HU219784B - Címkeszalag - Google Patents

Abstract

Címkeszalag (C) címkézőberendezésekhez és -készülékekhez, amelyeknekegy, a kerületen elhelyezett és egymástól adott tengelyirányban mérttérközzel elhelyezett fogakból álló fogpárokkal ellátottszalagtovábbító lehúzóhengere van, a legalább kétrétegű címkeszalagot(C) egy szétválasztóhoz továbbító fogpárokat alkotó egyik fog alehúzóhenger egyik oldala felé, míg a másik fog a lehúzóhenger másikoldala felé nézően ferde kialakítású, és a címkeszalag (C) egyoldalélek (18, 19) által határolt, hosszirányú jellemző kiterjedésűhordozószalagból (W), valamint egy ehhez egy nyomásérzékenyragasztóréteg (21) segítségével leválasztható módon tapadó, egymáshozsorolt címkéket (L) tartalmazó címkesorból áll, a hordozószalagban (W)az oldalélektől (18, 19) meghatározott távolságra elhelyezkedő,keresztirányban egymással párosan elhelyezkedő továbbítónyílások (22,23) vannak kiképezve, amelyek két, hosszirányban elhelyezkedő,egymástól meghatározott távolságban futó sort (C1, C2) képeznek.Lényege, hogy a továbbítónyílásoknak (22, 23) a lehúzóhenger ferdefogaival kapcsolódó ferde továbbítófelületük (F1, F2) van, és a ferdetovábbítófelületek (F1, F2) a továbbítónyílások (22) egyik sorában(C1) a címkeszalag (C) egyik oldaléle (18) felé nézően, míg atovábbítónyílások (23) másik sorában (C2) a címkeszalag (C) másikoldaléle (19) felé nézően vannak ferdén elhelyezve, továbbá hogy atovábbítófelületek (F1, F2) ferdesége a hordozószalagnak (W) alehúzóhengeren keresztirányban központos nyomvonalterelését és ezzel aferde fogaknak a továbbítónyílásokkal (22, 23) való kapcsolódását adóértékre van megválasztva, és a továbbí- tónyílásokat (22, 23) ahordozószalag (W) anyagából képződő, szalaglehúzási irányban (A)hátrafelé néző füleket (42, 43) meghatározó bemetszések (35, 36, 38,39) alkotják. ŕ

Description

Címkeszalag (C) címkézőberendezésekhez és -készülékekhez, amelyeknek egy, a kerületen elhelyezett és egymástól adott tengelyirányban mért térközzel elhelyezett fogakból álló fogpárokkal ellátott szalagtovábbító lehúzóhengere van, a legalább kétrétegű címkeszalagot (C) egy szétválasztóhoz továbbító fogpárokat alkotó egyik fog a lehúzóhenger egyik oldala felé, míg a másik fog a lehúzóhenger másik oldala felé nézőén ferde kialakítású, és a címkeszalag (C) egy oldalélek (18,19) által határolt, hosszirányú jellemző kiterjedésű hordozószalagból (W), valamint egy ehhez egy nyomásérzékeny ragasztóréteg (21) segítségével leválasztható módon tapadó, egymáshoz sorolt címkéket (L) tartalmazó címkesorból áll, a hordozószalagban (W) az oldalélektől (18,19) meghatározott távolságra elhelyezkedő, keresztirányban egymással párosán elhelyezkedő továbbítónyílások (22,23) vannak kiképezve, amelyek két, hosszirányban elhelyezkedő, egymástól meghatározott távolságban futó sort «7

