HU219799B

HU219799B - Öngyújtó

Info

Publication number: HU219799B
Application number: HU9800223A
Authority: HU
Inventors: Thierry Rogelet
Original assignee: Cricket S.A.
Priority date: 1996-01-24
Filing date: 1996-10-03
Publication date: 2001-08-28
Also published as: CN1104591C; NO971977D0; AU715079B2; TR199700332T1; DE69607330T2; IL121684A; FR2743867A1; HUP9800223A3; IL121684A0; BG62415B1; LT97081A; LT4285B; MX9706704A; EE9700205A; PL181898B1; ES2144771T3; JP3668254B2; CZ175897A3; FR2743867B1; ATE191080T1

Abstract

A találmány öngyújtó nyomásszabályozó elemmel (24) működtetve, amelyhosszanti irányban mozgathatóan van kialakítva és gyermekek általihasználat ellen biztosított, ahol az öngyújtónak van egy teste (2) ésgyújtóeszköze, amely nyomásszabályozó elemet (24) tartalmaz, ésjellegzetessége, hogy a nyomásszabályozó elem (24) két, lényegilegegymásra merőleges irányban van megvezetve, az első irány az öngyújtótestéhez (2) viszonyítva hosszanti, míg a második irány ugyanezentesthez (2) viszonyítva keresztirányú, továbbá a nyomásszabályozó elem(24) el van látva ütközőfelülettel, ami merőlegesen átellenes a test(2) ütközőfelületével, amely egy darabból van kialakítva az öngyújtótestével (2), továbbá a nyomásszabályozó elem (24) keresztiránybanmozgathatóan van kialakítva, továbbá rugalmas elemei vannak, valamintvannak a nyomásszabályozó elemnek (24) hosszanti irányban nyugalmihelyzetébe való visszatérítését végző eszközei. ŕ

Description

A találmány öngyújtó nyomásszabályozó elemmel (24) működtetve, amely hosszanti irányban mozgathatóan van kialakítva és gyermekek általi használat ellen biztosított, ahol az öngyújtónak van egy teste (2) és gyújtóeszköze, amely nyomásszabályozó elemet (24) tartalmaz, és jellegzetessége, hogy a nyomásszabályozó elem (24) két, lényegileg egymásra merőleges irányban van megvezetve, az első irány az öngyújtó testéhez (2) viszonyítva hosszanti, míg a második irány ugyanezen testhez (2) viszonyítva keresztirányú, továbbá a nyomásszabályozó elem (24) el van látva ütközőfelülettel, ami merőlegesen átellenes a test (2) ütközőfelületével, amely egy darabból van kialakítva az öngyújtó testével (2), továbbá a nyomásszabályozó elem (24) keresztirányban mozgathatóan van kialakítva, továbbá rugalmas elemei vannak, valamint vannak a nyomásszabályozó elemnek (24) hosszanti irányban nyugalmi helyzetébe való visszatérítését végző eszközei.

1. ábra

HU 219 799 B

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 219 799 Β

A találmány tárgya gyermekek általi használat ellen biztosított öngyújtó nyomásszabályozó elemmel, amely hosszanti irányban mozgatható. Az öngyújtónak van egy teste és egy gyújtóeszköze, amely nyomásszabályozó elemet tartalmaz.

Ilyen típusú működtetés található például a piezoelektromos öngyújtóknál, valamint az olyanfajta gyújtószerkezetnél, amely tűzkővel és recézett kerékkel van ellátva. A nyomásszabályozó elem megnyomásával az öngyújtót használó személy egyidejűleg tudja szabályozni a szikrakeltést és egy szelep nyitását, amelyen át gáz áramlik ki és ily módon jön létre a láng.

Az ilyen típusú öngyújtó használata igen egyszerű, mivel csak meg kell nyomni egy nyomásszabályozót a láng gyújtásához. Ezért történtek olyan próbálkozások, hogy az ilyen öngyújtók használatát megnehezítsék annak érdekében, hogy ötévesnél fiatalabb gyermekek ne tudjanak lángot gyújtani velük.

Ismeretes az ilyen típusú öngyújtóknál a gyermekek általi használat elleni biztosítás létrehozása.

Ezeknél az öngyújtóknál vannak olyan eszközök, amelyekkel hatástalanítani lehet a gyújtószerkezetet, és amely eszközök mozgathatók egy aktív helyzet és egy inaktív helyzet között, ahol az aktív helyzetben nem lehetséges a gyújtószerkezet működtetése, míg az inaktív helyzetben lehetővé válik a működtetés, azaz hatástalanításhoz egy használó személy számára kézzel mozgatható az említett mozgó eszköz a aktív helyzetéből az inaktív helyzetébe.

Ezt az öngyújtótípust részletesen megismerhetjük a 88 02 582.9 számú német használati mintából. Ennél az öngyújtónál azonban a hatástalanító eszköz nincs úgy kialakítva, hogy automatikusan visszatérjen a hatástalanítás aktív helyzetébe a gyújtószerkezet működtetése után. Az aktív helyzetbe történő visszatérést ezért csak a használó által végzett ellentétes irányú működtetéssel lehet elérni.

Könnyű elképzelni, hogy csupán ezen utóbbi művelet elfeledése teljességgel megszünteti a hatástalanító eszköz meglétéhez kapcsolódó előnyöket.

A WO 90/12254 számú szabadalmi irat ismertet egy gázöngyújtót olyan gyújtószerkezettel, amelynek van az égő szelepének nyitását szabályozó eszköze, valamint egy szikrakeltő eszköze. Ennél a gyújtószerkezettel ellátott öngyújtónál a gyújtószerkezetet hatástalanító eszköz mozgatható a gyújtószerkezet hatástalanítását aktiváló helyzet és egy inaktiváló helyzet között, ahol ezen hatástalanító eszköz kézzel mozgatható a használó személy által az aktív helyzetből az inaktív helyzetbe. A gyújtást hatástalanító eszköz normál esetben semleges helyzetben van, és ezen túlmenően úgy van kialakítva, hogy automatikusan visszatérjen a semleges helyzetébe a gyújtószerkezet működtetését követően.

Jóllehet teljesen kielégítő a működése, mégis az ezen dokumentum szerinti öngyújtó hátránya, hogy kiegészítő alkatrészeket kíván meg, ami az összeszerelést komplexebbé teszi, és jelentős mértékben megnöveli a meghibásodás lehetőségét.

Ezen hátrányok kiküszöbölésére az FR 2 675 885 számú szabadalmi leírásban olyan öngyújtót ismertetnek, amelynél egy csúszó szabályozóelem el van látva egy palásttal. Egy rugalmasan deformálható nyelv nyúlik bele a palástba úgy, hogy annak szabad pereme környezetében van egy ütközőfelület, amely normál esetben átellenes egy ellenütköző felülettel, amely az öngyújtó testének részét képezi, miközben ez a nyelv rugalmasan és keresztirányban mozgatható úgy, hogy ütközőfelülete egy inaktív helyzetbejut az öngyújtótest ütközőfelületéhez viszonyítva, ezért lehetővé teszi a szabályozóelem működtetőszakaszának lenyomását a gyújtási művelet irányában.

Ezen öngyújtó hátránya, hogy először működtetni kell az említett nyelvet, majd ezután a szabályozóelemet annak érdekében, hogy lángot hozzunk létre. Ezért szükséges két pontra hatást kifejteni ahhoz, hogy használhassuk az öngyújtót.

A jelen találmány célja olyan öngyújtó létrehozása, amelyet a felnőttek jól használhatnak, de használata gyermekek, különösen ötévesnél fiatalabbak részére nehézséget jelent. Másik cél egy biztonsági rendszer létrehozása, amely azt jelenti, hogy hatástalanított helyzetet tart fenn. Ezenkívül a kireteszelés ugyanazon a ponton történik, mint a gyújtási művelet.

A találmány olyan, nyomásszabályozó elemmel működtetett öngyújtó, amely hosszanti irányban mozgathatóan van kialakítva és gyermekek általi használat ellen biztosított, ahol az öngyújtónak van egy teste és gyújtóeszköze, amely nyomásszabályozó elemet tartalmaz, és ismérve, hogy a nyomásszabályozó elem két lényegileg egymásra merőleges irányban van megvezetve, az első irány az öngyújtó testéhez viszonyítva hosszanti, míg a második irány ugyanezen testhez viszonyítva keresztirányú, továbbá a nyomásszabályozó elem el van látva ütközőfelülettel, ami merőlegesen átellenes a test ütközőfelületével, amely egy darabból van kialakítva az öngyújtó testével, továbbá a nyomásszabályozó elem keresztirányban mozgathatóan van kialakítva, végül rugalmas elemei vannak, továbbá vannak a nyomásszabályozó elemnek hosszanti irányban nyugalmi helyzetébe való visszatérítését végző eszközei.

A találmány szerinti megoldással az ütközőfelületnek és az öngyújtótest ütközőfelüleinek, valamint azok egymáshoz viszonyított helyzetének köszönhetően nem lehetséges a nyomásszabályozó elem hosszanti irányban való elmozdítása normál vagy nyugalmi helyzetéből. Ezért szükség van arra, hogy a nyomásszabályozó elemet keresztirányban elmozdítsuk, mielőtt hosszanti irányban mozgatnánk el. Ez a keresztirányú elmozdulás lehetővé teszi az ütközőfelület és az öngyújtótest ütközőfelületének inaktívvá tételét. Az öngyújtó gyújtószerkezetének működtetéséhez a használó személynek csak egy ujját kell ráhelyeznie a nyomásszabályozó elem felső homlokfelületére, hogy azt el tudja tolni keresztirányban (ezt a mozgást vagy a súrlódás, vagy a nyomásszabályozó elem alkalmas kialakítása teszi lehetővé), majd el kell tolnia a nyomásszabályozó elemet hosszanti irányban. Ezért elegendő, ha a nyomásszabályozó elemnek csak ugyanazon szakaszát működtesse az öngyújtó használatához.

Rugalmas elemek szolgálnak arra, hogy automatikusan visszatérítsék a nyomásszabályozó elemet nyugal2

HU 219 799 Β mi helyzetébe. Az olyan eszközök, amelyek visszatérítik a nyomásszabályozó elemet hosszanti irányban a nyugalmi helyzetébe, már ismeretesek, és hosszabb idő óta használatosak a nyomásszabályozóval működtethető öngyújtóknál.

Ezek a rugalmas elemek előnyösen hatnak a nyomásszabályozó elemre azon az oldalán, amely átellenben van az ütközőfelületet hordozó oldallal.

A találmány számos kiviteli alakban javasolja a rugalmas elem kialakítását, amely visszatéríti a nyomásszabályozó elemet keresztirányban a nyugalmi helyzetébe. Az első kiviteli alaknál az említett rugalmas elem egy rugalmas nyelvszerű elem, amely az öngyújtó testének hosszanti irányában helyezkedik el, és amely keresztirányban deformálható a nyomásszabályozó elem keresztirányban való elmozdításával. A nyelvszerű elem egy darabból van a nyomásszabályozó elemmel.

Egy másik kiviteli alaknál a rugalmas elem egy rugalmas nyelvszerű elem, amely lényegileg az öngyújtó hosszanti irányában helyezkedik el, a nyomásszabályozó elem mozgására keresztirányban deformálható, és egy darabból van az elektródahordozóval. Előnyös módon ez a rugalmas nyelvszerű elem, amely az elektródahordozóra van szerelve, eltávolodik ettől az elektródahordozótól, és attól felfelé mozog. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a nyelvszerű elem nyugalomban legyen, amikor a nyomásszabályozó elem nyugalmi helyzetben van és amikor annak mozgáspályája végénél van. Ezért a nyelvszerű elem csak akkor kényszerül mozgásra, amikor a nyomásszabályozó elem elmozdul, és egy közbenső helyzetben helyezkedik el.

Egy piezoelektromos gyújtóval ellátott előnyös kiviteli alaknál a rugalmas elem egy fémszalag, amely lényegileg U alakú és az öngyújtó testének részét képező falszakasz hordozza, továbbá úgy van elhelyezve, hogy közel párhuzamos a nyomásszabályozó elem falával, egyik szára a nyomásszabályozó elem falának támaszkodik és rugalmasan deformálható, másik szára pedig a végén be van hajlítva, és elektródaként működik. A piezoelektromos gyújtószerkezet legalább egy olyan szakasszal rendelkezik, amely vezető anyagból készült úgy, hogy elektromos kontaktust tud létesíteni a rugalmas szalaggal, a nyomásszabályozó elem hosszanti mozgáspályájának egyik végénél.

Ennél az utóbbi kiviteli alaknál a rugalmas elem sem a nyomásszabályozó elemmel, sem az öngyújtó testével nem érintkezik, és tartalmaz egy önálló alkatrészt, amely pontosan úgy működik, mint egy elektróda.

A találmány javasolja az ütközőfelület és az öngyújtótest ütközőfelületének kivitelezési formáját. így az első változatnál az ütköző homlokfelülete a nyomásszabályozó elem vállaként van megvalósítva. Az öngyújtótest ütközőfelülete viszont egy váll, amely az öngyújtó testének falszakaszaként van kialakítva, vagy az öngyújtó testének pereme szolgál ütközőfelületként.

Egy még további kiviteli alaknál az öngyújtótest ütközőfelülete egy borda teteje, amely lényegileg hosszanti irányban helyezkedik el és a nyomásszabályozó elem egy nyúlvánnyal van ellátva az említett bordával párhuzamosan, amelynek magassága olyan, hogy amikor a nyomásszabályozó elem keresztirányban mozdul el a nyugalmi helyzetéből, akkor nem ütközik neki az említett bordának, továbbá úgy van elhelyezve, hogy amikor a nyomásszabályozó elemet nyugalmi helyzetéből hosszanti irányban mozdítjuk el, akkor a falszakasz belső felülete, amely kiemelkedést alkot, elcsúszik az említett bordaelem mentén.

Ezen utóbbi változatnál ahelyett, hogy a nyomásszabályozó elemet először keresztirányban mozgatnánk, először hosszanti irányban mozdítjuk el, akkor ezáltal reteszelt helyzetben van és ezért szükség van arra, hogy visszaengedjük a nyugalmi helyzetébe, hogy az öngyújtót használni lehessen. így, akárcsak a találmány szerinti öngyújtó többi kiviteli alakjánál, a nyomásszabályozó elem csak akkor képes meggyújtani az öngyújtót, ha a nyomásszabályozó elem említett elmozdítási sorrendjét helyesen valósítjuk meg.

A bordaelem lehet egy, az öngyújtó testéhez kapcsolt elem, vagy lehet egy olyan bordaelem, amely az öngyújtó testén van kialakítva, például az öngyújtótest falaként.

Ezeknél a kiviteli változatoknál a nyomásszabályozó elem hosszanti megvezetése előnyösen egy bordarendszerrel valósítható meg, amelynél mindegyik borda egy horonnyal van társítva, ahol a nyomásszabályozó elem két bordaelemmel van ellátva, az öngyújtótest pedig két megfelelő horonnyal rendelkezik, amely hornyok a bordaelemek alatt végződnek, amikor a nyomásszabályozó elem nyugalmi helyzetében van és keresztirányban el van tolva ezekhez viszonyítva úgy, hogy a bordák kapcsolódnak a hornyokkal, amikor a nyomásszabályozó elem már elmozdult keresztirányban és megkezdi hosszanti mozgáspályáját.

Természetesen a hornyokat kialakíthatjuk a nyomásszabályozó elemen, a bordaelemek pedig elhelyezkedhetnek az öngyújtótesten. Ezért ugyanaz a viszonylagos elmozdulás adódik a bordaelemek és a hornyok között, és a bordaelemek a nyomásszabályozó elem nyugalmi helyzetében a hornyok alatt helyezkednek el.

A találmányt a továbbiakban részletesebben ismertetjük a csatolt vázlatos rajzok segítségével, amelyek nem korlátozó jelleggel bemutatják a találmány szerinti öngyújtó több előnyös kiviteli alakját.

A rajzokon:

az 1-3. ábrák az első kiviteli alakot részleges hosszmetszetben mutatják, éspedig az öngyújtó meggyújtásának három különböző fázisában;

a 4-7. ábrákon egy második kiviteli alak látható részleges hosszmetszetben, az öngyújtó meggyújtását szabályzó eszköz különböző helyzeteiben;

a 8-10. ábrákon egy harmadik kiviteli alakot mutatunk be három, egymást követő működési helyzetben;

a 11-13. ábráinkon egy negyedik kiviteli alak látható, hasonlóan hosszanti részmetszetben; a 14-16. ábrákon az 1. ábra A-A vonala mentén vett metszete látható, azonban egy ötödik kiviteli alaknak megfelelően; végül

HU 219 799 Β a 17-19. ábrákon egy hatodik kiviteli alakot mutatunk be, részleges hosszmetszetben.

