HU229826B1 - Hõenergetikai rendszer épületek vagy épületrészek belsõ terének fûtéséhez és/vagy hõegyensúlyának fenntartásához - Google Patents

Description

A találmány szak belső vonatkozik, amely épületek vagy uvegyeneűlyánat ró-

mos különböző

0008 k fölé fordultak, az épülő nagyobb szerephez született Ilyenek például az épületet elektromos energiával ellátó napelem-cellás áramforrások, vagy az épület héis részben - biztosító napkollektoros melegvíz-előállító vagy terek.

A nap alapvetően vasam ilyen, a bő i , és a t , a meglevő épül •k, vagy - a mediterrán I de mostanra 1

környezeti a* ott rendszerek — mint ismeretes — 1, ebben áramló folyadék. A feladat megoldását szerelhető napkollekvíztartályok jelentetkülső felületét hasznosítani Az rendszer alakult ki.

Ilyen, viszonylag egy 4.285 332. sz. szabadalmi hoz alkalmazható, amely* és az eresznél elosztó csö>

i. bz olyan k *3 X sídéül az US ~ családi házakkialakítva. A tető gerincé, A homlokzati zamos sít, mindkét oldalról szigs ve. A fémtartályok felöl az eresznél lévő akba belülről egymás mellé fémtartályok vannak beepltp alul egy, as körbefutö csővezetékhez vannak csatlakoztatva, amelybe alul szivattyú van iktatva. Ez a csővezeték a tető gerincében lévő elosztó csővezetékkel is össze van kötve. A szivattyú vizet keringet ebben a rendszerben. A fémtartályokba függőleges hőcserélő esővek vannak építve, amelyek elei egy légbefúvó készülékkel, felöl egy kilépő fúvókéval, és - emeletes épület esetén - egy, a felső szintre átve(Vteg kell jegyezni, hogy ez eiobbi is es a tov; a találmánnyal való összehasonlítás talmazza, a többi (szigetelés, választott anyagok, séges mértékben lesz ismertetve.

megoldások ismertetése is csak ábol lényeges motívumokat tarElviekben hasonló; is, kialakítva, amelyeket űrben hasonló az US ~ 4.164.933. sz. szabadalmi leírásban látható megoldás tetőként, falként, kerítésként vagy akár útburkolatként Is be lózata össze van kötve egymással, és az egész egy energetikai hálózattal, amely föl

Ugyancsak kisebb é mázható az EP - 0.632.730. sz. külső falakba és i például családi házaknál, kis műhelyeknél alkalsírásban bemutatott megoldás. Itt a bevezetéssel és kivezetéssel elátott lapos folyadéktartáiyok vannak építve. A tartályoknak három különböző fe va van. az nfitö tartály, A hőtároló tárták ezen sz épület ív* ás is rá van kötve. A nökiegyenlítö tartály külső felülete , a ö csőkígyó van «pun sbe, amelyre a padló v es a lo van ellátva, a belső felülete

A bordák elé légtechnikai terelőlemez helyezhető, a légáramlás ventillátorral támogatható. A hőkiegyenlOö tartály hőtároló anyagú testeket is tartalmazhat, tetőn való alkalmazáshoz pedig a külső felüt van bordákkal ellátva, és ezek előtt egy üveglap van.

Az US ~ 2003/0,044,466. sz. szabadalmi leírásban ismertetett megoldás egy olyan panelre vonatkozik, amely falként és tetőként is alkalmazható. A panel egy hőcserélő csöveket tartalmazó högátló rétegből, és ennek a két oldalán szigetelő rétegből áll. A ring, amely az egész épül

Mindenféle épülethez alkalmazható a DE - 44.23.137. sz, szabadalmi leírás szerinti megoldás, ahol a külső teherhordó fai külső szigetelő rétegére kívülről kapílhs csőhálózat a falon belüli elosztó-

ki lehet alakítani az EP - 0,455.184, sz. szabadalmi leírásban látható megoldással is, Az alapvető kialakításnál a falon legkívül egy külső transzparens hőszigetelő réteg van, ezen beiül egy légrés, ezen belül egy hőátadó elem és egy hőtároló elem, amelyekben folyadék áramlik, I be van kötve az épület hőenergetikaí rendszerébe, amelybe a talon ball elem - fűtőtest - van kötve, és padlőfötő csövek is köthetők.

nagyol lett kialakítva a DE ~ 31.41,931,

Imi leírásban ismertetett megoldás. Az é függönyfalként van kialakítva. A függönyfal panelek hordozó felületével kifelé néző lapos alumínium doboz, amelynek a réteg van, ezen egy Lapradiátor, ez előtt egy légrés, ez előtt

I ellátott lap, végűi egy üveglap, A légrésbe függőleges démekben csatornák vannak kialakítva, amelyek be vannak kötve vege re?

agy.- ® egy szigr sfelé álló bornak vsn. A fölélő less látható, a most bemutatott megoldások és a is ügy van kialakítva, hogy a Nap hőenergiáját valamiékíorrai összegyűjtse, majd ezt valamilyen Kőcsere , általában víznek vagy levegőnek. Ez az énül vesz részt az épület fűtésében (például levegő lkai rendszerének, és így jut el a hő-

energia a fűtőberendezésekhez (fűtő radiátorok, padlófűtés stb.) illetve a használati melegvizet előállító hőcserélőkhez

fűtéshez és a melegvíz e iát fái , mivel

szállításra alkalmasak.

k és szolgáltassanak a épület aktív energ* , Így ezek

A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az épület hőenergehkal szempontból nincs egyensúlyban. A hombteats felületeknek a tájolásukból eredően a napfényből keletkező hőnyeresége eleve eltér. Emiatt hagyományos épületben hömérsákletkülőnbségek keletkeznek, aminek egyensúlyozása komoly energiabefektetést Igényel az épületen belül is léteznek olyan sek, ahol hőtöbbletek keletkeznek. Ilyen ben koncentráltan elhe adóterem hallhatósága Is. Ezek a notomasos ss b . Erre jelenleg Is vannak törekvések, de többnyire o rendszerre van bízva a felesleges hő eliminálása.

k, amelyek teiesiegaaz ilyen lehat például egy előlók az épület energiaa légÁ bemutatott ? amit egy későbbi alkalmasak, r ezt a , vasom

3t a külső hönyereség ö ? hasznosítani lehet. Nem ké (tani vagyis az épületben jelenlévő tő nem

megt >yss az épül

hiszen azt hagyományos, klasszikus gépészeti el d sem tudják, hogy az

lét belsejeA találmány célja olyan energetikai rendszer kialakítása, amellyel egyrészt az épületben minden hőenergiát hasznosítani lehet, bármely forrásból (külső vagy belső) érkezzen is, másrészt, amely képes a nem kívánt hökülönbségek kiegyenlítésére.

A találmány a következő felismerésen alapul..

Az épületben höteohnikai szempontból höfelvevő és beleadó felületek vannak jelen. A bőfel vevő felőletek általában a külső részek (fel, tető), esetleg a belső hőforrást körülvevő falfelületek, ezek veszik fel a lokális hőnyereséget a hóieadö felület pedig bármely olyan terület, amelynek aktuális hönyeresége nincs, ezért hidegebb. Ez lehet mennyezet, belső fal vagy padló, de akár külső fal Is, ha épp napfény nem éri (például hideg északi falrész, amit meleg déli fallal kapcsolnak össze). A hóieadö és höfelvevő felületek aránya mindig az aktuális hőnyereségtől és az épület geometriájától függ. Az Ismert megoldásoknál a hőfelvevő és hőleadó felületek között csak közvetett kapcsolat van. A kétféle felület sgyensüteremthető meg, ha közöttük olyan közvetlen létre, amely nagy hőmennyiség gyors atot hozunk

Mivel technikailag a hőmennyiség átadását továbbra is áramlő közeg:, előnyösen víz alkalmazásával lehet megvalósítani, nagy hőmennyiséget gyorsan ügy lehet átadni a hőfelvevő felülettől és höleadó felületnek, ha nagy keresztmetszeten ko-

brám

körülvevő felületből o ő és hőleadó felületek

A feladat technikailag ügy oldható meg:, hegy az önmagában Ismert lapos tartályokat nem csak a höfelvevő felület, általában a homlokzati falfelület mellé vagy helyett építjük be, hanem ugyanilyen lapos tartályokat építünk az adott légtér határoló felületei mellé vagy helyett ügy, hogy egyet a höleadó felület mellé vagy helyett, egyet-egyet pedig az alsó és felső födémmel párhuzamosan. A szomszédos tartályokat nagy átbocsátó keresztmetszeten összekötjük egymással.

egy zárt kört határoznak mag, amiben a közeg - víz ~ szabadon áramolhat. Ebhez semmilyen mechanikai segédeszköz nem szükséges, mert az szik, fgy a feímels vsz a > részekre áramlik.

'010 meg nem el külső tártéiyl at a psoiooa vt :_f mert így a bő az épület feime olvadékban. Az aktuális báróié tömeg i

Ója, amely töössze van kapcsolva: a is. Ez a lehetőészéiből a hideg terüless házon eloszlik, így a megnő. Ez nemcsak télen, hanem nyatön is hasznos, hiszen így

a belső íme:

A rendszer a tárolt hőt több tormában tudja hasznosítani

a felvett hő az épület hidegebb részeire áramlik, vagyis azonsa

vagyis a v Á tárolása mint amennyi az ideális I azonnal nem hasznosítható

A legegyszerűbb esetben a hot csak magának a zárt körnek a tárolja. Mivel a tálakhoz a mennyezetek és a padlók is hozzá vannak kapcsolva, ezért a betárolásban nagy víztömeg vesz részt. A betárolás kapacitása persze Így is véges, de lényegesen nagyobb, mint a klasszikus

lui<

vevő fém ha valamilyen hűtési elhelyezett levegő így 3.....

