HU220824B1 - Eljárás és hálózat üzenet továbbítására - Google Patents

Description

A leírás terjedelme 26 oldal (ezen belül 11 lap ábra)

HU 220 824 Bl várakozásisor-kezelővel társított várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt elirányítjuk mindegyik következő átadó várakozásisor-kezelőhöz úgy, hogy azok mindegyike aktív várakozásisor-kezelővé válik, és ha a várakozásisor-kezelőt megtaláljuk a várakozásisor-listában, akkor megkapjuk a várakozásisor-listában a helyi várakozási sorok neveit, és az üzenetet azokhoz továbbítjuk; a két utóbbi lépést mindaddig ismételjük, amíg az üzenetet a várakozásisor-lista összes várakozási sorába eljuttatjuk; az üzenetkezelő és sorba állító üzeneteket és címzésinformációt visszanyeljük a várakozásisor-lista várakozási soraiból; a címzésinformációból meghatározzuk a levélkiszolgálókhoz hozzárendelt címzett felhasználókat, ahol mindegyik levélkiszolgálóval, ha a hozzárendelt címzett felhasználó számára helyi felhasználó, akkor az üzenetet a címzett felhasználóhoz eljuttatjuk, és az eddigi lépéseket ismételjük mindazon címzett felhasználók vonatkozásában, amelyek nem tekinthetők helyi felhasználónak mindaddig, amíg az üzenetet eljuttatjuk az összes címzett felhasználóhoz.

A találmány tárgya a fenti eljárást megvalósító hálózat is.

A találmány tárgya egyrészt egy eljárás, másrészt pedig egy hálózat üzenet továbbítására, egy első felhasználótól egy hálózaton át, címzett felhasználókhoz, ahol minden egyes felhasználó a hálózathoz kapcsolódó levélkiszolgálóhoz van hozzárendelve úgy, hogy ezt a levélkiszolgálót egy várakozásisor-kezelőn keresztül érhetjük el, és az üzenetnek az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól a hálózaton keresztül a címzett felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálókhoz történő továbbításához egy címzésinformációt képezünk.

Az üzenetkezelés olyan „tárold és továbbítsd” jellegű, aszinkron üzenettovábbító rendszer, amelynek az az alapvető feladata, hogy lehetővé tegye az alkalmazások közötti kommunikációt anélkül, hogy a kezdeményező/kiinduló és a cél alkalmazásnak egyidejűleg aktívnak kellene lennie. A rendszer szükség esetén tárolja az üzeneteket, és az információt akkor szállítja le, amikor az erőforrások elérhetővé válnak. Az üzenetkezelés első példája az elektronikus levelezés, például a X.400 üzenetkezelő rendszer és egyszerű postázóprotokoll (simple mail transfer protocol, SMTP). Napjaink ügyfél-kiszolgáló számítástechnikai világában az üzenetkezelésen alapuló üzleti megoldások iránti igények jóval túlléptek az alapvető elektronikus levelezésen: a munkafolyamatok számítástechnikája, a mobil üzenetkezelés, a tranzakciós üzenetkezelés, az objektum üzenetkezelés, az adatmásolási szolgáltatások mind-mind olyan fejlődő technológiák, amelyek a programok közötti kommunikáció üzenetkezelési stílusán alapulnak. Új követelményeket támasztott az üzenetkezelő rendszerekkel szemben az az igény is, hogy a programok eltérő operációs rendszer platformokon és hálózatokon keresztül - akár vezetékes, akár vezeték nélküli módon - tudjanak egymással kommunikálni.

Az üzenetkezelés alapvető technológiává vált a programok közötti kommunikáció megvalósításában. Számos gazdasági társaság fejlesztett ki olyan üzenetorientált alkalmazott szoftvert (message-oriented middleware), amely rugalmas üzenetkezelő infrastruktúrát biztosít. Az amerikai egyesült államokbeli IBM cég „MQSeries” elnevezéssel olyan kereskedelmi, biztonságos üzenetkezelő rendszert kínál, amely biztosított, egyszeres üzenettovábbítást és üzenet-visszaszerezhetőséget nyújt. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány más üzenetorientált alkalmazott szoftvert gyártó céget és termékét is: a Covia cég „Communications Integrátor” elnevezésű, a Systems Strategies cég „ezBridge” elnevezésű, és a Horizon Strategies cég „Message Express” elnevezésű termékét.

Az üzenetorientált alkalmazott szoftverek biztosítják az általános célú üzenetek üzenet-sorbaállítást használó programok közötti váltását. Az alkalmazások a hálózatokon keresztül úgy kommunikálnak, hogy az üzeneteket egyszerűen várakozó sorokba állítják, és az üzeneteket ezektől a várakozó soroktól kapják. Az üzenetorientált alkalmazott szoftverek üzenetkezelése és sorba állítása (messaging and queuing) úgy teszi lehetővé a programok hálózaton keresztüli kommunikációját, hogy nincs szükség egy egyéni, dedikált, logikai kapcsolatra. Az üzenetek a hálózat közbenső csomópontjaiban kerülnek eltárolásra mindaddig, amíg az üzenetkezelő és sorba állító rendszer kész azok továbbítására. A végső célállomáson az üzeneteket újabb várakozó sorokban tartják mindaddig, amíg a fogadó programok készen állnak az üzenetek visszakeresésére és feldolgozására. A hálózat minden egyes csomópontjában ki van alakítva egy olyan sorba állító kezelő (queue manager), amely biztosítja, hogy az üzenetek eléljék cél várakozási sorukat és egyúttal a szükséges üzenetkezelő és sorba állító szolgáltatásokat is nyújtja az alkalmazások számára.

Az üzenetorientált alkalmazott szoftvereknek köszönhetően a programok nem közvetlenül kommunikálnak egymással, így bármelyik program lehet foglalt, nem elérhető, vagy egyszerűen nem futó program. Ugyanígy maga a program döntheti el, hogy mikor kívánja a várakozó sorában lévő üzenetet fogadni, mikor keresi vissza. A vezeték nélküli kommunikáció esetén az összes kimenő információ egy várakozási sorba gyűjthető és egy szerverhez továbbítható, amikor a felhasználó telefonhoz jut, vagy egy irodai helyi hálózatba (local area network, LAN) kapcsolódik. A bejövő posta is egy várakozási sorban tárolható, amíg létrejön egy kapcsolat, például egy vezeték nélküli kapcsolat a címzetthez. Az üzenetkezelő és sorba állító módszer igen változatos. Segítségével egy-többnek, illetve több-egynek viszonyokat hozhatunk létre, azaz egyetlen várakozási sort több alkalmazás is kezelhet, illetve több alkalmazás is elhelyezhet üzeneteket ugyanabba a várakozási sorba.

Az üzenetorientált alkalmazott szoftver kulcsfontosságú része annak az egyéniesített programcsoportnak,

HU 220 824 BI amely igen lényeges az elosztott üzleti alkalmazások fejlesztésének a megvalósítása szempontjából. Az üzenetorientált alkalmazott szoftverek általában igen egyszerű magas szintű alkalmazást programozó felületet (application programming interface, API) biztosítanak a szolgáltatásokhoz. A legtöbb üzenetorientált alkalmazott szoftver termék több eltérő operációs rendszer platformhoz kínálja alkalmazást programozó felületét. Ez jelentősen egyszerűsíti a különböző platformokon futó és hálózaton keresztül kommunikáló elosztott alkalmazások fejlesztését. Az alkalmazásokat csupán egyetlen felülethez kell megírni. Ezen túlmenően az üzenetorientált alkalmazott szoftverek elrejtik az összes kommunikációt az alkalmazások elől, a hálózat figyelembe vétele nélkül működnek és nem részesei a kommunikációs terheltnek, például kapcsolat létrehozásnak, a kapcsolatok kezelésének, és így tovább.

Az üzenetorientált alkalmazott szoftverek által kínált üzenetkezelő és sorba állító szolgáltatások ideális infrastruktúrát alkotnak arra, hogy elektronikus levelezési rendszert alapozzanak rájuk. Egy levelezési rendszer olyan levélkiszolgálók összessége, amelyek fogadják a levél üzeneteket és végrehajtják azok továbbítását a címzettekhez. Egy levélkiszolgáló hasonlít egy postahivatalhoz: egy helyi címzettnek szóló levelet annak elektronikus postaládájába továbbítja, a távoli címzetteknek szóló leveleket tovább küldés céljából más levélkiszolgálókhoz továbbítja. Ennek megfelelő az elektronikus levél több levélkiszolgálón halad keresztül, mielőtt eljut a címzetthez. Az egy távoli címzettnek szóló levél másik levélkiszolgálóhoz történő továbbításának műveletét levél átirányításnak nevezik.

Az 1988. áprilisi amerikai egyesült államokbeli Computer Networking Symposium alkalmával megjelent, W. F. Racke és társa „Extending an Existing Mail Service to Support X.400 Message Handling” című dokumentum egy már meglévő levelezési rendszer bővítését ismerteti X.400 típusú üzenetek kezelésének lehetővé tételére, jelesül az IBM cég VM/SP operációs rendszeréhez ír le egy rendszer prototípust. Ez a rendszer az IBM PROFS (Professional Office System) nevű irodai szoftvercsomagjának levelezési szolgáltatása számára nyújt egy X.400-as bővítményt, amely a felhasználó számára transzparens módon integrálódik a kezelői felületbe. A rendszer natív X.400 szolgáltatásokat nyújt személyek közötti üzenetváltáshoz, és nem tekinthető a PROFS és az X.400 protokollok közötti átjárónak. Olyan Felhasználó Ügynököt és Üzenettovábbítási Ügynököt tartalmaz, amelyek megvalósítják az X.400 Pl és P2 protokollokat.

A hatékonyság érdekében az üzenetorientált alkalmazott szoftver üzenetkezelő és sorba állító szolgáltatásait a levélküldemények továbbításához használó levelezési rendszernek az alábbi tulajdonságokkal kellene rendelkeznie: a címzetthez úton lévő üzenetet csupán szükség esetén kellene megkettőzni, azaz az üzenetkezelő és sorba állító hálózatnak azon csomópontjaiban, amelyekben a címzettekhez vezető útvonalak szétválnak, és egy üzenetnek csupán egyetlen másolatát kellene eljuttatni az üzenet minden egyes címzettjéhez.

