HU223264B1 - Eljárás ásványi formatest konzerválására - Google Patents

Eljárás ásványi formatest konzerválására Download PDF

Info

Publication number
HU223264B1
HU223264B1 HU9801806A HUP9801806A HU223264B1 HU 223264 B1 HU223264 B1 HU 223264B1 HU 9801806 A HU9801806 A HU 9801806A HU P9801806 A HUP9801806 A HU P9801806A HU 223264 B1 HU223264 B1 HU 223264B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
weight
monomer
polymer
formula
monomers
Prior art date
Application number
HU9801806A
Other languages
English (en)
Inventor
Bertold Bechert
Reinhard Bćcher
Gernot Franzmann
Bernd Reck
Gerd Rehmer
Original Assignee
Basf Aktiengesellschaft
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=7759799&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU223264(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Basf Aktiengesellschaft filed Critical Basf Aktiengesellschaft
Publication of HUP9801806A2 publication Critical patent/HUP9801806A2/hu
Publication of HUP9801806A3 publication Critical patent/HUP9801806A3/hu
Publication of HU223264B1 publication Critical patent/HU223264B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/45Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements
    • C04B41/46Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements with organic materials
    • C04B41/48Macromolecular compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/009After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone characterised by the material treated
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/45Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements
    • C04B41/46Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements with organic materials
    • C04B41/48Macromolecular compounds
    • C04B41/483Polyacrylates
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/45Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements
    • C04B41/46Coating or impregnating, e.g. injection in masonry, partial coating of green or fired ceramics, organic coating compositions for adhering together two concrete elements with organic materials
    • C04B41/48Macromolecular compounds
    • C04B41/4857Other macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C04CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
    • C04BLIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
    • C04B41/00After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone
    • C04B41/60After-treatment of mortars, concrete, artificial stone or ceramics; Treatment of natural stone of only artificial stone
    • C04B41/61Coating or impregnation
    • C04B41/62Coating or impregnation with organic materials
    • C04B41/63Macromolecular compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C09DYES; PAINTS; POLISHES; NATURAL RESINS; ADHESIVES; COMPOSITIONS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; APPLICATIONS OF MATERIALS NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • C09DCOATING COMPOSITIONS, e.g. PAINTS, VARNISHES OR LACQUERS; FILLING PASTES; CHEMICAL PAINT OR INK REMOVERS; INKS; CORRECTING FLUIDS; WOODSTAINS; PASTES OR SOLIDS FOR COLOURING OR PRINTING; USE OF MATERIALS THEREFOR
    • C09D133/00Coating compositions based on homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by only one carboxyl radical, or of salts, anhydrides, esters, amides, imides, or nitriles thereof; Coating compositions based on derivatives of such polymers
    • C09D133/04Homopolymers or copolymers of esters
    • C09D133/06Homopolymers or copolymers of esters of esters containing only carbon, hydrogen and oxygen, the oxygen atom being present only as part of the carboxyl radical
    • C09D133/062Copolymers with monomers not covered by C09D133/06
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08FMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED BY REACTIONS ONLY INVOLVING CARBON-TO-CARBON UNSATURATED BONDS
    • C08F220/00Copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and only one being terminated by only one carboxyl radical or a salt, anhydride ester, amide, imide or nitrile thereof
    • C08F220/02Monocarboxylic acids having less than ten carbon atoms; Derivatives thereof
    • C08F220/10Esters
    • C08F220/38Esters containing sulfur
    • C08F220/382Esters containing sulfur and containing oxygen, e.g. 2-sulfoethyl (meth)acrylate

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Ceramic Engineering (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Structural Engineering (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Polymerisation Methods In General (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)
  • Food Preservation Except Freezing, Refrigeration, And Drying (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Paints Or Removers (AREA)
  • Silicates, Zeolites, And Molecular Sieves (AREA)
  • Glass Compositions (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás ásványi test konzerválására a formatestfelületének vizes készítménnyel történő rétegelése (bevonása) útján,mely készítmény olyan vizes polimer diszperzióból áll, melynekdiszperz eloszlású polimerje gyökösen polimerizált alakban legalábbegy etilénesen telítetlen savat foglal magában, és legalább egy (I)általános képletű monomert tartalmaz. A találmány tárgyát képezitovábbá a vizes polimerdiszperzió-készítmény, annak alkalmazása,valamint a felhasználásával előállítható formatestek. ŕ

