HU225128B1 - Kódolt modulációs eljárás - Google Patents
Kódolt modulációs eljárás Download PDFInfo
- Publication number
- HU225128B1 HU225128B1 HU0203843A HUP0203843A HU225128B1 HU 225128 B1 HU225128 B1 HU 225128B1 HU 0203843 A HU0203843 A HU 0203843A HU P0203843 A HUP0203843 A HU P0203843A HU 225128 B1 HU225128 B1 HU 225128B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- bits
- modulation
- code rate
- encoded
- transmitter
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 24
- 230000005540 biological transmission Effects 0.000 claims description 16
- 238000004364 calculation method Methods 0.000 claims description 4
- 229920006395 saturated elastomer Polymers 0.000 description 7
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 5
- 238000007796 conventional method Methods 0.000 description 2
- 230000001419 dependent effect Effects 0.000 description 2
- 238000000638 solvent extraction Methods 0.000 description 2
- 230000000295 complement effect Effects 0.000 description 1
- 238000012986 modification Methods 0.000 description 1
- 230000004048 modification Effects 0.000 description 1
- 238000004080 punching Methods 0.000 description 1
- 230000011664 signaling Effects 0.000 description 1
- 230000001502 supplementing effect Effects 0.000 description 1
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H03—ELECTRONIC CIRCUITRY
- H03M—CODING; DECODING; CODE CONVERSION IN GENERAL
- H03M13/00—Coding, decoding or code conversion, for error detection or error correction; Coding theory basic assumptions; Coding bounds; Error probability evaluation methods; Channel models; Simulation or testing of codes
- H03M13/63—Joint error correction and other techniques
- H03M13/635—Error control coding in combination with rate matching
- H03M13/6362—Error control coding in combination with rate matching by puncturing
-
- H—ELECTRICITY
- H03—ELECTRONIC CIRCUITRY
- H03M—CODING; DECODING; CODE CONVERSION IN GENERAL
- H03M13/00—Coding, decoding or code conversion, for error detection or error correction; Coding theory basic assumptions; Coding bounds; Error probability evaluation methods; Channel models; Simulation or testing of codes
- H03M13/03—Error detection or forward error correction by redundancy in data representation, i.e. code words containing more digits than the source words
- H03M13/23—Error detection or forward error correction by redundancy in data representation, i.e. code words containing more digits than the source words using convolutional codes, e.g. unit memory codes
-
- H—ELECTRICITY
- H03—ELECTRONIC CIRCUITRY
- H03M—CODING; DECODING; CODE CONVERSION IN GENERAL
- H03M13/00—Coding, decoding or code conversion, for error detection or error correction; Coding theory basic assumptions; Coding bounds; Error probability evaluation methods; Channel models; Simulation or testing of codes
- H03M13/25—Error detection or forward error correction by signal space coding, i.e. adding redundancy in the signal constellation, e.g. Trellis Coded Modulation [TCM]
-
- H—ELECTRICITY
- H03—ELECTRONIC CIRCUITRY
- H03M—CODING; DECODING; CODE CONVERSION IN GENERAL
- H03M13/00—Coding, decoding or code conversion, for error detection or error correction; Coding theory basic assumptions; Coding bounds; Error probability evaluation methods; Channel models; Simulation or testing of codes
- H03M13/29—Coding, decoding or code conversion, for error detection or error correction; Coding theory basic assumptions; Coding bounds; Error probability evaluation methods; Channel models; Simulation or testing of codes combining two or more codes or code structures, e.g. product codes, generalised product codes, concatenated codes, inner and outer codes
- H03M13/2957—Turbo codes and decoding
- H03M13/2996—Tail biting
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04L—TRANSMISSION OF DIGITAL INFORMATION, e.g. TELEGRAPHIC COMMUNICATION
- H04L1/00—Arrangements for detecting or preventing errors in the information received
- H04L1/004—Arrangements for detecting or preventing errors in the information received by using forward error control
- H04L1/0056—Systems characterized by the type of code used
- H04L1/0067—Rate matching
- H04L1/0068—Rate matching by puncturing
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04L—TRANSMISSION OF DIGITAL INFORMATION, e.g. TELEGRAPHIC COMMUNICATION
- H04L1/00—Arrangements for detecting or preventing errors in the information received
- H04L1/004—Arrangements for detecting or preventing errors in the information received by using forward error control
- H04L1/0056—Systems characterized by the type of code used
- H04L1/007—Unequal error protection