Egy levélkezelő egy több fogadóhoz címzett levél lekezelése során az üzenetet az összes helyi címzett postaládájába elküldi, illetve továbbítja mindazon további levélkiszolgálókhoz, amelyek felelősek a levél távoli címzettekhez történő eljuttatásáért. Az üzenetkezelő és sorba állító hálózatnak a továbbítást végző levélkiszolgálótól a továbbításra kijelölt levélkiszolgálókhoz vezető útvonalai közös kezdeti szakaszokat tartalmazhatnak. Az útvonalaknak ezen a közös kezdeti szakaszán csupán egyetlen üzenetet kellene továbbítani abban az esetben is, ha a levelet több különböző levélkiszolgálóhoz kell eljuttatni. Ennek megfelelően az üzenetek megkettőzése csak akkor megy végbe, ha szükséges, azaz ha az útvonalak szétágaznak, hogy ezzel elkerülhető legyen a terhelés nemkívánatos leterhelése. A hálózat túlterhelését különösen olyan helyzetekben célszerű elkerülni, ha a hálózat nagy kihasználtsággal üzemel.

Egy címzett ugyanannak az üzenetnek több különböző másolatát is megkaphatja, ha az üzenetet a címzetthez vezető útvonalon több levélkiszolgáló is átirányította. Egy adott levélüzenetnek ugyanahhoz a címzetthez irányuló többszörös átirányítása egy megfelelően megtervezett és konfigurált levelezési rendszerben nem történhet meg. Ez tudniillik mindenképpen az üzenetek olyan felesleges megkettőződéséhez, vagy többszöröződéséhez vezetne, amely egyrészt a hálózat túlterheléséhez vezet, másrészt felesleges számítási teljesítményt és a levélkiszolgálóknál tárolókapacitást köt le. A címzettnek pedig gondoskodnia kellene ezeknek a többszörözött üzeneteknek az eltüntetéséről, amíg a fogadó levélkiszolgáló venné át ezt a további terhet jelentő feladatot.

A fentieknek megfelelően a találmánnyal célunk olyan eljárás és hálózat kidolgozása, amellyel elkerülhető egy üzenetkezelő és sorba állító hálózatban az egyes üzenetek felesleges többszörözése, és amely biztosítja, hogy az üzenetek átirányítása csupán szükséges esetben történik meg egy üzenetorientált alkalmazott szoftver üzenetkezelő és sorba állító szolgáltatását használó levelezési rendszerben a küldemények továbbításához. A létrehozandó eljárás és hálózat így csökkentené a levélkiszolgálók és az üzenet-sorbaállító hálózat terhelését, valamint elősegítenék az üzenetkezelő és sorba állító hálózat hatékony kihasználását levelek küldésére anélkül, hogy magának az üzenetkezelő és sorba állító rendszernek hozzá kellene férnie a levélkönyvtárhoz.

A kitűzött feladat megoldása során egyrészt egy olyan eljárást vettünk alapul üzenet továbbítására egy első felhasználótól címzett felhasználókhoz egy hálózaton át, ahol minden egyes felhasználó a hálózathoz kapcsolódó levélkiszolgálóhoz van hozzárendelve úgy, hogy ezt a levélkiszolgálót egy várakozásisor-kezelőn keresztül érhetjük el, és az üzenetnek az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól a hálózaton keresztül a címzett felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálókhoz történő továbbításához egy címzésinformációt képezünk. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy

1. az üzenetet és a címzésinformációt üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe ágyazzuk,

HU 220 824 Β1

2. létrehozunk egy olyan várakozásisor-listát, amely tartalmazza azoknak a várakozásisor-kezelőknek az üzenetkezelő és sorba állító címeit, amelyeken keresztül a levélkiszolgálók elérhetők,

3. a várakozásisor-listából meghatározzuk a következő átadó várakozásisor-kezelők készletét, és ahhoz társított várakozásisor-allistákat hozunk létre, és

4. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a mindenkori következő átadó várakozásisor-kezelővel társított várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt elirányítjuk mindegyik következő átadó várakozásisor-kezelőhöz úgy, hogy azok mindegyike aktív várakozásisor-kezelővé válik, és

i. ha a várakozásisor-kezelőt megtaláljuk a várakozásisor-listában, akkor megkapjuk a várakozásisor-listában a helyi várakozási sorok neveit, és az üzenetet azokhoz továbbítjuk, ii. a 4. és 5. lépést mindaddig ismételjük, amíg az üzenetet a várakozásisor-lista összes várakozási sorába eljuttatjuk,

6. az üzenetkezelő és sorba állító üzeneteket és címzésinformációt visszanyeqük a várakozásisorlista várakozási soraiból,

7. a címzésinformációból meghatározzuk a levélkiszolgálókhoz hozzárendelt címzett felhasználókat, ahol mindegyik levélkiszolgálóval

i. ha a hozzárendelt címzett felhasználó számára helyi felhasználó, akkor az üzenetet a címzett felhasználóhoz eljuttatjuk, ii. ismételjük az 1-7. lépéseket mindazon címzett felhasználók vonatkozásában, amelyek nem tekinthetők helyi felhasználónak mindaddig, amíg az üzenetet eljuttatjuk az összes címzett felhasználóhoz.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében az első felhasználó a címzett felhasználókat minden egyes címzett felhasználó számára egyedi azonosítót tartalmazó címzettlista létrehozásával azonosítja.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgáló az alábbi lépéseket hajtja végre, ha megkapja az üzenetet és az ahhoz társított címzettlistát:

1. eljuttatja az üzenetet a címzettlistában az említett első felhasználóval azonos levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználókhoz, és

2. a címzésinformációt és az üzenetet előkészítjük az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól a hálózaton keresztül továbbításra az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól eltérő levélkiszolgálókhoz hozzárendelt, a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a várakozásisor-kezelőkkel végrehajtjuk az üzenetkezelő és sorba állító üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával:

1. az üzenetkezelő és sorba állító üzenettel társított várakozásisor-listából előveszünk egy bejegyzést, és abból meghatározunk egy várakozási sor nevet,

2. ha a meghatározott várakozásisor-kezelő név helyi név, akkor ezt a várakozásisor-kezelő nevet felhasználva az üzenetet eljuttatjuk a meghatározott nevű várakozási sorhoz,

3. ha a várakozásisor-kezelő név nem helyi név, akkor meghatározzuk a következő átadó várakozásisor-kezelőt, azaz azt a várakozásisor-kezelőt, amelynek a következő aktív várakozásisor-kezelővé kell válnia,

i. a következő átadó várakozásisor-kezelő részére, ha nincs ilyen, új várakozásisor-allistát hozunk létre és ii. a bejegyzést a következő átadó várakozásisorkezelő várakozásisor-allistájához adjuk,

4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg az összes bejegyzést sorra kerítjük a várakozásisorlistában,

5. egy következő átadó várakozásisor-kezelő részére vesszük a várakozásisor-allistát és átirányítjuk az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet és a várakozásisor-allistát, amely az említett üzenetkezeléssorbaállító-üzenet számára a vele társított várakozásisor-listává válik, a következő átadó várakozásisor-kezelőhöz,

6. az 5. lépést mindaddig ismételjük, amíg sorra vesszük az összes várakozásisor-allistát.

Előnyös továbbá, ha a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között azokat a bejegyzéseket, amelyeket már feldolgoztunk, címkézéssel megkülönböztetjük a még fel nem dolgozott bejegyzésektől.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között azokat a bejegyzéseket, amelyeket már feldolgoztunk, a már feldolgozott információ törlésével megkülönböztetjük a még fel nem dolgozott bejegyzésektől.

Fentieken túlmenően előnyös, ha meghatározzuk, hogy mely címzett felhasználók mely levélkiszolgálóhoz vannak társítva, egy minden egyes levélkiszolgáló számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtjuk végre egy levélkiszolgáló-lista létrehozása érdekében, ahol a címzettlistát vesszük kiinduló adatként:

1. egy címzett felhasználónak megfelelő információt veszünk a címzettlistából

2. egy levélkönyvtárból meghatározzuk annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a címzett felhasználó hozzá van rendelve,

3. a címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló kapott azonosítóját egy távolicímzett-listához adjuk,

4. az előző három lépést mindaddig ismételjük, amíg feldolgozzuk a címzettlistában szereplő összes címzett felhasználót,

HU 220 824 Bl

5. a távolicímzett-listát invertáljuk és ezzel létrehozzuk a levélkiszolgáló listát.

Fentieken túlmenően előnyös, ha egy meghatározott levélkiszolgálóval elvégezzük az üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával:

1. a levélkiszolgáló listából vagy távolicímzett-listából meghatározzuk a meghatározott levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználók csoportját,

2. a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából megkapjuk a címzett felhasználó információt,

3. ha a címzett felhasználó helyi felhasználó, akkor az üzenetet címzett felhasználóhoz eljuttatjuk,

4. ha a címzett felhasználó nem helyi felhasználó, akkor

i. amennyiben még nem létezik új címzettlistát hozunk létre, és ii. a címzett felhasználót az új címzettlistához hozzáadjuk,

5. a 2-4. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg az összes címzett felhasználó elfogy a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából,

6. előkészítjük a címzésinformáció és az üzenet átvitelét a hálózathoz, a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz történő továbbításra.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a meghatározott levélkiszolgálóval az üzenetet és címzésinformációt egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe ágyazva továbbítjuk a levélkiszolgálóért felelős várakozásisor-kezelőhöz, a címzettlista címzett felhasználóihoz az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton át történő továbbításhoz az alábbi lépések végrehajtásával :

1. az üzenettel társított címzettlistán alapulva távolicímzett-listát hozunk létre,

2. a távolicímzett-listán alapulva levélkiszolgáló listát hozunk létre,

3. a távolicímzett-listán alapulva várakozásisorlistát hozunk létre,

4. az üzenetet és a levélkiszolgáló listát vagy a távolicímzett-listát egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe becsomagoljuk,

5. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a társított várakozásisor-listával az érte felelős várakozásisor-kezelőhöz továbbítjuk.

Előnyös továbbá, ha a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtjuk végre egy távolicímzett-lista létrehozásához, amelynek során a címzettlistát használjuk kiindulási adatként:

1. a címzettlistából egy távoli címzett felhasználóra vonatkozó információt előveszünk,

2. egy levélkönyvtárból megkapjuk annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a távoli címzett felhasználó hozzá van rendelve,

3. a távoli címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló-azonosítót egy távolicímzett-listához hozzáadjuk,

4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg feldolgozzuk a címzettlistában szereplő összes távoli címzett felhasználót.