A csatolt rajzok ábráin a találmány szerinti gázöngyújtó különféle kiviteli alakjainak részletei láthatók. Az ilyen öngyújtónak 2 teste van, ami a folyékony petróleumgáz tüzelőanyagot befogadó tartály szerepét tölti be.

A felső részen az említett tartály el van látva 4 égővel, amely nyitott helyzetében a gázt kibocsátó szeleppel rendelkezik. Egy 6 emelőkar, amely egy keresztirányú 8 tengely körül elfordíthatóan van szerelve, a 4 égő szelepének nyitását és zárását szabályozza. Egy védő 10 burkolóelem védi a 4 égő felső részét a szél ellen, lehetővé téve így a láng létrehozását.

A bemutatott különféle kiviteli alakoknál az egyik egy piezoelektromos típusú gyújtószerkezettel rendelkezik. Ez a szerkezet ismert módon tartalmaz egy 12 felső szakaszt, amely a 14 alsó rész irányában mozgatható egy visszatérítő rugó erejével szemben. Ez a visszatérítő rugó az ábrákon nincs feltüntetve. Egy második 16 rugó a 14 alsó rész és az öngyújtó 2 teste között van elhelyezve és hosszanti irányban működik (1. ábra).

Ezenkívül két elektróda is van. Az első 18 elektróda a 4 égő felső része, a második 20 elektróda pedig egy 22 elektródahordozóra van szerelve, az első 18 elektróda közelében. Az említett 22 elektródahordozó ismert szerkezeti kialakítású és hagyományos módon van felszerelve.

Az öngyújtót működtető elem egy 24 nyomásszabályozó elem, amely átlapolja a gyújtószerkezet mozgó 12 felső szakaszát. Ezt a 24 nyomásszabályozó, vezérlő elemet az öngyújtó 2 testéhez viszonyítva az öngyújtót használó személy mozgatja.

Amikor az öngyújtót használó személy nyomást fejt ki a 24 nyomásszabályozó elemre, akkor ez a 14 alsó résznek a 16 rugóval szembeni elmozdulását idézi elő, ugyanakkor a mobil 12 felső szakasz mozgását is kiváltja az említett 14 alsó rész felé. A 14 alsó rész mozgása által először a 4 égővel egyesített szelep nyit és létrejön egy elektromos érintkezés a 18 első elektródával, miközben a mobil 12 felső szakasznak a 14 alsó rész felé való mozgásával szikra jön létre.

A mechanizmus mozgatható 12 felső szakasza tartalmaz még egy üllő alakú részt azon oldalán, amely a nyomásszabályozó elem felé van fordulva, azaz a felső homlokoldalán. Ez a 25 üllő alakú elem vezető anyagból készül, például az alumíniummal, magnéziummal és rézzel ötvözött cinkből. Amikor a 24 nyomásszabályozó elem, és ebből adódóan a gyújtószerkezet mozgó 12 felső szakasza elmozdul hosszanti irányban és elérkezik mozgáspályájának végéhez, akkor a üllő alakú elem elektromos érintkezést hoz létre a 20 elektróda és a gyújtószerkezet között.

A 24 nyomásszabályozó elem hosszanti mozgásának lehetővé tételéhez annak a 22 elektródahordozóval szemben lévő felülete egy horonnyal van ellátva, amely hosszanti irányban helyezkedik el és a 20 második elektróda végéhez vezet. így amikor a 24 nyomásszabályozó elem mozog, akkor a 20 elektróda el tud csúszni az említett horonyban, a 24 nyomásszabályozóhoz viszonyítva.

Az 1-3. ábrákon a találmány szerinti öngyújtó első kiviteli alakját látjuk. A 24 nyomásszabályozó elem az

1. ábrán normál, azaz működésen kívüli helyzetben van, amikor az öngyújtó használója nem fejt ki nyomást a 24 nyomásszabályozó elemre.

A 24 nyomásszabályozó elemnek van egy 26 felső homloklapja, amelyre az öngyújtó használója nyomást gyakorolhat. Ez a 26 felső homloklap, amely a rajz síkjára merőleges, két párhuzamos, a rajz síkjába eső 28 oldalfalat hordoz, melyek egyike ezen sík előtt, másika pedig ezen sík mögött van. Egy 30 falelem húzódik hosszanti irányban a két 28 oldalfal között, és csatlakozik a 26 felső homloklaphoz. A szóban forgó gyújtószerkezet 12 felső szakasza az említett falak között helyezkedik el.

A 30 falelem a 4 égő felé forduló felületén 32 vállal van ellátva. Ezen a 30 falelem felőli részen 22 elektródahordozó található, amely az öngyújtó 2 testéhez van erősítve. Ez az utóbbi tartalmaz egy 34 bordaelemet, amely a 22 elektródahordozó mentén helyezkedik el, azonban a 22 elektródahordozónak nem a teljes magasságában. A 34 bordaelem a 32 váll felé van fordulva, úgyhogy együttesen ütközőfelületeket alkotnak, ami behatárolja a 24 nyomásszabályozó elem hosszanti irányú mozgását (36 nyíl).

A 34 bordaelem egyesített részét alkothatja az öngyújtó 2 testének, de helyettesíthető a 32 vállal szemben lévő 22 elektródahordozóval egy szintben alkalmazott vállal.

Ahhoz, hogy a 24 nyomásszabályozó elem hatást gyakorolhasson a gyújtószerkezetre, az szükséges, hogy a 30 falelemet elkülönítsük a 22 elektródahordozótól.