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04L—TRANSMISSION OF DIGITAL INFORMATION, e.g. TELEGRAPHIC COMMUNICATION
- H04L25/00—Baseband systems
- H04L25/38—Synchronous or start-stop systems, e.g. for Baudot code
- H04L25/40—Transmitting circuits; Receiving circuits
- H04L25/49—Transmitting circuits; Receiving circuits using code conversion at the transmitter; using predistortion; using insertion of idle bits for obtaining a desired frequency spectrum; using three or more amplitude levels ; Baseband coding techniques specific to data transmission systems
- H04L25/4917—Transmitting circuits; Receiving circuits using code conversion at the transmitter; using predistortion; using insertion of idle bits for obtaining a desired frequency spectrum; using three or more amplitude levels ; Baseband coding techniques specific to data transmission systems using multilevel codes
- H04L25/4919—Transmitting circuits; Receiving circuits using code conversion at the transmitter; using predistortion; using insertion of idle bits for obtaining a desired frequency spectrum; using three or more amplitude levels ; Baseband coding techniques specific to data transmission systems using multilevel codes using balanced multilevel codes
-
- H—ELECTRICITY
- H04—ELECTRIC COMMUNICATION TECHNIQUE
- H04L—TRANSMISSION OF DIGITAL INFORMATION, e.g. TELEGRAPHIC COMMUNICATION
- H04L27/00—Modulated-carrier systems
- H04L27/32—Carrier systems characterised by combinations of two or more of the types covered by groups H04L27/02, H04L27/10, H04L27/18 or H04L27/26
- H04L27/34—Amplitude- and phase-modulated carrier systems, e.g. quadrature-amplitude modulated carrier systems
- H04L27/3405—Modifications of the signal space to increase the efficiency of transmission, e.g. reduction of the bit error rate, bandwidth, or average power
- H04L27/3416—Modifications of the signal space to increase the efficiency of transmission, e.g. reduction of the bit error rate, bandwidth, or average power in which the information is carried by both the individual signal points and the subset to which the individual points belong, e.g. using coset coding, lattice coding, or related schemes
- H04L27/3427—Modifications of the signal space to increase the efficiency of transmission, e.g. reduction of the bit error rate, bandwidth, or average power in which the information is carried by both the individual signal points and the subset to which the individual points belong, e.g. using coset coding, lattice coding, or related schemes in which the constellation is the n - fold Cartesian product of a single underlying two-dimensional constellation
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Probability & Statistics with Applications (AREA)
- Theoretical Computer Science (AREA)
- Computer Networks & Wireless Communication (AREA)
- Signal Processing (AREA)
- Spectroscopy & Molecular Physics (AREA)
- Digital Transmission Methods That Use Modulated Carrier Waves (AREA)
- Detection And Prevention Of Errors In Transmission (AREA)
- Compression, Expansion, Code Conversion, And Decoders (AREA)
- Error Detection And Correction (AREA)
- Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)
- Dc Digital Transmission (AREA)
Description
A találmány egy kódolt modulációs eljárást ad meg a főigénypont jellemzői szerint.
A technika mai állása alapján már ismertek az olyan kódolt modulációk, ahol a csatornakódolást és a modulációt együttesen optimalizálják. A kódolt modulációra a „többszintű kódolás” kifejezést is használhatjuk, a két kifejezés egyenértékű.
Az US 5,812,601 olyan többszintes kódolással (MLC - multilevelcodierung) foglalkozik, amelynek során lyuggatott (punktiert) konvolúciós kódot alkalmaznak. Az is ismert, hogy a párhuzamos adatfolyamok egymástól eltérő kódsebességgel rendelkezhetnek. Ha a kód azonos anyakódból származtatható, akkor más lyuggatási mintát alkalmaznak. Ez tulajdonképpen egy speciális MLC dekódolási eljárás. Ez az eljárás nem alkalmas párhuzamos jelfolyamokban azonos bitszámú adatok kódolására, azaz az egyes kódolási csatornák azonos mértékű kihasználására.
A szabadalom főigénypontjának jellemzői szerinti kódolt modulációs eljárásnak a fentihez képest az az előnye, hogy az úgynevezett kísérőbitekhez változó kódsebességet alkalmazunk, melyet mindig úgy határozunk meg, hogy teljességgel kihasználjuk a rendelkezésre álló átviteli kapacitást. A használt átviteli keret meghatározza a modulációs szimbólumok maximális számát. Ez a már ismert eljáráshoz képest optimálisabb mértékű kapacitásnövekedést eredményez. A kísérőbiteket a kódolóban, vagy egy eléje kapcsolt multiplexer segítségével egészítjük ki.
