HU222763B1

HU222763B1 - Eljárás mechanikus rögzítőelemek előállítására

Info

Publication number: HU222763B1
Application number: HU9903357A
Authority: HU
Inventors: David Andrae Justmann
Original assignee: Kimberly-Clark Worldwide, Inc.
Priority date: 1996-07-22
Filing date: 1997-06-19
Publication date: 2003-10-28
Also published as: KR100439554B1; WO1998003140A1; KR20000067969A; CO4700407A1; CZ18699A3; AU713187B2; AU3485197A; ES2193387T3; DE69721279T2; NZ333531A; PL331416A1; AR007901A1; HUP9903357A2; TR199900068T2; IL127354A0; RU2176493C2; JP2000514694A; SK170998A3; CN1226153A; PL187038B1

Abstract

A találmány tárgya eljárás mechanikus rögzítőelemek (66)előállítására, amelynek során meghatározott hosszméretű ésszélességméretű összetett szövetet készítenek, amelyen első mechanikusrögzítőelemet hordozó szövet van, amelynek első és második, egymássalszemközti hosszirányú oldalsó rész közötti alaprétegén az alapréteggelegyütt kialakított, az alapréteg síkjából kiálló első mechanikusrögzítőelemek vannak, amelyek összekapcsolhatóan vannak kialakítva egykiválasztott, együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel; azösszetett szövetet, egymást nem keresztező, legalább első és másodikhullámos, az összetett szövet (22) középrésze (28) mentén húzódó,lényegében hosszirányú és hullámvonalú csíkot (80) képező osztóvonal(62, 62a) mentén felosztják; és az összetett szövetről eltávolítják ahullámos csíkot (80). A találmány szerinti eljárásnál az elsőmechanikus rögzítőelem szövetéhez az oldalsó részekből oldaliránybankinyúló hordozószövetrészt, a hordo- zószövetrészhez pedigoldalirányban kinyúló oldallaprészanyagokat (74, 76) csatlakoztatnak;az osztóvonalakat (62, 62a) úgy vezetik, hogy azok ismételtenkeresztezik az első mechanikus rögzítőelem-szövet teljes oldalirányúszélességét (104); az első hullámos osztóvonalnak (62) több első belsődomború íve (114) és külső homorú íve (115) van, amelyek az összetettszövet hossza mentén váltogatják egymást; és a második hullámososztóvonalnak (62a) több második belső domború íve (114a) és külsőhomorú íve (115a) van, amelyek az összetett szövet hossza menténváltogatják egymást; és az első és második hullámos osztóvonal (62,62a) belső domború ívei (114, 114a) nem nyúlnak bele az oldallaprészek(74, 76) területére. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás mechanikus rögzítőelemek előállítására, ezen belül pedig eljárás olyan termék előállítására, amelynek oldallapjához fogófüllel ellátott mechanikus rögzítőrendszer csatlakozik.

A hagyományos abszorbens termékeket, mint például az eldobható pelenkákat rugalmas derékrésszel gyártják. Van olyan termék is, amelyiknek nyújtható külső borítása van, amely rugalmas szövetanyagból, például nemszőtt réteget tartalmazó rugalmasan ragasztott rétegelt anyagból készül. Más hagyományos pelenkáknak rugalmas vagy nem rugalmas oldallapja van, amely a polimer fóliából készült külső borítás oldalsó széléhez csatlakozik, ahol az oldallapokhoz rögzítők vagy rögzítőfülek kapcsolódnak, amelyekkel a pelenka a viselő testén rögzíthető. A rögzítőfüleken mechanikus rögzítőelemek, mint például egy horgos-hurkos rögzítőrendszer komplementer elemei lehetnek.

Kiválasztott körvonalú széllel rendelkező alakos oldallapokkal ellátott rögzítőrendszerű termékek kialakításához hagyományos eljárásokat alkalmaztak. Bizonyos eljárásoknál az oldallap anyagának középtartományánál, amelyhez mechanikus rögzítőelemek csíkjai vannak rögzítve, eltávolítanak egy folytonosan kivágott csíkot. A hagyományos eljárásoknál, mint például a fentinél lényeges hátrányok mutatkoznak meg, ha nagy sebességű gyártósorokon alkalmazzák. Például a gyártási elrendezés nagy mennyiségben igényli az oldallap hozzávezetését, ami magas költséget és nem kívánt vastagságot eredményez. Az eljárások olyan rögzítőkonstrukciókat eredményeztek, amelyeknek nincs kellő integritása, túl vastagok vagy nehezen kezelhetők a következő műveletek során. Ennek eredményeként nehéz volt olyan eljárást találni, amely lehetővé tette volna olyan mechanikus rögzítőrendszerek megbízható és hatékony gyártását, amelyek a kívánt körvonallal és tulajdonságokkal rendelkeztek. Ezért igény mutatkozott egy jobb gyártási eljárás iránt, amely lehetővé teszi a megbízhatóbb és olcsóbb rögzítőrendszerrel ellátott termékek hatékonyabb gyártását.

A találmány kidolgozása során olyan, mechanikus rögzítőelemek gyártására alkalmas eljárásból indultunk ki, amelynek során meghatározott hosszméretű és szélességméretű összetett szövetet készítenek, amelyen első mechanikus rögzítőelemet hordozó szövet van, amelynek első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó rész közötti alaprétegén az alapréteggel együtt kialakított, az alapréteg síkjából kiálló első mechanikus rögzítőelemek vannak, amelyek összekapcsolhatóan vannak kialakítva egy kiválasztott, együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel;

az összetett szövetet, egymást nem keresztező, legalább első és második hullámos, az összetett szövet középrésze mentén húzódó, lényegében hosszirányú és hullámvonalú csíkot képező osztóvonal mentén felosztják; és az összetett szövetről eltávolítják a hullámos csíkot. Ilyen megoldást ismertet például a WO 96/03952 számú nemzetközi közzétételi irat.

A találmány szerinti eljárásnál az első mechanikus rögzítőelem szövetéhez az oldalsó részekből oldalirányban kinyúló hordozószövetrészt, a hordozószövetrészhez pedig oldalirányban kinyúló oldallaprészanyagokat csatlakoztatunk;

az osztóvonalakat úgy vezetjük, hogy azok ismételten keresztezik az első mechanikus rögzítőelem szövet teljes oldalirányú szélességét;

az első hullámos osztóvonalnak több első belső domború ívet és külső homorú ívet alakítunk ki, amelyek az összetett szövet hossza mentén váltogatják egymást; és a második hullámos osztóvonalnak több második belső domború ívet és külső homorú ívet alakítunk ki, amelyek az összetett szövet hossza mentén váltogatják egymást; és az első és második hullámos osztóvonalat úgy alakítjuk ki, hogy belső domború ívei nem nyúlnak bele az oldallaprészek területére.

A találmány szerinti rögzítőelemeket úgy is előállíthatjuk, hogy először az első mechanikus rögzítőelemeket hordozó, lényegében folytonos szövetet állítjuk elő, és azt később, vagy más helyen dolgozzuk fel összetett rögzítőszövetté.

Ugyancsak előnyös a találmány szerinti eljárás olyan megvalósítása, amelynél egyszerre több párhuzamos összetett rögzítőszövetcsíkot hozunk létre. Ilyenkor a mechanikus rögzítőelemeket hordozó rétegek között középső oldallaprészeket helyezünk el, és az eljárás végén az egyes összetett rögzítőszöveteket a középső oldallaprészen átvezetett osztóvonal mentén szétválasztjuk.

A találmány egyik előnyös kiviteli példájánál a rögzítőelemeket az összetett szövet szegmensekre osztásával állítjuk elő, és lehetséges olyan kialakítás is, ahol a külső homorú ívek átnyúlnak az oldallaprészek területére.

