműkárét oiidsá modul hosszirányban tatáíhaM, a vottőjámtüvet a jámtűkeret elülső modullal kapcsolj« össze, Hz lékettwé teszly bogy a vonójármü rábtfásakor. általában báfmmenetben, a vonőjármd ffeiöti nyeregküphmg km a tttttőiap alá ketlfpn ügy, hogy az atànM6âÂlfii^jiap.:i.¥ôr#jànnô. felöli nyèregktiplüng lapra lefeküdjék, és egy, a tartólapon elhelyezkedő klráiyes^ön a vonójármö felőli nye-regkupltmgön reteszelhető legyen, lnnél a klaiákltásnái elkeriiibetö, hogy a tariőíap ütközési oldalán a nyereg-kupíttftg lappal érintkezésbe kerüljön. A taláímány szerinti jármöksreí elük» modul tartalmaz még ennél a kiviteli alaknál legalább egy első kereszttab· töt, ami az első függőleges gerinc és;«' tnàsœÂÉ^^©^t:p®te:i^Âé^^rif&amp;t5te^ a'Miiljfesap· elÄS©-lyezkedik el. Bgy további kiviteli áfák szeönt fegaflP két ketesztfariö létezhet, amelyek az else függőleges •gerne és a második függőleges gerinc között helyezkednek el. ícélszertlen a második kereszttartö hosszirányban a királyesap mögött helyezkedik el. Az első és tnásödik kereszttanő a fepsijáttnilkeref elülső modul stábtiitását és metevségcf növeli. A bemutatod jármökeret elülső modul· tartalmazhat stég legalább: egy támasztó hossztartót,®!®! az éisöíüggőls*· •ges gerstte első íves rariömátsyávsi vagy a második függőleges gerinn második íves tartpmáriyával vas összekapcsolva, és: az első íliggölages gerinc Is a második függőleges gerinc között lényegében élőiről hátrafelé ttyti·· jik ki, A fegalább egy táíoasztö ltpssztartő ibkozzá a stablihást: és® merevséget: az elülső het^tmodtdnál. Céisze- men teher egy etsö támaszd Itossäsrtö hosszirányban baloldali a Iciráíycsap mellett és egy második támasztó hossztartó hoss/iványban jnbls íddidi a kkályésap mellett elhelyezve, Egy ilyen kialakításnál mmdkét hossztartó együn a legalább egy keresKlfiirtővgl mini! a tStfőlüfJOi, mind pedig a teljes jánnükeret elülső moduli merevíti és esösin, ami egy optimális, vtŐeioSKlást és optimálisíBróbrlyamoi biztosít a vonőjórmö oldali nyeregkuplung lapra ható támapíósrők vonatkozíMban, Járaiékoskn S:|áttBÜkemt elliisb módid merevitékéhez, a legalább egy SÉnasztő hossztartó előnyösen ágy van kialakítva* hogy tart egy billentő kcnszol?, amin van egy nmnkabehgesk ami egy, a jármftkeretw Untért billenő teknő emeléséi: vágKióCélsKeröea kél: lámas^íó .hőtsKíartői: lebet alkabnazm, amelyeken a billenő bamkanesigs·-rek talpa rögzíthető.

Tartalmazhat a találmány jármokéiul: még egy jikmíikerei: átmeneti iettöioápyt % ami n jönne hátsó iartemánya és a járműké rét elülső modulit között lehet elrendezve. tatalma? kei lő hossztartót, amelyek például kettős T-profílként vagy h-ptofilkém, esetlég ;ohtszeí vényként lehetnek Malakifva, Célszerűen a járatűkersí elülső modul írnssktarsőí feőköiti oídaltávuJság kisebb, elint: a jltnitlkeret: hátsó táriőitiáíty főtartói közötti távolság, Egy célszerű ki vitelt alaknál a járműkéről elülső modul hpsSäimiöinäfe magassága kisebb, mint a jármű hátsó tartomány hossztartóinak magasság».