Ugyancsak előnyös, ha a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtjuk végre a távolicímzett-listából egy várakozásisor-lista létrehozására:

1. a távolicímzett-listából egy bejegyzést veszünk és abból visszaállítjuk a levélkiszolgáló-azonosítót,

2. a könyvtárból kinyerjük a címet, azaz annak a várakozási sornak a nevét, amelyhez a levélkiszolgáló hozzá van rendelve, és a várakozási sort birtokló várakozásisor-kezelő nevét,

3. az címet a várakozásisor-listához hozzáadjuk,

4. az első lépést ismételjük, és ha az így kapott levélkiszolgáló-azonosító különbözik az összes korábbi levélkiszolgáló-azonosítótól, akkor megismételjük a 2. lépést is,

5. a 4. lépést mindaddig ismételjük, amíg a távolicímzett-lista összes bejegyzése elfogy.

A kitűzött feladat megoldása során továbbá olyan hálózatot vettünk alapul üzenet továbbítására egy első felhasználótól címzett felhasználókhoz egy hálózaton át, ahol minden egyes felhasználó a hálózathoz kapcsolódó levélkiszolgálóhoz van azt egy várakozásisor-kezelőn keresztül elérő módon hozzárendelve, és az üzenetnek az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól a hálózaton keresztül a címzett felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálókhoz történő továbbításához címzésinformációt képez. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy

1. a címzésinformációt és az üzenetet üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe ágyaz,

2. létrehoz egy olyan várakozásisor-listát, amely tartalmazza, azoknak a várakozásisor-kezelőknek az üzenetkezelő és sorba állító címeit, amelyeken keresztül a levélkiszolgálók elérhetők,

3. a várakozásisor-listából meghatározza a következő átadó várakozásisor-kezelők készletét, és ahhoz társított várakozásisor-allistákat hoz létre, és

4. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a mindenkori következő átadó várakozásisor-kezelővel társított várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt elirányítja mindegyik következő átadó várakozásisor-kezelőhöz úgy, hogy azok mindegyike aktív várakozásisor-kezelővé válik,

i. ha a várakozásisor-kezelőt megtalálja a várakozásisor-listában, akkor megkapja a várakozásisor-listában a helyi várakozási sorok neveit, és az üzenetet azokhoz továbbítja, ii. a 4. és 5. lépést mindaddig ismétli, amíg az üzenetet a várakozásisor-lista összes várakozási sorába eljuttatja,

6. az üzenetkezelő és sorba állító üzeneteket és címzésinformációt visszanyeri a várakozásisorlista várakozási soraiból,

7. a címzésinformációból meghatározza a levélkiszolgálókhoz hozzárendelt címzett felhasználókat, ahol mindegyik levélkiszolgáló

i. ha a hozzárendelt címzett felhasználó számára helyi felhasználó, akkor az üzenetet a címzett felhasználóhoz eljuttatja, ii. ismétli az 1-7. lépéseket mindazon címzett felhasználók vonatkozásában, amelyek nem

HU 220 824 Β1 tekinthetők helyi felhasználónak mindaddig, amíg az üzenetet eljuttatja az összes címzett felhasználóhoz.

A találmány szerinti hálózat egy előnyös kiviteli alakja értelmében egy minden egyes levélkiszolgáló számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával meghatározza, mely címzett felhasználók mely levélkiszolgálóhoz vannak társítva.

A találmány szerinti hálózat egy további előnyös kiviteli alakja értelmében az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgáló az alábbi lépéseket hajtja végre, ha megkapja az üzenetet és az ahhoz társított címzettlistát:

1. eljuttatja az üzenetet a címzettlistában az említett első felhasználóval azonos levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználókhoz, és

2. a címzésinformációt és az üzenetet előkészítjük az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól a hálózaton keresztül továbbításra az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálótól eltérő levélkiszolgálókhoz hozzárendelt, a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a várakozásisor-kezelőkkel végrehajtja az üzenetkezelő és sorba állító üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával:

1. az üzenetkezelő és sorba állító üzenettel társított várakozásisor-listából elővesz egy bejegyzést, és abból meghatároz egy várakozási sor nevet,

2. ha a meghatározott várakozásisor-kezelő név helyi név, akkor ezt a várakozásisor-kezelő nevet felhasználva az üzenetet eljuttatja a meghatározott nevű várakozási sorhoz,

3. ha a várakozásisor-kezelő név nem helyi név, akkor meghatározza a következő átadó várakozásisor-kezelőt, azaz azt a várakozásisor-kezelőt, amelynek a következő aktív várakozásisor-kezelővé kell válnia,

i. a következő átadó várakozásisor-kezelő részére, ha nincs ilyen, új várakozásisor-allistát hoz létre, és ii. a bejegyzést a következő átadó várakozásisorkezelő várakozásisor-allistájához adja,

4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismétli, amíg az összes bejegyzés sorra kerül a várakozásisorlistában,

5. egy következő átadó várakozásisor-kezelő részére veszi a várakozásisor-allistát és a következő átadó várakozásisor-kezelőhöz átirányítja az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet és a várakozásisor-allistát, amely az említett üzenetkezeléssorbaállító-üzenet számára a vele társított várakozásisor-listává válik,

6. az 5. lépést mindaddig ismételjük, amíg sorra veszi az összes várakozásisor-allistát.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között a már feldolgozott bejegyzéseket a már feldolgozott információ törlésével megkülönbözteti a még fel nem dolgozott bejegyzésektől.

Előnyös továbbá, ha az első felhasználónak minden egyes címzett felhasználóval társított, a címzett felhasználók azonosítására használt címzésinformációt tartalmazó címzettlistát létrehozó eszköze van.

Fentieken túlmenően előnyös, ha egy minden egyes levélkiszolgáló számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával meghatározza, mely címzett felhasználók mely levélkiszolgálóhoz vannak társítva.

A találmány szerinti hálózat egy további előnyös kiviteli alakja értelmében egy levélkiszolgáló-lista létrehozásához az első felhasználóhoz hozzárendelt levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtja végre, ahol a címzettlistát veszi kiinduló adatként:

1. egy címzett felhasználónak megfelelő információt vesz a címzettlistából

2. egy levélkönyvtárból meghatározza annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a címzett felhasználó hozzá van rendelve,

3. a címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló kapott azonosítóját egy távolicímzett-listához hozzáadja,

4. az előző három lépést mindaddig ismétli, amíg feldolgozza a címzettlistában szereplő összes címzett felhasználót,

5. a távolicímzett-listát invertálva létrehozza a levélkiszolgáló listát.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha meghatározott levélkiszolgálóval elvégzi az üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával:

1. a levélkiszolgáló listából vagy távolicímzett-listából meghatározza a meghatározott levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználók csoportját,

2. a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából megkapja a címzett felhasználó információt, és

3. ha a címzett felhasználó helyi felhasználó, akkor az üzenetet címzett felhasználóhoz eljuttatja,

4. ha a címzett felhasználó nem helyi felhasználó, akkor

i. amennyiben még nem létezik új címzettlistát hoz létre, és ii. a címzett felhasználót az új címzettlistához hozzáadja,

5. a 2-4. lépéseket mindaddig ismétli, amíg az összes címzett felhasználó elfogy a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából,

6. előkészíti a címzésinformáció és az üzenet átvitelét a hálózathoz a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz történő továbbításra.

Előnyös továbbá, ha a meghatározott levélkiszolgálóval az üzenetet és címzésinformációt egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe ágyazva továbbítja a levélkiszolgálóért felelős várakozásisor-kezelőhöz, a címzettlista címzett felhasználóihoz az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton át történő továbbításhoz az alábbi lépések végrehajtásával:

1. az üzenettel társított címzettlistán alapulva távolicímzett-listát hoz létre,

HU 220 824 Β1

2. a távolicímzett-listán alapulva levélkiszolgáló listát hoz létre,

3. a távolicímzett-listán alapulva várakozásisorlistát hoz létre,

4. az üzenetet és a levélkiszolgáló listát vagy a távolicímzett-listát egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe becsomagolja,

5. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a társított várakozásisor-listával az érte felelős várakozásisor-kezelőhöz továbbítja.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtja végre egy távolicímzett-lista létrehozásához, amelynek során a címzettlistát használja kiindulási adatként:

1. a címzettlistából elővesz egy távoli címzett felhasználóra vonatkozó információt,

2. egy levélkönyvtárból megkapja annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a távoli címzett felhasználó hozzá van rendelve,

3. a távoli címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló-azonosítót egy távolicímzett-listához hozzáadja,

4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismétli, amíg feldolgozza a címzettlistában szereplő összes távoli címzett felhasználót.

Előnyös végül, ha a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtja végre a távolicímzett-listából egy várakozásisor-lista létrehozására:

1. a távolicímzett-listából egy bejegyzést vesz és abból visszaállítja a levélkiszolgáló-azonosítót,

2. az könyvtárból kinyeri az címet, azaz annak a várakozási sornak a nevét, amelyhez a levélkiszolgáló hozzá van rendelve, és a várakozási sort birtokló várakozásisor-kezelő nevét,

3. az címet hozzáadj a a várakozásisor-listához,

4. az első lépést megismétli, és ha az így kapott levélkiszolgáló-azonosító különbözik az összes korábbi levélkiszolgáló-azonosítótól, akkor megismétli a 2. lépést is,

5. a 4. lépést mindaddig ismétli, amíg a távolicímzett-lista összes bejegyzése elfogy.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti eljárás példakénti foganatosítási módját, illetve az eljárást megvalósító rendszer példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra két olyan felhasználót magában foglaló hálózati rendszer részletét mutatja, ahol a felhasználók egy levélkiszolgálóként és várakozásisor-kezelőként működő számítógépen keresztül vannak a hálózathoz csatlakoztatva, a

2. ábrán levélüzenetek szállítására üzenet-sorbaállító hálózatot használó levelezési rendszer vázlata látható, a

3A. ábra a találmány szerinti eljárásban alkalmazott címzettlista egy lehetséges változata, a

3B. ábra a találmány szerinti eljárásban használható távolicímzett-lista egy lehetséges változata, a

3C. ábra a találmány szerinti eljárásban alkalmazható levélkiszolgáló-lista egy lehetséges változata, a

3D. ábra a találmány szerinti eljárásban használható várakozásisor-lista egy lehetséges változata, a

3E. ábra a találmány szerinti eljárásban használható várakozásisor-allista egy lehetséges változata, a

4. ábrán a találmány szerinti eljárás távolicímzettlista létrehozásához szükséges lépéseit magyarázó folyamatábra látható, az

5. ábrán a találmány szerinti eljárás várakozásisor-lista létrehozásához szükséges lépéseit bemutató folyamatábra látható, a

6A. és 6B. ábrán egy várakozásisor-kezelő által végrehajtott műveleteket bemutató folyamatábrát mutatunk be, amikor a várakozásisorkezelő a találmány szerint egy várakozásisor-listával társított levélüzenetet kap, a

7. ábrán egy levélkiszolgáló által végrehajtott műveleti lépéseket bemutató folyamatábra látható, amikor a levélkiszolgáló a levélkiszolgáló listába bejegyzett levélüzenetet kap, a

8A. ábra a találmány szerinti címzettlista egy lehetséges változata, a

8B. ábra a találmány szerinti távolicímzett-lista egy lehetséges változata, a

8C. ábra a találmány szerinti levélkönyvtár-alkészlet lehetséges változata, a

8D. ábra a találmány szerinti levélkiszolgáló-lista egy lehetséges változata, a

E. ábra a találmány szerinti várakozásisor-lista egy lehetséges változata, a

8F. ábra a találmány szerinti üzenetkezelő és sorba állító könyvtár alkészlet egy lehetséges változata, a

8G. ábra a találmány szerinti várakozósor-allisták egy lehetséges változata, és a

9. ábrán a találmány szerinti levélkiszolgáló-lista egy további lehetséges változatát tüntettük fel.

