HU220004B - Eljárás és berendezés rátétes üvegáram létrehozására, valamint berendezés üvegáram adagolására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés külső rátétüveg általkörülvett magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására, ahol egyelső üvegforrásból egy adagolótál (14) segítségével magüvegetadagolnak egy első kifolyónyíláson (24) keresztül, amely alattfüggőlegesen, adott távolságra és azzal egy vonalban egy másodikkifolyónyílás (30) van elrendezve, ahol ez a kifolyónyílás egy gyűrűalakú kamra (32) által van körülvéve, és ahol egy másodiküvegforrással összekötött adagolótál (38) kibocsátónyílásából (36) egybetáplálócsövön (34) keresztül rátétüveget vezetnek a gyűrű alakúkamrához (32), hogy az első és második üvegforrásból gravitációs útonérkező üvegáramok a kifolyónyílásokon (24, 30) keresztül áramolva egyrátétes üvegáramot képezzenek. Emellett a rátétüveg adagolótáljában(38) egy üreges adagolócső (40) van elrendezve, amely akibocsátónyíláshoz (36) képesti helyzete révén szabályozza a rátétüvegkiáramlását. A találmány értelmében a rátétüveg-adagoló tál (38)kibocsátónyílásának (36) anyagán keresztüli levegőbeszivárgásmegakadályozása és a légbuborékok rátétüvegben való kialakulásánakkizárása érdekében az üreges adagolócső (40) belsejét egy nyomásalatti gázforrással (60) kötik össze, és nyomás alatti gázt juttatnakaz adagolócsövön (40) keresztül a kibocsátónyíláshoz (36), és akibocsátónyílásban (36), valamint az adagolócsőben (40) folyamatosanegy, az adagolótálat (38) körülvevő környezeti nyomást meghaladótúlnyomást tartanak fenn. A találmány tárgyát képezi továbbá egyberendezés is üvegáram adagolására, amely berendezés tartalmaz egyalsó kibocsátónyílással (36) ellátott adagolótálát (38), valamint egy,az adagolótálban (38) elrendezett kiáramlásszabályozó adagolócsövet(40), amelynek egy zárt felső vége, egy üreges belső része és egy, akibocsátónyílással (36) szomszédos, nyitott alsó vége van, tartalmazezenkívül az adagolócső (40) alsó végének a kibocsátónyílásához (36)képesti helyzetét állító eszközt, a kibocsátónyíláson (36) keresztülkiáramló üvegáram szabályozásához, és ezen berendezésre a találmányértelmében az jellemző, hogy a nyomás alatti gázt az adagolócső (40)üreges belső részébe bejuttató és ezen belső rész nyomását azadagolótálat (38) körülvevő, környezeti nyomás feletti értéken tartóeszközöket tartalmaz. ŕ

Description

vön (40) keresztül a kibocsátónyíláshoz (36), és a kibocsátónyílásban (36), valamint az adagolócsőben (40) folyamatosan egy, az adagolótálat (38) körülvevő környezeti nyomást meghaladó túlnyomást tartanak fenn.

A találmány tárgyát képezi továbbá egy berendezés is üvegáram adagolására, amely berendezés tartalmaz egy alsó kibocsátónyílással (36) ellátott adagolótálát (38), valamint egy, az adagolótálban (38) elrendezett kiáramlásszabályozó adagolócsövet (40), amelynek egy zárt felső vége, egy üreges belső része és egy, a kibocsátónyílással (36) szomszédos, nyitott alsó vége van, tartalmaz ezenkívül az adagolócső (40) alsó végének a kibocsátónyílásához (36) képesti helyzetét állító eszközt, a kibocsátónyíláson (36) keresztül kiáramló üvegáram szabályozásához, és ezen berendezésre a találmány értelmében az jellemző, hogy a nyomás alatti gázt az adagolócső (40) üreges belső részébe bejuttató és ezen belső rész nyomását az adagolótálat (38) körülvevő, környezeti nyomás feletti értéken tartó eszközöket tartalmaz.

A találmány tárgya eljárás és berendezés külső rátétüveg által körülvett magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására, valamint berendezés üvegáram adagolására.