HU 219 784 B

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 219 784 Β (Cl, C2) képeznek. Lényege, hogy a továbbítónyílásoknak (22, 23) a lehúzóhenger ferde fogaival kapcsolódó ferde továbbítófelületük (FI, F2) van, és a ferde továbbítófelületek (FI, F2) a továbbítónyílások (22) egyik sorában (Cl) a címkeszalag (C) egyik oldalélé (18) felé nézőén, míg a továbbítónyílások (23) másik sorában (C2) a címkeszalag (C) másik oldalélé (19) felé nézőén vannak ferdén elhelyezve, továbbá hogy a továbbítófelületek (FI, F2) ferdesége a hordozószalagnak (W) a lehúzóhengeren keresztirányban központos nyomvonalterelését és ezzel a ferde fogaknak a továbbítónyílásokkal (22, 23) való kapcsolódását adó értékre van megválasztva, és a továbbítónyílásokat (22, 23) a hordozószalag (W) anyagából képződő, szalaglehúzási irányban (A) hátrafelé néző füleket (42, 43) meghatározó bemetszések (35, 36, 38, 39) alkotják.

A találmány tárgya címkeszalag címkézőberendezésekhez és -készülékekhez, amelyeknek egy, a kerületen elhelyezett és egymástól adott tengelyirányban mért térközzel elhelyezett fogakból álló fogpárokkal ellátott szalagtovábbító lehúzóhengere van, a legalább kétrétegű címkeszalagot egy szétválasztóhoz továbbító fogpárokat alkotó egyik fog a lehúzóhenger egyik oldala felé, míg a másik fog a lehúzóhenger másik oldala felé nézőén ferde kialakítású, és a címkeszalag egy oldalélek által határolt, hosszirányú jellemző kiterjedésű hordozószalagból, valamint egy ehhez egy nyomásérzékeny ragasztóréteg segítségével leválasztható módon tapadó, egymáshoz sorolt címkéket tartalmazó címkesorból áll, a hordozószalagban az oldalélektől meghatározott távolságra elhelyezkedő, keresztirányban egymással párosán elhelyezkedő továbbítónyílások vannak kiképezve, amelyek két, hosszirányban elhelyezkedő, egymástól meghatározott távolságban futó sort képeznek.

A technika állását a 3,611,929 számú, 3,783,083 számú, a 4,094,438 számú, a 4,116,747 számú, és a 4,260,656 számú US szabadalmak leírásaiból megismerhető publikált megoldások alkotják. A 4,261,656 számú US szabadalom leírásának részét képező rajz

1. ábrája illusztrálja a címkeszalag vagy annak hordozószalaga elszakadásának lehetőségét, ha a bemetszésekkel vagy hasítékokkal kialakított továbbítónyílásoknál létrejövő fülek a szalag továbbítási irányába néznek. Az ilyen helyzetű füleket előrenéző füleknek nevezzük. A 3,783,083 számú US szabadalmi leírás különösen 28. és a 29. ábráján bemutatott megoldásnál a bemetszések vagy hasítékok olyan füleket eredményeznek, amelyek hátrafelé néznek, és ezért ezeket hátranéző füleknek nevezzük. Hogy egy fül előrenéző vagy hátranéző-e, az annak a hajtásvonalnak a helyzetétől függ, amelynek mentén a fül felhaj lik, amikor egy fogazott lehúzóhenger foga menesztőkapcsolódásba kerül a továbbítónyílással. Ha a szalag haladási irányából szemlélve a fülnek bármelyik része a hajtásvonal előtt helyezkedik el, akkor a szóban forgó fül előrenéz. Ha a fülnek egy része a hajtásvonal mögött helyezkedik el, akkor ez a fül hátranéz. Ha egy fülnek nincs olyan része, mely a hajtásvonal előtt vagy mögött helyezkedik el, akkor ez a fül „semlegesnek” tekintendő. Például a 3,783,083 számú US szabadalom 1-9. ábráin szereplő megoldásnál a 32 hordozószalagnak két semleges (59 és 59’) füle van.

