HU225289B1

HU225289B1 - Closure and method of making same

Info

Publication number: HU225289B1
Application number: HU9901182A
Authority: HU
Inventors: John L Alex
Original assignee: White Cap
Priority date: 1995-03-06
Filing date: 1996-03-05
Publication date: 2006-09-28
Also published as: AU5184096A; JP3954650B2; HUP9901182A2; DE19681276T1; WO1996027532A1; GB2317607A; ATE221493T1; KR100449350B1; ZA961793B; DE69622725D1; DE69622725T2; CA2214775A1; PL322130A1; PL179974B1; ES2180749T3; TR199700903T1; GB2317607B; US5685443A; KR19980702871A; BR9607475A

Description

A találmány tárgya általánosságban egy új, javított összetett zárókupak üveg- és műanyag tartályokhoz, valamint eljárás ezeknek a gyártására. A találmány különösen egy olyan zárókupak, amelynek egy fémből lévő, középső résszel rendelkező véglapja van, amely a lezárandó tartály hengeres nyakkal rendelkező nyílását lefedő méretű és helyzetű, a véglapnak felső és alsó felülete van, amely a kerületi részén egy szabad peremben végződik, a kerületi résznek a szabad perem mellett egy belső felülete és egy külső felülete van, legalább ezt a külső felületet egy lényegében hengeres műanyag szoknya veszi körül, a véglap középső részének legalább egy része a műanyagtól szabadon van hagyva, a zárókupakba a tartály hengeres nyakával tömített zárást létrehozó tömítés van behelyezve. A találmány olyan zárókupakra is vonatkozik, amely egy tartályra préseléssel helyezhető rá, és csavarással vehető le.

A találmány tárgya továbbá a zárókupak gyártására vonatkozó eljárás, amely eljárás során egymáshoz képest nyitott helyzetbe és zárt helyzetbe mozgatható első szerszámrészből és második szerszámrészből álló öntőszerszámot alkalmazunk, az első szerszámrészbe vagy arra, az előalakított, a középső részhez képest kerületi szabad peremmel rendelkező véglapot helyezünk, az öntőszerszámot zárjuk, és ezzel egy ömledéket befogadó, a véglapot körülvevő kamrát hozunk létre, amely ömledéket befogadó kamra úgy végződik, hogy az ömledéknek a véglap középső részére történő ráfolyását megakadályozza.

Az ilyen zárókupakok jól ismertek, és szokásos módon számos ilyen megoldást alkalmaztak, például bébiételeknél és konzerveknél, amelyeket forrón töltenek, vagy magas hőmérsékleten pasztőröznek, vagy a töltés és lezárás után sterilizálnak. Jellemző módon ezek a lezárások tartalmaznak egy fémlapot, amely előre be van igazítva egy alakítható tömítőanyaghoz képest, és amelyeket egy előalakított műanyag (például polipropilén) szoknyába behelyeznek vagy bepréselnek. Egy zárszalag általában műanyagból van kialakítva, és szokásos módon a szoknya alsó részéhez mechanikus összekapcsolással van rögzítve, amely általában külön van kialakítva és szerelve.

Ezeknek a lezárásoknak a PT változatai (vagyis azok, amelyeket rányomással, nem forgatással helyeznek a tartályra, de forgatással kell eltávolítani) szokásos módon egy hagyományos plasztiszol tömítőanyaggal vannak kialakítva úgy, hogy azok a tartály nyakrésze mentén tömítőkapcsolatba lépjenek a tartály végével vagy felső peremével. Az első kialakításnál ezek megvezetői egy hengeres furattal rendelkeznek, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy közbenső illesztést biztosítsanak a tartály nyakán lévő csavarmenettel, ezáltal lehetővé válik a lezárás közvetlen ráhelyezése a tartályra anélkül, hogy azt el kellene forgatni. A tartály feltöltése és lezárása után végzett hőkezelés alatt ezek a vezetékek kikeményednek, ezáltal azok állandóan illeszkednek a tartály csavarmenetéhez, vagy meneteihez úgy, hogy a felhasználó személy a lezárást forgatással tudja eltávolítani.

Egy ilyen korábbi lezárást ismertet az 5,190,177 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Ezen szabadalom szerinti lezárás tartalmaz egy fémburkot, amelynek egy szoknyarésze van, amely egy, a szoknya végénél lévő csavarmenetet alkotó szabad peremben végződik. Egy külön kialakított műanyag zárszalag felső végénél egy megnagyobbított gyűrű alakú felső rész van, amelyet egy mechanikus összekötés tart össze a fémszoknya végrészével.

Ez az ismert összetett lezárás kielégítő tömítési tulajdonságokkal rendelkezett, annak különálló alkatrészeit azonban sok gyártási lépésben kellett előállítani, különálló összeszerelési lépésekre volt szükség, és bizonyos esetekben további eljárások szükségesek az egyes részeinél annak érdekében, hogy a zárszalaggal a kívánt mechanikus összeköttetés biztosítva legyen.

A találmány elé célul tűztük ki egy olyan lezárás kidolgozását, amellyel az ismert megoldások fenti hátrányait tudjuk kiküszöbölni.

A találmány egy másik célja egy olyan javított lezárás kidolgozása, amely a tetején, valamint oldalirányból nagyobb ütésállósággal rendelkezik.

A jelen találmány egy további célja egy olyan javított összetett lezárás kidolgozása, amellyel a szennyeződéseknek a tömítésen keresztül a tartály tartalmába történő bejutása minimálisra csökken.

A kitűzött célokat a bevezetőben körülírt olyan új zárókupakkal küszöböljük ki, amelynél a lényegében hengeres műanyag szoknya vagy a tömítés legalább a kerületi rész köré, azt megfogó módon van ráöntve oly módon, hogy a kerületi rész külső felülete a műanyag szoknyával vagy a tömítéssel érintkezve, teljesen be van fedve, továbbá a fémből lévő véglap szabad pereme a tömítéssel és/vagy a műanyag szoknyával teljesen be van fedve.

Egy előnyös kiviteli alak szerint, a szoknya és a tömítés a véglap szabad peremével érintkezve, azt befedi, vagy amelynél a szoknya a véglap szabad peremével érintkezve, azt teljesen befedi vagy a tömítés a véglap szabad peremével érintkezve, azt teljesen befedi, vagy továbbá amelynél a tömítés a véglap vagy a szoknya legalább egyikére van ráöntve. Lehetséges olyan változat is, amelynél a tömítés a véglapra van ráöntve.