Már korábban is javasolták rátétes üvegáram alkalmazását többrétegű falszakaszokkal rendelkező üvegtermékek kialakításához. A 08/374 371 és 08/874 372 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentések olyan technológiákat ismertetnek egy ilyen rátétes üvegáram létrehozására és beadagolására, amelyeknél a magüveget egy első üvegforrásból adagolják egy első kifolyónyíláson keresztül. Az első kifolyónyílás alatt, függőleges térközzel és vele egy vonalban egy második kifolyónyílás van elrendezve, amely egy gyűrű alakú kamra által van körülvéve, amely a második kifolyónyílással egy, az első és a második kifolyónyílás közötti résen keresztül áll összeköttetésben. Egy fűtött betáplálócső vezeti a rátétüveget egy második üvegforrásból a második kifolyónyílást körülvevő, gyűrű alakú kamrába. Az üveg a gravitáció hatására az első és a második üvegfonásból úgy folyik át az első és második kifolyónyíláson keresztül, hogy egy rátétes üvegáram lép ki a második kifolyónyílásból. Ez a rátétes üvegáram azután hagyományos technológiával elnyírható egyedi rátétes üvegcseppek kialakítása céljából, a hagyományos egyedi szekciós üvegformázó gépek ellátásához.

Habár a fent említett szabadalmi bejelentésekben ismertetett technológiák a technika állásában már régen fennálló problémákkal foglalkoznak, és ezeket meg is oldják, további tökéletesítések is kívánatosak. így például továbbra is problémát jelent az olykor „hólyagoknak” is nevezett légbuborékok előfordulása a rátétes üvegáramban. A rátétüveg rátétüveg-adagoló tálból való kiáramlását egy adagolócső szabályozza, amely a rátétüveg-adagoló tál kibocsátónyílása felett van elrendezve, hogy a kívánt térfogatarány szerint adagolja a rátétüveg áramát a magüveg áramához képest. A rátétüveg áramának térfogataránya a magüveg áramához képest azonban igen alacsony, mindössze 5- 10%-os nagyságrendű. Ennek következtében a hagyományos üvegtermékgyártó berendezések használatakor a rátétüvegadagoló tál kibocsátónyílásán keresztül kilépő rendkívül kis térfogatú rátétüveg csak egy vékony, körülbelül 6 mm vastag, zuhatagszerű függönyáramot képez körben a kibocsátónyílásban és a fűtött betáplálócső felső szakaszán, ahol ezen zuhatagszerű függönyáram térfogata belül kitöltetlen. Egy bizonyos működési időszak után légbuborékok vagy hólyagok kezdenek megjelenni a rátétüvegáramban. Feltételezhető, hogy a felhevített levegőnek a rátétüveg-adagoló tál kibocsátónyílásában és a rátétüveg kibocsátását szabályozó adagolócsőben jelentkező „kéményhatása” nyomáskülönbséget vagy nyomásgradienst hoz létre a rátétüveg-adagoló tálat körülvevő atmoszféra és a vékony, zuhatagszerű üvegáram belseje között. Valószínűsíthetően ez a nyomásgradiens segíti elő a levegő behatolását a rátétüveg-adagoló tál tűzálló anyagán keresztül, adott esetben az adagolótál kibocsátónyílásában levő vékony rátétüveg-függönyáramba.

Számos műszaki megoldást javasoltak ezen légbuborék-probléma kiküszöbölésére, beleértve az adagolótál-kibocsátónyílás platinával való bélelését a levegőbeszivárgás megakadályozására. A jelenleg leginkább favorizált technológia szerint a rátétüveg-kibocsátó nyílást és a fűtött betáplálócsövet időszakosan a rátétes üvegáram létrehozásához szükségesnél jóval több rátétüveggel „árasztják el”, és ezt a túlzott mennyiségű rátétüvegáramot fenntartják bizonyos ideig. A rátétüvegadagoló pálya ezen „elárasztása” valószínűsíthetően kiküszöböli a fentebb vázolt „kéményhatást”, emellett a rátétüvegre ható hidrosztatikus nyomás elősegíti a rátétüveg beáramlását az adagolótál-kibocsátónyílás tűzálló anyagába, így elzárja a levegőbeszivárgás pályáit. Ha ezután újrakezdik a csökkentett mértékű rátétüvegáram-adagolást, a légbuborékok és hólyagok egy ideig nem jelentkeznek. A kerámiaanyagú adagolótál folyamatos használata szükségessé teszi azonban, hogy a fentebb leírt „elárasztási” műveletet egyre gyakrabban végezzék, mégpedig az adagolótál anyagának egyre nagyobb eróziója és kopása miatt. Feltételezhető, hogy az adagolótál tűzálló anyagának öregedésével egyre nehezebb kitölteni a levegőbeszivárgás repedéseit és járatait rátétüveggel. Mindenesetre az ismertetett „elárasztási” művelet anyagot von el az üvegtermeléstől, és ezért nemkívánatos módon növeli a termelési költségeket. Ugyanakkor a rátétüvegrétegben légbuborékokat vagy hólyagokat tartalmazó rátétes üveg termelése nemkívánatos módon megnöveli a selej thány adót, ami tovább növeli a termelési költségeket.