Miként az a technika állásának fenti ismertetéséből kitűnt, különböző erőfeszítések ismertek címkeszalagoknak egy címkézőberendezésben vagy -készülékben történő hosszirányú vagy továbbítási irányú mozgatásának tökéletesítésére. A gyakorlatban a címkézőberendezésnek vagy -készüléknek különböző oldalsó terelővezetékei vagy szélvezető felületei vannak, amelyek célja az, hogy megakadályozzák a címkeszalag keresztirányú vándorlását a készülékben. Az ismert címkeszalagok tipikusan olyan címkéket tartalmaznak, melyekre az árat és/vagy egyéb adatokat lehet rányomtatni. Tekintettel arra, hogy a címkék költsége a címkék méretétől függ, előnyös, ha a címke csak olyan nagy, hogy ráféljen a címkézőberendezés vagy -készülék által kinyomtatható összes adat. A helyes megvezetés nagyon fontos, különben az adatok egy része „lelóghat” a címkéről. A címkék hosszirányú és keresztirányú érzékelése fontos, mert a kinyomtatandó adatoknak a címke szélein belülre kell kerülniük. Különösen fontos a hosszirányú és a keresztirányú érzékelés az előnyomott információt, például az áruház nevét tartalmazó címkéknél, hiszen a címkézőkészülék által nyomtatott adatoknak nem szabad letakarniuk az előnyomott információkat. Az oldalsó vezetékek vagy az élterelők növelik a hordozószalag súrlódását. Emiatt nagyobb húzóerőt kell kifejteni a címkézőn áthaladó címke- vagy hordozószalagra. Ezenkívül az oldalvezetékeknél vagy az élterelő lemezeknél általában összegyűlik a ragasztóanyag vagy más hulladék, ami tovább növeli a súrlódást és emiatt lassulhat vagy akadozhat a címkézőberendezés vagy -készülék működése.

A találmány célja olyan címkeszalag kialakítása, amely mentes az ismert megoldások fenti hátrányaitól és hiányosságaitól, és amely főként járulékos oldalélvezető vagy -terelő elemek alkalmazásának szüksége nélkül is biztosítja a címkeszalag pontos, oldal-, illetve keresztirányú eltérésektől mentes nyomvonalvezetését.

A kitűzött célt a bevezető bekezdésben felsorolt ismert jegyekkel rendelkező olyan címkeszalag kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynél a találmány meghatározó és új jellemzői szerint a hordozószalagban kialakított továbbítónyílásoknak a lehúzóhenger ferde fogaival kapcsolódó ferde továbbítófelületük van, és a ferde továbbítófelületek a továbbítónyílások egyik sorában a címkeszalag egyik oldalélé felé nézőén, míg a továbbítónyílások másik sorában a címkeszalag másik oldalélé felé nézőén vannak ferdén elhelyezve, továbbá hogy a továbbítófelületek ferdesége a hordozószalagnak a lehúzóhengeren keresztirányban központos nyomvonalterelését és ezzel a ferde fogaknak a továbbító2

HU 219 784 Β nyílásokkal való kapcsolódását adó értékre van megválasztva, és a továbbítónyílásokat a hordozószalag anyagából képződő, szalaglehúzási irányban hátrafelé néző füleket meghatározó bemetszések alkotják.

A találmány szerinti címkeszalagnak előnyösen egyenes bemetszések által alkotott továbbítófelületei vannak. Egyes célszerű kivitelek esetében a továbbítófelületek hajtásélekként vannak kiképezve. Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti címkeszalag olyan kiviteli alakjai, amelyeknél az egyes füleket rendre két-két bemetszés alkotja, és ezek közül az egyik bemetszés a címkeszalag hosszirányában vagy keresztirányában helyezkedik el. Gyártástechnológiai szempontból előnyös, ha az egyes füleket legalább egy, a továbbítófelületig teijedő bemetszés, vagy legalább két egyenes bemetszés alkotja. Célszerűnek találtuk, ha az egyes sorokban a továbbítófelületek ferdeségének szöge előnyösen 20° és 55°, még előnyösebben 35° és 55° közötti értékre, különösen azonban 45°-ra van megválasztva.

A találmány szerinti címkeszalagon kialakított egyúttal központozzák is a hordozószalagot a lehúzóhengeren és ezáltal a címkézőberendezésben, illetve -készülékben. A továbbítónyílások úgy vannak kialakítva és elrendezve, hogy elősegítik a hordozószalagnak a címkézőgépben való központozását a hordozó szövetszalag haladása közben. A továbbítónyílásoknak ugyanis olyan továbbítófelületeik vannak, amelyekbe rendre beakaszkodhat a fogazott lehúzóhenger egy foga. Az egyes továbbítónyílás-párok továbbítófelületei szimmetrikusan ferde helyzetet foglalnak el a haladási irányhoz képest, és e ferdeségnek köszönhetően a továbbítófelületek a hordozószalag hosszirányú továbbítása mellett egyúttal központozzák keresztirányban a szalagot. A továbbítófelületek bemetszett élek vagy egy hajtásélek egyaránt lehetnek.

A találmány szerinti címkeszalag egyaránt alkalmazható mechanikus és elektronikus címkézőgépekhez, címkéket nyomtató és felragasztó címkézőgépekhez vagy olyanokhoz, amelyek csak felragasztják a címkéket.

A találmány szerinti címkeszalag könnyen gyártható és olcsó, továbbítónyílásai vannak a címkék hosszirányú továbbítására és a nyomtatófejbe való juttatására, amelyek egyben központosítják is a címkeszalagot keresztirányban a címkézőgépben. Kialakítása olyan, hogy a bemetszések ellenére nagymértékben megmarad a hordozószalag integritása. A hordozószalag integritása megszűnik ugyanis például abban az esetben, ha a hordozószalag továbbítónyílásainál lévő fülek előrenéznek, mert ez esetben a lehúzóhenger fogai könnyen beszakítják a hordozószalagot.

A továbbítónyílásoknak a hordozószalag megvezetésére való találmány szerinti alkalmazása különböző szélességű címkeszalagok nyomtatását és/vagy felragasztását teszi lehetővé ugyanazon címkézőgéppel. Rögzített szélvezetők alkalmazásának szüksége esetén ugyanis a címkézőberendezést vagy -eszközt nem lehet szélesebb címkékhez használni.

A találmány lényegét az alábbiakban kiviteli példák bemutatásával, a csatolt rajz ábráira hivatkozva ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra egy találmány szerinti címkeszalaggal dolgozó címkézőberendezés vázlatos oldalnézete, a

2. ábra a találmány szerinti címkeszalag egy első példaképpeni kiviteli alakjának egy kiragadott részletét felülnézetben bemutató vázlat, amelyen egyes címkék a hordozószalag jobb bemutathatósága érdekében az utóbbiról már le vannak választva, a

3. ábrán a 2. ábrán bejelölt 3-3 síkvonulat mentén vett metszet látható, a

4. ábra felülnézeti vázlaton érzékelteti a továbbítónyílásokat, valamint a hordozószalag mozgatása során a továbbítónyílásokra kifejtett erőket, az

5. ábrán perspektivikus nézetben láthatók a fogazott lehúzóhenger által a hordozószalag síkjából kihajtott fülek, a

6. ábrán az 5. ábra szerinti 6-6 sík mentén vett metszet látható, a

7. ábra az 1. ábrán bemutatott berendezés fogazott lehúzóhengerét mutatja be fölülnézetben, kiemelt részletként, a

8. ábra a 7. ábra szerinti 8-8 sík mentén vett részmetszet, amelyen a hordozószalag egy része is látható, a

9. ábra felülnézetben és kinagyítva mutatja be a hordozószalag egy, a fogazott lehúzóhenger fogaival éppen kapcsolódó részletét, a

10. ábra a 9. ábrán látható 10-10 sík mentén vett részmetszet, a

11. ábra a találmány szerinti címkeszalag egy második példaképpeni kiviteli alakjának egy kiragadott részletét felülnézetben bemutató vázlat, amelyen egyes címkék a hordozószalag jobb bemutathatósága érdekében az utóbbiról már le vannak választva, a

12. ábrán perspektivikus nézetben láthatók a fogazott lehúzóhenger által all. ábrán bemutatott példaképpeni címkeszalag hordozószalagjának síkjából kihajtott fülek, a

13. ábra a találmány szerinti címkeszalag egy harmadik példaképpeni kiviteli alakjának egy kiragadott részletét felülnézetben bemutató vázlat, amelyen egyes címkék a hordozószalag jobb bemutathatósága érdekében az utóbbiról már le vannak választva, a

14. ábra felülnézetben és kinagyítva mutatja be a

13. ábrán bemutatott példaképpeni címkeszalag hordozószalagjának egy, a fogazott lehúzóhenger fogaival éppen kapcsolódó részletét, míg a

15. ábrán a 14. ábra szerinti 15-15 sík mentén vett kiragadott részmetszet látható.

A csatolt rajz 1. és 2. ábráján látható egy példaképpeni találmány szerinti C címkeszalag, amely egy többek között a 4,116,747 számú US szabadalmi leírásban ismertetett, az 1. ábrán vázlatosan érzékeltetett címkézőberendezéssel feldolgozható, 20 központi magos R tekerccsé van fölcsévélve. Alternatív megoldás3

HU 219 784 Β ként a C címkeszalag 20 központi magot nem tartalmazó, egyszerűen saját magára föltekercselt R tekercsbe felcsévélt kivitelű is lehet.

A 2. ábrán látható a C címkeszalag egy hosszirányban elhelyezkedő W hordozószalagja, amelyhez leválasztható módon egy L címkékből álló címkesorozat tapad az L címkék aljára felvitt nyomásérzékeny 21 ragasztóréteg segítségével. A W hordozószalag egy előírt leválasztódási síkot meghatározó taszítóbevonattal van ellátva, ami azt eredményezi, hogy az L címkék leválasztásakor a 21 ragasztóréteg mindig az L címkék hátoldalán marad. A W hordozószalagon az L címkék geometriájához képest előre meghatározott, periodikusan ismétlődő helyzetekben 22 és 23 továbbítónyílások vannak kiképezve.

Az 1. ábrán a C címkeszalag éppen áthalad egy, az ismert címkézőberendezés címkézőpályájának nyomvonalán. A C címkeszalag az R tekercsről lefejtődve az A nyíl irányában áthalad egy 17 fékezőhenger alatt, majd egy 24 henger körül van terelve. Ezt követően a C címkeszalag egy 25 asztallemez mentén van terelve egy 26 szétválasztóhoz. Egy nyomtatóállomásban egy, a 25 asztallemezzel együttműködve elhelyezkedő 27 nyomtatófejjel az L címkék kívánt, illetve szükséges esetben megnyomtathatók. A nyomtatóállomás rendelkezik egy helyzetfelismerő és helyzetazonosító szerkezettel is, amellyel azonosítja a nyomtatandó L címkék mindenkori helyzetét. Az L címkék keresztirányú helyzetének felismerése különösen fontos, ha az egy vagy több sorban történő nyomtatás a W hordozószalagra annak 18 és 19 oldaléléi között keresztirányban történik. A 27 nyomtatófej általában árakat nyomtat rá a címkékre, de felhasználható más célú, például leltárellenőrzést, minőség-ellenőrzést tanúsító, kiszerelési és csomagküldő címzési műveletekhez, kórházi irányítórendszerekhez használt megnyomtatásra is.

A W hordozószalag nyomvonala egy éles fordulattal rendelkezik a 26 szétválasztó körül, ezzel az éppen ott tartózkodó L címke leválik a W hordozószalagról, és egy 28 címkézőszerkezet hatástartományába kerül át, amelyet az ábrán csupán egy hengerrel érzékeltettünk. A W hordozószalag a 26 szétválasztótói a B nyíl irányába a 29 henger felé távozik. Ezután a W hordozószalag a B nyíl irányában áthalad egy hornyokkal ellátott 30 szorítóhenger és egy fogazott 31 lehúzóhenger között, mely utóbbi a W hordozószalaggal kapcsolódva tulajdonképpen a C címkeszalag lehúzására és továbbítására szolgál. A 31 lehúzóhenger körben futó homyos és bordás kialakítású is lehet, de ez a találmány szempontjából közömbös. A 31 lehúzóhengeren 32 és 33 fogak vannak kiképezve, amelyek beakaszkodnak a W hordozószalag megfelelő 22 és 23 továbbítónyílásaiba. Egy 34 leválasztókés tereli el a W hordozószalagot a fogazott 31 lehúzóhengertől, majd a W hordozószalag egy (az ábrán nem látható) kilépőcsúszda mentén a B nyíl irányában elhagyja a berendezést.

A 2. ábrán a C címkeszalag nagyjából az 1. ábrán bemutatott elrendezésben látható, amint az A nyíl irányában halad a 26 szétválasztó felé. A C címkeszalag W hordozószalagján kialakított 22 továbbítónyílások egy hosszirányú Cl sorban, a 23 továbbítónyílások pedig egy hosszirányú C2 sort alkotva helyezkednek el. A Cl és C2 sorok keresztirányban vagy hosszirányban meghatározott osztásközökkel rendelkeznek, miként az az ábrán jól látható. A 22 és 23 továbbítónyílások a W hordozószalag egymással szemközti 18 és 19 oldaléléi között, azoktól bizonyos távolságra helyezkednek el. A 22 és 23 nyílások célszerűen keresztirányú párokként vannak elrendezve. Az 1-3., az 5., a 6. és a 8-10. ábrákon látható kialakítások mintázata a 2. ábrán látható. A 22 és 23 továbbítónyílások ez esetben egymással szembefordulóan elhelyezkedő V alakú minták. A 22 továbbítónyílások a W hordozószalag célszerűen teljes vastagságára kiteqedően áthatoló 35 és 36 bemetszésekből állnak, amelyek célszerűen egy 37 csúcsban találkoznak. A 23 továbbítónyílások ugyanilyen 38 és 39 bemetszésekből állnak, amelyek egy 40 csúcsban találkoznak. A 37 és 40 csúcsok keresztirányban egy vonalban helyezkednek el, a 35 és 38 bemetszések keresztirányban szintén egy magasságban, a 36 és 39 bemetszések pedig keresztirányban szintén azonos magasságban vannak. A 35 és 38 bemetszések a W hordozószalag szalaglehúzó FI és F2 továbbítófelületeit alkotják, melyekbe beakaszkodnak a 32, illetve a 33 fogak. Az FI és F2 továbbítófelületeket definiáló 35 és 38 bemetszések a szalagpályára keresztirányban és hosszirányban egyaránt ferdén álló kiképzésűek. A 35 bemetszések egy adott szöget zárnak be a C címkeszalag, illetve a W hordozószalag 41 szabad végével (1. ábra), míg a 38 bemetszések egy másik szöget zárnak be a C címkeszalag, illetve a W hordozószalag 41 szabad végével. Célszerű, hogy az FI és az F2 továbbítófelületek ferdesége egyforma legyen. Az FI továbbítófelületek a 18 oldalél felé, az F2 továbbítófelületek pedig célszerűen a szemközti 19 oldalél felé néznek. A 4. ábrán csak a W hordozószalag FI és F2 továbbítófelületeinek egyszerűsített képe látható, feltüntetve azt az irányt, amelyben a 31 lehúzóhenger 32 és 33 fogai fi és f2 menesztőerőt fejtenek ki az FI és F2 továbbítófelületekre. Az fi és f2 menesztőerők célszerűen egyforma és ellentétes keresztirányú erőkomponensei a W hordozószalagot a nyomvonal CL középvonalába terelik, amelyben ezek a komponensek egymást kiegyenlítik, míg a fennmaradó rf erőkomponensek a W hordozószalagot a B nyíl irányába menesztik.