A találmány szerinti eljárás különböző változatai olyan javított eljárást adnak meg rögzítőrendszerek gyártására, ahol a rögzítőfülek formájának megfelelő megválasztásával könnyebbé tehető a szétnyitás, miközben megtartható a biztonságos rázás, és nem kell tartani a korai véletlen szétnyílástól. A találmány szerinti eljárással a rögzítőrendszer nagy sebességgel gyártható, és az eredő rögzítőiül biztonságosabban és hatékonyabban állítható elő. Ennek eredményeként a találmány szerinti eljárással és annak előnyös változataival hatékonyabb és megbízhatóbb rögzítőrendszer készíthető az abszorbens termékekhez. Az így előállított termék és rögzítőrendszer minősége állandóbb, és megjelenése is bizalomgerjesztőbb.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egy részének sematikus térbeli vázlata, a

2. ábra a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egy másik részének sematikus térbeli vázlata, a

3. ábra a találmány szerinti eljárással előállított összetett szövet felépítésének felülnézeti vázlata, a

4. ábra a 3. ábra szerinti összetett szövet oldalnézeti keresztmetszeti vázlata, az

HU 222 763 Bl

5. ábra többszörös összetett szövet előállítására alkalmas találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés sematikus térbeli vázlata, a

6. ábra egy másik összetett szövet felépítésének felülnézeti vázlata, és a

7. ábra a 6. ábra szerinti összetett szövet oldalnézeti keresztmetszeti vázlata.

A találmány szerinti eljárást és berendezést az alábbiakban abszorbens termékekhez, például eldobható abszorbens termékekhez alkalmas rögzítőrendszerek gyártásával kapcsolatban ismertetjük részletesebben. Az ilyen termékek a viselő testére vagy annak közelébe helyezhetők annak érdekében, hogy felfogják a test különféle váladékait és kiválasztási termékeit. Ezeket a termékeket egy meghatározott idejű használat után eldobják és nem tisztítják az újrahasználat érdekében. Míg a jelen leírás elsősorban pelenkákra hivatkozik, a szakember számára nyilvánvaló, hogy a találmány más termékeknél, mint például sapkáknál, köntösöknél, kendőknél, takaróknál, felnőtt inkontinenciatermékeknél, egészségügyi kendőknél, gyermek átszoktatónadrágoknál, és más termékeknél is alkalmazható.

A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható abszorbens termékek, mint például eldobható pelenkák rögzítőrendszerének gyártásánál. Egy ilyen pelenkának első derékszalagrésze, hátsó derékszalagrésze, valamint az első derékszalagrészt és a hátsó derékszalagrészt egymással összekötő köztes része van. Az abszorbens terméknek általában alsó rétege, és az alsó réteggel szemközti folyadékáteresztő felső rétege van. A felső réteg és az alsó réteg között abszorbens test helyezkedik el. Az abszorbens tennék első derékszalagrészének és/vagy hátsó derékszalagrészének mindkét oldalirányban szemközti szegélyrészéhez rögzítőrendszer csatlakozik. A rögzítőrendszerhez oldallapelem csatlakozhat, amely legalább a termék keresztiránya mentén rugalmasan nyújtható. Az oldallapok mindegyikéhez rögzítőfül csatlakozik, amely lehetővé teszi az abszorbens termék rögzítését a viselőn.

Rugalmas oldallapokat és különbözőképpen kialakított rögzítőfüleket tartalmazó abszorbens termékek megismerhetők például T. Roessler és társai 168,615 számú (Dinamikusan illeszkedő pelenka), valamint A. Long és társa 603,477 számú (Mechanikus rögzítőrendszer megfogófüllel) szabadalmi bejelentéséből. Rögzítőrendszerek gyártására alkalmas eljárások megismerhetők T. Roessler és társai US 5,399,219 lajstromszámú (Eljárás rögzítőrendszer előállítására dinamikusan illeszkedő pelenkához) szabadalmi leírásából, vagy D. Fries 286,086 számú (Eljárás rugalmas fülrészek összeállítására), valamint D. Fries és társa 08/415,383 számú (Eljárás laminált szalag összeállítására) szabadalmi bejelentéséből. Ezekre a bejelentésekre a leírásban csupán utalással hivatkozunk és azok tartalmát nem ismertetjük részletesebben.

A találmány új eljárást ad meg meghatározott összetett rögzítőelemmel ellátott rögzítőrendszerek előállítására. A találmány szerinti eljárás alapján lehetőség van kiválasztott termékek, például rögzítőrendszerrel ellátott rugalmas eldobható pelenkák előállítására is. Az 1.

és 2. ábrán a találmány szerinti eljárás végrehajtására alkalmas 20 berendezés részletei láthatók, amellyel a 3. és 4. ábrán példaképpen bemutatott első mechanikus rögzítőelemet, például 24 horgos anyagot magában foglaló 22 összetett szövet, és abból 66 rögzítőelemek készíthetők. Az első mechanikus rögzítőelemnek alaprétege, például horgos 26 alaprétege van, amelynek hosszirányú és egymással szemköztes 30 és 32 oldalsó részei vannak. A 26 alaprétegen mechanikus rögzítőelemek, például 54 horgos elemek vannak, amelyek a 26 alapréteggel együtt vannak kialakítva, és kiállnak a 26 alapréteg alapsíkjából. Az első mechanikus rögzítőelemek összekapcsolhatók egy együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel, mint például egy szokásos hurkos anyaggal. Az első mechanikus rögzítőelemszövetnek a hordozószövetből oldalirányban kinyúló része, mint például 38 és 40 hordozószövetrésze van, amelyek az első mechanikus rögzítőelemszövet 30 és 32 oldalsó részénél szélesebben kinyúlnak. Pontosabban, a 38 hordozószövetrész a 30 oldalsó részen nyúlik túl, és a 40 hordozószövetrész a 32 oldalsó részen nyúlik túl oldalirányban. A 38 és 40 hordozószövetrészhez oldallaprész, mint például 74 első oldallaprész és 76 második oldallaprész tartozhat, amelyek a hordozószövetrészek megfelelő oldalán oldalirányban kinyúlnak. Az így létrehozott 22 összetett szövetet egymást nem keresztező első hullámos 62 osztóvonallal és második hullámos 62a osztóvonallal felosztjuk. A hullámos 62 és 62a osztóvonalak többszörösen keresztezik az első mechanikus rögzítőelem teljes 104 oldalirányú szélességét és a 22 összetett szövet 28 középrésze mentén lényegében hosszirányú kiteijedésűek, miáltal 80 hullámvonalú csíkot hoznak létre, amely leválasztható és eltávolítható a 22 összetett szövetről. Az első 62 hullámos osztóvonalnak több első 114 belső domború íve és 115 külső homorú íve van, amelyek a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén váltogatják egymást. A második 62a hullámos osztóvonalnak több második 114a belső domború íve és 115a külső homorú íve van, amelyek a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén váltogatják egymást. Az első és második 62, 62a hullámos osztóvonal 114, 114a belső domború ívei azonos alakúak és nem nyúlnak bele a 74 és 76 oldallaprészek területére.

Lehetséges olyan kiviteli példa is, ahol a 115, 115a külső homorú ívek átnyúlnak a 74,76 oldallaprészek területére. A 22 összetett szövet 64 osztóvonal mentén szakaszokra osztható, miáltal különálló 66 rögzítőelemek jönnek létre. A rögzítőelemek ezt követően egy abszorbenstermék-anyag kiválasztott oldalsó részére rögzíthetők, az anyag pedig különálló abszorbens termékekre, például pelenkákra választható szét.

A bemutatott kiviteli példánál az első mechanikus rögzítőelemnek 54 horgos elemei vannak, amelyek összekapcsolhatók egy kiválasztott, együtt működő, második mechanikus rögzítőelem hurkos anyagával. A horgos anyagszövetnek kinyúló hordozószövetrészei, mint például 38 és 40 hordozószövetrészei vannak, amelyek oldalirányban kinyúlóan vannak rögzítve a 24 horgos anyag 30 és 32 oldalsó részeihez. Legalább a 24 horgos

HU 222 763 Bl anyag szövete 62, 62a hullámos osztóvonalakkal fel van osztva lényegében a 24 horgos anyag hossziránya mentén. Amint az a bemutatott kiviteli példánál látható, a osztóvonalak mindegyike áthalad a 34 hordozószöveten és lehetnek olyan részeik is, amelyek átnyúlnak az 56 oldallapanyag területére.

Amint az nyilvánvaló, az első mechanikus rögzítőelem hurkos anyagú rögzítőelem is lehet, ahol az első mechanikus rögzítőelemeket hurkos rögzítőelemek alkotják. Ennek megfelelően a kiegészítő, második mechanikus rögzítőelem kialakítható horgos rögzítőelemből.