á (külső tér felé) áramlik, a s válnak, és a következő napra újra a teljes

a:

Másik tehetőség, hegy a többlethöt egy kisegítő rendszer tárolja. Ez lehet például egy hagyományos tartály, ahová a hőt a vízkörből elvezetik, vagy lehet földalatti hőtároló ís. A hő ez esetben a kollektoros rendszerekhez hasonlóan hasznosul, használati melegvíz előállításánál vagy fötésrásegítésnél.

Á találmány höenergetikai rendszerre vonatkozik, amely épületek vagy épületrészek belső terének fűtéséhez és/vagy hőegyensúlyának fenntartásához alkalmazható A találmány szerint a belső teret áléiról és felülről határoló felületeinek legalább egy része és az oldalsó mben lévő része 5 a szomszédos tartályok tere r Összefüggő zárt áramlásé hőszállitő van felületeinek helyette lapos, zárt van kötve, az összes alkot és fel van

A találmány szerint höenergetikai rendszer egyik e tartályok által a keresztül hőátadő kapcsolatban van az épület

3gő zárt áram

)i, tartályok által alkotott összefüggő zárt

A találmány szerint höenergetikai rendszer másik előnyös kiviteli alakja az, ahol hőcserélőként a tartály oldallapja mellé egy csőkígyó van illesztve,

A találmány szerint höenergetikai rendszer harmadik előnyős kiviteli alakja az, ahol a hőcserélő csőkígyó be van süllyesztve a tartály oldalapjába.

A találmány szerint kiviteli al az, van

A találmány szerint hőenergetikai rendszer ötödik előnyős kiviteli alakja olyan, hogy hőcserélőként a tartály mellé egy, az oldallapjával párhuzamos második tartály van építve.

A találmány szerint höenergetikal rendszer hatodik előnyős kiviteli alakjánál a r, az ott rhozamos elválasztó lappal két térre van osztva, az van kötve, a másik a hőcserélő tere.

A találmány szerint az épület homl '' s között egy (etikai rendszer hetedik előnyős kiviteli alakja az, ahol tett tartály elé hőszigetelés van építve, a tartály és a légrés van, amely a tartály aljánál ér kialakított szeiiözönyfásokon át össze van kötve a külső kő

A találmány szedni höenergetikal n hogy a szeiiözönyílások légszállító nyolcadik előnyős h alakja os

Iva.

A találmány szerint hőenergetikai rendszer kilencedik előnyös kiviteli alakjánál a elrendezett, előnyösen az épület homlokzatához épített tartályban vannak kialakítva, amelyek a tartály alsó és felső széle :ében_; egy-egy csatlakozó nyíláson át össze vannak kötve a tartály sídalával.

előnyös kiviteli alakja az, ahoi égszáilitö készülékkel

A találmány szerint olyan, hogy az épület hóm alsó és felső vízszintes tarts jgével án kifüggőleges tartály és az 1 fai áttörésein átvezetett csövek

A találmány szerint hő< a két, szomszédos tartályok által alkotott ős ó kapcsolatot létrehozó hoc ik előnyös kiviteli aiakjáng srt áramlásé foi]

Hét két összefüggő zárt ?vő hő re egymással.

A találmány szerint höenergetíkai rendszer

Vggö zárt áramlása kialakítva, amely mellé egy, az építve, vagy amely egy, az van osztva, és az egyik tartály többi tartályával a másik tariá áramlásé f egy további előnyös kiviteli alakja által alkotott összefüggő zárt áramlásó az épületnek a közötti válaszfala olyan tartállyal van zamos második tartály van párhuzamos elválasztó lappal két fámé y~terresz a másik összefüggő zárt

Végül találmány szerint höenergetíkai rendszer ahol a tartályok által alkotott vízkörbe az épül bevonva, a függőleges tartályok csak a szélső be

szetso falatnál vannak elrendezve, az alsó es összes helyiségen végígnyálik(nak), és e és felső vízszintes tartály (ok) közé vannak építve.

A találmány egy kiviteli példa és néhány elrendezési vázlat alapján ismerhető meg részletesebben a mellékelt rajzok segítségével, ahol az

1., ábra a találmány szerinti höenergetíkai rendszer egy egyszerű vái

c-iahs ellátott épületet egy füge

2. ábra az épületet az 1. ábrán jelölt vízszintes

3. ábra az 1. ábra találmánnyal érintett részét felnagyítva, a 4 ábra az épületet a 3. ábrán jelölt il-ll. részmetszetben, az 5. ábra az épületet a 3. ábrán jelölt ili-lil. részmetszetben, a §a~b. ábra a találmány szerinti csöcsatlakozó könyök szerei

7a-b. ábra a találmány szerinti rendszerhez alkalmas egyik perspektivikusan és a 7a. ábrán jelölt IV-IV.

8a~c. ábra a találmány szerinti rendszerhez alkalmas másik vikusan valamint a Sa. ábrán jelölt V-V. keresztmetszetben, illetve VI-VI tályt

9a-b, ábra a találmány szerion rendszerhez alkalmas harmadik tartályt perspektivikusan és a 9a. ábrán jelzett VII-VH. a találmány szerinti he eí la-c.

írnermo probléma különböze megöl:

>ra a találmány szerinti rendszer homlokzati kialakításának egyik speciális változatát függőleges metszetben és a 12a. ábrán jelzett VIH-Vili. vízszintes i a találmány szerinti rendszer homlokzati klali speciális változatát függőleges metszetben és a 13a. á IX-IX. vízszintes metszetben és a működési vázlatával a jy mt jelzett

16, a találmány szerinti rendszer radiáns hűtését elősegítő kialakítását az épület függőleges metszetében, a í a találmány szerinti rendszer hőtárolós változatának kapcsolási elrendezését vázlatosan, a

17. ábra a találmány szerinti rendszer és az épület hagyományos höenergetlkaí rendszerének kapcsolatát vázlatosan, a

13a-d. ábra a találmány szerinti rendszerhez kialakított hőcserélő változatait

22. ábra a találmány szerinti rendszer és az épületek ismert energetikai ismertetés kedvéért a találmány alkalmazását először egy olyan,

3.1 szemben zárt falszakaszokkal rendelkező, ablaktalan, zárt helyiségek is vannak. Ennek megfelelően az 1, - 5, ábrákon egy vikis, kétszintes, sátortetővel kialakított 1 épület látható nagyon vázlatos ábrázolásban. Az i épületnek csapán egy ilyen, zárt 2 he találmár van ellátva a

A 2 helyiség 9-14 határoló felületeit egyik oldalról az 1 épület 3 homlokzati fai a belső elválasztó 4-3 falak, aluliéi a 7 padló, felülről a szokásos anyagból készült. (A találmány

ízeteknek és szerel semmiféle szerepük nincs, e.

ismertetésük sem szül a 3. - 5, ábrából kicsit részi ss megaiiap felől a 3 homlokzati fai belső 9 határoló felülete mellé, a vele szemben al belső 10 határoló felülete mellé, a 7 padló belső 13 határoló felülete főié n 14 határoló felülete alá egy-egy lapos 15 tartály van rögzítve. A 15 - a szerelési helyszükséglettől ok a mellettük lévő 3,10,13, Illetve 14 határoló felülettel.

A15 tartály a

a 9, 10, 13, 14 szélei hez hegesztéssel . A most tároló felülettel 17 élek a

öl készült, de nél a 15 < és az ez '

A függőleges 9 illetve 10 határoló felület melletti 15 tartályoknak és a felső 14 határoló felület alatti 15 tartálynak a belső 15 oldallapja el van látva egy 18 burkoló réteggel, ez akár tapéta is lehet. Az alsó 13 határoló felületen fekvő 15 tartály felső 16 oldallapján egy szilárd teherhordó rétegből és járófelületből álló 19 burkolat van.

A 15 tartályoknak a szomszédos 15 tartály léié eső 17 élében, teles szélességében 20 csatlakozó elemek vannak kialakítva. Ezek jelen esetben a 15 tartály 17 élébe behegesztett műanyagcsövek. A szomszédos 15 tartályok azonos helyzetű 20 csatlakozó elemei a 21 esőcsatiakozó könyök szerelvénnyel vannak összekötve egymással, de egyéb módon (hegesztéssel, ragasztással, hőre zsugorodó elemekkel stb.-ve!) is összeköihetök. Á 20 csatlakozó elemek és a 21 csöcsatlakozö könyök szerelvények keresztmetszete a lehető legnagyobbra van választva.

a 20 csatlakozó elemmel Hután az 1 épület 2

A 15 tartál készülnek

áramolhat ütt a megfelelő üzemben előregyártva a helyükre kerültek, össze lehet lévő 20 csatlakozó elemeit. Ezzel egy rtt létre, amelyben a 15 tartályok zárt a bennük lévő általában víz, a most

Az összes 20 csatlakozó elem összekötése után a 15 tartályok belső tere llvel az épületek fűtésrendszerénél a hőszáiítő folyadék szernél is víz a 15 tartályokat kitöltő

Ibi ismertetésnél Is a folyadékról általában vízként a vízkörként lesz szó, azzal a kiegészítéssel, hogy a természetesen más, ilyen célra alkalmazott összetételű folyadék is let

A talál szerinti rendszerben ugyanaz a abszorbeál, egyben fűtőtest is, Illetve poffertárolóként is szolgái (az egységnyi vízfelület kicsi, de a többi résszel együttdolgozva jelentős betárolást ad).

