HU230862B1 - Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására - Google Patents

Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására Download PDF

Info

Publication number
HU230862B1
HU230862B1 HU0800281A HUP0800281A HU230862B1 HU 230862 B1 HU230862 B1 HU 230862B1 HU 0800281 A HU0800281 A HU 0800281A HU P0800281 A HUP0800281 A HU P0800281A HU 230862 B1 HU230862 B1 HU 230862B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
nanoparticles
reactor
unit
flow path
heated
Prior art date
Application number
HU0800281A
Other languages
English (en)
Inventor
Niesz Krisztián dr.
Wootsch Attila dr.
Maxime Groualle
Ötvös Zsolt dr.
Darvas Ferenc Dr.
Original Assignee
DARHOLDING Vagyonkezelő Kft
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by DARHOLDING Vagyonkezelő Kft filed Critical DARHOLDING Vagyonkezelő Kft
Priority to HU0800281A priority Critical patent/HU230862B1/hu
Publication of HU0800281D0 publication Critical patent/HU0800281D0/hu
Priority to US12/990,195 priority patent/US8540939B2/en
Priority to AU2009241682A priority patent/AU2009241682B2/en
Priority to JP2011506785A priority patent/JP5755137B2/ja
Priority to UAA201014240A priority patent/UA100053C2/ru
Priority to RU2010146796/04A priority patent/RU2486003C2/ru
Priority to PCT/HU2009/000040 priority patent/WO2009133418A1/en
Priority to DK09738445T priority patent/DK2288439T3/da
Priority to EP09738445.7A priority patent/EP2288439B1/en
Priority to CN200980124532.3A priority patent/CN102076405B/zh
Priority to HUE09738445A priority patent/HUE047584T2/hu
Publication of HUP0800281A2 publication Critical patent/HUP0800281A2/hu
Priority to IL208984A priority patent/IL208984A/en
Publication of HU230862B1 publication Critical patent/HU230862B1/hu

Links

Classifications

    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J13/00Colloid chemistry, e.g. the production of colloidal materials or their solutions, not otherwise provided for; Making microcapsules or microballoons
    • B01J13/0004Preparation of sols
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/14Particulate form, e.g. powders, Processes for size reducing of pure drugs or the resulting products, Pure drug nanoparticles
    • A61K9/141Intimate drug-carrier mixtures characterised by the carrier, e.g. ordered mixtures, adsorbates, solid solutions, eutectica, co-dried, co-solubilised, co-kneaded, co-milled, co-ground products, co-precipitates, co-evaporates, co-extrudates, co-melts; Drug nanoparticles with adsorbed surface modifiers
    • A61K9/146Intimate drug-carrier mixtures characterised by the carrier, e.g. ordered mixtures, adsorbates, solid solutions, eutectica, co-dried, co-solubilised, co-kneaded, co-milled, co-ground products, co-precipitates, co-evaporates, co-extrudates, co-melts; Drug nanoparticles with adsorbed surface modifiers with organic macromolecular compounds
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/48Preparations in capsules, e.g. of gelatin, of chocolate
    • A61K9/50Microcapsules having a gas, liquid or semi-solid filling; Solid microparticles or pellets surrounded by a distinct coating layer, e.g. coated microspheres, coated drug crystals
    • A61K9/51Nanocapsules; Nanoparticles
    • A61K9/5107Excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/513Organic macromolecular compounds; Dendrimers
    • A61K9/5138Organic macromolecular compounds; Dendrimers obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds, e.g. polyvinyl pyrrolidone, poly(meth)acrylates
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/48Preparations in capsules, e.g. of gelatin, of chocolate
    • A61K9/50Microcapsules having a gas, liquid or semi-solid filling; Solid microparticles or pellets surrounded by a distinct coating layer, e.g. coated microspheres, coated drug crystals
    • A61K9/51Nanocapsules; Nanoparticles
    • A61K9/5107Excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/513Organic macromolecular compounds; Dendrimers
    • A61K9/5146Organic macromolecular compounds; Dendrimers obtained otherwise than by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds, e.g. polyethylene glycol, polyamines, polyanhydrides
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/48Preparations in capsules, e.g. of gelatin, of chocolate
    • A61K9/50Microcapsules having a gas, liquid or semi-solid filling; Solid microparticles or pellets surrounded by a distinct coating layer, e.g. coated microspheres, coated drug crystals
    • A61K9/51Nanocapsules; Nanoparticles
    • A61K9/5107Excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/513Organic macromolecular compounds; Dendrimers
    • A61K9/5161Polysaccharides, e.g. alginate, chitosan, cellulose derivatives; Cyclodextrin
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P11/00Drugs for disorders of the respiratory system
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P15/00Drugs for genital or sexual disorders; Contraceptives
    • A61P15/10Drugs for genital or sexual disorders; Contraceptives for impotence
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P29/00Non-central analgesic, antipyretic or antiinflammatory agents, e.g. antirheumatic agents; Non-steroidal antiinflammatory drugs [NSAID]
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P3/00Drugs for disorders of the metabolism
    • A61P3/06Antihyperlipidemics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01JCHEMICAL OR PHYSICAL PROCESSES, e.g. CATALYSIS OR COLLOID CHEMISTRY; THEIR RELEVANT APPARATUS
    • B01J13/00Colloid chemistry, e.g. the production of colloidal materials or their solutions, not otherwise provided for; Making microcapsules or microballoons
    • B01J13/02Making microcapsules or microballoons

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Optics & Photonics (AREA)
  • Nanotechnology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Dispersion Chemistry (AREA)
  • Gynecology & Obstetrics (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Obesity (AREA)
  • Endocrinology (AREA)
  • Reproductive Health (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Diabetes (AREA)
  • Pulmonology (AREA)
  • Heart & Thoracic Surgery (AREA)
  • Cardiology (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
  • Manufacture Of Metal Powder And Suspensions Thereof (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)