A bemutatott kiviteli példánál az eljárás során 22 összetett szövetet készítünk, amelynek rugalmasan nyújtható anyagú, és a 34 hordozószövetnek 38 és 40 hordozószövetrészéből oldalirányban kinyúló 74 és 76 oldallaprésze van. Az oldallapanyag legalább 88 keresztirányban nyújtható.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel gyártott rögzítőrendszeméi egy 34 hordozószövet egyik felületére 24 horgos anyagot laminálunk. Ennek eredményeként a hullámos 62 és 62a osztóvonal a 24 horgos anyagot, a 34 hordozószövetet, valamint a 74 és 76 oldallaprészeket is szétválasztja. Egy másik lehetséges változatnál a 24 horgos anyag szövete egymástól oldalirányban térközzel elválasztott 34 hordozószövetekre is helyezhető és azokra laminálható. Ennek megfelelően az egyes hordozószöveteknek első és második, oldalirányban szemköztes oldalsó része van. A hordozószövetek első oldalrésze a 24 horgos anyaghoz van rögzítve, míg a második oldalrésze a hozzá tartozó 56 oldallapanyaghoz csatlakozik.

A példaképpen bemutatott eljárásnál és berendezésnél meghatározható egy gyártási 86 hosszirány és egy gyártási 88 keresztirány. Az eljárás és a berendezés bármely kiválasztott részén a hosszirány általában az a hosszanti irány, amely mentén a meghatározott szövet (összetett szövet) halad, vagy az eljárás során mozgatva van. A 88 keresztirány általában a szövetanyag síkjában és a gyártási 86 hosszirányra merőlegesen definiálható, az eljárással és berendezéssel meghatározott helyen.

Az összeállítás során különböző rögzítő- vagy ragasztóeszközöket lehet alkalmazni. Amint azonban nyilvánvaló, ezenkívül sok más eszköz is alkalmas a találmány megvalósításához. Ilyen alternatív technikák közé tartozik például az ultrahangos kötés, a termikus kötés, a ragasztós kötés, a sajtolt kötés, a lézeres kötés, a mikrohullámú kötés és más technikák vagy ezek kombinációja.

A bemutatott kiviteli példánál a találmány szerinti eljárással a rögzítőelemek előállítása során lényegében folytonos horgos anyagú szövetet készítünk 86 hosszirányban. A horgos anyagnak 26 alaprétege van, amely horgos anyagú szövet első és második, egymással szemközti hosszirányú 30 és 32 oldalrésze van. A 26 alapréteg mechanikus rögzítőelemekkel van ellátva és így a 24 horgos anyag elsődleges rögzítőrészét képezi. A példaképpen bemutatott elrendezésnél a 26 alaprétegen a 26 alapréteggel együtt kialakított, az alapréteg síkjából kiálló 54 horgos elemek vannak és így horgos alapréteget alkotnak. Az 54 horgos elemek úgy vannak kialakítva és elhelyezve, hogy összekapcsolhatók egy kiválasztott, együtt működő hurkos anyaggal, amely például szőtt, nemszőtt vagy hurkolt anyagból készülhet. Legalább egy, lényegében folytonos, a 30 és 32 oldalrészekből oldalirányban kinyúló 34 hordozószövetet csatlakoztatunk a 24 horgos anyag szövetéhez. A 34 hordozószövethez oldalirányban kinyúlóan lényegében folytonos 56 oldallapanyagrészeket rögzítünk, ezáltal 22 összetett szövetet alkotva. Legalább a 24 horgos anyag szövetét a 24 horgos anyag szövetének lényegében hossziránya mentén húzódó, egymást nem keresztező hullámos 62 és 62a osztóvonalakkal szétválasztjuk. A hullámos 62 és 62a osztóvonalaknak lényegében hosszirányú szakaszai és keresztirányú 63 szakaszai vannak (3. ábra). Ezenkívül a hullámos 62 és 62a osztóvonalak többszörösen keresztezik a 24 horgos anyag teljes 104 oldalirányú szélességét és általában a 22 összetett szövet 28 középrésze mentén hosszirányban húzódnak, és így 80 hullámvonalú csíkot hoznak létre. Az első hullámos osztóvonalnak több első 114 belső domború íve és 115 külső homorú íve van, amelyek a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén váltogatják egymást. A második 62a hullámos osztóvonalnak több második 114a belső domború íve és 115a külső homorú íve van, amelyek a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén váltogatják egymást. Az első és második 62, 62a hullámos osztóvonal 114,114a belső domború ívei nem nyúlnak át az 56 oldallapanyag területére, és a 80 hullámvonalú csík eltávolítható a 22 összetett szövetről. Adott esetben a 115 és 115a külső homorú ívek átnyúlnak az 56 oldallapanyag területére.

A találmány különböző kiviteli példáinál csökkenthető a 34 hordozószövet hasadásának vagy leválásának előfordulása a 66 rögzítőelemeken, amelyek a 22 összetett szövetből vannak kialakítva. Ezenkívül a találmány szerinti kiviteli példáknál elkerülhető a túlságosan nagy méretű oldallap csatlakoztatása a rögzítőelem szabad oldalvégéhez a horgos anyag vagy más első mechanikus rögzítőelem közelében. Ennek eredményeként a találmány szerint hatékonyabban lehet olyan rögzítőelemeket gyártani, amelyek meghatározott körvonallal és jobb integritással alkalmasak a nagy sebességű gyártás végrehajtásához.

Hivatkozással az 1., 2., 3., és 4. ábrára, adagolóeszköz, például 57 adagolóhenger szolgáltatja az első 56 oldallapanyagot. Az 56 oldallapanyag lényegében nem rugalmas vagy rugalmas anyag lehet. Bizonyos esetekben az 56 oldallapanyag olyan rugalmas anyagból készülhet, amely rugalmasan nyújtható legalább az 56 oldallapanyag 88 keresztiránya mentén. Az 56 oldallapanyag például SBL (stretch bonded laminate) rugalmasan ragasztott rétegelt anyag, NBL (neck bonded laminate) húzott ragasztott rétegelt anyag, elasztomer fólia, elasztomer habos anyag, vagy hasonló lehet. Az 56 oldallapanyag kialakítására alkalmas olvasztva fúvott rugalmas rostos szövetek megismerhetők például T. Wisneski és társai US 4,663,220 lajstromszámú szabadalmi leírásából, amelyre itt csupán utalással hivatkozunk. Legalább egy nemszőtt, rostos rugalmas réteghez

HU 222 763 Bl kapcsolt textilréteget tartalmazó összetett szövetet ismertet J. Taylor és társa az EP 0 110 010 lajstromszámú szabadalmi leírásban. A húzott ragasztott rétegelt (NBL) anyagokra M. Mormon US 5,226,992 lajstromszámú szabadalmi leírásában találunk példát. Speciális húzott ragasztott rétegelt (NBL) anyagot készíthetünk rugalmas anyagú fóliából, amelyet két sodratkötésű anyag közé ágyazunk. Az alkalmazott fólia például a Shell Oil Company KRATON® terméknevű rugalmas anyaga, a sodratkötésű rétegek pedig sodratkötésű polipropilénrostokból készülhetnek.

Alkalmas szétválasztóeszközt, például 52 vágóelemet alkalmazunk az 56 oldallapanyag 74 első oldallaprészre és 76 második oldallaprészre történő szétválasztására. Az 52 vágóelemmel például úgy választjuk 74 első oldallaprészre és 76 második oldallaprészre az 56 oldallapanyagot, hogy azok a szétválasztás után lényegében egyforma szélesek legyenek. Lehetséges olyan megoldás is, ahol a 74 első oldallaprész és a 76 második oldallaprész szélessége eltérő. A 74 első oldallaprésznek és a 76 második oldallaprésznek 58 belső széle és 60 külső széle van.