A 2 helyiség egyes 0-14 határoló felületeinek a hőnyeresége a helyzetükből kifolyólag eltérő, emiatt az 1 épületben hőmérsékletküiönbségek keletkeznek. A 15 tartályokba töltött víz áramlását a höfelvevö felületek és a höieadö felületek közötti hömérsékiefkülönbség indítja be. A hőmérséklet kiegyenlítését az áramló víz maga oldja meg, amely a melegebb hőfelvevö felülettől a hidegebb beleadó felületek fele áramlik.

Happal a hőfelvevő felölel - a 2 helyleég vonatkozásában - értelemszerűen az 1 épület homlokzati felülete, a beleadó felület pedig a 2 helyiség bármelyik másik olyan 10-14 határoló felülete, amely a hőfelvevő felülethez van kapcsolva, de aktuális hőnyeresége nincs, ezért hidegebb. Ekkor a napenergia a 3 homlokzati falon keresztül felmelegíti a mindenkor a 15 fertályban lévő víztömeget A hőfelvevő és beleadó felület közötti hőmérsékfefkülönbség következtében megindul a felmelegedett víz áramlása a hőre végig a mellette lévő, majd az emellett: lévő 15 t< melletti 15 tartályon, ahol a leadja a szállított h felület melletti 15 tartályból lyon, végül a hőleadó felület ha a 2 helyiség belső 10-14 vevő felületté, vagy a homí felületté, a víz áramlá:

lülete válik valamilyen hőhatás zatl felület válik a az it

Ennek megfelelően éjszaké a rendszer fordítottan működik. A nagy tömegű víz által tárolt bőnyereség a belső terek lehűlését akadályozza meg. Ez hasonló a hagyományos hőtároló szerkezetekhez, azzal a különbséggel, hogy az aktuális nyereség a teljes rendszeren eloszlik, így a hasznosítható hőtároló tömeg jelentősen megnő- Ez nemcsak télen, hanem nyáron is hasznos, hiszen így lyozbatő a belső tér tűlmeh

A 15 tartály sínekkel és csavarokkal van a mögötte lévő 3 homlokzati falhoz, a belső elválasztó 4 felhoz, illetve a 8 födémhez rögzítve. A rögzítéshez a IS tartály

1? élein lehet szemeket kialakítani, vagy a IS tartályba átvezető hüvelyeket lehet behegeszteni.

a 9, 10, 13, 14 határolő felület és az előle lévő 1S tartály között nincs hőszigetelés. A alkalmazási helyzet dönt; el, Általában célszerű a tartályokban lévő víz a helyiséget melegítse, és ne az épületrészt táplálja. A hőszigetelés különösen a;

ig az és, hogy a 15

indokolt. Ugyanakkor lehetnek olyan beépítési helyzetek, amikor kifejezetten előnyős, ha nincs hőszigetelés, igy például a 3 homlokzati fai esetében, ha a cél az, hogy ezen keresztül a napsugárzás felmeleg itse a 15 tartályban lévő vizet.

y szó volt róla, a 15 tartályokat készre szerelés után fel kell tölteni vízzel hogy a rendszerben a levegő mennyisége lehetőség szerint a minimális legyen. A feltöitéshez legalább egy helyen alul (az 1. -2. ábra jelöléseivel a 4, 6 tál és a 7 padié sarkánál) és átlósan egy helyen télül (a 3, 5 fai és a 8 fedem sarkánál) a 20 csatlakozó elemek erre a célra speciálisan kialakított alsó 21 A, illetve felső 21F csoosatiakozó könyök szerelvénnyel vannak öt

A 6B. ábrán látható felső 21F csőcsatlakozó könyök szerelvény lényegében azonos módon van kialakítva, azzal a különbséggel, hogy az egyik 22 csaíiakozöcsonkkal szemben a tere meg van növelve, és az így létrejött 24 légzsák két oldalán vannak elrendezve a visszacsapószeieppel ellátott 23 csatlakozó-csonkok.

rínék, a

A feltöltés hz alsó 21A osőcsatlékozó könyök szerelvény valamelyik 23 csatiakézőpsonkján keresztül történik. és amikor a 15 tartályok víz a felső 21F csőcsatlakozó könyök szerel

- le lehet zarm, így minimális levegő marad a a víz felmelegedéskor fellépő tágulásának ad helyet.

tömlek eilávot r A 24 légzs

A felső 15 tartály felső távozó levegő á van, és a felső IS ly két 18 olda

ügy is kialal ez a a 24

vízkörben a 18 oldallapja innen átlós nem

Á 21 A, 21F csőcsatlakoző könyök szerelvény 23 osatiakozőcsonkjaí teszik lehetővé az esetleges vízcserét is tisztítás, karbantartás esetén (alsó elszívás vagy fordítva).

A 15 tartályok c gyártáskor a 28 csatlakozó 15 tartályok szennyeződését előtt a szer műveletéről még meg lehet említeni, he

ss ás szállítás ideje alatt.

is kiszívják. Szereléskor a 21

A most függően, különböző elvi változatokban készíthetők el kitett 15 és 1? élek alkotják. A 15 kerettel és

)lt 18 r fém szerelik össze. Ezeket akkor á felület, amelyhez a 15 tartályt lehet alkalmazni, ha van mellettük olyan hozzá lehet

A 15 tartálynak nem kell közvetlenül érintkeznie a támasztó felülettel példád függesztett álmennyezetként is tel lehet erősíteni. A mennyezetnél fel használ haté 15 tartályok vízszintes tartályként vannak kialakítva, jellemzően átlátszatlan felülettel készülnek, a mennyezet-szerkezetekhez hasonló kialakítással távtartókkal és sínekkel.

Ezeknek az egyszerű kivitelű 15 tartályoknak kicsi a szilárdsága, tulajdonképpen csak a saját súlyukat képesek megtartani (a saját súlyba értelemszerűen beletartozik a tartályban lévő víz súlya Is). Ezért lehet az előbb említett módon csak

Imazm.

lehet olyan 15 tartályokra, amelyeket az 16 oldallapok megtámasztása nélkül is be lehet építeni, ehhez a 7a~b. ábrán látható Önhordó kivitelű 15 tartályokat lehet kialakítani

Ezeket az önhordó kivitelű 15 tartályokat egy 25 merevítő keret veszi körül. A 25 merevítő keret a bemutatott kialakításnál két-két U-szeivényü, vízszintes és függőleges elemből áll. Az 0-szslvényü elem oldalaihoz vannak rögzítve a 16 oldallapok, és Így az U-szeívényű elem feneke képezi egyúttal a 15 tartály 17 éleit is. Vastagabb tartályok esetén a 25 merevítő keretet természetesen Lszelvényű elemekből is ki lehet alakítani, amelyeket a 17 élei értelemszerűen le kell fedni azaz ebben az esetben a 17 él és e 25 merevítő keret két szerkezeti elem.

lületü 15 tartá ek (célszerűen áramlási Ezek a 15 tartályok önálló falelemként el a 16 olda í, és 27 közé a; 15 tartály η ügy, hogy a víz áramlását ne alkat

Külön lehet megemlíteni a tetőknél alkalmazható 15 tartályt. Ennek a szerkezeti kialakítása nagymértékben megegyezik az előbbiekével ezek is önhordó 15 áe a terhelésüknél az önsúlyukon kívül a csapadék súlyát is figyelembe venni. A teherhordó szerkezet ebben az esetben is jellemzően hagyományos.

Iául acélA 15 tőén az egyszerű, akar az van szó, alapvetét elk igllett a 15 vagy áttetsző

I, azaz átlátszatlan kivitelben

oldallapjaik > anyag általá-

nál alkalmazható 15 tartály

3, Ez utóbbi megoldás e! emző.

sgy az előbb ismertetett ksvueh példánál ss Hóra van fektetve. Ennek terhelesi sáli öl a 15 tartálynak más beépíts teherhordó 15 tartály kialakítására al

á volt, az egyik 15 tartály a 7 kell rendelkeznie. Különböző is terheihetönek kell lennie. A

Az egyik megoldás, ha a 15 tartályok 16 olda egyszerűen meg van növelve. Ez a hátránya, hogy a nagyobb is csökken a

A másik lehetőségi, ha a 15 tartály - a 8a-c. ábrákon látható módon ~~ 28 kerettel van körülvéve, a 16 oldallapok közé pedig 29 merevítő hasonlóan, például fémből készült hosszanti 80 ányú 31 távtartó elemekből álló rács) van építve.