A találmány részletes példakénti bemutatása előtt célszerűnek tartjuk néhány fogalom tisztázását:

Küldő

Például egy alkalmazási program, amely létrehozza és elküldi a levél üzenetet.

Címzett vagy fogadó

Például egy alkalmazási program, ahová a levél üzeneteket irányították.

Felhasználó

Vagy egy küldő, vagy egy címzett, ezt a kifejezést akkor használjuk, ha a fenti megkülönböztetés nem játszik szerepet.

Elérési sor

Ahová a kezelési és sorba állítási üzeneteket irányítjuk. Általános esetben egy vagy több olyan program létezik, amely elolvassa, amit az elérési sorba helyeztek.

HU 220 824 Bl

Várakozásisor-kezelő

Az üzenetkezelő és sorba állító rendszer „tárold és továbbítsd” programrésze.

Levélkezelő

A levél üzenetkezelő rendszer „tárold és továbbítsd” programrésze.

Címzettlista

Azon fogadók listája, amelyekhez a levélüzeneteket el kell juttatni. A címzettlistára mutat példát a 3 a. ábra.

Távolicímzett-lista

Ez a levélüzenettel társított lista a levélcímzettek szerint szervezett, és az előző címzettlistában felsorolt minden egyes levélcímzett részére megadja a neki szóló üzenetek kezeléséért felelős levélkiszolgálót. Egy távolicímzett-listára mutat példát a 3B. ábra.

Levélkiszolgáló-lista

Az egy levélüzenettel társított levélkiszolgáló-lista levélkiszolgálók szerint szervezett, és minden egyes levélkiszolgálóhoz egy vagy több olyan levélcímzettet ad meg, amely tekintetében feltételezi a levélkiszolgáló felelősségét az üzenetek eljuttatásáért. Egy levélkiszolgáló listára mutat példát a 3C. ábra.

Várakozásisor-lista

Azoknak az elérési soroknak a listája, amelyekhez az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet el kell juttatni. A várakozásisor-listára mutat példát a 3D. ábra.

Várakozásisor-allista

A várakozásisor-listában jelzett ugyanazt a felelős várakozásisor-kezelőt megosztva használó várakozási sorokat tartalmazó várakozásisor-lista egy része, ahol annyi várakozásisor-allista van, ahány különálló felelős várakozásisor-kezelő a várakozásisor-listában. A várakozásisor-allistára a 3E. ábra mutat egy példát.

Levelezési könyvtár

Ez adja meg minden egyes címzett számára, hogy melyik levélkiszolgáló a felelős a neki szóló levélüzenetek eljuttatásáért.

Üzenetkezelő és sorba állító könyvtár

Ez adja meg az egyes levélkiszolgáló számára az elérési sort. Az üzenetkezelő és sorba állító könyvtár minden egyes elérési sorra jelzi, hogy melyik várakozásisor-kezelő felelős egy üzenetkezelő és sorba állító üzenet eljuttatásáért az érintett elérési sorhoz.

A részletes ismertetés előtt részletesebben is megvilágítjuk a találmánnyal megoldandó, illetve megoldott problémát.

Az 1. ábrán egy levelezési rendszer viszonylag kis részét tüntettük fel. Egy teljes levelezési rendszer tömbvázlata a 2. ábrán tekinthető át. Mint az 1. ábrán látható, a bemutatott esetben két 11, 12 felhasználónk van, amelyek levélkiszolgáló és várakozási sor 13 kezelőn át vannak 14 hálózathoz csatlakoztatva. A 12 felhasználó hordozható számítógépe rádiófrekvenciás vezeték nélküli kapcsolattal csatlakozik a levélkiszolgáló és várakozási sor 13 kezelőhöz.

A 2. ábrán egy olyan jellemző levelezési rendszer tömbvázlatát rajzoltuk fel, amely több 20.1-20.5 levélkiszolgálót és ezek által kiszolgált levelezési rendszer al, a2, bl, b2, stb. felhasználót foglal magában. A 2. ábrán bemutatott rendszer egy olyan levelezési rendszer példája, amely a 20.1-20.5 levélkiszolgálók között az üzenetek továbbításához egy üzenetkezelő és sorba állító rendszert használ. Ennek az üzenetkezelő és sorba állító rendszernek a részét alkotják a 21.1-21.7 várakozásisor-kezelők.

A következőben egy egyszerű példát mutatunk, ahol al felhasználó bl felhasználónak elküldendő levélüzenetet terjeszt elő helyi 20.1 levélkiszolgálója útján. A bl felhasználó a 20.2 levélkiszolgáló szempontjából helyben van, a 20.2 levélkiszolgáló az üzeneteket

22.2 várakozási sortól kapja. A 20.1 levélkiszolgáló a levélüzenetet egy üzenetkezelői sorba állító üzenetbe ágyazza be, és igénybe veszi a 21.1 várakozásisorkezelő szolgáltatását ahhoz, hogy a levélüzenetet VÁRAKOZÁSI SOR@ VÁRAKOZÁSI-SOR—KEZELŐ formába alakítsa (a szimbólum ebben a kontextusban tehát a mindenkori helyet jelenti). A 21.1 várakozásisor-kezelő az üzenetet a rendelkezésre álló kommunikációs hálózaton át a 21.3 várakozásisor-kezelőhöz továbbítja, amely a levél üzenetet saját helyi 22.2 várakozási sorába helyezi. A 20.2 levélkiszolgáló ezután megkapja a levélüzenetet a 22.2 várakozási sortól, és leszállítja azt saját helyi bl felhasználójának.

Induljunk ki abból, hogy al felhasználó levélüzenetet kíván egyidejűleg több felhasználónak küldeni, nevezetesen b2 felhasználónak a 20.2 levélkiszolgálónál, cl felhasználónak a 20.3 levélkiszolgálónál, d2 felhasználónak a 20.4 levélkiszolgálónál, és el felhasználónak a 20.5 levélkiszolgálónál. A 20.1 levélkiszolgáló egyik feladata, hogy a levélüzenetet négy üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe ágyazza be, mivel a példában négy címzett szerepel, és egy-egy ilyen üzenetkezelő és sorba állító üzenetet juttasson minden egyes 22.2-22.5 várakozási sorba. Ennek a következménye a21.1-21.7 várakozásisor-kezelőket összekötő kommunikációs kapcsolatok gazdaságtalan kihasználása lesz: négy, azonos tartalmú levélüzenet halad a 21.1 várakozásisor-kezelőtől a 21.2 várakozásisor-kezelőn át a 21.3 várakozásisor-kezelőhöz. Ezek közül az üzenetek közül két üzenetet aztán a 21.3 várakozásisor-kezelőtől elirányítunk a 21.4 várakozásisor-kezelőhöz.

A levelezés több levélkiszolgálóban átirányításra kerülhet, mielőtt eléri a címzett postaládájába végleg eljuttató levélkiszolgálót. Példánkban, ha a 20.1 levélkiszolgáló levelezés könyvtára azt mutatja, hogy a 20.2 levélkiszolgáló felelős el felhasználónak szánt levelezés lekezeléséért, akkor a 20.2 levélkiszolgáló az el felhasználónak szánt levélüzenetet át fogja irányítani és továbbítja a levélüzenetet a 20.5 levélkiszolgálóhoz. Ha feltételezzük továbbá, hogy a 20.1 levélkiszolgáló levelezés könyvtára szerint a 20.3 levélkiszolgáló és a 20.4 levélkiszolgáló felelős a cl, illetve d2 felhasználóknak

HU 220 824 Bl szánt levélküldemények eljuttatásáért, akkor a levélüzeneteket a cl és d2 felhasználókhoz a 21.2, 21.3 és 21.4 várakozásisor-kezelő szállítja le, átirányítva a levélüzeneteket a 21.5 és 21.6 várakozásisor-kezelőhöz. Ezért a

20.2 levélkiszolgálónak a levelezést csupán el felhasználóhoz kell átirányítania, cl és dl felhasználókhoz már nem. A cl és d2 felhasználókhoz történő átirányítást mindenképpen el kell kerülni, hiszen ez felesleges üzenet duplázódáshoz vezetne az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton, és ugyanannak az üzenetnek két példánya is eljutna a 20.3 és a 20.4 levélkiszolgálóhoz is.

A találmány segítségével az üzenetek veszteséges kettőződését és átirányítását elkerülhetjük egyrészt a levelezéshez és az üzenetkezelő és sorba állító rendszerhez tartozó címzésinformáció definiálása, másrészt olyan műveletek definiálása révén, amelyek az előbb említett címzésinformációt olyan módon hozzák létre, módosítják és használják, ami biztosítja, hogy az üzenetek csak akkor kerülnek többszörözésre és átirányításra a hálózatban, ha arra kifejezetten szükség van.