A 74 első oldallaprész és a 76 második oldallaprész egymáshoz viszonyított elhelyezése, azaz a 88 keresztirányú távolság a kívánt felhasználásnak megfelelően beállítható egy vezérelt irányítóeszközzel, mint például az

1. ábrán látható 78 eltávolítóegységgel. A bemutatott kiviteli példánál a 78 eltávolítóegység szokásos forgórudakat tartalmazhat, amelyek áthelyezik az első 74 oldallaprészt és a második 76 oldallaprészt, hogy közöttük megfelelő távolság legyen. A 78 eltávolítóegység például első pár forgatórudat tartalmaz, amelyek a technika állása szerint ismert módon meg vannak döntve annak érdekében, hogy áthelyezzék az első 74 oldallaprészt. Az első 74 oldallaprész S alakú pályán halad, miközben megkerüli az első, felső forgórudat és visszafordulva a második, alsó forgórúd alatt halad el, miközben előre meghatározott távolsággal eltolódik a második 76 oldallaprésztől.

Ehhez hasonlóan egy második döntött forgórúdpár alkalmazható a technika állása szerint ismert módon a második 76 oldallaprész áthelyezésére. A második 76 oldallaprész egy másik S alakú pályán kerüli meg először az első, felső rudat, majd pedig a második alsó rudat, miközben egy előre meghatározott távolsággal eltolódik az első 74 oldallaprésztől.

Más lehetséges eltávolítóegység tartalmazhat vezetőgörgő-rendszert, mint amilyent például a FIFE Corporation (Oklahoma City, Oklahoma) cég forgalmaz; hajlott forgógörgőket, mint amilyent például az Mt. Hope Machine Co. (Tauton, Massachusetts) cég forgalmaz. A többi eltávolítóegység például görgők vagy rudak nem párhuzamos rendszerét, döntött nem forgó rudakat, hornyolt eltávolítógörgőket, peremes görgőket vagy más eltávolítóelemeket tartalmaz.

Miután a 78 eltávolítóegység létrehozta az első 74 oldallaprész és a második 76 oldallaprész közötti kívánt oldalirányú távolságot, a két oldallaprész egy második feldolgozóegységbe, mint például 50 egyesítőhengerbe kerül.

Második adagolóegység, mint például 23 adagolóhenger adagolja az első mechanikus rögzítőelem szövetét, mint például az 1. ábrán látható 24 horgos anyagot. A horgosanyag-szövetnek 26 alaprétege van, amelynek első 30 oldalrésze és második 32 oldalrésze van. Ezenkívül a 26 alaprétegnek 46 első felülete, és azzal szemköztes 48 második felülete van. A 46 első felület általában a termék belső oldala felé néz, és a felületből kiálló rögzítőelemeket tartalmaz. A bemutatott kiviteli példánál a 23 adagolóhengeren a horgosanyag-szövet úgy van elhelyezve, hogy a horgos rögzítőelemek kifelé nézzenek. A találmánynál a rögzítőelemek célszerűen a 26 alapréteggel együtt, és azzal egy anyagból vannak kialakítva. A horgos elemek például együtt vannak extrudálva vagy más módon együtt vannak kialakítva a 26 alapréteg anyagával.

A találmány előnyös kiviteli példájánál a 24 horgos anyag például mikrohorgos anyag. Ilyen alkalmas mikrohorgos anyag például CS200 termékjelzéssel kapható a 3M Company (St. Paul, Minnesota) cégtől. A mikrohorgos anyag horgai például gomba „sapka” alakúak lehetnek és sűrűségük mintegy 248 horog/cm² lehet. A horgok magassága kb. 0,033-0,097 cm, a gombafej szélessége pedig kb. 0,025-0,033 cm lehet. A horgok alapfólia-réteghez vannak rögzítve, amelynek vastagsága kb. 0,0076-0,01 cm között van, Gurley-féle merevsége pedig kb. 15 mg. Egy másik alkalmas mikrohorgos anyag VELCRO CFM-29 1058 néven kapható a VELCRO U. S. A., Inc. (Manchester, New Hampshire) cégtől. A mikrohorgos anyag horgai szöget bezáró horgos elemek is lehetnek, amelyek sűrűsége kb. 264 horog/cm². A horgok magassága kb. 0,030-0,063 cm, a horgok szélessége pedig kb. 0,007-0,022 cm között van. A horgos elemek együtt vannak extrudálva a 26 alapréteg anyagával, amelynek vastagsága kb. 0,0076-0,008 cm között van, Gurley-féle merevsége pedig kb. 12 mg.

Visszatérve az 1., 2., és 3. ábrához, legalább egy 34 hordozószövetet adagolunk egy megfelelő forrásból, mint például 35 adagolóhengerről. A találmány bizonyos változatainál az 56 oldallapanyag lényegében nem elasztomer anyag, például polimer fólia, szőtt anyag, nemszőtt anyag, vagy ezek kombinációja lehet. A 34 hordozószövet anyaga lényegében rugalmas anyag, mint például nyújtva ragasztott rétegelt anyag (SBL), húzott ragasztott rétegelt anyag (NBL), elasztomer fólia, elasztomer habos anyag, vagy ezek kombinációja lehet. Az elasztomer anyag rugalmasan nyújtható legalább a 88 keresztirány mentén. Például a hordozószövet sodratkötésű-olvasztva fúvott-sodratkötésű (SMS) anyag lehet, amelynek a magja két sodratkötésű rostos felső réteg közé ágyazott olvasztva fuvott rostos réteget tartalmaz, és amelyek összetett felülettömege kb. 50-67 g/m². Egy másik kiviteli példánál a 34 hordozószövet teljes egészében nemszőtt sodratkötésű anyagú, amelynek a felülettömege kb. 50-67 g/m².

Amint az a bemutatott kiviteli példánál látható, a 34 hordozószövetnek egymással szemközti 42 első felülete és 44 második felülete van. A 34 hordozószövetnek első 38 hordozószövetrésze, második 40 hordozószövetrésze, valamint az első 38 hordozószövetrész és a

HU 222 763 Bl második 40 hordozószövetrész között elhelyezett, a 34 hordozószövet hosszirányú középvonala mentén húzódó 36 középső része van. A 24 horgos anyag 48 második felülete rá van ragasztva és rá van laminálva a 34 hordozószövet 42 első felületének 36 középső részére, miáltal 72 összetett rögzítőszövet jön létre. A kötés kialakításához kötőanyag-adagolót, mint például az 1. ábrán látható 82 ragasztóadagolót alkalmazzuk, amely lehetővé teszi a 24 horgos anyag és a 34 hordozószövet egymáshoz rögzítését, amit ténylegesen egy hagyományos egyesítőszerkezettel, mint például 84 görgőrendszerrel végzünk el. Az adagolóval bármely szokásos ragasztóminta, mint például csík, csepp, permet, örvényminta, vagy ezek kombinációja létrehozható. A 24 horgos anyag célszerűen a 34 hordozószövet hosszirányú középvonala mentén helyezkedik el. Az összeállítás eredményeként összetett laminált szövetet kapunk, amelyen az 54 horgos elemek kifelé állóan helyezkednek el. A 72 összetett rögzítőszövet ezt követően további feldolgozáshoz irányítható és továbbítható.

A bemutatott kiviteli példánál megfelelő terelőeszközök, mint például hagyományos vezetőgörgők terelik a 72 összetett rögzítőszövetet az első 74 oldallaprész és a második 76 oldallaprész közötti helyre. Egy megfelelő rögzítőszerkezet, mint például a rajzon látható 90 ragasztóadagoló és 92 ultrahangos rögzítő a 72 összetett rögzítőszövetet hozzáerősíti az egymástól oldalirányban térközzel elválasztott első 74 oldallaprészhez és második 76 oldallaprészhez, miáltal 22 összetett szövet jön létre. Pontosabban a 90 ragasztóadagoló először hozzáerősíti a 72 összetett rögzítőszövet külső széleit az első 74 oldallaprész és a második 76 oldallaprész megfelelő átfedőszéleihez. Az első 74 oldallaprész 58 belső széle hozzáragad a 34 hordozószövet első 38 hordozószövetrészének átfedő 39 első oldalszélrészéhez, és a második 76 oldallaprész 58 belső széle hozzáragad a 34 hordozószövet második 40 hordozószövetrészének átfedő 41 második oldalszélrészéhez. A bemutatott kiviteli példánál az első 74 oldallaprészt és a második 76 oldallaprészt a 34 hordozószövet 42 első felületére lamináljuk. Elképzelhető olyan kialakítás is, hogy az első 74 oldallaprészt és a második 76 oldallaprészt a 34 hordozószövet 44 második felületére lamináljuk. A 92 ultrahangos rögzítővel a ragasztott kötés kiegészíthető ultrahangos és termikus kötéssel. A 92 ultrahangos rögzítő a 72 összetett rögzítőszövetet alkotó 24 horgos anyag és a 34 hordozószövet közötti kötést is megerősíti.