Mind a 28 teherhordó keret, mind a 29 merevítő szerkezet az előbbi, önhordó kivitelhez hasonlóan van kialakítva, de nagyobb szilárdságú anyagból. Így a 28 teherhordó keret szintén ü-szelvényekből állítható össze, ezek adják egyúttal a 15 tartály 17 éleit is. A 30 és 31 távtartó elemek itt is úgy vannak hogy a víz áramlását ne zavarják (például 2? lyu a megoldás kis az esetben az áramlást a 30 és 31 távtartó elemek áiatot és önsúlyt

Az így kialakított teherhordó 15 tartályok az önsúlyukon felöl tovább is terhelhetnek. Ez a megoldás lehetővé teszi azt is, hogy a 15 tartályok között ne legyen szükség merevítő vagy tartó épület-vázelemekre (gerendákra vagy pillérekre).

Ilyen kialakítású a Oa-b. ábrán látható 15 tartály, amely csak abban különbözik az előbbitől hogy egy olyan 32 teherhordó keretre van építve, amelyben az U~ szelvény feneke a 15 tartály belseje felé van fordítva.

Ennél a kialakításnál az átlátszatlan (tömör) anyag alkalmazása az általános, mert így a vastag falú fém 16 oldallapok a szerkezet teherhordásában is részt SÍ készülhet.

elképzelhető átlátszó kialakítás is, ami légi?

Ez utóbbi ki ugyanis itt jellemzően

A padlókhoz használható teherhordó 15 tartály nagymértékben megegyezik az általános kialakítású teherhordó 15 tartállyal, az anyaga jellemzően átlátszatlan kialakítású, hűivel a terhelés értelemszerűen más jellegű, az alátámasztást pedig a teljes felületen kell megvalósítani, ezért ez csak belső rácsos 30, 31 távtartó elemekkel készülhet, tetszés szerint ki szilárd teherhordó rétegből és járófelületből álló 19 burkolattal A 30, 31 iá' elemek a terhet a IS burkolattól a 15 tartály alatt fekvő födémhez továbbítják. Ebben az esetben a 15 tartály alatt külön szerkezeti lehet kialakítani

tartály méletiieg a

ss

Mindent egybevetve, a teherhordó 15 tartályoknál általánosan alkalmazott anyag a fémlemez, de elképzelhető átlátszó/ áttetsző kialakítás is, ami jellemzően üvegből készülhet. Kivétel a padlóhoz és a mennyezethez alkalmazott tartály, ami jellemzően átlátszatlan kivitelben kerül kialakításra. A kialakítás végső soron ss ss a a 15 tártál' ?göen tartályok az a már részletesen bemutatott mád, amikor az egyszerű kivitelű dob helyiség fosaihoz belülről vannak hozzáépítve, A vízkör egy belső magként jelenik meg, minden oldala belső szerkezet. Ebben az esetben a vízkörnek csak a hütésben/fűtésben, vagyis az energiaelosztásban van szerepe. Mivel négy aktív felülettel rendelkezik, a szükséges energiafogyasztást már ilyen sár a helyiségből á szerinti vízkör, ez valói»

rmző. He az épület nem egy egy szinten

is all.

vízkört kell kialakítani. Ezek között olyanok is lehetnek, amelyek nem rendelkeznek semmilyen homlokzati résszel, vagy épp ellenkezőleg, egy, két, a tetővel együtt esetleg három felületen vannak kapcsolatban a külső környezettel.

Természetesen szinte korlátlan a 15 tartályok beépítésének a lehetősége. A 10δό, ábrán néhány olyan elrendezés vázlata látható, amelyek az előbb bemutatott különböző 15 tartályok alkalmazásával állíthatók össze, liléivé a megvalósításukhoz további különleges részmegoldásokra van szükség, (Az eltérések jobb érzékeltetéshez az ábrák többségében ugyanannak az épületnek a; vázlata látható, mint az első kiviteli példában.)

A 1öa. ábrán látható változatban mind a két épületszintben és a van alakítva a találmány szerinti rendszer, A 15 tartályok - az első hasonlóan ™ mindenhol a 3 homlokzati falon belül, illetve a tetőtérben a 33 tetőn belül, ennek a síkját követve vannak elhelyezve, Az alsó szinten található két a 34 válaszfal két oldalán a 15 tartályok egy-egy önálló

a vízszv ik szinten egy vízkörbe három irányában nézve - a is van bevonva úgy, hogy közti 3 homlokzati fal mellé kerül a ké tartály, az alsó és felső vízszintes 15 tartály végigfut az összes egkuiso fala, leien

a hef tartályok közé kerülnek var

A 15 tartályokat a homlokzati fal külső felületére előtétfalként is el lehet helyezni kifejezetten a napenergia hasznosítása céljából, A 10b, ábrán egy ilyen kialakítás látható, A 15 tartályok nem csak a homlokzati falon kívül, hanem a 33 tetőn is kívül vannak elhelyezve. A íüb, ábrán az Is látható, hogy lehetnek olyan szomszédos helyiségek, jelen esetben az alsó szinten, amelyek mindegyike rendelkezik homlokzati fallal, és a két homlokzati fal ellentétes tájolásé, illetve ha egy szinten több helyiség van, és mindegyik önálló vízkörrel van ellátva, lehet olyan helyiség, jelen esetben a második szinten a középső, amelyet mindkét oldalról egy másik helyiség határol.

A 15 tartály a ahogy a 10c.«

w.

a 33 tető helyett Is beéi látható pavilonnak a kialakítva. Hasonlóan csak 15 minden határoló télül fartőszerkezet hordozza.

lő épületek is ÖsszeépíthetŐk, A löd. ábrán két oldalfal és a teteje is a 15 tartályból van dkotják a löe. ábrán látható csarnok de a csarnok méretei miatt a 15 tartályokat 36

Itt kell megjegyezni, hogy bár eddig olyan példákról volt sző, ahol egy adott teret mindössze négy 15 tartály határolt, valójában a nagyobb kiterjedésű felületeknél műszakilag nagyon nehézkes lenne egyetlen nagyméretű tartályt alkalmazni, öbb, egymástól különálló, kisebb tartályból is ki lehet alakítani.

ellehet, általában nem szükséges, ilyen melletti vízköröket össze kell kapcsolni eg Az egyik lehetőség ez, hogy az össz szélső” hat, hogy az egymás kínálkozik.

e eső yan, 21A vagy 2ih csöcsatlakozö < szerelvényt illesztünk, amely az oldalán el van látva 23 csati;

egy rövid cső segítségévei a két szomszédos 21A vagy 21F szerelvény, és rajtok keresztül a két szomszédos vízkör összeköthető, A másik lehetőség az, hogy magoknak a 15 tartályoknak a szom21 kok, amelyek

alatt csatlakozóé

kell megemlíteni, hoc olyan tálra való vagy van. Ilyen esc elhal a

amelyen nyi él alkalmazóit töt

Emellett a nyílászáró szerkezeteknél számolni kell egy másik fontos szemponttal is, hiszen a víz értelemszerűen ezeken az elemeken nem vezethető át, ezért ezeket a részeket nem lehet bekapcsolni a vízkörbe. A víz áramlásának biztosításéira több lehetőség adódik.

A legegyszerűbb eset, amely

tartály. Az elmaradt tattá értelemszerűen a 37 fik falra Is). íío tartályok úkailag így is haszno:

a 37 nyílt a 11a. ábrán látható, ha a 37 nyílászáró kiegészítő szerkezettel együtt a el ss maradhat, vagyis abban a zónában nincs helyére a 33 kitöltő elemek kerülnek (és evő, a rajzon nem ábrázolható nörek is, de lehetnek a többivel azonos e vannak zárva, A bennük lévő víz jas, de a szélessége kisebb, mint a 15 tartályok jellemző szélessége, akkor - a 11b nyílászáró szerkezet zónájában el lehet helyezni a a 37 nyílászáró szerkezet szélein a következő vízszintes helyzetű 15 tartályig. Ez az teljes nyílás széles ugyan, de a 37 nyílászáró í, amelyek a 39

115 tartályt, és ezek vizét tovább lehet vezetni a valósul meg akkor Is, ha a közé be lehet építeni • ahogy a 11 o. ábra mutatja - a 37 nyílászáró szerkezet, zónájában el lehelyezni a többi 15 tartályt, és a 15 tartályok a 21A és 21F csőcsatlakozó könyök szerelvényen, vagy a 15 tartályok oldalsó 1? él csatlakozóosonHa a 3? nyílászáró szerkezet nem emeletmagas (pl, parspetfal és ablak), akkor alatta és/vagy felette az ésszerűségnek megfelelő méretű 15 tartályt be lehet építeni, és a 37 nyílászáró szerkezet zónájában Is ki lehet alakítani vízkört úgy, hogy a vizet a nyílás két oldalán lehet elvezetni ugyanúgy, mint az előző esetben, de szélsőséges esetben a vízkör beköthető a szomszédos vízkörbe is.

Ahogy a 10b, ábra érzékelteti, és a 12a-b, ábrán kicsit részletesebben Is látható, a 15 tartályokat a 3 homlokzati fát külső felületére előtétfalkénf is ei lehet helyezni kifejezetten a napenergia hasznosítása céljából. Ekkor az alöfétfalként elhelyezett 15 tartály 20 csatlakozó elemeihez kapcsolt 21 csőcsatlakozó könyök szerelvény és a 15 tartállyal kapcsolatban álló alsó és felső, vízszintes 15 tartály 20 csatlakozó elemei közé a 3 homlokzati falon kialakított áttöréseken átbújtától! 40 csövek vannak iktatva. Ez az összekötés! mód természetesen mindenhol alkalmazható, ahol egy fal két oldalán kell elhelyezni az egymással kapcsolatban álló függőleges és vízszintes 15 tartályokat, A 15 tartályok a 33 tető külső felületén Is elhelyezhetőek, amikor szintén az előbbi módszer alkalmazása lehet a célszerű .

növeli, a hőterhelést pedig csökkenti a viselkedik).