A találmány által alapvetően megoldandó feladat ezért olyan eljárás és berendezés kifejlesztése üvegáram, főként rátétes üvegáram létrehozására, ahol a légbuborékok vagy hólyagok képződése a rátétüvegáram vékony függönyáramában le van csökkentve vagy ki

HU 220 004 Β van küszöbölve, és ahol az üvegáram-adagoló pálya időszakos „elárasztása” is elhagyható. A találmány további feladata olyan eljárás és berendezés biztosítása üvegáram, főként rátétes üvegáram létrehozására, amelyekre a technika állásából eddig ismert technológiákhoz képest jobb termelési hatékonyság, és ebből következően kisebb gyártási költség jellemző.

A találmány szerinti berendezés, amely egy külső rátétüvegréteg által körülvett belső magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására szolgál, és a korábbiakból ismert módon egy első üvegforrásból egy első kifolyónyíláson keresztül magüveget adagoló egységet, továbbá az első kifolyónyílás alatt függőlegesen, adott távolságra és azzal egy vonalban elrendezett második kifolyónyílást képező eszközöket tartalmaz, ahol a második kifolyónyílás egy kamra által van körülvéve, amely ezen második kifolyónyílással egy, az első és a második kifolyónyílás közötti adagolórésen keresztül áll összeköttetésben, valamint tartalmaz egy második üvegforrásból a kamrába rátétüveget adagoló egységet, ahol az első és második üvegforrásból gravitációs úton érkező üvegáramok a kifolyónyílásokon keresztül egy rátétes üvegáramot képező módon vannak összevezetve, és ahol emellett a rátétüveget adagoló egység egy kibocsátónyílással ellátott adagolótálat és egy adagolócsövet foglal magában, amely a rátétüveg-kibocsátó nyíláson keresztüli kiáramlását szabályozó módon van az adagolótálban elrendezve, emellett a berendezés a találmány értelmében nyomás alatti gázt az adagolócső belső terébe juttató, és ezen belső tér nyomását az adagolótálat körülvevő környezeti nyomás feletti értéken tartó eszközöket tartalmaz. A találmány értelmében alkalmazott, megnövelt gáznyomás a rátétüveg-függönyáramon belül megfordítja a nyomáskülönbséget az adagolótál-kibocsátónyílás belseje és külseje között, miáltal kiküszöböljük a levegő beszivárgását a kibocsátónyílást körülvevő tűzálló anyagon keresztül a rátétüveg-fiiggönyáram belsejébe.

A találmány további tárgya egy olyan berendezés üvegáram adagolására, amely tartalmaz egy alsó kibocsátónyílással ellátott adagolótálat, valamint egy, az adagolótálban elrendezett kiáramlásszabályozó adagolócsövet, amelynek egy zárt felső vége, egy üreges belső része és egy, a kibocsátónyílással szomszédos nyitott alsó vége van, tartalmaz ezenkívül az adagolócső alsó végének a kibocsátónyílásához képesti helyzetét állító eszközt a kibocsátónyíláson keresztül kiáramló üvegáram szabályozásához, ahol a találmány értelmében a berendezés nyomás alatti gázt az adagolócső üreges belső részébe bejuttató, és ezen belső rész nyomását az adagolótálat körülvevő környezeti nyomás feletti értéken tartó eszközöket tartalmaz.