A találmány szerinti eljárás használhatósága rugalmas, ugyanis a modulációs szimbólumok változó száma különböző átviteli üzemmódokat tesz lehetővé. Ebből kifolyólag az adó és a vevő között nincs szükség pótlólagos jelzések beiktatására. Ezenkívül megemlítendő, hogy a találmány szerinti eljárás megvalósítása is egyszerű, mivel nem igényli a számítási kapacitás növelését.
A főigénypontban megadott kódolt modulációs eljárás az aligénypontokban foglalt jellemzőkkel, illetve módosításokkal kiegészítve előnyös módon javítható, illetve továbbfejleszthető.
A változó kódsebességet előnyösen egy változó lyuggatással érjük el. A lyuggatás azt jelenti, hogy egy nagyobb kódsebesség elérésének érdekében egyes biteket nem továbbítunk.
A változó lyuggatási mintát előnyös módon az adóban, illetve a vevőkben egy táblázatban eltárolhatjuk, vagy egy másik lehetőségként egy adott számítási eljárással is meghatározhatjuk, ahol is a számítási eljárás mind az adó, mind a vevők számára ismert.
Ezenkívül a vevőnek előnyösen jelezzük a hasznos bitek állandó kódsebességét, valamint egy előre meghatározott átviteli sebességet, amiből a vevő az átvitt adatok szinkronizálásához már ki tudja számítani a kísérőbitek változó kódsebességét.
A találmány szerinti eljárás során előnyösen egy konvolúciós kódot használunk, ami egy széles körben elterjedt csatornakódolási eljárás. A kódolt bitek számát itt úgy számolhatjuk ki, hogy a modulációs szimbólumok számát megszorozzuk a moduláció szintszámával (m), majd ezt elosztjuk a szintek számával (n). Ezen a módon optimális mértékben kihasználhatjuk a rendelkezésre álló átviteli kapacitást.
Az adó, illetve a vevők továbbá előnyösen egyaránt rendelkeznek a találmány szerinti eljárás elvégzéséhez szükséges eszközökkel.
A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzokon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra egy 4-ASK (Amplitude Shift Keying, amplitúdóbillentyűzés) particionálását ábrázolja, a 2. ábra egy, a találmánynak megfelelően működő adó blokkvázlata, a 3. ábra egy, a találmánynak megfelelően működő vevő blokkvázlata, a 4. ábra pedig a találmány szerinti eljárás egy folyamatábrája.
A DRM (Digital Rádió Mondiale, digitális világrádió) átviteli rendszert mostanában fejlesztik ki a 30 MHz alatti átviteli sávokon. Úgy döntöttek, hogy a csatornakódoláshoz egy MLC-t (többszintű kódot) fognak használni. Ennek során a csatornakódolást és a modulációt közösen optimalizálják, ahol is kódolt modulációról beszélhetünk. A csatornakódolás az adatokhoz redundáns részeket fűz, melyek segítségével átviteli hibákat ismerhetünk fel, illetve adott esetben ezeket ki is tudjuk javítani.
Egy q-náris jelkonstellációjú többszintű modulációs eljárásnál a jelábécé pontosan q különböző értéket jelölhet. Az MLC alapját a jelábécé részpartíciókra osztása képezi. A felosztás minden egyes lépéséhez hozzárendeljük a jelkészlet címvektorának egy-egy összetevőjét. Ennek során minden összetevőt külön kóddal védünk le. Amennyiben például egy 2m szintű jelkonstellációt veszünk alapul, úgy - amennyiben m=n - a c (=c0, c·!.....cn_·,) címvektornak megfelelően n szintű felosztást kapunk. A moduláció szintszáma (m) nem mindig egyezik meg a szintek számával, például amikor egy 64-QAM-ot (Quadrature Amplitude Modulation, négyszintű amplitúdómoduláció) alkalmazunk.
Az 1. ábra egy 4-ASK particionálását mutatja be. A 4-ASK során tehát négy különböző állapotot kódolunk. Az adatfolyam kódolását n párhuzamos kódoló segítségével végezzük, ahol a c0 kódnak a legkisebb az Ro kódsebessége, tehát ez eredményezi a legtöbb redundanciát, ami a címvektor legnagyobb meghibásodási valószínűséggel rendelkező részének védelmét szolgálja. Az 1. ábrán a legfelső állapotfolyam esetében a telített körökkel négy állapotot jelölünk. A két középső állapotfolyam megadja a 4-ASK során önállóan kódolható állapotokat. Az első szint legyen c0 vagy 1. A négy telített kört ennek megfelelően két számsorozatra osztjuk, melyek egymást kiegészítő üres és telített köröket tartalmaznak. A négy alsó állapotfolyammal egy 4-ASK során előforduló, tehát a „00”, „01”, „10” és „11” állapotokat kódoljuk. Itt a „00” állapotot a bal oldalon egy telített, majd három azt követő üres karikával jelöljük. A „01” állapot esetében balról a harmadik karika telített. Az „10” állapotnál balról a második karika telített, míg az „11” állapot esetében a jobb szélső karika telített. A többi helyen rendre 0-kat képviselő üres karikák állnak.
