HU224966B1 - Bromotiacumicin compounds, process for producing them and medicaments containing the same - Google Patents

Bromotiacumicin compounds, process for producing them and medicaments containing the same Download PDF

Info

Publication number
HU224966B1
HU224966B1 HU9903902A HUP9903902A HU224966B1 HU 224966 B1 HU224966 B1 HU 224966B1 HU 9903902 A HU9903902 A HU 9903902A HU P9903902 A HUP9903902 A HU P9903902A HU 224966 B1 HU224966 B1 HU 224966B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
hydrogen
compound
compounds
bromo
hydroxy
Prior art date
Application number
HU9903902A
Other languages
English (en)
Inventor
Jill E Hochlowski
Marianna Jackson
James B Mcalpine
Ronald R Rasmussen
Original Assignee
Abbott Lab
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Abbott Lab filed Critical Abbott Lab
Publication of HUP9903902A2 publication Critical patent/HUP9903902A2/hu
Publication of HUP9903902A3 publication Critical patent/HUP9903902A3/hu
Publication of HU224966B1 publication Critical patent/HU224966B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07HSUGARS; DERIVATIVES THEREOF; NUCLEOSIDES; NUCLEOTIDES; NUCLEIC ACIDS
    • C07H17/00Compounds containing heterocyclic radicals directly attached to hetero atoms of saccharide radicals
    • C07H17/04Heterocyclic radicals containing only oxygen as ring hetero atoms
    • C07H17/08Hetero rings containing eight or more ring members, e.g. erythromycins
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P31/00Antiinfectives, i.e. antibiotics, antiseptics, chemotherapeutics
    • A61P31/04Antibacterial agents
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02ATECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE
    • Y02A50/00TECHNOLOGIES FOR ADAPTATION TO CLIMATE CHANGE in human health protection, e.g. against extreme weather
    • Y02A50/30Against vector-borne diseases, e.g. mosquito-borne, fly-borne, tick-borne or waterborne diseases whose impact is exacerbated by climate change

