HU222667B1

HU222667B1 - Eljárás és berendezés pépek hatékony kimosására

Info

Publication number: HU222667B1
Application number: HU9900013A
Authority: HU
Inventors: Harri Qvintus; Pekka Tervola
Original assignee: Andritz Oy
Priority date: 1995-09-11
Filing date: 1996-05-31
Publication date: 2003-09-29
Also published as: DE69612105D1; NO981055D0; HUP9900013A2; ZA967249B; US6461473B1; HUP9900013A3; ATE199750T1; US6159338A; CZ69998A3; EP0856079B1; JPH11512491A; NO981055L; CA2231551A1; ZA967658B; FI954259A; ES2156288T3; CA2231551C; DE69612105T2; SK31998A3; PL325524A1

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés pépek különbözőmosóberendezésekben történő mosásának intenzívebbé tételére. Azeljárás és a berendezés különösen jól alkalmazható az AhlstromCorporation úgynevezett Drum Displacer mosóberendezéseivel, valamintnéhány egyéb mosópréssel összefüggésben. A javasolt eljárás során amosandó pépet egyfokozatú vagy többfokozatú mosórendszerbe vezetik,abban a pépet mossák, majd a pépet a rendszerből kitáplálják, továbbáa rendszerbe mosófolyadékot táplálnak és a rendszerből legalább egyszüredéket kitáplálnak, ahol a mosást követően a szüredék legalább egyrészét egy szívó-, sajtoló- és/vagy sűrítőfokozatot köve- tőenmosófolyadékként a megelőző mosófokozathoz visszavezetik. A javasoltberendezés első felülettel és második felülettel rendelkező szalagot(10) tartalmaz, ahol a mosandó pépszövedék a szalag első felületénhelyezkedik el, továbbá szüredéket felfogó eszköze (20), a szalagmásodik felületéről kinyert, úgynevezett kiszívott szüredéket felfogóeszköze, valamint mosófolyadékot a szövedékre, szalag első felületévelés a szövedékkel azonos oldalára, a szövedék másik oldalán szövedéketfelfogó eszközzel (20) szemben betápláló eszköze (14), valamint akiszívott szüredék legalább egy részét egy utolsó mosófokozatban a pépmosására elvezető eszközei vannak. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás pépek hatékony kimosására, amelynek során a mosandó pépet egyfokozatú vagy többfokozatú mosórendszerbe vezetjük, abban a pépet mossuk, majd a pépet a rendszerből kitápláljuk, továbbá a rendszerbe mosófolyadékot táplálunk és a rendszerből legalább egy szüredéket kitáplálunk. A találmány tárgya továbbá berendezés pépek hatékony kimosására, amely első felülettel és második felülettel rendelkező szalagot tartalmaz, és ahol a mosandó pépszövedék a szalag első felületén helyezkedik el, továbbá szüredéket felfogó eszköze, a szalag második felületéről kinyert úgynevezett kiszívott szüredéket felfogó eszköze, valamint mosófolyadékot a szövedékre, szalag első felületével és a szövedékkel azonos oldalára, a szövedék másik oldalán szövedéket felfogó eszközzel szemben betápláló eszköze van. Az eljárás és a berendezés különösen jól alkalmazható az Ahlstrom Corporation úgynevezett Drum Displacer-mosóberendezéseivel, valamint néhány egyéb mosópréssel összefüggésben.

Mivel az eljárás és a berendezés más mosóberendezésekkel összefüggésben is alkalmazható, a leírás különféle mosóberendezéseket is vázol.

A mindennapi életben különböző mosóberendezéstípusok és eljárások ismertek. A difíüzorok, a dobos, a préses és a hevederes mosóberendezések tisztán elkülönülnek egymástól. A mosódiffuzorokba megközelítőleg 10%-os konzisztenciájú pépet táplálnak, míg a dobos és hevederes mosóberendezéseknél a pép betáplálási konzisztenciája leggyakrabban 1-3% körül mozog.

Az US-A 3 454 970 számú szabadalmi leírás olyan mosóberendezést ismertet, amelyben három prés van egymás után elrendezve. A mosóberendezés működése során tehát háromfokozatú, és az egyes fokozatokat alkotó prések használatán alapul. Egy ilyen mosófokozat működése azzal indul, hogy a fokozatba pép lép be, valamilyen meghatározott konzisztenciával. A pépet minden egyes lépésben nyomó- és sajtológörgőkkel kipréselik úgy, hogy a présből jelentős mennyiségű folyadék, leginkább szennylúg távozik, és a préselést követően nyomban újabb mosó- és hígítófolyadékot adagolnak a pépszőnyegre, miközben az a préselést megvalósító elemektől megszabadulva térfogatát igyekszik visszanyerni. A pépszőnyeg egyes magyarázatok szerint szivacsként igyekszik a mosó-, illetve hígítófolyadékot elnyelni, és hogy a nehezebb szennylúg hogyan mozdul el lefelé és koncentrálódik a pépszőnyeg alsó részeiben. Más szavakkal, a nevezett szabadalmi dokumentum azt tanítja, hogy a préselőművelet révén minden egyes mosófokozatból szüredéket nyerünk ki. Kifejezetten állítja, hogy a kívánt mosóhatást szívás vagy vákuum hatása nélkül is elérhetjük. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a szennylúgnak a pépszőnyegből történő kinyerésére az egyetlen lehetőség a nyomó- és sajtolóhengerek használata, ezért egyértelmű, hogy a nyomó- és sajtolóhengerek minden egyes mosófokozat szerves részét képezik.

A szívó-mosó berendezések, a préses mosóberendezések, valamint a nyomás alatti vagy szuperatmoszferikus mosóberendezések példázzák napjaink használt dobos mosóberendezéseit.