Meg egy további kiviteli alaknál a találmány szerinti íves lármőkeret elülső modul egy kör alakú lüggőleges gerinccel van dllf-us* aminek haladási irányban jobb és bal oklaláh egy-egy függőleges, gerinc van tasgenélálk sa«, és: lényégében elölről hátrafelé kinyúlva felerősítve. A kör áláká fü|güléps ppmő iéhetípéidául ép csőd-arab, aminek lofso oldala egy gyűrű alakú fétiséi lie vederrel lehet ellátva. Bűnéi» kialakításnál a IHggölegcs gerincek elülső íves szakasza ás a szemben fekvő hátsó íves szakasz egy kereszíiariő· helyettesit, és a jármökereí elülső modult tovább erősíti, A t^hiáp-:^^li|áí«Ök«M:.«^:-'Wáslk: kiviteli alaknál e^'#^ètfepçsiÂMt: :képe2hó&amp; Ehnéí a kiviteli alaknál a jáomikerét tartalmaz egy a járműkére!: elülső modulon elrendezett mtmkahetiget fabőfc Mii egy, a jáooükerette felszerelt biíienő teknő emelésére szolgál, valamint egy, a járműkére! hátsó részének hátsó végén elrendezeti billentő tengelyt, ami körül a billenő teknő forgatható. A találmány további tesz letelt kivitelt judoikon mi/ ïegitségévél ismertetjük, A rajzon az 1, ábra a találmány szerint i járműkére* elü iső modul: fel ülné sete, a 2 ; ábra az If ábrán bemutatót; játmükeret elül# modul prspektlvíta nézeti képe, a 3, ábra égy további perspektivikus nézeti kép, amin az 1. és 2. ábrán bemutatott járatSkemt elülső modul iáthaiő, a 4. ábra a találmány szerinti járműkére} perspektivikus nézete egy a találmány szerimi : jármfikoret: elülső moduliai együtt, és az A. ábm :iâ:tôïâliïbiài'iiÿ: :SÂéri?ïtI:ján«öker^í--'!eliü!lls:^éb4ödy»í::^y további kiviteli alakját irtuiBija. A jelen találmány leírásakor a inegadott tráhyok egy ntánfaié haladási irányához vannak viszonyítva. Az oldalsó irány ami az tháhőitó haládásí yeldörám:méróieges Irány, és a jobb és baííráttynak téléi ineg. A leírásban η* egymással ősszekspaolí kifejezésen azt. áljuk, hogy két vagy több alkatrész van tarkmsány egy ezek as elemek egyetlen alkatreszt is képzőéinek. Célszerű lehet adó« esetben, hogy az első ibggileps: prise és tt második íhggöíege» gerinn egyetlen «arabból készüljön, és így tt járrnőkenb: elülső model csupán egy átmenő ihg|bfepS :prim:csl: tendeikezlk;, en» az első egyenes szakaszt az első és második tm ázak« •sîîâkâSHü^îmftm Egy ilyen ^isk^ài- a u alsó hevederek is egyetlen darabból lehetnek kialakítva; A mláithány szerinti lun járműkárét eltilsd iiiedul egy eéiszerű kiyítelist!álí|aaz A3, ábrákon ílálfiatŐ,

Az Ití látható 100 jármöketet elülső modal tartalmaz egy 110 első hosszfeüÜ#W ··!· i 10 első hossztartó egy 112 első egyenes szakaszból és egy 114 első íves szakaszból áll líasüídó módon a 12Ö második hossztartó egy 122 második egyenes szakaszból és cgs 124 második lyes szgfcgsAlAl áll, .A. 114» 134 eltek illetve második sves tartó ágy von kialakítva, hogy felüinézahsa a szakaszhoz kénest hajlítva látszanak, Λ 114 és t2-l első és második íves tartó lehet például állandó sugarú félkör alakban idaktkitva. Kialakííltató azonban a ! 