Egy üzenetkezelő és sorba állító rendszerre épült levelezési rendszerrel egy küldőtől a fogadókhoz irányított levélüzenet eljuttatása során számos műveleti lépés megy végbe. Az az entitás, amely létrehozta az elküldendő levélüzenetet, eljuttatja a levélüzenetet és az azzal társított clmzettlistát saját helyi levélkiszolgálójához. Ez utóbbi fogadja a levélüzenetet és a címzettlistát, és átveszi a felelősséget a levélüzenet eljuttatásáért a különböző címzettekhez, amelynek során a levélüzenetet elhelyezi a helyi címzettek postafiókjában, illetve továbbítja a levélüzenetet a távoli címzettekhez. A távoli címzettek számára továbbított levélüzeneteket előterjeszti továbbítás céljából az üzenetkezelő és sorba állító rendszernek. Az üzenetkezelő és sorba állító hálózat csomópontjaiban lévó várakozásisor-kezelők a levélüzeneteket a végső célállomásukhoz irányítják részben helyi eljuttatással, részben az üzenetkezelő és sorba állító üzenetek szükség szerinti átirányításával. Az üzenetkezelő és sorba állító rendszertől érkező, továbbított üzeneteket fogadó levélkiszolgálók a levélüzeneteket eljuttatják a számukra helyi címzettekhez, illetve a távoli címzetteknek szánt levélüzeneteket átirányítják oly módon, hogy a levélüzeneteket továbbítják a távoli címzettek levelezésének lekezeléséért felelős levélkiszolgálókhoz, az üzeneteknek az üzenetkezelő és sorba állító rendszerhez történő újbóli előterjesztése útján.

Az összes említett műveletsor négy folyamattal írható le: a levélüzenet elfogadása a levélkiszolgáló részéről a kiindulási helyen; a levélkiszolgálók által az üzenetkezelő és sorba állító üzenetek előterjesztése az üzenetkezelői sorba állító rendszernek; az üzenetkezelő és sorba állító üzenetek eljuttatása, illetve átirányítása a várakozásisor-kezelők által; és a továbbított levélüzenetek eljuttatása, illetve átirányítása a levélkiszolgálók által. Az üzenetkezelő és sorba állító üzenet előterjesztő folyamatot a kiindulási helyen lévő levélkiszolgáló, valamint a levélüzenet átirányítást végző levélkiszolgálók hajtják végre. Feladatuk elvégzéséhez ezekkel a folyamatokkal címzésinformációt kell létrehozni és feldolgozni. Mielőtt ismertetnénk részletesebben is a felsorolt folyamatokat, a számukra nélkülözhetetlen címzésinformációt is megpróbáljuk meghatározni.

Címzésinformáció :

A levélüzenet célállomások tulajdonképpen a címzettek. Minden egyes levélüzenet a címzetteket felsoroló címzettlistával van társítva. Az egy címzetthez tartozó címzésinformáció közé a címzett neve, valamint az adott címzettnek szóló üzenetek kezeléséért felelős levélkiszolgáló neve tartozik. Ez az információ a címzettlistában szereplő minden olyan címzettre vonatkozóan, aki távolinak számít, a távolicímzett-listában található, hiszen a helyi címzettek részére nem kell címzésinformációt létrehozni, az azoknak szóló leveleket közvetlenül azok postafiókjába továbbítjuk és azokat nem kell az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton elküldeni. A távolicímzett-listában lévő információ inkább levélkiszolgálókkal, mint a címzettekkel történő szervezése során kapjuk meg a levélkiszolgáló listát. Ennek során a levélkiszolgáló listát a távolicímzett-lista invertálásával kapjuk, amely minden egyes levélkiszolgáló részére jelzi azokat a címzetteket, amelyek vonatkozásában a szóban forgó levélkiszolgáló feltételezetten felelőséggel tartozik az üzenetek eljuttatásáért.

Az üzenetkezelő és sorba állító üzenet célállomások várakozási sorok. Egy várakozásisor-listával társított üzenetkezelő és sorba állító üzenet a célállomás várakozási sorait sorolja fel. A célállomás várakozási sort a várakozási sor neve valamint annak a várakozásisor-kezelőnek a neve határozza meg, amely viszonylatában a várakozási sor helyinek minősül.

Címzettlista létrehozása:

Az egy levélüzenettel társított címzettlistát az az entitás hozza létre, amely levelet saját helyi levélkiszolgálójához kézbesíti, vagy levélátirányítást végző levélkiszolgáló hozza létre. Egy ilyen címzettlistára a 3A. ábra mutat példát.

Távolicímzett-lista létrehozása:

Egy levelezési rendszer olyan levelezési könyvtárat tartalmaz, amely minden egyes címzettre vonatkozóan jelzi a címzettnek szóló levelek kézbesítéséért felelős levélkiszolgálót. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a levélkiszolgáló-azonosítókat az összes levélkiszolgálót tekintve egyedinek feltételezzük. A távolicímzettlistát a levélkiszolgáló hozza létre az üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítási folyamat alatt úgy, hogy a levélkönyvtárban a címzettlistában minden egyes távoli címzetthez megkeresi annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelynek felelősségét feltételezi a távoli címzettnek szóló üzenetek eljuttatásáért és ezt az információt a távoli címzett nevével együtt beírja a távolicímzett-listába. Az itt vázolt műveleti lépéseket a

4. ábrán mutatjuk be, és a távolicímzett-listára a 3B. ábrán tüntettünk fel egy példát.

Levélkiszolgáló-lista létrehozása:

A levélkiszolgáló listát az üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítási művelet során nyerjük a távolicím9

HU 220 824 Bl zett-lista invertálásával, és minden egyes levélkiszolgáló számára jelzi azokat a címzetteket, amelyek vonatkozásában az adott levélkiszolgáló felelősséggel tartozik. Egy ilyen levélkiszolgáló listára a 3C. ábrán mutatunk példát. Egy levélkiszolgáló-lista létrehozása helyett a levélüzenettel a távolicímzett-listát is továbbíthatnánk. Ez utóbbi esetben a levélüzenetet és az azzal társított távolicímzett-listát megkapó minden egyes levélkiszolgálónak a távolicímzett-listával kell dolgoznia a levélkiszolgáló-lista helyett.

Várakozásisor-lista létrehozása:

Egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenettel társított várakozásisor-listát egy levélkiszolgáló hoz létre az üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítási művelet alatt, vagy pedig egy átirányítást megvalósító várakozásisor-kezelő hoz létre. Az erre vonatkozó műveleti lépéseket az 5. ábrán mutatjuk be, egy várakozásisor-listára pedig a 3D. ábrán látható példa.

Egy levél nyugtázása a levélkiszolgálóval a kiindulási helyen:

A levél létrehozásával azonos kiindulási helyen lévő levélkiszolgáló nyugtázza a levélüzenetet és az azzal társított címzettlistát, és átveszi a felelősséget a levél továbbításáért. A helyi címzetteknek szóló levélüzenetek közvetlenül azok postaládájába kerülnek el. Távoli címzetteknek szóló levelet azonban a levél üzenetkezelő és sorba állító hálózaton keresztül történő továbbításával kell eljuttatni. Az említett levélkiszolgáló hajtja végre a levél továbbítását az alább bemutatandó üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítási művelet végrehajtásával.

Az üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítása az üzenetkezelő és sorba állító rendszerhez a levélkiszolgálóval.

Ezt a műveletet a kiindulási helyen lévő és levél átirányítást végrehajtó levélkiszolgálók hajtják végre. Egy adott levélüzenet és azzal társított címzettlista esetén a következő lépések zajlanak le:

1. Létrehozzuk a távolicímzett-listát a címzettlistában lévő távoli címzettek alapján, lásd a 4. ábrát.

2. Létrehozzuk a levélkiszolgáló listát a távolicímzett-lista invertálásával. Ez a lépés mint korábban jeleztük, nem feltétlenül kötelező.

3. Létrehozzuk a várakozásisor-listát a távolicímzett-listán alapulva, lásd az 5. ábrát.

4. A levélüzenetet és a levélkiszolgáló listát egyetlen üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe becsomagoljuk.

5. Ezt az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a várakozásisor-listával együtt eljuttatjuk a várakozásisor-kezelőhöz.

Várakozásisor-kezelő kiszolgálása/átirányítása:

A várakozásisor-kezelő egy üzenetkezelő és sorba állító üzenetet valamint az azzal társított várakozásisorlistát két forrásból nyerheti:

a) az üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbítási műveletet végrehajtó levélkiszolgálótól, és

b) egy szomszédos várakozásisor-kezelőtől.

Az üzenetkezelő és sorba állító üzenet tartalmazza a beágyazott levélüzenetet, beleértve az ahhoz rendelt levélkiszolgáló listát is. A várakozásisor-listán alapulóan a várakozásisor-kezelőnek minden egyes felsorolt cél várakozási sor viszonylatában el kell döntenie, hogy az helyinek minősül-e, és ha igen, abban az esetben az üzenetet elhelyezi abban a várakozási sorban, vagy pedig a várakozási sor távolinak minősül-e. Ez utóbbi esetben a várakozásisor-kezelő a könyvtáron alapulva meghatározza az üzenetnek a cél várakozási sorhoz való eljuttatásáért felelős legközelebbi várakozásisor-kezelőt, és a cél várakozási sort az említett következő továbbító várakozásisor-kezelő várakozásisor-allistájához adja. Miután a várakozásisor-lista összes cél várakozási sorát a leírt módon feldolgozta, a várakozásisor-kezelő mindegyik következő továbbító várakozásisor-kezelőhöz továbbít egy üzenetkezelő és sorbaállítóüzenet-másolatot egy olyan új társított várakozásisor-listával, amely megegyezik a szóban forgó következő várakozásisor-kezelő számára aktuális várakozásisor-allistával. A leírt folyamat egyes főbb lépéseit a 6A. és 6B. ábrán tüntettük fel, egy várakozási allista pedig a 3E. ábrán látható.

Továbbított levélüzenetek eljuttatása/átirányítása levélkiszolgálóval:

Az üzenetkezelő és sorba állító rendszertől üzenetet fogadó levélkiszolgáló visszaállítja az levélkezelő és sorba állító üzenetből magát a levélüzenetet valamint az azzal társított levélkiszolgáló listát. A levélkiszolgálólista bejegyzése a levélkiszolgáló-azonosítójával jelzi a levélkiszolgálónak, hogy mely címzettekért felelős. A helyinek minősülő címzetteknél így a levélüzenetet a címzettek postafiókjába juttatja el, távoli címzettek esetében pedig a levélkiszolgáló címzettlistát hoz létre, és a levélüzenetet visszaküldi az üzenetkezelő és sorba állító rendszerhez a már korábban ismertetett üzenetkezelő és sorba állító üzenet továbbító folyamat végrehajtásával. Ezeket a műveleti lépéseket a 7. ábrán tüntettük fel.