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Oncology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Communicable Diseases (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 1 lap ábra)
HU 224 966 Β1 (c) R3 és R4 együtt =0 csoportot alkot, vagy külön-külön hidrogénatom vagy hidroxilcsoport;
R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, bróm- vagy klóratom, azzal a megkötéssel, hogy R5 és R6 közül legalább az egyik szubsztituens jelentése brómatom.
A találmány a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeket, a vegyületek előállítására szolgáló eljárást és a vegyületek gyógyszerkészítmények előállítására történő alkalmazását is felöleli.
A találmány új bróm-tiakumicin antibiotikumokra, a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményekre, a vegyületek baktériumos fertőzések kezelésére történő alkalmazására, valamint előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik.
Ismert, hogy bizonyos különböző helyekről származó földmintákból izolált mikroorganizmusok olyan antibiotikumokat termelnek, amelyek széles spektrumúak, Gram-pozitív és egyéb baktériumok ellen is hatnak. Folyamatos az igény azonban olyan új mikrobaellenes szerek iránt, amelyek az ismerteknél szélesebb spektrummal vagy speciálisabb hatással rendelkeznek, és/vagy amelyek a betegnek történő adagoláskor előnyösebb farmakokinetikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
Különösen nagy igény van olyan mikrobaellenes szerek iránt, amelyek a baktériumellenes szerekkel kapcsolatos vagy egyéb kórházi kolitiszek kezelésénél használhatók, amely kolitiszt gyakran a Clostridium difficile szervezet okoz, különösen olyan szerre van igény, amely a normálflóra visszaállítását teljesen vagy részben lehetővé teszi.
A tiakumicin antibiotikumok ismertek a 4 918 174 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból, ilyen vegyületek a tiakumicin A, tiakumicin B, tiakumicin C, tiakumicin D, tiakumicin E, valamint tiakumicin F. Ezekkel rokon vegyületek a lipiarmicin antibiotikumok [lásd Arnone és munkatársai, J. Chem. Soc. Perkin Trans. I, 1353-1359 (1987) és Cavalleri és munkatársai, J. Antibiotics, 41, 308-315 (1988)], valamint a klosztomicin antibiotikumok [lásd Omura és munkatársai, J. Antibiotics, 39, 1407-1412 (1986)].
Megállapítottuk, hogy új bróm-tiakumicin mikrobaellenes szerek állíthatók elő, ha a tiakumicin antibiotikumok előállítására szolgáló eljárást módosítjuk. Ezeket a Dactylosporangium aurantiacum subsp. hamdenensis subsp. nov. fermentációs táptalajából és micéliumából lehet izolálni. (A mi törzsünk jele: AB718-C-41, az NRRL szám: 18 085.) Azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyületek, amelyek a fent említett tiakumicinek brómszármazékai, in vitro hatással rendelkeznek különféle patogén baktériumokkal szemben, különösen a Clostridiummal szemben a Wilkins-Chalgren-agar felhasználásával anaerob körülmények között végzett vizsgálat szerint. Ezért várható, hogy a vegyületek emlősöknél baktériumos fertőzések kezelésére használhatók.
A találmány tárgya egyrészt (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg alkalmazható elővegyületeik, a képletben
R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkanoilcsoport;
R3 és R4 jelentése (a) R3 jelentése hidrogénatom és R4 jelentése hid15 roxilcsoport;
(b) R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom; vagy (c) R3 és R4 együtt =0 csoportot alkot, vagy külön-külön hidrogénatom vagy hidroxilcsoport;
R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, bróm- vagy klóratom, azzal a megkötéssel, hogy R5 és R6 közül legalább az egyik szubsztituens jelentése brómatom.
A találmány tárgya továbbá gyógyszerkészítmé25 nyék, amelyek gyógyászatilag hatékony mennyiségű találmány szerinti vegyületet és valamely gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyagot tartalmaznak.
A találmány szerinti vegyületek Gram-pozitív baktériumos fertőzés, különösen a Clostridium difficile nevű patogén szervezet által okozott fertőzések kezelésére használhatók az ilyen kezelést igénylő betegeknél. A kezelés abból áll, hogy a betegnek hatékony mennyiségű találmány szerinti vegyületet adagolunk.
A találmány tehát a vegyületek alkalmazására is vonatkozik baktériumos fertőzések kezelésére használható gyógyszerkészítmények előállítására.
A találmány a találmány szerinti vegyületek előállítására szolgáló eljárást is magában foglalja, az eljárás abból áll, hogy (a) egy brómban dúsított fermentációs közegből bróm-tiakumicint izolálunk, majd (b) a brómtiakumicint csapadékképzéssel vagy más eljárással megtisztítjuk.
A találmány szerint előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, ahol R1 és R2 közül az egyik szubsztituens jelentése 1-4 szénatomos alkanoilcsoport, és a másik szubsztituens jelentése hidrogénatom.
Ugyancsak előnyösek azok a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol R5 jelentése bróm50 atom és R6 jelentése hidrogénatom.
Szintén előnyösek azok a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom.
A találmány szerinti vegyületek közül reprezentatív vegyületek a következők:
az olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése bróm60 atom;
HU 224 966 Β1 az olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 és R4 együtt =O csoportot alkot, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom;
az olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom, valamint az olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése 2-metil-propanoil-csoport és R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom.
Ezek a vegyületek, valamint gyógyszerészetileg alkalmazható elővegyületeik a találmány szempontjából előnyösek.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek közül a legelőnyösebb az olyan (I) általános képletű vegyület, ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom.
A leírásban és az igénypontokban alkalmazott bizonyos kifejezések magyarázatát a következőkben adjuk meg.
„Alkilcsoport”-on egyértékű, egyenes vagy elágazó szénláncú 1-12 szénatomos szénhidrogéncsoportot értünk, például metil-, etil-, η-propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, izobutil-, terc-butil-, pentil-, hexil-, heptil- és hasonló csoportot.
Az „alkanoilcsoport”-on -C(O)R” általános képletű egyértékű csoportot értünk, a képletben R” jelentése hidrogénatom vagy egy fentiekben definiált alkilcsoport, például acetil-, propionil-, izobutirilcsoport.
Az „1-4 szénatomos alkanoilcsoport” kifejezésen olyan alkanoilcsoportot értünk, ahol R” jelentése hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport.
„Rövid szénláncú alkilcsoport”-on olyan alkilcsoportot értünk, amely 1-6 szénatomot tartalmaz.
A gyógyszerészetileg alkalmazható elővegyület (prodrug) kifejezésen a találmány szerinti vegyületek olyan elővegyületeit értjük, amelyek az orvosi megítélés és gyakorlat szerint alkalmasak arra, hogy emberi vagy alsóbbrendű állati szövetekkel érintkezzenek nem kívánt toxicitás, irritáció, allergiás reakciók és hasonlók előfordulása nélkül, amelynek elfogadható a haszon/kockázat aránya, és a kívánt alkalmazáshoz hatékony. Idetartoznak, ahol lehetséges, a találmány szerinti vegyületek ikerionos alakjai is. Az „elővegyület” kifejezés olyan vegyületekre értendő, amelyek in vivő gyorsan átalakulnak a találmány szerinti alapvegyületekké, például azáltal, hogy a vérben hidrolizálnak. A témáról részletes ismertetés található a T. Higuchi és V. Stella, Prodrugs as Növel Delivery Systems, 14. kötet, A. C. S. Symposium Series és Edward B. Roche kiadó, Bioreversible Carriers in Drug Design, American Pharmaceutical Association and Pergamon Press, (1987) irodalmi helyen.
Amikor az lehetséges, a találmány szerinti vegyületek elővegyületei és származékai bármely alkalmas eljárással előállíthatók. Az olyan vegyületek esetén, ahol az elővegyület egy aminosav vagy peptidcsoportot tartalmazó vegyület, az aminocsoport aminosavakkal és peptidekkel történő kondenzáltatását bármely szokásos kondenzálóeljárással végezhetjük, ilyen például az azideljárás, a vegyesanhidrid-eljárás, a DCC (diciklohexil-karbodiimid)-eljárás, az aktiváltészter-eljárás (para-nitro-fenil-észteres eljárás, N-hidroxi-borostyánkősav-imid-észter-eljárás, ciano-metil-észter-eljárás és hasonlók), a Woodward-reagens K eljárás, a DCC-HOBT (1-hidroxibenzotriazol)-eljárás és a hasonló eljárások. Az aminosav kondenzációs reakciókra alkalmazott klasszikus eljárások ismertetése megtalálható a következő irodalmi helyen: M. Bodansky, Y. S. Klausner és M. A. Ondetti, Peptide Synthesis, második kiadás, NY, (1976).