A 24 nyomásszabályozó elem ezután az öngyújtó 2 testéhez viszonyítva keresztirányban mozdul el, amint ezt a 2. ábrán látható 38 nyíl érzékelteti. A 24 nyomásszabályozó elem 26 felső homloklapján, a 22 elektródahordozóval szemben lévő peremen egy 27 domborulat van kialakítva, ami a működtetőmozgatást megkönnyíti, mivel mintegy ütközőként szolgál az öngyújtót használó személy ujja részére.

Ezen mozgatást a 40 nyelvszerű elem rugalmassági erejével szemben végezzük. Az utóbbi lényegileg párhuzamosan helyezkedik el a 24 nyomásszabályozó elem 30 falelemével és a két 28 oldalfal között található, csatlakozva a 26 felső homloklaphoz. A 40 nyelvszerű elem szabad vége az öngyújtó 42 belső homlokán fekszik fel.

Amikor a 24 nyomásszabályozó elem a 2. ábrán bemutatott helyzetben van, akkor a 3. ábrán 36 nyíllal érzékeltetett irányban mozoghat, és hatást fejt ki a gyújtószerkezetre. Amikor az öngyújtót használó személy felengedi a 24 nyomásszabályozó elemet, az automatikusan visszatér az 1. ábrán látható helyzetébe a visszatérítő 16 rugó, valamint egy nem ábrázolt rugó hatására, mely utóbbi a gyújtószerkezet 12 felső szakasza, valamint 14 alsó része között helyezkedik el, továbbá a 40 nyelvszerű elem által.

A 24 nyomásszabályozó elemet az öngyújtó 2 testéhez viszonyítva két irányban (36 és 38 nyíl) vezeti egyebek között a 30 falelem és a 40 nyelvszerű elem. A hosz4

HU 219 799 Β szanti irányú vezetéshez (36 nyíl) bordaelemek rendszere szolgál, melyeknek mindegyike horonnyal van társítva. Az ilyen rendszer a már ismert technika állása szerinti öngyújtóknál is létezik. A 24 nyomásszabályozó elem el van látva két hosszanti irányú bordaelemmel, az öngyújtó 2 teste pedig ezeknek megfelelő két horonnyal rendelkezik. A találmány szerinti öngyújtónál a hornyok a 24 nyomásszabályozó elem bordaelemei alatt végződnek, amikor a 24 nyomásszabályozó elem működésen kívüli helyzetben van, és ekkor a bordaelemek a hornyokhoz viszonyítottan eltolt helyzetben vannak. A hornyok a bordaelemekkel csak akkor működnek együtt, ha a 24 nyomásszabályozó elem már elmozdult keresztirányban (38 nyíl).

A 4-7. ábrákon a találmány szerinti öngyújtó második kiviteli alakja látható.

Ennél a kiviteli alaknál van egy 24 nyomásszabályozó elem, amely tartalmaz egy 26 felső homloklapot, két 28 oldalfalat és egy 40 nyelvszerű elemet. Az első kiviteli alakkal szemben az eltérés az ütközőfelületeknél mutatkozik.

Egy 44 bordaelem körülbelül párhuzamosan halad az öngyújtó 2 testének tengelyével, éspedig a gyújtószerkezet és a 4 égő között. Nyugalmi, azaz működésen kívüli helyzetben (4. ábra) egy adott távköz választja el a 44 bordaelem tetejét a 24 nyomásszabályozó elem 26 felső homloklapjától. Az utóbbi tartalmaz egy 46 kiemelkedést alkotó falat, amely a két 28 oldalfal között nyúlik el és a 26 felső homloklap alatt van kialakítva. A 46 kiemelkedés magassága kisebb, mint a 44 bordaelem tetejét a 26 felső homloklaptól elválasztó távköz. A 46 kiemelkedés párhuzamosan helyezkedik el a 44 bordaelemmel, mindemellett eltolható a 44 bordaelemhez képest a 4 égő irányában. Az eltolás lényegileg megfelel a 44 bordaelem szélességének.

Az 5. ábra bemutatja a 24 nyomásszabályozó elemet abban a helyzetében, amikor a 4. ábrán látható normál helyzetből hosszanti irányban (36 nyíl) van elmozdítva. A 44 bordaelem teteje ekkor érintkezésbe kerül a 24 nyomásszabályozó elem 26 felső homloklapjával. Emiatt nem lehetséges a 24 nyomásszabályozó elem mozgatásának folytatása a 36 nyíl irányában, miáltal meg van akadályozva a gyújtószerkezet működtetése. A láng létrehozásához szükséges, hogy a 24 nyomásszabályozó elemet elengedjük, amely így automatikusan visszatér a normál, működésen kívüli helyzetébe (4. ábra), majd elmozdítjuk azt a 38 nyíl irányában úgy, hogy a 46 kiemelkedést végigvisszük a 44 bordaelem mentén és végül megnyomjuk a 36 nyíl irányában, hogy a 24 nyomásszabályozó elemet hosszanti irányban mozgassuk és így működtessük a gyújtómechanizmust (7. ábra). A 24 nyomásszabályozó elem felengedése után az automatikusan visszatér normál helyzetébe (4. ábra), a visszatérítő rugó és a 40 nyelvszerű elem hatására.

A találmány szerinti öngyújtó harmadik kiviteli alakja a 8., 10. ábrákon látható. Ez tartalmaz egy 24 nyomásszabályozó elemet, amely a már ismertetett módon 26 felső homloklappal és két 28 oldalfallal rendelkezik. Ez a 24 nyomásszabályozó elem ezenkívül el van látva két 48 és 50 falszakasszal, melyek hosszanti irányban helyezkednek el a 26 felső homloklaphoz csatlakozó két 28 oldalfal között. Az első 48 falszakasz a 4 égő és a 22 elektródahordozó mellett van elhelyezve, a második 50 falszakasz pedig lényegileg párhuzamos vele és az átellenes oldalon található.