Annak érdekében, hogy a találmányt érthetőbbé tegyük, részletesebben is kifejtjük az általános leírás elején a 2. ábrával összefüggésben bemutatott példánkat, al felhasználó elkészít egy levélüzenetet, és az al, b2, cl, d2 és el felhasználókat tartalmazó címzettlistával társítja a 8A. ábrán bemutatott módon. Ennek az címzettlistának az alapján a 20.1 levélkiszolgáló az üzenetet leadja helyi al felhasználónak, majd létrehozza a 8B. ábrán bemutatott módon a távolicímzett-listát a

4. ábrán bemutatott eljárási lépések végrehajtásával. A 8C. ábrán annak a levélkönyvtámak a bejegyzés alkészletét tüntettük fel, amelyet a 20.1 levélkiszolgáló a leírt folyamat során használ. Kiemeljük, hogy az el felhasználóra vonatkozó könyvtár bejegyzés szerint a

20.2 levélkiszolgáló felelős az el felhasználóhoz történő kézbesítésért, amihez a 20.2 levélkiszolgálónak az alább bemutatott átirányításokat kell elvégeznie adott esetben. Ezután a 20.1 levélkiszolgáló létrehozza a levélkiszolgáló listát a 8D. ábrán bemutatott módon, azaz a 8B. ábrán látható távolicímzett-lista invertálása révén. Ezt követően az 20.1 levélkiszolgáló létrehozza a várakozásisor-listát a 8E. ábrán látható módon, azaz

HU 220 824 Bl az 5. ábra kapcsán bemutatott lépések végrehajtásával. A 8F. ábrán annak az üzenetkezelő és sorba állító könyvtár bejegyzéseinek egy alkészlete látható, amely könyvtárat a levélkiszolgáló használ az ismertetett eljárás során. Végül, az 20.1 levélkiszolgáló beágyazza a levélüzenetet és a 8D. ábra levélkiszolgáló listáját egy olyan egyetlen közös üzenetkezelő és várakozási sor üzenetbe, amelyet aztán a 8E. ábra várakozásisor-listájával együtt továbbít a 21.1 várakozásisor-kezelőhöz.

A 21.1 várakozásisor-kezelő hajtja végre a 6. ábrán bemutatott eljuttató/átirányító funkciót. Ezek eredménye a 8E. ábra eredeti várakozásisor-listájával megegyező egyetlen várakozásisor-allista lesz, mivel a várakozásisor-kezelő szakasz az adott üzenethez tartozó útvonal egy közös részét képezi. Ily módon egy egyetlen üzenetkezelő és sorba állító üzenet kerül továbbításra a

21.2 várakozásisor-kezelőhöz a 8E. ábra eredeti várakozásisor-listájával azonos várakozási sónál. Ennek alapján a 21.2 várakozásisor-kezelő a 6. ábrán meghatározott módon végrehajtja az eljuttatási/átirányítási funkciót, amelynek során egyetlen várakozásisor-allista jön létre, amely megegyezik a 8E. ábra eredeti várakozásisor-listájával, mivel a várakozásisor-kezelő szakasz még mindig az adott üzenethez tartozó útvonal közös részét képezi. Hasonlóképpen egyetlen üzenetkezelő és sorba állító üzenet kerül továbbításra a 21.3 várakozásisor-kezelőhöz a 8E. ábrán bemutatott eredeti várakozásisor-listával azonos várakozásisor-listával.

A 21.3 várakozásisor-kezelő ugyancsak végrehajtja a 6. ábrán bemutatott eljuttató/átirányító funkciót. A 8E. ábrán látható eredeti várakozásisor-lista első bejegyzése tartalmazza annak a várakozásisor-kezelőnek a nevét, amely megegyezik a helyi várakozásisorkezelő nevével. Ennek megfelelően a 21.3 várakozásisor-kezelő eljuttatja az üzenetkezelő és sorba állító üzenet egy másolatát a helyi 22.2 várakozási sornak. A 8E. ábra várakozásisor-listájának második bejegyzése a várakozásisor-kezelő nevet tartalmazza. A 21.3 várakozásisor-kezelő határozza meg, hogy a 21.4 várakozásisor-kezelő tekinthető-e a 21.5 várakozásisor-kezelő felé irányuló következő átadó várakozásisor-kezelőnek. Ennek érdekében várakozásisor-allistát inicializál, és a 8. ábrán látható várakozásisor-lista második bejegyzését hozzáadja ehhez a várakozásisor-allistához. Hasonlóképpen a 8. ábrán látható várakozásisor-lista harmadik bejegyzése tartalmazza a várakozásisor-kezelő nevet. A 21.3 várakozásisor-kezelő meghatározza, hogy ismét a 21.4 várakozásisor-kezelő a következő átadó várakozásisor-kezelő a 21.6 várakozásisor-kezelő felé eső útvonalon, és ezért a 8. ábrán látható várakozásisor-lista harmadik bejegyzését szintén hozzáadja a már említett várakozásisor-allistához. A leírtak eredménye a 8G. ábrán látható. A 21.3 várakozásisor-kezelő ezután az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet egy várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt továbbítja a 21.4 várakozásisor-kezelőhöz.

A 20.2 levélkiszolgáló az üzenetkezelő és várakozási sor üzenetet lekéri a 22.2 várakozási sorból, és az abban lévő levélüzenetet valamint a 8D. ábrán látható levélkiszolgáló listát abból kinyeri. A 20.2 levélkiszolgáló ezután a 7. ábrán meghatározott módon végrehajtja az eljuttatási/átirányítási feladatokat. A 20.2 levélkiszolgáló bejegyzését az levélkiszolgáló listából kapja meg, és lekezeli az ott felsorolt összes címzettet. Ennek során meghatározza, hogy b2 címzett helyi felhasználó és így a levélüzenetet az említett b2 címzett postafiókjába továbbítja. el felhasználó esetében a 20.2 levélkiszolgáló felismeri, hogy a felhasználó nem minősül helyi felhasználónak, és ezért az üzenetet át kell irányítani. Ennek során egy új címzettlistát inicializál, és az el felhasználót behelyezi ebbe a listába. Ezt követően a 20.2 levélkiszolgáló a levélüzenet másolatát újra elküldi ennek az új címzettlistának is. Feltételezzük, hogy a 20.2 levélkiszolgáló számára elérhető levélkönyvtár jelzi az el felhasználó részére megfelelő levélkiszolgálót, azaz a 20.5 levélkiszolgálót. Az újra elküldött üzenetet ez ugyanolyan módon kezeli, mint az eredeti üzenetet és végső soron a 21.7 várakozásisor-kezelő és a 20.5 levélkiszolgáló érintésével jut el az el felhasználó postafiókjába.

A 21.4 várakozásisor-kezelő a 6. ábrán meghatározott eljuttatás! és átirányítási funkciót a 21.3 várakozásisor-kezelőtől nyert és a várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-lista alapján hajtja végre. A várakozásisor-lista első bejegyzése (lásd a 8G. ábrát) tartalmazza a várakozásisor-kezelő nevet. A 21.4 várakozásisor-kezelő meghatározza, hogy a 21.5 várakozásisor-kezelő a következő (és utolsó) átadó várakozásisor-kezelő a megadott útvonalon, ennek alapján egy várakozásisor-allistát inicializál, és a várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-lista első bejegyzését hozzáadja ehhez a várakozásisor-allistához. A várakozási sor második bejegyzése tartalmazza a várakozásisor-kezelő nevet. A 21.4 várakozásisor-kezelő meghatározza, hogy a 21.6 várakozásisor-kezelő-e a következő (és utolsó) átadó várakozásisor-kezelő a 21.6 várakozásisor-kezelő felé eső útvonalon, ennek alapján várakozásisor-allistát inicializál, és a várakozásisor-lista második bejegyzését hozzáadja ehhez az allistához. Az eredményül kapott várakozásisor-allistákat a 8G. ábrákon tüntettük fel. A 21.4 várakozásisor-kezelő ezt követően továbbítja az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a várakozásisor-listákkal a 21.5 és a 21.6 várakozásisor-kezelőkhöz.

A 21.5 várakozásisor-kezelő a 6. ábrán meghatározott eljuttatást és átirányítási funkciót a várakozásisorlista alapján hajtja végre, amelyet a 21.4 várakozásisorkezelőtől kapott. A várakozásisor-lista első és egyetlen bejegyzése (lásd a 8G. ábrát) olyan várakozásisor-kezelő nevet tartalmaz, amely megegyezik saját a várakozásisor-kezelő nevével. Ennek megfelelően a 21.5 várakozásisor-kezelő az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a helyi 22.3 várakozási sornak adja le.

A 21.6 várakozásisor-kezelő 6. ábrán meghatározott eljuttatást és átirányítási feladatot a 21.4 várakozásisor-kezelőtől kapott várakozásisor-lista alapján hajtja végre. A várakozásisor-lista első és egyetlen bejegyzése (lásd a 8G. ábrát) olyan várakozásisor-kezelő nevet tartalmaz, amely megegyezik a saját várakozásisor-kezelő nevével. Ennek megfelelően a 21.6 várakozásisorkezelő az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a helyi 22.4 várakozási sornak adja le.

HU 220 824 Bl

A 20.3 levélkiszolgáló az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a 22.3 várakozási sorból kapja, és abból visszaalakítja a levélüzenetet valamint a levélkiszolgáló listát. Ezután a 20.3 levélkiszolgáló a 7. ábrán bemutatott módon hajtja végre az eljuttatási és átirányítási feladatot, amelynek során bejegyzését a levélkiszolgáló listából nyeri, és gondoskodik az összes felsorolt címzett megfelelő lekezeléséről. Ebben az esetben meghatározza, hogy az egyetlen cl felhasználó helyi címzett, és a levélüzenetet az említett cl felhasználó postaládájába juttatja el.

A 20.4 levélkiszolgáló az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a 22.4 várakozási sorból kapja, és abból visszaalakítja a levélüzenetet valamint a levélkiszolgáló listát. Ezután a 20.4 levélkiszolgáló a 7. ábrán bemutatott módon hajtja végre az eljuttatási és átirányítási feladatot, amelynek során bejegyzését a levélkiszolgáló listából nyeri, és gondoskodik az összes felsorolt címzett megfelelő lekezeléséről. Ebben az esetben meghatározza, hogy az egyetlen d2 felhasználó helyi címzett, és a levélüzenetet az említett d2 felhasználó postaládájába juttatja el.