Egy hagyományos szívó-mosó berendezés egy üstben forgó fémszövedékdobot tartalmaz. A dob héja egy perforált lemez alatt gyűjtőrekeszeket tartalmaz, és minden egyes rekesz egy hozzá tartozó csővezetéken keresztül a dob szár felőli végénél elrendezett szeleprendszerhez csatlakozik. A szelepből érkező szüredéket egy csöpögtetőelem mentén, vagy a kívánt szívóhatást biztosító centrifugálszivattyúval például egy szüredéktartályba vezetik. A szelepelrendezés révén a csöpögtetőelem befolyását megfelelő módon a kialakuló szövedék kívánt részeire lehet irányítani. A szövedék egy szívó mosóberendezésben az alábbi módon alakul ki: Az üstben forgó dob belsejében a környezeti nyomásnál alacsonyabb depresszió pépszuszpenziót szív az üstből a dob felületére a szívóerőt előállító valamilyen megfelelő ismert eszköz segítségével. Ahogy a folyadék áthalad a dobon, a pépben lévő szálak a dob felületén összegyűlnek. A dobban lévő szuszpenzió konzisztenciája megközelítőleg 0,5-2,0%, és a dob felületére sűrűsödő réteg konzisztenciája körülbelül 10-12%. A szövedék kialakulásának területe, azaz a dob kerületének az a része, amely az üstben a szálszuszpenzióban helyezkedik el, a dob kerületének körülbelül 140°-os szeletét jelenti. A dob legnagyobb forgási sebessége 2-2,5 1/perc, ennél nagyobb fordulatszámok esetén a szüredéket gyűjtő rekeszeknek és csővezetékeknek nem marad elegendő idejük arra, hogy kiürüljenek.

A mosást úgynevezett eltávolítómosásként hajtják végre úgy, hogy a pépet tartalmazó üstből kiemelkedő dob felületére mosófolyadékot permeteznek. A depressziós nyomás a mosófolyadékot átszívja a péprétegen, és a pépben lévő folyadék legnagyobb részét eltávolítja abból. A folyadékeltávolítási terület a dob kerülete mentén körülbelül 120°-os szeletet jelent. Egy ilyen szívómosó berendezés általánosan jellemző terhelése megközelítőleg 5 BDMT/m²/d, és a pépszövedék vastagsága 25 mm nagyságrendű. Egy fehérítőüzemben egy szívómosó berendezés terhelése körülbelül 8 BDMT/m²/d, a pépszövedék vastagsága pedig 30 mm körüli értékű.

Egy préses mosóberendezésnek általában huzalszövedékkel borított vagy lyukas, perforált lemezhéjú dobja van. A pépet 3-4%-os konzisztenciával táplálják be, és a pépnek a mosóberendezésbe való bevezetése előtt a pépből az egyes csomókat és más szennyeződéseket el kell távolítani. A dob héjában olyan rekeszek vannak kialakítva, amelyekből a szüredéket egy végrészen elhelyezett kamrán keresztül kitáplálják. A dob ettől eltérően nyitott is lehet úgy, hogy a dob belsejében összegyűlő szüredéket a dob valamelyik végén egy nyíláson keresztül táplálják ki.

A szüredék kialakítására rendelkezésre álló hely körülbelül 90°-os szakasz, és az eltávolítás céljára megközelítőleg 150°-os szakasz szolgál. A dob forgási sebessége körülbelül 2 1/perc, a jellemző terhelés pedig 15-20 BDMT/m²/d. A kimosott szövedék konzisztenciája akár 35%-osra is megnőhet. Az eltávolítás azonban körülbelül 10-15%-os konzisztencia mellett zajlik, míg a pépszövedék vastagsága 30-50 mm.

Egy túlnyomásos mosóberendezésre az FI-71961 és FI-74752 számú szabadalmi leírások adnak példát,

HU 222 667 Bl amelyek olyan berendezést ismertetnek, amely elsősorban egy forgódobból, valamint azt körülvevő, mozdulatlan héjból áll. A dob perforált hengert tartalmaz, amelynek külső felületén 50-60 mm magas bordák vannak körülbelül 200 mm távolságra egymástól elrendezve. Ezek a bordák a perforált hengerfelülettel együtt alkotják az úgynevezett péprekeszeket. A henger belsejében a péprekeszek alatt szüredékrekeszek vannak kialakítva, amelyekbe a mosófolyadék által kihajtott szüredék gyűlik össze. A hengeres dob végén, lényegében annak a kerülete mentén olyan szelepelrendezés található, amelyen keresztül a szüredéket kivezetik és elszállítják. A mosóberendezés több, általában három vagy négy fokozatból áll. Ez azt jelenti, hogy a mosófolyadékot többszörösen újra felhasználják a pép mosására, így tehát a szüredékrekeszekben összegyűjtött szüredéket ellenáramban vezetik az egyik mosófokozattól a másikhoz. A mosóberendezés dobján kívül, a héj részeként olyan mosófolyadék-bevezető kamrák helyezkednek el, amelyekből a mosófolyadékot a perforált lemezen keresztül a péprekeszekben lévő pépbe sajtolják, hogy ezzel a pépben lévő folyadékot eltávolítsák. A szövedékkialakítását, valamint a pép mosását úgy végzik, hogy a kimosandó pépet egy meghatározott betáplálódobozon keresztül juttatják be a péprekeszekben. Ez a betáplálódoboz a pépet sűrítheti, és a dobbal azonos hosszúságú tengelyirányú „rudak” vannak a péprekeszekben kialakítva. Közvetlenül a betáplálási pontot követően helyezkedik el a dobon az első mosószakasz, és az említett dokumentumokban ismertetett berendezésekben öt különálló mosószakasz van kiképezve. Mindegyik mosószakaszhoz mosófolyadék-áram van vezetve, és a mosódob rekeszeiben lévő péprétegbe sajtolt mosófolyadék ennek során eltávolítja a pépben lévő folyadékot. Mint korábban említettük, a szüredékeket ellenáramban vezetik az egyik szakasztól a másikba. Más szavakkal, a tiszta mosófolyadékot az utolsó mosófokozatba pumpálják, és a mosófolyadék által kihajtott szüredéket az utolsó előtti mosófokozathoz vezetik mosófolyadékként. Az utolsó mosófokozat után a pép-,Rudakat” leválasztják a dobról, például sűrített levegő behívásával és egy szállítóorsóval elszállítják.