Description

A jelen találmány tárgya eljárás ásványi formatest konzerválására, az ásványi formatest felületének vizes polimer diszperziót tartalmazó, olyan készítménnyel történő bevonása útján, amelynek diszpergáltan eloszlatott polimerje legalább egy etilénesen telítetlen savat és/vagy ilyen savval konjugált bázist gyökösen polimerizált formában tartalmaz.
A találmány tárgyát képezik továbbá a találmány szerint konzervált ásványi formatestek, valamint maguk a találmány szerinti konzerváláshoz szükséges vizes polimer diszperziók.
Leírásunkban ásványi formatest alatt olyan formatestet értünk, amely ásványi kötőanyag, víz, adalék anyagok, valamint adott esetben a formázás után alkalmazott segédanyagok keverékéből (egy habarcsból) azáltal jön létre, hogy az ásványi kötőanyag-keverék az idő függvényében, adott esetben megemelt hőmérséklet hatására kikeményedik. Az ásványi kötőanyagok általánosan ismertek. Finom szemcsés szervetlen anyagokról, mint mészről, gipszről, agyagról és/vagy cementről van itt szó, amit vízzel végzett összekeverés után használatra kész formára alakítunk, és ami levegőn vagy víz alatt is - adott esetben megemelt hőmérséklet hatására - kőszerűen kikeményedik.
Az adalék anyagok általában szemcsés vagy rost alakú természetes vagy mesterséges kőzetekből (kavics, homok, ásványi rostok), különleges esetben fémekből vagy szerves adalékokból, vagy a nevezett adalékok keverékéből állnak, melyeknek szemcseméretét és rosthosszúságát a mindenkori felhasználásnak megfelelően, önmagában ismert módon állítjuk be. Színezés céljából adalék anyagként színes pigmenteket is használunk.
Segédanyagként különösen olyan anyagok jönnek számításba, amelyek gyorsítják vagy lassítják a kikeményedést, vagy a kikeményedett ásványi formatest elaszticitását vagy porozitását befolyásolják. Itt különösen olyan polimerizátumokról van szó, amelyek az US 43 40 510, US 30 43 790, US 31 96 122, US 32 39 479, a GB 15 05 558, a DE-A 43 17 035, DE-A 43 17 036 és a JP-A 91/1931 553 számú szabadalmi iratokból ismertek.
A találmány szerint konzerválandó ásványi formatestek például a szennyvízelvezetésre használt betoncsövek (lásd például a JP-A 55/44 273 számú szabadalmi iratot), beton tetőfedő kövek (lásd például a DE-A 21 64 256 vagy DE-A 39 01 073 számú szabadalmi iratokat) vagy szegélyezőkövek, lépcsőfokok, padlólapok, talpazatlapok, melyek ásványi kötőanyag-alapúak.
Az ásványi formatesteknél hátrányos, hogy az időjárás hatására (különösen víz behatására) a kationos komponensek, mint a CA2+-ion idővel kioldódnak, ami csökkenti szilárdságukat. Egy további hátrányos tulajdonsága az ásványi formatesteknek, hogy kivirágzási jelenségek lépnek fel. Ezek feltételezhetően arra vezethetők vissza, hogy az ásványi kötőanyagok többértékű kationokat, mint Ca2+-kationokat tartalmaznak alkalikus közegben. A levegő szén-dioxidjával történő reakció útján az ásványi formatest felületén vízben nehezen oldódó mészfoltok képződhetnek. Ez a kivirágzási jelenség felléphet úgy a frissen elkészített ásványi formatest kikeményedése folyamán, mint a már kikeményített ásványi formatesten az időjárási körülmények hatására.
Már igen korán megkísérelték az előbb említett hátrányos tulajdonságokat kiküszöbölni oly módon, hogy az ásványi formatest felületét egy alkalmas bevonat felhordásával zárták le.
Először azzal próbálkoztak, hogy az ásványi formatesteket szerves oldószerekben oldott vinil-klorid keverékpolimerekkel konzerválták.
Hátrányos ennél az eljárásnál, hogy az csak száraz ásványi formatesteknél alkalmazható, mert a még nedves ásványi formatesten rossz a lakk tapadása, és ezenkívül ily módon porózus filmek képződnek.
A szerves lakkok előbb említett hátrányait viszonylag gyorsan kiküszöbölték oly módon, hogy az ásványi formatestek felületét olyan vizes készítményekkel vonták be, amelyek filmképző anyagként vizes polimer diszperziókat tartalmaztak.
Felhasználandó diszperziós polimerként ehhez a sztirol-akrilészter kopolimereket, sztirol-butadién kopolimereket, vinil-acetát-olefinekkel és/vagy (met)akrilészterekkel képezett homo- és különösen kopolimerek, a vinil-propionát homo- vagy kopolimerek, (met)akrilsav-homo- vagy -kopolimereket stb. javasoltak (lásd például a DE-A 21 64 256 számú német szabadalmi irat 4. oldalát).
Az így előállított bevonatok azonban nem tudták megnyugtató módon megakadályozni a kationos komponensek áthatolását. A 446 720 számú svájci szabadalmi irat azt javasolja, hogy a vizes polimer diszperziókhoz olyan vízoldható sókat vagy savakat kell adni, amelyek az ásványi kötőanyag kationjaival nehezen oldódó sókat képeznek. Ezeknek az adalék anyagoknak azonban korlátozott a hatása, mert ezeket például az eső idővel kimossa a bevonatból, és így csak rövid ideig biztosítanak védelmet.
A DE-A 39 01 073 és DE-A 38 27 975 számú szabadalmi iratok az ásványi formatestek konzerválására a megfelelő felületeknek egy olyan vizes készítménnyel történő bevonását javasolják, ami kötőanyagként vizes polimer diszperziót tartalmaz, amely 0,5-5 tömeg% legalább egy akrilsav-, metakrilsav-, vinil-szulfonsav-, itakonsav-, krotonsav-, maleinsav-, fúmársavmonomert tartalmaz gyökösen kopolimerizált formában.
Hátrányos ezeknél az ásványianyag-formatesteknél, hogy konzerváló hatásuk sem teljesen kielégítő.
A jelen találmány feladata ezért olyan, javított, ásványi formatest konzerválására szolgáló eljárás rendelkezésre bocsátása volt, aminek nincsenek olyan hátrányai, mint a technika állása szerinti eljárásoknak.
Ennek megfelelően eljárást fejlesztettünk ki ásványi formatestek olyan vizes készítménnyel történő konzerválására, amely olyan vizes polimer diszperziót tartalmaz, melynek diszperz eloszlásban lévő P polimerizátuma gyökösen bepolimerizált formában etilénesen telítetlen savat és/vagy ilyen savkonjugált bázist tartalmaz, mely eljárás abban áll, hogy a vizes polimer diszperzió P polimerizátumaként legalább egy (I) általános képletű monomer polimerjét használjuk, mely képletben
HU 223 264 Bl n jelentése O-tól 2-ig terjedő szám,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy imino-(NH)-csoport és Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
Azok a polimer diszperziók, melyeknek diszpergált eloszlásban jelen lévő polimeije legalább egy, (I) általános képletű monomert tartalmaz, gyökösen polimerizált formában ismertek, és azokat például a DE-A 25 24 064 számú szabadalmi irat írja le, amely ezek filmjeit ragasztóanyagnak ajánlja. Az EP-B 95 695 számú európai szabadalmi irat legalább egy, gyökösen bepolimerizált (I) általános képletű monomert tartalmazó vizes polimerizátumdiszperziókat ír le hidraulikusan kötő anyagok módosítására. Ugyanez érvényes az EP-A 368 226 számú szabadalmi iratra vonatkozóan is. A DE-AS 19 32 395 számú szabadalmi irat (I) általános képletű monomereket gyökösen bepolimerizált formában tartalmazó vizes polimer diszperziókat ír le különféle anyagokból készült ásványi próbatestek bevonására.
A találmány szerinti előnyös (I) általános képletű monomerek a következők:
a) (II) képletű monomer (2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav) vagy ennek alkálifém- vagy ammóniumsója,
b) (III) képletű monomer [metakrilsav-(3-szulfo-propil)-észter] vagy ennek alkálifém- vagy ammóniumsója,
c) (IV) képletű monomer [akrilsav-(3-szulfo-propil)észter] vagy ennek alkálifém- vagy ammóniumsója,
d) (V) képletű monomer [metakrilsav-(2-szulfo-etil)észter] vagy ennek alkálifém- vagy ammóniumsója. Az (I) általános képletű monomerek alkálifémsói közül különösen a nátrium- és káliumsók alkalmasak.
A találmány szerint a felhasználandó vizes polimer diszperzióban diszperz eloszlásban lévő P polimerizátum a tömegére számítva előnyösen 0,5-5, előnyösebben 0,5-2, különösen előnyösen 0,5-1,5, és egész különösen előnyös módon 0,5-1 tömeg% legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz gyökösen polimerizált alakban.
A találmány szerint felhasználandó P polimerizátum előállítása célszerűen a gyökös polimerizáció módszerével történik, ahol az (I) általános képletű különböző monomerek közül komonomerként azok a monomerek jönnek számításba, amelyeknek legalább egy etilénesen telítetlen csoportja van. Ilyen monomerként alkalmasak például az olefinek, mint az etilén, a vinil-aromás monomerek, mint a sztirol, α-metil-sztirol, o-klór-sztirol vagy vinil-toluolok, a vinil-alkohol 1-18 szénatomos monokarbonsavakkal képezett észterei, mint a vinil-acetát, vinil-propionát, vinil-n-butirát, vinil-laurát, vinil-pivalát és vinil-sztearát, valamint a kereskedelemben kapható VEOVA® 9-11 monomerek (a VEOVA a Shell cég kereskedelmi áru elnevezése és olyan karbonsav-vinil-észter, amelyet Versatic®X-savakból állítanak elő). Előnyösek a 3-6 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen mono- és dikarbonsavak észterei, mint különösen az akrilsav, metakrilsav, maleinsav, fúmársav és itakonsav általában 1-12, előnyösen 1-8, és különösen 1-4 szénatomos alkoholokkal képezett észterei, mint különösen az akrilsav- és metakrilsav-metil-, etil-, -butil-, izobutil-, -terc-butil- és -2-etil-hexil-észter, a maleinsavdimetil-észter vagy maleinsav-butil-észter, az α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak nitriljei, mint az akrilnitril, valamint a 4-8 szénatomos konjugált diének, mint az 1,3-butadién és az izoprén. A nevezett monomerek képezik szabály szerint a fő monomereket, amelyek a polimerizálandó monomereknek normális körülmények között legalább 90 tömeg%-át alkotják. Ezeknek a monomereknek normál körülmények (25 °C, 1 atmoszféra nyomás) mellett szabály szerint kicsi az oldékonysága.
Az olyan monomerek, melyeknek az előbb említett körülmények között nagyobb az oldékonysága, például az α,β-monoetilénesen telítetlen mono- és dikarbonsavak, valamint ezek amidjai, például az akrilsav, metakrilsav, maleinsav, fúmársav, itakonsav, akrilamid, metakrilamid, továbbá a vinil-szulfonsav és vízoldható sói, mint az N-vinil-pirrolidon. Természetesen tekintetbe jönnek, mint lehetséges monomerek az előbb említett savak alkálifém- vagy ammóniumsói is, különösen nátriumfém- és káliumfémsói. Ezeket a monomereket, amelyeknek nagyobb a vízoldékonysága, normális esetben olyan mennyiségben polimerizáljuk be a P polimerizátumba, hogy mennyiségük a bepolimerizálandó (I) általános képletű monomerekkel együtt - a polimerizálandó monomerek mennyiségére számítva - ne lépje túl a 10 tömeg%-ot, előnyösen az 5 tömeg%-ot. Az ennél nagyobb ilyen monomermennyiségek általában csökkentik a találmány szerint konzerválandó bevonatok vízállóságát.