Végül ugyancsak a találmány tárgyát képezi egy eljárás rátétes üvegáram létrehozására, pontosabban a levegő áthatolásának megakadályozására az adagolótálkibocsátónyílás körüli tűzálló anyagon keresztül a kibocsátónyíláson kiáramló üvegbe, amely eljárás lényege az, hogy a levegőnek a kibocsátónyílás tűzálló anyagán keresztüli, az üvegrétegbe való behatolásának megakadályozására nyomás alatti gázt juttatunk az adagolócsőbe, és ezen adagolócsövön keresztül a kibocsátónyíláshoz, és a kibocsátónyílásban, valamint az adagolócsőben folyamatosan egy, az adagolótálat körülvevő környezeti nyomás feletti értékű gáznyomást tartunk fenn. Példaként említjük, hogy a kiáramlásszabályozó adagolócsövön és az adagolótál-kibocsátónyíláson belüli gáznyomást egy, a környezeti levegőnél körülbelül 500 Palái nagyobb nyomáson tarthatjuk. Az adagolócsőben nyomás alatt tartott gáz tartalmazhat levegőt, nitrogént vagy argont. Néhány alkalmazási esetben, mint például borostyánüveg gyártásakor, célszerű lehet redukáló gáz alkalmazása az adagolócsőben és az üvegárammal érintkezésben, ami így előnyösen változtatná meg a gázárammal érintkezésben levő atmoszféra természetét. Például adott esetben metánt vagy más éghető gázt lehetne bejuttatni az adagolócsőbe elégetés céljából, és egy redukálóatmoszférát lehet fenntartani megnövelt nyomáson, az üvegárammal érintkezésben.

A találmány további jellemzőit és előnyeit részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti üvegellátó rendszer előnyös kiviteli alakjának részleges, vázlatos felépítését mutatja, függőleges metszetben, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott üvegellátó rendszer egy részletének nagyobb méretarányú metszeti képe, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott üvegellátó rendszer egy másik részletének nagyobb méretarányú metszeti képe, míg a 4. ábra egy, a 3. ábrához hasonló metszeti képet mutat, de a találmány egy módosított kiviteli alakjáról.

Az 1. ábra egy rátétes üvegáramot biztosító 10 üvegellátó rendszert mutat. Az ábrán látható egy első 12 adagolócsatoma, amely magüveget vezet egy 14 adagolótálba, amely az alján egy 16 kibocsátónyílással van ellátva. A 14 adagolótál egy előnyösen nemmágneses fémből, például rozsdamentes acélból készült 18 védőburkolattal van körülvéve. Egy 20 adagolócső és egy 22 dugópálca szabályozza a 14 adagolótálból a 16 kibocsátónyíláson keresztül kiáramló magüveg mennyiségét legalább egy 24 kifolyónyílás felé, amely(ek) egy, a 14 adagolótál alatt elrendezett felső 26 nyíláshordozó gyűrűben van(nak) kialakítva. Egy alsó 28 nyíláshordozó gyűrűben legalább egy második 30 kifolyónyílás van kialakítva, amely(ek) az első 24 kifolyónyílás(ok) alatt és azzal (azokkal) tengelyirányban egy vonalban van(nak) elrendezve. A 30 kifolyónyílás(ok) egy, a 26,28 nyíláshordozó gyűrűk között kialakított, gyűrű alakú 32 kamrával van(nak) körülvéve. A 32 kamra a legalább egy 30 kifolyónyílással egy, a 24, 30 kifolyónyílások közötti oldalsó adagolórésen vagy adagolótérközön keresztül áll összeköttetésben. A gyűrű alakú 32 kamra egy 34 betáplálócsövön keresztül össze van kötve a rátétüveg 38 adagolótáljának alján kialakított 36 kibocsátónyílással. A 38 adagolótál egy kiáramlásszabályozó 40 adagolócsövet foglal magában, és össze van kötve a rátétüveg3

HU 220 004 Β adagolócsatomájával. A 34 betáplálócső egy 41 vezérlőegység által működtetett ellenállásfutéssel van ellátva, a rátétüveg áramlásának fenntartásához a 32 kamra felé. Az eddigiekben ismertetett mértékig a 10 üvegellátó rendszer lényegében megegyezik a 08/374 371 és a 08/374 372 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésekben bemutatott rendszerrel, amely bejelentések bejelentője azonos a jelen találmányéval. Ezen leírások közül az előbbi főként a rátétüveget továbbító 34 betáplálócső szerkezeti kialakítására irányul, míg az utóbbi elsősorban a 26, 26 nyíláshordozó gyűrűk szerkezeti megoldásával foglalkozik.