A találmány szerinti vegyületek aszimmetriacentrumokat is tartalmazhatnak. Ha másként nem jelöljük, a különböző sztereoizomerek és ezek keverékei a találmány körébe tartoznak. Tehát amikor egy vegyértékkötést nem sztereospecifikusan ábrázolunk, akkor az mindkét orientációt magában foglalja.
Amikor a fenti vagy egyéb célú kezelésre használjuk a találmány szerinti vegyületeket, akkor az egy vagy több ilyen vegyületet gyógyászatilag hatékony mennyiségben alkalmazhatjuk tiszta vegyület formájában, vagy amikor ilyen formák léteznek, gyógyszerészetileg alkalmazható só, észter vagy elővegyület formában. Úgy is eljárhatunk, hogy a vegyületet gyógyszerkészítményként adagoljuk, amely készítmény a szóban forgó vegyületet egy vagy több gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyaggal együtt tartalmazza. A találmány szerinti vegyületből a gyógyászatilag hatékony mennyiségen olyan mennyiséget értünk, amely elegendő a vegyületből a megcélzott betegséget a gyógyászati kezeléseknél elfogadható ésszerű eredmény/kockázat aránnyal kezelni. Magától értetődik azonban, hogy a találmány szerinti vegyületekből vagy készítményekből a napi dózist a kezelőorvos határozza meg. Egy adott betegnél a meghatározott gyógyászatilag hatékony dózis számos tényezőtől függ, ilyen például a kezelendő betegség, a betegség súlyossága, az alkalmazott vegyület hatékonysága, az alkalmazott készítmény, a beteg életkora, testtömege, általános egészségi állapota, neme és táplálkozása; az adagolás időtartama, az adagolás módja, az alkalmazott adott vegyület kiválasztásának sebessége; a kezelés időtartama, az alkalmazott vegyülettel kombinációban vagy véletlenszerűen együtt alkalmazott hatóanyagok és a hasonló, az orvostudományban jól ismert tényezők. Például a szakember tudásához tartozik, hogy a vegyületből kezdetben alacsonyabb dózist alkalmaz, mint amennyi a kívánt gyógyhatáshoz szükséges, majd a dózist fokozatosan növeli a kívánt hatás eléréséig.
A találmány szerinti vegyületekből az összes napi dózis ember vagy alacsonyabb rendű állat számára orálisan adagolva körülbelül 0,01 és körülbelül 100 mg/kg/nap. Előnyösen a dózis körülbelül 0,1 és körülbelül 10 mg/kg/nap. Kívánt esetben a hatékony napi dózist az adagolás céljára több részre el lehet osztani. Következésképpen a dózisegységet tartalmazó készít3
HU 224 966 Β1 mények tartalmazhatják a fenti mennyiséget vagy ennek törtrészét.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmények egy találmány szerinti vegyületet és valamely gyógyszerészetileg alkalmazható vivő- vagy hordozóanyagot tartalmaznak, és adagolhatók orálisan, rektálisan, parenterálisan, intraciszternálisan, intravaginálisan, intraperitoneálisan, helyileg (például por, kenőcs vagy csepp formában), szájon át vagy orális vagy nazális spray formájában. A leírásban „gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyag”-on valamennyi nem toxikus, szilárd, félszilárd vagy folyékony töltőanyagot, hígítóanyagot, kapszulázóanyagot vagy formálási segédanyagot értjük. A leírásban „parenterális”-an olyan adagolási formákat értünk, amelyek közé tartoznak az intravénás, intramuszkuláris, intraperitoneális, intrasternális, szubkután és intraartikuláris injekció kés infúziók.
Parenterális injekció céljára alkalmazható találmány szerinti gyógyszerkészítmények tartalmaznak gyógyszerészetileg alkalmazható steril, nemvizes oldatokat vagy vizes diszperziókat, szuszpenziókat vagy emulziókat, továbbá steril porok is lehetnek, amelyekből közvetlenül felhasználás előtt készítenek steril injektálható oldatot vagy diszperziót. A megfelelő vizes vagy nemvizes hígítószerek, vivőanyagok, oldószerek vagy hordozóanyagok közül megemlítjük a vizet, etanolt, a poliolokat (például a glicerint, a propilénglikolt, a polietilénglikolt és a hasonló oldószereket), a karboxi-metil-cellulózt és ezek megfelelő keverékeit, idetartoznak még a növényi olajok, például az olívaolaj, valamint az injektálható szerves észterek, például az etil-oleát. A megfelelő fluiditást például bevonóanyagokkal, például lecitinnel vagy diszperzió esetében a kívánt részecskeméret megtartásával vagy felületaktív anyagok felhasználásával érhetjük el.
A vegyületek tartalmazhatnak segédanyagokat, például konzerválószert, nedvesítőszert, emulgeálószert vagy diszpergálószert is. A mikroorganizmusok hatását különböző baktériumellenes és gombaellenes szerek, például paraben, klór-butanol, fenol-szorbinsav és hasonló anyagok alkalmazásával érhetjük el. Kívánatos lehet izotóniát elősegítő szerek, például cukrok, nátrium-klorid vagy hasonlók alkalmazása is. Az injektálható gyógyszerészeti készítmények nyújtott hatóanyag-leadását úgy érhetjük el, hogy olyan anyagokat adagolunk, amelyek késleltetik a felszívódást. Ilyen például az alumínium-monosztearát vagy a zselatin.
Bizonyos esetekben a hatóanyag hatásának megnyújtására kívánatos a hatóanyag szubkután vagy intramuszkuláris injekcióból történő felszívódását lassítani. Ezt rosszul vfzoldható kristályos vagy amorf anyagok folyadékban készített szuszpenziójának alkalmazásával érhetjük el. A hatóanyag felszívódásának sebessége ilyenkor az oldódási sebességétől függ, amely pedig a kristály méretétől és a kristályalaktól függ. A parenterálisan adagolt hatóanyag-készítmények késleltetett felszívódását úgy is elérhetjük, hogy a hatóanyagot olajos vivőanyagban oldjuk vagy szuszpendáljuk.
Injektálható depókészítményeket állíthatunk elő, ha a hatóanyagból biodegradálható polimerben, például polilaktid-poliglikolid polimerben mikrokapszulázott mátrixszá alakítjuk. A hatóanyag és polimer aránytól, valamint az adott felhasznált polimertől függően szabályozhatjuk a hatóanyag-leadás sebességét. Az egyéb biodegradálható polimerek közül példaként a poliortoésztereket és a polianhidrideket említjük. Depó injektálható készítményeket úgy is előállíthatunk, hogy a hatóanyagot a testszövetekkel kompatibilis liposzómákban vagy mikroemulziókban formáljuk.
Az injektálható készítményeket például úgy sterilizálhatjuk, hogy a készítményeket baktérium-visszatartó szűrőn leszűrjük, vagy steril szilárd készítmény formájában sterilizálószereket adagolunk hozzá, ezeket steril vízben vagy más steril, injektálható közegben közvetlenül felhasználás előtt lehet oldani vagy diszpergálni.
Orális adagolás céljára a szilárd készítményformák közül megemlítjük a kapszulákat, tablettákat, pirulákat, porokat és szemcséket. Az ilyen szilárd adagolásra alkalmas készítmény formákban a hatóanyagot legalább egy inért, gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyaggal vagy hordozóanyaggal, például nátrium-citráttal vagy dikalcium-foszfáttal és/vagy a) töltőanyaggal vagy térfogatnövelő szerrel, például keményítővel, laktózzal, szacharózzal, glükózzal, mannittal vagy kovasavval, b) kötőanyaggal, például karboxi-metil-cellulózzal, algináttal, zselatinnal, poli(vinil-pirrolidon)-nal, szacharózzal vagy akáciagumival, c) nedvesítőszerrel, például glicerinnel, d) szétesést elősegítő szerrel, például agaragarral, kalcium-karbonáttal, burgonya- vagy tápiókakeményítővel, alginsavval, bizonyos szilikátokkal vagy nátrium-karbonáttal, e) oldódást késleltető szerrel, például paraffinnal, f) felszívódást gyorsító anyaggal, például kvaterner ammóniumvegyülettel, g) nedvesítőszerrel, például cetil-alkohollal vagy glicerin-monoszteráttal, h) abszorbenssel, például kaolinnal vagy bentonitagyaggal és i) síkosítószerrel, például talkummal, kalcium-sztearáttal, magnézium-sztearáttal, szilárd polietilénglikolokkal vagy nátrium-lauril-szulfáttal vagy ezek keverékével összekeverjük. Kapszula, tabletta és pirula esetében a készítmény puffért is tartalmazhat.
Hasonló típusú szilárd készítményeket töltőanyagként is alkalmazhatunk lágy- vagy keményzselatin-kapszulában, ilyenkor vivőanyagként laktózt vagy tejcukrot, továbbá nagy molekulatömegű polietilénglikolt vagy hasonló anyagot használhatunk.
A tabletta, drazsé, kapszula, pirula vagy szemcse alakú szilárd készítményeket bevonattal és héjjal is elláthatjuk, ilyenek például a bélben oldódó bevonatok és egyéb, a gyógyszerformálásnál jól ismert bevonatok. Ezek adott esetben opálosítószereket is tartalmazhatnak, és lehetnek olyan összetételűek, hogy a hatóanyagot csak vagy előnyösen a bélcsatorna bizonyos részében adott esetben késleltetve adják le. Az ilyen beágyazásra alkalmas készítmények közül a polimer anyagokat és viaszokat említjük.