Az olyan monomereknek, amelyek szokásos módon növelik a vizes polimer diszperziók filmbevonatainak belső szilárdságát, normális körülmények között legalább két, nem konjugált etilénesen telítetlen kettős kötésük van. Ilyenek például a 3-10 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak N-alkiloil-amidjai, valamint ezek 1-4 szénatomos alkanolokkal képezett észterei, melyek közül egész különösen az N-metilolakrilamid és az N-metilol-metakrilamid előnyös, a két vinilcsoportot tartalmazó monomerek, valamint a két vinilidéncsoportot és két alkenilcsoportot tartalmazó monomerek. Különösen előnyösek itt a kétértékű alkoholok α,β-monoetilénesen telítetlen monokarbonsavakkal képezett diészterei, melyek közül az akrilsav és a metakrilsav az előnyös. Ilyen két, nem konjugált etilénesen telítetlen kettős kötést tartalmazó monomerek például az alkilén-glikol-diakrilátok és -dimetakrilátok, mint az etilénglikol-diakrilát, 1,3-butilén-glikol-diakrilát, 1,4-butilén-glikol-diakrilát, valamint propilénglikol-diakrilát, divinil-benzol, vinil-metakrilát, vinil-akrilát, allil-metakrilát, allil-akrilát, diallil-maleát, diallilfúmarát, metilén-bisz-akrilamid, ciklopentadienil-akrilát vagy a triallil-cianurát. E vonatkozásban különösen jelentősek a metakrilsav és akrilsav 1-8 szénatomos hidroxi-alkil-észterei is, mint a hidroxi-metil-, hidroxi-etil-, hidroxi-propil- vagy hidroxi-butil-akrilát és
HU 223 264 Bl
-metakrilát, valamint olyan vegyületek, mint a diaceton-akrilamid, acetil-acetoxi-etil-akrilát, illetve -metakrilát, az ureido-etil-metakrilát és akril-amido-glikolsav. Adott esetben olyan etilénesen telítetlen monomerek is kopolimerizálhatók, amelyek benzofenon- vagy acetofenonszármazékok és elektromágneses sugárzás hatására növelik vizes polimer diszperziók filmjének belső szilárdságát. Az előbb említett, belső szilárdságot növelő monomereket a polimerizálandó monomerek összmennyiségére számított, többnyire 10 tömeg%-ig, előnyösen 5 tömeg%-ig terjedő mennyiségben polimerizáljuk be.
Az így kapott vizes polimer diszperziók filmjeinek általában csökkentett elszennyeződési hajlama van.
További hatásos monomerekként például a polimerizálandó monomerek összmennyiségére számított 5 tömegéig, előnyösen 2 tömegéig terjedő mennyiségű etilénesen telítetlen szerves ónvegyületek kopolimerizálhatók, melyeket a DE-A 39 01 073 számú szabadalmi irat ír le. Az így előállított filmbevonatok biocid tulajdonságúak, és rajtuk például az algák kevésbé növekednek.
A találmány szerinti P polimerek előállítására előnyösen használható előnyös monomer-összetételek magukban foglalnak a 0,5-5 tömeg% mennyiségű (I) általános képletű monomereken kívül
- 70-99,5 tömegé 1-12 szénatomos alkanolokkal és/vagy sztirollal képezett akril- és/vagy metakrilsav-észtert,
- 70-99,5 tömeg% sztirolt és/vagy butadiént, vagy
- 70-99,5 tömeg% vinil-kloridot és/vagy vinilidén-kloridot, vagy
- 40-99,5 tömeg% vinil-acetátot, vinil-propionátot és/vagy etilént is.
Különösen fontosak a P polimerizátumok találmány szerinti eljárással történő előállítása szempontjából az olyan monomer-összetételek, amelyek:
- 90-99,5 tömeg%, 1-12 szénatomos alkanolokkal és/vagy sztirollal képezett akril- és/vagy metakrilsav-észtert,
- 0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert,
- 0-5 tömeg%, egy vagy több, 3-6 szénatomos, α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak, ilyen karbonsav-alkálifémsók, -ammóniumsók vagy -amidok csoportjába tartozó monomert, vagy
- 90-99,5 tömeg% sztirolt és/vagy butadiént,
- 0,5-5 tömeg% legalább egy (I) általános képletű monomert,
- 0-5 tömeg%, egy vagy több, a 3-6 szénatomos, α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak, ilyen karbonsav-alkálifémsók, -ammóniumsók vagy -amidok csoportjába tartozó monomert, vagy
- 90-99,5 tömeg% vinil-kloridot és/vagy vinilidén-kloridot,
- 0,5-5 tömeg% legalább egy (I) általános képletű monomert és
- 0-5 tömeg%, egy vagy több, a 3-6 szénatomos, α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak, ilyen karbonsav-alkálifémsók, -ammóniumsók vagy -amidok csoportjába tartozó monomert, vagy
- 90-99,5 tömeg% vinil-acetátot, vinil-propionátot és/vagy etilént,
- 0,5-5 tömeg% legalább egy, (I) általános képletű monomert és
- 0-5 tömeg%, egy vagy több, a 3-6 szénatomos, α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavak, ilyen karbonsav-alkálifémsók, -ammóniumsók vagy -amidok csoportjába tartozó monomert tartalmaznak.
További előnyös monomer-összetételként jön számításba a P polimer előállításánál az a monomerösszetétel, amely:
- 90-99,5 tömeg%, legalább egy, az akrilsav 1-8 szénatomos alkanolokkal képezett észteréből, a metakrilsav 1-8 szénatomos alkanolokkal képezett észteréből, sztirolból, a-metil-sztirolból, klór-sztirolból és vinil-toluolból álló csoportba tartozó monomert,
- 0,5-5 tömeg% legalább egy, (I) általános képletű monomert,
- 0-5 tömeg%, egy vagy több, az akrilsav, metakrilsav, itakonsav, e savak alkálifémsói, e savak ammóniumsói, az akrilamid- és metakrilamidcsoportba tartozó monomert tartalmaz.
Ezek közül a monomer-összetételek közül azok az előnyösek, amelyek nem tartalmaznak vinil-aromás monomereket.
Az előbbiekben említett monomer-összetételek mindegyike tartalmaz előnyös módon 0,5-2 tömeg%, előnyösebben 0,5-1,5 tömeg%, és különösen előnyösen 0,5-1 tömeg% (I) általános képletű monomert, ezek közül előnyös módon a 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsavat, ennek alkálifém- és/vagy ammóniumsóját alkalmazzuk.
Az Ullmanns: „Encyclopádie dér Technischen Chemie” kézikönyv szerint [19. köt., 4. kiad., Verlag Chemie Kiadó, Weinheim, (1980), 17-18. oldal] egy vizes polimer diszperzióból csak akkor képződik alkalmazható polimer film, ha a vizes polimer diszperzió úgynevezett minimális filmképzési hőmérséklete alacsonyabb, mint az alkalmazási hőmérséklet. A vizes polimer diszperzió minimális filmképzési hőmérséklete - mint ez a szakember számára ismeretes - például úgy befolyásolható, hogy a vizes polimer diszperzióhoz úgynevezett nehezen illó külső lágyítószereket, mint például ftálsav-észtereket vagy alacsony forráspontú szerves oldószereket adunk, ahol is az bizonyult előnyösnek, ha a 25 °C-on vízben kevéssé oldódó külső lágyítószereket 25 °C-on vízben jól oldódó filmképző segédanyagokkal kombináljuk. Viszonylag könnyen illó, filmképző segédanyagként többek között az etilénglikol, az 1,2-propándiol, a glicerin és más polialkoholok, az etilénglikol-monoetil-éter, etilénglikol-monobutil-éter, etilénglikol-hexil-éter, dietilénglikol-monometil-éter, dietilénglikol-monopropil-éter, dietilénglikol-monobutil-éter, dipropilénglikol-metil-éter, dipropi4
HU 223 264 Bl lénglikol-butil-éter, propilénglikol-terc-butil-éter, tripropilénglikol-metil-éter és más alifás glikoléterek, az etilénglikol-monoetil-acetát, a dietilénglikol-monobutil-éter-acetát, propilénglikol-monoetil-éter-acetát és egyéb alifás glikoléter-észterek, az adipinsav-diizobutil-észter, a borostyánkősav-diizobutil-észter, glutársav-diizobutil-észter, maleinsav-diizobutil-észter és más alifás dikarbonsav-diészterek, valamint az oldószer benzin jönnek számításba.
Nehezen illó, külső lágyítószerként többek között dimetil-ftalát, dibutil-ftalát, dioktil-ftalát és más ftálsavészterek, 2,2,2-trimetil-l ,3-pentándiol-monoizobutirát, a 6 számátlag propoxilezési fokú propoxilezett nkrezol, a 6 számátlag propoxilezési fokú propoxilezett p-krezol, valamint e két oligo(propilénglikol)-krezol-éter elegyei, a 3 számátlag propoxilezési fokú oligo(propilénglikol)-krezol-éterek, a 12 számátlag propoxilezési fokú oligo(propilénglikol)-krezol-éterek, valamint a 3-12 számátlag propoxilezési fokú oligo(propilénglikol)-alkil-fenil-éterek, aromás glikoléterek, p-toluolszulfonsav-etil-észterek, aromás szulfonsav-alkilészterek, a tributoxi-etil-foszfát, tributil-foszfát és más foszforsav-észterek jönnek számításba.
A filmképző segédanyagok külső lágyítószerré folyékonyan alakulnak át.
Előnyös módon a belső lágyítás elvét alkalmazzuk (ez természetesen külső lágyítással kombinált formában is történhet), vagyis a fentiekben említett lehetséges monomer-összetételeken belül olyat választunk, hogy a P polimerizátum statikus másodrendű átalakulási hőmérséklete („üvegesedési hőmérséklete”) lényegében megfeleljen a megkövetelt minimális filmképzési hőmérsékletnek. A Tg statikus másodrendű átalakulási hőmérsékleten itt az ASTM D 3418-82 módszer szerinti középhőmérsékletet értjük, amelyet differenciáltermál-analízissel DSC-módszerrel határozunk meg; [lásd az Ullmanns: Encyclopádie of Industrial Chemistry, VCH kiad., Weinheim, (1992), 169. oldalt, és Zosel Farben und Lack, 82. köt., 125-134. oldal (1976) közleményét is].
T. G. Fox szerint: Bull. Am. Phys. Soc. II. sorozat, 1. köt., 123. old. (1956) és az Ullmanns: Encyclopádie dér Technischen Chemie kézikönyv szerint, 4. kiad., 19. köt., Verlag Chemie kiad., Weinheim, 18. old. (1980) a statikus másodrendű átalakulási hőmérsékletre a legfeljebb gyengén térhálósított keverékpolimerek esetében jó közelítéssel a következő összefüggés érvényes:
ι _ χ1 χ2 χ
Tg'Tg1 +Tg2 +'Tgn ahol X1, X2...Xn az 1, 2...n monomer tömegtörtje és Tg1, Tg2...Tg az 1, 2...n monomereknek csak egyikéből felépülő polimerek másodrendű átalakulási hőmérséklete Kelvin-fokban. A legtöbb etilénesen telítetlen monomer ilyen homopolimerjének statikus másodrendű átalakulási hőmérséklete ismert (illetve egyszerű módon meghatározható önmagában ismert kísérleti módon), és azokat például J. Brandrup, Ε. H. Immergut, „Polymer Handbook” című műve, 1. kiad., J. Wiley Kiadó, New York, 1966; 2. kiad., J. Wiley Kiadó, New York, 1975; és 3. kiad.vJ. Wiley Kiadó, New York,
1989; valamint Ullmanns: „Encyckopádie of Industrial Chemistry” című műve, VCH Kiadó, Weinheim, 169. old. felsorolja. A statikus másodrendű átalakulási hőmérséklettel a szakember által ismert módon a találmány szerinti, konzerválandó bevonatoknak a fagy-harmat állósága is befolyásolható.
A találmány szerint felhasználandó P polimerizátumok vizes diszperziói filmjeinek statikus másodrendű átalakulási hőmérséklete (-10 °C)-(+50 °C), különösen előnyösen (+10 °C)-(+40 °C), és egészen különösen előnyösen (nagyobb, mint 20 °C)-(30 °C).