A 22 összetett szövet ezt követően további feldolgozás helyére továbbítható. Például a 22 összetett szövet tekercsekbe, mint például 124 tárolótekercsekbe göngyölhető, vagy más alakban szállítható egy másik távoli gyártósorra, ahol ruhaneműket vagy más termékeket gyártanak. Egy másik lehetséges változat szerint a 22 összetett szövet „A” összekötő pálya mentén közvetlenül a következő feldolgozó gépsorra vihető.

A 2. ábrán látható módon a 22 összetett szövet második szétválasztóeszközhöz, mint például 94 tárcsás vágóhoz továbbítható, ahol a 22 összetett szövetet hosszirányban 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészre választjuk szét. A 94 tárcsás vágó periodikusan és lényegében szabályosan hullámos 62 és 62a osztóvonalat állít elő, amelyek nem keresztezik egymást, és a 22 összetett szövet 36 középső része mentén helyezkednek el. A hullámos 62, 62a osztóvonalak általában a 22 összetett szövet gyártási 86 hosszirányában helyezkednek el, és ebből oldalirányban kitérő részei vannak. A hullámos 62,62a osztóvonalnak oldalirányú kiálló részei és visszahúzódó részei vannak, amelyek ennek megfelelő alakú 112 rögzítőfiilet határoznak meg. A hullámos 62, 62a osztóvonalak a 22 összetett szövetből 80 hullámvonalú csíkot választanak le.

Az osztóvonalak hullámos szakaszai és hosszirányú szakaszai metszik a 24 horgos anyagot és a 34 hordozószövetet. Ezenkívül a hullámos osztóvonalaknak lehetnek olyan szakaszai is, amelyek átnyúlnak a 74 és 76 oldallaprészek valamelyikébe. Pontosabban, a 62 osztóvonalnak lényegében szabályosan ismétlődő 114 belső domború ívei és lényegében szabályosan ismétlődő 115 külső homorú ívei vannak, amelyek egymást váltogatják a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén. A114 belső domború ívek benyúlnak a 22 összetett szövet 28 középrészébe. A 115 külső homorú ívek általában a 114 belső domború íveken kívül átnyúlnak az első 74 oldallaprészre a 60 külső széle irányában, amely közelebb van a 115 külső homorú ívekhez. A 3. ábrán a hullámos 62 osztóvonal a hullámos 62a osztóvonaltól balra látható. Ennek megfelelően a hullámos 62 osztóvonal 115 külső homorú ívei a bal oldali első 74 oldallaprész felé nyúlnak.

Ehhez hasonlóan a 62a osztóvonalnak lényegében szabályosan ismétlődő 114a belső domború ívei és lényegében szabályosan ismétlődő 115a külső homorú ívei vannak, amelyek egymást váltogatják a 22 összetett szövet 86 hossziránya mentén. A 114a belső domború ívek benyúlnak a 22 összetett szövet 28 középrészébe. A 115a külső homorú ívek általában a 114a belső domború íveken kívül átnyúlnak a második 76 oldallaprészre a 60 külső szél irányában, amely közelebb van a 115a külső homorú ívekhez. Ennek megfelelően a hullámos 62a osztóvonal 115a külső homorú ívei a jobb oldali második 76 oldallaprész felé nyúlnak. Ezenkívül az összetartozó hullámos osztóvonalak úgy vannak elhelyezve, hogy a 62 osztóvonal 114 belső domború ívei a 88 keresztirányban el vannak tolva a 62a osztóvonal 115a külső homorú íveihez képest. Ehhez hasonlóan a 62 osztóvonal 115 külső homorú ívei oldalirányban a 62a osztóvonal 114a belső domború íveivel szemben helyezkednek el. A hullámos 62 és 62a osztóvonalak 114 és 114a belső domború ívei előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy nem nyúlnak át a 74 és 76 oldallaprészek területére sem a saját oldalukon, sem pedig az ellenkező oldalon. A 115 és 115a külső homorú ívek azonban kialakíthatók úgy, hogy átnyúljanak a saját oldalukon található 74 és 76 oldallaprészek területére.

Ennek megfelelően a hullámos 62 és 62a osztóvonalak lényegében folytonos 80 hullámvonalú csíkot hoznak létre, amelynek lényegében szabályosan ismétlődő körvonala van. A 80 hullámvonalú csík könnyen eltávolítható a 22 összetett szövetről. A bemutatott kiviteli példánál egy továbbítórendszer, mint például egy

HU 222 763 Bl

132 vezetőgörgőt és/vagy 134 vákuum vezetőrendszert tartalmazó rendszer a 80 hullámvonalú csíkot hatékonyan leválasztja a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészekről.

Alkalmas rögzítőfülek és rögzítőrendszerek kialakítása megismerhető például T. Roessler és társai 168,615 számú (Dinamikusan illeszkedő pelenka), valamint A. Long és társa 603,477 számú (Mechanikus rögzítőrendszer megfogófüllel) szabadalmi bejelentéséből.

A találmány bemutatott kiviteli példájánál a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek hagyományos 70 hajtogatóeszközre kerülnek, amely az egyes 112 rögzítőfüleket a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek megfelelő felületére, tárolási helyzetbe hajtogatják. Lehetséges az is, hogy a hajtogatási műveletet kihagyjuk vagy kikerüljük, és a 112 rögzítőfülek hajtás nélkül maradnak.

Fázisállító eszközökkel, mint például 116 és 118 oldalváltó rudakkal kifordítjuk a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészeket a gyártási 86 hosszirány mentén, miáltal a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek rögzítőfüleinek helyzete egymáshoz képest megváltozik. A forgatási művelet során a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek oldalirányban átfordulnak úgy, hogy a 112 rögzítőfülek a rögzítőszövet belső széléről átkerülnek a rögzítőszövet külső szélére. Újabb áthelyezési és fázisállítási művelet során az összetartozó 112 rögzítőfülpárok egymással szemközti helyzetbe kerülnek. Ennek megfelelően az eljárás és a berendezés legalább egy megfelelő, oldalirányban szembenálló rögzítőpárt hoz létre, amelyhez az első 73a összetett rögzítőszövetrész első rögzítőfüle és a második 73b összetett rögzítőszövetrész második rögzítőfüle tartozik. A bemutatott kiviteli példánál az eljárással sorban egymást követő oldalirányban egymással szemközt elhelyezkedő első és második rögzítőpárokat hozunk létre.

A lényegében egy vonalban lévő első és második 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek egy kiválasztott termék más elemeihez is rögzíthetők. A bemutatott kiviteli példánál a 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészek a 120 adagolóhoz jutnak, amely ragasztót juttat a 73a, 73b összetett rögzítőszövetrészek további rögzítésre kiválasztott felületére. Más rögzítőeszközök, mint például termikus kötések, ultrahangos kötések is alkalmazhatók a bemutatott ragasztott kötés kiegészítésére vagy helyettesítésére.

A találmány szerinti eljárásnál és berendezésnél az első és második 73a és 73b összetett rögzítőszövetrészt egy harmadik szétválasztószerkezetre, mint például 96 forgókéses vágóra juttatjuk, amely a rögzítőszövetet keresztirányban feldarabolja különálló 66 rögzítőelemekre. A különálló 66 rögzítőelemeket ezután megfelelő összedolgozó szerkezethez, mint például összedolgozó görgőrendszerhez tereljük, ahol a különálló 66 rögzítőelemeket kívánság szerint 68 termékszövet test oldali vagy külső felületére erősítjük.

Például egy fázisvezérelt vágó és helyező, szakaszos szerelőegység, mint például hagyományos 110 vákuumos továbbítógörgőket és 96 forgókéses vágót tartalmazó szerkezet alkalmazható az egymással szemközt elhelyezkedő 66 rögzítőelempárok és a 68 termékszövet 98 szemközti oldalsó részei összekapcsolására. A bemutatott kiviteli példánál a vágó és helyező szerelőegység például az egymással szemközt elhelyezkedő 66 rögzítőelempárokat egyenletes távolságban köti össze a 68 termékszövettel a 68 termékszövet gyártási 86 hossziránya mentén. A találmányhoz alkalmas forgókéses vágó és vákuumos továbbítógörgő megismerhető például M. Wittrock és társai US 4,795,510 lajstromszámú szabadalmi leírásából (Eljárás merevítőanyag alkalmazására pelenkák borítóanyagában).