A bevezetőben körülírt összetett lezárásnál a találmány szerint a kerületi rész külső felülete a ráöntött műanyag szoknyával vagy a tömítéssel teljes egészében érintkező módon fedve van, a kerületi rész belső felülete a tömítéssel teljes egészében érintkező módon fedve van, továbbá a fémből lévő véglap szabad peremét a tömítés és/vagy a műanyag szoknya teljes egészében lefedi.

Ezen lezárás zárókupakján célszerűen az öntött szoknya és az öntött tömítés a véglap szabad peremével érintkezve, azt befedi vagy például az öntött tömítés a véglap szabad peremével érintkezve, azt teljesen befedi. Célszerű lehet az a kiviteli alak is, amelynél a tömítés mind a véglapra, mind a szoknyára rá van öntve.

A zárókupakot a bevezetőben körülírt eljárással a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a felmelegített hőre lágyuló anyagot az ömledéket befogadó kamrába

HU 225 289 Β1 fecskendezzük, a véglap szabad peremét a hőre lágyuló anyaggal körülfolyatjuk, és teljesen bezárjuk, majd lehűtjük, és ezzel egy, a véglapot körülvevő, középső részét szabadon hagyó műanyag szoknyát alakítunk ki.

Lehetséges az is, hogy a véglap a szoknyát kialakító ömledék befecskendezését megelőzően egy tömítéssel rendelkezik, de a tömítést a véglapra ráöntéssel is létrehozhatjuk.

A találmány részletei világossá válnak az alábbi kiviteli példák leírásából, valamint a mellékelt rajzokból, ahol az

1. ábra a találmány egy kiviteli alakja szerinti összetett lezárás oldalnézete, amelyen a szoknya külsejének és a zárszalagnak a részletei láthatók, a

2. ábra az 1. ábra szerinti lezárás felülnézete, a

3. ábra az 1. és 2. ábra szerinti lezárás belseje egy részének oldalnézete, amelynél a szoknyában több-bekezdésű csavarmenet látható, a

4. ábra egy, az 1-3. ábrákon bemutatott kész lezárás függőleges részmetszete, a tartályra történő felhelyezés előtt, az

5. ábra a 4. ábrához hasonló függőleges részmetszet a tartályra ráhelyezett, de a tartályban a vákuum létrehozása előtti állapotban, a

6. ábra az 5. ábrához hasonló kép, amelyen azonban a szoknya felső, gyűrű alakú pereme és az alatta lévő fém véglap közötti tengelyirányú térköz látható a tartályban létrehozott vákuum után, a

7. ábra az 1-6. ábrák szerinti műanyag szoknya részletének távlati képe a vele együtt kialakított zárszalaggal, a

8. ábra az 1-6. ábrák szerinti lezárókupak alulnézete, a

9. ábra az 1. ábra szerinti lezárókupak 9-9 vonala mentén vett metszet, a

10. ábra egy tartályon lévő, a találmány szerinti zárszalag egy részletének a metszete, vázlatosan jelölve a gyártási eljárás során a szalag mozgását, a

11. ábra egy kéthelyes öntőforma vázlatos képe, amelyen a felső és alsó szerszámrész nyitott állapotban van, a

12. ábra a 11. ábra szerinti kéthelyes öntőforma vázlatos képe, amelyen a felső és az alsó szerszámrész összezárt állapotban van, és amelyen a tömítésnek a lezárás véglapjában a találmány szerinti kialakítása látható, a

13. ábra a 11. és 12. ábra szerinti kéthelyes öntőforma vázlatos képe, amelyen a lezárás véglapja és tömítése a kialakuló szoknyával van körülvéve és befogva, a

14. ábra a 11-13. ábrákhoz hasonló nézet, amelyen a szerszám részek szét vannak választva, és amelyen a kész lezárás kidobása látható, a

15. ábra a találmány szerinti összetett lezárás robbantott távlati képe, amelyen egy élelmiszeres üvegtartály a hozzá való zárókupakkal látható, a

16. ábra a 15. ábra szerinti lezárás felülnézete, a

17. ábra a 16. ábra 17-17 vonala mentén vett metszete, a

18. ábra a 15. ábrához hasonló, a találmány szerinti összetett lezárás egy másik kiviteli példájának robbantott távlati képe, a

19. ábra a 18. ábra szerinti lezárás felülnézete, a

20. ábra a 19. ábra 20-20 vonala mentén vett metszete, a

21. ábra a 15. és 18. ábrához hasonló, a találmány szerinti összetett lezárás egy további kiviteli példájának robbantott távlati képe, a

22. ábra a 21. ábra szerinti lezárás felülnézete, a

23. ábra a 22. ábra 23-23 vonala mentén vett metszete, a

24. ábra a 15., 18. és 21. ábrához hasonló, a találmány szerinti összetett lezárás egy még további kiviteli példájának robbantott távlati képe, a

25. ábra a 24. ábra szerinti lezárás felülnézete, a

26. ábra a 25. ábra 26-26 vonala mentén vett metszete, a

27. ábra a 15., 18., 21. és 24. ábrához hasonló, a találmány szerinti összetett lezárás egy másik kiviteli példájának robbantott távlati képe, a

28. ábra a 27. ábra szerinti lezárás felülnézete, és a

29. ábra a 28. ábra 29-29 vonala mentén vett metszete.

A rajzokon az 1-10. ábrák egy, a találmány szerinti összetett lezárás egy kiviteli alakját szemléltetik. A 10 zárókupaknak egy műanyagból lévő 11 szoknyája, egy 12 véglapja, egy 13 zárszalagja van, amely utóbbi a 11 szoknyával és egy 14 tömítéssel egybefüggően van kialakítva.

A 12 véglap előnyösen fémből van. Amint az legjobban a 2-6. ábrákon látható, a bemutatott kiviteli példában a 12 véglapnak egy 16 középső része van, amelynek a sugárirányú legbelső része egy felfelé kiálló 17 gombbal rendelkezik, amely sugárirányban kifelé egymás után lefelé és kifelé hajló 18 karimával, egy lapos 19 karimával és felfelé és kifelé hajló 21 karimával egy gyűrű alakú lapos 22 résszel, egy lefelé és sugárirányba kifelé hajló 23 peremmel, egy sugárirányban húzódó gyűrű alakú lapos 24 résszel, egy lefelé hajló 26 szakasszal és egy sugárirányban és tengelyirányban lefelé húzódó 27 szakasszal rendelkezik, amely egy szabad vagy vágott 28 peremben végződik. Amint ez a technika állásából ismert, egy lezárással ellátott tartályban a vákuum létrehozásakor a véglap és a gomb tengelyirányban mozog és beszívódik, míg a vákuum megszüntetésekor a véglap és a gomb visszatér eredeti helyzetébe, amint az a 4. ábrán látható.