A 2. ábrán egy, a találmány szerinti adó blokkvázlata látható. Az 1 adattárban találhatók a találmány sze2
HU 225 128 Β1 rinti adóval elküldendő adatok. Erre a célra persze helyette más adatforrásokat is alkalmazhatunk. Ezeket az adatokat az 1 adattárból egy 2 forráskódolóba továbbítjuk, ahol egy forráskódolást hajtunk végre az átvitelre kerülő adatok mennyiségének csökkentése céljából. Az ilyen módon forráskódolt, hasznos biteket tartalmazó adatokat ezután egy 3 multiplexerbe továbbítjuk, ahol az adatfolyamot n egymással párhuzamos vonalra osztjuk szét. A O-tól n—1-ig számozott n darab vonal mindegyikére egy-egy kódolót csatlakoztatunk, ahol az egyes kódolók egy-egy adatfolyam (qo -.Qn-i) csatornakódolásáért felelősek. Szemléltetésképpen itt a 0 vonalon egy 5 kódolót, illetve az n-1 vonalon egy 4 kódolót tüntettünk fel. Az egyes kódolók kimenetén jelennek meg a c0, illetve a cn_.| jelek. A csatornakódolást a 4, kódolókban konvolúciós kódolással végezzük, melynek folyamán a hasznos biteket redundanciával egészítjük ki, ahol is a hasznos bitekhez úgynevezett kísérőbiteket fűzünk, hogy a konvolúciós kódolóként működő 4, 5 kódolók egy előre meghatározott végállapotba kerüljenek. Egy ilyen 4, 5 kódoló shiftregisztereket tartalmaz, melyeket a kódolásnak megfelelő módon kötünk össze. A kísérőbiteknek - melyek ebben az esetben logikai nullák - az a szerepe, hogy a 4, 5 kódolók a kódolás végére, illetve a vevőben a dekódolok a dekódolást követően egy előre meghatározott állapotban legyenek, mely arról ismerhető fel, hogy a 4, 5 kódolókban, illetve a dekódolókban az összes bit logikai nulla.
Ezeket a kísérőbiteket azonban a találmány értelmében változó kódsebességgel visszük át. Ezt a változó kódsebességet mindig úgy határozzuk meg, hogy a rendelkezésre álló, az átviteli keretek által meghatározott átviteli kapacitást maximálisan kihasználjuk. A „változó szó ebben az esetben azt takarja, hogy a kísérőbitek kódsebessége szintenként különbözhet. A kísérőbitek változó számával tehát elérhető, hogy a kódolt bitek - azaz a kódolt hasznos bitek, valamint a kódolt kísérőbitek - száma a kódolási séma minden szintjén megegyezzen. A kódolt bitek számát továbbá úgy kaphatjuk meg, hogy a modulációs szimbólumok számát megszorozzuk a moduláció szintszámával (m), majd ezt elosztjuk a szintek számával (n). Egy 4-, illetve 8-ASK esetében m=n, tehát a kódolt bitek száma megegyezik a modulációs szimbólumok számával. Egy 64-QAM esetén azonban lehet m=6, és n=3, ahol is a kódolt bitek száma a modulációs szimbólumok számának kétszeresével egyenlő.
Ezt követően a csatornakódolt adatokhoz a megfelelő modulációs szimbólumok előállítása céljából a funkcionális egységben jelpontokat rendelünk.