14 és 124 első, illetve másodé Ivfcá 'Szák8^''^íl}».iííniéőön is, például úgy, bogy több szakaszból van kialakítva oly módon, hogy felnhézetben egészében. 4 f1 4 124 alsó, üfetve mdMdlkdvp szakaszt alkossák. A 114 él SÓ Íves szakasz és a 124 második íves szakasz felőlnézetbea élőből zárt, hátából nyitóit kialakításit. Céiszérléh az égyidással összekötőn 114 és 124 cKö és második- Íves 'S^ÄÄlad^eibuil lényegében U-aiakó vagy V-alaká. A 112 élsó egyenes szakasz,: illetve a 122 második égyénés szakasz lépégében báítisról élőre halad, és varrat nélkül mégy át a 114, $&amp;$·*&amp;&amp; MbbHá^ötásódik· Íves szakaszba, A l ÖÖ prmókeret elsó módit! hátsó része az a szakasz, ahol tt 1SI és 122 egyenes szakaszok vasműk. A 1 12, Í22 élsŐ és második epenes szakasz ilénpgéísén egy « szög ahnt hajlik egymáshoz hátulról előre úgy, hogy"á::IÍ2 első azáfeász és a 122 második szakasz elbírói hátrafelé széttartónk, avar. a Π2 elsó egyenes szakasz és a 122 második egyenes szakasz egympíólinert: oldak távolság» előírói hátrafelé növekszik;

Egy további kiviteli alaknál a 1 !0 első hossztartó és a 120 második hossztartó egy darabból van kialakítva oly módon, begy a 1(10 jármukéról felső modul csak egyetlen tarlóval rendelkezik, ami az L ábrán bemutatott íves kiakikitásó. Egy további k; vitel; alaknál a 100 játmákeret elülső módid három hossztartóból is áiihat, nevezete· sert egy olyan hossztartóból, ami a 113 első egyenes szakaszt képezi, egy hoss/tatttdxd, pr| a 114¾ 124: alsó |s tnásodtk Íves szakaszt képezi, és egy hossztartóból, an» a 123 második egyenes szakaszt képzi. A 114 első íves sZaltásznak van egy 116 első vége, és a 134 másotok íves szakasznak ys«! egy 126 második vége, A ! lő első vég Ás d ! 3 b második végit 114, 124 első és második Íves szakasz azonos végén táláihatő, ahol a 112,122 egyenes szakaszok nem csatlakoznak Az I. ábrán látható, hogy aÉlóéiső vég és A l^őntlSödik vég egymással tómpa illesztéssel vannak összekötve, például 130 hegesztés! varrat segítségévé!, Így a 114 es 134 nÄ#.äStisodik'-'to;p^asz. a 100 járműkáréi elülső modul Íves első részét 'képzi. A 2. ábrái) az is látható, hogy a ! 10 első hossztartó egy Si? elsó felső heveden, valamint egy, a ! 1? első felső hevedered összebepsztett 1 ! 8 első lüggőfcgís; gerásed tartalmaz Hason lóképpen tartalmaz a 120 második hossztartó egy 12? második felső hevedert, és egy a 127 második heveden«! összehegesztótt 128 második ing-gőlégés gerincet, A UK) jánnükereí eiső rtíodtiinák az I, ábrán látható feiölrtézetén a 118 első ivtggőleges gerinc és a 128 második függőleges gerinc szaggatott vonallal van ábrázulva, tnimhogy a 11/ első felső heveder, illet- vs a 12? második felső heved« mindig &amp; HS első függőleges gerincet, illetve « 128 második ílggöieps gerln-· féíM#l A H? és 127 első és és 128 első és második lüggöiégés gerinccel együtt agy T alakú HO és 120 