Megfelelő módon a találmány szerint felhasználandó P polimer monomer-összetétele előnyösen 40-60 tömeg% metil-metakrilátból [a) monomer], 40-60 tömeg% butil-akrilátból és/vagy 2-etil-hexil-akrilátból [b) monomer],
0,5-5 tömeg% legalább egy, (I) általános képletű monomerből [c) monomer],
0,5-5 tömeg% legalább egy, az akrilsav-, metakrilsav-, itakonsavcsoportba tartozó monomerből, ilyen savalkálifémsó- vagy ammóniumsó-monomerből, akrilamidból vagy metakrilamidból áll.
Az összes monomerelegy c) és d) monomertartalma előnyösen 6 tömeg% vagy ennél kevesebb, különösen előnyösen 3 tömeg% vagy ennél kevesebb.
A P polimernek a legalább egy etilénesen telítetlen csoportot tartalmazó monomerekből történő előállítása célszerűen a gyökös, vizes emulziós polimerizáció módszerével történik, vagyis szabály szerint gyökös polimerizációs iniciátorok, valamint diszpergálószerek jelenlétében, melyek diszpergált eloszlásban közvetlenül a vizes közegben vannak jelen (de a találmány szerinti vizes P polimer diszperzió felhasználása esetén egy szekunder diszperzióról is szó lehet; a szekunder diszperzió előállítását például az EP-A 320 864 számú szabadalmi irat írja le).
Ezt az előállítási módot sokszor leírták már, így azt a szakember jól ismeri [lásd például az „Encyclopádie of Polymer Scinece and Engineering” c. kézikönyvet, 8. köt., 659. old. (1987); D. C. Blackley: „High Polymer Latices” c. művét, 1. köt., 35. old. (1966); H. Warson: „The Applications of Synthetic Resin Emulsions” c. művét, 246. oldaltól, 5. fejezet, (1972); D. Diedrich: „Chemie in unserer Zeit” 24., 135-142. old., (1990); Emulsion Polymerization, Interscience Publishers kiad., New York (1965); a DE-A 40 03 422 számú német szabadalmi iratot; és F. Hölscher: „Dispersionen synthetischer Hochpolymerer” c. művét, Springer-Verlag kiad., Berlin, (1969)].
A vizes polimer diszperzióban diszpergált polimer részecskék méretét, vagyis azok átmérőjét - mint ezt a szakember ismeri - különösen a felhasznált diszpergálószer minősége és mennyisége szabja meg. Növekvő diszpergálószer-mennyiség mellett általában csökken a polimer részecskék átmérője. A diszpergált polimer részecskék átmérője szokásos módon 20-5000 nm, gyakran 10-1000 pm.
A találmány szerinti eljárásnál a felhasznált vizes polimer diszperzió részecskéinek szám szerinti átlag átmérője előnyös módon 80-400 nm, előnyösebben 100-300 nm, és különösen előnyösen 150-250 nm.
HU 223 264 Bl
Különösen előnyös az, ha a polimer részecskék szemcseméret-átmérőjének eloszlási görbéje több csúcsot tartalmaz, vagyis egynél több maximuma van. A maximumok száma előnyös módon 2, 3 vagy 4 [az eloszlási görbét kapillárhidrodinamikus frakcionálással (CHDF) határozzuk meg a J. of Colloid and Interface Science folyóirat, 135. köt. 165-177. old., (1990) szerint].
Diszpergálószerként mind a gyökös, vizes emulziós polimerizációknál szokásos módon használt védőkolloidok, mind emulgeátorok is szóba jönnek.
Alkalmas védőkolloidok például a poli(vinil-alkohol)-ok, a cellulózszármazékokat vagy vinil-pirrolidont tartalmazó kopolimerek. További alkalmas védőkolloidok részletes leírása található a Houben-Weyl: „Methoden dér Organischen Chemie” című kézikönyv XIV/1 kötetében: „Makromoleculare Stoffe” c. fejezet, Georg Thieme Verlag kiad., Stuttgart, 411-420. old., (1961). Használhatók természetesen emulgeátorokból és/vagy védőkolloidokból álló keverékek is. Előnyös módon diszpergálószerként kizárólag olyan emulgeátorokat használunk, melyeknek relatív molekulatömege a védőkolloidoktól különböző 2000 alatti, gyakran 1000 alatti. Ezek anionosak, kationosak vagy nemionosak lehetnek. Felületaktív anyagok keverékének használata esetén magától értetődően az egyes komponenseknek egymással összeférhetőknek kell lenniük, amit kétséges esetekben néhány elővizsgálattal lehet megvizsgálni. Az anionos emulgeátorok egymással és nemionos emulgeátorokkal általában összeférhetők. Ugyanez érvényes a kationos emulgeátorokra is, míg az anionos és a kationos emulgeátorok egymással többnyire nem összeférhetők. Használható emulgeátorok például az etoxilezett mono-, di- és trialkil-fenolok (etoxilezési fok: 3-100; 4-12 szénatomos alkilcsoport), az etoxilezett alkoholok (etoxilezési fok: 3-100; 8-18 szénatomos alkilcsoport), valamint az alkil-szulfátok alkálifém- és ammóniumsói (8-16 szénatomos alkilcsoport), a kénsav-félészterek alkálifém- vagy ammóniumsói, vagy etoxilezett alkoholok egyszerű foszforsav-észterei (etoxilezési fok: 3-100; 12-18 szénatomos alkilcsoport), és etoxilezett alkil-fenolok egyszerű foszforsav-észterei (etoxilezési fok: 3-100; 4-12 szénatomos alkilcsoport, alkil-szulfonsavak egyszerű foszforsav-észterei (12-18 szénatomos alkilcsoport), és alkil-aril-szulfonsavak egyszerű foszforsav-észterei (9-18 szénatomos alkilcsoport). Egyéb alkalmas emulgeátorok, mint a szulfo-borostyánkősav-észterek találhatók a Houben-Weyl: „Methoden dér Organischen Chemie” c. kézikönyv, XIV/1. köt., „Makromolekulare Stoffe” c. fejezetében, Georg Thieme Verlag kiad., Stuttgart, 192-200. old., (1961).
Alkalmas határfelületileg aktív anyagoknak bizonyultak továbbá a (II) általános képletű vegyületek, melyek képletében A1 és A2 jelentése hidrogénatom vagy 4-24 szénatomos alkilcsoport, és egyidejűén nem hidrogénatom mind a kettő, és N, valamint M jelentése alkálifémion és/vagy ammóniumion lehet. Az A1 és A2 szubsztituensek jelentése a (II) általános képletben előnyösen 6-18 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport vagy hidrogénatom, és különösen 6, 12 és szénatomos alkilcsoport, mimellett nem mindkét A1 és A2 szubsztituens jelentése hidrogénatom egyidejűleg. N és M jelentése előnyösen nátrium-, kálium- vagy ammóniumion, különösen előnyös módon nátriumatom. Különösen előnyösek az olyan (II) általános képletű vegyületek, melyek képletében N és M jelentése nátriumion, A1 jelentése 12 szénatomos alkilcsoport és A2 jelentése hidrogénatom vagy A* szubsztituens. Gyakran alkalmazunk olyan technikai keverékeket, amelyek 50-90 tömeg% monoalkilezett termékmennyiséget tartalmaznak, például Dowfax® 2A1 típusú, Dowfax 3B2 vagy Dowfax 8390 típusú terméket, amelyek a Dow Chemical Company kereskedelmi védjegyzett termékei. A (II) általános képletű vegyületeket a találmány szerinti eljárásnál előnyösen magukban vagy különösen előnyös módon etoxilezett zsíralkoholokkal és/vagy oxo-alkoholokkal (etoxilezési fok: 3-50; 8-36 szénatomos alkilcsoport) képezett keverék alakjában, mint diszpergálószereket használjuk fel. A (II) általános képletű vegyületek például az US-A 4 269 749 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi iratból ismertek, és kaphatók a kereskedelemben.
A felhasznált diszpergálószer mennyisége általában 0,5-6, előnyösen 1-3 tömeg%, a gyökösen polimerizálandó monomerek mennyiségére számítva.
Gyökös polimerizációs iniciátorokként minden olyan iniciátor számításban jöhet, amely képes egy gyökös, vizes emulziós polimerizációt megindítani. Szó lehet itt úgy peroxidokról, például alkálifém-peroxo-diszulfátokról, mint azovegyületekről is. Gyakran használunk olyan kombinált rendszereket, amelyek legalább egy szerves redukálószerből és legalább egy peroxidból és/vagy hidroperoxidból állnak, mint terc-butil-hidroperoxidból és hidroxi-metánszulfínsavból vagy hidrogén-peroxidból és aszkorbinsavból, és sokszorosan kombinált rendszerekből, melyek ezenkívül kis mennyiségben olyan, a polimerizációs közegben oldható fémvegyületet tartalmaznak, amelynek fémkomponense többféle vegyértékű alakban léphet fel, mint például aszkorbinsav/vas(II)-szulfát/hidrogén-peroxid, ahol az aszkorbinsav helyett gyakran alkalmazunk hidroxi-metánszulfínsav-nátriumsót, nátrium-szulfítot, nátriumhidrogén-szulfitot vagy nátrium-diszulfitot, és a hidrogén-peroxid helyett terc-butil-hidroperoxidot vagy alkálifém-peroxi-diszulfátot és/vagy ammónium-peroxidiszulfátot. Vízoldható vas(II)só helyett gyakran használunk vízoldható Fe/V só kombinációt. A felhasznált gyökös iniciátorrendszerek mennyisége előnyösen a polimerizálandó monomerek összmennyiségére számítva 0,1-2 tömeg%-ot tesz ki.
A molekulatömeg szabályozására molekulatömegszabályozó szereket, mint merkaptánokat, például merkapto-etanolt vagy tioglikolsav-észtereket is használunk a polimerizáció folyamán.
A polimerizálási nyomás és a polimerizálási hőmérséklet meglehetősen alsórendűbb jelentőségű. Általában szobahőmérséklet és 100 °C közötti, előnyösen 50 °C és 95 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Megemelt vagy csökkentett nyomás alkalmazása lehetséges, úgyhogy a polimerizálási hőmérséklet a 100 °C-ot
HU 223 264 Bl túl is lépheti, elérheti a 130 °C-ot. Előnyös módon könnyen illó monomereket, mint etilént, butadiént vagy vinil-kloridot használunk megemelt nyomáson végzett polimerizációnál.
A P polimerek előállításánál a gyökös, vizes emulziós polimerizációt előnyösen az adagolásos módszerrel végezzük. Ez azt jelenti, hogy a monomerek túlnyomó részét a végbement polimerizáció mértékének megfelelően folyamatosan adagoljuk. A monomereket emulzió formájában adagoljuk, vagyis a polimerizálandó monomerek össztömegéből, a víz egy részéből, valamint a felhasználandó emulgeátorok egy részéből egy vizes emulziót képezünk, amelyet a monomerfogyás mértéke szerint folyamatosan adagolunk a polimerizálóedénybe (emulzióadagolásos eljárás). Annak formája és módja, hogy a gyökös iniciátorrendszert a találmány szerinti gyökös, vizes emulziós polimerizációnál hogyan juttatjuk a polimerizálóedénybe, a találmány szerinti eljárás eredményessége szempontjából alárendeltebb jelentőségű. Az iniciátorrendszert egészében bekészíthetjük a polimerizálóedénybe, vagy a fogyásának mértéke szerint folyamatosan vagy szakaszosan adagolhatjuk a gyökös, vizes emulziós polimerizáció folyamán. Ez részleteiben az átlag szakember számára ismert, és az iniciátorrendszer kémiai minőségétől, valamint a polimerizálási hőmérséklettől függ.