A hatóanyagok lehetnek mikrokapszulázott alakban is, adott esetben egy vagy több fent említett vivőanyaggal együtt.
Az orális adagolásra alkalmazható folyékony készítményformák közé tartoznak a gyógyszerészetileg
HU 224 966 Β1 elfogadható emulziók, oldatok, szuszpenziók, szirupok és elixírek. A hatóanyagon kívül a folyékony készítményformák tartalmazhatnak a gyógyszergyártásban szokásosan használt hígítószereket, például vizet vagy egyéb oldószereket, oldódást elősegítő szereket, emulgeátorokat, például etil-alkoholt, izopropil-alkoholt, etil-karbonátot, etil-acetátot, benzil-alkoholt, benzilbenzoátot, propilénglikolt, 1,3-butilénglikolt, dimetil-formamidot, olajokat (például gyapotmagolajat, földimogyoró-olajat, kukoricaolajat, csíraolajat, olívaolajat, ricinusolajat vagy szezámolajat), a glicerint, a tetrahidrofurfuril-alkoholt, a polietilénglikoiokat és a szorbitánzsírsav-észtereket, valamint ezek keverékeit.
Az orális készítmények az inért hígítószereken kívül segédanyagokat is tartalmazhatnak, ezek közül a nedvesítőszereket, emulgeáló- és szuszpendálószereket, valamint az édesítő-, ízesítő- és illatosítószereket említjük meg.
A szuszpenziók a hatóanyagon kívül szuszpendálószereket, például etoxilezett ízosztearil-alkoholt, polietoxi-szorbitot vagy szorbitán-észtereket, mikrokristályos cellulózt, alumínium-metahidroxidot, bentonitot, agaragart és tragantmézgát vagy ezek keverékét is tartalmazhatják.
A helyi adagolás lehet például a bőrre vagy a nyálkahártyára történő adagolás, beleértve a tüdő és a szem felületét is. A helyi adagolásra alkalmas készítményeket, beleértve az inhalálásra alkalmas készítményeket is, előállíthatjuk például száraz por formájában, amelyet kiszerelhetünk nyomás alatti vagy nem nyomás alatti tartályban. A nem nyomás alatt alkalmazott porkészítmények esetén a hatóanyagot finom eloszlású formában, nagyméretű, gyógyszerészetileg alkalmazható inért vivőanyaggal összekeverve használhatjuk, ezek részecskemérete lehet például átmérőben kifejezve legfeljebb 100 pm. Az alkalmas inért hordozóanyagok közül a cukrokat, például a laktózt említjük meg. Előnyösen a hatóanyag részecskemérete legalább 95 tömeg%-ban ténylegesen 0,01 és 10 pm közötti.
A készítményt nyomás alatti edényben is kiszerelhetjük, amely komprimált gázt, például nitrogént vagy cseppfolyósított gáz hajtóanyagot tartalmaz. A cseppfolyósított hajtógáz és tulajdonképpen a teljes készítmény olyan, hogy a hatóanyag nem oldódik benne lényeges mértékben. A nyomás alatt kiszerelt készítmény felületaktív anyagot is tartalmazhat. A felületaktív anyag lehet folyékony vagy szilárd nemionos felületaktív anyag, vagy lehet szilárd anionos felületaktív anyag. Előnyösen szilárd anionos felületaktív anyagot alkalmazunk nátriumsója formájában.
A rektális vagy vaginális adagolásra való készítmények előnyösen kúpok, amelyeket úgy állíthatunk elő, hogy a találmány szerinti vegyületeket megfelelő, nem irritáló vivőanyagokkal vagy hordozóanyagokkal, például kakaóvajjal, polietilénglikollal vagy kúpminőségű viasszal összekeverjük, ezek szobahőmérsékleten szilárdak, de a test hőmérsékletén folyékonyak, ezért a rektumban vagy a vaginális üregben megolvadnak és leadják a hatóanyagot.
A találmány szerinti vegyületeket liposzóma formában is adagolhatjuk. Amint az a szakirodalomból ismert, a liposzómák általában foszfolipidekből vagy egyén lipidekből származnak. A liposzómákat a monovagy multilamelláris hidratált folyadékkristályok alkotják, amelyek vizes közegben vannak diszpergálva. Bármely olyan nem toxikus, fiziológiailag alkalmazható és metabolizálható lipidet használhatunk, amely liposzómát képes alkotni. A találmány szerinti liposzóma alakú készítmények a találmány szerinti vegyületen kívül stabilizálószereket, konzerválószereket, vivőanyagokat és hasonlókat is tartalmazhatnak. A lipidek közül előnyösek a foszfolipidek és a foszfatidil-kolinok (lecitinek) mind természetes, mind szintetikus formában. A liposzómák kialakítására szolgáló eljárások a szakirodalomból jól ismertek, lásd például Prescott, Ed., Methods in Cell. Biology. XIV. kötet, Academic Press, New York, N. Y., (1976), p. 33 et seq.
A következőkben a bróm-tiakumicin előállítását ismertetjük.
A találmány szerinti vegyületeket egy vagy több alábbi eljárással állíthatjuk elő. A tiakumicinek előállítására szolgáló fermentációs eljárások a fentebb már említett 4 918 174 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismertek. A bróm-tiakumicin előállítását úgy végezhetjük, hogy a fent említett eljárást módosítjuk oly módon, hogy a fermentációs közegben nátrium-klorid helyett nátrium-bromidot használunk. A közegben a nátrium-bromid-koncentráció 0,25-1,0%, előnyösen körülbelül 0,48%.
A bróm-tiakumicineket a fermentléből szokásos, vízzel nem elegyedő vagy csak részlegesen elegyedő szerves oldószerekkel, például etil-acetáttal, dietil-éterrel, metilén-kloriddal vagy kloroformmal extrahálhatjuk. Az extrakció elvégzése előtt előnyösen a micéliumot elbontjuk kevés, vízzel elegyedő oldószer, például metanol vagy aceton hozzáadásával. Ezzel a lépéssel biztosíthatjuk az antibiotikum extrakcióját a micéliumok közötti tartályokból. Az egy családba tartozó tiakumicin antibiotikumokat kromatográfiás eljárásokkal választhatjuk el.
A találmány szerinti vegyületeket, eljárásokat és alkalmazásokat a következőkben példákkal illusztráljuk, ezekkel azonban nem kívánjuk a találmány oltalmi körét korlátozni.
A kísérletek során az optikai forgatóképességet Perkin-Elmer 241-es típusú polariméterrel végeztük 10 cm-es cellában. A gyors-atombombázásos tömegspektrumokat Kratos MS-50 típusú tömegspektrométerrel vettük fel. Az ultraibolya spektrumot Perkin-Elmer Lambda 3B UV látható spektrofotométerrel, az infravörös spektrumokat Nicolet 60SX FT-IR típusú, Nicolet számítógéphez kapcsolt készülékkel vettük fel. Az NMR-spektrumokat vagy General Electric GN500, vagy GN300 típusú spektrométerrel vettük fel. Az NMRspektrum-adatokat a 6. példa utáni 1. táblázatban foglaljuk össze. A megadott Rrértékeket Analtech vékonyréteg-kromatogáfiás lemezeken kaptuk, eluensként kloroform/metanol 9:1 térfogatarányú elegyét használtuk, és az előhívást cérium-szulfát-spray reagenssel végez5
HU 224 966 Β1 tűk. Az olvadáspontot Hoover Unimelt készüléken határoztuk meg, és korrigálatlanul adjuk meg. A minimális gátlókoncentrációkat kétszeres agarhígítással határoztuk meg. Az aerob baktériumok esetében agy-szív főzet infúziós agart, az anaerob baktériumok esetében pedig Wilkins-Chalgren-agart használtunk.
1. példa
Bróm-tiakumicinek fermentációs előállítása A brómozott tiakumicineket merített fermentációval állítjuk elő 42 l-es rozsdamentes acél fermentorral (LH fermentáció) olyan közegben, amelynek összetétele a következő: glükóz-monohidrát 2%, szójababolaj 0,1%, szójababliszt 1%, marhakivonat 0,3%, K2HPO4 0,05%, MgSO4-7H2O 0,05%, KBr 0,48% és CaCO3 0,3%. Ez az összetétel hasonló ahhoz, amelyet a fent említett 4 918 174 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a tiakumicinek előállításához használnak, azzal az eltéréssel, hogy kálium-klorid helyett kálium-bromidot alkalmazunk. A fermentorba 301 közeget töltünk. A sterilezést 121 °C-on 1,05 kg/cm2 nyomáson 1 órán keresztül végezzük. A glükóz-monohidrátot külön sterilizáljuk, és beoltás előtt adagoljuk a fermentorba. A gyártóorganizmust a Dactylosporangium aurantiacum subsp. hamdenensis AB 718C-41 ferde agar ATCC 172-es közegen 10 napig 30 °C-on növesztjük. A közegen kapott növekményt alkalmazzuk az ojtóközeg beojtásához, a közeg 0,1% glükóz-monohidrátból, 2,4% oldható keményítőből, 0,5% keményítőkivonatból, 0,5% triptonból, 0,3% marhakivonatból és 0,4% kalcium-karbonátból áll. Az inokulumot két lépésben készítjük elő. Az első lépésben a ferde közegben kapott növekménnyel ojtunk, és azt 96 órán keresztül inkubáljuk. Ezt a vegetatív növekményt használjuk 5% koncentrációban 60 ml ojtóközeget tartalmazó 2 l-es Erlenmeyer-lombik beoltásához. A lombikokat 72 órán keresztül inkubáljuk. Mindkét lépésnél 30 °C-on inkubálunk rotációs shakerben 225 ford./perc (5,08 cm ütés) sebességgel. A második lépésben kapott növekményt 5%-os koncentrációban használjuk a fermentor beojtásához. A fermentáció alatt a hőmérsékletet 30 °C-ra állítjuk be, a keverés 250 ford./perc, a levegő áramlása 0,7 térfogatrész/perc, a fejnyomást 0,35 kg/cm2 értéken tartjuk. A habképződést egy szilikonos habzásgátlóval, az XFO 371 jelű (Ivanhoe Industries) gátoljuk, amelyet először 0,01% koncentrációban, később szükség szerint adagolunk. A fermentáció termékét 7 nap elteltével gyűjtjük össze, ekkor a pH-t, amely 7,9 volt, 7,0 értékre állítjuk be.