első és második hossztartót képez. A i3:2 és 127 első és második felső hevedimtek ä 118 és 128 első és második princcd történő összehegesztése a 1 iO és 3 20 első és második hossztartó tehes hosszában történhet. Alternatív fehetöség, hogy a i 17 és 327 első és omsodik felső Pvsdért a 118 és 128 első és második gerinccel több első és második hepsztési varrat kap-csolja össze. A 2, á brán az is iáthatővhogy a 117, illetve 318 első felső heveder, illetve első függőleges -gerinc a 114 első íves tartomány 116 első végénél van a 127 második felső hevederrel, illetve a 128 második feggőleges gerinccel a 124 második íves szakasz 126 második végénél a 130 hegesztési varrattal összehegesztve. Célszerűen a i 14 első í ves azákasz és a 124 második íves szakasz iéswegéhen Íves Malskífásö, és az összekapcsolás után egy együttes Íves elülső tartományt képez a 10Ú jármS3íeret eidlso möddiisan. lp adott kiviteli alaknál a 114 első íves szakasz; és a 124: második Íves; szakasz állattdő suprédíöt szegmensském: léhet kialakítva, A 100 jámhikem elülső modul rendelkezik tov^^.^völpn^Íöl.iftpsiaéítgéHyelj, ami lényegében középen Indad a I M és 128 első és második ítlggőleps prine kőzöiz alőltöl iVálraféié. Ä «Ätes^anö és a 120 második hossztartó a 102 hóssztengelyltez képest szimmetrikusan vannak élfendczve, Ilyen mödőn mind a f ii első feggőieps gétinCi és s 128 második iuggőiegcs gerinc lényegében szimmetrikusak a 102 hosszienptysss A 100 jártnükeret eldiső modal tartálníáz továbbá egy 140 tartólapot, ami a 8. ábrán látható 150 ágyazó csap«·) van rögzítve. A 140 tartőíap a 120 és 110 első és második hossztartó közölt! teljes tartományban elnyúlik, és a. US és 128 első és nfesödlk függőleges gerinc alsó oldalán van elrendezve. A 140 tartólap az Hl ábrákon he-miütatott kiviteli: alakoknál -a 110 és 120 első és másodikHossztartónak azábrán nem látható alsó hevederét helyettes itt, : tígyabákkór a Í40 tartőíap altdrol a 1 iO első és 120 második hossztartó alsó hevederének alsó oldalára leimt: felerősítve, A140 taríőlpp ágy Várt kialakítva, hogy összekapesoliistő fegyeivpgy--vö«t»t0iSPä|.iÄ1i:'l^]^|köi^Mg1g|tp# és a j árm ű ttíátttplőít felié|ldIbármilyetí függőleges etöt a vmtátójámtú felőlrnyefegkuphutg lap felé továbbítsa. Ilyen módon a jármíi utánftp pt obiémanmniesen kappoihaíó egy vontató jármúldíz, és a Í40 tartólap felüliért heío á-f(í«f^é'|^#^Í!|SH:^yemgk.tipÍting';l.§pra5 mivét a Í4Ö tartőíap 342 elülső ele ferdén félteié van hajlítva, így tnvbolaiiprtpi biramenetben probleihamemesen tud a 440 iaÄap aiá jattti:, anéiköL hogy a 34ö tartőíap ütközőöldáSáváhéííotkézésbé kerülne. A ÍÖÖ jártófifceret elülső módid tartalmaz még egy ISO el# kereszttartót és egy 170 misodik kemsztlaríőf, hmm ivek a 112 első egyenes szakasz: és a 3 22 második egyenes szakasz között helyezkednek el. Alternatívaként a 160 és 3 70 első és második keresÄrto elhelyezkedhet a 114 és 124 első és második Íves szakasz között iá, Célszérüen a ISO első iefesZhartő á í 00 jártníikeret éSüiső modul hosszirányában a 150 tanóesap előli van ért rendezve, és a j?0 második keteszttano célszerűen a 100 járműkárét elülső modul hosszirányában a 1.5«-tart&amp;·-«íőgőtt -KáyfZice^tMh. :AlfeihÄyakÄ'd^belyezk.i#öt' -miaá à 16Ö első keresztferto, mind a 170 második kérészüartő a i SÖ tttrtőesap élőit, illetve lilán, A 350 tartőesap az 3. ábtáo szaggatott yonaíkd van bejelölve. A 160 első keresztlarió és a 170 második keresztfán« egy-egy 162 és 172 tügpleps gerinccel és egy 164 és 3 74 felső hevederrel lehet elláíva, aboi: a 162 és 172 függőleges: gerincek a 164, 374 felső hevederen nem feltét- lenül középen vannak elrendezve. Így a 162 ás 172 líggöbps gerincek valamint a 164 és 174 felső hevederek dggf :h aläM: Wm^Meäm Aî^œtlv meplÂként a 160 és 170 első és második kereszttartő egy 1' proliiként, dupla '1 próIMtá, L pmülként vsgv záiászel vényként, vagy egyszerűen csak egy függőleges gerincként lehet kialakítva. fe l. ábrából az is líhatő, hogy a 1Ö0 jámtükérét οΐβ mod«! mmémt még egy 180 első támasztó hossztartói és égy h 114 első ives szakaszból, illetve » 174 második Íves szász ból iényegéhén élöMl hátrafelé nyúlnak ki A 180 és 190 első és második támasztó hossztartót mindig a 160 első kerészitártó szakitja: mcg> amihez a 180 es 190 első és második támasztó hossztartó hozzá van hegeszíye, A 180 első támasztó hoSszbtrtó célszerűéit a I SO íartóesaplOl jobbra és a 190 támasztó hossztartó a 150 tartöcsap-161 balm van elhelyezve. Adói? cserben η 18(1 és 190 támasztó hosszunté átmenő kialakítása is lehetséges. A l ód és l7ő keresáhaAŐkksi, a 180; és PO tátiiászíó hossztartókká!, gímk a láO t;ôïÎ*3îirtâ vatï - nak elrendezve, valamint tt 140 tartóisppal egy merev és stabil 1ÓÖ jii^rsrt^k^í^t:.·ΐθ^^|:·!^|^ίί^ίϊϊί^ ami a fellépd tüggőleges erőknek é)feni|^lSé#Â#àh,vis^:||à:'ViôaîStéjàzmÔ:#M őldsloü ieyÖ'ttyptegktipbtng lapra. Ezen kiyü|.a.1#:|&amp;tn0kifébÔÂ*0.od«yÂrôkftnm.éÂdltârt6màtpp-àMgyértiànÿôS:'liâiàkft'àslt!àiât ké-peer kevesebb hepsztési vsm-aiot iaítsthnez. ahoi á kél egymástól táyközáél eimnöezetl hossztartó egy, azökm lényegében merőlegesen futó kereszttartovni van kár végén összehegssztyév

Althoz, hogy a 100 jármőkecei elülső ntoilnit tovább lépesén merevített!, adott esetben legalább egy ióSdüggö-leges merevhő gerincet; lábét &amp;lplm;pilv ami á ll 7, illetve 127 febőé0vedtát#J·· l4t2IÄfep MáÖírkMft van elhelyezve. A 4, ábrán ábrázolva, Ez a 200egy 210 játotüke- rét hátsó ítaloraányí, egy 220 jármiikeret átmeneti tartományt, és nz 1-3, ábrákon bemutatón 100 járműkére! első modult. A 210 járműkére! hátsó rész, a 220 járműkárét átmeneti rész, és a 1(X) járműkeret elülső ηκκίηΐ egymással össze van hegesztve, szegecselve és/vagy csavarozva A 210 járműkárét hátulső résznek van egy 212 első fi! hossztartója, és egy, a 212 első fii hossztartóhoz képest divergáló 214 