Description

Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására
A találmány tárgya folyamatos üzemű áramlásos berendezés nanorészecskék előállítására amely tartalmaz első kiindulási anyag forráshoz csatlakoztatott első tápszivattyúval rendelkező első betápláló egységet; első fűthe10 tő reaktortérrel rendelkező első reaktoregységet; második fűthető reaktortérrel rendelkező második reaktoregységet, az első betápláló egység, az első reaktoregység és a második reaktoregység ebben a sorrendben áramlási útba vannak csatlakoztatva. A berendezés emellett tartalmaz még az áramlási útban elrendezett legalább egy nyomásszabályozót; egy, az áramlási útba az első és a második reaktoregységek közé beiktatott keverőelemet; második kiindulási anyag forráshoz csatlakoztatott második tápszivattyúval rendelkező második betápláló egységet, a második tápszivattyú a keverőelemmel folyadékos összeköttetésben van; valamint egy, a nyomásszabályozóval beállított nyomás és/vagy a fűthető reaktorterek hőmérsékletei szabályozására alkalmasan kialakított vezérlőegységet.
A találmány tárgya továbbá olyan eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására, amelynek során folyadékfázisú első kiindulási anyagot első fűtött reaktortérrel rendelkező, áramlási útba iktatott első reaktoregységbe táplálunk, ahol az első reaktortérben első hőmérsékletet tartunk fenn; továbbá az első reaktoregységből kilépő köztes termékhez - a köztes termék meghatározott tulaj25 donságának módosításához - keverőelemen keresztül folyadékfázisú második kiindulási anyagot adagolunk és az áramlási útba iktatott, második fűtött reaktortérrel rendelkező második reaktoregységbe táplálunk, ahol a második reaktortérben második hőmérsékletet tartunk fenn.
A nanorészecskék nanométeres nagyságrendbe eső kémiai szerkezetek, amelyek átmenetet jelentenek az atomi vagy molekuláris szerkezetek és az abból felépülő makroszkopikus anyag között. Az ismert makroszkopikus anyagok méretének csökkentésével az anyag tulajdonságai jelentősen megváltozhatnak, ahogy a mérettartomány a nanométeres nagyságrendhez közelít, mivel ebben a tartó-2 mányban már nem elhanyagolható a felületi atomok százaléka az összes atom számához képest.
A nanométeres tartományban jelentkező anyagtulajdonságok mind tudományos szempontból, mind ipari alkalmazás tekintetében komoly érdeklődésre tartanak számot. Azonban, míg a makroszkopikus anyagok a méretüktől függetlenül állandó fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, addig a nanorészecskék tulajdonságai többnyire erősen méretfüggők. Éppen ezért komoly igény van olyan berendezés, illetve eljárás kifejlesztésére, amellyel gyorsan, megbízható módon lehet szűk mérettartományba eső különböző típusú és szerkezetű nanorészecskéket előállítani. Különböző szerkezet alatt értünk egyféle alkotóelemet tartalmazó (monoszerkezetű) nanorészecskéket, két- vagy többféle alkotóelemet tartalmazó (összetett szerkezetű) nanorészecskéket, ezen belül mag-héj típusú nanorészecskéket, azaz olyan nanorészecskéket, amelyeknél egy- vagy többféle alkotóelem képezi a nanorészecske magját, és egy- vagy többféle elem a mag körül héjat (bevonatot) képez.
Jelenleg egyaránt használnak szakaszos üzemű (ún. batch-típusú) és folyamatos üzemű reaktorokat is nanorészecskék előállítására. A szakaszos üzemű reaktorok akkor gazdaságosak, ha abban egyszerre nagyobb mennyiségű nanorészecskét állítanak elő, ez azonban a részecske-méreteloszlás egyenletességének a rovására megy. A jelen találmány éppen ezért a folyamatos üzemű reaktorokhoz kapcsolódik, ezen belül is olyan átfolyásos reaktorokhoz, amelyekben kolloid (oldat) formában stabilan megmaradó nanorészecskék előállítása a cél.
Ismertek olyan folyamatos üzemű berendezések, amelyek reaktora alkalmas mikrogramm mennyiségű fémtartalmú nanorészecskék kémia reakció során történő előállítására. A kifejlesztett reaktorok azonban általában csak egyféle fémet tartalmazó nanorészecskék előállítására alkalmazhatók. Emellett erősen behatárolt, hogy milyen típusú oldószerek használhatók reakcióközegként, mivel az ismert folyamatos üzemű reaktorokat atmoszférikus nyomáson üzemeltetik, így az adott típusú nanorészecske szintéziséhez szükséges hőmérsékleten az oldószer alkalmazhatóságának határt szab az oldószer forráspontja.
Speciálisan, Niesz et al. szerzők Nanoparticle synthesis címmel megjelent [Microfluid Nanofluid (2008) 5, 411-416. oldalak] tudományos közleménye folyamatos üzemű nagynyomású berendezést és eljárást ismertet monodiszperz
-3platina nanorészecskék előállítására. A tekintett berendezés tartalmaz betápláló egységet, keverőelemet, első reaktoregységet és második reaktoregységet, fűthető reaktorteret, nyomásszabályozót és hőmérsékletszabályozó egységet. A nanorészecskék előállítására szolgáló folyadékfázisú kiindulási anyagok berendezésbe adagolására nagy pontosságú HPLC pumpák szolgálnak. A tekintett első reaktoregység arra alkalmas fűtőegységgel kívánt első hőmérsékletre fűthető fel, továbbá az eljárás foganatosításakor a reaktortér 150 bar nyomás alá helyezhető. A paraméterek nanorészecskék előállítására irányuló eljárásban történő kívánt változtatásához a berendezés érintőképernyős ellenőrző rendszerrel van villamosán csat10 lakoztatva. Az első és a második reaktoregységet gyakorlatilag egy-egy, egymástól független fűtőegység, illetve azok belső terei képezik; a tekintett belső terek a keverőelemen keresztül egymással folyadékos összeköttetésben állnak. A keverőelem emellett a folyamatos üzemű áramlási berendezésbe további folyékony anyagok betáplálását is lehetővé teszi.
Továbbmenve, az US 6,179,912 szabadalmi leírás mikrofluidikai, folyamatos üzemű áramlásos reaktorrendszert ismertet fluoreszcens nanorészecskék készítése céljából. A leírásban két különböző hőmérsékletre fűthető sorba kapcsolt reakciótér szerepel, ezek között nem lehet újabb reagenst tartalmazó oldatot beadagolni. A reagensek keverése az első fűthető reaktortér előtt történik, így a reaktorrendszer csak olyan többkomponensű nanorészecskék előállítására alkalmas, amelyekben az egyes komponensek - nanorészecskéken belüli - eloszlása homogén vagy véletlenszerű, tehát nem alkalmas például mag-héj típusú nanorészecskék előállítására. Az előállítandó nanorészecskék méretét a fűtött reaktortér hosszának megválasztásával szabályozzák, ezt azonban körülményes a reakció lefolyása során változtatni, így a reaktorrendszer tipikusan egyféle nanokristály előállítására optimalizálható. További hátrány, hogy mivel atmoszférikus nyomást alkalmaznak, ezért csak az adott reakcióhőmérsékleten folyékony halmazállapotú oldószerek, tipikusan magasabb forráspontú szerves oldószerek alkalmazhatók.
Célunk a találmány által a technika állásához tartozó megoldások hibáinak és hiányosságainak leküzdése. Célunk különösen olyan folyamatos üzemű áramlásos berendezés és eljárás biztosítása nanorészecskék szintéziséhez, amellyel az előállított nanorészecskék tulajdonságai módosíthatók a berendezés, illetve
-4eljárás működési paramétereinek változtatásával/optimalizálásával a kívánt tulajdonságú és típusú nanorészecskék előállítása érdekében akár a berendezés üzemeltetése közben is.
A fenti célokat - tehát a nanorészecske szintézis során a kialakuló nanorészecskék tulajdonságainak módosítását - egyrészt az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti folyamatos üzemű áramlásos berendezéssel, másrész a ΙΟΙ 7. igénypontok bármelyike szerinti, folyamatos üzemű nanorészecske-előállítást eredményező eljárással biztosítjuk. A találmány szerinti berendezés előnyös alkalmazási területeit az 6-9. igénypontokkal meghatározott alkalmazások jelentik.
Mint korábban említettük, a nanorészecskék tulajdonságaira nézve meghatározó szerepe van a nanorészecskék méretének, ezért egyik célunk a kialakuló részecskeméret pontos szabályozhatóságának biztosítása; ezzel összhangban a részecskeméretet az áramlási sebességgel és a hőmérséklettel szabályozzuk, ehhez azonban - a kiindulási anyagokhoz használt oldószer rugalmas megvá15 laszthatóságának érdekében - biztosítani kell, hogy a hőmérséklet emelésével az alkalmazott oldószer ne érhesse el forráspontját, tehát az oldószer a reaktortér hőmérsékletétől függetlenül folyadék fázisban maradjon, amely azért fontos, mert a reakciótermékek kiválása az oldatfázisból a folyamatos üzemű, átfolyásos reaktorok dugulásához vezet.
A nanorészecskék kívánt tulajdonságait másrészről az előállított nanostruktúra utólagos átalakításával, módosításával is elérhetjük, például a kialakult nanostruktúrát elláthatjuk egy külső bevonattal/héjjal. Az ilyen mag-héj típusú nanorészecskék tulajdonságai nagyban különbözhetnek a magot képező nanostruktúra tulajdonságaitól, illetve erősen függnek mind a mag méretétől, mind a héj vastagságától.
A keletkező nanorészecskék analizálásával megállapítható, hogy a nanorészecskék milyen mértékben rendelkeznek a kívánt tulajdonságokkal, és szükség esetén változtathatók a berendezés működési paraméterei, úgymint a reaktortér hőmérséklete. A magas hőmérséklet jól ismert hatása, hogy növeli a reakciók lefutásának sebességét, ezáltal gyorsítja a szintézis-folyamatokat. Viszonylag széles 20-350°C közötti hőmérséklettartomány alkalmazása lehetővé teszi többféle típusú nanorészecske szintézisét, és ezáltal a reaktor általánosságban véve is alkalmassá válik nanorészecskék előállítására. Viszont a hőmérséklet
-5emelésével a betápláló egység kiindulási folyadékában használt bizonyos oldószerek felforrhatnak, és az oldott anyag kiválhat a reaktortérben, amit a technika állása szerinti folyamatos áramlásos reaktorok úgy küszöbölnek ki, hogy előre megtervezett reaktorhőmérséklethez választanak megfelelően magas forráspontú oldószert. Ez azonban kizárja annak a lehetőségét, hogy a kapott nanorészecskék monitorozásával menetközben jelentősebben változtathassák a reaktorhőmérsékletet. Ha az adott reaktorhőmérséklet nem a kívánt tulajdonságú nanorészecskéket eredményezi, akkor a szintézist újra kell tervezni, adott esetben más kiindulási oldószert kell keresni és ez pl. reakcióoptimalizációs feladatok teljesítésének időigényét jelentősen meghosszabbítja.
A találmány szerinti berendezés és eljárás előnye, hogy a végrehajtott szintézisfolyamat változtatható, szabályozható, mivel a berendezés és az eljárás a szintézis egy vagy több kiindulási anyagát tartalmazó folyadékfázisú kiindulási anyag (továbbiakban: kiindulási folyadék) tekintetében nagyfokú rugalmasságot biztosítanak. Kiindulási folyadék alatt tipikusan egy kiindulási reagens-oldatot vagy - amint azt a későbbiekben részletesebben kifejtjük - egy visszatáplált kolloidoldatot értünk, amelyben oldott vagy elegyített formában vannak jelen a nanorészecske szintéziséhez szükséges kiindulási anyagok. A kiindulási folyadék alapját képezheti oldószer vagy a nanorészecske szintézis kiindulási anyagát nem oldó vivőfolyadék, a jelen leírásban az egyszerűség kedvéért oldószerről beszélünk, de az elmondottak értelemszerűen vonatkoznak vivőfolyadékokra is.
A technika állása szerinti megoldásoknál a kiindulási folyadék alapját képező oldószert úgy kell megválasztani, hogy az összeegyeztethető legyen a nanorészecske-szintézishez szükséges reakcióhőmérséklettel. Tehát a technika állása szerinti reaktoroknál nem alkalmazhatók alacsony forráspontú oldószerek (vivő-folyadékok). Ez a jelen találmány szerinti berendezés és eljárás esetén nem jelent komolyabb megszorítást, mivel azok egyik előnyös kiviteli alakjánál a reaktortérben uralkodó nyomás emelésével szinte tetszőleges oldószer forráspontja megemelhető úgy, hogy az oldószer forráspontja mindig a reaktortér hőmérséklete felett legyen, vagyis az oldószer soha ne forrjon fel. A magas nyomás (1-150 bar) alkalmazása tehát lényegesen kitágítja a használható oldószerek körét, miközben a reakció hatásfoka jelentősen megnövelhető anyagkiválás nélkül.
-6A találmány értelmében alacsony forráspontú (illékony) oldószerek például nem korlátozó jelleggel a metanol, etanol, propanol, izopropanol, éter, diklórmetán, kloroform, toluol, aceton, víz, és mindezek keveréke.
A fenti előnyökön túl a magas nyomás és hőmérséklet együttes alkalma5 zásával elérhetővé válik, hogy az alkalmazott oldószer szuperkritikus állapotba kerüljön, és ezáltal olyan, még kutatott tulajdonságok kerüljenek előtérbe, amelyek pozitívan segíthetik a reakciók lefutását. A találmány szerinti berendezés tehát lehetővé teszi, hogy nanorészecskék szintézisét szuperkritikus körülmények között végezzük, ami a nanorészecske-kutatások és -szintézisek új távlatát biztosítja.
A találmány szerinti eljárás egyik előnyös változata szerint a nyomás és a hőmérséklet együttes szabályozását oly módon valósítjuk meg, hogy az áramlási útban nyomásszabályozás alkalmazása mellett a reaktorterek első és második hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy a kiindulási anyagok és/vagy a köztes termék forráspontja minden pillanatban meghaladja ezen érték(ek)et. A szakember szá15 mára nyilvánvaló, hogy a kiindulási folyadék forráspontja adott nyomáson nem feltétlenül egyezik meg a kiindulási folyadék fő tömegét képező oldószer tiszta formájának forráspontjával, mivel az oldott anyagok az oldószer forráspontját befolyásolhatják.
A találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli alakjánál a második betápláló egységből további reagenst adhatunk az első reaktoregységben szintetizált nanorészecskéhez, amellyel a második reaktoregységben módosítjuk az első reaktoregységből érkező nanorészecskék tulajdonságait, például a nanorészecske felületén a nanorészecske tulajdonságait módosító bevonatot hozhatunk létre vagy ilyen módon lehetőség nyílhat többfunkciós, különböző típusú alkotóeleme25 két tartalmazó anyagok előállítására kontrollált körülmények között.
Hasonlóan, a második reaktoregység mögé további reaktoregységeket kapcsolva, és az egyes reaktoregységek közé további keverőelemeken keresztül az áramlási útba további betápláló egységeket bekötve a keletkező nanostruktúrák minden egyes reaktoregységben tovább módosíthatók, így akár több különböző rétegből álló bevonat is kialakítható az első reaktoregységben képzett magon.
Ez esetben is van lehetőség a paraméterek in situ állítására. A második reaktoregységből kilépő nanorészecskéket analizálva a maganyag és a bevonat megfelelő arányát, illetve a bevonat egyenletességét, és adott esetben a reakció
-7során igény szerint állíthatjuk a berendezés működési paramétereit (pl. első és második reaktorterek hőmérsékletét, az első és második kiindulási folyadékok betáplálásának sebességét, stb.)
A találmány szerinti berendezések és eljárások egyik különösen előnyös kiviteli alakjánál az utolsó reaktoregységből kilépő végtermék optikai analizálásra kerül, amelynek eredményétől függően a folyamatosan zajló reakció során állíthatjuk a berendezés, illetve eljárás egyes működési paramétereit. Például átfolyási cellát alkalmazva spektrofotométer segítségével UV és látható fénytartományban egyaránt lehetőség nyílik a végterméket képező nanorészecskék on-line minőségi vizsgálatára.
A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az
- 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának vázlatos blokkdiagramja, a
- 2a-2c ábrák Pt nanorészecskékről különböző áramlási sebességek mellett készített TEM (transzmissziós elektron mikroszkóp) felvételek, a
- 2d ábra az átlagos részecskeméret függését mutatja az alkalmazott áramlási sebességtől, a
- 3. ábra PT-Fe kétfémes nanorészecske TEM felvétele, a
- 4a ábra CdSe nanokristályok TEM felvétele, és a
- 4b ábra különböző áramlási sebességek mellett előállított CdSe nanokristályokat tartalmazó kolloid oldatokról felvett emissziós spektrumokat mutat.
Az 1. ábrán a találmány szerinti 50 berendezés egy előnyös kiviteli alakjának vázlatos blokkdiagramja látható. Az 50 berendezés széles nyomástartományon (1-150 bar), és széles hőmérséklettartományon belül (kb. 20°C és kb. 350°C között) üzemeltethető laboratóriumi, folyamatos üzemű áramlásos berendezés nanorészecskék előállítására, amely áll első 1a betápláló egységből és második 1b betápláló egységből; az első 1a betápláló egységgel sorba kötött első 2 reaktoregységből, valamint második 3 reaktoregységből; az áramlási útban azt követő reakció termékeket szedő és analizáló 4 egységből; az első és második 2 és 3 reaktoregység közé iktatott 5 keverőelemből, amely 6 visszacsapó-szelepen keresztül kapcsolódik a második 1b betápláló egységhez; valamint 22 vezérlőegységből.
Az 1a és 1b betápláló egységek a nanorészecske szintézishez kiindulási anyag Forrást tartalmazn.sk, ez jelen esetben a kiindulási folyadékot tartó ?, illetve 8 edény. A kiindulási folyadékban tartalmazott kiindulási anyag vagy anyagok adott esetben érkezhetnek egy, az 1 a vagy 1 b betápláló egységbe torkoló vezeté6 ken keresztül Is, ez esetben a vezeték jelenti a. kiindulási anyag forrást. Az la és 1b betápláló egységek 9, illetve íö tápszivattyűkat; valamint 11, illetve 12 nyornásmérökef tartalmaznak még, A kiindulási folyadékok tipikusan oldatok vagy kolloid-oldatok, így a 9, illetve 10 tápszlvattyú bármilyen alkalmas folyadékszivattyú (foíyadékpumpa) lehet. A 9 és 10 tápszivattyók segítségével állíthatjuk be a kívánt áramlási sebességet, ennek értéke tipikusan 0,1-10 ml/pere érték. A 9 és 10 tápszivattyúk lehetnek például KnauerS dupla izokratikos HPLC pumpák, amelyek maximális üzemi nyomása 400 bar 0,01-40,99 mí/pem átfolyási tartomány mellett. Működési pontosságuk kisebb, mint 2% 5 mí/percnél mérve. Az ilyen pumpákat előszeretettel alkalmazzák a HPLC oszlopok mosására, nagy minta mennyiség befecskendezésére illetve általában eíuensek szállítására nyomás ellenében.
Az első 2 és a második 3 reakloregység fűthető 13, illetve 15 reaktorteret, valamint az áramlási útban rendre ez utóbbiakat követő 14, illetve 18 höföeszközf tartalmaz. A 13 és 15 reaktorterek előnyösen Folyamatos üzemű hö- és nyomásálló csőkígyók, amelyekben áramló reakciöelegy hőmérsékletét hővezető közeg se20 gítségével, hővezetéssel szabályozható akár 380oC-íg, Előnyösen csőkígyó rendszerű elektromosan fűthető hővezető fűtőelemeket alkalmazunk, például VIGIS gyártmányú Hastelloy C csőkígyó rendszerű fűtőelemeket, Ekkor a cső külső átmérője 1/15 (col) mig a belső átmérője 0,93, a 13, 15 reaktortér fűthető szakaszának hossza: 3209 mm, az elem fűtőfeljesitménye: 144 W, fogyasztása 12 A. A hőmérséklet 35TC4g á 1 eO-kal változtatható és szabályozható.
A 14 és 15 hútöeszközök előnyösen léghűtéses köröket tartalmaznak. Ez lehet például höcsöves/höesapdás rendszerű esöhűtő hengeres rendszer, például VlCl© gyártmányú Hastelloy C csőrendszer. A cső külső átmérője 1/15” mig a belső átmérője 9,03. A 14, 15 hütöeszköz hűthető szakaszának hossza: 1500 mm,
Az első és második 2 és 3 reaktoregység közé iktatod 5 keveröelem bármilyen alkalmas passzív vagy aktív keveröelem lehet. Az egyik legegyszerűbb passzív 5 keveröelem egy összefolyó T-elem, amelyen keresztül a második 1b betápláló egységből érkező második kiindulási folyadék belefolyik az első 2 reak-
-9torból kiáramló reakciótermékbe. Az 5 keverőelem feladatának ellátására alkalmas például VICI® gyártmányú rozsdamentes acélból készült T-elem. Az ilyen 5 keverőelem például 1 mm-es furattal rendelkezik, és 1/16” külső átmérővel bíró csővezeték csatlakoztatható hozzá.
Az 5 keverőelem felől az anyag második 1b betápláló egység felé áramlását előnyösen 6 visszacsapó-szelep akadályozza meg, például a ThalesNano Zrt. rozsdamentes acélból készült terméke, amely atmoszférikus nyomástól a 150 bárig üzemel. A 6 visszacsapó-szelep előnyösen agresszív vegyi anyagoknak is ellenáll, így tetszőleges kiindulási folyadékokkal együtt is alkalmazható.
A reakció termékeket szedő és analizáló 4 egység ennél a kiviteli alaknál 17 nyomásmérőt, vezérelhető 18 nyomásszabályozót, 19 átfolyásos cellát, on-line analizátor egységet, jelen esetben optikai 20 detektort, valamint végtermékeket gyűjtő 21 edényt tartalmaz.
Az 50 berendezésben a nyomás szabályozása 11, 12 és 17 nyomásmérők által szolgáltatott nyomásértékek és a 22 vezérlőegység által vezérelt 18 nyomásszabályozó segítségével történik. A 11, 12 és 17 nyomásmérők lehetnek például Knauer® típusú, eredetileg HPLC (nagynyomású folyadékkromatográfiás) rendszerekhez tervezett mérőeszközök, amelyek üzemi tartománya 400 bar-ig terjed.
A vezérelhető 18 nyomásszabályozó lehet például egy, a ThalesNano Zrt. által fejlesztett nyomásszabályozó szelep, amely nagy nyomások pontos szabályozására alkalmas olyan nagy térfogatáramú készülékeknél, mint amilyenek pl. a nagynyomású folyadékkromatográfiás (HPLC) alkalmazásokban használatosak.
Az adott esetben felszerelhető on-line 20 detektor lehet olyan spektroszkópiai egység, amellyel pl. a lentebb ismertetett 3. példában félvezető típusú CdSe nanokristályok analízisét végeztük folyamatos áramlásos módban, például egy Óceán Optics típusú spektrofotométer berendezés. Fényforrásként egy USBLS450 típusú LED-t használhatunk, mely 465 nm-en emittál. A detektor lehet például egy USB2000 típusú, CCD detektorral felszerelt kisméretű készülék, amely lehetővé teszi 200 és 1100 nm közötti hullámhossztartományban az analízist.
A 22 vezérlőegység előnyösen minden, valamely működési paramétert meghatározó vagy mérő eszközzel kapcsolatban áll, és azokat vezérli. Ilyen eszközök a 9 tápszivattyú, a 11, 12 és 17 nyomásmérők, a 18 nyomásszabályozó, a
- ΙΟΙ 3, illetve 15 reaktorterek fűtőeszközei, illetve a 2 és 3 reaktorrendszerek hűtőelemei. A 22 vezérlőegység előnyösen 23 vezérlő elektronikából és 24 kijelző és beviteli egységből áll, amelynek segítségével egy kezelő személy manuálisan is beállíthatja az 50 berendezés kívánt működési paramétereit, úgymint az első és második 9, illetve 10 tápszivattyúk által meghatározott áramlási sebességeket, az első és második 2, illetve 3 reaktoregységek 13, illetve 15 reaktorterében uralkodó nyomást illetve hőmérsékletet. Megjegyezzük, hogy az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a nyomást egy ponton, a 18 nyomásszabályozóval állítjuk, így a nyomás a teljes áramlási út mentén azonos, azonban több különböző helyre beillesztett 18 nyomásszabályozó is elképzelhető, amellyel 13, 15 reaktorterekként más-más nyomásérték is beállítható.
A találmány szerinti eljárást előnyösen az 1. ábra szerinti 50 berendezéssel foganatosítjuk, amelynek működése a következő.
Az 1a betápláló egységből megfelelő nyomáson érkező kiindulási vegyieteket tartalmazó oldatok a 2 reaktoregységbe jutnak, ahol a 9 tápszivattyú segítségével szabályozott áramlási sebességgel átáramolnak a megfelelő hőmérsékletre fűtött 13 reaktortéren. A 13 reaktortérben eltöltött időt az áramlási sebesség határozza meg, tehát 9 tápszivattyúval végeredményben a 13 reaktortérben folyó reakció időtartamát szabályozzuk, amelyet úgy állítunk be, hogy ez alatt lejátszódjon a kívánt reakció, és létrejöjjön egy első köztes termék. A 2 reaktoregység 14 hűtőeszközében az első köztes termék a kívánt mértékben lehűl, majd az 5 keverőelemen keresztül ehhez hozzákeverjük a második 1b betápláló egységből érkező második kiindulási folyadékokat (vegyületeket), amelyek együttesen a 3 reaktoregységbe kerülnek, ahol a fentiekhez hasonlóan, további reakciók mennek végbe szintén szabályozott módon. A 2 és 3 reaktoregységekben végbemenő reakciók közé tartozik a részecske képződés, növesztés. A találmány szerinti 50 berendezés ennél a kiviteli alaknál tehát gyakorlatilag egy iker-reaktorrendszer, amelyben nanorészecskék szintézise történik. A végtermékeket a 19 átfolyásos cellában az on-line 20 detektor analizálja, majd azok a 21 végtermékeket gyűjtő edényben gyűlnek össze.
A 22 vezérlőegység egy kezelő által beállított értékek és/vagy a 22 vezérlőeszközzel összekötött eszközök által mért vagy szolgáltatott jelek alapján vezérli a 9, 10 tápszivattyúkat és a 18 nyomásszabályozót, valamint vezérli a 13, 15 reak-11 torterek és a 14, 16 hűtőeszközök hőmérsékletét, ezáltal biztosítva a kívánt áramlási sebességeket, nyomás és hőmérséklet értékeket.
A 13 és 15 reaktorterek hőmérsékletét előnyösen 20°C-tól akár 350°C-ig szabályozhatjuk. A 9 és 10 tápszivattyúk a 11, 12 és 17 nyomásmérők, ill. a vezérelhető 18 nyomásszabályozó segítségével akár 150 bar nyomáson történő reakciók elvégzésére is alkalmas a találmány szerinti 50 berendezés. A 9 és 10 folyadékpumpák akár 10ml/perc térfogatáram biztosítására is képesek az egész rendszerben.
A szintézis befejeztével a felhasznált oldószer illetve vegyi anyagok teljes mennyisége összegyűjthető, adott esetben ártalmatlanítható, vagy hasznosítható, például igény szerint újra reakcióba vihető egy másik vagy a találmány szerinti 50 berendezésben (recirkuláltatható), így az eljárás nem szennyezi a környezetet.
Az 50 berendezés iker-reaktorrendszere többféle reakció elvégzését teszi lehetővé egymástól jól elválasztott reakciókamrákat alkotó 13, 15 reaktorterekben. Mindkét 13 és 15 reaktortérhez közvetlenül egy-egy, a reaktorterektől elkülönülő 14 és 16 hűtőeszköz kapcsolódik, ezek biztosítják, hogy a reakciótermékek a 13 és 15 reaktorterekből kilépve azonnal lehűthetőek legyenek és ezzel a (szintézis)reakció azonnal befejezhető legyen. A hőmérséklet és a reakció ilyen módon jól kézben tartható, továbbá a berendezés alkalmassá válik nanorészecskék monodiszperz rendszerként történő előállítására, vagyis az előállított részecskék részecskemérete egy szűk tartományba esik, amely tartomány fémrészecskék esetében például 1-3 nm. Az említett tartomány azonban a reakcióparaméterek pontos megválasztásával precízen változtatható. A második 3 reaktoregységhez kapcsolódó reakció termékeket szedő és analizáló 4 egységben adott esetben online analizátor, pl. optikai 20 detektor helyezkedik el, amely rövid idő alatt elemzi a végtermékek mennyiségét és minőségét.
Amennyiben a 2 reaktoregységből kilépő reakciótermékeket (tipikusan kolloid oldatban lévő nanorészecskéket) a második 3 reaktoregységben további reakciók kiindulási folyadékaként kívánjuk használni, amelyhez újabb reagens vagy annak oldata hozzáadása szükséges, a reagens(oldat) az 5 keverőelemen keresztül juttatható a rendszerbe. Az oldatok 15 reaktorba való áramlását a 6 visszacsapó-szelep kontrollálja.
-12 A 22 vezérlőegység 24 kijelző és beviteli egységének segítségével megadható a kívánt reakcióhoz tartozó áramlási, hőmérsékleti és nyomás értékek. A 23 vezérlő elektronika egyrészt a 24 kijelző és adatbeviteli egységhez, másrészt a 9 és 10 tápszivattyúkhoz, a 13 és 15 reaktorterek fűtőeszközéhez, a 14 és 16 hű5 tőeszközökhöz, 11, 12 és 17 nyomásmérőkhöz, vezérelhető 18 nyomásszabályzóhoz és opcionálisan az on-line 20 detektorhoz csatlakozik. Feladata, hogy a beállított értékeknek megfelelő áramlási sebességeket, hőmérsékleteket és nyomásértéket biztosítsa és opcionálisan alkalmas formában kijelezze az on-line 20 detektor által szolgáltatott mérési eredményeket. Az előállított nanorészecske tulaj10 donságának, például méretének analizálása alapján a 22 vezérlőegység automatikusan is módosíthatja az 50 berendezés működési paramétereit, vagy egy kezelő személy változtathat egy vagy több paraméter értéket a kívánt tulajdonságok eléréséhez. Részecskemérettől függő tulajdonságok esetén a változtatott paraméter tipikusan az áramlási sebesség vagy a hőmérséklet. Mindkét esetben szükség lehet a nyomás megfelelő állítására is. Például a 13, 15 reaktorterek hőmérsékletének emelésével adott esetben elérjük a kiindulási folyadékokhoz használt oldószerek forráspontját, ilyenkor a 22 vezérlőegység az oldószer előre megadott forráspont-nyomás görbéje alapján automatikusan megnövelheti a nyomást, hogy az oldószer forráspontja továbbra is a 13, 15 reaktorterek hőmérséklete fölé essen.
A 23 vezérlő elektronika célszerűen egy vagy több microcontroller unit-ból (mikro-szabályozóegységből) vagy real-time (valós idejű) vezérlésre alkalmassá tett számítógépből vagy a kettő kombinációjából áll. A 24 kijelző és adatbeviteli egység célszerűen több karakter vagy grafikus információ megjelenítésére alkalmas bármilyen elvű eszköz lehet (LED, LCD, stb. kijelzők vagy CRT , LCD illetve egyéb elven működő kijelzők). Az adatbeviteli eszköz egyaránt lehet különálló nyomógombokból kialakított céleszköz, hagyományos billentyűzet vagy érintőképernyő.
A találmány tárgyát képező eljárás foganatosítása során értékes nemesfém tartalmú, előnyösen arany (Au), platina (Pt), palládium (Pd), ruténium (Ru), rhodium (Rh), irídium (Ir) tartalmú, félvezető típusú (CdSe) illetve mágneses (Co, Fe2O3) nanorészecskék előállítása, szintézise valósítható meg. Az 1. ábra szerinti berendezésben két kiindulási oldatot használva olyan komplex nanorészecskéket állíthatunk elő, mint pl. a fent felsorolt fémek ötvözete, vagy kétfémes (bimetál)
-13rendszerei illetve az ún. mag-héj típusú nanorészecskék vagy a fentebb felsorolt építőelemek kombinációja (fém-félvezető, mágneses-félvezető, fém-mágneses).
Az előállított végtermékek részecskeméret-tartománya 1-10 nm, és szelektíven változtatható. Az előállított nanorészecskék alkalmazási területei az alábbiak lehetnek: napelemek, mikroelektronikai áramkörök összeállítása, lézertechnika, LED-gyártás, illetve biomedikai alkalmazások pl. diagnosztika a rákkutatásban.
A következőkben az 1. ábrán látható 50 berendezés alkalmazását mutatjuk be különböző típusú nanorészecskék szintéziséhez anélkül, hogy a találmány szerinti berendezés alkalmazását csupán az alábbiakra korlátoznánk.
Az alkalmazott technika: fémek előállítása folyadék fázisban azok alkoholos redukciójával magas hőmérsékleten, illetve fémek előállítása fémionokból redukcióval, mint pl. hidrogénnel, hidrazinnal, borohidriddel vagy alkoholokkal az irodalomból ismert reakciók szerint.
Kiindulási reagens-oldat készítése: fémtartalmú reagenst (pl. valamilyen platina sót) feloldunk valamely alkoholban, előnyösen etanolban vagy metanolban valamilyen felületstabilizáló-szer (valamilyen polimer, előnyösen polivinil-pirrolidon) jelenlétében. A stabilizálószert annak érdekében alkalmazzuk, hogy a reakcióban képződő nanorészecskék ne aggregálódjanak.
Az 50 berendezést egy első alkalmazásban egyfémes nanorészecske előállítására használjuk a következők szerint.
A kiindulási folyadékot (reagens-oldatot) elhelyezzük a kiindulási folyadékot tartó 7 edénybe, ahonnan a 9 tápszivattyú juttatja az első 2 reaktoregységbe. Abban az esetben, amikor csak egy fém tartalmú nanorészecskét kívánunk előállítani, akkor csak az első 1a betápláló egységre van szükség (lásd a kiindulási folyadékot tartó 7 edényből, 9 tápszivattyúból valamint 11 nyomásmérőből álló egységre van szükség) és egyetlen reaktoregységre pl. a 3 reaktoregységre. A 9 tápszivattyú segítségével a 2 reaktoregységen csak átáramoltatjuk a kiindulási folyadékot; itt nem történik reakció, a 13 reakcióteret nem fűtjük, az szobahőmérsékletű. Ezután az elegy eljut a második 3 reaktoregységbe az 5 keverőelemen (Telemen) keresztül, amelynek a második 10 tápszivattyú felé vezető ága a 6 viszszacsapó-szelep által le van zárva. A második 3 reaktoregységben a 15 reaktortér fel van fűtve az adott reakciónak megfelelő hőmérsékletre, ezért itt megtörténik a redukció: az alkohol a fémionokat fémmé redukálja. A jelenlevő, ezen a hőmérsék-14 létén még stabil (nem bomló) polimer stabilizálószer megakadályozza, hogy a reakciótermékként keletkező fémrészecskék összeálljanak. A 15 reaktortér után kapcsolt 16 hűtőeszköz hirtelen szobahőmérsékletre hűti az oldatot megakadályozva ezzel a reakció további nem kívánatos folytatását. A térfogatáram és a hő5 mérséklet megfelelő megválasztásával ily módon a nanorészecskék mérete jól szabályozható. A reakciótermék egy színes, az előállított terméktől függően pl. barna (nemesfémek) vagy pl. zöldes-vörös (CdSe) átlátszó folyadék, amely kolloid formában tartalmazza a nanoméretű részecskéket. Félvezető nanorészecskék előállítása során on-line analizátor egységként alkalmazhatunk optikai analizátort, például előnyösen spektrofotométert (20 detektort), mivel ebben az esetben a keletkező kolloid oldat optikai tulajdonságai nagymértékben függnek a benne lévő nanorészecskék méretétől. A (pl. CdSe) félvezető nanorészecskék a részecskemérettől függően más tartományban abszorbeálják és emittálják a fényt. Nanoméretű fémrészecskék előállításánál az optikai analizátornak azonban nincs jelentősége, mert itt ez a változás nem annyira számottevő. Optikai 20 detektort az arany és ezüst típusú nanorészecskék előállításánál is lehet használni, azonban ezekben az esetekben az abszorpció a felületi plazmonoktól (elektron gázfelhő kollektív mozgása) függő tulajdonság.
Az 50 berendezést egy második alkalmazásban kétfémes vagy mag-héj típusú nanorészecske előállítására használjuk a következők szerint.
Ez esetben az első és második 1a, illetve 1b betápláló egységet is használjuk. Az első fűtött 2 reaktoregységben képezzük az alap nanorészecskét: pl. platina részecskét a 7 edényben tárolt kiindulási folyadékból. Ehhez az 5 keverőelemen keresztül a második kiindulási folyadékot tartó 8 edényben tárolt újabb kiindulási anyag oldatát a 10 tápszivattyú segítségével a 15 reaktortérbe juttatjuk. Az újabb kiindulási folyadék lehet megint platina-tartalmú oldat, ha a cél a Ptnanorészecskék méretének növelése vagy alakjának változtatása, vagy egy másik fém-tartalmú oldat, pl. vas-oldat. Ez utóbbi esetben a végső reakciótermék egy kétfémes (bimetál) rendszer lesz. A mag-héj típusú félvezetők is így készülnek: a
2 reaktoregységben készül a félvezető magja, míg a 3 második reaktoregységben kerül rá a részecskékre a „héj”, mint pl. kadmium-szelenid/cink-szulfid (Cd/Se / ZnS) félvezető „kvantum dotok” szintézise esetén. Az eljárás során a ZnS héj előállításához szükséges kiindulási anyag oldatát a második 10 tápszivattyúval táplál-15juk be az 5 keverőelemen keresztül az első és második 2 és 3 reaktoregységek között. Ezen kiindulási anyag a második 3 reaktoregység 15 reaktorterében magas hőmérsékleten bomlik, és rétegszerűen ráépül a már megképződött CdSe magra. A CdSe/ZnS típusú kompozit anyagnak rendkívül nagy jelentősége van napelem cellák előállításában, mivel nagy kvantumhatásfokkal rendelkezik, rendkívül stabil és ellenálló anyag.
A mindkét 2, 3 reaktoregységet kihasználó alkalmazásnál a találmány szerinti 50 berendezés alkalmas fémtartalmú nanorészecskék kombinatorikus kémiai elven történő előállítására is. Ilyen például a félvezetők fémmel való keverése pl. Cd/Se / Au, vagy mágneses nanorészecskével Cd/Se / Fe, Cd/Se / Co, vagy Cd/Se / Fe2C>3 történő keverése.
A második fém az elsőhöz képest lehet véletlenszerű (random) elhelyezkedésű, képezhet ötvözetet, vagy strukturált szerkezetet (mag-héj kétfémes rendszerek), a második fém bediffundálhat az első fém belsejébe vagy akár a második fém egy réteget képez az első körül. Mindez attól függ, hogy milyen fémeket, milyen kiindulási anyagokat, milyen oldószereket vagy vivőfolyadékot használunk és milyen körülmények (hőmérséklet, nyomás, térfogatáram/áramlási sebesség) között végezzük a kétlépéses reakciókat. A találmány szerinti 50 berendezéssel gyakorlatilag a fenti paraméterek bármely kombinációja megvalósítható, ezért utaltunk a kombinatorikus kémia elvére. így a több száz vagy akár több ezer körülmény alkalmazása mellett előállított nanorészecskék közül kiválasztható az adott célnak leginkább megfelelő.
Három, négy vagy többfémes rendszereket szintén alkalmaznak az iparban (pl. az autóiparban a három-utas katalitikus konverterekben Pt, Pd és Rh típusú nemesfémeket használnak). Az ilyen nanorészecskék előállítására is alkalmas az 50 berendezés. Mégpedig úgy, hogy egymás után több reakciólépést végzünk el és a végtermékeket gyűjtő 21 edényben összegyűlt végtermékeket a következő reakció kiindulási anyagaként használjuk fel. Másik lehetőség az 50 berendezést egy harmadik betápláló egységgel és reaktoregységgel, illetve második keverőegységgel és visszacsapó szeleppel bővíteni, úgy hogy a második 3 reaktoregységből kilépő köztes termékhez a harmadik betápláló egységből harmadik kiindulási folyadékot lehessen adagolni.
-16 A két vagy több 2, 3 reaktoregységet tartalmazó 50 berendezés előnyeit kiemeli az a tény is, hogy két- vagy sok-fém-tartalmú kiindulási oldatok készítésével és azok egyetlen reaktorba való vezetésével nem nyerhető homogén eloszlású fém-nanorészecske. A kontrollálható, kívánt eredmény mindig egymás utáni, konszekutív reakciók segítségével biztosítható.
Ahogy fentebb már leírtuk, a találmányunk szerinti berendezésben előállított nanorészecskék alkalmazása közvetlenül történik. Természetesen a kolloid oldatból szilárd formában is kinyerhetők az előállított nanorészecskék a technika állása szerint ismert eljárásokkal. Ez egyszerűen pl. egy szerves makromolekulával (pl. előnyösen hexánnal) történő összerázással, majd a kicsapódott részecskék leválasztásával vagy centrifugálással megoldható. Ha azonban az igény a nanorészecskék újbóli kolloid oldatban való alkalmazása, a szilárd formában kinyert nanorészecskék megfelelő oldószerrel ismét oldatba vihetők, diszpergálhatók. Ezt az eljárást alkalmazzák a nanorészecskék tisztítására is.
Példák
A találmány szerinti 50 berendezés működésének és tulajdonságainak jellemzésére az alábbi próbaüzemeket végeztük el.
1. példa: platina (Pt) nanorészecskék előállítása, illetve méretszelektív optimalizálása.
Első lépésben kiindulási oldatot készítettünk a következő módon: 6 mM-os H2PtCl6x6H2O (Aldrich) oldatot készítettünk metanol és víz 9:1 arányú elegyében, amelyhez hozzáadtunk a Pt4+ fémionok mennyiségéhez képest tízszeres mennyiségű PVP polimert (polivinil-pirrolidon, Aldrich). A polimer szerepe abban rejlik, hogy jelenléte megakadályozza a képződő Pt nanorészecskék összetapadását, és ezáltal egy tiszta kolloid lesz a szintézis végeredménye.
Második lépésben a reakcióparamétereket (hőmérséklet, nyomás, áramlási sebesség) állítottuk be a 22 vezérlőegység segítségével. Az alapkísérletet 1 ml/perc-es áramlási sebesség, 150°C-os reakcióhőmérséklet (az első 2 reaktoregység 13 reaktorterében) és 45 bar-os nyomás mellett végeztük.
A reakció előtt kísérleti rendszerünket metanol oldószerrel mostuk át, amelyet a 9 tápszivattyúval juttattunk a 2 reaktoregységbe. Ezután meggyőződtünk róla, hogy a rendszerünk nem tartalmaz szennyeződést, és a 13 reaktortér
-17biztosan tartja a beállított paramétereket. A kiindulási oldatot a kiindulási folyadékot tartó 7 edénybe helyeztük el, majd megkezdtük a betáplálást. Az említett 1ml/perc-es áramlási sebesség mellett 5 percet vártunk arra, hogy a kivezető oldalon megjelenjen az elkészített kolloid oldat első cseppje a végtermékeket gyűjtő 21 edényben. A reakcióparaméterek folyamatos és szisztematikus változtatásával lehetővé vált, hogy gyorsan és méretszelektíven optimalizáljuk a Pt nanorészecskék szintézisét. A szintézis során az áramlási sebességet 0,2 és 3 ml/perc között változtattuk, és a képződő termék kolloid oldatokat külön edényekbe szedtük. A minták analízisét transzmissziós elektron mikroszkóppal (Philips CM 20 TEM) végeztük el. A nanorészecskék méreteloszlását több száz részecske manuális úton történő megszámlálásával végeztük el.
Kapott eredményeket a 2a-2d ábrák szemléltetik. A 2a-2c ábrák mutatják a TEM felvételeket a kapott Pt nanorészecskékről különböző áramlási sebességek mellett: a 2a ábrán 0,2 ml/perc mellett, a 2b ábrán 1 ml/perc mellett, és a 2c ábrán 3 ml/perc mellett. A 2d ábrán az átlagos részecskeméretnek az alkalmazott áramlási sebességtől való függése látható.
Az elektronmikroszkópos méretanalízisből jól látható, hogy szűk mérettartományban sikerült előállítanunk Pt nanorészecskéket, illetve, hogy ez a mérettartomány jól és finoman hangolhatóvá válik a reakcióparaméterek, adott esetben az áramlási sebesség változtatásával. A Pt részecskék mérete növekszik az áramlási sebesség csökkenésével, mert a kiindulási oldatban lévő fém ionok több időt töltenek a fűtött reaktortérben, és ezzel megnő annak a valószínűsége, hogy több olyan képződő kristálygóc összetapadjon, amely nagyobb nanorészecskét eredményez. A nagy áramlási sebességek mellett a részecskék növekedésére szánt idő lerövidül.
Következtetés: a találmány szerinti 50 berendezéssel, illetve a találmány szerinti eljárással jól definiált méretben sikerült előállítanunk Pt nanorészecskéket rendkívül rövid idő alatt grammnyi mennyiségben. A kapott kolloid oldatok minden esetben stabilak voltak szobahőmérsékleten való tároláskor, csapadék kiválása nem volt észlelhető. Az 50 berendezés sajátosságaiból adódóan rövid időn belül sikerült méretszelektív optimalizálást végeznünk. A szintézis során az áramlási sebesség szisztematikus változtatásával 1,5 és 3,5 nm közötti mérettartományba esett a végtermékből vett minták részecskemérete.
-18 2. példa: platina-vas (Pt-Fe) kétfémes nanorészecskék előállítása.
A kísérletek során mindkét 1a, 1b betápláló egység mindkét 9, 10 tápszivattyúját, valamint az első 2 reaktoregységet és a második 3 reaktoregységet is használtuk. Az első 2 reaktoregységben történt a templátként használt platina nanorészecskék előállítása a fentebb ismertetett technológia alapján. 6 mM-os H2PtCl6x6H2O (Aldrich) oldatot készítettünk metanol és víz 9:1 arányú elegyében, amelyhez hozzáadtunk a Pt4+ fémionok mennyiségéhez képest tízszeres mennyiségű PVP polimert (polivinil-pirrolidon, Aldrich). A reakcióparaméterek (hőmérséklet: 150°C, nyomás: 45 bar, áramlási sebesség: 1 ml/perc) beállítása után metanollal mostuk a rendszerünket, majd megkezdtük a kísérletet. Az első kiindulási folyadékot tartó 7 edényből a kiindulási oldatot a 9 tápszivattyú a 2 reaktoregységbe juttatta, ahol lezajlott a részecskeképződés. A 10 tápszivattyú 6mM-os koncentrációjú vas-klorid oldatot (FeCta, Aldrich) változtatható áramlási sebességgel a Talakú 5 keverőelembe táplálta, ahol összekeveredett a 2 reaktoregységben már megképződött Pt nanorészecskéket tartalmazó kolloid oldattal, az így képződött reakcióelegy a szintén 150°C-ra fűtött, 15 reaktortérbe került, ahol a vas hozzáépült a platinához. A reakciótermék szelektív katalitikus reakciókban rendkívül hasznos Pt-Fe tartalmú kétfémes rendszerű nanorészecskéket tartalmazó kolloidoldat. A képződő kolloid-oldatot a (21) végtermékeket gyűjtő edényben gyűjtöttük. Előállítás után a reakcióterméket transzmissziós elektron mikroszkóppal analizáltuk a fentebb már ismertetett módon.
A Pt-Fe kétfémes nanorészecskékről készült TEM felvétel a 3. ábrán látható.
A TEM felvételen jól látszik, hogy a részecskék mérete a fentebb bemutatott mérettől számottevően eltér, megnőtt, és közel 10 nm-es tartományba került azáltal, hogy hozzáépítettünk a már meglévő Pt blokkhoz egy másik alkotóelemet, a vasat.
Következtetés: a találmány szerinti 50 berendezés és eljárás bizonyítottan alkalmas a katalízisben oly fontos kétfémes rendszerek előállítására. Az egyes kiindulási folyadékok betáplálását jellemző áramlási sebességek egymáshoz viszonyított arányával, ill. annak szisztematikus változtatásával tág határok között hatékonyan és rendkívül gyorsan tudjuk befolyásolni a végtermék összetételét és nanoszerkezetét.
-193. példa: félvezető (CdSe) nanorészecskék előállítása.
Kolloid-oldatot képező CdSe nanokristályokat állítottunk elő a kiindulási anyagok magas hőmérsékletű bontásával folyamatos áramban a találmány szerinti 50 berendezésben. Első lépésben kiindulási oldatot készítettünk argon atmoszféra alatt: 47,5 mg (0,6 mmol) szelén port (Se, Aldrich) 10 ml trioktilfoszfinban oldottunk fel (TOP, Aldrich). Ehhez az oldathoz folyamatos keverés mellett 32 mg (0,14 mmol) kadmium-acetátot (Cd(AcO)2 Aldrich) és 1,5 g (3,9 mmol) trioktilfoszfinoxidot (TOPO, Aldrich) adtunk hozzá. Az így kapott elegyet 40°C-on 10 percig kevergettük. Ezután az így előállított kiindulási oldatunkat a kiindulási folyadékot tartó 7 edényekből a 9 tápszivattyú segítségével a 2 reaktoregységbe adagoltuk. A CdSe félvezető típusú („quantum dót”) nanokristályokat a második 3 reaktoregységben állítottuk elő előzetesen megválasztott és beállított reakciókörülmények mellett: a reakcióhőmérsékletet 180 és 300°C között változtattuk, a nyomást 100 bar-ra állítottuk be, míg az áramlási sebességet 1 és 10 ml/perc között változtattuk. A reakció végkimenetelét egy erre a célra opcionálisan felszerelhető Óceán Optics típusú spektroszkópiai egységgel követtük nyomon, amely folyamatosan detektálta a cellán áthaladó kolloid oldat optikai tulajdonságát. A félvezető „kvantum dotok” ismert sajátságaiból következik, hogy az általuk abszorbeált és emittált fény hullámhossza jelentős mértékben függ a részecskék méretétől, így az on-line detektorral felszerelt reakció termékeket szedő és analizáló 4 egység folyamatos információt szolgáltatott az előállított nanorészecskékről, ill. az azokat jellemző paraméterekről. A reakcióparaméterek szisztematikus változtatásának hatására keletkező különböző reakciótermékek változását pontosan nyomon lehetet követni az on-line detektor által nyújtott információkból.
Kapott eredményeket a 4a és 4b ábrák szemléltetik. A 4a ábrán egy TEM felvétel látható CdSe nanokristályokról; a 4b ábrán pedig különböző áramlási sebességek mellett előállított CdSe nanokristályokat tartalmazó kolloid oldatokról felvett emissziós spektrumok láthatók.
Az előállított minták elektronmikroszkópos analízise (4a ábra) jól mutatja, hogy a CdSe nanokristályokat egy jól definiált, szűk mérettartományban (2-3 nm), szelektíven tudtuk előállítani a találmány szerinti 50 berendezés, illetve a találmány szerinti eljárás segítségével. Továbbá, az on-line 20 detektor segítségével az is látható, hogy az áramlási sebesség változtatásával könnyedén és gyorsan
-20tudtuk módosítani a képződő nanorészecskék méretét, amit jól mutat az emittált fény hullámhosszában bekövetkezett szignifikáns változás (4b ábra).
Következtetés: a találmány szerinti berendezésben, illetve a találmány szerinti eljárással kontrollált módon sikerült jól definiált mérettartományú CdSe típusú nanorészecskéket előállítanunk. Az előállított anyag minőségének folyamatos on-line detektálására jól bevált az opcionálisan erre a célra felszerelhető spektroszkópiai egység. Az optikai 20 detektor segítségével kimutattuk, hogy a részecskék méretének növelése rendkívül egyszerű és gyors módon megvalósítható az áramlási sebesség növelésével, és annak lefolyásáról rögtön visszacsatolást is kapunk.

Claims (17)

1. Folyamatos üzemű áramlásos berendezés (50) nanorészecskék előállítására, amely tartalmaz első kiindulási anyag forráshoz csatlakoztatott első tápszivattyúval (9) rendelkező első betápláló egységet (1a);
első fűthető reaktortérrel (13) rendelkező első reaktoregységet (2); második fűthető reaktortérrel (15) rendelkező második reaktoregységet (3), az első betápláló egység (1a), az első reaktoregység (2) és a második reaktoregység (3) ebben a sorrendben áramlási útba vannak csatlakoztatva;
az áramlási útban elrendezett legalább egy nyomásszabályozót (18); egy, az áramlási útba az első és a második reaktoregységek (2, 3) közé beiktatott keverőelemet (5);
második kiindulási anyag forráshoz csatlakoztatott második tápszivattyúval (10) rendelkező második betápláló egységet (1b), a második tápszivattyú (10) a keverőelemmel (5) folyadékos összeköttetésben van;
egy, a nyomásszabályozóval (18) beállított nyomás és/vagy a fűthető reaktorterek (13, 15) hőmérsékletei szabályozására alkalmasan kialakított vezérlőegységet (22), azzal jellemezve, hogy az áramlási útban áramlásirányban a reaktorterek (13, 15) után, azokkal sorosan és azoktól elkülönülőn hűtőeszköz (14, 16) van társítva, a hűtőeszköz (14, 16) az áramlási út meghatározott hosszában terjedőn van kiképezve, továbbá a berendezés tartalmaz még egy, a hűtőeszközzel (14, 16) a hűtőeszközt (14, 16) működtetőn összekapcsolt, az előállításban lévő nanorészecskék részecskeméretének folyamatos monitorozására és meghatározására, valamint a meghatározott részecskeméret alapján a hűtőeszköz (14, 16) működésének szabályozására alkalmasan kialakított végtermék analizáló egységet (4).
2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első reaktoregységhez (2) társított első hűtőeszköz (14) az első fűthető reaktortér (13) után van az áramlási útba iktatva.
-22
3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a végtermék analizáló egység (4) optikai analizátor egységet foglal magában és az utolsó reaktoregység (3) után van az áramlási útba iktatva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályzó (18) az utolsó reaktoregység (3) és a végtermék analizáló egység (4) között van az áramlási útba iktatva az áramlási út mentén a nyomás állandó értéken tartására.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hűtőeszköz (14, 16) hőcsöves/hőcsapdás rendszerű hengeres csőhűtőként van kialakítva.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés alkalmazása legalább egy fém alkotóelemet tartalmazó nanorészecskék előállítására.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés alkalmazása legalább egy félvezető tulajdonságokkal rendelkező alkotóelemet tartalmazó nanorészecskék előállítására.
8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés alkalmazása legalább egy mágneses tulajdonságokkal rendelkező alkotóelemet tartalmazó nanorészecskék előállítására.
9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti alkalmazás, ahol a nanorészecskék mag-héj típusú nanorészecskék.
10. Eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására, amelynek keretében folyadékfázisú első kiindulási anyagot első fűtött reaktortérrel (13) rendelkező, áramlási útba iktatott első reaktoregységbe (2) táplálunk, ahol az első reaktortérben (13) első hőmérsékletet tartunk fenn;
az első reaktoregységből (2) kilépő köztes termékhez - a köztes termék meghatározott tulajdonságának módosításához - keverőelemen (5) keresztül folyadékfázisú második kiindulási anyagot adagolunk és az áramlási útba iktatott, második fűtött reaktortérrel (15) rendelkező második reaktoregységbe (3) tápiá-23lunk, ahol a második reaktortérben (15) második hőmérsékletet tartunk fenn, azzal jellemezve, hogy a fűtött reakciótérből (13, 15) kilépő anyagáramot az áramlási út meghatározott hosszúságú szakaszán terjedő hűtőeszközben (14, 16) hűtésnek vetjük alá az anyagárambeli nanorészecskék méretszabályozásához, továbbá az előállításban lévő nanorészecskéket egy vagy több meghatározott tulajdonságuk vonatkozásában analízisnek vetjük alá, továbbá a fűthető reaktorterek (13, 15) első és második hőmérsékletét az analízis eredményétől függően állítjuk be.
11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az analízis keretében optikai analízist végzünk.
12. A 10. vagy a 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hűtőeszközként (14, 16) hőcsöves/hőcsapdás rendszerű hengeres csőhűtőt alkalmazunk.
13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramlási útban nyomásszabályozás alkalmazása mellett a kiindulási anyagok és/vagy a köztes termék forráspontját minden pillanatban a reaktorterek (13, 15) első és második hőmérsékletét meghaladó értékűre állítjuk be.
14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy fém alkotóelemet tartalmazó nanorészecskéket állítunk elő.
15. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy félvezető tulajdonságokkal rendelkező alkotóelemet tartalmazó nanorészecskéket állítunk elő.
16. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy mágneses tulajdonságokkal rendelkező alkotóelemet tartalmazó nanorészecskéket állítunk elő.
17. A 10-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mag-héj típusú nanorészecskéket állítunk elő.
HU0800281A 2008-04-28 2008-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására HU230862B1 (hu)

Priority Applications (12)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0800281A HU230862B1 (hu) 2008-04-28 2008-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására
HUE09738445A HUE047584T2 (hu) 2008-04-28 2009-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemû elõállítására
PCT/HU2009/000040 WO2009133418A1 (en) 2008-04-28 2009-04-28 Instrument and process for nanoparticles production in continuous flow mode
AU2009241682A AU2009241682B2 (en) 2008-04-28 2009-04-28 Instrument and process for nanoparticles production in continuous flow mode
JP2011506785A JP5755137B2 (ja) 2008-04-28 2009-04-28 連続流でナノ粒子を調製するための装置
UAA201014240A UA100053C2 (ru) 2008-04-28 2009-04-28 Устройство для получения наночастиц в непрерывном режиме и его применение
RU2010146796/04A RU2486003C2 (ru) 2008-04-28 2009-04-28 Устройство и способ для получения наночастиц в непрерывном режиме
US12/990,195 US8540939B2 (en) 2008-04-28 2009-04-28 Instrument and process for nanoparticles production in continuous flow mode
DK09738445T DK2288439T3 (da) 2008-04-28 2009-04-28 Apparat og fremgangsmåde til fremstilling af nanopartikler i kontinuerlig strømningstilstand
EP09738445.7A EP2288439B1 (en) 2008-04-28 2009-04-28 Instrument and process for nanoparticles production in continuous flow mode
CN200980124532.3A CN102076405B (zh) 2008-04-28 2009-04-28 以连续流模式制造纳米粒子的仪器和方法
IL208984A IL208984A (en) 2008-04-28 2010-10-28 A tool and process for the production of continuous flow nanoparticles

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU0800281A HU230862B1 (hu) 2008-04-28 2008-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU0800281D0 HU0800281D0 (en) 2008-06-30
HUP0800281A2 HUP0800281A2 (en) 2010-03-01
HU230862B1 true HU230862B1 (hu) 2018-10-29

Family

ID=89988246

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0800281A HU230862B1 (hu) 2008-04-28 2008-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására
HUE09738445A HUE047584T2 (hu) 2008-04-28 2009-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemû elõállítására

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HUE09738445A HUE047584T2 (hu) 2008-04-28 2009-04-28 Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemû elõállítására

Country Status (11)

Country Link
US (1) US8540939B2 (hu)
EP (1) EP2288439B1 (hu)
JP (1) JP5755137B2 (hu)
CN (1) CN102076405B (hu)
AU (1) AU2009241682B2 (hu)
DK (1) DK2288439T3 (hu)
HU (2) HU230862B1 (hu)
IL (1) IL208984A (hu)
RU (1) RU2486003C2 (hu)
UA (1) UA100053C2 (hu)
WO (1) WO2009133418A1 (hu)

Families Citing this family (37)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
KR101147840B1 (ko) * 2008-10-27 2012-05-21 한국기계연구원 복수의 가열 영역을 가지는 양자점 제조 장치 및 양자점 제조 방법
US8317894B2 (en) * 2009-04-15 2012-11-27 Korea Institute Of Science And Technology Method of producing metal nanoparticles continuously and metal nanoparticles produced thereby
US20120128740A1 (en) * 2009-06-19 2012-05-24 Filipcsei Genoveva Nanostructured sildenafil base, its pharmaceutically acceptable salts and co-crystals, compositions of them, process for the preparation thereof and pharmaceutical compositions containing them
HUP0900376A2 (en) * 2009-06-19 2011-01-28 Nangenex Nanotechnologiai Zartkoerueen Muekoedoe Reszvenytarsasag Nanoparticulate candesartan cilexetil composition
HUP0900384A2 (en) * 2009-06-19 2011-01-28 Nangenex Nanotechnologiai Zartkoerueen Muekoedoe Reszvenytarsasag Nanoparticulate olmesartan medoxomil compositions
HUP1000325A2 (en) * 2010-06-18 2012-01-30 Druggability Technologies Ip Holdco Jersey Ltd Nanostructured aprepitant compositions and process for their preparation
HUP1000327A2 (en) * 2010-06-18 2012-01-30 Druggability Technologies Ip Holdco Jersey Ltd Composition containing nanostructured ezetibime and process for it's preparation
PL399505A1 (pl) 2012-06-13 2013-12-23 Uniwersytet Warszawski Sposób wytwarzania zasadniczo czystych nanoczastek w ukladzie przeplywowym, nanoczastki otrzymane tym sposobem oraz ich zastosowanie
CN103920641B (zh) * 2013-01-12 2016-12-28 唐山兴铭科技有限公司 一种生产纳米颗粒的工业化装置及其工艺
GB2515306B (en) * 2013-06-18 2016-05-25 Nexeon Ltd Method and apparatus for preparing metal coated particles
KR20160067143A (ko) 2013-10-04 2016-06-13 킹 압둘라 유니버시티 오브 사이언스 앤드 테크놀로지 퀀텀 도트를 제조하기 위한 시스템 및 방법
HUP1300646A2 (en) 2013-11-12 2015-05-28 Druggability Technologies Ip Holdco Jersey Ltd Complexes of fulvestrant and its derivatives, process for the preparation thereof and pharmaceutical compositions containing them
WO2015071841A1 (en) 2013-11-12 2015-05-21 Druggability Technologies Holdings Limited Complexes of dabigatran and its derivatives, process for the preparation thereof and pharmaceutical compositions containing them
HUP1400075A2 (hu) 2014-02-14 2015-08-28 Druggability Technologies Ip Holdco Jersey Ltd Sirolimus és származékainak komplexei, elõállítása és gyógyszerészeti kompozíciói
HU231309B1 (hu) * 2014-02-25 2022-11-28 Darholding Kft. Nanostrukturált Indomethacint, gyógyszerészetileg elfogadott sóit és kokristályait tartalmazó készítmény és eljárás előállításukra
US20170014352A1 (en) * 2014-03-10 2017-01-19 The University Of Tokyo Water-dispersible amorphous particles and method for preparing same
EP3127943A4 (en) * 2014-03-31 2017-09-27 Shimadzu Corporation Process for producing nanoparticles
AU2015301544A1 (en) 2014-08-15 2017-03-02 Massachusetts Institute Of Technology Systems and methods for synthesizing chemical products, including active pharmaceutical ingredients
CN104227011B (zh) * 2014-08-29 2017-04-12 南京邮电大学 一种宏量制备纳米金属材料的装置及其制备方法
CN104986726A (zh) * 2015-02-25 2015-10-21 王建伟 一种工业化大批量稳定制备量子点的方法
CN104984692A (zh) * 2015-02-25 2015-10-21 王建伟 一种工业化大批量稳定制备量子点的串联装置
RU2601451C1 (ru) * 2015-04-23 2016-11-10 Федеральное государственное бюджетное образовательное учреждение высшего профессионального образования "Алтайский государственный университет" Способ получения коллоидных полупроводниковых квантовых точек селенида цинка
EP3108875A1 (en) 2015-06-23 2016-12-28 Galderma Research & Development Compositions comprising water dispersible nanoparticles of a retinoid compound
KR102446858B1 (ko) * 2015-08-07 2022-09-23 삼성디스플레이 주식회사 양자점 제조 방법
CN106552296B (zh) 2015-09-29 2020-08-14 上海氪励铵勤科技发展有限公司 纳米粒子、其制备方法与结石取出装置及应用
US10815424B2 (en) 2015-12-31 2020-10-27 Kuantag Nanoteknolojiler Gelistirme Ve Uretim A.S. One-step process for synthesis of core shell nanocrystals
US10369538B2 (en) 2015-12-31 2019-08-06 Kuantag Nanoteknolojiler Gelistirme Ve Uretim A.S. Flow system and process for photoluminescent nanoparticle production
RU174967U1 (ru) * 2016-01-29 2017-11-13 Общество с ограниченной ответственностью "Банк Стволовых Клеток" Установка для покрытия материала раствором с наночастицами
WO2017192595A1 (en) 2016-05-02 2017-11-09 Massachusetts Institute Of Technology Reconfigurable multi-step chemical synthesis system and related components and methods
CN105950151A (zh) * 2016-05-06 2016-09-21 京东方科技集团股份有限公司 一种热注入法合成的量子点及其合成方法、合成系统
JP2018094457A (ja) * 2016-12-08 2018-06-21 株式会社Ihi 反応装置
CN106735306A (zh) * 2017-01-22 2017-05-31 武汉璟泓万方堂医药科技股份有限公司 一种连续制备胶体金的反应装置
KR102492563B1 (ko) * 2017-02-03 2023-01-27 동우 화인켐 주식회사 양자점의 연속흐름 제조방법 및 양자점 연속흐름 제조장치
MX2019009777A (es) 2017-02-17 2019-10-14 Massachusetts Inst Technology Sistemas y metodos para la fabricacion de tabletas, que incluyen tabletas farmaceuticas.
US20210379545A1 (en) * 2018-10-26 2021-12-09 University Of Connecticut A Continuous Processing System And Methods For Internal And External Modifications To Nanoparticles
HUP2200445A1 (hu) * 2020-04-06 2023-01-28 Innostudio Zrt Eljárás egymással nem kompatibilis szervetlen és szerves komponenseket tartalmazó inhomogén vizes oldatok homogén oldattá történõ alakítására
RU2756051C1 (ru) * 2020-12-17 2021-09-24 Федеральное государственное бюджетное учреждение науки Институт физики твердого тела Российской академии наук (ИФТТ РАН) Устройство для получения наночастиц из газов и паров жидкостей при сверхнизких температурах