Az egyes 4, 5 kódolókban a részkódoláshoz konvolúciós kódolást és lyuggatást alkalmazunk. A kódsebességeket a lehető legjobb átviteli arányok elérésének érdekében így egymáshoz tudjuk igazítani. A lyuggatott kódokat egy bizonyos periódus jellemzi, melyet a kódsebesség nevezője határoz meg. A 4/5-ös kód esetében például pontosan 5 kimeneti bit jut minden 4 bemeneti bitre. A kimeneti bitek periódusa ebben az esetben 5, tehát a kódsebesség betartatására irányuló törekvések kapcsán figyelembe kell vennünk, hogy periódusonként nem adódhat ennél kisebb számú kimeneti bit. Az MLC során minden egyes szinthez külön kódsebességet használunk. A kódsebességet tehát változtatnunk kell ahhoz, hogy a 4, 5 kódolók kimenetein megjelenő bitek száma mindig megegyezzen. Ez viszont csak a kísérőbitekre érvényes, ugyanis a hasznos bitek kódsebessége állandó. A kísérőbitek kódsebességének változtatásával befolyásolhatjuk a kódolt bitek számának alakulását. A kísérőbitek kódolását maximális kódsebességgel kezdjük, majd csökkentjük azt, tehát redundáns biteket illesztünk be a sebesség megfelelő mértékű változtatásához. A kísérőbitek kódsebesség-csökkentésének minden szinten olyan mértékűnek kell lennie, hogy az egyes szinteken adódó kimeneti bitek száma a modulációs szimbólumok számát m-el megszorozva, majd az ezt n-nel elosztva kapott számmal egyezzen meg. A lyuggatási minta segítségével egy adott tartomány minden értékére meghatározhatjuk a kísérőbitek számát. Egy másik lehetőségként kiindulhatunk egy minimális kódsebességből is, melyet a lyuggatás módosításával növelhetünk.
Az eljárás előnyeit az alábbi példa segítségével mutatjuk be. Amennyiben 6 memóriahosszal rendelkező konvolúciós kódokat alkalmazunk, úgy a 4, 5 kódolóknak egy meghatározott végállapotba állításához 6 kísérőbitre van szükség. A vevőben a dekódolás során a hibák terjedésének elkerülésére ennek az előre meghatározott végállapotnak minden átviteli keretnél elő kell fordulnia. A kísérőbiteket a 4, 5 kódolókban vagy a 3 multiplexerben egészíthetjük ki. Egy 8-ASK-t veszünk alapul, ahol m=3, továbbá egy MLC-t, ahol n=3 szint. Amennyiben a kísérőbitekhez egy 2/3-os alapkódsebességet adunk meg, úgy a hat nulla (ezek a kísérőbitek) pontosan kilenc bitet eredményez a kódoló bemenetén. Ha egy átviteli keret 200 modulációs szimbólumot tartalmaz, akkor a kódolt bitek szintenkénti száma ideális esetben 200. Ha ebből levonjuk a minimálisnak vett kilenc kísérőbitet, akkor szintenként maximálisan 191 kódolt hasznos bitet kapunk. A periódust minden egyes szinten figyelembe véve láthatjuk, hogy a 0. szinten 1/3-os kódsebesség mellett 189 kódolt bitet kapunk (ami ennél a kódsebességnél 63 hasznos bitet jelent), melyek után kilenc egymást követő kísérőbitre van szükség. Az 1. szinten 2/3-os kódsebesség mellett 189 kódolt bit adódik (ami az adott kódsebességnél 126 hasznos bitet jelent), így ismét tizenegy kísérőbitre van szükség. A 2. szinten 4/5-ös kódsebesség mellett 190 kódolt bitet kapunk (ami 152 hasznos bitnek felel meg), így ebben az esetben tíz kísérőbitre van szükség. A kísérőbitek szintenkénti kódsebességeit a 0. és 1. szinteken a 2/3-os alapsebességről 6/11-re, a 2. szinten pedig 6/10-re módosítjuk. Ezen a módon minden modulációs szimbólumhoz kódolt biteket rendeltünk. Az előbbi számításból adódik, hogy 341 hasznos bit kerül átvitelre, ami többletkapacitást jelent a hagyományos eljárásokhoz képest. Itt tehát 568 kódolt bit adódik, ami 341 hasznos bitnek felel meg. Egy hagyományos eljárás esetén a 4/5-ös, illetve 2/3-os kódsebességeknél a kódolt bitek -, illetve ezzel együtt a hasznos bitek számát úgy kellett volna megvá3
HU 225 128 Β1 lasztani, hogy az 3-mal és 5-tel osztható legyen. A változó kódsebesség használatával azonban a kódolt bitekre optimális értéket kaphatunk.
Az így kódolt modulációs szimbólumokat a 2. ábrán a 6 funkcionális egységből egy 7 OFDM modulátornak (Orthogonal Frequency Division Multiplex, ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés) továbbítjuk, ahol az egyes modulációs szimbólumokat egymáshoz közel eső, egymásra ortogonális hordozófrekvenciák között osztjuk el. Az így előálló OFDM jeleket egy analóg magas frekvenciájú 8 adóegységben összefésüljük, felerősítjük, és egy 9 antenna segítségével kisugározzuk.