2. példa
Bróm-tiakumicinek izolálása A begyűjtéskor a teljes 30 l-es közeg pH-ját 7-re állítjuk be, és hozzáadunk 15 I acetont. Az elegyet 1 órán keresztül keverjük, majd az acetont és a fermentációs táptalaj keveréket 3*15 I etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, szárazra pároljuk, a maradékot 1200 ml kloroformmal, 1200 ml metanollal és 1200 ml vízzel felvesszük. Az alsó fázist bepároljuk, és így világos színű, amorf, szilárd anyag marad vissza.
Ezt a szilárd anyagot szilikagél kolonnán kromatográfiás eljárással tisztítjuk, eluensként 1-50% metanolt tartalmazó kloroformot használunk, lépcsőzetes gradienseluálást végzünk. A hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük (a frakciókat vékonyréteg-kromatográfiás eljárással három részre osztjuk). Az első részletet szilikagél kolonnára visszük, eluensként 10, 20, majd 50 térf.% metanolt tartalmazó kloroformot használunk, fokozatos gradienseluálást végzünk. Erről a kolonnáról a hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük és szárazra pároljuk. Fehér, szilárd anyag marad vissza. Ezt a szilárd anyagot ellenáramú kromatográfiás eljárással választjuk el lto többrétegű tekercses bolygócentrifugán kloroform/szén-tetraklorid/metanol/víz=7:3:7:3 térfogatarányú elegyét tartalmazó oldószerrendszerrel úgy, hogy az alsó fázis az állófázis. A kolonnáról a hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk. 2 mg tiszta (3) képletű vegyületet kapunk (lásd az 5. példát). A 2. részt hasonlóan kromatográfiás eljárással választjuk el, és így 58 mg tiszta B tiakumicint és 3 mg tiszta (2) képletű vegyületet kapunk (lásd a 4. példát). A harmadik részt ellenáramú kromatográfiás eljárással választjuk szét azonos körülmények között, és így 45 mg tiszta (4) képletű vegyületet kapunk (lásd 6. példa). Ezenkívül nyers (1) képletű vegyületet is kapunk, amelyet Sephadex LH-20 kolonnán kromatográfiás eljárással tisztítunk, eluensként metilén-klorid/metanol 1:1 térfogatarányú elegyét használjuk. Erről az LH-20 kolonnáról lejövő hatóanyagot tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk. 42 mg tiszta (1) képletű vegyületet kapunk (lásd 3. példa).
3. példa (1) képletű vegyület jellemzése; ez olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom.
Az (1) képletű vegyület gyors-atombombázásos (FAB) pozitív iontömegspektrumának van egy legmagasabb molekulatömegű ionja m/z 1123-nál. Mivel ezt a legmagasabb csúcsot el lehet tolni m/z=1139-ig, ha a mintához káliumot adagolunk, feltételezzük, hogy az 1123 az alapvegyület nátriumsója, így az alapvegyület molekulatömege 1100 (tömeg-Na). Az 1123 ionnyalábban jellemzett izotópeloszlási sémát az olyan képletéhez tudtuk rendelni, amely egy bróm- és egy klóratomot tartalmaz. Mivel az 1100-as molekulatömeg 44 tömegegységgel tér el az eredeti tiakumicinek molekulatömegétől (ez a brómatom és klóratom atomtömegei közötti különbség), ebből arra következtetünk, hogy egy klóratomot az (1) képletű vegyületben brómatom helyettesít. Az m/z=437-nél a pozitív ion tömegspektrumban lényeges fragmentációs csúcsot lehet megfigyelni, és ez olyan izotópeloszlást mutat, amely egy bróm- és egy klóratomnak felel meg. Ez analóg azzal, hogy a diklórizotópnál a tiakumicinek tömegspektrumában egy m/z=393-as csúcs jelenik meg, ezt a cukorfragmenshez és az ahhoz kapcsolódó aromás gyűrűhöz rendeljük [lásd az (a) és (b) képletet].
HU 224 966 Β1
Az (1) képletű vegyület 1H-NMR-spektrumából és egy korrelációs spektroszkópiás (COSY) vizsgálatból olyan bázisos szerkezetre következtettünk, amely lényegében ekvivalens a B tiakumicin szerkezetével (lásd az 1. táblázatot). A tiakumicin B és az 1. számú vegyület PMR-spektruma között az egyetlen figyelemre méltó különbség a két spektrum C-8' protonjeleiben van. A B tiakumicin esetében ez a két protonjel d 2,95 központú szimmetrikus komplex 2H multiplettként jelenik meg. Az 1. jelű vegyületnél a megfelelő protonjelek 1H pentetként jelennek meg d 3,04-nál és d 2,97-nál. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az 1. jelű vegyület az aromás gyűrű C-6”’ helyén brómatomot tartalmaz=6”’-deklór-6”’-bróm-tiakumicin B.
[a]^5=+3 (c=0,33, MeOH), fehér, amorf szilárd anyag, olvadáspont: 145-151 °C, Rp0,34. MW 1123 (nátriumsó). UV-(MeOH): lmax 224 nm (e 9900), 232 (váll) (9700), 266 (váll), (5900), 314 (2400), savas metanolban lmax 206 m, (váll) (e 9400), 222 (11 000), 230 (váll), 10 800), 266 (6500), lúgos metanolban lmax 206 nm (e 13 500), 266 (váll) (10 300), 232 (10 800), 312 (10 100), IR Umax. (CDCI3): 3690, 3605, 3665, 3497, 2976, 2935, 2876, 1733, 1684, 1601, 1575, 1468, 1456, 1411, 1385, 1371, 1322, 1312, 1244, 1196, 1159, 1143, 1113, 1087 és 1023 cm-1.
4. példa
2. számú vegyület jellemzése; ez olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 1-4 szénatomos alkanoilcsoport, R3 és R4 együtt =0 csoportot alkot, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom.
A 2. jelű vegyület gyors-atombombázásos (FAB) pozitív iontömegspektrumában a legnagyobb molekulatömegű ion m/z=1021. Ezt kálium hozzáadásával m/z=1037-re lehet eltolni, ezért a (2) képletű vegyület molekulatömegét 1098-nak feltételezzük, vagyis két tömegegységgel kevesebb, mint az (1) képletű vegyületé. A (2) képletű vegyület nátriumadduktjának izotópeloszlásos spektrumából arra lehet következtetni, hogy ez a szerkezet egy bróm- és egy klóratomot tartalmaz.
Az (1) és (2) képletű vegyület PMR- és COSYspektrumának összehasonlításából látható, hogy a két vegyület a C-15-től C-19 tartományban tér el egymástól. Az (1) képletű vegyületben a C-15-től C-19 atomot definiáló páros protonjelek sorozata befejeződik a C-17-nél a 2-es számú vegyület esetében, itt a d 5,13 protonjel azt mutatja, hogy a kapcsolódás csak a C-16-os metilénprotonokhoz történik. Ezenkívül az 1-es számú vegyületben d 1,16-nál lévő C-19-es dublett metil protonjel helyett d 2,21-nál egy szingulett metil protonjel található. Ezeket az adatokat úgy értelmezzük, hogy a 2-es számú vegyületben a C-18 helyen az 1-es számú vegyülethez képest oxidáció történt. Ezt a szerkezetet tehát 6”’-deklór-6”'-bróm-18-keto-tiakumicin B-nek nevezhetjük.
[a]^5=+13° (c=0,21, MeOH), fehér, amorf szilárd anyag, olvadáspont: 139-144 °C, Rf=0,35. MW 1121 (nátriumsó). UV-(MeOH): lmax 222 nm (e 10 300), 266 (6800), savas metanolban lmax 222 nm (e 8800), 230 (váll) (8500), 240 (váll) (8200), 316 (váll) (5500), lúgos metanolban lmax 206 nm (e 13 600), 238 (10 800), 270 (váll) (6700), 316 (4600). IR umax (CDCI3): 3690, 3608, 2974, 2931, 2874, 1705, 1601, 1457, 1383, 1376, 1312, 1251, 1196, 1162, 1147, 1136, 1111, 1068 és 1022 cm-1.
5. példa
3- as jelű vegyület jellemzése; ez olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 1-4 szénatomos alkanoilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és Re jelentése hidrogénatom.
Megállapítottuk, hogy a 3-as jelű vegyület molekulatömege 1064. A tömegspektrumon a nátriumadduktnál megfigyelt izotópeloszlásból arra következtettünk, hogy a 3-as jelű vegyület egy brómatomot tartalmaz, klóratomot pedig nem tartalmaz. A pozitív iontömegspektrumban m/z=403-nál megfigyelt lényeges fragmentációs csúcs egy brómatomnak megfelelő izotópeloszlást mutat. Ez analóg az m/z=393-as csúccsal, amelyet a cukorfragmensnél a diklórizotóp esetében lehet megfigyelni tiakumicinek tömegspektrumában [lásd a (c) képletet]. Az 1-es és 3-as vegyület protonés COSY-spektrumának összehasonlításából látható, hogy a két vegyület csak a szerkezetének aromás gyűrűrészében tér el. Közelebbről a 3-as jelű vegyület egy szingulett metin protonjelet tartalmaz d 6,35-nál, ami egyszeres kötéssel történő kapcsolódást mutat HMQC-kísérletben szénhez d 111,5-nél. Ugyanez a protonjel (d 6,35) hármas kötést mutat HMBC-kísérletben a 8”’-metilén szénjelhez d 27,7-nél, valamint két aromás szénjelhez d 98,0-nél (Q) és d 107,6-nél (Q). Ezek az adatok azt mutatják, hogy ez a proton a 3-as jelű vegyületben a 6”'-helyzetű szénatomon van, a szerkezet pedig 4”’,6”’-dideklór-4’-bróm-tiakumicin B. [a]^5=+3° (c=0,16, MeOH), fehér, amorf szilárd anyag, olvadáspont: 138-140 °C, R,=0,42. MW 1087 (nátriumsó). UV-(MeOH): lmax 226 nm (e 6000), 266 (3800), savas metanolban lmax 226 nm-nél (e 6700), 266 (4200), lúgos metanolban lmax 206 nm-nél (e 7700), 236 (6300), 278 (váll) (3800), 304 (3600), 312 (váll) (3500). IR umax (CDCI3): 3690, 3606, 3501, 2987, 2935, 2875, 1731, 1692, 1653, 1603, 1570, 1469, 1456, 1423, 1386, 1323, 1312, 1295, 1256, 1233, 1187, 1162, 1116, 1069, 1022 és 789 cm-1.