A rátétes üvegáramot biztosító rendszerek jellegzetessége az, hogy a rátétüveg térfogataránya a magüveghez képest rendkívül kicsi, vagyis a magüveg egy térfogategységéhez igényelt rátétüveg mennyisége nagyon csekély. Ebből következően a rátétüveg térfogatárama igen kicsi és nem tölti ki sem a 34 betáplálócső, sem pedig a 36 kibocsátónyílás térfogatát. Amint az a 2. ábrán részletesebben látható, a rátétüveg csekély térfogatárama olyan, hogy az üveg, amely folyamatosan folyik ki a 40 adagolócső alsó nyitott vége alatt, a 38 adagolótál 36 kibocsátónyílásán keresztül, és folyik bele a 34 betáplálócső felső végébe, egy vékony falat vagy zuhatagszerű fuggönyáramot képez a 36 kibocsátónyílás kúpos belseje körül, a 34 betáplálócső belseje felé. A rátétes üveg kereskedelmi méretű termelésére szolgáló jelenlegi rendszereknél ez a vékony 42 rátétüveg-fuggönyáram vagy rátétüvegréteg a 36 kibocsátónyílás kúpos belseje körül mintegy 6 mm vastagságú. Ez a vékony 42 rátétüveg-függönyáram folytatódik a 34 betáplálócsőben is, amely szöget bezáróan van elrendezve a 36 kibocsátónyílás hossztengelyéhez képest. Az üveg, amely kezdetben a 34 betáplálócső felső felülete mentén igyekszik folyni, adott helyen leszakad a csőfelületről és egy 44 rátétüveg-függönyáramot képez, amely egy vékony 46 üvegárammá alakulva a 34 betáplálócső szögben álló alsó felülete mentén áramlik. A 42, 44, 46 üvegáramok folyamatosak, simák és laminárisak, és nem gyúródnék fel, ami légbuborékok befogásához vezetne. Következésképpen feltételezhető, hogy a 40 adagolócsőben, valamint a 42,44, 46 üvegáramokon belül a felhevített levegő okozta „kéményhatás” nyomásgradienst vagy nyomáskülönbséget hoz létre a külső atmoszférához képest, ami elősegíti a levegő beszivárgását a 38 adagolótál 36 kibocsátónyílást körülvevő tűzálló anyagán keresztül. Ez a levegőbeszivárgás adott esetben elérheti a tűzálló anyagon belüli részt, és buborékokat vagy hólyagokat hoz létre a 42 rátétüveg-függönyáramban.

Ezen hatás kiküszöbölésére a jelen találmány azt irányozza elő, hogy egy nyomás alatti gázforrás legyen csatlakoztatva a 40 adagolócső, a 36 kibocsátónyílás és a 34 betáplálócső nyitott belsejéhez. Célszerűen egy 50 zárófedél van a 40 adagolócső felső végére felerősítve. Az 50 zárófedéltől egy üreges 52 cső nyúlik ki felfelé, és a felső végén egy nagyobb átmérőjű 54 csővel van körülvéve. így az 52, 54 csövek lényegében egy 56 forgó csőcsatlakoztató egységet képeznek, amely lehetővé teszi mind a 40 adagolócső elforgatását, mind pedig a 40 adagolócső függőleges elmozdítását egy 58 konzol segítségével, hogy a 40 adagolócső szabályozni tudja a 40 adagolócső nyitott alsó vége és a 36 kibocsátónyílás felső vége közötti kiáramlásszabályozó rést. Az 56 forgó csőcsatlakoztató egység egy 59 csővezetéken keresztül egy 60 gázforrással, például légfúvóval van összekötve, amely folyamatosan nyomás alatti gázt (ennél a kiviteli alaknál környezeti levegőt) táplál be az 59 csővezetéken és az 56 forgó csőcsatlakoztató egységen keresztül a 40 adagolócső üreges belsejébe. Az 56 forgó csőcsatlakoztató egységgel egy 62 nyomásmérő van összekötve, amely folyamatosan ellenőrzi a 40 adagolócsövön belüli levegőnyomást. Az 52 cső körül kívül egy 64 légterelő elem van elrendezve az 56 forgó csőcsatlakoztató egység alatt, hogy megakadályozzuk a levegő közvetlen nekiütközését az 50 zárófedélnek, ami szükségtelenül lehűtené az üveget a 38 adagolótálban.