A 3. ábrán egy, a találmány szerinti vevő blokkvázlata látható. Az OFDM jelek vételéhez egy 10 antennát csatlakoztatunk egy magas frekvenciájú 11 vevőegység egy bemenetére. A magas frekvenciájú 11 vevőegység a vett jeleket egy köztes frekvenciára ülteti át, majd felerősíti és megszűri azokat. Ezt követően a magas frekvenciájú 11 vevőegység ezeket a jeleket egy 12 digitális egységnek továbbítja, amely digitalizálja a vett jeleket és végrehajt egy OFDM-demodulációt. Ezt követően az így megkapott modulációs szimbólumokat egy 13 processzorral demoduláljuk és egy adatfolyamba rendezzük, melyet a 13 processzorral analóg jelekké alakítunk, majd ezeket az analóg jeleket a 14 audioerősítővel felerősítjük, és végül a 15 hangszóró segítségével lejátsszuk. Itt megjegyezzük, hogy ehelyett multimédiás adatok vétele is lehetséges, melyeket vizuális módon jelenítünk meg. Az adó mindeközben jelzi a vevőknek a hasznos bitek állandó kódsebességét, valamint az átviteli sebességet. Ezen a módon a vevők mindig meg tudják állapítani a kísérőbitek változó kódsebességének aktuális értékét.
A 4. ábrán a találmány szerinti eljárás egy folyamatábrája látható. A 16 lépés során az 1 adattárból származó adatokat a 2 forráskódolóval forráskódoljuk. A 17 lépésben az így előálló adatfolyamot a 3 multiplexer segítségével egymással párhuzamosan futó adatfolyamokra bontjuk. A 18 lépés során az egyes kódolókkal végrehajtjuk a csatornakódolást, ahol is a hasznos biteket egy állandó kódsebességgel, a kísérőbiteket pedig egy változó kódsebességgel kódoljuk, melyet az egyes 4, 5 kódolók kimeneti bitszámainak és a modulációs szimbólumok számának egyezésétől teszünk függővé. Ezt minden egyes szinten a kísérőbitek úgynevezett lyuggatási mintájával érjük el. A 20 lépés során az így előállított csatornakódolt adatokhoz a 6 funkcionális egységben jelpontokat rendelünk, aminek következtében előállnak a modulációs szimbólumok. A 21 lépésben a modulációs szimbólumokat egy OFDM-modulációnak vetjük alá, majd a 22 lépés során az OFDM jeleket felerősítjük és elküldjük. Ezenkívül az adó jelzésinformációk keretében tudatja a vevőkkel a hasznos bitek állandó kódsebességét, valamint az átviteli sebességet. A vevők így a vett adatokból mindig ki tudják számítani a változó kódsebesség aktuális értékét.
Claims (9)
1. Eljárás digitális adatok kódolt modulációjára, ahol a digitális adatok hasznos biteket tartalmaznak, és a kódolt modulációt több szintben hajtjuk végre, azzal jellemezve, hogy a kódolt modulációhoz a hasznos biteket egymással párhuzamos jelfolyamokra bontjuk, majd az egyes jelfolyamokon egy-egy kódoló (4, 5) segítségével csatornakódolást hajtunk végre, ahol a jelfolyamokban a hasznos biteket legalább egy állandó kódsebességgel csatornakódoljuk, majd a jelfolyamokban a hasznos biteket kísérőbitekkel egészítjük ki, és az egyes kódolókban (4, 5) egy meghatározott bitszám elérésének érdekében a jelfolyamokban a kísérőbiteket az egyes kódolókban (4, 5) változó kódsebességgel csatornakódoljuk, aminek következtében a bitek száma az összes párhuzamosan futó jelfolyamban megegyezik, továbbá ezt követően a modulációs szimbólumok előállítása végett a csatornakódolt adatokat jelpontokhoz rendeljük.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kísérőbitek változó kódsebességét változó lyuggatással érjük el.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összes lehetséges lyuggatási mintát közöljük egy adóval, valamint a vevőkkel.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kísérőbitek összes lehetséges lyuggatási sémáját kiszámítjuk, ahol is a számítási módszer mind egy adó, mind a vevők számára ismert.
5. A 3. vagy 4. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vevőknek jelezzük az állandó kódsebességet, valamint egy átviteli sebességet.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csatornakódoláshoz egy konvolúciós kódolást használunk.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kódolt bitek számát úgy kapjuk meg, hogy a modulációs szimbólumok számát megszorozzuk a moduláció szintszámával (legyen ez a szám m), majd ezt elosztjuk a szintek számával (legyen ez a szám n).