Az 50 falszakasz az öngyújtó 2 testének külső falán, egy nyúlványban van. A 2 testtel egy szintben van egy 52 váll, és a nyúlvány ezen 52 vállon túlnyúlva bejut az öngyújtó 2 testének belsejébe. Az 52 váll ezáltal egy ütközőt formál, az öngyújtó 2 testének pereme pedig egy ellenütközőt alkot, így megakadályozva a 24 nyomásszabályozó elem elmozgását a 36 nyíl irányában, a nyugalmi helyzetéből (8. ábra).

A 48 falszakasz párhuzamos az öngyújtó 22 elektródahordozójával és azzal szemtől szemben helyezkedik el. Egy rugalmas 54 fémszalag szétterpesztetten rá van helyezve a 22 elektródahordozóra. A 24 nyomásszabályozó elem oldalától az 54 fémszalag, amely általában fordított U alakú, a 48 falszakasznak támaszkodik. A 4 égő oldalán az 54 fémszalag a 22 elektródahordozón nyugszik és a vége a 4 égő irányában el van görbítve. Ez a vég alkotja a másik 20 elektródát.

Ennek az öngyújtónak a működtetése hasonló az előző két kiviteli alakéhoz. A nyugalmi, azaz működésen kívüli helyzetből (8. ábra) egy 52 vállat egy, az ellenütközőjéhez viszonyítottan inaktív helyzetbe kell hozni azáltal, hogy a 24 nyomásszabályozó elemet keresztirányban elmozdítjuk az 56 nyíl által érzékeltetett irányban, azaz a 4 égő felé. Ez a mozgatás a rugalmas 54 fémszalag deformációja által kifejtett erővel szemben történik. Amikor a 24 nyomásszabályozó elem inaktív helyzetben van, akkor lefelé kell elmozdítani (36 nyíl) a gyújtószerkezet működtetéséhez. Ennek a folyamatnak végén a 25 üllő alakú elem érintkezésbe jut a rugalmas 54 fémszalaggal, miáltal a 20 elektróda a szükséges potenciálon van.

A 24 nyomásszabályozó elem az elengedésekor, amikor a nyugalmi helyzetéből elmozdult, automatikusan visszatér a nyugalmi helyzetébe (8. ábra) a visszatérítő rugók, valamint a rugalmas 54 fémszalag hatására.

A 11-13. ábrákon a negyedik kiviteli alak látható. Ennél a 24 nyomásszabályozó elem ugyanúgy tartalmaz egy 26 felső homloklapot és két 28 oldalfalat, mint az előzőekben szereplő három kiviteli alaknál, továbbá egy 52 vállal kialakított 50 falszakaszt, amely az öngyújtó 2 testének peremével kombináltan működik ugyanúgy, mint a harmadik kiviteli alaknál (8-10. ábrák).

A 24 nyomásszabályozó elem a 22 elektródahordozó felé eső oldalán rendelkezik egy 58 nyelvszerű elemmel, amely a közepén el van látva egy horonnyal, ami lehetővé teszi a második 20 elektróda áthaladását, amint ezt a leírás elején ismertettük. Ez az 58 nyelvszerű elem lényegileg párhuzamos az 50 falszakasszal és a 24 nyomásszabályozó elem 26 felső homloklapjához van csatlakoztatva. Hosszanti irányban helyezkedik el, és az öngyújtó 22 elektródahordozójának nyomódik.

Az öngyújtó működése hasonló a 8-10. ábrákkal kapcsolatban ismertetettel. Itt a rugalmas 54 fémszalag funkciói, nevezetesen a 24 nyomásszabályozó elem

HU 219 799 Β visszatérítése a normál helyzetébe (11. ábra), valamint elektródaként! szerepe el van választva. A 20 elektróda a 22 elektródahordozóba van beszerelve úgy, hogy az villába fogja. A 36 nyíl irányában történő mozgással a 20 elektróda a rugalmas 58 nyelvszerű elem ezen célra kialakított hornyához viszonyítva elcsúszik. Amikor a 24 nyomásszabályozó elem az alsó helyzetében, azaz lenyomva van, akkor a gyújtószerkezet és a 20 elektróda közötti elektromos érintkezés a 25 üllő alakú elem útjánjön létre.

Amint a többi kiviteli alaknál, itt is szükséges egy keresztirányú mozgás létesítése (56 nyíl a 12. ábrán) ahhoz, hogy elégünk egy olyan helyzetet, amelyben a 24 nyomásszabályozó elem és az öngyújtó 2 testének ütközőfelületei inaktívak, mielőtt a 24 nyomásszabályozó elem hosszanti mozgása (36 nyíl a 13. ábrán) megtörténik, hogy képes legyen a gyújtószerkezet működtetésére.

A 14-16. ábrákon látható ötödik kiviteli alak ugyancsak tartalmaz egy 24 nyomásszabályozó elemet 26 felső homloklappal. A 14-16. ábrákon látható részmetszet nem ugyanolyan, mint az eddigi ábrákon látottak. Ez ugyanis az 1. ábra A-A metszésvonala mentén van véve. A 14. ábra a normál vagy nyugalmi helyzetet mutatja.

A 4 égő oldalán, valamint az átellenes oldalán lévő falszakaszok nem láthatók, mivel ezek nem rendelkeznek különös szereppel a jelen találmány meghatározásában.