A nyomás alatti gáz jelenléte a 40 adagolócsőben és a 36 kibocsátónyílásban a 2. ábrán látható módon megosztja a 42, 44 rátétüveg-függönyáramot, és kitölti a 34 betáplálócső felső szakaszának belsejét levegővel. Minthogy azonban a 34 betáplálócső fémanyagú, előnyösen platina, így a levegő átszivárgása a 34 betáplálócsövet körülvevő kerámia szigetelőanyagon keresztül nem jelent problémát. Sőt, éppenhogy a 36 kibocsátónyílásban uralkodó, megnövelt nyomás szünteti meg hatékonyan a korábban fennálló „kéményhatást”, és megfordítja a nyomáskülönbséget vagy nyomásgradienst a 36 kibocsátónyílást körülvevő kerámiaanyagon keresztül. Ezáltal gyakorlatilag kiküszöböljük a légbuborékok vagy hólyagok képződésének lehetőségét a rátétüveg anyagában. Úgy találtuk, hogy körülbelül 12-2500 Pa, legelőnyösebben 500 Pa környezeti levegő feletti túlnyomás a 40 adagolócsőben és a 36 kibocsátónyílásban kielégítő eredményeket hoz.

Amint azt a fentiekben említettük, az 1-3. ábrák egy jelenleg legelőnyösebbnek tűnő kiviteli alakot mutatnak, amelynél a betáplált gáz levegő. Adott esetben azonban más gázokat is alkalmazhatunk más, kívánatos célok eléréséhez. A 4. ábra egy olyan rendszert szemléltet, amelyben az 56a forgó csőcsatlakoztató egység egy 70 csővezetéket tartalmaz egy külső 72 gázforrásnak az 52 cső belsejével való összekötésére. A 72 gázforrásból betáplált gáz lehet például nitrogén vagy argon. Borostyánüveg gyártásánál például kívánatos egy redukáló- vagy oxigénben szegény atmoszféra fenntartása a rátétüveg-fuggönyárammal érintkezésben álló 40 adagolócsövön belül, az üveg oxidálódásának megakadályozására. Ilyenkor erre a célra a 72 gázforrásból metánt vagy egyéb éghető gázt táplálhatunk be. Az ilyen gáz elégetése a 40 adagolócső felső terében a kívánt, redukáló- - oxigénben szegény - atmoszférát fogja eredményezni, miközben fenntartjuk a megnövelt nyomást a gázbeszivárgás megakadályozására a 38 adagolótál anyagán keresztül.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés külső rátétüveg által körülvett magüvegből álló rátétes üvegáram létrehozására, amely berendezés egy első üvegforrásból egy első kifolyónyílá4