második lő hnssztarti^ä. Mindkét 212 és 214 tőhossztartó éélsanráen kettős T profilként van kialakítva egy felső hevederrel és egy alsó hevederrel, és ezek közüli egy függőleges gerinccel. A 212 és 214 első és második fii hossztartó lehet például több dttrahből ál ló model, atal ugyancsak hegesztéssel van összeszerelve. Több 215, 216, 217, 218 és 2p: kereszitaríő: halad léfty«^b^:-íöeíeiit^p»»:»4Í2 és 214 első és második tő hossztartóra, és ezzel együtt összehegesztve képezik aJlfeláMÖkőr^t-MlS^ 21% 216, 277, 27S és2:íf kéreszttártók célszetüen kenős T proliiból vagy T proliiból vatmak kialakítva. A 220 járműkére! középsőrészttölvao egy 222 első átmenő hPSMtftttlíü, és egy 224 második átmenő hossztsA îitàjs, amelyek ngyattesak célszerűim kettős vagy szimpfit T tiuiőkétit lehetnek klalákltya, A 222: és: 224 első és sntisodlb átmenő hossztartók lényegében egymásra keresztóányba haladnák, és a I P és 120 első és második hossztartónál végződnék. Célszerűen a 1:13 és 214 első és második- fii hossztartó kőzötts távolság nagyobb, mint a I lő és 120 első és másodjk hossztartók közötte távolság a 100 járműkáréi első irtodul hátsó végénél, A íóko-zaímeaíes távolság változás: a 222 és 224 első és: második átmenő bossziartők között van kialakítva: így á 2öő jàmïtlkeret íéiüínézciében kúposként jélérmek meg, minthogy a hossztartók: ielutása eliiröl hátmfelé általában a 220 átmeneti tartományban növekvő kudakfiású. Α:212;, 214 első: és: tüdsedik I« hossztartómagassága nagyobb lefest,, mintát 222 és 224 áffeö. # taásödik átmenő dtöSSZtartók sftagïi$Sàpr4Siiâi l:l:í) és 42$ októ: ésmásod Ikiíossztartő magassága,. ahol céls^försfösi s: 4Ö0jémiákSf«í: tólllaómodtb egyes hossztartóinak., valamba a 228 jármöketet átmenő ókíK és a&amp;M) járthökerfi: hát# .tós2· itól# hevederei: lényegébe« aannőK: síkban helyezkednek ek Alternativ megoldásként a: 348 játmOkeret átmeneti: tar-tótnány felső hevederei te lelmtosk haj híva, hogy pőldánlegy tóihelyezeb ia«áty $k»i' aMbtósr mm Itható): oldalsó megtámasztása nmgvaiósidjo«. A 4. ábrán látható 288 járműkárét céls:mttóen: egy íiyőrgös iwánddo jáí-mökföröte, A 200 jSemükeret ezért a pb ábrán item ábrázolt): 24 5 ksreszttartő rddalsó metóiösszatótóáMhan tó 4 ábrán «emáhrázolQhillenőösapággyal: van, ellátva, and: a 2:1:0 Jáöniikereí hátsó részén egy billenő téknŐ forgatható rögzítését hlzissrija. A. Isittsnlesapágyak,, atníbdl isgiilábh egy jaí a 240 jánttükmt hátsó íepsmÍHiiérí (ddalitóhegy bdlmtósi tengelyt: határoznak meg, and köríti s:|árinítkaÍ®tt®dkídketett billenő teknő Aggatható.. A billenő teknő iHlltóéséteiaóJMjármÓksret e.iíiisó rnödiikm egy (az ábráit nem j ói.látható) atmlhahenger tartó, van elrendezve, amibe legalább: egy hidiatÉRus· vagy pneamatfte.h$R|tóte$&amp; í«8$|ib^ge4:A legalább:'«gy murtRaliengeí a billenő íekoőt egy kívánt magasságba.fe#$a:erntótó·#'&amp;Btené· tgttg^-ikfetií «bordáivá. hogy a teher kiömhebi legyen.