A szerelőegység a különálló 66 rögzítőelemeket a 68 termékszövet 98 szemközti oldalsó részeihez rögzíti úgy, hogy az egymással szemközti különálló 66 rögzítőelempárok a 68 termékszövet 88 keresztiránya mentén egy vonalban vannak. Ezenkívül 126 ultrahangos rögzítő is alkalmazható a 66 rögzítőelemek és a 68 termékszövet közötti kiegészítő rögzítés létrehozására. A 68 termékszövet ezután tovább feldolgozható és hagyományos darabolóeszközzel szétválasztható különálló termékekre.

Ezenkívül a végső 68 termékszövet úgy is kialakítható, hogy egymással összekötött, de 122 különálló termékszegmenseket hozunk létre, amelyeket egy hagyományos (a rajzon nem ábrázolt) vágókészülékkel 100 osztóvonalak mentén különálló termékekre választjuk szét. A szétválasztási lépés bármely hagyományos vágóeszközzel, mint például egy forgókéses vágóval is elvégezhető.

A találmány szerint egy megfelelő szerkezettel alsóréteg-szövet állítható elő, amelyen legalább egy abszorbens test helyezhető el a kiválasztott helyeken az alsó réteg gyártási hossziránya mentén. Az abszorbens testek például szabályos térközönként vannak elhelyezve az alsó rétegen. Egy másik szerkezet felső réteget állíthat elő és így az abszorbens test az alsó réteg és a felső réteg közé zárható.

Másrészt a találmányhoz tartozhat egy olyan szerkezet is, amellyel egy pár hosszirányú szennyeződésterelő elem erősíthető a felső réteg testoldali felületéhez. Alkalmas szennyeződésterelő elem megismerhető például K. Enloe US 4,704,116 számú szabadalmi leírásából (Rugalmas oldalzsebekkel ellátott pelenka), amelyre itt csupán hivatkozással utalunk. Egy másik szennyeződésterelő elemet ismertet R. Everett és társa a 206,816 számú US szabadalmi bejelentésében (Javított beáramláscsillapítású abszorbens termék).

Az 5., 6. és 7. ábrán olyan találmány szerinti berendezés látható, amellyel több 22 összetett szövet készíthető egyszerre. A rögzítőelemek gyártására alkalmas, bemutatott eljárással és berendezéssel első mechanikus rögzítőelem első és második lényegében folytonos szövetét, mint például a 24a és 24b horgos anyagot állítjuk elő. Az első mechanikus rögzítőelemek mindegyikének van 26 alaprétege, mint például horgos 26 alaprétege, amelynek oldalirányban egymással szemköztes hosszirányú kiterjedésű 30 és 32a oldalsó részei vagy 30a és 32 oldalsó részei vannak. Az oldalsó részek mindegyikén több első mechanikus rögzítőelem, mint például 54 horgos elem található, amelyek a horgos 26 alapré7

HU 222 763 Bl teggel együtt lettek kialakítva és annak síkjából kiállnak. Az első mechanikus rögzítőelemek úgy vannak kialakítva, hogy összekapcsolhatók egy kiválasztott második mechanikus rögzítőelemmel, mint például hurkos anyaggal. Legalább egy, lényegében folytonos hordozóanyagszövetet, mint például 34a vagy 34b hordozószövetet rögzítünk az első mechanikus rögzítőelemek első és második szövetéhez. A legalább egy hordozóanyagnak hordozószövet anyagú kiálló része, mint például 38 vagy 40 hordozószövetrésze van, amely oldalirányban kiáll az első mechanikus rögzítőelem első és második szövetének oldalsó részeiből. Ezenkívül a hordozóanyagszöveteknek első hordozó oldalsó része, mint például a 38 hordozószövetrész 39 oldalszélrésze, és második hordozó oldalsó része, mint például a 40 hordozószövetrész 41 második oldalszélrésze van. Lényegében folytonos, viszonylag középhelyzetű oldallapanyagszövet, mint például 75 oldallaprész csatlakozik a hordozóanyagszövetek 41 második oldalszélrészéhez, és viszonylag szélső helyzetű oldallapanyag-szövet, mint például 74 és 76 oldallaprész csatlakozik a hordozóanyagszövetek 39 első oldalszélrészéhez, ezáltal 27 összetett rögzítőszövet-elrendezést alkotva.

A találmány szerinti eljárással lehetőség van arra is, hogy a viszonylag központi fekvésű 75 oldallaprészt szétválasszuk és ezzel első és második összetett szövetet, mint például 72a és 72b összetett rögzítőszövetet hozzunk létre. Másrészt a találmány szerinti eljárás során legalább az első mechanikus rögzítőelem szövetét, mint például a 24a és/vagy 24b horgos anyagot legalább az egyik 72a vagy 72b összetett rögzítőszöveten belül egymást nem keresztező hullámos 62 és 62a osztóvonallal lényegében a horgos anyag hossziránya mentén szétválasztjuk, amint azt korábban már ismertettük.

A bemutatott kiviteli példánál adagolóeszközt, mint például 57 adagolóhengert alkalmazunk az oldallapszövetek előállításához szükséges első 56 oldallapanyag adagolására. Az 56 oldallapanyag rugalmas vagy nem rugalmas anyagú lehet, amint azt korábban már leírtuk.

Egy alkalmas szétválasztószerkezet, mint például az 52 vágóelem használható az 56 oldallapanyag hosszirányú felosztására. Az 56 oldallapanyag például első oldallaprészre, második 76 oldallaprészre és legalább egy középső 75 oldallaprészre választható szét. A bemutatott kiviteli alaknál például az 52 vágóelem az 56 oldallapanyagot három csíkra vágja fel, ahol az első és a második rész oldalirányú szélessége lényegében megegyezik, és a harmadik rész (75 oldallaprész) oldalirányú szélessége lényegében kétszer akkora, mint az első és a második rész oldalirányú szélessége. Ezenkívül lehetséges az is, hogy az egyes 74,75 és 76 oldallaprészek szükség szerint lényegében azonos vagy eltérő oldalirányú szélességűek. Az első 74 oldallaprésznek és a második 76 oldallaprésznek 58 belső széle és 60 külső széle van. A harmadik viszonylag középső oldallaprésznek 77 és 79 oldalszélrésze van.

Az első, második és harmadik 74,75 és 76 oldallaprész relatív oldalirányú helyzete meghatározott gyártási 88 keresztirányú térközökkel beállítható irányítóelemek, mint például 78 eltávolítóegység alkalmazásával.

A bemutatott kiviteli példánál a 78 eltávolítóegységben hagyományos vezetőrendszer lehet, amely egy meghatározott távolsággal áthelyezi és eltereli az első és második 74 és 76 oldallaprészeket a harmadik 75 oldallaprészhez képest. A 78 eltávolítóegység például bármely fent leírt eltávolítóeszközt tartalmazhat. Miután a 78 eltávolítóegység létrehozta az első és második 74 oldallaprész szükséges keresztirányú távolságát a harmadik, középső helyzetű 75 oldallaprésztől, a három oldallaprész egy második szerelőegységhez, mint például az 50 egyesítőhengerhez jut.

Az 5. és 6. ábra szerint egy második adagolóegység, mint például 23 adagolóhenger adagolja az első mechanikus rögzítőelem szövetét, mint például a horgos anyagú 25 első mechanikus rögzítőelemszövetet. A horgos anyagú szövetnek 26 alaprétege, azon pedig első 30 oldalsó része, második 32 oldalsó része, általában 31 középső része van. Amint azt már korábban említettük, a 26 alaprétegnek 46 első felülete és azzal szemköztes 48 második felülete van. A 46 első felület befelé néz a hozzá tartozó terméken, és több, a felületből kiálló mechanikus rögzítőeleme van. A bemutatott kiviteli példánál a 23 adagolóhengeren a horgos elemek kifelé állnak a 23 adagolóhengerhez képest. A találmány előnyös kiviteli példáinál a horgos rögzítőelemek együtt vannak kialakítva a 26 alapréteggel és azzal lényegében azonos anyagból készülnek. Ugyancsak előnyös kiviteli példáknál a horgos elemek együtt vannak extrudálva vagy más módon együtt készülnek a 26 alapréteg anyagával.

