HU220403B - Matrachuzat - Google Patents

Description

A találmány tárgya matrachuzat textil típusú anyagból, főként pamutból, amely matrachuzat allergén-átnemeresztő, ugyanakkor páraáteresztő záróréteggel van ellátva, és egy vagy több matracot felső lappal, alsó lappal továbbá oldallapokkal zártan beburkoló formájú.

Régóta ismeretesek olyan matrachuzatok, amelyek egyöntetűen mindenütt ugyanabból a huzatanyagból, például pamutszövetből vannak, és amelyeket általánosan használnak matracoknak gombokkal, összepattintható gombokkal vagy húzózárakkal zárható módon való teljes beburkolására, vagy matracok felső felületének és oldalfelületeinek olyan módon való letakarására, amely a matrac alsó felületét, legalábbis nagyobb részben, fedetlenül hagyja.

A matrachuzatokkal szemben támasztott követelmények újabban bővültek azon felismerés nyomán, hogy még akkor is, ha egy lakást tisztán és higiénikusan tartanak, a matracokba rendszerint nagyszámú háziatka telepedik be, amelyek ebben az élettérben egyfelől az alvó ember mikroklímájából - értsd: az ember által leadott hőből és nedvességből - maguk is hasznot húznak, másfelől pedig teljes mértékben az emberi testről lehámló apró bőrdarabkákkal táplálkoznak. Megállapították, hogy az egyik legsúlyosabb problémákat okozó allergén éppen a háziatkák ürüléke, és az ilyen allergének elleni védekezés nemcsak az úgynevezett „házipor” okozta allergiában szenvedő betegek nagy és egyre növekvő száma miatt került előtérbe, hanem azért is, mert igen széles azoknak a köre, akiket az érzékenységük még nem juttatott el a betegség súlyos testi tünetekkel járó stádiumába.

Ezen allergének elleni védekezés jegyében máris tettek bizonyos fejlesztési lépéseket, amelyek arra irányultak, hogy a matracokat hermetikusan beburkolják. A matrac mint fekvőhely kényelme így ugyan megmarad abban az értelemben, hogy a test továbbra is puhán van alátámasztva, a mikroklíma viszont megváltozik, mert a matrac már csak mintegy harmadát veszi fel a test által pára formájában leadott nedvességnek. Egy teljesen szigetelt matrac tehát lég- és párazáró gátat képez, és így a test, a hálóruha és a lepedő közvetlen közelségében felgyülemlik a nedvesség. Ez egészségtelen és közérzetrontó izzadást idéz elő, és a közelben lévő textíliákat is nyirkossá teszi.

A test lég- és páraáteresztő fekvésének biztosítása jegyében már megjelentek a kínálatban olyan matrachuzatok is, amelyek termikusán és mechanikusan tömörített pamutszövetből, főként anginból vannak készítve. Ugyanis, miután a vizsgálatok során sikerült megállapítani, hogy az angin elég sűrű szövésű ahhoz, hogy finomszálú, alakzáró szerkezetével a mintegy 20 pm testméretű háziatkákat visszatartsa, remény támadt arra, hogy az allergének, vagyis a mintegy 1 pm nagyságú atkaürülék elleni védelmet is sikerül megoldani a szövet tömörségének növelésével. Sajnos ez az út nem tekinthető megnyugtató megoldásnak, mert a szövetnek ez a termikus és mechanikus tömörítése ugyan valóban záró tulajdonságokat kölcsönöz a kelmének, amíg az új, ám ez a záróképesség - főként a mosás következtében fokozatosan megszűnik a használat során.

Egy másik javaslat szerint (DE 40 27 798 C2 számú szabadalmi dokumentum) páraáteresztő, ugyanakkor vízzáró matrachuzat készíthető valamilyen textil jellegű anyaggal - például poliészterszövedékkel - megerősített poliuretánréteg felhasználásával. Egy ilyen matrachuzat azonban természetesen nagyon hamar használhatatlanná válna, mert a felvett vízpára a vízzáró matrachuzatban kondenzál, és utána nem tud távozni. Ilyen anyagnak a légáteresztő képessége sem kielégítő.

A találmány feladata ezért egy olyan matrachuzat megalkotása, amely hagyományos módon lég- és páraáteresztő, a tisztaságot és higiéniát illetően mosható, ugyanakkor viszont hatékony és maradandó gátat képez a matracban lévő allergének ellen.

A kitűzött feladatot egy olyan, a bevezetőben említett tárgyi körbe tartozó matrachuzattal oldottuk meg, amelynek a felső lapja és az alsó lapja egymástól különbözően úgy van kialakítva, hogy a felső lap egy alján allergén-átnemeresztő, ugyanakkor páraáteresztő záróréteggel ellátott anyagból van kialakítva, míg az alsó lap csupán atka-átnemeresztő anyagból van kialakítva.

Egy ilyen matrachuzat használhatósága szempontjából fontosnak bizonyult, hogy a matrachuzat felső lapja és az alsó lapja különböző módon van kialakítva, mégpedig úgy, hogy a felső lap az, amelyik allergén-átnemeresztőn van kialakítva. E megoldás révén az allergénátnemeresztő kialakítás csak a kritikus területre korlátozódik, vagyis arra a területre, amelyen a matracon fekvő ember teste nyugszik, és amely az allergének felfelé történő kivándorlása szempontjából veszélyeztetve van. Az allergén-átnemeresztő réteg a felső rész anyagának belső oldalán (fonák oldalán) van elhelyezve, így a test felőli felületet hagyományos - bőrbarát anyagból - például pamutszövetből lehet kialakítani, amely nedvszívó tulajdonságú is.

Ezzel szemben az alsó lap csupán atka-átnemeresztő anyagból van kialakítva, hogy atkapopulációk bevándorlása (és kivándorlása) a lehető legnagyobb mértékben meg legyen akadályozva. Egy ilyen - csupán atka-átnemeresztő - anyag viszont kialakítható sokkal nagyobb légáteresztő képességűre is, így a behúzott matrac az alsó lap felől nagyon jól tud szellőzni. E megoldás elejét veszi az olyan jelenségeknek, mint nedvesség felgyülemlése és hőtorlódás, amelyek kívülről szinte hermetikusan körbezárt matracokban felléphetnek, és következményként még újabb egészségveszélyeztető tényezőt is előidézhetnek penészgombásodás formájában.

A matrachuzat felső részének anyaga előnyösen egyrétegű kelme, nevezetesen egy olyan kelme, amely pamutszövetből van előállítva úgy, hogy közvetlenül a fonák oldalára egy allergén-átnemeresztő réteg mint bevonat fel van hordva. Mivel a páraáteresztő képesség szempontjából nagyon fontos, hogy ez a bevonat vékony legyen, a pamutszövetet bevonattal ellátandó oldalát egyenletesen simára ki kell készíteni. Az egyrétegű huzatanyag azért előnyösebb a magából a huzatanyagból és a zárórétegből álló kétrétegű kialakításnál, mert így a zárórétegnek nem kell önhordónak lennie, vagyis

HU 220 403 Β1 a funkciójának megfelelően - különösen a páraáteresztő képesség vonatkozásában - kellő finom lehet, ugyanakkor a megfelelő szilárdságot a pamutszövet mint hordozó kölcsönzi neki. Ilyen huzatanyagot moshatóra is ki lehet alakítani. Az egyrétegű kialakításnak még az is előnyös tulajdonsága, hogy a külső anyag és a záróréteg között nincs üres tér, ahová betelepedhetnének atkák.

Különösen előnyös, ha a matrachuzat teljesen szétválasztható két külön részre, nevezetesen egy, a felső lap anyagából álló felső részre és egy, az alsó lap anyagából álló alsó részre, miáltal például a felső rész nagyon erősen igénybevett anyaga gyakrabban mosható. A mosáshoz a matracot nem szükséges felemelni, és a matrachuzatot nem szükséges egy darabként lehúzni, hanem ellenkezőleg: a teljes matrachuzat mosására csak ritkább időintervallumonként kell sort keríteni, míg a felső rész anyagát eközben rövidebb időközönként is ki lehet mosni.

A találmányt egy kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy matrachuzat vázlatos, perspektív rajza; a

2. ábra az 1. ábra szerinti matrachuzat vázlatos alulnézete; a

3. ábra a matrachuzat egyik oldallapjának vázlatos metszete; végül a

4. ábra egy módosított kiviteli alak egyik oldallapjának vázlatos metszete.

Az 1. ábrán használat közben - például egy matracra felhúzva - szemléltetett 1 matrachuzat jellemzően egyrészes, egyszemélyes matrachoz lett megalkotva. Nyilvánvaló azonban, hogy egy kétszemélyes (úgynevezett „francia”) ágy egyrészes matracát, egy kétszemélyes ágy két külön matracát együtt, vagy a régebben használatos, háromrészes matracokból hármat vagy akár hatot is be lehet húzni egy ilyen matrachuzattal.

Az 1 matrachuzat két egymástól teljesen szétválasztható matrachuzatrészből áll, nevezetesen egy 2 felső részből és egy 3 alsó részből, és a 2 felső rész és a 3 alsó rész 4, 5 oldallapok mentén körbefutó, szétválasztható 6 húzózárral egymással össze van kapcsolva. A 6 húzózár képes biztosítani azt a strapabíró, flexibilis, hézagmentes textilkapcsolatot, amelyre itt szükség van. Alapjában véve azonban más összekapcsolási módot is lehet alkalmazni, például tépőzárat vagy gombolást, amely esetleg még valamilyen lezáró visszahajtással vagy csíkkal lehet kombinálva.

A 3 alsó részre ezenkívül még két további 7,8 húzózárfél is rá van dolgozva, amelyek a 6 húzózárral párhuzamosak. Ezáltal a 6 húzózár egyik felét, nevezetesen azt, amelyik a 2 felső részre van erősítve, a 7 vagy a 8 húzózárféllel is össze lehet kapcsolni, ha kisebb magasságú matracot kell behúzni. Ez a matrac méretéhez rugalmasan alkalmazkodó megoldás nagyon előnyösnek bizonyul a következő esetekben: a matrac magassági mérete pontatlan vagy megváltozott; a matrachuzatot vásárolni szándékozó személy csak bizonytalanul tudja megállapítani a matrac magasságát, mert a matrac kissé legömbölyített formájú; a vásárló kényszerhelyzetben a matrachuzatot más - eltérő méretű - matrachoz is használni kívánja.

A 2 felső rész először is magában foglalja az 1 matrachuzat 9 felső lapját, és azonkívül még az 1 matrachuzat 4, 5 oldallapjaiból és a nem ábrázolt oldallapjaiból egy, a 9 felső lappal határos csíkot. Erre a csíkra elsősorban azért van szükség, hogy sima, zavaró szerkezeti elemektől mentes 9 felső lapot lehessen nyerni, és az összekapcsoló elemet - például a 6 húzózárat - a 4, 5 oldallapokra ki lehessen helyezni. Ezzel egyszersmind megnyílik a lehetőség többféle matracmagassághoz használható 1 matrachuzat létrehozására az említett további 7, 8 húzózárfelek alkalmazásával.

A 2 felső rész anyaga pamutkelme, amely a jó nedvszívó (izzadságfelvevő) és páraáteresztő képessége következtében régóta bevált ágyneműhuzat-anyag. De nyilvánvaló, hogy alapjában véve bármilyen egyéb alkalmas, testbarát szálú vagy kevert szálú szövet is alkalmazható. Az ismert gyártási előnyei, szilárdsága és tartóssága miatt előnyös angint alkalmazni, mégpedig mintegy Nm 70/1 névleges fonalfínomságút (70 km/kg). Ez az anyag jó használati tulajdonságokkal bíró felsó felületet biztosít.

A 2 felső rész funkcionális tulajdonságait azonban döntően egy poliuretánréteg határozza meg, amely 50 pm-nél vékonyabb (például 30 pm vastag), és a 2 felső rész anyaga alá van fektetve. Ez a poliuretánréteg úgy van méretezve és beállítva, hogy bár a párát átereszti, ugyanakkor allergénekre, főként mintegy 1 pm méretű atkaürülékre megbízható záróréteget képez. A vízgőzáteresztése a DIN 53122/Klima B szabvány szerint hozzávetőleg 1300 g/m²h. Ezen túlmenően a 2 felső rész anyaga avatva van, és a matrac felé néző fonák oldala simára ki van készítve (mintegy le van csiszolva), hogy a záróréteget mint bevonatot fel tudja venni. A 2 felső rész felső - külső - anyaga és a záróréteg ezután hézagmentesen mintegy 220 pm vastagságú kombinált anyaggá egyesítve van, amelyben a felső anyag (a tulajdonképpeni huzatanyag) egyben az alsó bevonat hordozóanyaga és védőrétege is.

A 3 alsó rész atka-átnemeresztő anyagból van kialakítva, és ez alkotja az 1 matrachuzat 10 alsó lapját (lásd

2. ábra), valamint az oldallapoknak - többek között a 4, 5 oldallapoknak - a 2 felső rész által le nem fedett részét. A 3 alsó rész ugyancsak angin típusú anyagból van készítve, amely már csak a sűrű szövésmódja - körülbelül 85%-os relatív sűrűsége - következtében is visszatartja az atkákat. Az ilyen szövet, amely rendszerint sávolykötésű, és Nm 40\l névleges finomságú fonalból (azaz olyan fonalból, amelyből 1 kg fonaltömeg 40 km fonalhosszúságot ad) van szőve, egyfelől sűrű és szilárd, másfelől viszont - mint ismeretes - lég- és páraáteresztő.

Amint a 2. ábrán látható, a 10 alsó lapnak mind a négy sarkában 11 redőzések vannak, amelyek az 1 matrachuzatba belülről (azaz a matrac felőli oldalon) bevarrt, átlós irányú, rugalmas 12 szalagokkal vannak létrehozva. All redőzések egyik funkciója az, hogy az 1 matrachuzat a matracon ne tudjon elcsúszkálni, és a matracot és az 1 matrachuzat 3 alsó részét biztosan helyben tartsa elsősorban akkor, amikor a 2 felső részt lehúzzák. Ezenkívül

HU 220 403 Β1 ezek a rugalmasan széthúzható 11 redőzések a sarokrészeknél még javítják a matrac 1 matrachuzatba való befekvését is, annál is inkább, mert a matracok rendszerint többé-kevésbé le vannak gömbölyítve a sarkaiknál.

A 3. ábrán az 1 matrachuzatnak az 5 oldallapja mentén felvett vázlatos metszete látható. A 9 felső lapot magában foglaló 2 felső rész egy 13 húzózárfélben végződik. Ezen a helyen a 2 felső rész anyaga befelé vissza van hajtva, hogy az anyag széle el legyen tisztázva, és utána a 13 húzózárfél egy 14 varrással hozzá van varrva. A 3 alsó részbe 18,19,20 varrásokkal (szaggatott vonallal jelölve) három 15, 16, 17 húzózárfél be van varrva, amelyek a 2 felső rész 13 húzózárfelével külön-külön összekapcsolhatók. Legjobban a 16, 17 húzózárfeleknél látható, hogy a 15,16,17 húzózárfelek a 3 alsó rész anyagának egy-egy S alakú hajtásába vannak bevarrva, így az anyag végig folytonos marad, és a 15,16,17 húzózárfeleket belülről körbeveszi. Ezáltal a 3 alsó rész ott is atkabiztos marad, ahol egyébként a használat során nyílások keletkeznének, nevezetesen a 15, 16, 17 húzózárfeleknél, ott is elsősorban a bevárások tájékán. Ami a 15 húzózárfelet illeti, az jelen esetben hasonlóan a 13 húzózárfél 2 felső részhez varrásához csupán a 3 alsó rész visszahajtott széléhez (folytonos vonallal rajzolva) van varrva, de alapjában véve itt is lehet egy felfelé nyúló és a 15 húzózárfélre belülről rávarrt szél (szaggatott vonallal jelezve), ami felfelé meghosszabbítja az atkagátat.

A 4. ábrán a matrachuzatnak egy módosított kiviteli alakja látható (a 3. ábrához hasonlóan ugyancsak metszetben), bár az alsó rész azonos a 3. ábra szerinti 3 alsó résszel, ezért mind maga a teljes alsó rész, mind annak egyes szerkezeti elemei ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel vannak jelölve.

Egy belül lévő 13’ húzózárféllel ellátott 2’ felső rész egy, a matrac oldalán körben lelógó 21 szoknyával rendelkezik, amely a 3 alsó rész 15, 16, 17 húzózárfelekkel ellátott oldalát takarja. A 15,16, 17 húzózárfelekkel ellátott oldal takarása a matrachuzatnak a külső megjelenése és a használhatósága szempontjából egyaránt előnyös, mert így a 15, 16, 17 húzózárfelek közvetlenül nem láthatók, és használat közben az érdes fémrészek be vannak „burkolva”.

A 21 szoknya leglényegesebb íunkciója azonban az, hogy így körben a matrac oldala is megbízhatóan védve van az atkák behatolása és az allergén részecskék kilépése ellen.

E vonatkozásban előnyös, ha a 21 szoknya ugyanolyan allergén-átnemeresztő anyagból van kialakítva, mint maga a 9 felső rész, vagyis például a 21 szoknya az utóbbi folytatása. A 21 szoknya - különösen a belső oldalán - meg is lehet még erősítve kasírozással vagy kipámázással, hogy a húzózárak okozta koptató hatásnak jobban ellenálljon.

Avégett, hogy a 21 szoknya alja előnyös módon szorosan felfeküdjön a 3 alsó részre és a matracra, a 21 szoknya alján 22 szalagház lehet kialakítva egy szalag, főként egy rugalmas szalag számára.

A fenti kiviteli példák esetében a 2, 2’ felső részen egy darab 13, 13’ húzózárfél volt, míg a 3 alsó részen három darab 15, 16, 17 húzózárfél. Magától értetődik azonban, hogy mind a felső rész, mind az alsó rész kettő vagy több húzózárféllel is el lehet látva, egymástól akár eltérő távolságokra is, hogy adott matracmagassághoz a legmegfelelőbb összekapcsolási kombinációt lehessen kiválasztani.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Matrachuzat textil típusú anyagból, főként pamutból, amely matrachuzat allergén-átnemeresztő, ugyanakkor páraáteresztő záróréteggel van ellátva, és egy vagy több matracot felső lappal, alsó lappal továbbá oldallapokkal zártan beburkoló formájú, azzal jellemezve, hogy a matrachuzat felső lapja (9) és az alsó lapja (10) egymástól különbözően úgy van kialakítva, hogy a felső lap (9) egy alján allergén-átnemeresztő, ugyanakkor páraáteresztő záróréteggel ellátott anyagból van kialakítva, míg az alsó lap (10) csupán atka-átnemeresztő anyagból van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a felső lap (9) anyaga egy fonák oldalán belső oldalán - utólagosan simára kikészített pamutszövet, amelynek ezen fonák oldalára az allergén-átnemeresztő réteg mint bevonat közvetlenül fel van hordva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a bevonat 50 pm-nél vékonyabb poliuretánréteg.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy az alsó lap (10) anyaga sűrű pamutszövet.
5. 5. A 4. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a pamutszövet minimum Nm 40/1 névleges finomságú fonalból gyártott köperszövet.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a szövet avatott szövet.
7. 7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy az alsó lap (10) sarokrészeiben a sarokrészekben átlósan elhelyezett rugalmas szalagok (12) révén redőzések (11) vannak kialakítva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a matrachuzat két matrachuzatrészt foglal magában, amely matrachuzatrészek egy felső rész (2) és egy alsó rész (3) formájában vannak kialakítva és egy, az oldallapokon (4, 5) körbeíutó összekapcsolási vonal mentén egymástól teljesen szétválaszthatok.
9. 9. A 8. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a felső rész (2) és az alsó rész (3) legalább egy darab húzózárral (6) egymáshoz van kapcsolva.
10. 10. A 9. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik matrachuzatrész, például az alsó rész (3), több egymással párhuzamos húzózárféllel (15,16,17) van ellátva, amelyek rendre különböző matracvastagságokhoz illeszkedő távolságra vannak egymás alatt elhelyezve.
11. 11. A 9. vagy a 10. igénypont szerinti matrachuzat, azzal jellemezve, hogy a húzózárfelek (15,16,17) rendre a felső rész (2) vagy az alsó rész (3) anyagából kialakított egy-egy hajtásban vannak rögzítve.