A bemutatott típusú túlnyomásos mosóberendezés négy mosófokozatában az általános terhelés körülbelül 2,4 BDMT/m²/d. A pép-„rúd” vastagsága körülbelül 50 mm, és konzisztenciája 15-18%-ra növekedhet. A rekeszből kiszivárgó mosófolyadék ezt a konzisztenciát azonban 10-12%-ra csökkenti. A dobra táplált pép konzisztenciája 3,5 és 10% között változhat. A dobot 0,5-3,01/perc fordulatszámmal forgatják.

A fent említett FI-47 752 számú szabadalmi leírás az FI-71 961 számú szabadalmi leírásból megismerhető alapkialakítás kismértékben előnyösebb változatát ismerteti, melynek révén érzékelhetően jobb mosási eredmény érhető el, mint az alapkialakítású berendezésben. Ennél a továbbfejlesztett kiviteli alaknál mindegyik mosófokozatot két szakaszra osztottak úgy, hogy mindegyik fokozatból két különböző koncentrációjú mosási szüredéket nyernek ki. Ezeket a szüredékeket ellenáramban újrahasznosítják. A dokumentum ábráján az is látható, hogy az úgynevezett kiszívott szüredék, azaz az utolsó mosófokozat és a pépkitáplálási pont között kivont szüredéket hogyan vezetik az utolsó mosófokozat utolsó mosószakaszából nyert szüredékkel együtt mosófolyadékként az utolsó előtti mosófokozat utolsó szakaszához.

A találmánnyal célunk a fenti hátrányok kiküszöbölésével olyan eljárás létrehozása, amely különböző mosóberendezés-típusokban használható, és amelynek használatával mindegyik mosóberendezés-típusban optimális vagy azt megközelítő mosási eredményt tudunk elérni.

Mindkét ismert berendezés hátrányául róható fel, hogy vagy a mosófolyadék betáplálásának, vagy a szűredékek kezelésének vagy mindkettő egyidejű végrehajtásának számos hiányossága van, amelyek többek között gyenge mosási eredményben jelentkeznek. Ha úgy találják, hogy egy mosóberendezés nem képes megfelelő mosási eredményt biztosítani, annak természetesen az a következménye, hogy több mosási fokozatú, vagy akár eltérő típusú mosóberendezést használnak. A probléma megoldásának az is módja lehet, hogy megnövelik a mosófolyadék alkalmazását, a megnövekedett mosófolyadék-felhasználás pedig nagyobb gőzmennyiséget, valamint szennyvízkezelő kapacitást igényel, azaz a környezetre is nagyobb terhelést jelent.

A kitűzött feladat megoldása során olyan eljárást vettünk alapul pépek hatékony kimosására, amelynek során a mosandó pépet egyfokozatú vagy többfokozatú mosórendszerbe vezetjük, abban a pépet mossuk, majd a pépet a rendszerből kitápláljuk, továbbá a rendszerbe mosófolyadékot táplálunk, és a rendszerből legalább egy szüredéket kitáplálunk. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a mosást követően a szüredék legalább egy részét egy szívó-, sajtoló- és/vagy sűrítőfokozatot követően mosófolyadékként a megelőző mosófokozathoz visszavezetjük.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében többfokozatú frakcionálómosás során magát a mosást követően a szüredék legalább egy részét egy szívó-, sajtoló- és/vagy sűrítőfokozatból a megelőző mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a szüredéknek legalább egy részét tiszta mosófolyadékkal kombinálva az előző mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a szüredéknek legalább egy részét a mosófokozat második szakaszában kinyert szüredék legalább egy részével kombinálva a mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a mosórendszert legalább egyfokozatúra képezzük ki és úgy frakcionáljuk, hogy minden egyes fokozatból legalább két különálló szüredéket nyerjünk.

Előnyös továbbá, ha a mosórendszert legalább egyfokozatúra képezzük ki és úgy frakcionáljuk, hogy min3

HU 222 667 Bl den egyes fokozathoz legalább két különálló mosófolyadékot vezetünk, és minden egyes fokozatból legalább két különálló szüredéket nyerünk ki.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha az utolsó kétszakaszos vagy többszakaszos mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból nyert szüredéket a mosófokozat mosófolyadékát használó szakaszt megelőző szakaszban hasznosítjuk, továbbá magát a mosófolyadékot a mosófokozat végén, azaz annak utolsó szakaszában hasznosítjuk.

Fentieken túlmenően előnyös, ha a legalább egy vagy több különálló szakaszt tartalmazó legalább egy mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat első szakaszában hasznosítjuk.

Előnyös továbbá, ha egy vagy több külön szakaszból álló legalább egy mosófokozatot tartalmazó mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat első szakaszában hasznosítjuk, és magát a mosófolyadékot az utolsó mosófokozat végén hasznosítjuk.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a mosórendszerben legalább egy hígítófokozatot, legalább egy kimosófokozatot és legalább egy sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a mosórendszerben legalább egy hígítófokozatot, legalább egy sűrítőfokozatot és legalább egy kimosófokozatot és legalább egy sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a legalább egy kimosófokozatot követő legalább egy sűrítőfokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat elejéhez táplált mosófolyadék legalább egy részét alkotóan hasznosítjuk.

Előnyös továbbá, ha a mosórendszerben egy hígítófokozatot, egy első sűrítőfokozatot, legalább két mosófokozatot, valamint egy második sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

Fentieken túlmenően előnyös, ha egy vagy több mosófokozatból nyert szüredék legalább egy részét a hígítófokozatban a pép hígítására hasznosítjuk.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a második sűrítőfokozatból származó szüredéket az első mosófokozatba táplálandó mosófolyadék legalább egy részeként hasznosítjuk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében a mosórendszerben egy hígítófokozatot, egy sűrítőfokozatot és legalább egy mosófokozatot alakítunk ki, ahol a mosófokozatból származó szüredék legalább egy részét a hígítófokozatban hasznosítjuk a pép hígítására.

Előnyös továbbá, ha a mosórendszer egyetlen vagy utolsó fokozatából származó szüredék egy részét mosófolyadékként a mosófokozat elejére vezetjük vissza.