8. Adóberendezés az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás elvégzéséhez, azzal jellemezve, hogy az adó rendelkezik egy multiplexerrel (3) a hasznos bitek párhuzamos adatfolyamokra bontásához meghatározott számú kódolók (4, 5) számára, valamint egy megfelelő eszközzel [funkcionális egység (6)] a kódolt adatok megfelelő jelpontokhoz való hozzárendelésére, ahol is a kódolók (4, 5) száma adja meg a moduláció szintszámát.
9. Vevőberendezés az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás elvégzéséhez, azzal jellemezve, hogy a vevő megfelelő eszközökkel [digitális egység (12), processzor (13)] rendelkezik a modulációs szimbólumok demodulációjához és a csatornadekódoláshoz.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE10065919A DE10065919A1 (de) | 2000-11-07 | 2000-11-07 | Verfahren zur codierten Modulation |
| PCT/DE2001/004124 WO2002039690A1 (de) | 2000-11-07 | 2001-10-31 | Verfahren zur codierten modulation mit berücksichtigung von tail-bits und deren codierung |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0203843A2 HUP0203843A2 (en) | 2003-04-28 |
| HU225128B1 true HU225128B1 (hu) | 2006-06-28 |
Family
ID=7669542
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0203843A HU225128B1 (hu) | 2000-11-07 | 2001-10-31 | Kódolt modulációs eljárás |
Country Status (10)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US7013420B2 (hu) |
| EP (1) | EP1336283B1 (hu) |
| JP (1) | JP3877311B2 (hu) |
| CN (1) | CN1305284C (hu) |
| AU (1) | AU782767B2 (hu) |
| DE (2) | DE10065919A1 (hu) |
| HU (1) | HU225128B1 (hu) |
| MY (1) | MY126019A (hu) |
| TW (1) | TWI285490B (hu) |
| WO (1) | WO2002039690A1 (hu) |
Families Citing this family (11)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE10065919A1 (de) | 2000-11-07 | 2002-05-29 | Bosch Gmbh Robert | Verfahren zur codierten Modulation |
| KR100520159B1 (ko) * | 2003-11-12 | 2005-10-10 | 삼성전자주식회사 | 다중 안테나를 사용하는 직교주파수분할다중 시스템에서간섭신호 제거 장치 및 방법 |
| US8051355B2 (en) * | 2004-12-29 | 2011-11-01 | Intel Corporation | Multilevel low density parity-check coded modulation |
| WO2007016083A1 (en) | 2005-07-26 | 2007-02-08 | Ams Research Corporation | Methods and systems for treatment of prolapse |
| KR100837410B1 (ko) * | 2006-11-30 | 2008-06-12 | 삼성전자주식회사 | 주관적인 무손실 이미지 데이터 압축 방법 및 장치 |
| JP4900192B2 (ja) * | 2007-10-22 | 2012-03-21 | 沖電気工業株式会社 | 符号分割多重送受信装置及び符号分割多重送受信方法 |
| JP4898858B2 (ja) * | 2009-03-02 | 2012-03-21 | パナソニック株式会社 | 符号化器、復号化器及び符号化方法 |
| JP6915117B2 (ja) * | 2019-03-04 | 2021-08-04 | パナソニック株式会社 | 送信装置及び送信方法 |
| FR3122304A1 (fr) * | 2021-04-27 | 2022-10-28 | Orange | Emetteur de données avec poinçonneur variable |
| FR3122302A1 (fr) * | 2021-04-27 | 2022-10-28 | Orange | Procédé d’émission de données avec poinçonnage variable entre symboles de constellation selon leur localisation |
| FR3122303A1 (fr) * | 2021-04-27 | 2022-10-28 | Orange | Procédé d’émission de données avec poinçonnage variable au sein d’un symbole de constellation |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4908827A (en) * | 1987-07-27 | 1990-03-13 | Tiw Systems, Inc. | Forward error correction system |
| DE69322322T2 (de) * | 1992-07-08 | 1999-06-17 | Koninklijke Philips Electronics N.V., Eindhoven | Verkettete Kodierung für OFDM-Übertragung |
| US5812601A (en) * | 1996-11-15 | 1998-09-22 | Telefonaktiebolaget Lm Ericsson | Coding for higher-level modulation |
| US6189123B1 (en) * | 1997-03-26 | 2001-02-13 | Telefonaktiebolaget Lm Ericsson | Method and apparatus for communicating a block of digital information between a sending and a receiving station |