6. példa
4- es jelű vegyület jellemzése; ez olyan (I) általános képletű vegyület, ahol R1 jelentése 1-4 szénatomos alkanoilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom,
R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom.
A 4-es számú vegyület fő szerkezetét jelző izotópeloszlásos spektrum és molekulatömeg azonos a 3-as
HU 224 966 Β1 vegyületével, molekulatömeg 1064, és a vegyület egy halogénatomot, egy brómatomot tartalmaz. A 4-es vegyület tömegspektrumában ugyanazt a fragmentációs csúcsot találtuk m/z=403-nál (5c), amelynek izotópeloszlása egyetlen brómatomot mutat. A 4-es vegyület 5 és a C tiakumicin proton- és COSY-spektrumának összehasonlításából az látható, hogy a két vegyület csak a szerkezetének aromás gyűrűrészén tér el egymástól. A 4-es vegyület és 3-as vegyület proton- és COSY-spektrumát összehasonlítva az látható, hogy ez 10 a két vegyület csak a C-11-es helyzethez kapcsolódó cukormolekulában különbözik. A 4-es vegyület d 6,39-nál szingulett metin protonjelet tartalmaz, amely egyszeres kapcsolódást mutat egy szénjelhez d
111,8-nél. Ugyanez a protonjel (d 6,39) hármas kötéses kapcsolódást mutat a 8”’-metilén szénjelhez d
31,0-nél. Ezekből az adatokból a 4-es számú vegyületre 4”'-6”’-dideklór-4’”-bróm-tiakumicin C szerkezet következtethető.
[a]^5=-5° (c=0,42, MeOH), fehér, amorf szilárd anyag, olvadáspont: 143-150 °C, Rf=0,30. MW 1087 (nátriumsó). UV-(MeOH): lmax 226 nm (e 11 800), 266 (7800), 306 (váll) (2000), savas metanolban lmax 204 nm-nél (e 11 500), 225 (váll) (10 400), 238 (11 800), 270 (6500), 306 (7200). IR umax. (CDCI3): 3619, 2976, 2935, 2895, 1733, 1700, 1652, 1646, 1603, 1447, 1388, 1371, 1323, 1311, 125, 1188, 1160, 1145, 1114, 1068 és 1047 cm-1.
1. táblázat
A 3-6. példák vegyületeinek 1H-NMR-adatai
A kémiai eltolódásokat ppm-ben adjuk meg a TMS-től lefelé. A kapcsolási állandók (J-értékek) Hz-ben vannak kifejezve.
H-t hordozó C helyzete 3. példa szerinti vegyület 4. példa szerinti vegyület 5. példa szerint vegyület 6. példa szerinti vegyület
3 7,21 (d, J=11,2) 7,42 (d, J=11,6) 7,21 (d, J=11,2) 7,18 (d, J=11,7)
4 6,59 (dd, J=14,8, 11,2) 6,64 (dd, J=15,2, 11,6) 6,59 (dd, J=14,3,11,2) 6,58 (dd, J=14,8, 11,2)
5 5,94 (ddd, J=14,7, 9,8, 5,4) 6,08 (ddd, J=15,2, 7,6, 6,7) 5,94 (ddd, J=14,3, 9,4, 4,9) 5,92 (ddd, J=14,8, 9,8, 5,3)
6 2,70 (múlt) 2,70 (múlt) 2,66 (múlt) 2,65 (múlt)
2,49 (múlt) 2,53 (múlt) 2,48 (múlt) 2,47 (múlt)
7 4,21 (br múlt) 4,26 (br múlt) 4,21 (br múlt) 4,20 (br múlt)
9 5,13 (brd, J=10,3) 5,21 (brd, J=10,7) 5,13 (brd, J=10,7) 5,10 (dt, J=11,2,1,8)
10 2,70 (múlt) 2,70 (múlt) 2,68 (múlt) 2,55 (ddd, J=13,0, 8,4, 3,D
11 3,69 (d, J=10,3) 3,73 (d, J=10,2) 3,70 (d, J=10,3) 3,65 (d, J=9,8)
13 5,82 (brs) 5,89 (brs) 5,82 (brs) 5,84 (br s)
15 5,57 (t, J=8,0) 5,34 (dd, J=9,4, 7,2) 5,57 (br t, J=8,0) 5,57 (brt, J=8,0)
16 2,70 (múlt) 2,80 (múlt) 2,70 (múlt) 2,74 (múlt)
2,42 (múlt) 2,70 (múlt) 2,41 (múlt) 2,42 (múlt)
17 4,71 (múlt) 5,13 (dd, J=9,8, 3,6) 4,68 (múlt) 4,72 (ddd, J=6,4, 4,8, 4,5)
18 4,01 (pentet, J=6,3) 4,01 (pentet, J=6,7) 4,03 (pentet, J=7,0)
19 1,16 (d, J=6,7) 2,21 (s) 1,17 (d, J=6,7) 1,20 (d, J=7,0)
20 4,60 (d, J=11,6) 4,58 (d, J=11,6) 4,61 (d, J=11,6) 4,61 (d, J=11,6)
4,42 (d, J=11,6) 4,50 (d, J=11,6) 4,42 (d, J=11,6) 4,41 (d, J=11,6)
21 1,64 (brs) 1,62 (brs) 1,64 (brs) 1,63 (brs)
22 2,00 (múlt) 2,02 (múlt) 1,99 (múlt) 1,82 (múlt)
1,25 (múlt) 1,29 (múlt) 1,27 (múlt) 1,14 (múlt)
23 0,87 (t, J=7,2) 0,86 (t, J=7,6) 0,87 (t, J=7,6) 0,80 (t, J=7,6)
24 1,80 (brs) 1,87 (br s) 1,80 (brs) 1,76 (br s)
25 1,75 (brs) 1,68 (brs) 1,75 (brs) 1,76 (brs)
1’ 4,62 (s) 4,62 (br s) 4,65 (br s) 4,65 (br s)
2' 3,54 (múlt) 3,58 (múlt) 3,56 (múlt) 3,56 (múlt)
2’-OCH3 3,54 (s) 3,58 (s) 3,56 (s) 3,55 (s)
HU 224 966 Β1
1. táblázat (folytatás)
H-t hordozó C helyzete 3. példa szerinti vegyület 4. példa szerinti vegyület 5. példa szerint vegyület 6. példa szerinti vegyület
3’ 3,72 (dd, J=9,8, 3,4) 3,80 (dd, J=9,8, 3,6) 3,76 (dd, J=9,8, 3,6) 3,76 (dd, J=9,8, 3,2)
4’ 5,11 (t, J=9,8) 5,13 (d, J=9,8) 5,13 (t, J=9,8) 5,14 (dt, J=9,8, 3,1)
5’ 3,52 (dq, J=9,8, 6,3) 3,56 (múlt) 3,58 (múlt) 3,56 (múlt)
6’ 1,30 (d, J=6,3) 1,29 (d, J=6,2) 1,27 (d, J=6,3) 1,22 (d, J=6,3)
T 4,71 (brs) 4,72 (br s) 4,70 (br s) 4,77 (d, J=1,4)
2 3,91 (brd, J=2,7) 3,92 (brd, J=3,2) 3,91 (brd, J=3,1) 5,34 (dd, J=3,6, 1,3)
3” 3,69 (dd, J=10,3, 2,7) 3,73 (múlt) 3,70 (d, J=10,3) 3,74 (dd, J=10,3, 4,2)
4” 5,01 (d, J=10,3) 5,02 (d, J=10,3) 5,00 (d, J=10,3) 3,45 (d, J=10,3)
6” 1,15 (s) 1,16 (s) 1,17 (s) 1,26 (s)
7” 1,12 (s) 1,10 (s) 1,13 (s) 1,08 (s)
6' 6,35 (s) 6,39 (s)
8'” 3,04 (pentet, J=7,2) 3,15 (br múlt) 2,83 (múlt, 2H) 2,83 (múlt, 2H)
2,97 (pentet, J=7,2) 3,03 (pentet, J=7,2)
9”’ 1,20 (t, J=7,2) 1,14 (t, J=7,2) 1,19 (múlt) 1,20 (t, J=7,2)
2”” 2,58 (hept, J=6,7) 2,61 (hept, J=6,7) 2,58 (hept, J=7,2) 2,68 (hept, J=7,2)
3 1,18 (d, J=6,7) 1,18 (d, J=6,7) 1,18 (d, J=7,2) 1,20 (d, J=7,2)
4”” 1,17 (d, J=6,7) 1,17 (d, J=6,7) 1,16 (d, J=7,2) 1,19 (d, J=7,2)
1. példa 30
Antibiotikus hatás in vitro vizsgálata aerob és fakultatív baktériumokkal szemben A találmány szerinti vegyületek minimális gátlókoncentrációját (MIC) határoztuk meg először néhány kiválasztott aerob mikroorganizmussal szemben a követ- 35 kező agarhígításos eljárással: a vizsgálandó vegyületből kétszeres hígításokat agy-szív főzet agárhoz adunk. Az agarlemezeket körülbelül 104 organizmus/hely koncentrációban beojtjuk az egyes vizsgálandó organizmusokkal. A beojtott lemezeket 37 °C-on kö- 40 rülbelül 20 órán keresztül inkubáljuk. Meghatározzuk az MIC-értékeket, ez a vizsgált vegyületeknek azon minimális koncentrációja mg/ml-ben kifejezve, amely meggátolja a látható növekedést.
A találmány szerinti vegyületeket ezután előzete- 45 sen megvizsgáltuk anaerob baktériumokkal szemben, például Clostridiummal szemben. A minimális gátlókoncentrációt (MIC) a következő agarhígításos eljárással határoztuk meg: a vizsgált vegyületekből kétszeres hígításokat készítettünk, és ezeket Wilkins-Chalgren-agarhoz adtuk. Az agarlemezeket körülbelül 105 organizmus/hely koncentrációval beojtottuk minden egyes organizmus esetében. A beojtott lemezeket ezután 37 °C-on körülbelül 48 órán keresztül inkubáltuk. Ezután meghatároztuk az MIC-értékeket. Ez a vizsgált vegyület minimális koncentrációértéke mg/ml-ben, amely gátolja a látható növekedést.
Az adatokat a 2. táblázatban adjuk meg. Az eredményekből látható, hogy a brómozott tiakumicinszármazékoknak kiváló a hatásuk a Clostridium törzsekkel szemben, de kevésbé hatékonyak, mint a tiakumicin B a Staphylococcus és az Enterococcusszal szemben. A 3. példa szerinti vegyület a 7”’-deklór-6’”-bróm-tiakumicin B a találmány szerinti vegyületek közül a leghatékonyabb, ennek hatása összemérhető a tiakumicin B hatásával.
2. táblázat
MIC-adatok pg/ml-ben bizonyos organizmusokkal szemben
Organizmus Tiakumicin B MIC (mg/ml) 3. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 4. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 5. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 6. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml)
Staphylococcus aureus ATCC 6538P 0,78 6,2 50 6,2 50
Staphylococcus epidermidis 3519 1,56 6,2 100 12,5 50
HU 224 966 Β1
2. táblázat (folytatás)
Organizmus Tiakumicin B MIC (mg/ml) 3. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 4. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 5. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml) 6. példa szerinti vegyület MIC (mg/ml)
Enterococcus faecium ATCC 8043 1,56 6,2 50 12,5 25
Streptococcus pyogenes EES61 6,2 6,2 50 25 50
Escherichia coli JUHL >200 >200 >200 >200 >200
Bacteroides fragilis ATCC 25 285 >128 >128 >128 >128 >128
Bacteriodes thetaiotaonicron ATCC 29 741 >128 >128 >128 >128 >128
Clostridium perfringens ATCC 13 124 0,06 0,03 0,015 <=0,06 0,06
Clostridium difticile ATCC 9689 0,06 0,06 0,25 0,12 0,5
Clostridium difficile ATCC 17 857 0,12 0,06 0,25 0,25 1
Clustridium difficile 2532 0,12 0,06 1 0,5 2
Magától értetődik, hogy a leírás és a példák csak illusztrációk, ezeket a találmány oltalmi körének korlátozására nem lehet felhasználni. Az oltalmi kört a szabadalmi igénypontok és ekvivalenseik határozzák meg. Az ismertetett megoldások különböző változatai és módosulatai szakember számára nyilvánvalók, ezek megvalósításával a találmány szellemén és oltalmi körén nem kerülünk kívül.