A kitűzött feladat megoldása során továbbá olyan berendezést vettünk alapul pépek hatékony kimosására, amely első felülettel és második felülettel rendelkező szalagot tartalmaz, és ahol a mosandó pépszövedék a szalag első felületén helyezkedik el, továbbá szüredéket felfogó eszköze, a szalag második felületéről kinyert úgynevezett kiszívott szüredéket felfogó eszköze, valamint mosófolyadékot a szövedékre, szalag első felületével és a szövedékkel azonos oldalára, a szövedék másik oldalán szövedéket felfogó eszközzel szemben betápláló eszköze van. A találmány értelmében a kiszívott szüredék legalább egy részét egy utolsó mosófokozatban a pép mosására elvezető eszközei vannak.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakja értelmében a szüredék egy részét a mosófokozatból az ugyanabban a mosófokozatban mosófolyadékként való felhasználásra kivonó eszközt tartalmaz.

Előnyös végül a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelyben a szüredéket felfogó eszköz a mosófolyadékként felhasználásra kerülő és elkülönített szüredék térfogatát befolyásoló mozgatható tömítést tartalmaz.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt eljárást megvalósító berendezés elvi vázlatát tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra egy ismert, technika állásához tartozó többfokozatú mosóberendezés működési elvének vázlata, a

2. ábrán egy másik, ugyancsak ismert és a technika állásához tartozó többfokozatú mosóberendezés működési elvének vázlata látható, a

3. ábra a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlata, a

4. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjának vázlata látható, az

5. ábra kiszívott szüredék kezelésének hagyományos megoldását mutatja, a

6. ábrán a kiszívott szüredéknek a találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerinti megvalósítása látható, a

7. ábra a technika állásához tartozó, ismert kisajtolóelrendezés vázlata, a

8. ábra egy találmány szerinti lehetséges kiviteli alak szerint megvalósított kisajtolóelrendezés vázlata, a

9. ábrán a technika állásához tartozó, ismert mosóeljárás vázlata látható, a

10. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjával megvalósított mosás vázlata látható, a

11. ábra a szüredék koncentrációeloszlását mutatja a szőnyeg hosszának függvényében, a

12. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjának vázlata látható, a

13. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjának vázlata látható, a

14. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további lehetséges kiviteli alakjának vázlata látható, a

HU 222 667 Bl

15. ábra a szívott szüredék, valamint a szüredék találmány szerinti újrahasznosításának a pép tisztaságát érintő befolyását mutatja és a

16. ábra a szüredék találmány szerinti újrahasznosításának befolyását mutatja a pép tisztaságára.

Az 1. ábrán bemutatott és a technika állásához tartozó, azaz ismert mosóberendezés működési elvét például az FI—71961 számú szabadalmi leírásból megismerhető megoldás hasznosítja, amelyet az A. Ahlstrom Corporation, Finnország „DD washer” néven forgalmaz. Az 1. ábrán látható, hogy a mosóberendezés perforált és mozgó 10 szalagjára, amely huzalból szőtt szalag, miképpen táplálunk be N_in pépet. A 10 szalag lehet hengeres, lehet mosódob, vagy például síkszerű felületű is lehet, amilyen a hevederes mosóberendezéseknél ismert. A 10 szalag 12 vivőlapokkal van ellátva. A 10 szalag felületével szemben rögzített helyzetű mosóvíz-bevezető 14 kamrák helyezkednek el, amelyeknek 16 alja a 12 vivőlapokkal és a 10 szalaggal együtt pépmosó 18 rekeszt képez. A 10 szalag alatt több szüredék- 20 rekesz található, amely a pépből a mosóvíz által kimosott szüredéket gyűjti. A fent nevezett számú dokumentum azt is részletesebben ismerteti, hogy kerül a szüredék a szüredékgyűjtő 20 rekeszekből a dob végénél elhelyezett szelepegységen át elszállításra. Az ábrán látható, hogy a bemutatott mosóberendezésnek I-IV mosófokozata van, és ennek megfelelő számú mosófolyadék-betápláló 14_b 14_π, 14_in és 14_[Vkamrával, valamint szüredék- 20_b 20_π, 20_ni és 20jv rekesszel rendelkezik. A berendezés működésére jellemző, hogy a tiszta Wj mosófolyadékot abba a negyedik IV mosófokozatba vezetjük be, amelyben a pép a legtisztább. A negyedik IV mosófokozatból az Fj_V szüredéket mosófolyadékként a III mosófokozatba vezetjük és így tovább, míg végül az F₍ szüredéket az első I mosófokozatból ismert szennyvízkezeléshez juttatjuk el, például párologtatóüzembe és/vagy egy fújótoronyban oldószerként használhatjuk. A fentiekből kiderül, hogy az említett berendezés négy hagyományos egylépcsős mosóberendezést helyettesíthet.

A 2. ábrán vázlatosan egy ugyanolyan típusú mosóberendezés előnyösebb megvalósítását mutatjuk be vázlatosan. Ezt a mosóberendezést ismerteti sokkal részletesebben például az US 4919 158, valamint az US 5 116 423 számú szabadalmi leírás. Mint az ábrán látható, a mosóberendezésnek itt is négy I-IV mosófokozata van, de minden egyes mosófokozat belül két mosószakaszra van felosztva, és ezekből a mosószakaszokból eltérő koncentrációjú szüredéket vonnak ki. Ennek megfelelően a tiszta W] mosófolyadék legelőször a IV mosófokozatba jut, hogy a pépből kimossa a szüredéket. Annak köszönhetően, hogy az ismertetett típusú berendezésben a pépben lévő folyadék koncentrációja viszonylag egyenletes mértékben csökken a mosóberendezésbe bevezetett M_in pép és a mosóberendezésből kilépő M_out pépállapot között a IV mosófokozat szüredék- 20_lv rekesze két 20_Ivl és 20_IV2 részre van osztva, melyek így különböző koncentrációjú F_IVi és F_IV2 szüredéket gyűjtenek. Ezt az F_IV] és F_IV2 szüredéket ellenáramban a III mosófokozatba vezetjük úgy, hogy a legtisztább szüredéket, azaz az F_IV2 szüredéket a IV mosófokozat utóbbi szakaszából a III mosófokozat második zónájának betápláló- 14_ni2 kamrájába vezetjük mosófolyadékként. Hasonlóképpen a már annál szennyezettebb F_IVI szüredéket a IV mosófokozat első szakaszából a III mosófokozat első szakaszának betápláló- 14_nilkamrájába vezetjük mosófolyadékként. A módszert a leírtak szerint a berendezés egészén alkalmazva az 1. ábrán bemutatott berendezéssel elérhető péptisztaságnál megközelítőleg 15-30%-kal tisztább pépet tudunk előállítani.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az úgynevezett frakcionáló többfokozatú mosóberendezések működési elve szerint egy vagy több mosófokozatból különböző szüredékeket nyerünk, amelyeket aztán egy megelőző mosófokozatba vezetünk, pontosabban egy megelőző mosófokozatnak azonos sorszámú szakaszába, és ott mosófolyadékként hasznosítjuk. így jóllehet olyan mosóberendezést említettünk, amelynek minden egyes mosófokozata a példa kedvéért két részre lett felosztva, semmi sem gátolja, hogy a mosóberendezés egyes mosófokozataiban ettől eltérő számú, például három vagy négy szakaszt alakítsunk ki, ahol is három vagy négy különböző szüredéket kapunk. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a különböző mosófokozatokat különböző számú szakaszra bontsuk. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy például csupán egy szüredéket vonhatunk ki egy olyan mosófokozatból, amelybe két vagy három, különböző koncentrációjú mosófolyadékot vezettünk. A korábban említett úgynevezett „DD washer” mosóberendezés első mosófokozata gyakran ilyen típusú, ennek megfelelően egyes esetekben az első mosófokozatból származó szüredéket pép hígítására és/vagy vegyi újrahasznosításra elszállítandó egyetlen frakcióként vonjuk ki.