A bemutatott kiviteli példában a műanyag 11 szoknya egy felső, sugárirányban befelé húzódó 29 perem3

HU 225 289 Β1 mel rendelkezik, amely a 12 véglap külső kerülete fölé nyúlik, és sugárirányban egy 31 oldalfalba lefelé húzódik, amelynek a belső kerületi felülete több, előre kialakított 32 csavarmenettel van ellátva, és innen egy nagyobb, tengelyirányú, lefelé húzódó hengeres 33 szakaszban folytatódik, amelynek a 34 végrésze a kerület mentén elosztott 36 törőhidakon keresztül egybefüggően csatlakozik egy 13 zárszalaggal. Annak érdekében, hogy a 38 tartály kezelése közben keletkező nedvesség eltávozását elősegítsük, több 37 elvezetőnyílás van kialakítva.

A találmány szempontjából lényeges, hogy az öntött 11 szoknya körbeveszi és magába zárja a 12 véglapot oly módon, hogy annak 16 középső része szabadon van hagyva, vagyis azt nem fedi le műanyag. Bármely megfelelő öntési technológia alkalmazható, mint például fröccsöntés, amely lehetővé teszi, hogy a 11 szoknya a 12 véglapot körbevegye, és magában foglalja. A 11 szoknya bármilyen alkalmas hőre lágyuló vagy hőre keményedő gyantából lehet. Előnyösek azonban az etilén és/vagy propilén homopolimerjei, kopolimerjei és terpolimerjei általában polipropilénnel együtt.

A találmány szempontjából lényeges továbbá, hogy a 14 tömítés egy oldallezárás típusú, amelyet szintén öntéssel alakítunk ki. A14 tömítés bármilyen rugalmas vagy elasztomer anyagból lehet (például hőre lágyuló, hőre keményedő és plasztiszolvegyületekből), amelyek biztosítják a kívánt tömítést a tartály végével. Ebből a szempontból azonban a vinil-klorid-mentes gyanták vagy nem-PVC anyagok az előnyösek.

Ezek a nem-PVC anyagok kaucsukszerű szakaszos kopolimerek poliolefinmátrixába diszpergálva mint folyamatos fázis önthető hőre lágyuló elasztomerekkel, amelyek különösen előnyösek, mivel azok számos eljárási előnnyel rendelkeznek és egyáltalán nem, vagy csak kevés külön keverési, vulkanizálási vagy hevítési műveleti lépést igényelnek. Például tömítőanyagként választható egy hőre lágyuló elasztomer anyag önthető, telített ABA típusú folyamatos kopolimerekből, amelyek sztirén- és butadiénalapúak, mint a sztirén-etilén-butilén-sztirén (SEBS) típusú folyamatos kopolimerek, amelyek mintegy 20-40%-ban tartalmaznak sztirént és 60-80%-ban tartalmaznak etilén-butilén komonomereket, mint amilyen a Shell Chemical Corporation által forgalmazott Kraton® G-2705 típusú anyag, amely jól alkalmazható. Előnyös hőre lágyuló elasztomerek az EPDM (etilén-propilén-diciklo-pentadién) elasztomerek, mint amilyen a Monsanto Company által Santoprene kereskedelmi név alatt forgalmazott anyag. Szükség esetén megfelelő adalékok elősegíthetik a kicsavarást, és más előnyös tulajdonságokat biztosíthatnak, amelyeket ezekben a tömítőanyagokban használhatunk.

Amint az legjobban az 5. és 6. ábrán látható, az ezen kiviteli alak szerinti lezárás egy 39 végfelülettel és külső 32a menettel ellátott 41 nyakkal rendelkező 38 tartályra van ráhelyezve. Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy a 14 tömítés rendelkezik egy felső gyűrű alakú peremmel, amely sugárirányban befelé nyúlik a 39 végfelület egy korlátozott részén. Ily módon a szennyeződések a 14 tömítésen keresztül a 38 tartályban lévő termékbe nem tudnak behatolni.

A találmány szerint egy lényeges szempont, hogy a 12 véglap szabad vagy vágott 28 pereme be van zárva vagy ágyazva. Például a bemutatott kiviteli példánál a vágott 28 perem a 14 tömítés és az öntött műanyag szoknya közé van befogva. Megfigyelhető, hogy a jelen találmány másik kiviteli alakjainál a vágott 28 perem lehetséges módon teljes egészében a 14 tömítésbe, vagy teljes egészében a műanyag 11 szoknyába van bezárva. Mindezen elrendezések a kívánt korrózióvédelmet biztosítják a szabad vagy vágott 28 peremnél.

A jelen találmány szerinti lezárókupakok egy jelentős tulajdonsága, hogy mind sugárirányú, mind tengelyirányú ütésekkel szemben ellenállók, amely ütések a tartályt kezelésük, raktározásuk, tárolásuk és egyéb esetekben érhetik. A tengelyirányban ható erőkkel szembeni ellenállását legjobban az 5. és 6. ábrán láthatjuk. A 11 szoknya gyűrű alakú 29 pereme a 12 véglap külső része fölé nyúlik, és végződése a 10 zárókupak 12 véglapja felfekvési sugarának közelében van. A 38 tartályban a vákuum létrehozását megelőzően az