   HU 220 004 Β són keresztül magüveget adagoló egységet, továbbá az első kifolyónyílás alatt függőlegesen, adott távolságra és azzal egy vonalban elrendezett második kifolyónyílást képező eszközöket tartalmaz, ahol a második kifolyónyílás egy kamra által van körülvéve, amely ezen második kifolyónyílással egy, az első és a második kifolyónyílás közötti adagolórésen keresztül áll összeköttetésben, valamint tartalmaz egy második üvegforrásból a kamrába rátétüveget adagoló egységet, ahol az első és második üvegforrásból gravitációs úton érkező üvegáramok a kifolyónyílásokon keresztül egy rátétes üvegáramot képező módon vannak összevezetve, és ahol emellett a rátétüveget adagoló egység egy kibocsátónyílással ellátott adagolótálat és egy adagolócsövet foglal magában, amely a rátétüvegkibocsátó nyíláson keresztüli kiáramlását szabályozó módon van az adagolótálban elrendezve, azzal jellemezve, hogy a berendezés emellett nyomás alatti gázt az adagolócső (40) belső terébe juttató, és ezen belső tér nyomását az adagolótálat (38) körülvevő környezeti nyomás feletti értéken tartó eszközöket tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rátétüveget adagoló egység egy fütött betáplálócsövet (34) is tartalmaz, amely az adagolótál (38) kibocsátónyílásától (36) a kamráig (32) húzódik, és az adagolócső (40) ezen kibocsátónyíláshoz (36) képest úgy van elrendezve, hogy a kibocsátónyíláson (36) keresztül kilépő és a fűtött betáplálócsőbe (34) belépő rátétüveg egy vékony üvegáramot képez a kibocsátónyílás (36) és a fütött betáplálócső (34) belső fala mentén.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolócsőnek (40) egy zárt felső vége és egy, a kibocsátónyílás (36) felett elrendezett nyitott alsó vége van, és ahol az adagolócső (40) felső zárt végéhez egy, a nyomás alatti gázt bejuttató eszközökhöz tartozó forgó csőcsatlakoztató egység (56; 56a) van csatlakoztatva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatti gázt bejuttató eszközökhöz egy, az adagolócsőbe (40) megnövelt nyomású levegőt juttató egység tartozik.
5. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatti gázt bejuttató eszközökhöz egy, az adagolócső (40) felső végéhez kapcsolt, forgó csőcsatlakoztató egység (56; 56a), valamint ezt az egységet egy nyomás alatti gázforrással (60; 72) összekötő eszköz, például csővezeték (59; 70) tartozik.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gázforrás (72) egy, a berendezésen belül elégethető és az adagolócsőben (40) megnövelt nyomású redukálóatmoszférát biztosító gázt tartalmazó gázforrásként van kialakítva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az adagolócsövön (40) belüli gáz környező levegőhöz képesti túlnyomása körülbelül egy 12-2500 Pa-os nyomástartományba esik.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a túlnyomás körülbelül 500 Pa.
9. 9. Berendezés üvegáram adagolására, amely berendezés tartalmaz egy alsó kibocsátónyílással ellátott adagolótálat, valamint egy, az adagolótálban elrendezett kiáramlásszabályozó adagolócsövet, amelynek egy zárt felső vége, egy üreges belső része és egy, a kibocsátónyílással szomszédos nyitott alsó vége van, tartalmaz ezenkívül az adagolócső alsó végének a kibocsátónyílásához képesti helyzetét állító eszközt, a kibocsátónyíláson keresztül kiáramló üvegáram szabályozásához, azzal jellemezve, hogy a berendezés nyomás alatti gázt az adagolócső (40) üreges belső részébe bejuttató és ezen belső rész nyomását az adagolótálat (38) körülvevő környezeti nyomás feletti értéken tartó eszközöket tartalmaz.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kibocsátónyílás (36) kúpos, ugyanakkor az adagolócső (40) ezen kibocsátónyíláshoz (36) képest úgy van elrendezve, hogy a kibocsátónyíláson (36) keresztül kilépő üvegáram egy, a kúpos nyílás körül kiterjedő üvegfilmet képez, miközben ezen üvegfilm belseje nyomás alá van helyezve az adagolócsőből (40).
11. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, a nyomás alatti gázt bejuttató eszközökhöz tartozó forgó csőcsatlakoztató egység (56; 56a) van az adagolócső (40) zárt felső végéhez csatlakoztatva.
12. 12. Eljárás rátétes üvegáram létrehozására, amelynek során külön üvegforrásokból magüveget és rátétüveget táplálunk be olyan térfogatarányban, amelyben a rátétüveg sokkal kevesebb, mint a magüveg, és ahol a rátétüveget egy tűzálló anyagból készült adagolótálból adagoljuk be egy kibocsátónyíláson keresztül egy üreges adagolócső által úgy szabályozva, hogy a rátétüveg vékony rétegben áramoljon a kibocsátónyílás kerülete mentén, azzal jellemezve, hogy a levegőnek a kibocsátónyílás (36) tűzálló anyagán keresztüli, az üvegrétegbe való behatolásának megakadályozására nyomás alatti gázt juttatunk az adagolócsőbe (40), és ezen adagolócsövön (40) keresztül a kibocsátónyíláshoz (36), és a kibocsátónyílásban (36), valamint az adagolócsőben (40) folyamatosan egy, az adagolótálat (38) körülvevő környezeti nyomás feletti értékű gáznyomást tartunk fenn.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a környezet nyomásához képesti túlnyomást körülbelül 12-2500 Pa-os nyomástartományba állítjuk be.
14. 14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a túlnyomást körülbelül 500 Pa-ra állítjuk be.
15. 15. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatt betáplált gázt a levegő, a nitrogén, az argon és az éghető gázok közül választjuk ki.
16. 16. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyomás alatt betáplált gázként egy éghető gázt alkalmazunk, és ezt a gázt egy, az adagolócsőben (40) és a kibocsátónyílásban (36) szükséges, megnövelt nyomású, oxigénben szegény atmoszféra fenntartását biztosító módon elégetjük.