A 2. ábrán az is megfigyelhető, hogy az említett szabadalmi leírásokban ismertetett módon az utolsó IV mosófokozat és a kitáplált M_out pép között nyert, úgynevezett kiszívott F_T szüredéket miképpen vezetjük a IV mosófokozatban nyert, tisztább F_IV2 szüredékkel együtt a III mosófokozat második zónájában a betápláló- 14_III2kamrába, ahol mosófolyadékként használjuk fel.

A megnevezett szabadalmak szerint az I mosófokozatból származó F] szüredékeket összevegyítve vezetjük el, például egy párologtatóüzembe vagy valamilyen más ismert szüredékkezeléshez. Az említett US szabadalmi leírásokból az is kitűnik továbbá, hogy M_in pép betáplálásával további szüredéket is kinyerhetünk, ezt a szüredéket a mosóberendezésből a I fokozat Fj szüredékétől elkülönítetten vezetjük el.

Ha az FI-747 752 vagy az US-4 919158 vagy US-5 116 423 számú szabadalmi leírásokból megismerhető szüredékkezelési eljárásokat és elrendezéseket közelebbről megvizsgáljuk, belátható, hogy azok az eddigieknél sokkal hatékonyabban megvalósíthatók. Az utolsó mosófokozat - ez a bemutatott kiviteli alaknál a IV mosófokozat -, valamint a M_out pépet kitápláló pont közötti úgynevezett kiszívott F_T szüredéket a péptől elkülö5

HU 222 667 Bl nítve mosófolyadékként hasznosítják. A kiszívott F_T szüredék főleg az utolsó szüredékrekeszből és valószínűleg a besűrűsödött pépből származik. így a kiszívott F_T szüredék összetétele közelíti meg legjobban a mosóberendezésbe juttatott Wj mosófolyadék összetételét.

Először is megjegyezzük, hogy ha a leírt módon történik a kiszívott F_T szüredék áramlása, akkor kevesebb mosófolyadék folyik az utolsó mosófokozatba, mint a maradék mosófokozatokba. Másodszor, a kiszívott F_Tszüredék tisztább, mint a második utolsó mosófokozatot elhagyó pép, és csupán kicsit szennyezettebb, mint a mosóeljárással kinyert, azaz a mosóberendezésből kitáplált pép. így az ismert berendezésekben a kellően tiszta kiszívott F_T szüredék feleslegesen nagy áramlási utat tesz meg.

Mint a 3. ábrán látható, a mosóeljárást lényegesen hatékonyabbá tehetjük, ha a kiszívott F_T szüredéket az utolsó IV mosófokozat első szakaszának betápláló14ivi kamrájába vezetjük, nem pedig a korábban ismert berendezéseknél megismerhető módon a második utolsó III mosófokozat második szakaszába. A rajzon az is megfigyelhető, hogyan vonható ki az utolsó IV mosófokozat utolsó szakaszából az F_IV2 szüredék egy része és kombinálható a besűrítőfokozatból származó kiszívott F_T szüredékkel, és hogyan továbbítható a keverék az utolsó IV mosófokozat első szakaszába. A rajzon szaggatott vonallal azt is bejelöltük, hogy tiszta W[ mosóvizet nem csupán az utolsó IV mosófokozat utolsó szakaszának betápláló- 14_IV1 kamrájába vezethetünk, hanem a folyadék részét képezheti az utolsó IV mosófokozat első szakaszának betápláló- 14_IVi kamrájába vezetett mosófolyadéknak is. Ha a kiszívott F_T szüredék cirkulálását a fenti módon alakítjuk ki, az utolsó IV mosófokozatba vezetett mosófolyadék, valamint a kiszívott F_Tszüredék térfogatát egy külön átmosásra használjuk.

Egy másik lehetőség a kiszívott F_T szüredék keringtetésére a 4. ábrán látható megoldás: A kiszívott F_T szüredéket tiszta W[ mosófolyadékkal kombinálva az utolsó IV mosófokozat mindkét betápláló- 14_IV1 és 14_IV2kamrájába bevezetjük.

Nyilvánvaló, hogy az utolsó IV mosófokozatot követően egy további mosófokozat lép be, és a kiszívott F_T szüredék ebből az extra mosófokozatból származik.

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a kiszívott F_T szüredéknek a találmány szerinti újszerű keringtetése révén a pép tisztaságát 5-35%-kal tudtuk megnövelni, a mosóberendezésben végrehajtott mosófokozatok számától függően. Természetesen a tisztaság növekedése annál erőteljesebb, minél kevesebb mosófokozat van a mosóberendezésben kialakítva. Egy hagyományos kétfokozatú mosóberendezésben a mosás eredménye 15-35%-nyit javult.