A fenti példák, és az ábrákon bemutatott listák és táblázatok a találmány keretein belül módosíthatók. Ezen kívül néhány eljárási lépést az egész eljárás felgyorsítása céljából párhuzamosan is végrehajthatunk. A bemutatott táblázatokba vagy listákba számos különböző módon tudjuk az információt beírni. Egy új várakozásisor-allista létrehozása helyett azt a várakozásisor-listában lévő információt is megkülönböztethetjük a feldolgozott információktól, amely már feldolgozásra került, például egyszerű és ismert módon, jelzők (flagek) használatával. Lényeges megjegyezni, hogy a 2. ábrán bemutatott különböző egységeket nem feltétlenül különálló hardver egységenként kell megvalósítani. Egy felhasználó számítógépe például egyszerre működhetne levélkiszolgálóként és várakozásisor-kezelőként, feltételezve, hogy a gépen megfelelő szoftver került installálásra, és a hardverkiépítés is megfelelő. A 3. és 8. ábrákon bemutatott táblázatok vagy listák használata helyett a vonatkozó információ sorba rendezetten is elhelyezhető. Egy ilyen sorba rendezett adatokat tartalmazó levélkiszolgáló listára a 9. ábrán mutatunk be példát, és egy ilyen táblázat például a levél fejlécbe történő beépítéssel csatlakoztatható a hálózaton át továbbítandó levélüzenethez.

Összefoglalva, jelen találmányunk három kulcsfontosságú követelményt elégít ki egyidejűleg, amelyek bármilyen üzenetkezelő és sorba állító hálózaton jelentkeznek, hogy hatékony szétosztást szolgáltatásokat biztosítsunk egy levelezési rendszernek:

- egy levélüzenetet egy elosztási listában felsorolt összes címzetthez úgy juttatunk el, hogy a levélüzenetet az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton nem többszörözzük feleslegesen;

- lehetővé tesszük, hogy csak szükség esetén kerüljön sor a levélüzenetek átirányítására;

- nem kell összehangolni a levelezési rendszer és az üzenetkezelő és sorba állító rendszer közötti könyvtárakat.

Claims (24)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás üzenet továbbítására, egy első felhasználótól (al) címzett felhasználókhoz (bl, el) egy hálózaton át, ahol minden egyes felhasználó a hálózathoz kapcsolódó levélkiszolgálóhoz (20.1, 20.2, 20.5) van hozzárendelve úgy, hogy ezt a levélkiszolgálót (20.1, 20.2,20.5) egy várakozásisor-kezelőn (21.1,21.2,21.7) keresztül érhetjük el, és az üzenetnek az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól (20.1) a hálózaton keresztül a címzett felhasználóhoz (bl, el) hozzárendelt levélkiszolgálókhoz (20.2,20.5) történő továbbításához egy címzésinformációt képezünk, azzal jellemezve, hogy

   1. az üzenetet és a címzésinformációt üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe ágyazzuk,
2. 2. létrehozunk egy olyan várakozásisor-listát, amely tartalmazza azoknak a várakozásisor-kezelőknek (21.3,21.7) az üzenetkezelő és sorba állító címeit, amelyeken keresztül a levélkiszolgálók (20.2, 20.5) elérhetők,
3. 3. a várakozásisor-listából meghatározzuk a következő átadó várakozásisor-kezelók készletét, és ahhoz társított várakozásisor-allistákat hozunk létre, és
4. 4. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a mindenkori következő átadó várakozásisor-kezelóvel társított várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt elirányítjuk mindegyik következő átadó várakozásisor-kezelőhöz úgy, hogy azok mindegyike aktív várakozásisor-kezelővé válik, és

   i. ha a várakozásisor-kezelőt megtaláljuk a várakozásisor-listában akkor megkapjuk a várakozásisor-listában a helyi várakozási sorok neveit, és az üzenetet azokhoz továbbítjuk, ii. a 3. és 4. lépést mindaddig ismételjük, amíg az üzenetet a várakozásisor-lista összes várakozási sorába eljuttatjuk,
5. 5. az üzenetkezelő és sorba állító üzeneteket és címzésinformációt visszanyerjük a várakozásisor-lista várakozási soraiból,
6. 6. a címzésinformációból meghatározzuk a levélkiszolgálókhoz hozzárendelt címzett felhasználókat, ahol mindegyik levélkiszolgálóval

   i. ha a hozzárendelt címzett felhasználó számára helyi felhasználó, akkor az üzenetet a címzett felhasználóhoz eljuttatjuk, ii. ismételjük az 1 -6. lépéseket mindazon címzett felhasználók vonatkozásában, amelyek nem tekinthetők helyi felhasználónak mindaddig, amíg az üzenetet eljuttatjuk az összes címzett felhasználóhoz.

   2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első felhasználó (al) a címzett felhasználókat (bl, el) minden egyes címzett felhasználó (bl, el) számára egyedi azonosítót tartalmazó címzettlista létrehozásával azonosítja.

   3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélki12

   HU 220 824 Bl szolgáló az alábbi lépéseket hajtja végre, ha megkapja az üzenetet és az ahhoz társított címzettlistát:

   1. eljuttatja az üzenetet a címzettlistában az említett első felhasználóval (al) azonos levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználókhoz, és

   2. a címzésinformációt és az üzenetet előkészítjük az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól (20.1) a hálózaton keresztül továbbításra az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól eltérő levélkiszolgálókhoz hozzárendelt, a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz.

   4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a várakozásisor-kezelőkkel végrehajtjuk az üzenetkezelő és sorba állító üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával:

   1. az üzenetkezelő és sorba állító üzenettel társított várakozásisor-listából előveszünk egy bejegyzést, és abból meghatározunk egy várakozási sor nevet,

   2. ha a meghatározott várakozásisor-kezelő név helyi név, akkor ezt a várakozásisor-kezelő nevet felhasználva az üzenetet eljuttatjuk a meghatározott nevű várakozási sorhoz,

   3. ha a várakozásisor-kezelő név nem helyi név, akkor meghatározzuk a következő átadó várakozásisor-kezelőt, azaz azt a várakozásisor-kezelőt, amelynek a következő aktív várakozásisor-kezelővé kell válnia,

   i. a következő átadó várakozásisor-kezelő részére, ha nincs ilyen, új várakozásisor-allistát hozunk létre és ii. a bejegyzést a következő átadó várakozásisorkezelő várakozásisor-allistájához adjuk,

   4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg az összes bejegyzést sorra kerítjük a várakozásisor-listában,

   5. egy következő átadó várakozásisor-kezelő részére vesszük a várakozásisor-allistát és átirányítjuk az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet és a várakozásisor-allistát amely az említett üzenetkezeléssorbaállító-üzenet számára a vele társított várakozásisor-listává válik, a következő átadó várakozásisor-kezelőhöz,

   6. az 5. lépést mindaddig ismételjük, amíg sorra vesszük az összes várakozásisor-allistát.

   5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között azokat a bejegyzéseket, amelyeket már feldolgoztunk, címkézéssel megkülönböztetjük a még fel nem dolgozott bejegyzésektől.

   6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között azokat a bejegyzéseket, amelyeket már feldolgoztunk, a már feldolgozott információ törlésével megkülönböztetjük a még fel nem dolgozott bejegyzésektől.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy meghatározzuk, hogy mely címzett felhasználók (bl, el) mely levélkiszolgálóhoz (20.2, 20.5) vannak társítva, egy minden egyes levélkiszolgáló (20.2, 20.5) számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával.
8. 8. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálóval (20.1) az alábbi lépéseket hajtjuk végre egy levélkiszolgáló-lista létrehozása érdekében, ahol a címzettlistát vesszük kiinduló adatként:

   1. egy címzett felhasználónak (bl, el) megfelelő információt veszünk a címzettlistából,

   2. egy levélkönyvtárból meghatározzuk annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a címzett felhasználó (bl, el) hozzá van rendelve,

   3. a címzett felhasználó (bl) nevét és a levélkiszolgáló kapott azonosítóját egy távolicímzett-listához adjuk,

   4. az előző három lépést mindaddig ismételjük, amíg feldolgozzuk a címzettlistában szereplő összes címzett felhasználót (bl, el),

   5. a távolicímzett-listát invertáljuk és ezzel létrehozzuk a levélkiszolgáló listát.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy meghatározott levélkiszolgálóval elvégezzük az üzenet eljuttatását/átirányítását az alábbi lépések végrehajtásával :

   1. a levélkiszolgáló listából vagy távolicímzett-listából meghatározzuk a meghatározott levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználók csoportját,

   2. a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából megkapjuk a címzett felhasználó információt,

   3. ha a címzett felhasználó helyi felhasználó, akkor az üzenetet címzett felhasználóhoz eljuttatjuk,

   4. ha a címzett felhasználó nem helyi felhasználó, akkor

   i. amennyiben még nem létezik új címzettlistát hozunk létre, és ii. a címzett felhasználót az új címzettlistához hozzáadjuk,

   5. a 2-4. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg az összes címzett felhasználó elfogy a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából,

   6. előkészítjük a címzésinformáció és az üzenet átvitelét a hálózathoz, a cimzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz történő továbbításra.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a meghatározott levélkiszolgálóval az üzenetet és címzésinformációt egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe ágyazva továbbítjuk a levélkiszolgálóért felelős várakozásisor-kezelőhöz, a címzettlista címzett felhasználóihoz az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton át történő továbbításhoz az alábbi lépések végrehajtásával:

    1. az üzenettel társított címzettlistán alapulva távolicímzett-listát hozunk létre,

    2. a távolicímzett-listán alapulva levélkiszolgáló listát hozunk létre,

    3. a távolicímzett-listán alapulva várakozásisor-listát hozunk létre,

    4. az üzenetet és a levélkiszolgáló listát vagy a távolicímzett-listát egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe becsomagoljuk,

    HU 220 824 Bl

    5. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a társított várakozásisor-listával az érte felelős várakozásisor-kezelőhöz továbbítjuk.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtjuk végre egy távolicímzett-lista létrehozásához, amelynek során a címzettlistát használjuk kiindulási adatként:

    1. a címzettlistából egy távoli címzett felhasználóra vonatkozó információt előveszünk,

    2. egy levélkönyvtárból megkapjuk annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a távoli címzett felhasználó hozzá van rendelve,

    3. a távoli címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló-azonosítót egy távolicímzett-listához hozzáadjuk,

    4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismételjük, amíg feldolgozzuk a címzettlistában szereplő összes távoli címzett felhasználót.
12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket hajtjuk végre a távolicímzett-listából egy várakozásisorlista létrehozására:

    1. a távolicímzett-listából egy bejegyzést veszünk és abból visszaállítjuk a levélkiszolgáló-azonosítót,

    2. a könyvtárból kinyerjük az címet, azaz annak a várakozási sornak a nevét, amelyhez a levélkiszolgáló hozzá van rendelve, és a várakozási sort birtokló várakozásisor-kezelő nevét,