Az Sóábrán:a találmány szerinti 108 járműkére? elülső modul' egy íotóíbbiRivtteli álakig: látható, A 400 járnmke-re? elülső mmkd: itt egy átmenő 432 föggőleges gerineed van «ltátvá,-:pal''f©Í8l«á24]Nö-:ÍÍ^ég4ben kóneenitk knsan vamsz 5, ábrán.rtem látható: I 58: tartócaap körül elrendezve. Céteer&amp;éft ez az #menó 138 függőleges: gemmegyiliggplegesen eirend««# esődarab, A 138 tóggőteges gerinc felső rőszémógy 18? feM heveder van: eimndßKve, ami egy darabhók vagy több darabból: tehet: kialakítva. Aad, ábtón: a-138 ftiggöleges: geritíekor aia* :Matyómvonala szapafotlyorialla! van jeMm

Az 3, ábrán bembiätott 180 jgrmnkeret elhlsdíímbdttlíink: yp tóvábbá egy 148 etô tógg0l^$::g«ri«e^.:^'i· a 1:88: föggoieges germe haladási irányban jobb oldalán van elhelyezve, és îangeneipsim a 138 iuggőlegesgertóiv tói lényegében élőiről hátrafelé nypk, IjasöibŐ :módon -artaltnaza 180 elülső játműkeret módid egy 128 második tóggótógüs gerbtest, ami egy, a Imladást: itónyi tekintve baloldali oldalon vasi a 138: függőleges germ#«»; eítósitve,, és tangeneiáhsan a 138 függőleges gettóétól lényegében előírói itóíratólé nyúlik ki, Ahogy az m l-JL abrákón «tár látható'-fblb a 148, 1:3:8 és 438 tóggöleps gerinsék alsó oldalán: egy 148: tartólap van elrendezve,, anri: lényegében térdén fél leié hajló. 142 eiülsőéfjgl Vaii kialakilva, A 2ÖÍ) játmükerettel käjmolatbaü: megkell etalftónti, hogy éítóék alkalmazása nem köflétözódik bili enő: platós ütánitóők jiírnákerétértek kialakhásánt; :Altetóáíly: mödmiülÉiéí éét a jánniikeretet feagyoifiányos tartályok vágy h^on^^^r:^rg4sjármSker#«feém: tólhasznátób Ügyanesak nines a 408 játwtófe^t elülső mttóüi fëke-rek tíe?? része kizárólag egy syeregbupDiaagra koriámzva. A iekefeki-eii 180 nirmilkeret elttiső modul kialakítása Äyösen aikáltóákbstó mezőgazdasági máatólók, lantyányak nninfuték. nyerges ntánlrnók, illetve tetszőleges atánítíiékés étében, A 200 iárnsOkeíeínéi egy további kialakítás szerint olyan megoldás is lehetséges, ahol a H1Ö jármüksret eHilsó tnodtd í 10 és 120:'te&amp;ss?!áiftó$és::a,jiáriitókéröt:átsnenetr tész 322; 224.'hossztartó! közöiti tävök ság elbírói hintáié te növekszik, ugyanakkor u 212 és 2|4 tó hossztartók távolsága a jársndkeret hát»ó résznél elölről bátralélé esökkett, Enné! a kialakításnál a 280 jármókes-st középső része szélesebb, nnat az elülső rlletve a háisó rész.

Claims (9)

1. íólfcbet, a találmány célszerű kiaíakilásai M részletesen b vadnak írva, nyilvánvaló,. hogy mődositások cs ks· egeszítésök |s aJkábnázhatök anéiköL hagy a csatolt igénypontok oltalmi köréből kikerülne. MiÉNYPOKTOK k íármőkőret ei|iső modul ( i 00} jármű nmntotö játmüketxdéhez (200¾ ami tartalmaz: * egy, u vontató jármű felé «so elülső. részi* - egy, a vontató járműtől elfelé néző MMsá részig - eg> első tlíggőleps gerincet (I1 Siőgy első egjkmes szakasszal (313} imgy első Íves szakasz·· Síai (Ί1Ί i, CS , xégÿ^.Îôàs'^j^ikkilStjg^l^éis^^î'iîîcet i 128i egy -második egyenes szakasszá! {122) és «gy második 'ÍV# szakasszal {04}, ahol az «kl:l««s ázaMsz (IjP) W « tsdsodtk'iyes: szakíisz:p24}:egymássál:őssze van teipeKölvm akíál jellesnáiKVCs hogy az ele# egyenes szakasz ( I \2) és a második egyenes szakasz; (122) az effilsö tteői &amp; Mtolső rész tele divergálban van kialakítva.