Az emulzióadagolási eljárást előnyösen a következő módon végezzük. A polimerizálóedénybe betápláljuk a felhasználandó víz mennyiségének 10-50 tömeg%-át, valamint a felhasználandó diszpergálószer mennyiségének a 0-50 tömeg%-át, és azt a kívánt polimerizálási hőmérséketre melegítjük. A polimerizálandó monomerek összmennyiségéből, a diszpergálószer megmaradt mennyiségéből és az összesen felhasználandó vízmennyiség 10-50 tömeg%-ából egy monomer emulziót készítünk, ami az 1 hozzátáplálandó anyagot képezi. A felhasználandó polimerizációs iniciátor összes mennyiségét feloldjuk az összesen felhasználandó vízmennyiség 10-20 tömeg%-ában. Ez az oldat képezi a 2 hozzátáplálandó anyagot. Ezután a polimerizáció hőmérsékletére melegített, előre betáplált anyaghoz hozzáadjuk az 1 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át és a 2 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömegárát, és az így kapott elegyet a benne lévő monomerek legalább 80 mol%-ának, előnyösen legalább 90 mol%-ának lereagálásáig polimerizáljuk. Ezután az 1 és 2 hozzátáplálandó anyagok maradék mennyiségét (a polimerizációs reakció előrehaladásának mértéke szerint) külön-külön, folyamatosan a reakcióelegybe tápláljuk. Adott esetben ezt követően a polimerizáció teljessé tétele érdekében még utópolimerizációt végzünk. Egészen különösen előnyös módon az emulziós polimerizálási eljárást úgy hajtjuk végre, hogy a reaktorba előre betáplált anyag az összes bepolimerizálandó (I) általános képletű monomermennyiségnek még legalább egy részét magában foglalja, és az (I) általános képletű monomerek teljes mennyiségének csak a maradékát tápláljuk be 1 hozzátáplálandó emulzióanyagként.
Az (I) általános képletű monomereknek ez az előre betáplált mennyisége a betáplálandó (I) általános képletű monomerek összmennyiségének 5-100 tömeg%-át, előnyösen 20-90 tömeg%-át, különösen előnyös módon 40-80 tömeg%-át képezi. Az ennél az eljárásmódnál kapott, a találmány szerint felhasználandó vizes polimer diszperziók azzal tűnnek ki, hogy a polimerizátumrészecskék diszperz eloszlásának megnövelt stabilitása van.
Továbbá az (I) általános képletű monomerek bepolimerizált mennyiségével, valamint azoknak az előre betáplált mennyiség és a hozzátáplált mennyiség közötti megosztásával a kapott vizes polimer diszperzió tág határok között egyszerű módon, célszerűen befolyásolható (egy kisebb előre betáplált mennyiség esetén kisebb a folyással szembeni ellenállás, egy nagyobb előre betáplált mennyiség esetén nagyobb a folyással szembeni ellenállás). A kapott vizes polimer diszperzió 50 térfogat%-os szilárdanyag-tartalma esetén például 20-1000 mPas dinamikus viszkozitás (250 s~* nyírósebesség és 1 atm. mellett a DIN 53 019 szerinti módszerrel állítható be célszerűen).
A hozzátáplálási eljárásnál előnyös polimerizációs iniciátor a nátrium-peroxo-diszulfát és a polimerizálási hőmérséklet előnyös módon 75-95 °C. A polimerizációt szabály szerint inertgáz-atmoszféra alatt végezzük.
A találmány szerinti P polimer számátlag-molekulatömege szokásos módon 2xl04-2xl06, előnyösen 2,5χ105-7,5χ105. A találmány szerinti P polimer átlag-molekulatömegének egy könnyen meghatározható mértéke a polimer K-értéke. A K-érték egy relatív viszkozitásszám, amelyet a DIN 53 726 szerinti módszer analógiájára határozunk meg. Ez az érték egy tiszta oldószer folyási sebességét fejezi ki a polimer ezzel az oldószerrel készített oldatának folyási sebességéhez viszonyítva, és a polimer átlag-molekulatömegét jellemzi. Egy magas K-érték nagy átlag-molekulatömegnek felel meg [lásd: Cellulosechemie, 13. köt., (1932) 58-64. old., továbbá Kirk-Othmer: „Encyclopedia of Chemical Technology” c. kézikönyvét, 23. köt., 967-968. oldal].
A találmány szerinti P polimerek K-értéke [23 °Con, 0,5 tömeg%-os dimetil-formamíd (DMF)-oldatban] többnyire 50-110, előnyösen 60-100, különösen előnyösen 75-97 és egészen különösen előnyösen 80-90.
A találmány szerinti P polimerizátum előállítása előnyösen gyökös, vizes emulziós polimerizációval történik úgy, hogy a vizes diszpergálóközeg pH-értéke kisebb, mint 6. Alkálifém-hidroxid és/vagy ammóniumhidroxid hozzáadásával azután a vizes diszpergálóközeg pH-ját 6-10-re, előnyösen 7-9-re állítjuk be. Az ilyen megemelt pH-jú vizes diszpergálóközegű polimer diszperziók különösen alkalmasak a találmány szerinti konzerválást célokra. A találmány szerinti eljárással felhasználandó vizes polimer diszperziók szilárdanyag-tartalma szokásos módon 20-60 tömeg%.
A P polimer vizes diszperziója a találmány szerinti eljárás keretében mind önmagában, mind adalék anyagokkal ellátott formában ásványi formatest konzerválására használható fel. Ilyen adalék anyag lehet: valamilyen aromás keton, mint a DE-A 38 28 795 számú szabadalmi irat szerinti benzofenon, mint fotoiniciátor an7
HU 223 264 Bl nak érdekében, hogy elektromágneses sugárzás hatására térhálósodást égünk el, vagy egy vízben oldódó dihidrazid a DE-A 39 01 073 számú szabadalmi iratnak megfelelően abban az esetben, ha a P polimer bepolimerizált karbonilesoportokat tartalmazó monomereket tartalmaz.
Különösen gyakran használjuk fel konzerválásra a P polimer vizes diszperzióját pigmentált alakban. Színezőpigmentek például a titán-dioxid és a vas-oxid.
Továbbá pigmentként (sokszor töltőanyagoknak nevezetten) szóba jönnek például a bárium-szulfát, talkum, csillám, kalcium-karbonát, dolomit, kvarchomok és ezek keverékei. A P polimer vizes diszperziójához közvetlenül a kritikus pigmenttérfogat-koncentráció határig teijedő mennyiségben adhatók pigmentek. Térfogatmennyiségük a találmány szerinti alkalmazandó készítmény összmennyiségére számítva 15-45 térfogat%. Továbbá, a találmány szerinti eljáráshoz felhasznált vizes P polimer diszperzió egyéb segédanyagokat, mint például nedvesítőszereket, gombásodást gátló szereket, habzásgátló szereket, viszkozitásnövelő szereket, fagyásgátló szereket, futtatást elősegítő szereket is tartalmazhat a szokásos mennyiségben.
A konzerválásra felhordandó vizes polimer készítmény mennyisége szokásos módon 100-700 g/m2 (nedves állapotban számítva). A felhordás önmagában ismert módon szórással, spatulyázással, bedörzsöléssel, hengerléssel vagy öntéssel történhet. Lényeges, hogy a találmány szerinti eljárás már kikeményedett és éppen frissen elkészített (úgynevezett „zöld”) ásványi formatesteken is alkalmazható. Különösen olyan ásványi formatestek konzerválására alkalmas, amelyek kötőanyagként cementet tartalmaznak (úgynevezett betonkövek). Különösen előnyös módon gátolja meg a betonkövek „kivirágzását”. Ez utóbbiakat cementhabarcsokból állítják elő, melyeknek konzisztenciája lehetővé teszi a végleges alakadást. Kikeményítésük többnyire 40 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten történik. A beton tetőfedő köveket alakadás (például extrúzióval végzett alakadás) után, de szabály szerint a kikeményedés előtt felületükön egy, a találmány szerinti vizes készítményréteggel vonjuk be, majd 6-12 órán át a fent nevezett hőmérsékleten működő kikeményítőkamrákban tároljuk. Ez alatt az idő alatt kikeményednek, és egyben a rétegelőmassza egy konzerválófilmmé alakul. Ezután a kikeményedés után egy további rétegelőmasszát hordunk fel, és azt megszárítjuk.
Példák
A) A találmány szerinti vizes P polimer diszperziók (ED), valamint összehasonlító diszperziók (VD) előállítása
VD1: Egy 3 liter térfogatú polimerizálóedénybe
570 g vizet és 4 g 35 tömeg%-os etoxilezett nonil-fenol-kénsav-félésztert (etoxilezési fok: 25) töltöttünk (ez utóbbi az 1 emulgeátoroldat), majd ezt 80 °C-ra melegítettük.
Egy első számú, keverővei ellátott adagolóedénybe 1 hozzátáplálandó anyagként egy monomer emulziót készítettünk:
590 g vízből, g 1 emulgeátoroldatból,
560 g sztirolból és 840 g butil-akrilátból.
Egy második adagolóedényben elkészítettük a 2 hozzátáplálandó anyagot:
g nátrium-peroxo-diszulfátból és
200 g vízből.
Az előre betáplált, 80 °C-ra melegített anyaghoz egyszerre hozzáadtunk 80 g 1 hozzátáplálandó anyagot és 12 g 2 hozzátáplálandó anyagot, és az elegyet 80 °C-on 15 percig polimerizáltuk. Ezután az 1 és 2 hozzátáplálandó anyagok többi mennyiségét a 80 °C-os hőmérséklet fenntartása mellett, egyidejű megkezdéssel 3 óra alatt (külön-külön) folyamatosan beadagoltuk. Ezt követően még 1 órán át 80 °C-on polimerizáltunk. Ezután az elegyet 25 °C-ra hűtöttük le, és a vizes diszpergálóközeg pH-értékét 25 tömeg%-os vizes ammónium-hidroxid-oldattal 8-ra emeltük. Ezután az elegyhez 60 °C-on a diszpergált polimer tömegére számított 0,5 tömeg% benzofenont adtunk.
A kapott VD1 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,1 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 64, és a film Tgértéke 3 °C volt.
EDI: Úgy jártunk el, mint a VD1 esetében, de az előre betáplált anyag még 5,6 g 50 tömeg%-os vizes 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsavat, és az 1 hozzátáplált anyag még 22,4 g 50 tömeg%-os vizes 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsavat (AMPS) is tartalmazott.
A kapott EDI vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,3 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 61 volt, és a film Tg-értéke 4 °C.
VD2: Úgy jártunk el, mint a VD1 esetében, de a polimerizálási hőmérséklet 90 °C volt. Ezenkívül benzofenont nem kevertünk bele, és az előre betáplált, valamint a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
előre betáplált anyag: 570 g víz és 3 g, a Dowfax 2A1 típusú termékben lévő emulgeátor 45 tömeg%-os vizes oldata (ez a 2 emulgeátoroldat);
hozzátáplált anyag:
630 g víz, g 2 emulgeátoroldat,
630 g sztirol,
770 g 2-etil-hexil-akrilát és 35 g akrilsav;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott VD2 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,4 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tö8
HU 223 264 ΒΙ meg%-os DMF-es oldatban) 66 volt, és a film Tg-értéke +6 °C.
ED2: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de az hozzáadagolásnál a 35 g akrilsavat ezzel egyenlő tömegmennyiségű 2-akril-amido-2metil-propánszulfonsavval helyettesítettük. A kapott vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,2 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%os DMF-es oldatban) 71 volt, és a film Tgértéke +5 °C.
VD3: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
580 g víz és 3 g 2 emulgeátoroldat;
hozzátáplált anyag:
603 g víz, g 2 emulgeátoroldat,
420 g metil-metakrilát,
490 g n-butil-metakrilát,
490 g n-butil-akrilát és g akrilsav;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és
200 g víz.
A kapott VD3 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,2 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 82, és a film Tgértéke 11 °C.
ED3: Úgy jártunk el, mint a VD3 esetében, de az
I hozzátáplált anyagban a 35 g akrilsavat 28 g AMPS-sel helyettesítettük. Ezenkívül az előre betáplált anyaghoz 7 g AMPS-t adtunk. A kapott vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,2 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 79, és a film Tg-értéke
II °C.
VD4: Úgy jártunk el, minta VD2 esetében, de a polimerizálási hőmérséklet 85 °C volt, és a pH-érték megemelése ammónium-hidroxid helyett 20 tömeg%-os vizes KOH-oldattal történt. Ezenkívül az előre betáplált és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
549 g víz, g etoxilezett (telített 13 szénatomos oxo-alkohol-kénsav-félészter-nátriumsó 30 tömeg%os vizes oldata (etoxilezési fok: 20) (ez a emulgeátoroldat) és g etoxilezett, telített 13/15 szénatomos oxo-alkohol-kénsav-félészter-nátriumsó-keverék (etoxilezési fok: 30), (ez a 4 emulgeátoroldat);
hozzátáplált anyag:
558 g víz, g 3 emulgeátoroldat, g 4 emulgeátoroldat,
700 g metil-metakrilát,
700 g butil-akrilát, g 50 tömeg%-os vizes alkil-amid-oldat és g 50 tömeg%-os vizes vinil-szulfonsavoldat;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és
200 g víz.
A kapott VD4 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 52,5 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os vizes DMF-es oldatban) 63, és a film Tg-értéke 17 °C.
ED4: Úgy jártunk el, mint a VD4 esetében, de a g 50 tömeg%-os vizes vinil-szulfonsav-oldatot 28 g 50 tömeg%-os vizes AMPS-oldattal helyettesítettük. A kapott vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 52,3 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °Con, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 77, és a film Tg-értéke 19 °C.
ED5: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
556 g víz, g etoxilezett 13/15 szénatomos oxo-alkohol-elegy egyszerű foszforsav-észtere ammóniumsójának 25 tömeg%-os vizes oldata (etoxilezési fok: 15), (ez az 5 emulgeátoroldat), g etoxilezett nonil-fenol 40 tömeg%-os vizes oldata (etoxilezési fok: 50), (ez a 6 emulgeátoroldat), és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
575 g víz,
73,5 g 5 emulgeátoroldat, g 6 emulgeátoroldat,
700 g metil-metakrilát,
700 g 2-etil-hexil-akrilát, g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED5 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,3 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 83, és a film Tgértéke 3 °C.
ED6: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
502 g víz, g 2 emulgeátoroldat, g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tÖmeg%-os vizes oldata;
HU 223 264 Bl hozzátáplált anyag:
523 g víz, g 2 emulgeátoroldat,
780 g metil-metakrilát,
720 g n-butil-akrilát, g 50 tömeg%-os vizes akrilamidoldat és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED6 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 54,2 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 93, a film Tgértéke 28 °C.
ED7: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de a polimerizálási hőmérséklet 85 °C volt. Ezenkívül az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
534 g víz, g 2 emulgeátoroldat, g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
552 g víz, g 2 emulgeátoroldat, g etoxilezett, 12/14 szénatomos, telített zsíralkoholelegy kénsav-félészter-nátriumsó 28 tömeg%-os vizes oldata (etoxilezési fok: 3), (ez a 7 emulgeátoroldat),
742 g metil-metakrilát,
658 g butil-akrilát, g metakrilsav és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát,
200 g víz.
A kapott ED7 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 54,4 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 97, a film Tgértéke 26 °C.
ED8: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, a polimerizálási hőmérséklet 85 °C volt, a pH-érték megemelését 20 tömeg%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal végeztük. Ezenkívül az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
előre betáplált anyag:
471 g víz, g 1 emulgeátoroldat, g 4 emulgeátoroldat és 14 g 50 tömeg%-os vizes AMPS-oldat;
hozzátáplált anyag:
486 g víz, g 1 emulgeátoroldat, g 4 emulgeátoroldat,
675 g metil-metakrilát,
575 g butil-akrilát, g metakrilsav és g 50 tömeg%-os vizes metakrilamidoldat;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és
190 g víz.
A kapott ED8 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 52,6 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 87, és a film Tgértéke 29 °C.
ED9: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de az előre betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt: előre betáplált anyag:
568 g víz;
hozzátáplált anyag:
587 g víz, g 3 emulgeátoroldat,
700 g sztirol,
700 g butil-akrilát és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-ammóniumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED9 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,1 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 60, és a film Tgértéke 16 °C volt.
ED10: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de a betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
573 g víz, g 2 emulgeátoroldat és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-nátriumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
594 g víz, g 2 emulgeátoroldat,
780 g metil-metakrilát,
720 g butil-metakrilát, g 50 tömeg%-os vizes akrilamidoldat és g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-ammóniumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 300 g víz.
A kapott ED 10 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,3 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 84 volt, és a film Tg-értéke 21 °C.
ED11: Úgy jártunk el, mint a VD2 előállításánál, a polimerizálási hőmérséklet azonban 80 °C volt, a betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő:
HU 223 264 Bl betáplált anyag:
564 g víz, g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-ammóniumsó 50 tömeg%-os vizes oldata;
hozzátáplált anyag:
583 g víz, g 3 emulgeátoroldat,
650 g vinil-acetát,
750 g butil-akrilát, g 50 tömeg%-os vizes akrilamidoldat, g 2-akril-amido-2-metil-propánszulfonsav-ammóniumsó 50 tömeg%-os vizes oldata, hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED 11 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,2 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 78 volt, és a film Tg-értéke -5 °C.
EDI2: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de a betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
betáplált anyag:
581 g víz, g 3 emulgeátoroldat, g akrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
601 g víz, g 3 emulgeátoroldat,
1120 g butil-metakrilát,
280 g butil-akrilát, g akrilsav, g 50 tömeg%-os vizes akrilamidoldat és g akrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED 12 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,5 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 81 volt, és a film Tg-értéke 12 °C.
ED13: Úgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de a betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
betáplált anyag:
593 g víz, g 2 emulgeátoroldat, g 4 emulgeátoroldat és g metakrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
613 g víz, g 2 emulgeátoroldat,
700 g metil-metakrilát,
700 g butil-akrilát, g metakrilsav, g metakrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és
200 g víz.
A kapott ED13 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,5 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 82 volt, és a film Tg-értéke 16 °C.
ED14: Ugyanúgy jártunk el, mint a VD2 esetében, de a betáplált anyag és a hozzátáplált anyagok összetétele a következő volt:
betáplált anyag:
573 g víz, g metakrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
592 g víz, g 5 emulgeátoroldat,
728 g metil-metakrilát,
672 g 2-etil-hexil-akrilát és g metakrilsav-3-szulfo-propil-észter-káliumsó;
hozzátáplált anyag:
g nátrium-peroxo-diszulfát és 200 g víz.
A kapott ED14 vizes polimer diszperzió szilárdanyag-tartalma 50,5 tömeg% volt. A diszpergált polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os DMF-es oldatban) 82 volt, és a film Tg-értéke 8 °C.
B) Rétegelési vizsgálat beton formatesteken
Az A) pont alatti vizes polimer diszperziókat vízzel tömeg% polimertartalomra hígítottuk. Ezután a diszperziókhoz a vizes polimer diszperzióra számított 40 tömeg% kereskedelemben szokásos habzásgátló anyagot adtunk.
Az így kapott rétegelőanyaggal „zöld” beton formatestek egyik alapfelületét szórópisztollyal (körülbelül 2 bar nyomással) egyenletesen permeteztük addig, míg 120 g/m2 nedves anyagot hordtunk fel rájuk.
A „zöld” beton formatesteket, mint 30 χ 20 χ 1,8 cm méretű lapos köveket egy olyan habarcs extrúziója útján állítottuk elő, amely (1,3 mm-ig terjedő szemcseméretű) homokból és cementből (1:3 tömegarányban), valamint vízből 0,4 víz/cement tömegarányban állítottunk elő, ahol a homok vas-oxid-pigmenttel feketére volt színezve. Kikeményítés céljából a bevonattal ellátott beton formatesteket klímaszekrényben 30 percig 50%-os relatív nedvességtartalom mellett 60 °C hőmérsékleten szárítottuk. Ezután azokat a beton formatesteket, melyek rétegelése benzofenont tartalmazott, egy klímaszabályozott térben 10 W-os UV-lámpával 10 percig megvilágítottuk. Azokat a beton formatesteket, amelyek benzofenont nem tartalmaztak, megfelelő módon 10 percig szabályozott klímájú térben tároltuk. Ezután a beton formatesteket 2,5 órán át még egyszer 60 °C-on és 50% relatív nedvességtartalmú térben, majd ezt követően még egyszer 3 órán át 60 °C-on és 95% relatív nedvességtartalom mellett klímaszekrényben 24 órán át tároltuk. Ezután a kő bevonattal ellátott oldalát 7 napon
HU 223 264 Bl át 60 °C-os vízgőz hatásának tettük ki. Ezután szobaklímán végzett 24 órás szárítás után a bevonatot vizuálisan minősítettük. Az eredményeket a következő táblázat tünteti fel az A) pont szerinti, mindenkori polimer diszperzió szerint, számértékek formájában. Az egyes számértékek a megfigyelt kivirágzási foknak az alábbiak szerint felelnek meg:
0=nincs kivirágzás
1=igen kevés kivirágzás
2=kevés ki virágzás
3=számos kivirágzás
4=sok ki virágzás
5=nagyon sok kivirágzás
Táblázat
Felhasznált vizes polimcrízáció A kivirágzás minősítése
I VD1 3
1 EDI 0
| VD2 3
I ED2 1
| VD3 5
I ED3 0
VD4 5
ED4 1
1 ED5 0
ED6 0
ED7 0
ED8 0
[ ED9 2
I ED10 0
I ED11 0
1 ED12 0
| ED13 0
1 ED14 0
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (32)