5. ábrán láthatóan a 29 perem alsó része közvetlenül érintkezik a fémből lévő 12 véglap felső részével. Mivel ezen 29 perem alsó felülete és a fém 12 véglap között nagyon kicsi vagy egyáltalán nincs adhéziós kötés, a tartályban a vákuum kialakulása azt eredményezi, hogy a 12 véglap tengelyirányban lefelé mozog, így egy, a 6. ábrán látható 42 térköz alakul ki a peremrész és a 12 véglap felső felülete között. Ily módon a 29 perem belső rugalmassága lehetővé teszi, hogy ütést elnyelő tulajdonsággal rendelkezzen, és az ütést a tengelyirányú erők esetében lecsökkentve adja át a véglapnak, amely erők a 11 szoknya 31 oldalfalára irányulnak. Ezek a tengelyirányú ütést elnyelő tulajdonságok tovább javulnak azáltal, hogy egy tengelyirányú rés vagy 43 térköz van a 12 véglap külső részének alsó felületénél, amely a tartály 39 végfelületére ráfekszik, amint az a 6. ábrán is látható. Ennek megfelelően, ellentétben a hagyományos oldaltömítő lezárásokkal, ahol egy fém érintkezik az üveggel, ez a 12 véglap a végfelülettel egy tengelyirányú 42 térközzel helyezkedik el, ami tovább javítja a tengelyirányú erőhatásoknak a 14 tömítésen keresztül a kívül elhelyezkedő műanyag 11 szoknyának történő átadását, ezáltal a behatóerő nagy része a 10 zárókupak kerülete mentén szétoszlik, és minimálisra csökken az ilyen tengelyirányú erők következtében fellépő szivárgás veszélye.

A jelen találmány szerint a 14 tömítés (abban az esetben, ha hőre lágyuló elasztomerből van) erősebben kötődik a műanyag 11 szoknyához, amely részek egymással érintkeznek, és amely a 14 tömítés és a 12 véglap fémrésze között van. Mivel a hőre lágyuló elasztomer tömítés miközben rugalmas, viszonylag nem összenyomható a habosított vagy duzzasztott plasztiszoltömítésekhez képest. A 10 zárókupaknak egy 38 tartályra történő ráhelyezésekor a tömítés tengelyirányban felfelé és lefelé mozog, ezáltal jobb oldal4

HU 225 289 Β1 irányú tömítés jön létre a 41 nyak külső felületével. Szükség esetén a kötés vagy adhézió a hőre lágyuló 14 tömítés és a fémből lévő 12 véglap között megnövelhető oly módon, hogy a fém 12 véglapot előmelegítjük, vagy egy tapadást elősegítő bevonattal látjuk el.

Az 1. és 7-10. ábrán a 13 zárszalag egy felső 44 résszel rendelkezik, amely az alsó 47 részhez 46 csuklós csatlakozással kapcsolódik. Az alsó 47 rész az előnyös kiviteli alak szerint több különálló 47a, 47b, 47c és 47d szalagszegmensből áll. Szükség esetén a 11 szoknya szélső peremrésze és a felső 44 rész között 48 mosónyílások vannak, amelyeken keresztül a nedvesség és folyadékok a 11 szoknya és a 38 tartály 41 nyaka közötti térbe be tud hatolni.

Amint az a 10. ábrán látható, a 13 zárszalag felső 44 része a 11 szoknyához 36 törőhidakon keresztül csatlakozik a tartály 49 akasztóbordája alatti részen. A szalag alsó 47 részének tengelyirányú hossza (a 10. ábrán látható 47b szalagszegmens) nagyobb, mint a felső 44 rész tengelyirányú hossza. Ily módon a 10 zárókupak a 38 tartályra történő ráhelyezésekor az alsó 47 rész 50 végrésze sugárirányban befelé és tengelyirányban felfelé húzódik, és a 49 akasztóbordával a kerület mentén elosztott 36 törőhidak fölött kapcsolódik. A 13 zárszalag ezáltal jobban kapcsolódik a 36 törőhidakhoz és azoknak mind a 13 zárszalagnak a kialakítása során (a gép maga behajtja), mind a 10 zárókupaknak a 38 tartályra történő ráhelyezési művelete során a nem szándékolt áttörése minimális, vagy kizárt.

Míg a jelen találmány szerinti javított zárszalagot a jelen találmány szerinti javított összetett lezárással együtt mutattuk be, amelynél a műanyag szoknya a véglapot körülvevő és azt befogadó módon van öntve, belátható hogy a hidakkal előnyös módon jobb összefüggés érhető el, ami hasonlóképpen alkalmazható más hasonló lezárásoknál, mint amilyeneket például a 4,981,230 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertettek. Ebben a leírásban egy összetett plasztiszol-fém és műanyagból lévő lezárás van ismertetve egy fémhéjjal együtt, amely tartalmaz egy szoknyát, egy végrészt, amely rendelkezik egy kifelé hajló résszel, amely egy műanyag felső kupakban van befogva és rögzítve. Belátható, hogy a zárszalag előnyös tulajdonságai megfelelően érvényesíthetők számos más összetett lezárásoknál éppúgy, mint zárókupakoknál, amelyeknek felső és oldalfalat alkotó szoknyája teljes egészében egységesen műanyagból van.

Következésképpen megállapítható, hogy a fentiekben ismertetett új szoknyaöntési eljárás a találmány szerint egyesíti magában a 13 zárszalagot, amelynek alsó 47 részének 50 végrésze ugyanolyan magasságban vagy lejjebb van, mint a 36 törőhidak. Egy lehetséges változat szerint, szükség esetén, a 13 zárszalag teljes egészében elhagyható vagy egy olyan zárszalag alkalmazható, amelynek a kialakítása eltér az 1-10. ábrákon bemutatottól.

Az 1-10. ábrákon bemutatott lezárás számos módon gyártható öntési eljárással, amellyel a kívánt műanyag szoknya kialakítása létrehozható. Ez a szoknya körbeveszi és magába zárja az előalakított véglapot vagy tárcsát. Ezek a lezárások például fröccsöntéssel vagy más öntési technikával hozhatók létre, amint az szakember számára ismeretes.

Ezen lezárások gyártási eljárását a 11-14. ábrákon bemutatott egymás utáni kétlépéses eljárással lehet előnyösen előállítani, amelynek során a tömítést egy első munkahelyen a tárcsához betétöntéssel alakítjuk ki, majd egy második lépcsőben ezt követi a műanyag szoknya öntése a véglaphoz és a tömítéshez. Szükség esetén azonban a tömítés külön is kialakítható és behelyezhető egy előre kialakított lezárórészben (amely csak a véglapot és az öntött szoknyát tartalmazza). Belátható az is, hogy a lezárás egyes alkatrészeinek kialakításától függően a tömítés a szoknyával egyidejűleg önthető vagy a szoknya öntését követően is önthető.