Family Cites Families (21)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
HU205861B (en) 1986-12-19 1992-07-28 Sandoz Ag Process for producing hydrosole of pharmaceutically effective material
JPH0644990B2 (ja) * 1988-10-13 1994-06-15 香津雄 堤 複合微粉体材料の製造方法
US5145684A (en) 1991-01-25 1992-09-08 Sterling Drug Inc. Surface modified drug nanoparticles
MX9201782A (es) 1991-04-19 1992-10-01 Sandoz Ag Particulas de sustancias biologicamente activas, sustancialmente insolubles en agua, proceso para su produccion y composicion farmaceutica que las contiene.
DE4440337A1 (de) 1994-11-11 1996-05-15 Dds Drug Delivery Services Ges Pharmazeutische Nanosuspensionen zur Arzneistoffapplikation als Systeme mit erhöhter Sättigungslöslichkeit und Lösungsgeschwindigkeit
DE19856728B4 (de) * 1998-12-09 2004-04-22 Henkel Kgaa Verfahren zur Herstellung von Nanopartikeldispersionen
DE19932157A1 (de) 1999-07-13 2001-01-18 Pharmasol Gmbh Verfahren zur schonenden Herstellung von hochfeinen Mikropartikeln und Nanopartikeln
US6179912B1 (en) * 1999-12-20 2001-01-30 Biocrystal Ltd. Continuous flow process for production of semiconductor nanocrystals
JP2002052236A (ja) * 2000-08-11 2002-02-19 Namco Ltd ゲーム装置
US6884436B2 (en) 2000-12-22 2005-04-26 Baxter International Inc. Method for preparing submicron particle suspensions
US7037528B2 (en) 2000-12-22 2006-05-02 Baxter International Inc. Microprecipitation method for preparing submicron suspensions
US20020083888A1 (en) * 2000-12-28 2002-07-04 Zehnder Donald A. Flow synthesis of quantum dot nanocrystals
DE10248619A1 (de) * 2002-10-18 2004-04-29 Bayer Ag Verfahren zur Herstellung pulverförmiger Wirkstoff-Formulierungen mit kompressiblen Fluiden
DE60323456D1 (de) * 2003-02-26 2008-10-23 Nat Inst Of Advanced Ind Scien Herstellung von Nanopartikeln
US8017235B2 (en) * 2003-09-04 2011-09-13 National Institute Of Advanced Industrial Science And Technology Method for manufacturing fine composite particles, apparatus for manufacturing fine composite particles, and fine composite particles
US7384448B2 (en) 2004-02-16 2008-06-10 Climax Engineered Materials, Llc Method and apparatus for producing nano-particles of silver
JP4348451B2 (ja) * 2005-07-06 2009-10-21 独立行政法人産業技術総合研究所 ナノ粒子製造方法、及びその装置
WO2007065446A2 (en) * 2005-12-11 2007-06-14 Scf Technologies A/S Production of nanosized materials
JP4558657B2 (ja) * 2006-01-31 2010-10-06 株式会社ワイエムシィ 微粒子生成装置及びマイクロチャネル基板
WO2008013250A1 (fr) * 2006-07-27 2008-01-31 Ube Industries, Ltd. Nanoparticules de chalcogénure de métaux du groupe 11 ou du groupe 12 du tableau périodique des éléments et procédé pour les produire
UA24393U (en) * 2007-03-14 2007-06-25 Mykola Vasyliovych Kosinov Device for preparation of colloidal solutions of nanoparticles of metals

Also Published As

Publication number Publication date
HUE047584T2 (hu) 2020-04-28
IL208984A (en) 2017-04-30
AU2009241682A1 (en) 2009-11-05
EP2288439A1 (en) 2011-03-02
RU2010146796A (ru) 2012-06-10
CN102076405B (zh) 2014-12-10
IL208984A0 (en) 2011-01-31
CN102076405A (zh) 2011-05-25
HUP0800281A2 (en) 2010-03-01
JP5755137B2 (ja) 2015-07-29
AU2009241682B2 (en) 2015-02-12
EP2288439B1 (en) 2019-08-28
US8540939B2 (en) 2013-09-24
HU0800281D0 (en) 2008-06-30
UA100053C2 (ru) 2012-11-12
RU2486003C2 (ru) 2013-06-27
DK2288439T3 (da) 2019-12-02
US20110104043A1 (en) 2011-05-05
JP2011522787A (ja) 2011-08-04
WO2009133418A1 (en) 2009-11-05

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU230862B1 (hu) Berendezés és eljárás nanorészecskék folyamatos üzemű előállítására
Motl et al. Engineering plasmonic metal colloids through composition and structural design
Ma et al. Controllable synthesis of functional nanoparticles by microfluidic platforms for biomedical applications–a review
Tang et al. Shape evolution of silver nanoplates through heating and photoinduction
Ott et al. Transition-metal nanocluster stabilization for catalysis: a critical review of ranking methods and putative stabilizers
Motl et al. Au− Cu alloy nanoparticles with tunable compositions and plasmonic properties: experimental determination of composition and correlation with theory
Ma et al. Au@ Ag core− shell nanocubes with finely tuned and well-controlled sizes, shell thicknesses, and optical properties
Abou‐Hassan et al. Microfluidics in inorganic chemistry
EP3326976B1 (en) Metal oxide nanocrystal production method
Ankudze et al. Gold nanoparticle decorated Au-Ag alloy tubes: A bifunctional substrate for label-free and in situ surface-enhanced Raman scattering based reaction monitoring
Duraiswamy et al. Dual-Stage Continuous-Flow Seedless Microfluidic Synthesis of Anisotropic Gold Nanocrystals.
Mourdikoudis et al. Metal–Organic Pathways for Anisotropic Growth of a Highly Symmetrical Crystal Structure: Example of the fcc Ni
Andresen et al. Assessing the reproducibility and up-scaling of the synthesis of Er, Yb-doped NaYF4-based upconverting nanoparticles and control of size, morphology, and optical properties
Sun et al. One-step synthesis of monodisperse Au–Ag alloy nanoparticles in a microreaction system
Loiudice et al. Reaction intermediates in the synthesis of colloidal nanocrystals
Hafermann et al. Small gold nanoparticles formed by rapid photochemical flow-through synthesis using microfluid segment technique
Hiemer et al. MicroJet reactor technology: an automated, continuous approach for nanoparticle syntheses
Vasudevan et al. From faceted nanoparticles to nanostructured thin film by plasma-jet redox reaction of ionic gold
Pinho et al. Importance of Monitoring the Synthesis of Light‐Interacting Nanoparticles–A Review on In Situ, Ex Situ, and Online Time‐Resolved Studies
Zhang et al. Uniform arrays of gold nanoparticles with different surface roughness for surface enhanced Raman scattering
Arndt et al. Improving the quality of nanoparticle production by using a new biphasic synthesis in a slug flow microreactor
Biegel et al. Efficient quenching sheds light on early stages of gold nanoparticle formation
Fahes et al. Anisotropic Ag@ Au architectures through real-time surface-based strategy of synthesis: Large-area enhanced nanosensors
Shahbazali et al. Metallic nanoparticles made in flow and their catalytic applications in micro-flow reactors for organic synthesis
Hang et al. Green and rapid synthesis of porous Ag submicrocubes via Ag3PO4 templates for near-infrared surface-enhanced Raman scattering with high accessibility