A bemutatott kiviteli példánál a horgos 25 első mechanikus rögzítőelem szövetét megfelelő szétválasztószerkezethez, mint például 102 vágóelemhez továbbítjuk, amely a horgos 25 első mechanikus rögzítőelem szövetét két különálló 24a és 24b horgos anyagra választja szét. A bemutatott 102 vágóelem a horgos anyag 31 középső részének hosszirányú középvonala mentén vág, és ezzel létrehozza a 30a és 32a oldalsó részeket, amelyek a 24a és 24b horgos anyagok részeit képezik. Lehetséges olyan kialakítás is, ahol a 25 első mechanikus rögzítőelem szövetének 31 középső részén gyengített vonal van a szövet hossziránya mentén. A gyengített vonal úgy van kialakítva, hogy lehetővé tegye a 25 első mechanikus rögzítőelem biztonságos szétválasztását (tépését) az előre meghatározott 33 osztóvonal mentén. A bemutatott 24a és 24b horgosanyag-szövetek lényegében egymással azonos kialakításúak. Lehetséges azonban a 102 vágóelem olyan kialakítása is, amely egymástól különböző 24a és 24b horgosanyagrészeket állít elő. A szétválasztási művelet után a 24a és 24b horgosanyag-részeket hagyományos 106 eltávolítószerkezeten vezetjük keresztül, ahol a 24a és 24b horgosanyag-részeket a későbbi feldolgozáshoz szükséges mértékben oldalirányban eltávolítjuk egymástól.

Legalább egy 34 hordozószövetet adagolunk egy alkalmas forrásból, mint például a 35 adagolóhengerről. A bemutatott kiviteli példánál a 34 hordozószövet két 34a és 34b hordozószövetrészre van osztva 128 vágóelemmel vagy más alkalmas szétválasztóeszközzel. A 34a és 34b hordozószövetrészek oldalirányú távolságát egy megfelelő 130 eltávolítóegységgel állítjuk be.

HU 222 763 Bl

Lehetséges az is, hogy a 34a és 34b hordozószövetrészeket különálló adagolóhengerről adagoljuk. A bemutatott kiviteli példánál a 34a és 34b hordozószövetrészeknek 42 első felülete, 44 második felülete, első 38 hordozószövetrésze, második 40 hordozószövetrésze és 36 középső része van, amely az első 38 hordozószövetrész és a második 40 hordozószövetrész között helyezkedik el lényegében a hordozószövet hosszirányú középvonala mentén. A 24a horgos anyag 48 második felülete a 34a hordozószövet 42 első felületének 36 középső részéhez van ragasztva és laminálva, miáltal első 72a összetett rögzítőszövetrészt alkot, és a 24b horgos anyag 48 felülete a 34b hordozószövet 42 első felületének 36 középső részéhez van ragasztva és laminálva, miáltal második 72b összetett rögzítőszövetrészt alkot. Egy megfelelő rögzítőszerkezet, mint például 82 ragasztóadagoló biztosítja a rögzítést a 24a és 24b horgos anyagok, valamint a 34a és 34b hordozószövet között. A horgosanyag-szövetek előnyösen a megfelelő 34 hordozószövet keresztirányú középpontjában vannak elhelyezve. Az összeállítás eredményeként két 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészt kapunk, ahol az 54 horgos elemek kifelé állnak. Az összekapcsolt 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészek további feldolgozási helyre irányíthatók és szállíthatók.

A bemutatott kiviteli példánál megfelelő irányítóeszköz, mint például 84 és 50 görgőrendszer továbbítja a 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészeket a 74, 75 és 76 oldallaprészek közötti helyre. Ezen belül a 72a összetett rögzítőszövetrész a 74 és 75 oldallaprészek közé, míg a 72b összetett rögzítőszövetrész a 75 és 76 oldallaprészek közé kerül. Megfelelő rögzítőeszközökkel, mint például a rajzon látható 90 ragasztóadagolóval és 92 ultrahangos rögzítővel a 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészeket az oldalirányban egymástól térközzel elválasztott 74 és 75, és a 75 és 76 oldallaprészpárok között rögzítjük, és ezzel 27 összetett rögzítőszövet-elrendezést hozunk létre. Pontosabban a 90 ragasztóadagoló kezdetben a 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészek oldalszéleit rögzíti a megfelelő 74 és 75, és a 75 és 76 oldallaprészpárok átfedő széleihez. Az első 74 oldallaprész 58 belső széle a 34a hordozószövet átfedő 38 hordozószövetrészéhez kapcsolódik, míg a 34a hordozószövet második 40 hordozószövetrésze a 75 oldallaprész első átfedő 77 oldalszélrészéhez csatlakozik. Hasonlóképpen, a második 76 oldallaprész 58 belső széle a 34b hordozószövet átfedő 38 hordozószövetrészéhez kapcsolódik, míg a 34b hordozószövet második 40 hordozószövetrésze a 75 oldallapszövet második átfedő 79 oldalszélrészéhez csatlakozik. A 92 ultrahangos rögzítő ultrahangos termikus rögzítéssel egészíti ki a kezdeti ragasztott rögzítést. A 92 ultrahangos rögzítővel kiegészítő rögzítés hozható létre a 24a és 24b horgos anyagok, valamint a 34a és 34b hordozószövetek között, amelyek együtt a 72a és 72b összetett rögzítőszövetrészeket képezik.

A 27 összetett rögzítőszövet-elrendezés ezután további feldolgozási helyre továbbítható vagy irányítható. Például a 27 összetett rögzítőszövet-elrendezés egy további szétválasztóeszközzel, mint például 108 vágóelemmel 22a és 22b összetett szövetrészekre választható szét. A szétválasztott 22a és 22b összetett szövetrészek 124 tárolótekercsekre vihetők fel, vagy más módon továbbíthatók egy távolabbi gyártósorra, ahol ruhaneműket vagy hasonló termékeket gyártanak. Ezenkívül az egyik vagy mindkét 22a és 22b összetett szövet „A” pálya mentén közvetlenül is továbbítható egy kapcsolódó gyártósor soron következő állomására (2. ábra).

A találmányt ugyan a kiviteli példák alapján ismertettük részleteiben, de szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változat és módosítás lehetséges anélkül, hogy eltérnénk a találmányi gondolattól. Minden ilyen változat és módosítás a találmány igénypontjaiban megfogalmazott oltalmi körén belül tartozónak tekintendő.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás mechanikus rögzítőelemek (66) előállítására, amelynek során meghatározott hosszméretű és szélességméretű összetett szövetet (22) készítünk, amelyen első mechanikus rögzítőelemet hordozó szövet van, amelynek első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó rész (30, 32) közötti alaprétegén (26) az alapréteggel együtt kialakított, az alapréteg (26) síkjából kiálló első mechanikus rögzítőelemek vannak, amelyek összekapcsolhatóan vannak kialakítva egy kiválasztott, együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel;

az összetett szövetet (22) egymást nem keresztező legalább első és második hullámos, az összetett szövet (22) középrésze (28) mentén húzódó, lényegében hosszirányú és hullámvonalú csíkot (80) képező osztóvonal (62,62a) mentén felosztjuk; és az összetett szövetről (22) eltávolítjuk a hullámos csíkot (80), azzal jellemezve, hogy az első mechanikus rögzítőelem szövetéhez az oldalsó részekből (30, 32) oldalirányban kinyúló hordozószövetrészt (38, 40), a hordozószövetrészhez (38, 40) pedig oldalirányban kinyúló oldallaprészanyagokat (74,76) csatlakoztatunk;

az osztóvonalakat (62, 62a) úgy vezetjük, hogy azok ismételten keresztezik az első mechanikus rögzítőelem-szövet teljes oldalirányú szélességét (104);

az első hullámos osztóvonalnak (62) több első belső domború ívet (114) és külső homorú ívet (115) alakítunk ki, amelyek az összetett szövet (22) hossza mentén váltogatják egymást; és a második hullámos osztóvonalnak (62a) több második belső domború ívet (114a) és külső homorú ívet (115a) alakítunk ki, amelyek az összetett szövet (22) hossza mentén váltogatják egymást; és az első és második hullámos osztóvonalat úgy alakítjuk ki, hogy (62, 62a) belső domború ívei (114, 114a) nem nyúlnak bele az oldallaprészek (74,76) területére.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) külső homorú ívei (115, 115a) átnyúlnak az oldallaprészek (74, 76) területére.