Az oldalsó falak hasonló elemek a már az előzőekben ismertetett ábrákon láthatókkal. A 14-16. ábrák bal felén elhelyezkedő falszakasz hasonló a 8-13. ábrákon lévő 50 falszakaszhoz. Ezt itt 51 hivatkozási jellel láttuk el, a vállhoz pedig 53 hivatkozási jel kapcsolódik. Ez az 53 váll az öngyújtó 2 testének peremével kombináltan működik, hasonló módon, mint a harmadik és negyedik kiviteli alaknál található 52 vállak.

Egy második oldalfal, amely a 14-16. ábrák jobb oldalán helyezkedik el, hasonló az 1-7. ábrákon látható 40 nyelvszerű elemhez, az öngyújtó testének 42 belső homlokán.

Ahhoz, hogy a gyújtószerkezetet nyugalmi helyzetéből (14. ábra) kimozdítva működtessük az szükséges, hogy az 53 váll ütköző homlokfelülete inaktív helyzetben legyen az öngyújtó testének pereméhez képest. Ezután a 24 nyomásszabályozó elemet először keresztirányban jobb felé mozdítjuk, amint az ábrákon látható, vagyis a 15. ábrán 60 nyíllal érzékeltetett irányba. Ezt a mozgást a rugalmas 41 nyelvszerű elem deformálásával hozzuk létre, amely azután erőt fejt ki a 24 nyomásszabályozó elemre, ez pedig vissza akarja vinni azt a nyugalmi helyzetébe. Amint ez az inaktív helyzet létrejött, a 24 nyomásszabályozó elem úgy mozgatható, hogy hatást gyakoroljon a gyújtószerkezetre (16. ábra).

Amint az előzőekben már ismertetett kiviteli alakoknál is, a 24 nyomásszabályozó elem automatikusan viszszatér nyugalmi helyzetébe (14. ábra), amikor nem hat rá működtetőerő, éspedig a visszatérítő rugónak és a 41 nyelvszerű elemnek köszönhetően.

A 17-19. ábrákon az utolsó kiviteli alakot látjuk, amely az előzőleg bemutatott kiviteli alakoktól abban tér el, hogy a rugalmas elemek, amelyek visszatérítenek egy ütközőfelületet szemtől szembeni helyzetbe egy ellenütköző felülettel, tartalmaznak egy 62 nyelvszerű elemet, amely rugalmasan deformálható és egy darabból van a 22 elektródahordozóval. A 62 nyelvszerű elem nincsen összeszorítva, amikor a 24 nyomásszabályozó elem a 19. ábrán látható helyzetében van, és a 4 égővel egyesített szelepet nyitja.

A 24 nyomásszabályozó elem hasonló ahhoz a nyomásszabályozó elemhez, amelyet a 8-10. ábrákon láttunk. Ennél a kiviteli alaknál a rugózó 54 fémszalagot egy 20 elektróda, amely a 22 elektródahordozóra van szerelve, továbbá egy 62 nyelvszerű elem helyettesíti. Ez a 62 nyelvszerű elem elkülönül a 22 elektródahordozótól, attól felfelé haladó irányban válva el. A 24 nyomásszabályozó elem (17. és 18. ábra) 48 falszakasznak támaszkodik. A 62 nyelvszerű elem kialakítható a 22 elektródahordozó részeként, vagy hozzáerősíthető ezen 22 elektródahordozóhoz, de alternatívaként külön, független alkatrészként is alkalmazható. Önálló alkatrészként a 62 nyelvszerű elem egy laprugó vagy spirálrugó alakú, avagy egyéb megfelelő rugóforma lehet, szabadon elhelyezve a 22 elektródahordozó és a 24 nyomásszabályozó elem között. Ha a 62 nyelvszerű elem ilyen különálló alkatrészként van kialakítva, akkor egy megfelelő vezetőhoronnyal tartható meg a helyzetében, amely vezetőhorony vagy a 22 elektródahordozón vagy a 24 nyomásszabályozó elem valamelyik alkalmas részén lehet elrendezve.

Ez a kiviteli alak a 4-7. ábrákon látható kiviteli alakhoz hasonló változatot tartalmaz. A 24 nyomásszabályozó elem 50 falszakasza 52 vállat tartalmaz, valamint van egy 64 nyúlványa, amely hosszirányban lefelé teljed. Ily módon ezen 52 falszakasz szabad vége U alakú. Ezen U alak két szára között elhelyezkedő tér nyugalmi állapotban az öngyújtó 2 testének 66 peremével szemben van, azonban a nyugalmi helyzetből a 24 nyomásszabályozó elem keresztirányban elmozdítható anélkül, hogy a 64 nyúlvány akadályt képezne. így, ha az öngyújtót használjuk, a 24 nyomásszabályozó elem először hosszanti irányban mozog, és nem lehetséges további keresztirányú mozgása anélkül, hogy áthaladna egy kezdeti nyugalmi helyzeten.

Valamennyi ismertetett kiviteli alaknál láthatjuk, hogy a gyújtószerkezet működtetése két mozgásnak folyamatos kombinációját kívánja meg, ami egy gyermek számára rendkívül nehéz. Ezzel szemben egy felnőtt személy az öngyújtót meglehetősen könnyen tudja használni, éspedig azáltal, hogy csupán a 24 nyomásszabályozó elem felső homloklapjára nyomást gyakorol. A használó személy ujja és a 24 nyomásszabályozó elem 26 felső homloklapja közötti súrlódásnak vagy a 24 nyomásszabályozó elem alkalmas formájának köszönhetően azt keresztirányban lehet mozgatni majd anélkül, hogy a használó az ujját elmozdítaná a 24 nyomásszabályozó elemhez képest, a használó személy megnyomja azt az öngyújtó működtetéséhez.

Természetesen a találmány nincs az előzőekben példaként ismertetett kiviteli alakokra korlátozva, hanem kiteljed valamennyi változatra az oltalmi körön belül.