1. Eljárás ásványi formatest konzerválására az ásványi formatest felületének vizes készítménnyel történő rétegelése útján, ami olyan vizes polimer diszperzióból áll, melynek diszperz eloszlásban lévő P polimeije gyökösen bepolimerizált alakban legalább egy etilénesen telítetlen savat és/vagy annak konjugált bázisát foglalja) magában, azzal jellemezve, hogy a vizes polimer diszperzió P polimerje gyökösen polimerizált alakban legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz, mely képletben n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű monomereknek legalább egyike (la) képletű vegyület, vagy ennek alkálifémvagy ammóniumsója.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű monomernek legalább egyike (Ib) képletű vegyület, vagy ennek alkálifémvagy ammóniumsója.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű monomereknek legalább egyike (Ic) képletű vegyület, vagy ennek alkálifémvagy ammóniumsója.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű monomereknek legalább egyike (ld) képletű vegyület, vagy ennek alkálifémvagy ammóniumsója.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a diszperz eloszlásban lévő P polimer a tömegére számítva 0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz gyökösen polimerizált alakban.
7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a diszperz eloszlásban lévő P polimer a tömegére számítva 0,5-2 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz gyökösen polimerizált alakban.
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
70-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint sztirolt vagy 1-12 szénatomos alkanolokkal képezett akrilsav- vagy metakrilsav-észtert tartalmaz.
9. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
70-99,6 tömeg%, legalább egy monomert, mint szűrőit vagy butadiént tartalmaz.
10. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
70-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint vinilkloridot vagy vinilidén-kloridot tartalmaz.
11. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
HU 223 264 Bl
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
40-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint vinilacetátot, vinil-propionátot vagy etilént tartalmaz.
12. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
90-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint sztirolt vagy 1-12 szénatomos alkanolokkal képezett akrilsav- vagy metakrilsav-észtert,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
0-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint 3-6 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavat, ilyen karbonsav-alkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót vagy ilyen karbonsavamidot tartalmaz.
13. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
90-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint sztirolt vagy butadiént,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
0,5-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint
3-6 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavat, ilyen karbonsav-alkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót vagy ilyen karbonsavamidot tartalmaz.
14. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
90-99,5 tömeg% vinil-kloridot és/vagy vinilidén-kloridot,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
0-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint 3-6 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavat, ilyen karbonsav-alkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót vagy ilyen karbonsavamidot tartalmaz.
15. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
90-99,5 tömeg% vinil-acetátot, vinil-propionátot és/vagy etilént,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
0-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint 3-6 szénatomos α,β-monoetilénesen telítetlen karbonsavat, ilyen karbonsav-alkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót vagy ilyen karbonsavamidot tartalmaz.
16. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
90-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint
1-8 szénatomos alkanolokkal képezett akrilsav-észtert, 1-8 szénatomos alkanolokkal képezett metakrilsav-észtert, sztirolt, α-metil-sztirolt, o-klór-sztirolt vagy vinil-toluolokat,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert,
0-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint akrilsavat, metakrilsavat, itakonsavat, ilyen karbonsavalkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót, akrilamidot vagy metakrilamidot tartalmaz.
17. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer gyökösen polimerizált alakban
40-60 tömeg% metil-metakrilátot,
40- 60 tömeg% n-butil-akrilátot, 2-etil-hexil-akrilátot vagy ilyen keveréket,
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert és
0,5-5 tömeg%, legalább egy monomert, mint akrilsavat, metakrilsavat, itakonsavat, ilyen karbonsavalkálifémsót, ilyen karbonsav-ammóniumsót, akrilamidot vagy metakrilamidot tartalmaz.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer vizes polimer diszperziójából készített film statikus másodrendű átalakulási hőmérséklete -10 °C és +50 °C között van.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer vizes polimer diszperziójának szám szerinti átlag polimer részecskeátmérője 80 és 400 nm között van.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer részecskeátmérő gyakoriságeloszlási görbéjének egynél több maximuma van.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer vizes polimer diszperziója a gyökös, vizes emulziós polimerizáció módszerével állítható elő, melynek során:
a) az összesen felhasználandó víz 10-50 tömeg%-át, valamint az összesen felhasználandó diszpergálószer 0-50 tömeg%-át egy polimerizálóedénybe tápláljuk be, és a polimerizálási hőmérsékletre melegítjük;
b) a polimerizálandó monomerek összmennyiségéből, a diszpergálószer maradék mennyiségéből és az összesen felhasználandó víz 10-50 tömeg%-ából egy monomer emulziót készítünk, ami az 1 hozzátáplálandó anyagot képezi,
c) a felhasználandó polimerizációs iniciátor összmennyiségét az összesen felhasználandó víz 1-20 tömeg%ában oldjuk, és így a 2 hozzátáplálandó anyagot képezzük,
d) a polimerizáció-hőmérsékletre melegített betáplált anyaghoz hozzáadjuk az 1 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át és a 2 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át, és az így kapott elegyet a benne lévő monomerek legalább 80 mol%-ának lereagálásáig polimerizáljuk, majd
HU 223 264 Bl
e) ezután az 1 és a 2 hozzátáplálandó anyagok maradék mennyiségét a polimerizáció folytatása mellett külön-külön folyamatosan betápláljuk a polimerizálóedénybe.
22. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer vizes diszperziójaként a polimer olyan diszperzióját használjuk, amely a gyökös, vizes emulziós polimerizáció módszere szerint oly módon állítható elő, hogy:
a) az összesen felhasználandó víz 0-50 tömeg%-át, az összesen felhasználandó diszpergálószer 0-50 tömeg%-át és az (I) általános képletű polimerizálandó monomereknek legalább egy részét egy polimerizálóedénybe tápláljuk be, és a polimerizálási hőmérsékletre melegítjük,
b) az (I) általános képletű polimerizálandó monomerek összmennyiségének megmaradt részéből, a többi polimerizálandó monomer teljes mennyiségéből, a diszpergálószer maradék mennyiségéből és az összes felhasználandó víz 10-50 tömeg%-ából egy monomer emulziót készítünk, ami egy 1 hozzátáplálandó anyagot képez,
c) a felhasználandó polimerizációs iniciátor összmennyiségét feloldjuk az összes felhasználandó víz 10-20 tömeg%-ában, és így egy 2 hozzátáplálandó anyagot képezünk,
d) a polimerizáció-hőmérsékletre melegített betáplált anyaghoz hozzáadjuk az 1 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át és a 2 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át, és az így kapott elegyet a benn lévő monomerek legalább 80 mol%-ának lereagálásáig polimerizáljuk, majd
e) ezután az 1 és 2 hozzátáplálandó anyagok maradék mennyiségét külön-külön folyamatosan a polimerizálóedénybe tápláljuk.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) általános képletű polimerizálandó monomer polimerizálóedénybe előre betáplált mennyisége az (I) általános képletű polimerizálandó monomer összmennyiségének 20-90 tömeg%-a.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg% dimetil-formamidos oldatban) 50 és 100 között van.
25. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer K-értéke (23 °C-on, 0,5 tömeg%-os dimetil-formamidos oldatban) 75 és 95 között van.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a P polimer vizes diszperziójának pH-értéke 6 és 10 között van.
27. Vizes polimer diszperzió alkalmazása ásványi formatest bevonására, azzal jellemezve, hogy olyan polimer diszperziót használunk fel, melynek diszperz eloszlásban lévő P polimeije legalább egy, (I) általános képletű monomert tartalmaz gyökösen polimerizált formában, mely képletben n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
28. Ásványi formatest, azzal jellemezve, hogy felületén olyan bevonat van, amelynek kötőanyaga gyökösen polimerizált formában legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz, mely képletben n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport, és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
29. Vizes polimer diszperzió, azzal jellemezve, hogy úgy állítható elő, hogy legalább egy (I) általános képletű monomert, ahol n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport, legalább egy etilénesen telítetlen csoporttal rendelkező monomerelegyet a gyökös, vizes emulziós polimerizáció módszerével a következőképpen polimerizálunk:
a) az összesen felhasználandó víz 10-50 tömeg%-át, az összes felhasználandó diszpergálószer 0-50 tömeg%-át és a polimerizálandó (I) általános képletű monomerek összmennyiségének legalább egy részét betápláljuk egy polimerizálóedénybe, és a polimerizálás hőmérsékletére melegítjük,
b) a polimerizálandó (I) általános képletű monomerek összmennyiségének maradék részéből, a többi polimerizálandó monomer összes mennyiségéből, a diszpergálószer maradék részéből és az összesen felhasználandó vízmennyiség 10-50 tömeg%-ából egy monomer emulziót készítünk, ami az 1 hozzátáplálandó anyagot képezi,
c) a felhasználandó polimerizációs iniciátor összmennyiségét feloldjuk az összes felhasználandó vízmennyiség 1 -20 tömeg%-ában, és így egy 2 hozzátáplálandó anyagot állítunk elő,
d) a polimerizálási hőmérsékletre melegített betáplált anyaghoz hozzáadjuk az 1 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át és a 2 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át, és az így kapott elegyet a benne lévő monomerek legalább 80 mol%-át kitevő mennyiségben polimerizáljuk, és
e) ezután a polimerizáció folytatása mellett a polimerizálóedénybe külön-külön folyamatosan beadagoljuk az 1 és 2 hozzátáplálandó anyagok maradék mennyiségét.
30. Eljárás vizes polimer diszperzió előállítására legalább egy (I) általános képletű - ahol n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport 14
HU 223 264 Bl monomert magában foglaló, legalább egy etilénesen telítetlen csoportot tartalmazó monomerek elegyének gyökös, vizes emulziós polimerizációja útján, azzal jellemezve, hogy a polimerizációt a következőképpen végezzük:
a) az összesen felhasználandó víz 10-50 tömeg%-át, az összes felhasználandó diszpergálószer 0-50 tömeg%-át és a polimerizálandó (I) általános képletű monomerek összmennyiségének legalább egy részét betápláljuk egy polimerizálóedénybe, és a polimerizálás hőmérsékletére melegítjük,
b) a polimerizálandó (I) általános képletű monomerek összmennyiségének maradék részéből, a többi polimerizálandó monomer összes mennyiségéből, a diszpergálószer maradék részéből és az összesen felhasználandó vízmennyiség 10-50 tömeg%-ából egy monomer emulziót készítünk, ami az 1 hozzátáplálandó anyagot képezi,
c) a felhasználandó polimerizációs iniciátor összmennyiségét feloldjuk az összes felhasználandó vízmennyiség 1-20 tömeg%-ában, és így egy 2 hozzátáplálandó anyagot állítunk elő,
d) a polimerizálási hőmérsékletre melegített betáplált anyaghoz hozzáadjuk az 1 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át és a 2 hozzátáplálandó anyag 1-10 tömeg%-át, és az így kapott elegyet a benne lévő monomerek legalább 80 mol%-át kitevő mennyiségben polimerizáljuk, és
e) ezután a polimerizáció folytatása mellett a polimerizálóedénybe külön-külön folyamatosan beadagoljuk az 1 és 2 hozzátáplálandó anyagok maradék mennyiségét.
31. Vizes polimer diszperzió, azzal jellemezve, hogy filmjének statikus másodrendű átalakulási hőmérséklete magasabb mint +20 °C és +50 °C között van, és diszperz eloszlásban lévő P polimeije gyökösen polimerizált formában tartalmaz:
90-99,5 tömeg%, legalább egy monomert, mint
1-8 szénatomos alkanollal képezett akrilsav-észtert, 1-8 szénatomos alkanollal képezett metakrilsav-észtert, sztirolt, α-metil-sztirolt, o-klór-sztirolt vagy vinil-toluolokat,
0-5 tömeg%, egy vagy több monomert, mint akrilsavat, metakrilsavat, itakonsavat, ilyen sav-alkálifémsót, ilyen sav-ammóniumsót, akrilamidot vagy metakrilamidot, és
0,5-5 tömeg%, legalább egy (I) általános képletű monomert, mely képletben n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
32. Vizes polimer diszperzió, azzal jellemezve, hogy diszperz eloszlásban lévő P polimeije gyökösen polimerizált formában legalább egy (I) általános képletű monomert tartalmaz, mely képletben n jelentése 0,1 vagy 2,
R1, R2, R3 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy metilcsoport,
X jelentése oxigénatom vagy (NH) iminocsoport és
Y jelentése hidrogénatom, alkálifématom vagy ammóniumcsoport.
HU 223 264 Bl Int. CU: C 04 B 41/48
R1 O R2
CH2=C—C—X—e(CH2)n SO3® Y® R3 (I)
O CH3
II I
CH2=CH—c— NH—C—CH2-SO3H CH3 (la)
CH3O
I II
CH2=C—C—o—CH2—CH2-CH2-SO3H (lb)
II
CH2=CH—C—O—CH2—CH2-CH2-SO3H (Ic )
CH3O
I II
CH2=C—c—o—CH2—CH2-SO3H (Id )
HU9801806A 1995-04-15 1996-04-04 Eljárás ásványi formatest konzerválására HU223264B1 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE19514266A DE19514266A1 (de) 1995-04-15 1995-04-15 Verfahren zur Konservierung eines mineralischen Formkörpers
PCT/EP1996/001481 WO1996033143A1 (de) 1995-04-15 1996-04-04 Verfahren zur konservierung eines mineralischen formkörpers