HU 222 763 Bl
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelemeket (66) az összetett szövet (22) szegmensekre osztásával állítjuk elő.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldallaprészek (74, 76) anyaga oldalirányban rugalmasan nyújtható.
5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elkészített összetett szöveten (22) horgos rögzítőelemet (25) hordozó szövet van, amelynek első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó rész közötti horgos alaprétegén (26) az alapréteggel (26) együtt kialakított, a horgos alapréteg síkjából kiálló horgos rögzítőelemek vannak, amelyek összekapcsolhatók egy kiválasztott, együtt működő hurkos rögzítőanyaggal.
6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) külső homorú ívei (115,115a) átnyúlnak az oldallaprészek (74, 76) területére.
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összetett szövet (22) hordozószövetének (34) hordozószövetrészeihez (38, 40) rugalmasan nyújtható anyagú oldallaprészeket (74, 76) csatlakoztatunk.
8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelemeket (66) egy abszorbens termék kijelölt oldalsó részéhez rögzítjük.
9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a termékszövetet (68) több különálló termékre választjuk szét. (2. ábra)
10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második hullámos osztóvonalat (62, 62a) az első mechanikus rögzítőelemet (25) hordozó szövet (34) oldalsó részei (30, 32) közötti részen vezetjük.
11. Eljárás mechanikus rögzítőelemek (66) előállítására, amelynek során első mechanikus rögzítőelemhez (25) lényegében folytonos szövetet állítunk elő, amelynek első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó rész (30, 32) közötti alaprétegén (26) az alapréteggel együtt kialakított, az alapréteg (26) síkjából kiálló első mechanikus rögzítőelemek vannak, amelyek összekapcsolhatóan vannak kialakítva egy kiválasztott, együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel;

összetett szövetet (22) hozunk létre;

az összetett szövetet (22) egymást nem keresztező legalább első és második hullámos, az összetett szövet (22) középrésze (28) mentén húzódó, lényegében hosszirányú és hullámvonalú csíkot (80) képező osztóvonal (62, 62a) mentén felosztjuk; és az összetett szövetről (22) eltávolítjuk a hullámos csíkot (80), azzal jellemezve, hogy az első mechanikus rögzítőelem-szövethez legalább egy, lényegében folytonos, az oldalsó részekből (30, 32) oldalirányban kinyúló hordozószövetrészt (38, 40) csatlakoztatunk;

a hordozószövetrészhez (38, 40) oldalirányban kinyúlóan lényegében folytonos oldallapszövetrészeket (74, 76) rögzítünk, ezáltal összetett rögzítőszövetet (22) alkotva;

az összetett szövetet (22) felosztó egymást nem keresztező első és második hullámos osztóvonalat (62,

62a) ismételten átvezetjük az első mechanikus rögzítőelemszövet teljes oldalirányú szélességén (104), miáltal egy hullámos csíkot (80) hozunk létre, ahol az első hullámos osztóvonalnak (62) több első belső domború íve (114) és külső homorú íve (115) van, amelyek az összetett szövet (22) hossza mentén váltogatják egymást, és a második hullámos osztóvonalnak (62a) több második belső domború íve (114a) és külső homorú íve (115a) van, amelyek az összetett szövet (22) hossza mentén váltogatják egymást, és ahol az első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) belső domború ívei (114, 114a) nem nyúlnak bele az oldallaprészek (74, 76) területére.
12. All. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy horgos rögzítőelemet (54) hordozó lényegében folytonos szövetet állítunk elő, amelynek horgos alaprétege (26) a horgos rögzítőelemszövet első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó része (30,32) közötti hosszirányú középrésszel (28) rendelkezik, ahol az első és a második oldalsó részen (30,32) az alapréteggel (26) együtt kialakított, az alapréteg síkjából kiálló horgos rögzítőelemek (54) vannak, amelyek összekapcsolhatók egy kiválasztott, együtt működő hurkos rögzítőelemmel.
13. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összetett szövet (22) hordozószövetéhez (34) lényegében folytonos, rugalmasan nyújtható anyagú oldallaprészeket (74, 76) csatlakoztatunk.
14. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második lényegében folytonos hordozószövetet (34a, 34b) az első mechanikus rögzítőelem anyagához rögzítjük, és ezáltal az első mechanikus rögzítőelemszövet oldalsó részeiből oldalirányban kinyúló hordozószövetrészt (38, 40) hozunk létre.
15. All. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) külső homorú ívei (115, 115a) átnyúlnak az oldallaprészek (74, 76) területére.
16. All. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összetett szövet (22) részekre választásával rögzítőelemeket (66) hozunk létre, és a rögzítőelemeket (66) egy abszorbens termék kijelölt oldalsó részéhez rögzítjük.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a termékszövetet (68) több különálló termékre választjuk szét.
18. Eljárás mechanikus rögzítőelemek (66) előállítására, amelynek során első mechanikus rögzítőelemhez (24a, 24b) első és második lényegében folytonos szövetet állítunk elő, ahol az első mechanikus rögzítőelem (24a, 24b) első és második, egymással szemközti hosszirányú oldalsó rész (30, 30a, 32, 32a) közötti alaprétegén (26), az alapréteggel (26) együtt kialakított, az alapréteg síkjából kiálló első mechanikus rögzítőelemek (54) vannak, amelyek összekapcsolhatóan vannak kialakítva egy kiválasztott, együtt működő második mechanikus rögzítőelemmel, és az első mechanikus rögzítőelem (24a, 24b) első és második szövetével összetett rögzítőszövetet hozunk létre, azzal jellemezve, hogy

HU 222 763 Bl legalább egy, lényegében folytonos hordozószövetet (34a, 34b) csatlakoztatunk az első mechanikus rögzítőelem (24a, 24b) első és második szövetéhez, ahol a legalább egy hordozószöveten (34a, 34b) az első és második szövet oldalsó részéből (30, 30a, 32, 32a) oldalirányban kinyúló első és második hordozószövetrészt (38, 40) alakítunk ki, amelynek első hordozó oldalszélrésze (39) és második hordozó oldalszélrésze (41) van;

a legalább egy hordozószövet (34a, 34b) második oldalszélrészéhez (41) lényegében folytonos, lényegében központi oldallaprészt (75) csatlakoztatunk; és a legalább egy hordozószövet (34a, 34b) első oldalszélrészéhez (39) oldalirányban kinyúlóan oldallapszövetrészeket (74, 76) rögzítünk, ezáltal összetett rögzítőszövetet hozunk létre.
19. A 18. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lényegében központi oldallaprész (75) kettéosztásával első és második összetett rögzítőszövetet (22a, 22b) hozunk létre.
20. A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az összetett szövetek (22a, 22b) legalább egyikét, egymást nem keresztező, legalább első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) mentén felosztjuk úgy, hogy az összetett szövet (22a, 22b) középrészén (28) lényegében hosszirányban végigvonuló hullámos osztóvonalak ismételten keresztezik az első mechanikus rögzítőelemszövet teljes oldalirányú szélességét (104), miáltal egy hullámos csíkot (80) hozunk létre, ahol az első hullámos osztóvonalnak (62) több első belső domború íve (114) és külső homorú íve (115) van, amelyek az összetett szövet hossza mentén váltogatják egymást, és a második hullámos osztóvonalnak (62a) több második belső domború íve (114a) és külső homorú íve (115a) van, amelyek az összetett szövet hossza mentén váltogatják egymást, és ahol az első és második hullámos osztóvonal (62, 62a) belső domború ívei (114, 114a) nem nyúlnak át az oldallaprészek (74, 75, 76) területére; és végül a legalább egy összetett szövetről (22a, 22b) eltávolítjuk a hullámos csíkot (80).
21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább egy összetett szövet (22a, 22b) részekre választásával különálló rögzítőelemeket (66) hozunk létre.