HU 219 799 Β így például a találmány szerinti öngyújtó nem szükségképpen kell, hogy rendelkezzen piezoelektromos gyújtószerkezettel. Az öngyújtó tartalmazhat egy mechanikus típusú gyújtószerkezetet tűzkővel és recézett kerékkel. A recézett kerék forgatása egy 24 nyomásszabályozó elemre gyakorolt lenyomással hozható létre.

A példaképpeni kiviteli alakoknál azok a rugalmas eszközök, amelyek biztosítják a 24 nyomásszabályozó elem visszatérését keresztirányban a nyugalmi helyzetébe, egyesítve vannak az öngyújtó egyik alkatelemével, mint maga a 24 nyomásszabályozó elem, vagy az öngyújtó 2 teste, vagy egyik 18,20 elektróda. Ezek előnyös kiviteli alakok, jóllehet a rugalmas eszköz könnyen lehet egy önálló rész, mint például egy spirálrugó anélkül, hogy ezzel kilépnénk a találmány oltalmi köréből.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Öngyújtó nyomásszabályozó elemmel (24) működtetve, amely hosszanti irányban mozgathatóan van kialakítva és gyermekek általi használat ellen biztosított, ahol az öngyújtónak van egy teste (2) és gyújtóeszköze, amely nyomásszabályozó elemet (24) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó elem (24) két lényegileg egymásra merőleges irányban van megvezetve, az első irány az öngyújtó testéhez (2) viszonyítva hosszanti, míg a második irány ugyanezen testhez (2) viszonyítva keresztirányú, továbbá a nyomásszabályozó elem (24) el van látva ütközőfelülettel, ami merőlegesen átellenes a test (2) ütközőfelületével, amely egy darabból van kialakítva az öngyújtó testével (2), továbbá a nyomásszabályozó elem (24) keresztirányban mozgathatóan van kialakítva, továbbá rugalmas elemei vannak, valamint vannak a nyomásszabályozó elemnek (24) hosszanti irányban nyugalmi helyzetébe való visszatérítését végző eszközei.
2. Az 1. igénypont szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy rugalmas elemek hatnak a nyomásszabályozó elem (24) azon oldalára, amely szemben van az ütközőfelületet hordozó oldallal.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elem egy rugalmas nyelvszerű elem (40,41, 58), amely az öngyújtó testének (2) lényegileg hosszanti irányában van elhelyezve, és a nyomásszabáloyzó elem (24) keresztirányú mozgása által deformálhatóan van kialakítva.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy piezoelektromos gyújtószerkezettel van ellátva; a rugalmas elem egy fémszalag (54), amely lényegében U alakú és az öngyújtó testének (2) részét képező falhoz (22) van kapcsolva, és a nyomásszabályozó elem (24) falszakaszával (48) közel párhuzamosan van elhelyezve, továbbá hogy a fémszalag (54) egyik, rugalmasan deformálható szára nekitámaszkodik a nyomásszabályozó elem (24) falának, míg a másik szára a végénél meg van görbítve és elektródaként (20) van kialakítva, végül hogy a piezoelektromos gyújtószerkezetnek legalább egy része vezető anyagból van, és elektromos összekötést hoz létre a nyomásszabályozó elem (24) hosszanti irányú végénél lévő rugalmas fémszalaggal (54).
5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy a rugalmas elem egy rugalmas nyelvszerű elem (62), amely az öngyújtó hosszanti irányában van elhelyezve és a nyomásszabályozó elem (24) mozgására keresztirányban deformálhatóan van kialakítva, továbbá egy darabból vagy egyesített módon van kialakítva egy elektródahordozóval (22).
6. Az 5. igénypont szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy az elektródahordozóra (22) szerelt rugalmas nyelvszerű elem (62) az elektródahordozótól (22) eltávolodva felfelé elmozdulóan van kialakítva.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó elem (24) ütköző homlokfelülete egy vállal (32, 52, 53) van kialakítva.
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy az öngyújtótest (2) ütközőfelületét egy bordaelem (44) vagy perem (66) teteje képezi, amely lényegileg a test (2) hosszanti irányában helyezkedik el; a nyomásszabályozó elem (24) tartalmaz egy falszakaszt, amely kiemelkedést (46) vagy nyúlványt (64) alkot, a bordaelemmel (44) vagy peremmel (66) párhuzamos és olyan a magassága, hogy a nyomásszabályozó elem (24) keresztirányban, a nyugalmi helyzetéből eltávolodva ne ütközhessen a bordaelembe (44) vagy a perembe (66), és a nyomásszabályozó elem (24) nyugalmi helyzetből történő hosszanti irányú kimozdulásakor a falelemnek (30) egy kiemelkedést alkotó belső felülete a bordaelem (44) vagy perem (66) mentén elmozdulóan van kialakítva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti öngyújtó, azzal jellemezve, hogy a nyomásszabályozó elem (24) hosszanti vezetése bordák rendszerével van kialakítva, mely bordák mindegyike egy horonnyal van társítva, továbbá hogy a nyomásszabályozó elem (24) két bordaelemmel van ellátva, az öngyújtó teste (2) pedig ezeknek megfelelő két horonnyal rendelkezik, amely hornyok a bordaelemek alatt végződnek a nyomásszabályozó elem (24) nyugalmi helyzetében, és a bordaelemekhez képest keresztirányban eltoltak.

HU 219 799 Β

Int. Cl.⁷: F 23 Q 2/16 cő

HU 219 799 B

Int. Cl.⁷: F 23 Q 2/16

4. ÁBRA

HU 219 799 Β

Int. Cl7: F 23 Q 2/16

HU 219 799 Β

Int. Cl.⁷: F 23 Q 2/16