A 36 és 39 bemetszések úgy vannak elhelyezve, hogy a fogazott 31 lehúzóhenger 32 és 33 fogai könnyen beakaszkodhassanak a 22 és 23 továbbítónyílásokba. Az egymáshoz csatlakozó két 35 és 36 bemetszés egy 42 fület, az egymáshoz csatlakozó 38 és 39 bemetszés pedig egy 43 fület alkot. A 42 és 43 fülek semleges fülek, mert nem néznek sem előre, sem pedig hátra. A W hordozószalag 42 és 43 fülei eredetileg a W hordozószalag síkjában helyezkednek el. Amikor azonban a 42 és 43 fül érintkezésbe kerül a 32, illetve 33 foggal, akkor 44 és 45 hajlítási vonalak mentén kihajlik a W hordozószalag síkjából, miként az az 5. és 6. ábrán jól látszik. Mivel a és 43 füleknek a 35, illetve a 38 bemetszések által alkotott elülső élei ferde helyzetűek, ezért a 42 és 43 fül visszahajlik a W hordozószalag síkjába, amikor a 42 és fül áthalad a kilépőcsúszdán.

HU 219 784 Β

A 2. ábrán az is látható, hogy V alakú mintázatban az L címkén is 46 és 47 bemetszések vannak kialakítva. A 46 és 47 bemetszések fedőhelyzetben vannak a W hordozószalag 35 és 36, illetve 39 és 40 bemetszéseivel. A 46 és 47 bemetszések célszerűen áthatolnak az L címkéken, és rendeltetésük az, hogy a címkék az árucikkre történt felragasztásuk után arról csak nehezen legyenek eltávolíthatók, megnehezítendő ezzel a címkével történő csalásokat és visszaéléseket.

A címkézőberendezésekhez alkalmazandó L címkés W hordozószalagok megtervezésekor először a W hordozószalag kialakítását kell megtervezni, azután ehhez kell méretezni a fogazott 31 lehúzóhengert, hogy az minél kevesebb problémával továbbítsa a C címkeszalagot. Egy fogazott 31 lehúzóhenger kiemelt képe a 7. ábrán látható. A 8. ábrán az látszik, hogy a 33 fog szűkebb az F2 továbbítófelület hosszánál. A 9. és a 10. ábra a 43 fület mutatja, amikor azt kihajtotta a W hordozószalag síkjából az egyik 33 fog.

Az FI és F2 továbbítófelületek élvonalai célszerűen derékszöget zárnak be egymással. Miként az a 2. ábrán látható, az F2 továbbítófelület a szöget zár be a keresztiránnyal, amelynek értéke célszerűen 45°, és ennek megfelelően 45°-os szöget zár be a hossziránnyal is. Az FI és F2 továbbítófelületek által bezárt szög célszerűen egyenlő, miközben az FI homlokfelület a 18 oldalél felé az F2 homlokfelület pedig a 19 oldalél felé néz. Az a szög célszerűen 20° és 55° közötti értékű lehet. Amint az a 2. ábrán bemutatott példán látható, az FI és F2 továbbítófelületeket adó 35, 36, 38 és 39 bemetszések célszerűen egyenesek.

Nyilvánvaló, hogy az FI és F2 továbbítófelületek elülső helyzetben vannak a 41 szabad véghez képest. A 42 és 43 fülek keresztirányban helyezkednek el, és nem terjednek ki sem előre, sem hátra. A 42 és 43 fülek semlegesek. Annak érdekében, hogy a W hordozószalag ne szakadjon el, célszerű, ha a 42 és 43 fülek nem előre néznek.

A 11. és 12. ábrán látható második példaképpeni kiviteli alak rajzain az egyes azonos, de rendre egy „a” betűvel kiegészített tételszámok a fentiekben ismertetett első kiviteli alak bemutatása során már ismertetettekkel azonos szerkezeti részeket jelölnek. A 11. és 12. ábrán bemutatott második példaképpeni kiviteli alak a rajzon látható, és a következőkben ismertetendő eltérések kivételével megegyezik az 1 -3., 5., 6. és 8-10. ábrákon bemutatott első példaképpeni kiviteli alak kialakításával.