Az 5. és 6. ábrán a kiszívott F_T szüredéknek egy egyfokozatú mosóberendezésben a folyadék körforgásban történő keringtetésének a hatását mutatja. Az ábrákon látható számok köbméterben kifejezett áramlási mennyiségeket jelképeznek, amelyeket 90%-os konzisztenciájú és 11 tömegű pép mosására használunk (azaz 11 pép 900 kg szálasanyagot és 100 kg folyadékot tartalmaz). Ennek megfelelően az 1 t pépre eső 9,1 m³ folyadékot tartalmazó pép konzisztenciája 9% körüli, és a mosóberendezésbe ezt a pépet vezetjük be. A szövedékkialakítás során 2,51 folyadékot távolítunk el, és a pép konzisztenciáját a mosási eljárással 13,5%-osra módosítjuk. Ebből a kiszívott 1,5 m³-nyi F_T szüredékből a szívási fokozat során még további folyadékot távolítunk el, így a pép kitáplálási konzisztenciája 17,6% körüli lesz. Az

5. ábra egy napjainkban beszerezhető ismert egyfokozatú mosóberendezést mutat, amelyben a kiszívott F_T szüredéket a szövedékkialakítás és a mosási fokozat során megfelelően kombináljuk és kivonjuk a mosóberendezésből a szüredék további kezelése vagy valamilyen más célú felhasználás számára.

A 6. ábra ezzel szemben azt a helyzetet mutatja be, amikor a kiszívott F_T szüredéket a mosófokozat elejére irányítjuk, így a mosáshoz 11 pépre vonatkoztatva másfél köbméterrel több mosófolyadék jut. Mivel a felhasznált mosófolyadék térfogata viszonylag egyenesen arányos a mosás eredményével, könnyen belátható, hogy a feltüntetett esetben a mosás eredménye körülbelül 20%-kal fog javulni.

A 7. ábrán egy olyan ismert műszaki szintet képviselő pépmosó elrendezést rajzoltunk fel vázlatosan, amely mosó-sajtolót tartalmaz. Az ábra elrendezését követve a pépet például egy autoklávból vagy befúvótartályból vagy adagolótankból vezetjük 30 hígítóegységbe, és ott megközelítőleg 4%-os konzisztenciájúra hígítjuk. A hígítást követően a pépet 32 sűrítőbe vezetjük, amelyben a pépet körülbelül 10-15%-os konzisztenciájúra sűrítjük. Az így nyert közepes konzisztenciájú pépet 34 mosófokozatba vezetjük, amelybe tiszta mosófolyadékot vezetünk. Ezt követően a pépet egy újabb 38 sűrítőbe vezetjük, amelyben a folyadékot eltávolítjuk a pépből annyira, hogy a pép konzisztenciája 30-40%-osra növekedjen. Az általunk ismert és jelenleg kapható korszerű mosó-sajtoló elrendezések jellegzetessége, hogy a mosásból, valamint az azt megelőző, illetve azt követő sűrítésből származó F_w, F_T1 és F_T2 szüredékeket azok eltérő koncentrációjára tekintet nélkül összekeverik. Az ily módon nyert F szüredékkeverék F_T részét aztán a 30 hígítóegységben használják a pép felhígítására, míg a másik F₂ rész vegyi újrahasznosítás alapjául szolgál vagy más célra használják, vagy más szempontból kezelik.

A 8. ábrán ezzel szemben a találmány szerinti berendezésben használt mosó-sajtoló elrendezés legjelentősebb eltéréseit tüntettük fel az 5. ábrán látható elrendezéshez képest, nevezetesen azt, hogy a mosó-sajtoló két mosófokozatú. A 8. ábrán alkalmazott hivatkozási jelek megfelelnek az 5. ábrán alkalmazott hivatkozási jeleknek, az eltérés csupán annyi, hogy ezt a második mosófokozatot 36 hivatkozási jellel jelöltük, és az abból származó szüredéket F_w2 hivatkozási jellel láttuk el. Ha a két 34 és 36 mosófokozatot összekötjük, a rendszerből nyert szüredéket ellenáramban szállíthatjuk úgy, hogy a viszonylag tiszta F_T2 szüredék a rendszer utolsó 38 sűrítőjéből mosófolyadékként visszakerül az első 34 mosófokozatba. A külső forrásból vett tiszta W] mosófolyadékot csupán a második 36 mosófokozatba vezetjük be.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 8. ábrával, valamint a későbbiekben a 9. és 10. ábrával kapcsolatosan

HU 222 667 Bl említett hígítást, sűrítési és mosási lépéseket egy és ugyanazon berendezésben, vagy akár egymástól meglehetősen távol elrendezett különálló berendezésekben is végrehajthatjuk. A gyakorlatban az egyes műveletek közötti távolság nem annyira meghatározó fontosságú, mint az eljárás végrehajtásának a módja. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a 9. és 10. ábra például egy ismert mosóberendezés-kialakítást, valamint egy abban végrehajtott találmány szerinti továbbfejlesztést is bemutathat, így például a 9. ábra vázlatán a betáplált M_jn pép egy autoklávból vagy befuvótartályból érkezve egy 40 tartályban igen kis konzisztenciájúra hígítható, mely célra például olyan F-py szüredéket használhatunk, amely egy a bevezetőben megnevezett „DD washer” típusú mosóberendezés mosóterében a „péposzlopot” alkotó sűrítőfokozatából, valamint egy további 44 mosófokozatból származó szüredék keveréke. Az említett sűrítőfokozat szüredékének a koncentrációja azonban ugyanakkora lesz, mint a pépben maradó folyadék koncentrációja, azaz a hígításhoz használt folyadék koncentrációjának a korábbiakban nem szenteltek figyelmet. Az FI-74 752 számú szabadalom, valamint az US 4 919 158 és US 5 116 423 számú szabadalmak azonban azt mutatják, hogy az említett szüredékeket külön-külön nyerik ki, azonban a szüredékek egyikének vagy másikának további felhasználásáról vagy kezeléséről nem esik szó.