A 11-14. ábrákon egy 60 fröccsöntő berendezés látható, amelynek egy felső 61 szerszámrésze, és ezen belül egy első 62 öntőürege, valamint egy második 63 öntőürege van, továbbá rendelkezik egy alsó 64 szerszámrésszel, amelynek mozgatható első és második 65 és 66 eleme van a 66 elem által megtartott magnak a 62 és 63 öntőüregekhez képesti megfelelő helyzetbeállításra. Az alsó 64 szerszámrész egy alap mentén elcsúsztathatóan van elhelyezve, amely 68 alap egy 71 kidobóhengert vagy dugattyút tartalmaz a kész lezárás kidobására.

Az első 62 öntőüregbe egy 69 kamrából egy 70 nyíláson keresztül ömledéket vezetünk a megfelelő 14 tömítés kialakítására. Az első 62 öntőüregbe egy 72 tányérszelep lehet behelyezve a részlegesen kialakított lezárásnak az első helyről (62 öntőüreg) egy második alakítóhelyre (63 öntőüreg) történő továbbításához. A 11 szoknya kialakítására megfelelő ömledéket vezetünk egy adagoló- 73 kamrából egy 74 nyíláson keresztül a 63 öntőüregbe. A 71 kidobóhenger a teleszkópos működtető- 76 és 77 hengerekkel együtt az öntött 65 és 66 elemeket leválasztja, és a kész lezárást kidobja.

A 11. ábrán láthatóan, az öntési művelet első lépésében egy előalakított 78 véglapot helyezünk a 67 magra a 62 öntőüreghez képest elhelyezve. A felső 61 szerszámrészt és az alsó 64 szerszámrészt egymással összezárjuk, amint az a 12. ábrán látható, és a 14 tömítést alkotó ömledéket a 78 véglap külső kerületének belső részére adagoljuk. A 14 tömítés kialakítása után a szerszámot nyitjuk, és az alsó 64 szerszámrészt a 68 alapon elmozgatjuk úgy, hogy a 67 mag az előalakított lezárással a második 63 öntőüreggel kerül megfelelően szembe. Amint az a 13. ábrán látható, ekkor a szerszámot zárjuk, és a 11 szoknyát alkotó ömledéket befecskendezzük a szerszám részei, valamint az első alakítólépésből előalakított 78 véglap és a 14 tömítés által alkotott 11 szoknyát alakító kamrába.

A 11 szoknya kialakítása után, amely körbeveszi és befogja a 78 véglapot, a szerszámot nyitjuk és a 71 kidobóhenger a teleszkópos működtető- 76 és 77 hengerekkel a kész 10 zárókupakot az első és második 65 és 66 elemről leválasztja és kidobja, amint azt a 14. ábra szemlélteti.

HU 225 289 Β1

A fenti ismertetés csak a szemléltetést szolgálja, és csak egy lehetséges eljárást mutat be, amellyel a jelen találmány szerinti lezárás gyártható. Ettől az eljárástól nyilvánvalóan el lehet térni. Például amikor a 78 véglapot a 11. ábrán látható módon a 67 magra felhelyezzük, az már végleges kialakítású lehet, de lehetséges az is, hogy a 78 véglapot az alakítási eljárás első lépésében tovább alakítjuk. Ezen túlmenően, a fenti ismertetésnél először a 14 tömítést, majd a 11 szoknyát alakítottuk ki, de a 11 szoknya és a 14 tömítés változatainál sokkal kedvezőbb lehet, ha először a műanyag szoknyát alakítjuk ki, majd a véglapot helyezzük be, és ezt követően alakítjuk ki a tömítést. Egyes esetekben csak a műanyag szoknyát alakítjuk öntéssel, majd egy előre elkészített tömítést helyezünk be az így kialakított szoknya és véglapegyüttesbe. Ennek megfelelően - szükség esetén - a tömítés kialakítható egy első helyen, ezt követően egy második helyen helyezzük be a véglapot az így kialakított tömítésbe, majd egy harmadik helyen a tömítés és véglap köré öntjük a szoknyát.

A 15-17. ábrákon a találmány egy változata szerinti 81 zárókupak látható. Ez a 81 zárókupak egy 82 tartály 86 nyakán lévő 84 végfelület által alkotott 83 nyílást fedi le. Ennél a kiviteli alaknál a 86 nyak egymás után elrendezett 87 csavarmenetekkel rendelkezik, amely illeszkedve kapcsolódik a 81 zárókupakon lévő 95 kiemelkedésekkel. A 96 zárszalaggal történő összekapcsolódásra 88 akasztóborda van kialakítva.

A 81 zárókupak tartalmaz egy fémből lévő véglapot, amelynek 90 középső része úgy van kialakítva, hogy az a 82 tartály 83 nyílását lefedje. Amint látható, a véglap 90 középső része tartalmaz egy lényegében középen kialakított, felfelé kiálló 91 gombot, amely sugárirányban kifelé egy 91a lapos részbe megy át, ezt követően egy tömítést befogadó 99 csatorna van kialakítva, majd egy lényegében hengeres 92 oldalfalrész következik, amely egy befelé görbülő 93 peremben végződik. Ez a 93 perem egy öntött műanyag 94 szoknyába van befogva. A 94 szoknyának vele egybefüggően kialakított 95 kiemelkedései vannak, amelyek a 87 csavarmenetekkel működnek együtt. A 94 szoknyához több 97 törőhídon keresztül kapcsolódik egy vele egybefüggően kialakított leeső 96 zárszalag. Látható, hogy a 96 zárszalag tartalmaz egy befelé nyúló karimát, amelynek mérete és térköze úgy van kialakítva, hogy a 82 tartályon lévő 88 akasztóbordával összekapcsolódjon, ami a 81 zárókupak eltávolításakor elősegíti, hogy a 96 zárszalag a 94 szoknyáról leváljon. Amint az legjobban a 17. ábrán látható, a 99 csatornában egy 98 tömítés van elhelyezve a 81 zárókupak belső részének külső kerületén. A 98 tömítés mind egy felső, mind egy oldalsó tömítést biztosít a 86 nyakon és a 84 végfelületen. A 98 tömítés bármilyen alkalmas elasztomer anyagból készülhet, amely a megfelelő tömítőkapcsolatba lép a hengeres 86 nyakkal és annak 84 végfelületével. A megfelelő tömítőanyagok a fentebb már említett hőre lágyuló elasztomerek, amelyek a kívánság szerint, a 81 zárókupak kialakítása közben önthetők, vagy alkalmazhatók hagyományos tömítőanyagok, mint például plasztiszolok, amelyek a 99 csatornába vannak felvive.