2. 2. Az k i-zénypont szerinti járműkére*-elülső mod»! (i0Ö)valiol sz egymássá! összekötött első és második fUggöfeges gerinc (Π8, >28) fd{|iné2ethen dől zárt, háítönyított kialakítású,
3. 3. Az. előző igénypontok bármelyike szermi t elülső modal (ICKí), ami tartalmaz továbbá; - egy első felső heveder! (U?}: ami az epsfÖggöleges |fte fí if} felső részével vast ossza·· kötve, és - egy ami á második fiiggölőges peine (128) töísö Äzevel van összekötve.
4. 4. A 3, igénypont szerimi jármekeret elülsőmödül;( I 0(¾ ahol az első #M Iteegásr {113) és az első ílig-pieges gersoc(nS) begesz-ésí varratokkal van ösm$Őm
5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eiülső htödűl ílőö}, dböl az első jöMöe veder (I í?) és a második felső heveder Π2?} egy darabból van kialakltm
6. 6. Az I - 4. igénypontok bármelyike szerinti elülső modul (KlO), ami tartalmaz még legalább egy olyan hegesztést varratot (130), ami ág első ivés szakaszt (114) és a második íves szakaszt (I24i sompailiesz-téssel köti össze.
7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szériád elülső modul (100 g aminek van egy hossztengelye (102).. ami lényegében középen bálád az első és második között élőről bálráféié, és az első Oiggőleges gerinc ( 118), valamim a második függőleges gerinc. (Ί 28) egymással a hossztengelyre nézve szimnuarikus elrendezésű.
8. 8. Az előző: Igénypontök bármelyike szermtr elülső mo<M flöö), ajtli tártaimáz még egy tariölapt (14()¾ ami az első függőleges prím; fi I $)j;Ämmt:.4:.8ife0dik:.fe^öfepkg^te (128) aljáná! van elrendez· V«.
9. 9. Λ 8, igénypont szenilis jármiikeret elülső -asö (19¾ ahol « tanóíapoak (140) vasi egy elülső éle (142), sMl ferdén tólMé nyúlik. Ηλ Az etóző igéhyi?óntöfe éárme|yíké sxériíüf elhlső stKsdui ( i 00), and tartalmaz: ség iegaMoh egy keîes», tartót (160, I2Ö), mim első tóggőiéps gerinc ( ! 18), valami»* a mèmiïk tsggöleges gerinc (128) között helyezkedik el II. Az előad igénypontok bármelyike szerinti elülső módid 000>, ami tartalmaz még legalább egy hossül“ tartól:.-(:180, 19(1), átm az. első függőleges gerirtc U 18) első íves szakaszává ( 114) vagy a második Ing« gőlegéS geiino (128) második íves szakaszával (124):¾ ŐssZégötve,: és iâtiVegsbeh slőtól Mlratólé irányai. 12 Az előző igénypontok hannsfyike szerinti elülső ntödüä (100), ami lartaîiftâZ meg egy első alsó heveden, ami az első függőleges gerinc Π 18) aljával van összekötve* és égy második alsó hevedert, ami a második függőleges gerinc (128) aljával van ?>sszeitótve. itó iáirnökeret (20(5) ;árinti ulánfuióhoz. ami tartalma/.: égy jármükeret hátsó részt (210) egy első tő hossztartóval (212) és egy, az első lő hossztártŐltpz táP-közzél elrendezett második fő hossztartót (214és égy* az előző igénypontok bármelyike szerint: járműkére! elülső modult (100), ahol az első:iliggöleges gerinc (118) első fő hossztartóval (212) ős a második függőleges gerinc (128) a második fő höSsísaftő-val (214) vati Öss&amp;tóőíve, 14 A tó. igénypont szerinti jámiükeret (200), ahol az első és második függőleges gerinc (118, 128) közöni oldidtávolság kisebb, mint a j&amp;rmükerel hátsó rész (2 S 0): fő hossztartói (212} közötti oldaltávolság.