A 15 tartály hagyományos fel helyett homlokzati önhordó szerkezetként Is beépíthető, Ez látható a 10o. és részletesebben a 13a^b. ábrán. Ebben az esetben a teherhordó szerkezet az épület belsejében és/vagy az épület külső vonalán elhelyezkedő 45 piérváz. A 15 tartály a hagyományos teherhordó 45 plllérvázba vázkitőltő szerkezetként vagy a homlokzaton függönyfalként épül be. Erre a szolgálnak az önhordó kivitelű 15 tartályok.

A 15 tartály tehet átlátszó (üveg vagy műanyag) illetve átlátszatlan is (je műanyag vagy fám, de más átlátszó, vagy édő 18 burkoló réteg kerül, de készülhet más anyagú an is (jellemzően y belső felületére üsnyag alapú isii ÍS.

·.)

ló módon, a 33 tetőn a tövé mél a 15 tartályok szí kell venni.

A 9a-b. ábra szerint kialakított teherhordó 15 tartályok » a penelepületékhez hasonlóan - az épület vázát Is adhatják. Ebben az esetben a 3 homlokzati fal és a 15 tartály egy szerkezetként épül meg. Ugyanez tehetséges a belső elválasztó fal és a mellette lévő 15 tartály esetében is. A 15 tartályok 32 teherhordó kereteiből az alakjuknak köszönhetően a 15 tartályok között függőlegesen 50 pillérek, vízszintesen 51 gerendák jelennek meg, ahogy a 14. ábrán látható. A terhelést a 15 tartályok között létrejövő 5© pillérek és 51 gerendák veszik fél, maguk a 15 tartályok pedig, amelyek vazkltőltő elemek az 50 pil között, szintén vízkörben vannak ős illetve 51 y anyaga átf :ian (jellemzően műanyag vagy fém, de más anyag) is lehet. A 15 tartályok kialakításánál fontos szempont, hogy a külső hőnyereség elérje a vízión oldala jellemzően hő- és fényál kból nincs

a 15 tartály a készül. Ha erre valamilyen lan anyagból Is készüli

_s a felhasználásuktól függően lehet szükség a 15

Ha a 15 tartály az épületen belülre van beépítve (sima belső, belső vázkítőltő vagy belső teherhordó funkciójú), hőszigetelésre általában nincs szükség, hacsak speciális feladat vagy követelmény nem indokolja. Mivel a 7 padlókhoz használható teherhordó 15 tartályba födémszerkezetre terítik, és belső térben van, ezért hőszigetelés itt sem készül.

Ha a 15 tartály külső falként kerül beépítésre, akkor a külső hőmérsékleti viszonyoktól függően szükség lehet a 15 tartály hőszigetelésére is, amely a 15 tartály külső oldalánál kerül elhelyezésre.

A 15 tartály működése akkor ideális, ha a napfény fűtő hatása eléri a 15 tartályokat. Ezért ha készül hőszigetelés, akkor az célszerűen áliátsző/átfetsző kivitelben kerül kialakításra, Így a napfény és a hőnyereség eljuthat a vízig. Ha a 15 tartály átlátszatlan anyagból készül, a hőszigetelés ebben az esetben is Célszerűen átlátszó rendszer.

A hőszigetelés jellemzően üveg vagy műanyag lemez lehet, üveg vagy ábrán látható, vagy a 13a műanyag alapú 45 hőszk amllyen 4 , a szél amelyel lés a 12an tömbéit üveg vagy 49 légrések vannak lő anyagot a 15 tartályok alapvetően a panelszem

Igetelés már a gyártáskor falvi geket is el lókhoz használható teherhordó 15 tartály felső is el lehet helyezni, de a 15 i technológiát szolgálja, ezért a 41 helyezni előre a 15 tartályon, például a ületén lévő járófelületből ö félületére az építé is.

kerülhet, de készülhet más anyagú be

Jellemzően a 33 tetőnél alkalmazható 15 tartály hőszigetelésére is szükség van ez a külső falként beépített 15 tartályhoz hasonlóan, átlátszó kivitelben készöl.

Látható, hogy a 3 homlokzati tálon kívülre, vagy a 3 homlokzati fát helyett épített 15 tartályok esetében a vízkör a napsütés henyereségét is képes hasznosítani, A rendszer hatékonysága a szokásos napkollektorokhoz képest kisebb ugyan, hiszen a Nap energiájának egy részét az átlátszó 41 hőszigetelés elnyeli,

let is

Fontos

nem a 3 homlokzati fai az egyetlen fel, igy amit a fal nem tud elnyelni, azt a vízkör többi eleme képest az egyes a hőt elnyelni és

A tartályok természetesen nemcsak összegyűjtik a Nap hőnyereségét, hanem este képesek ki Is sugározni.

részletesebben ismertetett kiviteli példa a mutatja, amikor a 15 tartályok átlátszatlan anyagúak, és tömör szerkezetekhez lamivel bonyolultabb az eset, ha a 15 tartályok a 3 homlokzati c azaz a rendszert külső so lan felmelegszik, vagy este lehűlhet, Ebben az a rendszer felépítése az sg csupán a működésben van: napközben a 3 homlokzati falnál a ? padló és részben az 5, 6 fal felmelegszik, a hot pedig a víz a hidegebb részekre továbbítja. Éjszaka, amikor a külső hőmérséklet al a höáramlás iránya megfordul, A külső 15 tartály felületéi tárolt hő ide áramlik. A tárol előző azonos, a

t a külső 15

fala homlokzati fai, amilyen például a 10a. nél. Ebben az esetben a beáramlás iránya bevont tér mindkét szemközti átható épület második szintiéa nap folyamán többször is változhat, a napfény éppen melyik oldalt éri. vagy milyenek a belső hőluggoen, ne mérsékleti viszonyok.

iöforaulhat, hogy a zárt kor hőtárolása nem elegendő, és az ideális hőmérséklet ^«nél több hö, azaz hötőbhlet keletkezik. Ez (a már korábban említett, koncentráltan el

ás miatt (I azaz a maximális használatig a felvett

, vagy előadóterem hal

evő víz iára méretezik (például egy a v ízkör leadja.

, ha a hőtároló tömeget, üzemidő a). és a

Az éjszakai hőleadást különböző kialakításokkal fokozni is lehet.

A 12a-b. ábrán a 3 homlokzat? fal előtt el léssel van ellátva. A 15 van θΟν-θδΥ sor 42 szeilozönydas van.

ramhk a az alsó 42 szel tartály kívülről 41 és a 41 hőszigetelés között , a 15 tartály első és felső széle a környezeti levegő és a felső 42 smlás közben a levegő a 15 tartály Imeiegszlk, a 15 tartályban levő víz λ r, fokozni lehet a 44 légrésben áramló levegő növelésével a ~ csak sematikusan jelzett módon ~ a dtséoévei szellözonyd sebességének a Itó készülék

Az ejsz 13a~b, ábrán

ást a rendszer éjszakai kiszellőztetésével Is fokozni lehet. A 15 tartályba függőleges elrendezésű 46 vannak építve, mégpedig a 15 tartály párban egymás mellett, A 46 légvezetékek ügy vannak kialakítva, hogy a párban lévők minél nagyobb felüli érintkezzenek egymással. A 46 légvezeték alul és felül egy-agy 47 nyíláson át össze van kötve a belső, illetve külső térrel. A külső oldalon lévő 47 csatlakozó nyílások előtt értelemszerűen a 41 hőszigetelés is át van törve. A 15 tartály belső oldalán minden 47 csatlakozó nyílás légszállltó kapcsolatban van sgy ~ csak sematikusan jelzett ~ 43 légszállítő készülékkel, mégpedig ügy, hogy mind az alsó, mind a lévő 43 légszállító Részű szar

A szellőztetés a követi történik.

alsó nyíláson át az alsó 47 csatlakozó

levegő és a 15 tartályban levegő felmelegszik tő ~ a 43 légsza Hite készülék a külső térből az levegőt szív be, amelyet a felső 47 I a belső térbe, ugyanakkor a másik 43 légszáliitő .sokon át eltávolítja a használt levegőt, amely át & külső térbe távozik. A párban lévő 48 3 irányban áramló haszhált és friss levegő között a 46 an keresztül, valamint a beáramló friss zajlik, így a beáramló friss

Nyáron a 46 légvezetékekben - a 13d, ábrán látható módon megfordul az áramlás iránya, A 43 légszátíítő készülékek a külső térből a friss levegőt a felső 47 csatlakozó nyílásokon és az alsó 47 csatlakozó nyilasokon át a belső térbe szívják, míg a használt levegőt az alsó 47 csatlakozó nyílásokon és a felső 47 csatlakozó nyilasokon át kifújják a külső térbe. A kiáramló használt levegő és beáramló friss levegő közötti, valamint a foss levegő és a 15 tartályban lévő víz közötti hőcsere következtében a foss levegő lehűl, mielőtt belép a belső térbe.