A 18-20. ábrákon egy PT 101 zárókupak látható, amely egy 103 nyakkal rendelkező 102 tartályt zár le, amely 103 nyak külső kerületén több-bekezdésű 104 csavarmenet van kialakítva, amelyek a 105 akasztóbordákat átfedően vannak elrendezve. A tartály 103 nyaka egy 106 végfelületben végződik, amely a 103 nyakkal együtt egy 107 nyílást alkot.

A 20. ábrával kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 101 zárókupak tartalmaz egy lényegében kupak alakú 108 héjat, amelynek egy 109 középső része a 102 tartály 107 nyílását lefedi. A 108 héj 109 középső része lefelé átmegy egy hengeres 110 oldalfalba, amely egy kifelé hajló 111 peremben végződik. A találmány szempontjából lényeges, hogy ez a 111 perem egy öntött

112 szoknyába van beágyazva. A 110 oldalfalon belül egy öntött 110a tömítés van kialakítva, amely egy oldaltömítést hoz létre a 102 tartály 103 nyakával. A 112 szoknya belső hengeres felületén előalakított

113 csavarmenetek vannak, amelyek a 102 tartály 103 nyakán lévő 104 csavarmeneteivel kapcsolódnak össze. Ebben az esetben is a 112 szoknyához kapcsolódik egy vele egybefüggően kialakított 114 zárszalag. A 114 zárszalag egy tengelyirányban felfelé és sugárirányban befelé húzódó alsó 116 résszel rendelkezik, amely a 105 akasztóbordával kapcsolódik, ami a

101 zárókupak eltávolításakor elősegíti a 115 törőhidak eltűrését és a 114 zárszalagnak a 112 szoknya testrészéről történő szétválását.

A 21-23. ábrákon a találmány egy további kiviteli alakja szerinti PT 121 zárókupakot szemlélteti. Amint az legjobban a 21. és 23. ábrán látható, a 121 zárókupak egy 102 tartályt hasonlóképpen zár le, amint azt a fentiekben a 18. ábrával kapcsolatban ismertettük.

A 121 zárókupak tartalmaz egy tárcsa alakú

123 véglapot, amely sugárirányban kifelé nyúlik, amelyet egy 124 szoknya és egy 125 tömítés zár közre. A 123 véglap külső kerületén lévő vágott 123a perem a

124 szoknya sugárirányban befelé nyúló 127 karimájának belső felülete és a 125 tömítés 128 felső felülete közé van befogva.

Amint látható, a 125 tömítés tartalmaz egy sugárirányban egybefüggően húzódó felső részt, amely a 123 véglap belső felületének a 106 végfelület belső kerületétől sugárirányban kifelé végződik, és ezáltal a

102 tartály belsejébe a 125 tömítésen keresztül nem tud bejutni szennyeződés. Belátható, hogy a 125 tömítés, miközben a 106 végfelület peremét kívülről lezárja, az elsősorban egy oldalfal típusú lezárás a 129 belső felületen, amely 125 tömítés közvetlen tömítőkapcsolatban van a 103 nyak hengeres külső felületének felső részével.

Szükség esetén a 124 szoknya külső 131 felülete rendelkezhet a külső kerületén elhelyezett tengelyirányban húzódó 132 bordákkal, amely elősegíti a 121 zárókupak eltávolításakor annak megfogását. Következésképpen, a 124 szoknya belső hengeres felületének 131 oldalfala belső 130 csavarmeneteket tartalmaz, amelyek a 124 szoknya öntésekor vannak kialakítva oly módon, hogy azok a nyakrész külső felületén lévő 104 csavarmenetekkel kapcsolódjanak össze.

HU 225 289 Β1

A 24-26. ábrák a találmány egy még további PT 135 zárókupak kiviteli alakját szemléltetik. Legjobban a 26. ábrán látható, hogy a 135 zárókupak tartalmaz egy fémből lévő 136 véglapot, amelynek a 137 középső része a 102 tartály 107 nyílását lefedi. A 136 véglapnak egy 138 gombja van, amely sugárirányban kifelé nyúlik egy felfelé húzódó 139 karimába, és ezen 139 karimától egy gyűrű alakú 140 perembe megy át, amely viszont egy 141 íven keresztül egy tengelyirányban lefelé húzódó 142 peremben végződik. A 142 perem teljes egészében be van ágyazva egy 143 tömítésbe, amely előnyösen öntéssel van kialakítva. Amint látható, a 135 zárókupak rendelkezik egy 144 szoknyával, amely öntéssel van kialakítva, és amely mind a 136 véglapot, mind a 143 tömítést beágyazza. A 144 szoknya tartalmaz egy felső, sugárirányban befelé húzódó 145 peremet, amely a hengeres 146 oldalfalba nyúlik be, és egy külső felülete van, amelyen több, a kerület mentén elosztott tengelyirányú 147 borda van kialakítva. A szoknya 146 oldalfalának belső felületén több előalakított 148 csavarmenet van, amelyek a 102 tartály nyakán lévő 104 csavarmenetek fölött átcsúsztathatóan helyezhetők el, elősegítve ezáltal a 135 zárókupaknak a 102 tartályra történő helyezésekor a rányomásos vagy forgatórögzítést. Szükség esetén a 144 szoknya legalsó része egy vele egybefüggően kialakított 149 zárszalaggal van ellátva, amely több 150 törőhídon keresztül csatlakozik, amely öntéssel vagy bevágással van kialakítva.

A 27-29. ábrákon a találmány szerinti megoldás egy további kiviteli változatát szemléltettük, amely egy rányomásos, lecsavarásos 151 zárókupakkal rendelkezik, és amely a 152 tartály 155 nyakának 154 végfelülete által meghatározott 153 nyílását fedi le. Látható, hogy a 151 zárókupakban sugárirányban befelé húzódó 157 szemek vannak, amelyek a sugárirányban kifelé húzódó 156 vállal működnek együtt olymódon, hogy a 151 zárókupak biztosan legyen rögzítve a 152 tartály 155 nyakán. Szükség esetén egy akasztóborda hozható létre a 152 tartály 155 nyakán, amely egy zárszalaggal működik együtt a már ismert módon.