Claims (13)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg alkalmazható elővegyületeik, a képletben
    R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkanoilcsoport;
    R3 és R4 jelentése (a) R3 jelentése hidrogénatom és R4 jelentése hidroxilcsoport;
    (b) R3 jelentése hidroxilcsoport és R4 jelentése hidrogénatom; vagy (c) R3 és R4 együtt =0 csoportot alkot, vagy külön-külön hidrogénatom vagy hidroxilcsoport;
    R5 és R6 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, bróm- vagy klóratom, azzal a megkötéssel, hogy R5 és R6 közül legalább az egyik szubsztituens jelentése brómatom.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol R1 és
    R2 közül az egyik szubsztituens jelentése 1-4 szénatomos alkanoilcsoport, és a másik jelentése hidrogénatom.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, ahol a szubsztituensek jelentése a következő:
    (a) R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom;
    (b) R1 jelentése hidrogénatom és R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 és R4 együtt =0 csoportot alkot, R5 jelentése klóratom és R6 jelentése brómatom', (c) R1 jelentése hidrogénatom, R2 jelentése 2-metil-propanoil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom; és (d) R1 jelentése 2-metil-propanoil-csoport és R2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése hidrogénatom, R4 jelentése hidroxilcsoport, R5 jelentése brómatom és R6 jelentése hidrogénatom, és gyógyszerészetileg alkalmazható elővegyületeik.
  6. 6. Gyógyszerkészítmény, amely hatékony mennyiségű 1. igénypont szerinti vegyületet és valamely gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyagot tartalmaz.
  7. 7. Gyógyszerkészítmény, amely hatékony mennyiségű 5. igénypont szerinti vegyületet és valamely gyógyszerészetileg alkalmazható vivőanyagot tartalmaz.
  8. 8. Egy 1. igénypont szerinti vegyület alkalmazása baktériumos fertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény előállítására.
  9. 9. Egy 5. igénypont szerinti vegyület alkalmazása baktériumos fertőzés kezelésére szolgáló gyógyszerkészítmény előállítására.
  10. 10. Eljárás bróm-tiakumicin-vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy egy bróm-tiakumicin-vegyület termelésére képes Dactylosporangium aurantiacum subsp. hamdenensis fajtához tartozó mikroorganiz10
    HU 224 966 Β1 must brómmal dúsított tápközegben tenyésztünk, és a közegen a bróm-tiakumicin-vegyületet felhalmozzuk.
  11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy mikroorganizmusként Dactylosporangium aurantiacum NRRL 18 085-öt alkalmazunk.
  12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bróm-tiakumicint izoláljuk a tápközegből.
  13. 13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez ve, hogy a mikroorganizmust 25-30 °C közötti hőmér sékleten 6-9 közötti pH-értékkel 0,25-1,0% bróm só-koncentrációval tenyésztjük.
HU9903902A 1996-07-12 1997-06-24 Bromotiacumicin compounds, process for producing them and medicaments containing the same HU224966B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/678,906 US5767096A (en) 1996-07-12 1996-07-12 Bromotiacumicin compounds
PCT/US1997/011064 WO1998002447A1 (en) 1996-07-12 1997-06-24 Bromotiacumicin compounds