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP9801806A2 HUP9801806A2 (hu) 1999-03-29
HUP9801806A3 HUP9801806A3 (en) 1999-11-29
HU223264B1 true HU223264B1 (hu) 2004-04-28

Family

ID=7759799

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9801806A HU223264B1 (hu) 1995-04-15 1996-04-04 Eljárás ásványi formatest konzerválására

Country Status (15)

Country Link
US (2) US6306460B1 (hu)
EP (1) EP0821660B2 (hu)
JP (1) JP4183747B2 (hu)
KR (1) KR19980703881A (hu)
CN (1) CN1181750A (hu)
AT (1) ATE283247T1 (hu)
AU (1) AU5399396A (hu)
CZ (1) CZ296444B6 (hu)
DE (2) DE19514266A1 (hu)
DK (1) DK0821660T4 (hu)
HR (1) HRP960169A2 (hu)
HU (1) HU223264B1 (hu)
PL (1) PL191596B1 (hu)
SI (1) SI0821660T2 (hu)
WO (1) WO1996033143A1 (hu)

Families Citing this family (28)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE19705753A1 (de) * 1997-02-14 1998-08-20 Basf Ag Emulgatorsystem für die wässrige Emulsionspolymerisation
DE19732621A1 (de) * 1997-07-29 1999-02-04 Basf Ag Verwendung von strahlungshärtbaren Zubereitungen für die Beschichtung von mineralischen Formkörpern
DE19749642A1 (de) * 1997-11-10 1999-05-12 Basf Ag Verwendung von wässrigen Zubereitungen, die als filmbildenden Bestandteil ein Copolymer P enthalten
DE19810052A1 (de) * 1998-03-09 1999-09-16 Basf Ag Verfahren zur Beschichtung mineralischer Formkörper
DE19810050A1 (de) 1998-03-09 1999-09-16 Basf Ag Verwendung von wässrigen filmbildenden Zubereitungen auf der Basis von Copolymeren von Methacrylsäurealkylestern
DE19833917A1 (de) * 1998-07-28 2000-02-03 Basf Ag Wässrige Zubereitungen, die wenigstens ein Polymer P als filmbildenden Bestandteil enthalten
DE19845999A1 (de) * 1998-10-06 2000-04-13 Basf Ag Verwendung von wässrigen filmbildenden Zubereitungen zur Beschichtung mineralischer Formkörper
MXPA01003663A (es) * 2000-04-26 2002-06-04 Rohm & Haas Composicion acuosa de revestimiento bloqueador de manchas.
US6756459B2 (en) * 2000-09-28 2004-06-29 Rohm And Haas Company Binder compositions for direct-to-metal coatings
DE102004014287A1 (de) * 2004-03-22 2005-10-06 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polymerschäumen auf Basis von Polykondensations-Reaktivharzen
BRPI0622303B1 (pt) * 2005-04-18 2016-03-01 Basf Se copolímeros cp na forma de um polímero obtido por polimerização com radical de pelo menos três monômeros m diferentes monoetilenicamente insaturados
WO2009080614A1 (de) * 2007-12-21 2009-07-02 Basf Se Wässrige polymerisatdispersionen, verfahren zu deren herstellung und deren verwendung
WO2010121976A2 (en) * 2009-04-22 2010-10-28 Akzo Nobel Chemicals International B.V. Dispersants for agricultural applications
WO2011162740A1 (en) 2010-06-21 2011-12-29 Basf Se Sound damping compositions and methods for application and use
DE102010047923B4 (de) * 2010-10-08 2014-09-11 Ingenieurbüro Schießl Gehlen Sodeikat GmbH Verwendung eines Mittels zum Vermindern von Dunkelverfärbungen an Sichtbetonoberflächen
WO2012084737A1 (de) 2010-12-21 2012-06-28 Basf Se Mehrstufige polymerisatdispersionen, verfahren zu deren herstellung und deren verwendung
US8754151B2 (en) 2010-12-21 2014-06-17 Basf Se Multistage polymer dispersions, processes for preparing them, and use thereof
RU2674410C2 (ru) * 2012-06-05 2018-12-07 Басф Се Применение многостадийных полимерных дисперсий для нанесения покрытий на металлические листы
AU2014323535B2 (en) 2013-09-18 2018-05-10 Holcim Technology Ltd Peel and stick roofing membranes with cured pressure-sensitive adhesives
US10065394B2 (en) 2014-03-07 2018-09-04 Firestone Building Products Co., LLC Roofing membranes with pre-applied, cured, pressure-sensitive seam adhesives
US10808047B2 (en) 2015-08-21 2020-10-20 G&P Holding, Inc. Silver and copper itaconates and poly itaconates
EP3365309B1 (en) 2015-10-20 2019-09-25 Basf Se Coating compositions for coating fibre cement board
EP3433098A1 (en) 2016-03-25 2019-01-30 Firestone Building Products Co., LLC Fully-adhered roof system adhered and seamed with a common adhesive
DK3498783T3 (da) 2017-12-14 2021-05-17 Monier Roofing Gmbh Tagsten med en belægning og fremgangsmåde til belægning af en tagsten
EP4093718A1 (en) 2020-01-22 2022-11-30 Celanese International Corporation Roofing tile coating compositions
EP4136130A1 (en) 2020-04-17 2023-02-22 Basf Se Aqueous polymer dispersions
JP2022022502A (ja) * 2020-06-24 2022-02-07 アイカ工業株式会社 壁面に意匠性を付与する水系塗材組成物
WO2023180120A1 (en) * 2022-03-23 2023-09-28 Sika Technology Ag Use of adhesives, sealants, or coatings on green concrete and other highly alkaline substrates

Family Cites Families (27)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE95695C (hu)
US2726230A (en) * 1950-11-24 1955-12-06 Goodrich Co B F Preparation of plastic condensable alkyl acrylate polymers and subsequent elasto-condensation thereof
US3043790A (en) 1957-09-20 1962-07-10 Du Pont Butadiene-styrene copolymer-cement composition and method of preparation
US3239479A (en) 1961-01-23 1966-03-08 Dow Chemical Co Cement compositions containing a polymer latex
US3196122A (en) 1964-02-14 1965-07-20 Master Mechanics Company Cementitious compositions containing acrylic ester polymers
CH446720A (de) 1965-07-23 1967-11-15 Ebnoether Marcel Kunststoffdispersion
FR1536863A (fr) 1966-09-16 1968-08-16 Bayer Ag Polymères contenant des groupes acide sulfonique
US3617368A (en) 1968-11-08 1971-11-02 Dow Chemical Co Process for preparing inherently colloidally stable interpolymers in aqueous dispersion and products coated therewith
US3637432A (en) 1969-10-02 1972-01-25 Dow Chemical Co Preparation of inherently colloidally stable interpolymer latexes by a continuous addition polymerization technique and articles coated therewith
BE793048A (fr) 1971-12-23 1973-06-20 Wacker Chemie Gmbh Procede evitant les phenomenes d'efflorescence sur les dalles de couverture en beton
DE2250517B2 (de) 1972-10-14 1979-11-22 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Kontinuierliche Herstellung von wäßrigen Dispersionen von VinylesterÄthylen-Mischpolymerisaten
GB1505558A (en) 1974-05-20 1978-03-30 Oleag Ag Cement bound construction material
US4012560A (en) 1974-05-31 1977-03-15 Monsanto Company Articles coated with pressure-sensitive interpolymers containing 2-acrylamido-2-methylpropanesulfonic acid
US3931087A (en) 1974-05-31 1976-01-06 Monsanto Company Pressure-sensitive emulsion interpolymers containing 2-acrylamido-2-methylpropanesulfonic acid and having glass transition temperatures in the range of -15° to -75°C
AT359907B (de) 1977-12-30 1980-12-10 Perlmooser Zementwerke Ag Moertel- oder betonmischung
JPS5544273A (en) 1978-09-25 1980-03-28 Niko Denshi Kk Rule set system for code converter
DE3035375A1 (de) * 1980-09-19 1982-05-06 Röhm GmbH, 6100 Darmstadt Emulgiermittelfreie waessrige kunststoffdispersion
DE3220384A1 (de) * 1982-05-29 1983-12-01 Hoechst Ag, 6230 Frankfurt Waessrige kunststoffdispersion auf basis eines copolymers von olefinisch ungesaettigten verbindungen
JPS6234947A (ja) * 1985-08-08 1987-02-14 Sanyo Chem Ind Ltd 水分散型樹脂組成物
DE3827975A1 (de) 1988-08-18 1990-03-01 Basf Ag Verfahren zur verhinderung von ausblueherscheinungen auf mineralischen substraten
DE3838294A1 (de) 1988-11-11 1990-05-17 Basf Ag Waessrige kunstharzdispersionen
DE3901073A1 (de) 1989-01-16 1990-07-19 Basf Ag Betondachstein
DE4021502A1 (de) * 1990-07-05 1992-01-16 Basf Ag Mit copolymerfilmen beschichteter betonstein
DE4212325C2 (de) 1992-04-13 1994-05-05 Hoechst Ag Verfahren zur Herstellung von Betonformkörpern mit verbesserter Säurebeständigkeit sowie Verwendung der danach hergestellten Betonformkörper
DE4317035A1 (de) 1993-05-21 1994-11-24 Basf Ag Wäßrige Polymerisatdispersionen
DE4317036A1 (de) 1993-05-21 1994-11-24 Basf Ag Polymerisatpulver
FR2732260B1 (fr) * 1995-04-03 1997-05-09 Rhone Poulenc Chimie Procede de projection de beton ou de mortier

Also Published As

Publication number Publication date
DE59611149D1 (de) 2004-12-30
AU5399396A (en) 1996-11-07
KR19980703881A (ko) 1998-12-05
US6569970B2 (en) 2003-05-27
EP0821660A1 (de) 1998-02-04
HRP960169A2 (en) 1998-02-28
PL322775A1 (en) 1998-02-16
EP0821660B2 (de) 2008-08-13
JP4183747B2 (ja) 2008-11-19
PL191596B1 (pl) 2006-06-30
CZ326297A3 (cs) 1998-06-17
DE19514266A1 (de) 1996-10-17
SI0821660T1 (en) 2005-04-30
ATE283247T1 (de) 2004-12-15
US20020007005A1 (en) 2002-01-17
CZ296444B6 (cs) 2006-03-15
EP0821660B1 (de) 2004-11-24
DK0821660T3 (da) 2004-12-27
SI0821660T2 (sl) 2009-02-28
HUP9801806A3 (en) 1999-11-29
US6306460B1 (en) 2001-10-23
WO1996033143A1 (de) 1996-10-24
CN1181750A (zh) 1998-05-13
HUP9801806A2 (hu) 1999-03-29
DK0821660T4 (da) 2009-01-19
JPH11503710A (ja) 1999-03-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU223264B1 (hu) Eljárás ásványi formatest konzerválására
AU2008340157B2 (en) Aqueous polymer dispersions, method for the production and use thereof
EP1420033B1 (de) Schutzkolloidstabilisierte Polymerisate in Form deren wässrigen Dispersionen und in Wasser redispergierbaren Pulver
US6075075A (en) Use of aqueous polymer dispersions for modifying mineral building materials
DE10317882A1 (de) Redispersionspulver-Zusammensetzung mit abbindebeschleunigender Wirkung
WO2000002967A1 (de) Wässrige, pigmenthaltige polymerzubereitungen
US7445849B2 (en) Concrete moldings with a high gloss, their production and use
US6531179B2 (en) Use of aqueous polymer dispersions for modifying mineral coatings for concrete moldings
US6162505A (en) Coating mineral moldings
EP1062186B1 (de) Verwendung von wässrigen filmbildenden zubereitungen auf der basis von copolymeren von methacrylsaurealkylestern zur beschichtung von mineralischen formkörpern
EP0982279A1 (de) Wässrige Zubereitungen, die ein Polymer als filmbildenden Bestandteil und einen anionischen Emulgator enthalten
DE19749643A1 (de) Dispersionsfarben, die als Bindemittel mit Carbonylgruppen funktionalisierte Polymere enthalten
EP1315687B1 (de) Formkörper mit einer tonmineralischen beschichtung
JP4785323B2 (ja) 水性ポリマー組成物
JP2004508266A (ja) クレーから成るポリマー変性成形体
DE19810053A1 (de) Verfahren zum Neutralisieren von wässrigen Dispersionen von filmbildenden Copolymerisaten und so erhältliche Beschichtungen

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20040227