A rendszer éjszakai hökisugárzása, radiáns hűtése kis mértékben ugyan, de egyszerűbb megoldással is fokozható. A 15, ábrán egy lapos tetejű 62 épület

A most bemutatott Intenzív módszereknek az a hibájuk, hogy a hötöbbief nem hasznosul, energlamegtakarífas csak a hűtésnél érvényesül.

ha a rendszeri

A másik

itani, ha a IS tartálya

két 15 fertály összekapcsolásába egy-egy 23 csatlakozó csonkkal ellátott 21 A, illetve egy 21F csőcsatiakoző könyök szerelvény ven iktatva, ezeken keresztül kapcsolódik a vízkör az 55 hőcserélő egyik köréhez. Az 55 hőcserélő második köre egy 55 hőtároló berendezést tartalmaz. így a 15 tartályok vízköre független zárt rendszer maradhat, mert a két kör közöd csak hőátadás történik, de vízcsere nem.

Az 55 hőcserélő nyáron a meleg vizet a faiak melletti 15 tartályok felső szakaszaiból összegyűjti úgy, hogy a meleg víz helyére hideg víz áramlik. így már nem egy-, hanem kéttípusú vízkör jelenik meg a rendszerben' egy a függőleges síkú, ami a vizet a 7 padlónál lévő 15 tartályból a 4 falnál és a 8 födémnél lévő 15 tartályba áramoltatja, és egy vízszintes síkú, ami a meleg vizet az összekapcsolt vízkörökből elvezeti az 55 hőcserélőhöz, ahonnan a lehűlt víz visszatérve a 8 födémnél lévő 15

ót kór zárt t rendszer •Ikalmazctt

Az 55 hőcserélő félen fűtőtestként működik, és a hő visszaáramlik a 15 melegvíz felfelé aramhs, függőleges 15 tartályok felső síkjában, hanem az A melegvíz a 15 tartályokba áramlik, ahonnan lehűlt viz lép ki a télen az 55 hoc

nem a össze.

lehet a korábban tárolt energia, de lehet más ós, esetleg mindkettő egyszerre. A15 tartályok és az 55 a nyári, illetve téli üzemmódnak megfelelően az 57 szel

A találmány szerinti megoldás általában nem képes az épület hőenergia igényét teljes mértékben kielégíteni, ezért az épület hagyományos energetikai rendszerére is szükség; van. Ez a hagyományos energetikai rendszer bármilyen ismert be29 ^zésből állhat. A 17. ábrán észt 59 kazánt, 60 termikus energia hasznosító tőtesteket, vagy padlófűtő rendszert, ás miatt a 15 tartá össze k

á SS hagyományos 81 hőtároló est, 63 hűti használati mef őrét és az 58 gefekai rendszer másrészt 64 tűellátást tartalmaz. A energetikai

fikái rendszert és a 15 tartályok vízkörét nem lehet , mert - a már említett módon - alapvető szempont, jón, csak a hő mozogjon egyik körről a

A két rendszer egymástól független működésének egy másik oka 1$ van, A klasszikus rendszerben a hüto/fűto gépészeti rendszer mindig; valamilyen látomásból és egy aktív felületből, (,,leadóbóí'^!) áll (például fűtőtestből), Az aktív felület a he hőmérsékletre kell feifntení, mint amekkora a helyiség megkívánt hőmérséklete, egy fűtőtest például tipikusan SO-Óö C⁸~os fütővízzel dolgozik, A 15 tartályoknál viszont ez a felület lényegesen nagyobb, hiszen valamennyi tartályfelület egyszerre ei et is egyben. Emseit léi Is elegendő. Ez jí é teszi, hogy a geotermikus energia például önmagában is &**«**«\ gázfűtéssel >

tartályok vízkőre és az 58 hagyományos energetikai etlen kört alkot, és a

Az -55 hőcserélő szerkezeti kialakításának számos változata

A legegyszerűbb, klasszikusnak nevezhető esetben az 55 hőcserélő egy ugyanolyan önálló, két vízkörős készülék, amilyen a 16. ábrán is látható. Az 55 •io egyik vm az enerc vízkörével van összekötve, a másik köre « -tím'ko van

Az 55 hőcserélő a 18a-b. ábrán látható módon égy is kialakítható, hegy a vízszintes IS tartályok és az alattuk. Illetve, felettük lévő felület közé egy 66 csőkígyó van helyezve. (Az egyszerűség kedvéért csak a felső 15 tartály és a 66 csőkígyó van ábrázolva, az alsó 15 tartálynál értelemszerűen fordított az elrendezés. A 88 csőkígyó közvetlenül az 58 hagyományos energetikai rendszerbe van bekötve. A 15 tartály vízszintes 18 oldalfala és a 86 csőkígyó nagy aktív érintkezési felületet hoznak létra, ezek között zajlik le 3 kőcsere. Ez az érintkezési felület teremt kapcsolatot a két kör között: így az 55 hőcserélő egyik körét maga a 15 tartály, a másik körét a 88 csőkígyó alkotja.

Az előbbi 55 hőcserélő il. itt a 15 át a 18c, ábrán iá ' 16 oidalapjába 67 mél ákígyőt Ezzel a 16 oldalt;

van növelve.

vannak sajtolva, 68 csőkígyó

Az 65 hőcserélő leghatékonyabb elrendezésénél magának a vízszintes 15 tartálynak a belső terébe van beépítve a 88 csőkígyó, ahogy a ISd. ábrán látható. (A 18c. és 18d. ábra ugyanolyan szelvény, mint a 18a. ábrán felvett, 18b. ábrán átható szelvény. Ezért a 18a. ebre meglsmételése nélkül is érthető mindkét

Ugyancsak a 15 tartály 18 oldallapjának a nagy hátadé felülete használható ki az 55 hőcserélőnek a 19. ábrán látható kialakításához. Itt a 15 tartály külső 18 oidalapjához egy második 88 tartály van építve úgy, hogy a 15 és a 68 tartály 16 oldalfala a teljes felületen érintkezik. Ez a második 15 tartály, amely az első 15 tartálynál vékonyabb Is lehet, van bekötve az épület 58 hagyományos energetikai rendszerébe. Mivel a 15 és 88 tartályt csak a két vékony 16 oldalfal választja el, viszont nagy felületen érintkeznek, közöttük termikus kölcsönhatás jön létre. Ennek megfelelően a hőátadás nagy felületen, gyorsan megy végbe. így tehát az 55 hőcserélő két körét maga a két, 15 és 88 tartály alkotja.

A második 88 tartály kialakítását tekintve meggyőzik a legegyszerűbb kivitelű 15 tartállyal, de természetesen csak két 20 csatlakozó elemmel van ellátva. Ezeken keresztül csatlakozik a 68 tartály ez 58 20 csatlakozó elemek tetszőlegesen építhetők

rendszerbe, igény szerint.

atő módon magában az első 18 tartályban is idalfaiakkal párhuzamos belső 59 elválasztó _ -k a 15 tartályok vízkörét, a másik az 85 hőcserélőét alkotja. A 15, 88 tartály közötti 59 elválasztó lap csak egyrétegű, és lehetőség szabni jó hővezető anyagból kérői kialakitáera, hogy a kőcsere gyorsan mehessen végbe, A 15 tartály két végén a már bemutatott módon vannak kialakítva a 20 csatlakozó elemek, míg a 86 tartályon jelen esetben le csak két 20 csatlakozó elem van az

A második 68 tartály a 20, ábrán Iái >gy ez egy, a 18

rttős klí tartályt sima tartályból Is ki lehet alakítani, ez természetesen

A második 88 tartály belsejében választálakkal a hőcserélő csőkígyóhoz hasonló labirintust is ki lehet alakítani.

látható, ha egy el eg ríség van, ezek számos es az

ÖSS2 egymás egy ilyen elrendezess szinti helyiség önálló vízkörre óik el, és mindkét vízkörben van agy lásd (például egymással a két vízkor között hőkk a 10 b. ábrán , a két vízkör egymás mell elhelyezett 15 tartály, ami más

ItŐ kapcsolat van, akkor mindkét vízkörbe vont tér rendelkezhet a másik vízkörnek átadható hőnyereséggel délelőtt, illetve délután, amikor a Nap jellemzően keletről illetve nyugatról süt.

>2

Ugyanez lehet egy déli és egy északi homlokzatú tér no Kapcsa let

Hasonló a helyzet, ha egy belső tér hőigényét - la homlokzaton elhelyezett 15 tartályt is tartalmazó vízkor tosífaní.

a két vízkör t az északi óidéit is. részben ~ egy külső, Sbbletévei akarjuk bizA jelenség működhet egymás feletti vízköröknél is, például ha egy épület egymás feletti, déli vízköreinek hötőt életét téltélé áramoltatjuk, és így az végül az emeleti gépészeti részen egy hőcserélő veszi fel Ebben az esetben például nincs szükség nzsntenkanti r ” lehet rá például olyankor is, untján, amikor az egyik, jele?

intenzív hőtermelő berendezés van. amei tér fűtésére, ezzel tartalmazó épülettér hűthető.

áui a löb, ábrán látható ízépső helyiség vizr ynek a hője felhasználható a 1 intenzív hötermeiő berendezést épület

A szomszédos (egymás melletti vagy egymás feletti) épületterekben külön

az ek

Az egyik célszerű változat a 41. ábrán látható, A helyezve a 21 cső;

ec enne? a oldalán, a 15 tartályok és a 34 válaszfal tzfai két oldalán lévő oldalon szerelvények, ezek pedig, a 34 válaszfalon átvezetett 70 csöveken keresztül össze áy van elhelyezve.