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9903902A2 HUP9903902A2 (hu) 2001-05-28
HUP9903902A3 HUP9903902A3 (en) 2001-06-28
HU224966B1 true HU224966B1 (en) 2006-04-28

Family

ID=24724791

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9903902A HU224966B1 (en) 1996-07-12 1997-06-24 Bromotiacumicin compounds, process for producing them and medicaments containing the same

Country Status (20)

Country Link
US (1) US5767096A (hu)
EP (1) EP0923594B1 (hu)
JP (1) JP2000515512A (hu)
KR (1) KR100476799B1 (hu)
CN (1) CN1149220C (hu)
AR (1) AR007854A1 (hu)
AT (1) ATE225364T1 (hu)
AU (1) AU730839B2 (hu)
BR (1) BR9710250A (hu)
CA (1) CA2257984A1 (hu)
CZ (1) CZ294843B6 (hu)
DE (1) DE69716094T2 (hu)
DK (1) DK0923594T3 (hu)
ES (1) ES2186900T3 (hu)
HU (1) HU224966B1 (hu)
IL (1) IL127540A (hu)
NZ (1) NZ333258A (hu)
PT (1) PT923594E (hu)
WO (1) WO1998002447A1 (hu)
ZA (1) ZA975861B (hu)

Families Citing this family (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US20070105791A1 (en) * 2002-07-29 2007-05-10 Optimer Pharmaceuticals, Inc. Method of treating clostridium difficile-associated diarrhea
ES2527052T3 (es) * 2002-07-29 2015-01-20 Optimer Pharmaceuticals, Inc. Producción de tiacumicina
MX344601B (es) * 2004-05-14 2016-12-20 Merck Sharp & Dohme Tratamiento de enfermedades asociadas con el uso de antibioticos.
US7906489B2 (en) * 2004-05-14 2011-03-15 Optimer Pharmaceuticals, Inc. 18-membered macrocycles and analogs thereof
MX2007009196A (es) * 2005-01-31 2009-02-25 Optimer Pharmaceuticals Inc Compuestos macrocilicos de 18 miembros y analogos de los mismos.
US7378508B2 (en) * 2007-01-22 2008-05-27 Optimer Pharmaceuticals, Inc. Polymorphic crystalline forms of tiacumicin B
TWI523654B (zh) * 2007-11-27 2016-03-01 默沙東藥廠 抗生素巨環化合物以及其製造及使用之方法
CN102115757B (zh) * 2010-12-14 2015-10-28 中国科学院南海海洋研究所 台勾霉素的生物合成基因簇及其应用
JO3464B1 (ar) 2013-01-15 2020-07-05 Astellas Pharma Europe Ltd التركيبات الخاصة بمركبات التياكوميسين
ZA201401683B (en) * 2013-03-08 2017-06-28 Cipla Ltd Pharmaceutical compositions for rectal administration
EP3139932B1 (en) 2014-05-09 2018-08-01 Astellas Pharma Europe Ltd. Treatment regimen for tiacumicin compound
AU2016289307A1 (en) 2015-07-03 2018-01-18 Astellas Pharma Europe Ltd. Novel dosage regimen tiacumicin compound

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4918174A (en) * 1986-09-26 1990-04-17 Abbott Laboratories Tiacumicin compounds

Also Published As

Publication number Publication date
CZ2899A3 (cs) 1999-03-17
AR007854A1 (es) 1999-11-24
PT923594E (pt) 2003-02-28
JP2000515512A (ja) 2000-11-21
EP0923594B1 (en) 2002-10-02
IL127540A (en) 2004-05-12
CA2257984A1 (en) 1998-01-22
ES2186900T3 (es) 2003-05-16
CN1149220C (zh) 2004-05-12
CN1225096A (zh) 1999-08-04
WO1998002447A1 (en) 1998-01-22
HUP9903902A3 (en) 2001-06-28
AU730839B2 (en) 2001-03-15
DK0923594T3 (da) 2003-02-10
ZA975861B (en) 1998-01-30
ATE225364T1 (de) 2002-10-15
EP0923594A1 (en) 1999-06-23
IL127540A0 (en) 1999-10-28
CZ294843B6 (cs) 2005-03-16
US5767096A (en) 1998-06-16
BR9710250A (pt) 1999-08-10
NZ333258A (en) 2000-07-28
AU3504697A (en) 1998-02-09
KR100476799B1 (ko) 2005-03-16
HUP9903902A2 (hu) 2001-05-28
KR20000023662A (ko) 2000-04-25
DE69716094D1 (de) 2002-11-07
DE69716094T2 (de) 2003-06-05

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU224966B1 (en) Bromotiacumicin compounds, process for producing them and medicaments containing the same
US5583115A (en) Dialkyltiacumicin compounds
MXPA97008611A (en) Compounds of dialquiltiacumic
EP1651628B1 (en) Antibiotic compound
KR20090036544A (ko) 신규한 항균성 화합물
US5863773A (en) Antifungal corynecandin
EP0245012B1 (en) Method for the preparation of 14-hydroxy-6-0-methyl-erythromycin a
US20080096856A1 (en) Antibiotic Compound
HU194268B (en) Process for production of derivatives of o-mycaminosile tilonolid esther
US5171740A (en) Coumamidine compounds
KR790001594B1 (ko) 16원환(員環)마크로라이드계 항생물질의 아실화유도체의 제조방법
JP4730879B2 (ja) キガマイシノン類及びその製造方法、並びに、該キガマイシノン類を含む薬用組成物
PT93070A (pt) Processo de preparacao de altromicinas e de composicoes farmaceuticas que as contem
EP0364862A2 (en) Coumamidine compounds
SK7872002A3 (en) Amycomycin, a process for its production and its use as a pharmaceutical
JPS62270527A (ja) 4181−2物質及びその誘導体を有効成分とする抗腫瘍剤

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: ABBVIE INC., US

Free format text: FORMER OWNER(S): ABBOTT LABORATORIES, US