A 10. ábra a fent ismertetett eljárást továbbfejlesztő találmány szerinti előnyös kiviteli alak vázlatát mutatja. Látható, hogy a 9. ábrán bemutatott elrendezést úgy módosítottuk, hogy a mosófokozatból származó F_w szüredéket, valamint a 42 sűrítőbői származó F_T szüredék egy részét a 40 tartályban hígításra használjuk fel. A 42 sűrítőfokozatból származó szüredék maradványát vegyi visszanyeréshez elvezetjük. Egy ilyen jellegű elrendezés a kísérletek szerint 10-15%-kal javítja a mosás eredményét. Természetesen az egész hígítást végrehajthatjuk a mosófokozatból származó szüredék nélkül is, amennyiben így megfelelő eredményt kapunk. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a korábbi, a sűrítőfokozatból és a mosófokozatokból származó szüredékeket összekeverték egymással, és ezt követően ennek az összekevert szüredéknek egy részét használták fel hígítás céljára. A találmány szerinti eljárás értelmében csupán a sűrítőfokozatból származó szüredékmennyiséget használjuk fel hígítás céljára, amely a mosófokozatból származó szüredékhez közel keletkezik. A fenti eljárás végrehajtása során a hígításhoz használt szüredék koncentrációja kisebb, mint a korábbi ismert elrendezésekben használt szüredék koncentrációja.

A fent ismertetett eljárásokat még hatékonyabbá és hatásosabbá tehetjük, ha a vázlatosan all. ábrán bemutatott jellemző szüredékkoncentráció-eloszlásra összpontosítunk a szőnyeghosszúság, azaz a mosófokozat hosszúságának a függvényében. Az ábra világosan mutatja, hogy minél közelebb helyezkedik el a mosófokozat vége, annál alacsonyabb a szüredék koncentrációja, azaz annál tisztább lesz a szüredék. Ez azt jelenti, hogy a szüredéket a mosófokozat végéről is felhasználhatjuk és ugyanannak a mosófokozatnak a megkezdésénél is hasznosíthatjuk.

A 12., 13. és 14. ábrák egy egyfokozatú mosóberendezés kapcsán azt mutatják, miképpen tudunk egy mosófokozat végéről a mosási szüredék 5-15%-át ugyanannak a mosási fokozatnak az elejére vezetni. A gyakorlatban arra is lehetőség nyílik, hogy nagyobb térfogatot, azaz a szüredék nagyobb részét vezessük vissza a mosófokozat elejére. Természetesen az is lehetséges, hogy a keringtetendő szüredéket ffakcionáljuk, azaz hogy a különböző koncentrációjú szüredékeket kivonjuk és azokat a mosófokozat kezdetén különböző pontokban bevezetve keringtessük, természetesen legelőször a legnagyobb koncentrációjú részt.

A 15. ábrán az 5., 6., 12., 13. és 14. ábrákon bemutatott egyfokozatú mosóberendezések jellemző paramétereit hasonlítottuk össze. A grafikon vízszintes tengelye az anyag, például vegyi anyagok és szálak által feloldott szilárd anyag százalékos értékét mutatja, amelyet elméletileg el kell távolítanunk a pépből, de amelyeket a berendezés nem képes eltávolítani. Ezért az ábra a maradék „szenny” 10-13%-os tartományát tünteti fel. A grafikon függőleges tengelyén a mosásiveszteség-változást tüntettük fel százalékosan. Mosási veszteség alatt a pépben lévő folyadékban a mosást követően bennmaradó oldott szilárd anyagok és vegyületek mennyiségét értjük. A találmány egyik fő célja a mosási veszteségek csökkentése. A 15. ábrán bemutatott kiindulóhelyzet a kapcsolat az 5. ábrán látható kialakításhoz, amely értelmében a kiszívott F_T szüredéket más szüredékekkel együtt eltávolítjuk a berendezésből, és nem is vezetjük abba vissza, a művelet leírója tehát a grafikon vízszintes tengelye (figyeljük meg a grafikon tényleges nullpontját). A 0%-os görbe a 6. ábrán bemutatott elrendezés hatását mutatja, azaz egy olyan elrendezését, amelyben a teljes kiszívott F_T szüredéket a mosófokozat elejére vezetjük vissza, de a kimosó mosófokozatból származó szüredéket érintetlenül hagyjuk. Az 5%-os görbe a 12. ábrán bemutatott elrendezés hatását mutatja, azaz egy olyan elrendezését, amelyben a kimosó mosófokozatból származó szüredék 5%-át a kiszívott F_T szüredékkel együtt vezetjük vissza a mosófokozat bemenetéhez. Ezekhez hasonlóan a 10%-os és a 15%-os görbék is a 13., illetve 14. ábrákon bemutatott elrendezések hatását mutatják. Az ábrán megfigyelhető, hogy ha a pépet egy folyamatos mosófokozatból tápláljuk ki (5. ábra), amely a vegyületek és az oldott száraz szilárd anyagok 11%-át tartalmazza, a mosási veszteséget 21% körüli értékkel csökkenthetjük azzal, hogy a kiszívott szüredéket vezetjük vissza. Ez azt jelenti, hogy a mosási veszteséget 8,7%-ra csökkentettük. Ennek megfelelően, ha a kiszívott F_T szüredéket valamit a kimosó mosófokozatból származó szüredék 10%-át a mosófokozat bemenetére visszavezetjük, a mosási veszteséget megközelítőleg 30,5%-kal csökkenthetjük le, tehát a mosási veszteség így megközelítőleg 7,6%-ra csökken. Ezek szerint a mosási veszteséget 8,69-ról 7,645-re csökkentettük, ami körülbelül 12%-os értéknek felel meg.

A 16. ábrán hasonló módon egy olyan kiindulási állapothoz tartozó jelleggörbéket tüntettünk fel a diagramon, amelynél már alkalmaztuk a kiszívott szüredék újrafelhasználását. Ezeknek a jelleggörbéknek a felhasz7

HU 222 667 Β1 nálásával megvizsgálhatjuk az előző ábra első példájához tartozó helyzetet, amelynél a mosási veszteség 8,7% volt, amelyet 7,8%-ra tudtunk csökkenteni a mosófokozat kimenetén kinyert szüredék 10%-ának a mosás bemenetére való visszavezetésével. Ha vízszintes tengelyen kiválasztjuk a 8,7%-os értéket és levonatkoztatunk a 10%-os jelleggörbére, látható, hogy a mosási veszteség 12% körüli értékű lesz, ami hasonlít a fent kiszámított értékhez.