ásnál a ugyanúgy több 20 csatlakozó elemmel lehet ellátni, mint a 15

Látható, hogy a két 88 tartály és az összekötő 70 csövek ugyanúgy egy vízkört alkotnak, mint magok a 15 tartályok. Az egyik helyiségben keletkező hőtöbbletet a 34 válaszfal melletti IS tartály közvetlen Kőcserével átadja a mellette lévő 68 tartálynak. A felmelegedett víz a felső 70 csöveken átáramlik a 34 válaszfal másik oldalán lévő 68 fertályba, amely ugyancsak közvetlen hőcserével átadja a meiietlévő 15

alkotott vízkör a

A most bemutatott elrendezés értelemszerűen a 15 tartályok és a 34 válaszfal közé illesztett 68 csőkígyóval, vagy a 20. ábrán látható, két térre osztott 15 tartályokkal Is kialakítható.

Ha az épületben a helyiségeket elválasztó 34 válaszfalakat általában csak panelek alkotják, és szükség; van a két helyiség közötti hőkiegyenlífésre, akkor célszerű a 20. ábrán látható, két térre osztott 18 tartályt alkalmazni. Ebben az esetben a két vízkör közötti hőkiegyenlítő kapcsolatot hőcserélő nélkül, egyetlen elemben lehet létrehozni.

Tekintettel arra, hogy a 15 tartályok álfái alkotott egy adott vízkört általában esetlegesen kell csak kapcsolatba hozni egy másik hőenergetikai rendszerrel (58 hagyományos hőenergetikai rendszer, 58 hőtároló berendezés, másik vízkör) ezeket a kapcsolatokat vezérelni kell. Ezért a vízkör és a hőenergefikai rendszer kapcsolatába szivattyúk és szelepek vannak iktatva, amelyet egy megfelelő központi vezérlés szabályoz, összhangban az épület 58 hagyományos energetikai rendszerével

A több δίθίΤί amelyek vevő és höl

- a 22. ábrán látható /részt kiépítésre kerülnek a tartál valamint lelcen vízkörei (

A vízkörök a hötcbbletet vagy leadják közvetlenül a környezet felé (például kisugározzák éjszaka kíszeiiöztetéssei), vagy a hőcserélő (102) felé továbbítják, ami ezt egy második vízkörrel veszi fel. A hőcserélő ezt a hőenergiát ezután valami34 lyen formában tárolja, ez lehet például használati melegvíz tároló, vagy földalatti tároló is (103).

A rendszer ideális esetben képes annyi hőíöbbletet tárolni az év során, hogy azé fűtési szezonra is elegendő legyen. Abban az esetben, be ez nem valósítható meg, ekkor valamilyen hőforrásra is szükség ven: Ideális esetben geotermikus vagy CHP (Combined Hsat and Power) rendszerre (104), ami nagy

A rendszer emellett kiegészíthető hagyományos kollektorokkal a betárolás növelésére (106), illetve ha nem minden helyiségben ven elegendő felületű tartály, akkor klasszikus fűtőtestekre, vagy padíőfőtésre is szükség van; (107).

Ha a tartályok felülete nem elegendő, vagy az éghajlati viszonyok megkövetelik, akkor hagyományos hűtési megoldásokra Is szükség lehet (106).

Az elektromos energia fedezésére természetesen lehet fofovolteikus elemeket, szélturbinát vagy egyéb technológiát is alkalmazni, egyben a CHP által előállított elektromos energiát is hasznosítani lehel (109).

A rendszert egy központi irányitő egység hangolja össze, ami helyiségenként figyeli a levegő és a felületek hőmérsékletét, ez alapján szabályozva a rendszert (110). Ez a központi irányító egység és a vezérlés egyrészt nem része a találmánynak, másrészt a szakemberek jól ismerik, ezért a külön ismertetésre nincs szükség.

A keringető hálózat vezérlő egysége egy termosztát, aminek működése megegyezik a napkollektoros padlófűtés illetve használati melegvíz ellátás vezérlő egységevei. A termosztát méri a tartályok vlzhömérsékletét, és amennyiben ez •>3 az érték egy elére meghatározott intervallumból kilép (jellemzően a felhasználó által beállított), a fűtő/bűtő rendszer, működésbe lép. A szabályozás tehát elsősorban hőmérséklet alapú, a folyadéktömeg hőviszonyainak Önömre hangolását a víz bőkíeoyenlítése végzi el.

A rendszer 0*3 teljesítmény fokozatot ismer.

A „ö fázisban” a fötés/hütés nem üzemel, a Nap és egyéb hőnyereségek t hagyományos épületekhez viszonyítva

nem lokahsan

Fűtésnél mindig először a hőtároló tömegben tárolt hőenergia igyekszik fedezni a szükségletet (hiányterűlefekre hő áramlik). Amikor ez nem elegendő, a külső falak kezdenek el fűteni, mert egyébként is ezek a felék hőinek le először (í. fázis). Ezért a tartályhoz csatlakozó hőcserélőn keresztül a hőenergia közvetlenül a falba jut. Onnan természetesen szétáramllk az épületszerkezetben a többi elem felé, de a fő hőforrás a fal marad .

Ha már ez sem bizonyul re ének, akkor a külső fái mellett a padlófelületek Is is ugyanaz a hőcserélő biztosítja.

A 3. fázisban már a padló és külső fel melled a belső felek is Erre valószínűleg nagyon ritkán, csúcsigénybevételnél lehet lódnak.

Hűtésnél a 0. fázis a folyadékkor femszerően fordítva működik, a me!

támaszkodik fr

Az 1. fázisban a külső fai kapcsol be. A lehűlés úgy történik, hogy a mennyezeten és fal felső vonalában elhelyezett hőcserélők elszívják a meleget a szerkezetből, és azt egy puffer tárolóban helyezik el. Ez lehet használati melegvíz tároló (fürvágy más

össze'.

vízkor.

és a külső falak dolgoznak eg

3. í<

3.

es jellemzően csak nagy vagy funkció ezt indokolja > es 0*1 fázis hűtésre él fal mellett a belső falak is van szükség, amikor Mim gon jellemzően a 0*1*2 fázis a rendszer természetesen más

éghajlati viszonyokra is alkalmas.

A többles retek a ás a

A rendszer lehetővé teszi a tetőtér Intését és hűtését is, ugyanügy, mint az alatta lévő terek esetében. A különbség annyi, hogy a szellőztetett, vagy radiáns hűtésnek (tehát amikor a tárolt hőt klszellöztetéssel este kisugározzuk) nagyobb jelentősége lehet.

sgialva, alapvetően két rendszert lehet kialakítani attól függően, hogy mit kívánunk ml a tárolt hővel, és hogy milyenek az éghajlati viszonyok (a kettő természetesen összefügg). A két rendszer keverhető Is, illetve szélsőséges éghajlatok esetén (nagy meleg) erre szükség: Is

Az egyik esetben a hőt csak estig tárolja a: szerkezet, ebben az esetben viszont annyi víz kerül beépítésre, hogy 1 napi hőbevéteit tudjon tárolni, amit aztán este lead, kiszellőztet, kisugároz környezetébe. A másik esetben a hő valamilyen formában (használati melegvíz, tárolt hőenergia télre) hasznosul.

Annak, hogy mikor, mekkora

mellett.

?! az söott folyadékkört alkotó tartá s a panel-kör határait, , az épí

Szerkezetileg a határ a folyadék sólya, különösen hidrosztatikai nyomásé. 3-4 m fölötti nem ágnál már ^;enu meg, ami

Epületgépészetet tekintve is ugyanez a helyzet, a padlófűtés miatt elvileg: bármilyen belmagassággal lehet számolni, hűtésnél viszont az alacsony belmagasság e kedvező, az említeti 3-4 m sz ideális. Ebben az esetben is ugyanúgy nagyobb méretek is elképzelhetőek, legfeljebb nem gazdaságosak.

A találmány szerinti rendszer st) et tömeget döntő ett szilárd a

I feladatokat ás ismert pánt mértékben valamilyen fo nek csupán teles et.

el:

Egy ilyen építési mód jelentősége nemcsak a gazdaságosságában rejlik, hanem egyben egy teljesen ó| épületfizikái modellre is lehetőséget ad, amely a fütéshőtés-ventléciő szerepeket is sokkal takarékosabban oldja meg, Egyben bontás eseten a hulladékot is nagymértékben csökkenti. Az alkalmazott anyagok

„VíSSZS

fozeti alkalmazás is lehetséges, amennyiben a cél a panel· rendszer újszerű észtét mátása.

hangsúlyozása. Illetve energetikai és gépészeti felújítás Is zeti előnyei miatt meglévő vagy új rendszer átlátszó-áttetsző és tömör vá latosságot jelenleg is ismert

panel es

A anyaghasználat, vagyis a viszonylag a iegf nagy mennyiségő folyadék jelenléte, így a viselkedik, mint üvegfal társai, egyben sznosítja, hanem a tűzá' a tűimet len lehűlés felen, a pan< nem alkalmasak.

sege is s nyáron, és a s, erre ps

A tömör panelekkel szemben is az anyag fűtését, hűtésé és légkondicionálását is a föl el. Ez nem jellemző i hiszen itt a tömör anyagoknak nagy je megjelenik, hiszen akkor is a tömör résznek ven

at a döntő, a tartály tömegét, tőzállóságéért is a jelenleg ismert rendszerekre, van akkor is, ha fáíOés a esi vagy tűzvédelmi

Emellett fontos hangsúlyozni, hogy a edlk, mint az említett és ismert a folyadék tömegek nem elkeli n össze vannak kapcsolva: a külső mennyezetnél lévőbe is. Ez a led az épület felmei·

a hideg terület ζ ami energ sgra es épületfizikailag is teljesen más éldák. Ennek oka, hogy a mek meg, g azért fontos, mert így a hő áramlik a folyadékban. Ez a i épületekre nem jellemző, is komoly hatással van.