| JP2000049823A (ja) * | 1998-08-03 | 2000-02-18 | Nippon Telegr & Teleph Corp <Ntt> | 送信装置，受信装置及びこれらを用いるマルチレート伝送システム |
| CA2550761C (en) * | 1999-07-08 | 2009-05-26 | Nortel Networks Limited | Puncturing of convolutional codes |
| DE10065919A1 (de) | 2000-11-07 | 2002-05-29 | Bosch Gmbh Robert | Verfahren zur codierten Modulation |
-
2000
- 2000-11-07 DE DE10065919A patent/DE10065919A1/de not_active Ceased
-
2001
- 2001-10-31 CN CNB018034934A patent/CN1305284C/zh not_active Expired - Lifetime
- 2001-10-31 HU HU0203843A patent/HU225128B1/hu not_active IP Right Cessation
- 2001-10-31 AU AU21539/02A patent/AU782767B2/en not_active Ceased
- 2001-10-31 DE DE50114153T patent/DE50114153D1/de not_active Expired - Lifetime
- 2001-10-31 EP EP01994011A patent/EP1336283B1/de not_active Expired - Lifetime
- 2001-10-31 WO PCT/DE2001/004124 patent/WO2002039690A1/de active IP Right Grant
- 2001-10-31 JP JP2002541886A patent/JP3877311B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 2001-10-31 US US10/169,661 patent/US7013420B2/en not_active Expired - Lifetime
- 2001-11-01 TW TW090127114A patent/TWI285490B/zh not_active IP Right Cessation
- 2001-11-07 MY MYPI20015110A patent/MY126019A/en unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| AU782767B2 (en) | 2005-08-25 |
| WO2002039690A1 (de) | 2002-05-16 |
| DE10065919A1 (de) | 2002-05-29 |
| MY126019A (en) | 2006-09-29 |
| CN1394423A (zh) | 2003-01-29 |
| CN1305284C (zh) | 2007-03-14 |
| JP3877311B2 (ja) | 2007-02-07 |
| AU2153902A (en) | 2002-05-21 |
| TWI285490B (en) | 2007-08-11 |
| DE50114153D1 (de) | 2008-09-04 |
| EP1336283A1 (de) | 2003-08-20 |
| EP1336283B1 (de) | 2008-07-23 |
| HUP0203843A2 (en) | 2003-04-28 |
| JP2004514326A (ja) | 2004-05-13 |
| US7013420B2 (en) | 2006-03-14 |
| US20030145273A1 (en) | 2003-07-31 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| JP3887830B2 (ja) | 副搬送波通信システム | |
| JP3115735B2 (ja) | データ送受信装置および方法 | |
| KR100231291B1 (ko) | 인코딩된 신호를 디코딩하는 방법 및 장치 | |
| JPH0831839B2 (ja) | 通信システムにおいて直交符号化を利用するための装置 | |
| JP2002507358A (ja) | 直交振幅変調（ｑａｍ）信号の処理装置及び方法 | |
| HU225128B1 (hu) | Kódolt modulációs eljárás | |
| EP1182839A3 (en) | Convolutionally encoded QAM transmission | |
| US8396219B2 (en) | Scrambler, scramble processing method, and program | |
| CN107005356A (zh) | 编码装置、编码方法、解码装置、解码方法、程序及无线通信系统 | |
| CN106301403A (zh) | 无线设备及无线设备中的方法 | |
| EP0702476A2 (en) | Multilevel weighted transmission method and multilevel weighted transmission and reception apparatus | |
| AU2002233767B2 (en) | Apparatus and method for coding/decoding channels in a mobile communication system | |
| AU2002233767A1 (en) | Apparatus and method for coding/decoding channels in a mobile communication system | |
| US11012181B2 (en) | Transmission apparatus and transmission method | |
| US20030172338A1 (en) | Transmission apparatus and transmission method with simplified rate conversion | |
| AU777181B2 (en) | Method for coded modulation taking account of the error sensitivity of the user data and encrypting said data after coding | |
| JP3807120B2 (ja) | 直交周波数分割多重信号伝送方法、送信装置及び受信装置 | |
| EP0821492A2 (en) | Error-correcting code generating circuit and modulator apparatus using the same | |
| JP3753072B2 (ja) | 直交周波数分割多重信号の生成方法、直交周波数分割多重信号生成装置、及び直交周波数分割多重信号復号装置 | |
| JP2000244447A (ja) | 直交周波数分割多重信号伝送方法、送信装置及び受信装置 | |
| WO1997016910A1 (en) | Method and apparatus for the provision and reception of symbols | |
| JP2001339362A (ja) | 直交周波数分割多重信号生成装置及び直交周波数分割多重信号復号装置 | |
| JPH025627A (ja) | 符号化変復調回路 | |
| JPH0697913A (ja) | 通信システムにおいて直交符号化を利用するための方法および装置 | |
| JP2001036498A (ja) | 直交周波数分割多重信号伝送方法、送信装置及び受信装置 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |