HU220149B

HU220149B - 3-(Aril-alkenil)-1,2,4-oxadiazol-származékok, előállításuk és rovar és atka kártevők elleni alkalmazásuk

Info

Publication number: HU220149B
Application number: HU9601936A
Authority: HU
Inventors: Christoph Erdelen; Peter Jeschke; Norbert Mencke; Andreas Turberg; Ulrike Wachendorff-Neumann
Original assignee: Bayer Ag.
Priority date: 1994-01-17
Filing date: 1995-01-04
Publication date: 2001-11-28
Also published as: NZ278592A; US6291492B1; BR9506518A; WO1995019354A1; HUT74716A; FI962858A; HU9601936D0; AU1455195A; CN1059671C; MX9602804A; CN1138857A; DE4401107A1; JPH09507497A; AU698783B2; CA2181180A1; EP0740664A1; ZA95306B; FI962858A0; NO962951D0; NO306402B1

Description

A leírás terjedelme 30 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 220 149 Β

A találmány új 3-(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékokra, az előállításukra szolgáló eljárásokra és ezen vegyületek rovarok és atkák elleni alkalmazására vonatkozik.

Különféle 3,5-diszubsztituált 1,2,4-oxadiazolszármazékok, például az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-[2-(2,4diklór-fenil)-etenil]-l,2,4-oxadiazol előállítása már ismert [J. Heterocycl. Chem., 75(8), 1373-1378 (1978)].

Az is ismert már, hogy bizonyos 1,2,4-oxadiazolszármazékok parazitaölő (különösen endoparazita-ölő) hatással rendelkeznek emberben és állatban (US 40 12 377 és DE-OS 40 41 474 számú szabadalmi leírás).

Ismert továbbá az is, hogy bizonyos 1,2,4-oxadiazolszármazékok inszekticidként és akaricidként alkalmazhatók (WO 93/01719 számú szabadalmi publikáció és EP 0273534 számú szabadalmi publikáció).

A fenti vegyületek hatékonysága azonban, különösen alacsony alkalmazási dózisokban és koncentrációkban, nem mindig kielégítő minden alkalmazási területen.

A találmány tárgyát az I általános képletű új 3-(arilalkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékok - a képletben R¹ jelentése halogénatom,

R² jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1 -4 szénatomos halogén-alkil-csoport,

R⁴ jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, 1-20 szénatomos alkilcsoport, 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, adott esetben nitrocsoporttal szubsztituált piridil-oxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenilcsoport,

R⁵ és R⁶ jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport vagy adott esetben halogénatommal szubsztituált fenoxicsoport, és n értéke 1 vagy 2 vonatkozik, az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-[2-(2,4-diklórfenil)-etenil]-l,2,4-oxadiazol [J. Heterocycl. Chem., 75(8), 1373-1378 (1978)], valamint az 5-(2,6-diklórfenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2,6difluor-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2-klór-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol és 5-(2,3-diklór-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)1,2,4-oxadiazol (WO 93/01719) kivételével.

A találmány az EP 273534, WO 93/01719 és

GB 1357733 számú szabadalmi dokumentumok ismeretében kiválasztási találmánynak tekintendő. A találmány szerinti vegyületekben a kiválasztás alapját képező közös jellemző az oxazolidingyűrű 5-ös helyzetében lévő fenilcsoport szubsztituens, amely 2-es helyzetben kötelezően szubsztituálva van.

Az I általános képletű vegyületek a szubsztituensek fajtájától függően geometriai és/vagy optikai izomerek vagy izomerelegyek formájában állíthatók elő. A találmány mind a tiszta izomerekre, mind az izomerelegyekre vonatkozik.

A találmány értelmében az I általános képletű új 3(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékokat úgy állítjuk elő, hogy

a) egy VI általános képletű vegyületet - a képletben R¹, R², R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott egy hígítószer és adott esetben egy reakció-segédanyag jelenlétében ciklizálunk, vagy

b) egy VII általános képletű foszfónium-halogenidet a képletben

R¹ és R² jelentése a fent megadott,

Ph jelentése fenilcsoport, és

Hal jelentése klór-, bróm- vagy jódatom, különösen brómatom vagy egy VHa általános képletű foszfonsavésztert - a képletben

R¹ és R² jelentése a fent megadott, és

R jelentése alkilcsoport, különösen metil- vagy etilcsoport egy VIII általános képletű aldehiddel vagy ketonnal a képletben

R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott reagáltatunk hígítószer és adott esetben reakció-segédanyag jelenlétében.

Azt találtuk, hogy az I általános képletű 3-(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékok nagyon hatásosak állati paraziták ellen. Ezek a vegyületek különösen nagy aktivitást mutatnak ízeltlábúak és orsóférgek ellen. Meglepő módon a találmány szerinti I általános képletű új 3-(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékok jelentősen jobb hatást mutatnak rovarok és atkák ellen, mint a szerkezetileg hasonló ismert vegyületek.

A találmány szerinti vegyületek az I általános képlettel definiálhatók.

A fent említett vegyületekkel kapcsolatban megadott szubsztituensek, illetve tartományok közelebbről az alábbiak:

R¹ jelentése előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom; R² jelentése előnyösen hidrogénatom, fluor-, klórvagy brómatom, 1 -4 szénatomos halogén-alkil-csoport;

R⁴ jelentése előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom, 1-20 szénatomos alkilcsoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, nitrocsoporttal szubsztituált piridil-oxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenilcsoport;

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül előnyösen hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom vagy 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport;

n értéke 1 vagy 2;

R¹ jelentése különösen előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom;

HU 220 149 Β

R² jelentése különösen előnyösen hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom, 1-4 szénatomos halogénalkil-csoport;

R⁴ jelentése különösen előnyösen fluor-, klór- vagy brómatom, etil-, η-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, η-pentil-, izoamil-, neopentil-, η-hexil-, izohexil-, 3,3-dimetil-butil-, nheptil-, 5-metil-hexil-, 4-metil-hexil-, 3-metilhexil-, 4,4-dimetil-pentil-, η-oktil-, 6-metil-heptil-, n-nonil-, 7-metil-oktil-, η-decil-, 8-metil-nonil-, nundecil-, 9-metil-decil-, η-dodecil-, 10-metil-undecil-, η-tridecil-, 11-metil-dodecil-, n-tetradecil-, 12-metil-tridecil-, η-pentadecil-, 13-metil-tetradecil-, η-hexadecil-, n-heptadecil-, η-oktadecil-, nnonadecil-, n-ejkozil csoport, ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, cikloheptil- és ciklooktilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, nitrocsoporttal szubsztituált piridiloxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxicsoporttal szubsztituált fenilcsoport,

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, fluor-, klór-, brómatom vagy 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport; és n értéke 1 vagy 2.

Amennyiben másként nem definiáljuk, az alkilmaradékok akkor is, ha a heteroatomokkal vannak kombinálva, például az alkoxicsoportok, egyenes vagy elágazó szénláncúak lehetnek.

Ha n=2, az R⁶-maradékok azonosak vagy eltérőek lehetnek.

Különösen előnyösek azok az I-a általános képletű vegyületek, amelyekben

A jelentése f, h, i, j, k, 1, m vagy n képletű csoport,

B jelentése q, r, s, t, u, v, w vagy y képletű csoport, és R⁴ jelentése a fent megadott.

Az I általános képletű vegyületek körébe nem tartoznak bele az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-[2-(2,4-diklór-fenil)etenil]-l,2,4-oxadiazol [J.Heterocycl. Chem., 75(8), 1373-1378 (1978)] és az 5-(2,6-diklór-fenil)-3-(2-fluor3-klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol, 5-(2,6-difluor-fenil)-3-(2fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2-klór-fenil)-3(2-fluor-3-klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol és 5-(2,3-diklórfenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol (WO 93/01719).

A fent definiált csoportokat, az előnyösként és különösen előnyösként definiáltakat is, egymással tetszés szerint kombinálhatjuk. Előnyösek azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben R¹, R², R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fentiekben előnyösként megadott jelentésekkel bír.

Különösen előnyösek azok az I általános képletű vegyületek, amelyekben R¹, R², R⁴, R⁵, R⁶ és n a fentiekben különösen előnyösként megadott jelentésekkel bír.

A találmány szerinti I általános képletű vegyületekre példákat az 1-6. táblázatokban ismertetünk.

1. táblázat

I általános képletű vegyületek

A	4-; <^R\
F 0- F	4Ζ4°^λ''
4 F	—44 ^CíH”’ⁿ
F	-^^“^C»2^H25-ⁿ
4 F	—C^-ocFj-chf,
4 F	—<T4-^00Hr^CF3
4 F	——— ocf₂-chfch₃
4 F	4Z4K4

HU 220 149 Β

1. táblázat (folytatás)

A	R⁵
	<R\
F
0-
F
F

Q-	^c	^ci
F
F	ct
	\Z/~°	^~^ci
\ F	Cl
F	rz	Cl =£
0-	0	Λ
\ F	/ F	Cl
F ,_(	Z“	F
	0	>^C'
F	Cl	\ F
F _t_/		F /
0-		y~^CF’
F	F	\ F
F		F 7
		\-°_CF₃
F	F	\ F

A	-<0»; (R)n
0- F
4 F
<0 F	0Z00Z0
F F	Cl —O~^cFjCHFj Cl
F 0- F	-—OCFj-CHF-CFj
0- F	00^CF' F F
F F	—^-^cf3 F

HU 220 149 Β

1. táblázat (folytatás)

A	(R)„
F F	—0^0
4 F	Cl Cl Cl
F 0- F	F
4 F	^ζζ-θ-^ζζζ F
F 0- F	-0200Z0°^CF,CHF·
4 F	-O-O“^c‘^h··

2. táblázat

Az 1. táblázat szerinti vegyületek, amelyekben A=m képletű csoport

3. táblázat

Az 1. táblázat szerinti vegyületek, amelyekben

A=h képletű csoport

4. táblázat

Az 1. táblázat szerinti vegyületek, amelyekben A=j képletű csoport

5. táblázat

Az 1. táblázat szerinti vegyületek, amelyekben A=f képletű csoport

6. táblázat

Az 1. táblázat szerinti vegyületek, amelyekben A=1 képletű csoport

Ha a találmány szerinti a) eljárásban VI általános képletű kiindulási anyagként (E)-O-(2,6-difluor-benzoil)-4-ciklohexil-fahéjsavamid-oximot alkalmazunk, az eljárást az 1. reakcióvázlattal szemléltethetjük.

A találmány szerinti a) eljárásban előnyösen olyan VI általános képletű kiindulási vegyületeket alkalmazunk, amelyekben R¹, R², R^{3 4}, R⁵, R⁶ és n jelentése az I általános képlettel kapcsolatban előnyösként és különösen előnyösként megadott csoport.

A VI általános képletű vegyületeket in situ is előállíthatjuk a II általános képletű vegyületekből és a megfelelő III, IV és V általános képletű karbonsavszármazékok reagáltatásával az alábbiakban ismertetett módon, de a találmány szerinti a) eljárásban izolált formában is alkalmazhatjuk ezeket.

A VI általános képletű vegyületek előállításában kiindulási anyagként használt amid-oximokat a II általános képlettel definiáljuk. Ebben a képletben R⁴, R⁵, R⁶és n előnyösen olyan csoportokat jelenthet, amelyeket az I általános képletű találmány szerinti vegyületekkel kapcsolatban előnyösként ezekre a szubsztituensekre megneveztünk.

A kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű vegyületek részben ismertek [lásd például Cervena és munkatársai, Collect. Czech. Chem. Commun., 46(5), 1188-1198 (1981); EP 8356 és EP 7 529 számú szabadalmi leírások], illetve az ott ismertetett eljárásokkal előállíthatok.

AII általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy X általános képletű fahéjsavnitrilt - amelyben

R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott hidroxil-aminnal vagy hidroxil-amin-hidrokloriddal reagáltatunk adott esetben hígítószer, például alkohol vagy víz vagy ezek elegye és adott esetben egy bázis, például alkálifém-karbonát vagy -hidroxid, például nátrium-karbonát jelenlétében, 20 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 40 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten.

A X általános képletű fahéjsavnitrilek újak. A X általános képletű vegyületeket ismert eljárásokkal, egyszerű módon előállíthatjuk. A X általános képletű fahéjsavnitrileket például úgy állíthatjuk elő, hogy A) egy XI általános képletű 3-aril-2-klór-propionsavnitrilt - a képletben

R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott egy bázissal, például egy aminnal, mint például diazabicikloundecénnel reagáltatunk adott esetben hígító5

HU 220 149 Β szer, például egy éter, így például tetrahidrofurán jelenlétében, vagy

B) egy VIII általános képletű aldehidet vagy ketont - a képletben

R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott ciano-metil-foszfonsav-dialkil-észterrel (például -dietilészterrel) reagáltatunk bázis, például kálium-hidroxid és egy hígítószer, például tetrahidrofurán jelenlétében.

A XI általános képletű 3-aril-2-klór-propionsavnitril-származékok újak. A fenti vegyületeket egyszerű módon, ismert eljárásokkal állíthatjuk elő.

A XI általános képletű 3-aril-2-klór-propionsavnitrileket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy XII általános képletű szubsztituált anilint - a képletben R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott diazotálunk és akrilsavnitril jelenlétében egy katalizátorral, például réz(I)- és réz(II)sók elegyével hozzuk érintkezésbe.

A X és XI általános képletű vegyületek részben maguk is rendelkeznek ízeltlábúak, illetve orsóférgek elleni aktivitással.

A VI általános képletű vegyületek előállítására további kiindulási anyagként alkalmazott karbonsav-ortoésztereket a III általános képlettel definiáljuk. A fenti eljárásban ezenkívül szintén alkalmazható karbonsavszármazékokat a IV és V általános képlettel definiáljuk. AIII—V általános képletekben R¹ és R² a találmány szerinti I általános képletű vegyületekkel kapcsolatban a fenti szubsztituensekre előnyösként megadott csoportokat jelenthet. A III általános képletű karbonsav-ortoészterek, valamint a IV és V általános képletű karbonsavszármazékok a szerves kémiában általánosan ismert vegyületek.

AII általános képletű vegyületeket a III általános képletű vegyületekkel előnyösen savas katalizátor jelenlétében reagáltatjuk. A fenti célra gyakorlatilag minden ásványi sav vagy Lewis-sav megfelel. Ásványi savként előnyösen hidrogén-halogenideket, pélául hidrogén-fluoridot, sósavat, hidrogén-bromidot vagy hidrogén-jodidot alkalmazunk, valamint kénsavat, foszforsavat, foszforossavat, salétromsavat; és Lewis-savként előnyösen alumínium(III)-kloridot, bór-trifluoridot vagy annak éterátját, titán(IV)-kloridot, cink(IV)-kloridot alkalmazhatunk.

Különösen előnyösen az alábbi Lewis-savakat alkalmazzuk: bór-trifluorid vagy annak éterátja és alumínium(III)-klorid.

A III általános képletű vegyület beadagolását általában úgy hajtjuk végre, hogy a II általános képletű vegyületet a III általános képletű vegyület feleslegével elegyítjük és savkatalizátor jelenlétében melegítjük. A II általános képletű vegyület is szolgálhat egyidejűleg hígítószerként. A reakció ideje 1-4 óra. A reakciót +20 °C és +200 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen + 100 °C és +155 °C közötti hőmérsékleten játszatjuk le. Előnyösen nyomás alatt dolgozunk, ami a szükséges reakcióhőmérsékleten történő melegítésnél az adott reakciókörülmények között magától beáll.

AII általános képletű vegyületeket a IV, illetve V általános képletű vegyületekkel előnyösen egy bázis jelenlétében reagáltatjuk.

Bázisként például szokásos savmegkötő szereket használhatunk. Előnyösen alkalmazhatunk tercier aminokat, például trietil-amint, piridint, diaza-biciklooktánt (DABCO), diaza-bicikloundekánt (DBU), diaza-biciklononént (DBN), Hünig-bázist és N,N-dimetil-anilint, továbbá alkáliföldfém-oxidokat, például magnézium- és kalcium-oxidot, ezenkívül alkálifém- és alkálifoldfém-karbonátokat, például nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot és kalcium-karbonátot, valamint alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidokat, például nátriumhidroxidot és kálium-hidroxidot.

AII általános képletű vegyületeket a IV, illetve V általános képletű vegyületekkel általában higítószer jelenlétében reagáltatjuk.

Hígítószerként a fenti vegyületekkel szemben inért oldószerek jöhetnek számításba. Előnyösen szénhidrogéneket, például benzint, benzolt, toluolt, xilolt és tetralint, továbbá halogénezett szénhidrogéneket, például metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, klórbenzolt és orto-diklór-benzolt, ezenkívül ketonokat, például acetont vagy metil-izopropil-ketont, továbbá étereket, például dietil-étert, tetrahidrofúránt és dioxánt, ezenkívül karbonsav-észtereket, például etil-acetátot és erősen poláros oldószereket, például dimetil-szulfoxidot és szulfolánt alkalmazhatunk. Ha a sav-halogenidek hidrolízissel szembeni stabilitása ezt megengedi, a reagáltatást víz jelenlétében is végezhetjük.

Ha a fenti eljárásban a IV, illetve V általános képletű vegyületeket alkalmazzuk, általában úgy járunk el, hogy a II általános képletű vegyületet a IV, illetve V általános képletű vegyület ekvimoláris mennyiségével vagy feleslegével, hígítószer és egy legalább ekvimoláris mennyiségű bázis jelenlétében, -20 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten keveijük, amíg a reakció befejeződik.

A VI általános képletű vegyületek ciklizálását előnyösen hígítószer alkalmazása mellett, adott esetben reakció-segédanyag jelenlétében hajtjuk végre.

A találmány szerinti a) eljárás kivitelezésére hígítószerként inért szerves oldószereket alkalmazhatunk.

Példaként említhetjük az alábbiakat: halogénezett szénhidrogének, különösen klórozott szénhidrogének, például tetraklór-etilén, tetraklór-etán, diklór-propán, metilén-klorid, diklór-bután, kloroform, szén-tetraklorid, triklór-etán, triklór-etilén, pentaklór-etán, difluorbenzol, 1,2-diklór-etán, klór-benzol, diklór-benzol, klór-toluol, triklór-benzol; alkoholok, például metanol, etanol, izopropanol, butanol; éterek, például etil-propiléter, metil-(terc-butil)-éter, n-butil-éter, di(n-butil)éter, di(izobutil-éter), di(izoamil-éter), diizopropiléter), anizol, fenetol, ciklohexil-metil-éter, dietil-éter, etilénglikol-dimetil-éter, tetrahidrofurán, dioxán, diklór-dietil-éter; nitrocsoportot tartalmazó szénhidrogének, például nitro-metán, nitro-etán, nitro-benzol, klórnitro-benzol, o-nitro-toluol; nitrilek, például acetonitril, butironitril, izobutironitril, benzonitril, m-klór-benzonitril; alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogének, például heptán, hexán, nonán, cimol, 70 °C és 190 °C közötti forrásponttal rendelkező benzinfrakciók, ciklohexán, metil-ciklohexán, petroléter, ligroin, oktán, ben6

HU 220 149 Β zol, toluol, xilol; észterek, például etil-acetát, izobutilacetát; amidok, például formamid, N-metil-etil-keton; karbonsavak, például ecetsav, propionsav, vajsav. A fenti oldószerek és hígítószerek elegyei is alkalmazhatók.

Előnyösek a karbonsavak, például az ecetsav, vagy az aromás szénhidrogének, például a toluol és xilol.

Reakció-segédanyagként minden megfelelő dehidratáló szer alkalmazható, például diciklohexil-karbodiimid (DCC) [lásd például F. Eloy, Fortschr. chem. Forsch., 4, 807 (1965)].

A találmány szerinti a) eljárást általában úgy hajtjuk végre, hogy egy VI általános képletű vegyületet megfelelő hígítószerben, adott esetben megfelelő reakciósegédanyag jelenlétében melegítünk. A reakció ideje körülbelül 1-10 óra. A reakciót +20 °C és +200 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen +70 °C és +170 °C közötti hőmérsékleten játszatjuk le. Előnyösen nyomás alatt dolgozunk, amely a szükséges reakcióhőmérsékletre való melegítésnél a reakció körülményei között beáll.

A reakció befejeződése után a reakcióelegyet lehűtjük, az egész reakcióelegyet bepároljuk, a maradékot szerves oldószerben felvesszük és ismert módon feldolgozzuk. A csapadékként kapott termékeket szokásos módon átkristályosítással, vákuumdesztillálással vagy oszlopkromatográfiásan tisztítjuk (lásd az előállítási példákat).

Abban az esetben, ha az I általános képletű új 1,2,4oxadiazol-származékok előállítására szolgáló találmány szerinti b) eljárásban Vlla általános képletű vegyületként 3-(dietoxi-foszfono-metil)-5-(2,6-difluor-fenil)-1,2,4oxadiazolt és VIII általános képletű vegyületként 4-[4(trifluor-metoxi)-fenil]-benzaldehidet alkalmazunk, az eljárást a 2. reakcióvázlattal szemléltethetjük.

A találmány szerinti b) eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott 3,5-diszubsztituált 1,2,4-oxadiazolokat a VII és Vlla általános képlettel definiáljuk. Ezekben a képletekben R¹ és R² jelentése előnyösen egy olyan csoport, amelyet az I általános képletű vegyületekkel kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre előnyösként megneveztünk.

A kiindulási anyagként alkalmazott VII általános képletű vegyületek újak.

A VII általános képletű foszfónium-halogenideket úgy állítjuk elő, hogy egy IX általános képletű 3-(halogén-metil)-l,2,4-oxadiazolt - a képletben

R¹, R², Y és m jelentése a fent megadott, és

Hal jelentése fluor-, klór- vagy brómatom, különösen klór- vagy brómatom trifenil-foszfinnal reagáltatunk hígítószer jelenlétében.

Hígítószerként inért, szerves oldószereket használhatunk. Példaként említhetjük az alábbiakat: éterek, például etil-propil-éter, metil-(terc-butil)-éter, n-butiléter, di(n-butil)-éter, diizobutil-éter, diizoamil-éter, diizopropil-éter, anizol, fenetol, ciklohexil-metil-éter, dietil-éter, etilénglikol-dimetil-éter, tetrahidrofurán, dioxán; nitrilek, például acetonitril, butironitril, izobutironitril, benzonitril; alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogének, például heptán, hexán, nonán, cimol, 70 °C és 190 °C közötti forrásponttal rendelkező benzinfrakciók, ciklohexán, metil-ciklohexán, petroléter, ligroin, oktán, benzol, toluol és xilol.

Előnyösek az éterek, például a dioxán és tetrahidrofúrán; a nitrilek, például az acetonitril; valamint a toluol és benzol.

A reakciót általában úgy játszatjuk le, hogy egy IX általános képletű vegyületet megfelelő hígítószerben trifenil-foszfinnal elegyítünk, és az egyelet melegítjük. A reakció ideje 1 -24 óra. A reakció befejeződése után a reakcióelegyet szokásos módon feldolgozzuk.

A VII általános képletű új foszfónium-halogenidek előállítására kiindulási anyagként alkalmazott IX általános képletű vegyületek részben ismertek [lásd például a DE-OS 24 06 786 és GB 2 205 101 számú szabadalmi leírásokat, továbbá G. Palazzo, J. Heterocyclic Chem., 16, 1469 (1979)], illetve az ott ismertetett eljárásokkal előállíthatok.

A IX általános képletű új vegyületek egy korábbi, de még nem publikált szabadalmi bejelentésünk tárgyát képezik, és az ott ismertetett módon állíthatók elő.

A találmány szerinti b) eljárásban alternatív módon kiindulási anyagként alkalmazható Vlla általános képletű foszfonsav-észterek részben ismertek [lásd például EP-OS 123 378, J. Chem. Soc., Perkin Trans., 7(11), 2047-2057 (1989)] és/vagy az ott ismertetett eljárásokkal előállíthatok, például úgy, hogy a IX általános képletű 3-(halogén-metil)-l,2,4-oxadiazolt trietil-foszfittal, adott esetben hígítószer jelenlétében melegítjük (lásd még az előállítási példákat).

A találmány szerinti b) eljárást előnyösen hígítószer alkalmazása mellett és bázis jelenlétében folytatjuk le.

A találmány szerinti b) eljárásban hígítószerként inért, szerves oldószereket alkalmazhatunk, amelyek a Wittig-reakció körülményei között általában szokásosan szóba jöhetnek (lásd Houben Weyl, Methoden dér Organischen Chemie, X/4 kötet, 68. oldal). Példaként megnevezzük az alkoholokat, például metanolt, etanolt, izopropanolt, butanolt; az amidokat, például dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot és N-metil-pirrolidont, valamint a dimetil-szulfoxidot, tetrametilén-szulfont és hexametil-foszforsav-triamidot.

A találmány szerinti b) eljárást előnyösen bázis alkalmazása mellett folytatjuk le. Bázisként például az alábbiakat alkalmazhatjuk: lítium-, nátrium-, kálium-, magnézium-, kalcium- és bárium-hidroxidot és -alkoholátot; továbbá más bázikus vegyületeket, például trietil-amint, tribenzil-amint, triizopropil-amint, tributilamint, tribenzil-amint, triciklohexil-amint, triamilamint, trihexil-amint, Ν,Ν-dimetil-anilint, N,N-dimetil-toluidint, N,N-dimetil-p-amino-piridint, N-metil-pirrolidint, N-metil-piperidint, N-metil-imidazolt, N-metil-pirrolt, N-metil-morfolint, N-metil-hexametilénimint, piridint, kinolint, a-pikolint, β-pikolint, izokinolint, pirimidint, akridint, N,N,N’,N’-tetrametilén-diamint, Ν,Ν,Ν’,Ν’-tetraetilén-diamint, kinoxalint, Npropil-diizopropil-amint, N,N’-dimetil-ciklohexilamint, 2,6-lutidint, 2,4-lutidint, trietilén-diamint, diazabiciklooktánt (DABCO), diaza-biciklononént (DBN) vagy diaza-bicikloundecént (DBU) és amidokat, például nátrium-amidot és kálium-amidot.

HU 220 149 Β

A találmány szerinti b) eljárást általában úgy folytatjuk le, hogy a VII vagy Vlla általános képletű vegyületet a VIII általános képletű vegyület csekély feleslegével elegyítjük és bázis jelenlétében melegítjük. A reakció ideje körülbelül 5-30 óra. A reakciót általában +20 °C és +200 °C, előnyösen +70 °C és +170 °C közötti hőmérsékleten játszatjuk le. Előnyösen nyomás alatt dolgozunk, amely a szükséges reakcióhőmérsékletre való melegítésnél a reakció körülményei között beáll.

A reakció befejeződése után a reakcióelegyet lehűtjük és ismert módon feldolgozzuk. A csapadékként kivált termékeket szokásos módon átkristályosítással, vákuumdesztillációval vagy előnyösen oszlopkromatográfiásan tisztíthatjuk (lásd az előállítási példákat).

A találmány szerinti b) eljárásban további kiindulási anyagként szükséges aldehideket és ketonokat a VIII általános képlettel definiáljuk. Ebben a képletben R³, R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése előnyösen az I általános képlettel kapcsolatban ezekre a szubsztituensekre előnyösként megadott csoport.

A VIII általános képletű vegyületek a szerves kémia területén általánosan ismert vegyületek.

A találmány szerinti hatóanyagokat kártevők, előnyösen ízeltlábúak és orsóférgek, különösen rovarok és pókok ellen alkalmazhatjuk, amelyek a mezőgazdaságban, erdészetben, a készlet- és anyagvédelemben, valamint az egészségügyi szektorban fordulnak elő. A találmány szerinti vegyületek mind a normálisan érzékeny, mind a rezisztens fajok ellen hatásosak és bármely fejlődési stádiumban lévő kártevő ellen alkalmazhatók. A fent említett kártevők közé tartoznak az alábbiak:

az Isopoda rendből például az Oniscus asellus, Armadillidium vulgare, Porcellio scaber;

a Diplopoda rendből például a Blaniulus guttulatus; a Chilopoda rendből például a Geophilus carpophagus, Scutigera spec.;

a Symphyla rendből például a Scutigerella immaculata;

a Thysanura rendből például a Lepisma saccharina; a Collembola rendből például az Onychiurus armatus;

az Orthoptera rendből például a Blatta orientalis, Periplaneta americana, Leucophaea maderae, Blattella germanica, Acheta domesticus, Gryllotalpa spp., Locusta migratoria migratorioides, Melanoplus differentialis, Schistocerca gregaria;

a Deimaptera rendből például a Forficula auricularia; az Isoptera rendből például a Reticulitermes spp.; az Anoplura rendből például a Phylloxera vastatrix,

Pemphigus spp., Pediculus humánus corporis, Haematopinus spp., Linognathus spp.;

a Mallophaga rendből például a Trichodectes spp., Damalinea spp.;

a Thysanoptera rendből például a Hercinothrips femoralis, Thrips tabaci;

a Heteroptera rendből például az Eurygaster spp., Dysdercus intermedius, Piesma quadrata, Cimex lectularius, Rhodnius prolixus, Triatoma spp.;

a Homoptera rendből például az Aleurodes brassicae, Bemisia tabaci, Trialeurodes vaporariorum, Aphis gossypii, Brevicoryne brassicae, Cryptomyzus ribis, Aphis fabae, Doralis pomi, Eriosoma lanigerum, Hyalopterus arundinis, Macrosiphum avenae, Myzus spp., Phorodon humuli, Rhopalosiphum padi, Empoasca spp., Euscelis bilobatus, Nephotettix cincticeps, Lecanium comi, Saissetia oleae, Laodelphax striatellus, Nilaparvata lugens, Aonidiella aurantii, Aspidiotus hederae, Pseudococcus spp., Psylla spp.;

a Lepidoptera rendből például a Pectinophora gossypiella, Bupalus piniarius, Cheimatobia brumata, Lithocolletis blancardella, Hyponomeuta padella, Plutella maculipennis, Malacosoma neustria, Euproctis chrysorrhoea, Lymantria spp., Bucculatrix thurberiella, Phyllocnistis citrella, Agrotis spp., Euxoa spp., Feltia spp., Earias insulana, Heliothis spp., Spodoptera exigua, Mamestra brassicae, Panolis flammea, Prodenia litura, Spodoptera spp., Trichoplusia ni, Carpocapsa pomonella, Pieris spp., Chilo spp., Pyrausta nubilalis, Ephestia kuehniella, Galleria mellonella, Tineola bisselliella, Tinea pellionella, Hofmannophila pseudospretella, Cacoecia podana, Capua reticulana, Choristoneura fumiferana, Clysia ambiguella, Homona magnanima, Tortrix viridana;

a Coleoptera rendből például az Anobium punctatum, Rhizopertha dominica, Acanthoscelides obtectus, Bruchidius obtectus, Hylotrupes bajulus, Agelastica alni, Leptinotarsa decemlineata, Phaedon cochleariae, Diabrotica spp., Psylliodes chrysocephala, Epilachna varivestis, Atomaria spp., Oryzaephilus surinamensis, Anthonomus spp., Sitophilus spp., Otiorrhynchus sulcatus, Cosmopolites sordidus, Ceuthorrhynchus assimilis, Hypera postica, Dermestes spp., Trogoderma spp., Anthrenus spp., Attagenus spp., Lyctus spp., Meligethes aeneus, Ptinus spp., Niptus hololeucus, Gibbium psylloides, Tribolium spp., Tenebrio molitor, Agriotes spp., Conoderus spp., Melolontha melolontha, Amphimallon solstitialis, Costelytra zealandica;

a Hymenoptera rendből például a Diprion spp., Holplocampa spp., Lasius spp., Monomorium pharaonis, Vespa spp.;

a Diptera rendből például az Aedes spp., Anopheles spp., Culex spp., Drosophila melanogaster, Musca spp., Fannia spp., Calliphora erythrocephala, Lucilia spp., Chrysomyia spp., Cuterebra spp., Gastrophilus spp., Hyppobosca spp., Stomoxys spp., Oestrus spp., Hypoderma spp., Tabanus spp., Tannia spp., Bibio hortulanus, Oscinella frit, Phorbia spp., Pegomyia hyoscyami, Ceratitis capitata, Dacus oleae, Tipula paludosa;

a Siphonaptera rendből például a Xenopsylla cheopis, Ceratophyllus spp.;

az Arachnida rendből például a Scorpio maurus, Latrodectus mactans;

az Acarina rendből például az Acarus siro, Argas spp., Omithodoros spp., Dermanyssus gallinae, Eriophyes ribis, Phyllocoptruta oleivora, Boophilus spp., Rhipicephalus spp., Amblyomma spp., Hyalomma spp., Ixodes spp., Psoroptes spp., Chorioptes spp., Sarcoptes spp., Tarsonemus spp., Bryobia praetiosa, Panonychus spp., Tetranychus spp.

HU 220 149 Β

A találmány szerinti hatóanyagokat szokásos készítményekké alakíthatjuk, ilyenek például az oldatok, emulziók, permetezőporok, szuszpenziók, porok, porozószerek, kenőcsök, oldható porok, granulátumok, szuszpenziós-emulziós koncentrátumok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, valamint polimer anyagok vagy vetőmagvak külső burkába zárt finomkapszulák, továbbá az égőtöltetes készítmények, mint például a fustölőpatronok, -dobozok, -spirálok stb., valamint az ULV hideg- és melegköd készítmények.

Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyaggal, tehát cseppfolyós oldószerrel és/vagy szilárd hordozóanyaggal összekeverjük, adott esetben felületaktív szerek, tehát emulgeálószer és/vagy diszpergálószer és/vagy habképző szer alkalmazása mellett.

Abban az esetben, ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, társoldószerként szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként főleg a következők jönnek számításba: aromások, például xilol, toluol vagy alkil-naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint a ciklohexán vagy a paraffin, például ásványolaj-frakciók, ásványi vagy növényi olajok, alkoholok, például butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei, ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, például dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid, továbbá a víz; cseppfolyósított gáz halmazállapotú vivőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz halmazállapotúak, ilyenek például az aeroszol-hajtógázok, mint például a halogénezett szénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és szén-dioxid; szilárd hordozóanyagként számításba jönnek például az ammóniumsók és a természetes kőzetlisztek, például a kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföldek, és a szintetikus kőzetlisztek, például a nagy diszperzitású kovasav, az alumíniumoxid és a szilikátok; szilárd hordozóanyagként granulátumokhoz számításba jönnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, például a kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint a szervetlen vagy szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, továbbá a szerves anyagokból, mint például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából vagy dohányszárból készült granulátumok; emulgeálószerként és/vagy habképző szerként használhatunk például nemionos vagy anionos emulgeálószereket, például poli(oxi-etilén)-zsírsavésztereket, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátot, alkil-szulfátot, aril-szulfonátot, valamint fehérje hidrolizátumot; diszpergálószerként számításba jön például a ligninszulfit-szennylúg és a metil-cellulóz.

A készítmények ragasztószereket, például karboximetil-cellulózt, természetes és szintetikus, porított, szemcsés vagy latex formájú polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot, valamint természetes foszfolipideket, például kefalint és lecitint és szintetikus foszfolipideket is tartalmazhatnak. További adalékként ásványi vagy növényi olajokat is használhatunk.

Alkalmazhatunk továbbá színezőanyagokat, például szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titánoxidot, ferrociánkéket; és szerves színezékeket, például alizarin-, azo- és fém-ftalocianin-színezékeket, valamint nyomnyi mennyiségben szükséges tápanyagokat, például vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat is.

A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti hatóanyagok az azonnali alkalmazásra szánt készítményekben, valamint a készítményekből előállított alkalmazási formákban egyéb hatóanyagokkal, például inszekticidekkel, csalogatószerekkel, sterilizálószerekkel, akaricidekkel, nematocidekkel, fungicidekkel, növekedésszabályozó anyagokkal vagy herbicidekkel alkotott elegyeik formájában is lehetnek. Az inszekticidek közé tartoznak például a foszforsavészterek, karbamátok, karbonsav-észterek, klórozott szénhidrogének, fenil-karbamidok, mikroorganizmusok által termelt anyagok.

Közelebből az alábbi vegyületeket említhetjük: akrinatrin, alfametrin, betaciflutrin, bifentrin, brofenprox, cisz-rezmetrin, klocitrin, cikloprotrin, ciflutrin, cihalotrin, cipermetrin, deltametrin, esfenvalerát, etofenprox, fenpropatrin, fenvalerát, flucitrinát, fluvalinát, lambda-cihalotrin, permetrin, piresmetrin, piretrum, silafluofen, tralometrin, zetametrin, alanikarb, bendiokarb, benfurakarb, bufenkarb, butokarboxim, karbaril, kartap, etiofenkarb, fenobukarb, fenoxikarb, izoprokarb, metiokarb, metomil, metolkarb, oxamil, pirimikarb, promekarb, propoxur, terbam, tiodikarb, tiofanox, trimetakarb, XMC, xilolkarb, acefát, azinfosz A, azinfosz M, bromofoz A, kaduszafosz, karbofenotion, klórfenvinfosz, klórmefosz, klórpirifosz, klórpirifosz M, cianofosz, demeton M, demetonS-metil, Demeton S, diazinon, diklórvosz, diklifosz, diklórfention, dikrotofosz, dimetoát, dimetilvinfosz, dioxation, diszulfoton, edifenfosz, etion, etrimfosz, fenitrotion, fention, fonofosz, formotion, heptenofosz, iprobenfosz, izazofosz, izoxation, forát, malation, mekarbam, mervinfosz, mezulfenfosz, metakrifosz, metamidofosz, naled, ometoát, oxidemeton M, oxideprofosz, paration A, paration M, fentoát, forát, foszalon, foszmet, foszfamdon, foxim, pirimifosz A, pirimifosz M, propafosz, profiofosz, protoát, pirallofosz, piridafention, kvinalfosz, szalition, szebufosz, szulfotep, szulprofosz, tetraklórvinfosz, temefosz, tiometon, tionazin, triklorfon, triazofosz, vamidotion, buprofezin, klórfluazuron, diflubenzuron, flucikloxuron, flufenoxuron, hexaflumuron, piriproxifen, tebufenozid, teflubenzuron, triflumuron, imidakloprid, nitenpirám, N-[(6-klór-3-piridil)-metil]N ’-ciano-N -metil-etánimid-amid (NI- 25), abamektin, amitrazin, avermektin, azadiraktin, benszultap, bacillus thuriniensis, ciromazin, diafentiuron, emamektin, etofenprox, fenpirad, fipronil, flufenprox, lufe9

HU 220 149 Β nuron, metaldehid, milbemektin, pimetrozin, tebufenpirad, triazuron, aldikarb, bendiokarb, benfúrakarb, karbofurán, karboszulfán, klóretoxifosz, kloetokarb, diszulfoton, etofrofosz, etrimfosz, fenimifosz, fipronil, fonofosz, fosztiazát, fúratiokarb, HCH, izazofosz, izofenfosz, metiokarb, monokrotofosz, nitenpirám, oxamil, forát, foxim, protiofosz, piraklofosz, szebufosz, szilafluofen, tebupirimfosz, teflutrin, terbufosz, tiodikarb, tiafenox, azociklotin, butilpiridaben, klofentezin, cihexatin, diafentiuron, dietion, emamektin, fenazakvin, fenbutatinoxid, fenotiokarb, fenpropatrin, fenpirad, fenpiroximát, fluazinam, fluazuron, flucikloxuron, flufenoxuron, fluvalinát, fúbfenprox, hexitiazox, ivemektin, metidation, monokrotofosz, moxidektin, naled, fozalon, profenofosz, piraklofosz, piridaben, pirimidifen, tebufenpirad, turingienzin, triaratén, valamint 4-bróm-2-(4-klór-fenil)-1 -(etoxi-metil)-5-(trifluor-metil)-1 H-pirrol-3 -karbonitril (AC 303630).

A találmány szerinti hatóanyagok továbbá szokásos készítményeikben, valamint az azokból előállított alkalmazási formákban szinergista anyagokkal kombinációban is előfordulhatnak. Szinergista anyagok azok a vegyületek, amelyek a hatóanyag hatását növelik anélkül, hogy a hozzáadott szinergista anyagnak önmagának hatásosnak kellene lennie.

A szokásos készítményekből előállított felhasználási formák hatóanyag-tartalma tág határok között változhat. A felhasználási formák hatóanyag-koncentrációja 0,0000001 és 95 tömeg%, előnyösen 0,0001 és 1 tömeg% között lehet.

Az alkalmazás az alkalmazási formához illő szokásos módon történhet.

A találmány szerinti hatóanyagok nemcsak a növény-, higiéniás és magtári kártevők ellen hatásosak, hanem az állatgyógyászat területén az állatok parazitái (ektoparaziták és endoparaziták) ellen is, amilyenek például a valódi kullancsok, óvantagok, rühatkák, futóatkák, legyek (szúró és nyaló), parazita légylárvák, hangyák, szőrtetvek, tolltetvek, bolhák és endoparazita módon élő férgek. A találmány szerinti vegyületek különösen erős hatást mutatnak kullancsok, például Boophilus microplus ellen.

A találmány szerinti I általános képletű hatóanyagok ízeltlábúak ellen is alkalmazhatók, amelyek a mezőgazdasági haszonállatokat, például szarvasmarhát, juhot, kecskét, lovat, sertést, szamarat, tevét, bivalyt, nyulat, csirkét, pulykát, kacsát, libát, méhet, ezenkívül a háziállatokat, például a kutyát, macskát, díszmadarat, díszhalat, valamint az úgynevezett kísérleti állatokat, például hörcsögöt, tengerimalacot, patkányt és egeret károsítják. A fenti ízeltlábúak elleni hatás következtében a pusztulás és a teljesítménycsökkenés (a hús-, tej-, gyapjú-, bőr-, tojás- vagy mézhozamban stb.) mérséklődik, ezért a találmány szerinti hatóanyagok alkalmazásával gazdaságosabb és egyszerűbb állattartás válik lehetővé.

A találmány szerinti hatóanyagokat az állatgyógyászatban szokásos módon alkalmazhatjuk, enterális adagolással, például tabletták, kapszulák, italok, állatgyógyászati készítmények, granulátumok, kenőcsök, bóluszok formájában, táplálékba keverve, vagy kúpok formájában, vagy parenterális adagolással, például injekciók (intramuszkuláris, szubkután, intravénás, intraperitoneális stb.), implantátumok formájában; nazális alkalmazással, intradermálisan, például bemerítő- vagy fürdetőszerek, permetek, ráöntéses készítmények (pour-on vagy spot-on készítmények), lemosószerek, porozószerek formájában, valamint hatóanyagot tartalmazó formázott testek segítségével, mint amilyenek például a nyakörvek, a fülbe vagy farokra helyezett bélyegek, végtagpántok, kantárok, jelölőeszközök stb.

A találmány szerinti vegyületek előállítását az alábbi példákkal szemléltetjük.

Előállítási példák

1—1. példa (E)-3-(4-Ciklohexil-sztiril)-5-(2,6-difluor-fenil)1,2,4-oxadiazol (1 képletű vegyület)

3,0 g (7,8 mmol) (E)-O-(2,6-difluor-benzoil)-4-ciklohexil-fahéjsavamid-oximot 10 ml jégecetben körülbelül 1 órán keresztül melegítve teljesen ciklizálunk. Ezután az egész reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, etil-acetátban felvesszük, vízzel mossuk, és a szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk. Végül az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a visszamaradó nyersterméket izopropanolból átkristályosítjuk. 1,2 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 41,9%), olvadáspont: 86-87 °C.

1—2. példa (E)-3-{4-[4-(Trifluor-metoxi)-fenil]-sztiril}-5-(2,6difluor-fenil)-l,2,4-oxadiazol (2 képletű vegyület) 0,43 g (7,7 mmol) porított kálium-hidroxid, 20 ml tetrahidrofurán és 1,0 g (3,9 mmol) 4-[4-(trifluormetoxi)-fenil]-benzaldehid szuszpenziójához cseppenként hozzáadjuk 1,2 g (3,6 mmol) 3-(dietoxi-foszfonometil)-5-(2,6-difluor-fenil)-l,2,4-oxadiazol 10 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. A reakcióelegyet végül 20 percen keresztül szobahőmérsékleten tovább keverjük, majd a kivált szilárd anyagot leszűrjük és tetrahidrofuránnal mossuk. A szűrletet vákuumban bepároljuk, és a maradékot izopropanolból átkristályosítjuk.

0,8 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 48,8%), olvadáspont: 122-123 °C.

EI-MS m/z (%): 444 (M+, 100).

A fentiekkel analóg módon eljárva állíthatjuk elő a 7. táblázatban felsorolt I általános képletű vegyületeket is.

HU 220 149 Β

7. táblázat

I általános képletű vegyületek

Példa száma	R¹ A R*	R5 Υ <*>«	Fizikai állandók
1-3		/γΎι ι^η	354 (Μ⁺, 48?)
1-4	όζ	aJ	Olvadáspont: 54-55 °C
1-5	έζ,	λ7	Olaj
1-6	έζ	JU	Olvadáspont: 59 °C
1-7		ZY^zC12^H2íⁿ	Olaj
1-8	όζ	Χτ°Όν,	Olvadáspont: 99-100°C
1-9	έζ,	£ΠΧ>,	Olvadáspont: 70-72 °C

HU 220 149 Β

7. táblázat (folytatás)

Példa száma	R¹ A	R5	Fizikai állandók
1-10	&		Olvadáspont: 92-94 °C
1-11	όζ,		Olvadáspont: 108-109 °C
1-12	έζ	x^C(CH₃)₃ X?	Olvadáspont: 74-76 °C
1-13	άζ	Χό	Olvadáspont: 146-148 °C
1-14	έζ	—XV~^c«^H«ⁿ	Olvadáspont: 52-54 °C
1-15	όζ	-Ú-'	Olvadáspont: 178-179 °C
1-16	όζ	F _θ-ο-ΛΛ-_α	Olvadáspont: 131-132 °C

HU 220 149 Β

7. táblázat (folytatás)

Példa száma	R¹ &	R5	Fizikai állandók
1-17		—^Z)>-^OCF3	Olvadáspont: 80-81 °C
1-18	&		Olvadáspont: 121-123 °C
1-19	&		Olvadáspont: 165166 °C
1-20	έζ		Olvadáspont: 125 °C
1-21		/=\ \|^Hí —\ /~° \\ // ^c—chj CH,	Olvadáspont: 84-86 °C
1-22	άζ		Olvadáspont: 154-155 °C
1-23	όζ	F ^CF3 F	82-83 °C

^a) EI-MS (m/z %-ban)

HU 220 149 Β

Kiindulási anyagok előállítása

II—1. példa (E)-4-Ciklohexil-fahéjsavamid-oxim (3 képletű vegyület) 5

13,9 g (0,2 mól) hidroxil-amin-hidroklorid, 21,1 g (0,2 mól) nátrium-karbonát és 20,0 g (0,095 mól) (E)4-ciklohexil-fahéjsavnitril 50 ml etanollal és 100 ml vízzel készült oldatát keverés közben visszafolyató hűtő alatt forraljuk, amíg a reakció teljesen lejátszódik (körülbelül 24 óra). Végül az egész reakcióelegyet vízbe öntjük és metilén-kloriddal extraháljuk. 19,6 g cím szerinti vegyületet kapunk, a hozam 84,4%.

•H-NMR (400 MHz, CDC1₃) δ (ppm): 4,75 (széles, s,

2H, -NH₂); 6,44; 6,81 (2d, 2H, 2x-CH=; J_h>h=16,5 Hz).

Analóg módon eljárva állíthatjuk elő a 8. táblázatban ismertetett II általános képletű vegyületeket is.

8. táblázat

II általános képletű vegyületek

Példa száma	R5	Fizikai állandók
Π-2	JU	4,74 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
11-3	13° AJ	4,76 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
11-4	aJ	4,79 (br. s, 2H, NH₂)^a>
II—5	aJ	4,72 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
II-6	aJ	4,8 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
II 7	/Ax ^14^29° /ü	3,12 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
II—8		4,82 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
II-9		4,83 (br. s, 2H, -NH₂)^a·

HU 220 149 Β

8. táblázat (folytatás)

Pclda száma	R5	Fizikai állandók
II-10		4,82 (br. s, 2H, -NH₂)»
II-11	Χζ-Ο	4,83 (br. s, 2H, -NH₂)W

^a> 'H-NMR (400 MHz, CDClj, δ) ppm-ben ^b> 'H-NMR (400 MHz, DMSO-d₆, δ) ppm-ben

VI-1. példa (E)-O-(2,6-Difluor-benzoil)-4-ciklohexil-fahéjsav- 25 amid-oxim (4 képletű vegyület)

9,8 g (0,04 mól) (E)-4-ciklohexil-fahéjsavamidoxim, 9,8 ml piridin és 50 ml kloroform elegyéhez 0-5 °C-on, cseppenként hozzáadunk 8,5 g (0,048 mól) 2,6-difluor-benzoil-kloridot 20 ml kloroformban. A reak- 30 cióelegyet körülbelül 12 órán keresztül szobahőmérsékleten keverjük, majd leszűijük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékhoz vizet adunk, és a kivált szilárd anyagot leszívatjuk, majd izopropanolból átkristályositjuk.

3,6 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 23,4%), olvadáspont: 164-165 °C.

Analóg módon eljárva állíthatjuk elő a 9. táblázatban ismertetett VI általános képletű vegyületeket is.

9. táblázat

VI általános képletű vegyületek

Példa száma	R¹ R^3,	R5 («ΐ	Fizikai állandók
VI 2	&	AJ	5,18 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
VI-3	έζ	_<^_v^^C7^H15ⁿ	5,07 (br. s, 2H, -NH,)»
VI-4	άς,	JU	5,06 (br. s, 2H, -NH₂)^a>

HU 220 149 Β

9. táblázat (folytatás)

Példa száma	R’ R^3,	R5 (Κ⁶)η	Fizikai állandók
VI-5	Cl όζ,		5,05 (br. s, 2H, -NH₂)»>
VI-6	έζ	Ju	5,07 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
VI-7	0ζ	Ju	5,06 (br. s, 2H, -NH₂)»>
VI-8	&	JU	5,05 (br. s, 2H, -NH₂)“)
VI-9	άζ	/χχ.	5,17 (br. s, 2H, -NH₂)^a>
VI-10	άς	/τχ,	5,43 (br. s, 2H, -NH₂)»>
VI-11	όζ	χΓ’ηθ,-.	5,12 (br. s, 2H, -NH₂)»>
VI-12	έζ,	/°Όχ,	Olaj

i

HU 220 149 B

9. táblázat (folytatás)

Példa száma	r’ & R²’	R5 (R)„	Fizikai állandók
VI-13	éc	AJ	Olaj
	Cl
VI-14			Olvadáspont: 155-157 °C

»> 'H-NMR (400 MHz, CDC1₃, δ) ppm-ben (XI-1) példa

2-Klé>r-l-(4-ciklohexil-fenil)-propionsavnitril 25 (5 képletű vegyület)

35,1 g (0,2 mól) 4-ciklohexil-anilin és 56 ml aceton elegyéhez 56 ml 25%-os sósavoldatot és 32,9 g (0,62 mól) akrilsavnitrilt adunk, majd 0-10 °C-on, keverés közben, 1 óra alatt cseppenként hozzáadjuk 15,2 g 30 (0,22 mól) nátrium-nitritet 25 ml vízben, a reakcióelegyet 0-10 °C-on 1 órán keresztül tovább keverjük, majd több részletben réz(II)-oxid/réz(I)-bromid port adunk hozzá, miközben erőteljes nitrogéngáz-fejlődés figyelhető meg. A gázfejlődés befejeződése után a reak- 35 cióelegyet további 15 órán keresztül szobahőmérsékleten keveijük, majd diklór-metánt adunk hozzá, vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, vákuumban bepároljuk, és a visszamaradó nyersterméket szilikagélen (Kieselgel 60-Merck, szemcseméret: 0,040-0,063 mm) oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, az eluálást 1:1 térfogatarányú ciklohexán/etil-acetát elegygyel végezzük.

42,2 g cím szerinti vegyületet kapunk olaj formájában, a hozam 85,2%.

H-NMR (400 MHz, CDC1₃, δ) ppm: 3,25 (2H, -Ch₂—); 4,52 (1H, -CHC1-).

Analóg módon eljárva állíthatjuk elő a 10. táblázatban ismertetett 3-aril-2-klór-propionsavnitril-származékokat is.

10. táblázat

XI általános képletű 3-aril-2-klór-propionsavnitrilek

Példa száma	<*·>»	Fizikai állandók
(XI-2)	JU	4,53 (1H, CHC1-); 3,26 (2H, -CH₂-)*>
(XI-3)	/K/C₆H₁₃n JU	4,52 (1H, -CHC1-); 3,27 (2H, CH₂-)³>

HU 220 149 Β

10. táblázat (folytatás)

Példa száma		Fizikai állandók
(XI-4)	/^Λ^Η15^Π ÁJ	4,52 (1H, -CHC1-); 3,27 (2H, -CH₂-)*>
(XI-5)	/xS/ C 10^21ⁿ ÁJ	4,52 (1H, -CHC1-); 3,27 (2H, -CH₂-)“>
(XI-6)	ÁJ	4,52 (1H, -CHC1-); 3,27 (2H, -CH₂-)»>
(XI-7)	ÁJ	4,52 (1H, -CHCl); 3,26 (2H, -CH₂-)*>
(XI-8)		4,56 (1H, -CHCl-); 3,30 (2H, -CH₂-)“)
(XI-9)		4,59 (1H, -CHCl-); 3,31 (2H, —CH₂—)^a)
(XI-10)	—fi o UL/^ch> CH, CH,	Olaj
(XI-11)	tv- CH, CH,	Olaj

HU 220 149 Β

(X-2) példa (E/Z)-4-Ciklohexil-fahéjsavnitril (6 képletű vegyület)

40,0 g (0,16 mól) 2-klór-l-(4-ciklohexil-fenil)-pro- 30 pionsavnitril és 150 ml tetrahidrofurán elegyéhez szobahőmérsékleten, keverés közben, cseppenként 27,1 g (0,176 mól) diaza-bicikloundecént adunk 100 ml tetrahidrofuránban, a beadagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 15 órán keresztül tovább ke- 35 vetjük, szűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk, a maradékot etil-acetátban felvesszük, egymás után 1 n sósavoldattal és vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk.

22,8 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 40 67,4%), olvadáspont: 53-54 °C.

A kiindulási anyagként alkalmazott szubsztituált fahéjsavnitrilek előállítására az alábbi irodalmi helyeken találhatók példák: EP 0 318 704 A2; J. A. Claisse és munkatársai, J.C.S. Perkin I, 2241-2249. oldal.

(X-l) példa (E/Z)-4-Fluor-3-fenoxi-fahéjsavnitril (7 képletű vegyület)

17,7 g (0,315 mól) porított kálium-hidroxid, 300 ml tetrahidrofurán és 32,4 g (0,15 mól) 4-fluor-3-fenoxibenzaldehid szuszpenziójához cseppenként hozzáadjuk 26,6 g (0,15 mól) ciano-metil-foszfonsav-dietil-észter 100 ml tetrahidrofüránnal készült oldatát. Eközben gyenge hőfejlődés lép fel. Végül a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 20 percen keresztül tovább keveijük, az eközben kivált szilárd anyagot leszüljük és tetrahidrofüránnal mossuk. A szűrletet vákuumban bepároljuk, és a maradékot szárítjuk.

33,5 g cím szerinti vegyületet kapunk, a hozam 93,5%.

•H-NMR (400 MHz, CDC1₃, δ) ppm: 5,41 (d, 1H,

-CH=, J_hh=12,0 Hz; Z-izomer); 5,74 (d, 1H,

-CH=, J_{H H}= 16,5 Hz; E-izomer).

HU 220 149 Β

11. táblázat

Az A) és B) eljárás szerint előállított X általános képletű (E/Z)-fahéjsavnitrilek

Példa száma		Fizikai állandók
(X-3)	XX	5,82; 7,22 E-izomer^a> 5,37; 7,08 Z-izomer
(X-4)		5,82; 7,22 E-izomer^a<
	5,37; 7,08 Z-izomer
(X-5)	X^<^C7^H1Sⁿ XX	5,81; 7,22 E-izomer*) 5,37; 7,09 Z-izomer
(X-6)	XX	5,82; 7,22 E-izomer²·
(X-7)	XX	5,82; 7,22 E-izomer^a>
(X-8)	C t «H^n XX	5,85; 7,35 E-izomer)
(X-9)		5,78; 7,35 E-izomer²) 5,39 Z-izomer
(X-10)		6,44; 7,67 E-izomer^b> 5,87 Z-izomer
(X-ll)	X^-^C<^CH3>3 Λ/	5,83 E-izomer^a) 5,38; 7,09 Z-izomer

HU 220 149 Β

11. táblázat (folytatás)

Példa száma	4^-	Fizikai állandók
(X-12)	-—SCh^	5,79 E-izomcr³' 5,36; 7,04 Z-izomer
(X-13)	<	:η,	Olvadáspont: 140-142 °C
\=Γ\=Γ\| c	^Cl b
(X-14)	<	:h,	Olvadáspont: 94-95 °C
<	CH_a 5H₄

») ‘H-NMR (400 MHz, CDClj, δ) ppm-ben;

*»> 'H-NMR (400 MHz, DMSO-d₆, δ) ppm-ben;

a -HC=CH- csoportra mindig dublett (J_{H H}= 16,5 Hz; E-izomcr és J_{H H}=12,0 Hz; Z-izomer).

Az (IX-1) példa szerinti vegyület kiindulási anyagának előállítása

O-(2,6-difluor-benzoil)-klór-acetamid-oxim (8 képletű vegyület)

21,4 g (0,2 mól) klór-acetamid-oximot, 19,4 g (0,2 mól) trietil-amin és 100 ml 1,4-dioxán elegyéhez hűtés közben, cseppenként 34,6 g (0,2 mól) 2,6-difluorbenzoil-kloridot adunk. A reakcióelegyet körülbelül 12 órán keresztül tovább keverjük szobahőmérsékleten, majd az egész elegyet 400 ml vízbe öntjük, és a kivált szilárd anyagot leszívatjuk. A nyersterméket metanolból átkristályosítjuk. 45

15,3 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 32,4%), olvadáspont: 100-101 °C.

(IX-1) példa

3-(Klór-metil)-5-(2,6-difluor-fenil)-l,2,4-oxadiazol 50 (9 képletű vegyület)

8,0 g (0,03 mól) O-(2,6-difluor-benzoil)-klór-acetamid-oximot körülbelül 2,5 órán keresztül 16 ml jégecetben melegítve teljesen ciklizálunk. Ezután az egész reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, körülbelül 55 400 ml vízzel keverjük, végül metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A visszamaradó nyersterméket szilikagélen (Kieselgel 60-Merck, szemcseméret: 0,040-0,063 mm) 60 oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, az eluálást 9:1 térfogatarányú toluol/metanol eleggyel végezzük.

3,4 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 49,1%), olvadáspont: 33-34 °C.

(VIIa-1) példa

3-(Dietoxi-foszfono-metil)-5-(2,6-difluor-fenil)1,2,4-oxadiazol (10 képletű vegyület)

5,1 g (0,022 mól) 3-(klór-metil)-5-(2,6-difluor-fenil)1,2,4-oxadiazolt 5,3 ml (0,031 mól) trietil-foszfittal öszszekeverünk, és az elegyet 1 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Végül a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, és a visszamaradó anyagot szilikagélen (Kieselgel 60-Merck, szemcseméret: 0,040-0,063) oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, az eluálást etil-acetáttal végezzük.

4,7 g cím szerinti vegyületet kapunk (a hozam 64,3%), olvadáspont: 67-69 °C.

'H-NMR (400 MHz, CDC1₃, δ) ppm: 1,36 (t, 6H,

2x-CH₃; J_hh=7,0 Hz); 3,48 (d, 2H, -CH₂-P;

J_h,_p=21,3 Hz); 4,10-4,26 (m, 4H, 2x-O-CH₂-);

7,11 (m, 2H, aromás -H); 7,58 (m, 1H, aromás

-H).

³‘P-NMR (162 MHz, CDC1₃, δ) ppm:

20,9 [(Et-O)₂P=Oj.

EI-MS m/z (%): 332 (M⁺, 12).

HU 220 149 Β

A) példa

Tetranychus-teszt (OP-rezisztens/kezelés permetezéssel)

Oldószer: 3 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

Alkalmas hatóanyag-készítmény előállítása céljából 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és megadott mennyiségű emulgeátorral összekeverünk, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

Babnövényeket (Phaseolus vulgáris), amelyek erősen fertőzöttek a közönséges fonóatka (Tetranychus urticae) minden fejlődési fokozatával, a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménnyel bepermetezünk.

Megadott idő után meghatározzuk a pusztulás fokát, amelyet %-ban adunk meg. A 100% azt jelenti, hogy az összes fonóatka elpusztult, a 0% azt jelenti, hogy egyetlen fonóatka sem pusztult el.

Ebben a tesztben például az I—1, 1-4, 1-5, 1-8, I—10,1-12 és X-12 előállítási példák vegyületei 0,1% hatóanyag-koncentrációban hatásosnak bizonyultak, 7 nap után legalább 95%-os pusztulást okozva.

B) példa

Phaedon-lárva teszt

Oldószer: 7 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

Káposztaleveleket (Brassica oleracea) a hatóanyagot kívánt koncentrációban tartalmazó készítménybe történő bemártással kezelünk, és a levelekre még nedvesen torma-levélbogár lárvákat helyezünk.

Megadott idő után meghatározzuk a pusztulás fokát, amelyet százalékban adunk meg. A 100% azt jelenti, hogy minden lárva elpusztult, a 0% azt jelenti, hogy egyetlen lárva sem pusztult el.

Ebben a tesztben például az 1-12, 1-17, XI-8 és XI-9 előállítási példa szerinti vegyületek 0,1% hatóanyag-koncentrációban 7 nap után 100%-os pusztulást okozott.

C) példa

Panonychus-teszt

Oldószer: 3 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

Körülbelül 30 cm magas szilvafácskát (Prunus domestica), amely erősen fertőzött a gyümölcsfa fonóatka (Panonychus ulmi) minden fejlődési fokozatával, a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménnyel bepermetezünk.

Megadott idő után meghatározzuk a pusztulás fokát, amelyet százalékban adunk meg. A 100% azt jelenti, hogy az összes fonóatka elpusztult, a 0% azt jelenti, hogy egyetlen fonóatka sem pusztult el.

Ebben a tesztben például az 1-1, 1-4, 1-5, 1-8, I—10 és 1-12 előállítási példák vegyületei 0,1% hatóanyag-koncentrációban 7 nap után legalább 95%-os pusztulást okoztak.

D) példa

Nephotettix-teszt

Oldószer: 7 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

Magról kelt fiatal rizsnövényeket (Oryzae sativa) a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménybe való bemerítéssel kezelünk, és a zöld rizskabóca lárváival (Nephotettix cincticeps) beborítjuk, amíg a növények még nedvesek.

Megadott idő után meghatározzuk a pusztulás fokát, amelyet százalékban adunk meg. A 100% azt jelenti, hogy az összes kabóca elpusztult, a 0% azt jelenti, hogy egyetlen kabóca sem pusztult el.

Ebben a tesztben például a XI-8 és XI-9 előállítási példák vegyülete 0,1% hatóanyag-koncentrációban 6 nap után 100%-os pusztulást okozott.

E) példa

Plutella-teszt

Oldószer: 7 tömegrész dimetil-formamid

Emulgeátor: 1 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

Káposztaleveleket (Brassica oleracea) a kívánt koncentrációjú hatóanyag-készítménybe való bemerítéssel kezelünk és a káposztabogár hernyóival (Plutella maculipennis) beborítjuk, amíg a levelek még nedvesek.

Megadott idő után meghatározzuk a pusztulás fokát, amelyet százalékban adunk meg. A 100% azt jelenti, hogy az összes hernyó elpusztult, a 0% azt jelenti, hogy egyetlen hernyó sem pusztult el.

Ebben a tesztben például az 1-17 és (Vlla— 1) előállítási példa szerinti vegyület 0,1% hatóanyag-koncentrációban 7 nap után 100%-os pusztulást okozott.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. (I) általános képletű 3-(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékok - a képletben R¹ jelentése halogénatom,

R² jelentése hidrogénatom, halogénatom vagy 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, ί

HU 220 149 B

R⁴ jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport, 1-20 szénatomos alkilcsoport, 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, adott esetben nitrocsoporttal szubsztituált piridil-oxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenilcsoport,

R⁵ és R⁶ jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport vagy adott esetben halogénatommal szubsztituált fenoxicsoport, és n értéke 1 vagy 2 az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-(2,4-diklór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2,6-diklór-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4oxadiazol, 5-(2,6-difluor-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol, 5-(2-klór-fenil)-3-(2-fluor-3-klórsztiril)-l,2,4-oxadiazol és 5-(2,3-diklór-fenil)-3-(2fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol kivételével.
2. Az 1. igénypont szerinti (1) általános képletű 3(aril-alkenil)-1,2,4-oxadiazol-származékok, amelyekben R¹ jelentése fluor-, klór- vagy brómatom;

R² jelentése hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom, 1 -4 szénatomos halogén-alkil-csoport;

R⁴ jelentése fluor-, klór- vagy brómatom, 1-20 szénatomos alkilcsoport, 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogénalkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, nitrocsoporttal szubsztituált piridil-oxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenilcsoport;

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom vagy 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport;

n értéke 1 vagy 2, az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-(2,4-diklór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol, 5-(2,6-diklór-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4oxadiazol, 5-(2,6-difluor-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2-klór-fenil)-3-(2-fluor-3-klórsztiril)-l,2,4-oxadiazol és 5-(2,3-diklór-fenil)-3-(2fluor-3-klór-sztiril)-1,2,4-oxadiazol kivételével.
3. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű 3(aril-alkenil)-1,2,4-oxadiazol-származékok, amelyekben R¹ jelentése fluor-, klór- vagy brómatom;

R² jelentése hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport;

R⁴ jelentése fluor-, klór- vagy brómatom, etil-, n-propil-, izopropil-, η-butil-, izobutil-, szek-butil-, terc-butil-, η-pentil-, izoamil-, neopentil-, η-hexil-, izohexil-, 3,3-dimetil-butil-, η-heptil-, 5-metil-hexil-, 4-metilhexil-, 3-metil-hexil-, 4,4-dimetil-pentil-, n-oktil-, 6metil-heptil-, n-nonil-, 7-metil-oktil-, η-decil-, 8-metil-nonil-, η-undecil-, 9-metil-decil-, η-dodecil-, 10metil-undecil-, η-tridecil-, 11-metil-dodecil-, n-tetradecil-, 12-metil-tridecil-, η-pentadecil-, 13-metil-tetradecil-, η-hexadecil-, n-heptadecil-, η-oktadecil-, n-nonadecil-, n-ejkozil-csoport, ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil-, ciklohexil-, cikloheptil- és ciklooktilcsoport, adott esetben halogénatommal, nitrocsoporttal, 1-8 szénatomos alkilcsoporttal, 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoporttal vagy 1-4 szénatomos halogénalkoxi-csoporttal szubsztituált fenoxicsoport, nitrocsoporttal szubsztituált piridil-oxi-csoport vagy 1-4 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal szubsztituált fenilcsoport,

R⁵ és R⁶ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, fluor-, klór-, brómatom vagy 1-4 szénatomos halogén-alkil-csoport; és n értéke 1 vagy 2, az 5-(2,4-diklór-fenil)-3-(2,4-diklór-sztiril)-l ,2,4-oxadiazol, 5-(2,6-diklór-fenil)-3-(2-fluor-3-klór-sztiril)1,2,4-oxadiazol, 5-(2,6-difluor-fenil)-3-(2-fluor-3-klórsztiril)-1,2,4-oxadiazol, 5-(2-klór-fenil)-3-(2-fluor-3klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol és 5-(2,3-diklór-fenil)-3(2-fluor-3-klór-sztiril)-l,2,4-oxadiazol kivételével.
4. Eljárás az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű 3-(aril-alkenil)-l,2,4-oxadiazol-származékok előállítására, azzal jellemezve, hogy

a) egy (VI) általános képletű vegyületet - a képletben R¹, R², R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott egy hígítószer és adott esetben egy reakció-segédanyag jelenlétében ciklizálunk, vagy

b) egy (VII) általános képletű foszfónium-halogenidet - a képletben

R¹ és R² jelentése az 1. igénypontban megadott,

Ph jelentése fenilcsoport, és

Hal jelentése klór-, bróm- vagy jódatom vagy egy (Vlla) általános képletű foszfonsavésztert - a képletben

R¹ és R² jelentése az 1. igénypontban megadott, és R jelentése alkilcsoport egy (VIII) általános képletű aldehiddel vagy ketonnal - a képletben

R⁴, R⁵, R⁶ és n jelentése a fent megadott reagáltatunk hígítószer és adott esetben reakció-segédanyag jelenlétében.
5. Inszekticid és akaricid készítmény, amely legalább egy, az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületet tartalmaz hatásos mennyiségben szokásos segédanyagok mellett.
6. Eljárás rovar- és atkakártevők irtására, azzal jellemezve, hogy az 5. igénypont szerinti készítményt a kártevőkre vagy ezek életterére juttatjuk ki.
7. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek alkalmazása rovar- és atkakártevők irtására.