A találmány szerinti rendszer elemei teljes mértékben üzemben éli elemek, az építés során csak helyszíni összeszerelésre kerül sor. A föl a végső ellenőrzik a megfelelő vizszigetelésí r, üZf

t A tartályok változó ? ti tervtől Is függ készülhetnek, a sg szerint méretek az aktuális é c de lelis esetsor.

A külső felhoz és tetőhöz alkalmazható tartályokat már gyártáskor el lehet látni hőszigetelő réteggel, amely szilárd lemezek és tágrétegek együtteséből készül fiégrélegekből vagy vákuum cellákból, esetleg nemesgáz cellákkal.

sg vagy üveg réteg;

elválasztva.

lse g műanyag:

minden tartályt el lehet látni belső burkolattal is (amely jelelő vagy hőtároló anyag, hanem például

A kisebb el

3k fűtésben és büfésben van szerepük, a nagyobbak hőtároló részt a kondicionálásban. A belső felhasználású tartályok csak ezzel

A padlóhoz alkalmazható tartályokat tömör vázkitöltő anyaggal és egy végső padlóburkolattal el lehet látni.

A gyártás után a szállításra és a helyszíni szerelésre kerül sor. A tartályok összeszerelése lehetőség szerint mindenütt old ható kapcsolatokkal történik, ez a (tó szerei hasonlatos iáimény szerinti a megjelenés is újszerű.

építésére is, ebben az

lévő épületek esetében a rendszer átlátszó és tömör felként is megjelenhet, óan vagy meglévő szerkezetekkel egybeépítve hozzáadott rétegként. Mindavítja az épület hőszigetelő tulajdonságait, ez

A rendszer alkotóelemei ük minimális, hiszen mind a főt % így ind tömör ís ideális.

ramlásssi kiegyenlíti a te a nyári fűiméit iellemzö.

tartályok folysdéktömegs , mivel a rendez a teljes tömeg síi lehűlés, ami az ál

A rendszer fütésre-hűtésre jelentősen alacsonyabb hőfokokkal számol, így megújuló energiaforrásokkal társítva (geotermikus hő, napkollektor) nagymértékű energia megtakarítást lehet elérni, még a jelenlegi rendszerekkel összehasonlítva ís.

Ha a fertály anyaga átlátszó lés ezt a ad, ami a

A rendszer anyaghasználata újrafelhasználható anyagból 1 az esetben a rendszer energiatakarékos meg sző

kialakított megőrizve gazdaságos transzparens a fözáílőságót is javítja

gos, és amennyiben a tömör falú tartály is ag, alumínium, üveg vagy réz), ebben mértékben újrafelhasználható, mindez , hiszen a légrétegek és döntő tör során csupán szerény

A találmány szerinti rendszernek van egy mégpedig fűzhafárölő szerkezetként Is tároló fai ebben az esetben belső terel rel valósul meg. A tartály anyaga Önmagában nem tűzálló anyag, Fo is alkalmazási hat. A tartállyal kialakított szerkezet, és kettős fő ge ss,

feltöltve ugyanakkor tűzálilósága nagymértékben növekszik. A tűzállóságiét a folyadékáramlás Is segíti: a tűz höterhelése beindítja a folyadékáramlást ami a megtámadott felületről elszállítja a hót a hidegebb részek felé, a felmelegedett t A höáramlás így a tűzállósági határértéket is növeli. A szükséges tűzállósági határérték Is csak a folyadékkor hatásával együtt biztosítható, emiatt készül a rendszer kettős folyadékkömet (egy-egy folyadékkörrel mindkét oldalon), így a tűzterhelés bármelyik oldalról érkezhet a felmelegedett folyadék, áramolhat a másik iránya.

11 Í *7 { <&w

21

- burkoló ré <*%>*>

merevítő keret elem merevítő szerkezet távtartó elem válaszfal intenzív hőtermel· nyílászáró kitöltő elem cső űés szeliőzönyiiás

emez pillér ~ épület felső világáé áttörés srálö lő hagyományos energetikai o berendezés energia

- használati melegvíz ellátás mélán ~ cső (105) - további hőforrások (108) - kollektorok (107) - klasszikus futöfelületi (108) ~ klasszikus hűtés (109) -villamos energia (110) - vezérles

Claims (14)

1. S z a b a d a I m * igénypont o k:

   r. amely épületek vagy épületrészek belső terének fölé' és/vagy hőegyensúlyának fenntartásához alkalmazható, azzal jellemezve, hegy a belső teret alulról és felülről határoló felül egy része (13, 14} és az oldalsó határoló felületek mással szemb (15) ven beépítve, a szomszédos tartályok (15) tere össze van kötve, az összes tartály (15) egyetlen, összefüggő zárt áramlasú folyadékteret alkot, és fel van töltve bőszéi! hó'
2. 2. ) Az 1, igénypont szerinti rendszer a zz a 1 j e 11 e m e z v e „ hogy a tartályok (IS) áltat alkotott összefüggő zárt áramlásé folyadékfér höcseréiőjkojn (55) keresztül hőátado kapcsolatban van az épület hagyományos energetikai rendszeré» vei (58), és/vagy további, tartályok (15) által alkotott összefüggő zárt áramlásé folyadéktérrel, és/vagy hőtároló berendezéssel (58),
3. 3. ) Az 1, vagy 2. Igénypont szerinti rendszer azzal jellemezve. hogy hőcserélőként (55) a tartály (15) oldallapja (16) mellé egy csőkígyó (56) van illesztve,
4. 4.) Az 1. - 3 ve, éke szerinti rendszer a z z a I j ® van s
5. 5.) Az 1, vagy 2, igénypont szerinti rendszer a z z a 1 jelle m e z v e , hogy a Mo csőkígyó (86) a tartály (15) belső terébe van

   8.) Az 1, vagy 2. igénypont szerinti rendszer azzal jellemezve, hogy hőcserélőként (55) a tartály (15) mellé egy, az oldallapjával (16) párhuzamos második tartály (66) van építve.
6. 7.) Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rendszer a ζ z a I j e 11 a m e z v e, hogy a tartály (15) egy, az oldallapjával (16) párhuzamos elválasztó lappal (69) két térre van osztva, az egyik a foiyadéktérbe van kötve, a másik a hőcserélő (55) tere.
7. 8. ) Az 1, ~ 7. igénypontok bármelyike szerinti rendszer a ζ z a 1 j e 11 e m e zve·, hogy az épület homlokzatára épített tartály (15) alá hőszigetelés (41) van építve, a tartály (15) és a hőszigetelés (41) között egy keskeny légrés (44) van, amely a tartály (15) aljánál és tetejénél kialakított szeilőzönyílásokon (42) át őszsze van kötve a külső környezettel.
8. 9. ) Az 1. - 6. igénypontok bármelyike szerinti rendszer azzal j ell e mezv e, hogy a szellőzőnyílások (42) légszállító készülékkel (43) vannak összekap
9. 10.) Az 1. - 7. igénypontok bármelyike szerinti rendszer a zz a 1 jellemezve, hogy a függőlegesen elrendezett, előnyösen az épület homlokzatához épívannak kialakítva, amelyek' a egy csatlakozó nyíláson; (47) tett tárté
10. 11) Az 1 -7. 1 a m e z v e , szállító készül vannak ilva.

    rendszer a zz a 1 ja
11. 12.) Az 1. -7. igénypontok bármelyike szerinti rendszer azzal jel le mezve. hogy az épület homlokzati falán (3) kívül elrendezett függőleges tartály (15) és az alsó és felső vízszintes tartályok (15) a homlokzati fai (3) áttörésein átvezetett csövek (40) segítségévei vannak összekötve egymással.
12. 13.) Az 1. - 12. igénypontok bármelyike szerinti rendszer azzal fel lemezve, hogy a két, szomszédos tartályok (15) által alkotott összefüggő zárt epolet két ess oldalénál el romlása leges fartál itt! válaszfalának (34) kát kítva. és a válaszoldalán a var mez ve,
13. 14,) Az 1, - 12. igénypontok bármelyike szerinti rendszer azzal jel lea két, szomszédos tartályok (15) által alkotott összefüggő zárt közötti höátadó kapcsolatot létrehozó 1 a két összefüggő zárt áramlásé fo tartállyal (15) van kialakítva, amely mellé egy, az oldallapjává második tartály (65) van építve, vagy amely egy, az o mos elválasztó pai (69) két térre van osztva, és az egyik összefüggő zárt áramlású folyadéktér többi fertályává vagy tartály-térrész a másik összefüggő zárt áramlású val (15) van
14. 15.) Az 1. ~ 14. 1 m a z v e, hogy a ia van bev· énypontok bármely lyok (15) által a szeiso taiarnai szintes tartály(ok) (15) az összes az alsó és felső szerinti rendszer azza az a szélső f elrendezve, az alsó és ......I, és a yiségek tsö vízépltve.