A 151 zárókupak tartalmaz egy fémből lévő 159 véglapot, amelynek 160 középső része úgy van kialakítva, hogy a 152 tartály 153 nyílását lefedje. Amint látható, a 159 véglap 160 középső része tartalmaz egy lényegében középen elhelyezett, felfelé nyúló 161 gombot, amely sugárirányban kifelé egymás után egy gyűrű alakú 162 lapos részbe, egy felfelé és sugárirányban kifelé húzódó 163 karimába és egy gyűrű alakú 164 perembe megy át, ezt követően egy ívelt és lefelé húzódó 165 ívben folytatódik, majd egy tengelyirányban lefelé húzódó vágott 166 peremben végződik. Amint látható, a 165 ív és a vágott 166 perem a 168 tömítés külső 167 kerülete és a 151 zárókupak 170 szoknyája belső 169 felületének felső része közé van befogva.

Ennél a bemutatott kiviteli példánál a 170 szoknya felső vége egy sugárirányban húzódó 171 peremben végződik, amely a gyűrű alakú 164 peremnek csak a legkülső részét fedi le, és a fémből lévő 159 véglap

165 ívelt szakaszának része. Szükség esetén azonban a 170 szoknya 171 pereme olyan méretű lehet, hogy az - hasonlóképpen a már fentiekben ismertetett kiviteli példákhoz - a gyűrű alakú 164 peremet lényegében lefedi.

A 168 tömítés bármilyen alkalmas elasztomer anyagból készülhet, amely a kívánt zárást biztosítja a 155 nyak 154 végfelülete felső részénél. A megfelelő tömítőanyagok a már fentebb említett hőre lágyuló elasztomerek, amelyek szükség esetén a 151 zárókupak kialakítása közben önthetők, vagy lehetnek hagyományos tömítőanyagokból, mint például plasztiszolokból.

A jelen találmányt a fentiekben több kiviteli példa kapcsán ismertettük. Szakember számára azonban nyilvánvaló, hogy módosítások és változtatások elvégezhetők anélkül, hogy a találmányi gondolaton és annak körén kívül mennénk. Ennek megfelelően a találmányt a mellékelt szabadalmi igénypontok oltalmi köre határozza meg.

Claims

1. Zárókupak (10, 81,101,121,135,151), amelynek egy fémből lévő, középső résszel (16, 90, 109, 137, 160) rendelkező véglapja (12, 123, 136, 159) van, amely a lezárandó tartály (38, 82, 102, 152) hengeres nyakkal (41, 86, 103, 155) rendelkező nyílását lefedő méretű és helyzetű, a véglapnak (12,123, 136,159) felső és alsó felülete van, amely a kerületi részén egy szabad peremben (28, 93, 111, 123a, 142, 166) végződik, a kerületi résznek a szabad perem (28, 93, 111, 123a, 142,166) mellett egy belső felülete és egy külső felülete van, legalább ezt a külső felületet egy lényegében hengeres műanyag szoknya (11, 94, 112, 124, 144, 170) veszi körül, a véglap (12,123,136,159) középső részének (16, 90, 109, 137, 160) legalább egy része a műanyagtól szabadon van hagyva, a zárókupakba (10, 81, 101, 121, 135) a tartály (38, 82, 102, 152) hengeres nyakával (41, 86, 103, 155) tömített zárást létrehozó tömítés (14,98,110a, 125,143,168) van behelyezve, azzal jellemezve, hogy a lényegében hengeres műanyag szoknya (11, 94, 112, 124, 144, 170) vagy a tömítés (14, 98, 110a, 125, 143, 168) legalább a véglap (12, 123, 136, 159) kerületi része köré, azt megfogó módon van ráöntve oly módon, hogy a kerületi rész külső felülete a műanyag szoknyával (11, 94,112,124,144,170) vagy a tömítéssel (14, 98, 110a, 125, 143, 168) érintkezve, teljesen be van fedve, továbbá a fémből lévő véglap (12,123, 136,159) szabad pereme (28, 93,111, 123a, 142, 166) a tömítéssel (14, 98, 110a, 125, 143, 168) és/vagy a műanyag szoknyával (11, 94, 112, 124, 144, 170) teljesen be van fedve.

2. Az 1. igénypont szerinti zárókupak (10, 121, 151), azzal jellemezve, hogy a szoknya (11, 124, 170) és a tömítés (14, 125, 168) a véglap (12, 123, 159) szabad peremével (28, 123a, 166) érintkezve, azt befedi.

3. Az 1. igénypont szerinti zárókupak (81, 101), azzal jellemezve, hogy a szoknya (94, 112) a véglap szabad peremével (93,111) érintkezve, azt teljesen befedi.

HU 225 289 Β1

4. Az 1. igénypont szerinti zárókupak (135), azzal jellemezve, hogy a tömítés (143) a véglap (136) szabad peremével (142) érintkezve, azt teljesen befedi.

5. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítés (143) a véglap (136) vagy a szoknya (144) legalább egyikére van ráöntve.

6. Az 1. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítés (143) a véglapra (136) van ráöntve.

7. Zárókupak (10, 121, 135), amely egy tartályra (38,102) préseléssel helyezhető rá, és csavarással vehető le, amelynek egy fémből lévő, a lezárandó tartály (38,102) hengeres nyakkal (41,103) rendelkező nyílását lefedő méretű és helyzetű, lényegében kör alakú középső résszel (16, 137) rendelkező véglapja (12,

123, 136) van, amely hengeres nyakon (41, 103) legalább egy külső csavarmenet (32, 104) van, a véglapnak (12, 123, 136) felső és alsó felülete van, amely a kerületi részén egy szabad peremben (28, 123a, 142) végződik, a kerületi résznek a szabad perem (28, 123a, 142) mellett egy belső felülete és egy külső felülete van, egy lényegében hengeres, hőre lágyuló rugalmas gyantából lévő szoknyája (11, 124, 144) van, amely öntéssel kialakítva a véglapot (12, 123,136) befogja, és a véglap (12, 123, 136) külső felületének legalább a kerületi részét körülveszi, a szoknyának (11,