A kimosott szüredék egy részének a fenti módon történő újrahasznosítása egy külön erre a célra kialakított szüredéktartályt igényel a mosófokozat végén. Ennek a megvalósítására szolgáló egy előnyös megoldás szerint olyan mozgatható tömítőelemet használunk, amellyel el tudjuk választani az aktuális szüredéktartály egy részét, oly módon, hogy az elkülönítendő kimosott szüredék térfogatát a tömítőelem mozgatásával változtatni tudjuk. így az újrafelhasznált szüredék térfogatát például a mosóberendezés mindenkori üzemi állapotának megfelelően tudjuk szabályozni.

A fentiek alapján kitűnt, hogy találmányunk a fafeldolgozó iparban szokásos mosási eljárásokat gazdaságosabbá és kömyezetbarátabbá teszi a korábban ismert és használt eljárásokhoz és berendezésekhez viszonyítva. Figyelembe kell venni azonban, hogy a bemutatott példák kizárólag a találmány lényegének jobb megértését szolgálják csupán, és az igényelt oltalmi kört semmiben nem korlátozzák. Ennek megfelelően jóllehet leírásunkban egyfokozatú mosóberendezések felépítését és működését ismertettük, megfelelő módszerekkel és eszközökkel többfokozatú mosóberendezések működését is hatékonyabbá, gazdaságosabbá és a környezetre kevésbé ártalmassá tudjuk tenni.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás pépek hatékony kimosására, amelynek során a mosandó pépet egyfokozatú vagy többfokozatú mosórendszerbe vezetjük, abban a pépet mossuk, majd a pépet a rendszerből kitápláljuk, továbbá a rendszerbe mosófolyadékot táplálunk és a rendszerből legalább egy szüredéket kitáplálunk, azzal jellemezve, hogy a mosást követően a szüredék legalább egy részét egy szívó-, sajtolóés/vagy sűrítőfokozatot követően mosófolyadékként a megelőző mosófokozathoz visszavezetjük.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy többfokozatú frakcionálómosás során magát a mosást követően a szüredék legalább egy részét egy szívó-, sajtoló- és/vagy sűrítőfokozatból a megelőző mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szüredéknek legalább egy részét tiszta mosófolyadékkal kombinálva az előző mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szüredéknek legalább egy részét a mosófokozat második szakaszában kinyert szüredék legalább egy részével kombinálva a mosófokozat első szakaszához mosófolyadékként visszavezetjük.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszert legalább egyfokozatúra képezzük ki és úgy frakcionáljuk, hogy minden egyes fokozatból legalább két különálló szüredéket nyerjünk.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszert legalább egyfokozatúra képezzük ki és úgy frakcionáljuk, hogy minden egyes fokozathoz legalább két különálló mosófolyadékot vezetünk, és minden egyes fokozatból legalább két különálló szüredéket nyerünk ki.

7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utolsó kétszakaszos vagy többszakaszos mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból nyert szüredéket a mosófokozat mosófolyadékát használó szakaszt megelőző szakaszban hasznosítjuk, továbbá magát a mosófolyadékot a mosófokozat végén, azaz annak utolsó szakaszában hasznosítjuk.

8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább egy vagy több különálló szakaszt tartalmazó legalább egy mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat első szakaszában hasznosítjuk.

9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy vagy több külön szakaszból álló legalább egy mosófokozatot tartalmazó mosófokozatot követő sajtoló- vagy szívófokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat első szakaszában hasznosítjuk, és magát a mosófolyadékot az utolsó mosófokozat végén hasznosítjuk.

10. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszerben legalább egy hígítófokozatot, legalább egy kimosófokozatot és legalább egy sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszerben legalább egy hígítófokozatot, legalább egy sűrítőfokozatot és legalább egy kimosófokozatot és legalább egy sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább egy kimosófokozatot követő legalább egy sűrítőfokozatból származó szüredéket az utolsó mosófokozat elejéhez táplált mosófolyadék legalább egy részét alkotóan hasznosítjuk.

13. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszerben egy hígítófokozatot, egy első sűrítőfokozatot, legalább két mosófokozatot, valamint egy második sűrítőfokozatot alakítunk ki a jelzett sorrendben.

14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy vagy több mosófokozatból nyert szüredék legalább egy részét a hígítófokozatban a pép hígítására hasznosítjuk.

15. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második sűrítőfokozatból származó szüredéket az első mosófokozatba táplálandó mosófolyadék legalább egy részeként hasznosítjuk.

16. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszerben egy hígítófokozatot, egy sűrítőfokozatot és legalább egy mosófokozatot alakítunk ki, ahol a mosófokozatból származó szüredék leg8

HU 222 667 Bl alább egy részét a hígítófokozatban hasznosítjuk a pép hígítására.

17. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mosórendszer egyetlen vagy utolsó fokozatából származó szüredék egy részét mosófolyadékként a mosófokozat elejére vezetjük vissza.

18. Berendezés pépek hatékony kimosására, amely első felülettel és második felülettel rendelkező szalagot (10) tartalmaz, és ahol a mosandó pépszövedék a szalag (10) első felületén helyezkedik el, továbbá szüredéket felfogó eszköze (20), a szalag (10) második felületéről kinyert úgynevezett kiszívott szüredéket felfogó eszköze (20), valamint mosófolyadékot a szövedékre, szalag (10) első felületével és a szövedékkel azonos oldalára, a szövedék másik oldalán szövedéket felfogó eszközzel (20) szemben betápláló eszköze (14) van, azzal jellemezve, hogy a kiszívott szüredék legalább egy részét egy utolsó mosófokozatban a pép mosására elve5 zető eszközei vannak.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szüredék egy részét a mosófokozatból az ugyanabban a mosófokozatban mosófolyadékként való felhasználásra kivonó eszközt tartalmaz.

10 20. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szüredéket felfogó eszköz (20) a mosófolyadékként felhasználásra kerülő és elkülönített szüredék térfogatát befolyásoló mozgatható tömítést tartalmaz.