    3. a címet a várakozásisor-listához hozzáadjuk,

    4. az első lépést ismételjük, és ha az így kapott levélkiszolgáló-azonosító különbözik az összes korábbi levélkiszolgáló-azonosítótól, akkor megismételjük a 2. lépést is,

    5. a 4. lépést mindaddig ismételjük, amíg a távolicímzett-lista összes bejegyzése elfogy.
13. 13. Hálózat üzenet továbbítására, egy első felhasználótól (al) címzett felhasználókhoz (bl, el) egy hálózaton át, ahol minden egyes felhasználó a hálózathoz kapcsolódó levélkiszolgálóhoz (20.1, 20.2, 20.5) van azt egy várakozásisor-kezelőn (21.1,21.2,21.7) keresztül elérő módon hozzárendelve, és a hálózat az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól (20.1) az üzenetnek a hálózaton keresztül a címzett felhasználóhoz (bl, el) hozzárendelt levélkiszolgálókhoz (20.2, 20.5) történő továbbításához címzésinformációt képező módon van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a hálózat továbbá

    1. az üzenetet és a címzésinformációt üzenetkezelő és sorba állító üzenetbe ágyazó;

    2. egy olyan, azoknak a várakozásisor-kezelőknek (21.3,21.7) az üzenetkezelő és sorba állító címeit tartalmazó várakozásisor-listát, amelyeken keresztül a levélkiszolgálók (20.2, 20.5) elérhetők, létrehozó;

    3. a várakozásisor-listából a következő átadó várakozásisor-kezelők készletét meghatározó, és ahhoz társított várakozásisor-allistákat létrehozó, és

    4. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a mindenkori következő átadó várakozásisor-kezelővel társított várakozásisor-allistával azonos várakozásisor-listával együtt mindegyik következő átadó várakozásisor-kezelőhöz azok mindegyike aktív várakozásisor-kezelővé válását előidéző módon úgy elirányító, hogy:

    i. ha a várakozásisor-kezelőt megtalálja a várakozásisor-listában akkor megkapja a várakozásisor-listában a helyi várakozási sorok neveit, és az üzenetet azokhoz továbbítja, ii. a 3. és 4. lépést mindaddig ismétli, amíg az üzenetet a várakozásisor-lista összes várakozási sorába eljuttatja,

    5. az üzenetkezelő és sorba állító üzeneteket és címzésinformációt a várakozásisor-lista várakozási soraiból visszanyerő;

    6. a címzésinformációból, ha a hozzárendelt címzett felhasználó számára helyi felhasználó, akkor az üzenetet a címzett felhasználóhoz eljuttató, és mindazon címzett felhasználók vonatkozásában, amelyek nem tekinthetők helyi felhasználónak, az 1-6. lépéseket az üzenet összes címzett felhasználóhoz történő eljuttatásáig ismétlő levélkiszolgálókhoz hozzárendelt címzett felhasználókat meghatározó hálózatként van kiképezve.
14. 14. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy egy minden egyes levélkiszolgáló (20.2,20.5) számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával meghatározza, mely címzett felhasználók (bl, el) mely levélkiszolgálóhoz (20.2, 20.5) vannak társítva.
15. 15. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgáló az üzenet és az ahhoz társított címzettlista megkapását követően az üzenetet a címzettlistában az említett első felhasználóval (al) azonos levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználókhoz eljuttató, és a címzésinformációt és az üzenetet az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól (20.1) a hálózaton keresztül az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálótól eltérő levélkiszolgálókhoz hozzárendelt, a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz történő továbbításra előkészítő hálózatként van kialakítva.
16. 16. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy a várakozásisor-kezelőkkel az üzenetkezelő és sorba állító üzenet eljuttatását és átirányítását az alábbi lépésekkel végrehajtó hálózatként van kialakítva:

    1. az üzenetkezelő és sorba állító üzenettel társított várakozásisor-listából elővesz egy bejegyzést, és abból meghatároz egy várakozási sor nevet,

    2. ha a meghatározott várakozásisor-kezelő név helyi név, akkor ezt a várakozásisor-kezelő nevet felhasználva az üzenetet eljuttatja a meghatározott nevű várakozási sorhoz,

    3. ha a várakozásisor-kezelő név nem helyi név, akkor meghatározza a következő átadó várakozásisor-kezelőt, azaz azt a várakozásisor-kezelőt, amelynek a következő aktív várakozásisor-kezelővé kell válnia,

    i. a következő átadó várakozásisor-kezelő részére, ha nincs ilyen, új várakozásisor-allistát hoz létre, és

    HU 220 824 Β1 ii. a bejegyzést a következő átadó várakozásisor-kezelő várakozásisor-allistájához adja,

    4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismétli, amíg az összes bejegyzés sorra kerül a várakozásisorlistában,

    5. egy következő átadó várakozásisor-kezelő részére veszi a várakozásisor-allistát és a következő átadó várakozásisor-kezelőhöz átirányítja az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet és a várakozásisor-allistát amely az említett üzenetkezeléssorbaállitó-üzenet számára a vele társított várakozásisor-listává válik,

    6. az 5. lépést mindaddig ismétli, amíg sorra veszi az összes várakozásisor-allistát.
17. 17. Az 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy a várakozásisor-listában lévő bejegyzések között a már feldolgozott bejegyzéseket a már feldolgozott információ törlésével a még fel nem dolgozott bejegyzésektől megkülönböztető hálózatként van kialakítva.
18. 18. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy az első felhasználónak (al) minden egyes címzett felhasználóval társított, a címzett felhasználók (bl, el) azonosítására használt címzésinformációt tartalmazó címzettlistát létrehozó eszköze van.
19. 19. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy egy minden egyes levélkiszolgáló (20.2, 20.5) számára egyedi azonosítót tartalmazó levélkönyvtárban lévő információ felhasználásával azt meghatározó hálózatként van kialakítva, mely címzett felhasználók (bl, el) mely levélkiszolgálóhoz (20.2,20.5) vannak társítva.
20. 20. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy az első felhasználóhoz (al) hozzárendelt levélkiszolgálóval (20.1) a címzettlistát kiinduló adatként véve egy levélkiszolgáló listát az alábbi lépésekkel létrehozó hálózatként van kialakítva:

    1. egy címzett felhasználónak (bl, el) megfelelő információt vesz a címzettlistából,

    2. egy levélkönyvtárból meghatározza annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a címzett felhasználó (bl, el) hozzá van rendelve,

    3. a címzett felhasználó (bl) nevét és a levélkiszolgáló kapott azonosítóját egy távolicímzett-listához hozzáadja,

    4. az előző három lépést mindaddig ismétli, amíg feldolgozza a címzettlistában szereplő összes címzett felhasználót (bl, el),

    5. a távolicimzett-listát invertálva létrehozza a levélkiszolgáló listát.
21. 21. A 13. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy meghatározott levélkiszolgálóval az üzenet eljuttatását és átirányítását az alábbi lépésekkel elvégző hálózatként van kialakítva:

    1. a levélkiszolgáló listából vagy távolicímzett-listából meghatározza a meghatározott levélkiszolgálóhoz hozzárendelt címzett felhasználók csoportját,

    2. a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából megkapja a címzett felhasználó információt, és

    3. ha a címzett felhasználó helyi felhasználó, akkor az üzenetet címzett felhasználóhoz eljuttatja,

    4. ha a címzett felhasználó nem helyi felhasználó, akkor

    i. amennyiben még nem létezik új címzettlistát hoz létre, és ii. a címzett felhasználót az új címzettlistához hozzáadja,

    5. a 2-4. lépéseket mindaddig ismétli, amíg az összes címzett felhasználó elfogy a hozzárendelt címzett felhasználók csoportjából,

    6. előkészíti a címzésinformáció és az üzenet átvitelét a hálózathoz a címzettlistában szereplő címzett felhasználókhoz történő továbbításra.
22. 22. A 21. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy a címzettlista címzett felhasználóihoz az üzenetkezelő és sorba állító hálózaton át történő továbbításhoz meghatározott levélkiszolgálóval az üzenetet és címzésinformációt egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe ágyazva a levélkiszolgálóért felelős várakozásisorkezelőhöz az alábbi lépések végrehajtásával továbbító hálózatként van kialakítva:

    1. az üzenettel társított címzettlistán alapulva távolicimzett-listát hoz létre,

    2. a távolicímzett-listán alapulva levélkiszolgáló listát hoz létre,

    3. a távolicímzett-listán alapulva várakozásisorlistát hoz létre,

    4. az üzenetet és a levélkiszolgáló listát vagy a távolicímzett-listát egy üzenetkezeléssorbaállító-üzenetbe becsomagolja,

    5. az üzenetkezelő és sorba állító üzenetet a társított várakozásisor-listával az érte felelős várakozásisor-kezelőhöz továbbítja.
23. 23. A 22. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy egy távolicímzett-lista létrehozásához a levélkiszolgálóval a címzettlistát kiindulási adatként használva az alábbi lépéseket végrehajtó hálózatként van kialakítva:

    1. a címzettlistából elővesz egy távoli címzett felhasználóra vonatkozó információt,

    2. egy levélkönyvtárból megkapja annak a levélkiszolgálónak az azonosítóját, amelyhez a távoli címzett felhasználó hozzá van rendelve,

    3. a távoli címzett felhasználó nevét és a levélkiszolgáló-azonosítót egy távolicímzett-listához hozzáadja,

    4. az 1-3. lépéseket mindaddig ismétli, amíg feldolgozza a címzettlistában szereplő összes távoli címzett felhasználót.
24. 24. A 23. igénypont szerinti hálózat, azzal jellemezve, hogy a távolicímzett-listából egy várakozásisor-lista létrehozására a levélkiszolgálóval az alábbi lépéseket végrehajtó hálózatként van kialakítva:

    1. a távolicímzett-listából vesz egy bejegyzést és abból visszaállítja a levélkiszolgáló-azonosítót,

    2. a könyvtárból kinyeri az címet, azaz annak a várakozási sornak a nevét, amelyhez a levélkiszol15

    HU 220 824 Bl gáló hozzá van rendelve, és a várakozási sort birtokló várakozásisor-kezelő nevét,

    3. a címet hozzáadja a várakozásisor-listához,

    4. az első lépést megismétli, és ha az így kapott levélkiszolgáló-azonosító különbözik az összes 5 korábbi levélkiszolgáló-azonosítótól, akkor meg ismétli a 2. lépést is,

    5. a 4. lépést mindaddig ismétli, amíg a távolicím zett-lista összes bejegyzése elfogy.