124, 144) legalább egy, előre kialakított belső csavarmenete (130, 148) van, amely úgy van elhelyezve és méretezve, hogy az illesztő kapcsolatba kerül a tartály (38, 82, 102) nyakán (41, 86, 103) lévő legalább egy külső csavarmenettel (32, 87, 104), a szoknya (11, 124, 144) és az előre kialakított belső csavarmenet (130,148) olyan belső átmérővel rendelkezik, amely lehetővé teszi a lezárásnak a tartályra nyomással történő ráhelyezését, de amelynek a tartályról (38, 82, 102) való levételéhez forgómozgatásra van szükség, a műanyag szoknyának (11, 124, 144) egy felső, gyűrű alakú, a véglap középső részének (16, 137) kerületétől befelé nyúló pereme (29, 145) van, amely középső rész (16, 137) külső felületének sugárirányban legbelső része szabadon van hagyva; egy tömítés (14, 125, 143) van a zárókupakon (10, 121, 135) belül, amely a véglap (12, 123, 136) és a szoknya (11, 124, 144) közül legalább az egyikhez kapcsolódóan öntéssel van kialakítva, amely tömítés (14, 125, 143) a tartály (38, 82, 102) nyakával (41,86, 103) érintkezve, azt tömítetten lezárja; a szoknya (11, 124, 144) alsó részéről, azzal egybefüggően kialakított, lefelé nyúló hengeres zárszalagja (13, 149) van, amelynek felső része (44) a kerület mentén elosztott törőhidakon (36, 150) keresztül csatlakozik a szoknyához (11, 124, 144), alsó része (47) sugárirányban befelé és tengelyirányban felfelé nyúlik a tartályon (38, 82, 102) lévő akasztóbordával (49) való kapcsolódáshoz, azzal jellemezve, hogy a kerületi rész külső felülete a ráöntött műanyag szoknyával (11) vagy a tömítéssel (125, 143) teljes egészében érintkező módon fedve van, a kerületi rész belső felülete a tömítéssel (14, 125, 143) teljes egészében érintkező módon fedve van, továbbá a fémből lévő véglap (12, 123, 136) szabad peremét (28, 123a, 142) a tömítés (14, 125, 143) és/vagy a műanyag szoknya (11, 124,

144) teljes egészében lefedi.

8. A 7. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a zárókupakján (10, 121) az öntött szoknya (11, 124) és az öntött tömítés (14, 125) a véglap (12, 123) szabad peremével (28, 123a) érintkezve, azt befedi.

9. A 7. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy az öntött szoknya (11, 124) a véglap szabad peremével (28,123a) érintkezve, azt teljesen befedi.

10. A 7. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy az öntött tömítés (143) a véglap (136) szabad peremével (142) érintkezve, azt teljesen befedi.

11. A 7. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítés (14, 125, 143) mind a véglapra (12, 123, 136), mind a szoknyára rá van öntve.

12. A 7. igénypont szerinti zárókupak, azzal jellemezve, hogy a tömítés (14, 125, 143) a véglapra (12, 124, 144) rá van öntve.

13. Eljárás zárókupak (10) gyártására, amelynek egy előalakított, középső részén (16) szabadon hagyott és kerületén öntéssel kialakított szoknyába (11) beágyazott előalakított véglapja (78) van, amely eljárás során egymáshoz képest nyitott helyzetbe és zárt helyzetbe mozgatható első szerszámrészből (61) és második szerszámrészből (64) álló öntőszerszámot alkalmazunk, az első szerszámrészbe (61) vagy arra, az előalakított, a középső részhez (16) képest kerületi szabad peremmel (28) rendelkező véglapot (78) helyezünk, az öntőszerszámot zárjuk, és ezzel egy ömledéket befogadó, a véglapot (78) körülvevő kamrát hozunk létre, amely ömledéket befogadó kamra úgy végződik, hogy az ömledéknek a véglap (78) középső részére történő ráfolyását megakadályozza, azzal jellemezve, hogy a felmelegített hőre lágyuló anyagot az ömledéket befogadó kamrába fecskendezzük, a véglap (78) szabad peremét (28) a hőre lágyuló anyaggal körülfolyatjuk, és teljesen bezárjuk, majd lehűtjük, és ezzel egy, a véglapot (78) körülvevő, középső részét (16) szabadon hagyó műanyag szoknyát (11) alakítunk ki.

14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a véglapon (78) a szoknyát (11) kialakító ömledék befecskendezését megelőzően egy tömítést (14) alakítunk ki.

15. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömítést (14) a véglapra (78) ráöntéssel hozzuk létre.

16. Eljárás zárókupak (10) gyártására, amelynek egy előalakított fémből lévő véglapja (78), a véglapot (78) körülvevő, lényegében hengeres műanyag szoknyája (11) van, a lezáráson (10) belül egy tömítés (14) van, amely tömítés (14) egy tartály (38) nyakának végrészével kapcsolódik és azt tömítetten lezárja, amely eljárás során a lényegében kör alakú középső résszel (16) és a középső részhez képest a kerületen lévő szabad peremmel (28) rendelkező előalakított véglapot (78) egy öntőmagra (67) helyezzük, amely mag (67) egy első öntőüregbe (62) mozgatható, és ezzel egy első, ömledéket befogadó, a tömítés (14) kívánt alakját létrehozó alakú kamrát alakítunk ki, befecskendezzük a tö8

HU 225 289 Β1 mitést (14) alkotó ömledéket az első, ömledéket befogadó kamrába, és az előalakított véglap (78) egyik oldalán a tömítést (14) létrehozzuk, az első öntőüregből (62) a magot (67) visszahúzzuk, majd a magot (67) a véglappal (78) és a tömítéssel (14) együtt egy második ön- 5 tőüreggel (63) hozzuk egy vonalba, a magot és az előalakított véglapot (78) a rajta lévő tömítéssel (14) együtt a második öntőüregbe (63) mozgatjuk, és ezzel egy második, ömledéket befogadó, és a véglapot (78) körülvevő ömledéket befogadó kamrát hozunk létre, a máso10 dik, ömledéket befogadó kamra úgy végződik, hogy megakadályozza az ömledéknek az előalakított véglap (78) másik oldalának középső részére (16) történő ráfolyását, azzal jellemezve, hogy egy felmelegített hőre lágyuló anyagot a második, ömledéket befogadó kamrába befecskendezünk úgy, hogy a hőre lágyuló anyaggal a véglap (78) szabad peremét (28) körülfolyatjuk és bezárjuk, majd az így kialakított, a véglap (78) szabad peremét (28) körülfogó és bezáró és középső részét (16) szabadon hagyó szoknyát (11) lehűtjük.