A 11. és 12. ábrán a 26 szétválasztó felé az A irányba haladó Ca címkeszalag egy alternatív kialakítása látható. Ennek Wa hordozószalagjában 22a és 23a továbbítónyílások vannak kiképezve. A 22a továbbítónyílások egyenként három, 50, 51 és 52 bemetszésből állnak, amelyek célszerűen áthatolnak a Wa hordozószalag teljes vastagságán. Az 50 és 52 bemetszés párhuzamos egymással, és ferde helyzetet foglal el a hosszirányhoz képest. Az 50 bemetszés összeköti az 51 bemetszés és az 52 bemetszés egy-egy végét. Az 51 bemetszés helyzete hosszirányú. Az egy csoportot alkotó 50, 51 és 52 bemetszések rendre egy 53 fület hoznak létre. A 23a továbbítónyílások is rendre ugyancsak a teljes szalagvastagságra kiterjedő három, 54, 55 és 56 bemetszésből állnak. Az 54 és 56 bemetszések az 50 és 52 bemetszésekhez hasonlóan párhuzamosak egymással, és ferde helyzetet foglalnak el a hosszirányhoz képest. Az 54 bemetszések az egyes 55 és 56 bemetszések végei között azokat összekötve helyezkednek el. A 22a és 23a továbbítónyílások célszerűen hosszirányban helyezkednek el a Wa hordozószalagban. Az 50 és 54 bemetszések Fia és F2a továbbítófelületeket definiálnak. Az Fia és F2a továbbítófelületek célszerű és legcélszerűbb elhelyezkedési szögei megegyeznek az FI és F2 továbbítófelületekéivel. Az 50 és 54 bemetszések által definiált Fia és F2a továbbítófelületek egyformák, csak az ellenkező 18, illetve 19 oldalélek felé néznek. A 12. ábrán az a helyzet látható, amikor a továbbító 32 és 33 fogak 58 és 59 hajtásvonalak mentén már kihajlították az 53 és 57 fület a Wa hordozószalag síkjából. Az 53 és 57 fülek hátrafelé néznek a Ca címkeszalag 41 szabad végéhez képest. Magukban az La címkékben itt 58’ és 59’ bemetszéscsoportok vannak kialakítva, amelyek fedésben vannak a megfelelő 50, 51 és 52, és 54, 55 és 56 bemetszésekből álló bemetszéscsoportokkal. Az La címkék hátfelülete nyomásérzékeny 21a ragasztóréteggel van ellátva.

A 13-15. ábrán látható harmadik példaképpeni kiviteli alak rajzain az egyes azonos, de rendre egy „b” betűvel kiegészített tételszámok a fentiekben ismertetett első és második kiviteli alak bemutatása során már ismertetettekkel azonos szerkezeti részeket jelölnek. A 13-15. ábrán bemutatott harmadik példaképpeni kiviteli alak a rajzon látható, és a következőkben ismertetendő eltérések kivételével megegyezik a fentiekben bemutatott első és második példaképpeni kiviteli alak kialakításával.

A 13-15. ábrákon a Cb címkeszalag egy olyan alternatív kialakítása látható, amely egy 22b és 23b továbbítónyílásokkal ellátott Wb hordozószalaghoz nyomásérzékeny 21b ragasztóréteg révén leválaszthatóan tapadó Lb címkéket tartalmaz. A 22b továbbítónyílások rendre két-két 60 és 61 bemetszésből állnak, amelyek célszerűen teljesen áthatolnak a Wb hordozószalagon. A 60 bemetszések keresztirányban, a 61 bemetszések pedig hosszirányban helyezkednek el. A 60 és 61 bemetszések egymásra merőlegesek és egy 62 fület alkotnak. A 23b továbbítónyílások is rendre két-két egymáshoz csatlakozó, a teljes anyagvastagságra kiterjedő 63 és 64 bemetszésből vagy hasítékból állnak. A 63 bemetszések keresztirányban, a 61 bemetszések hosszirányban helyezkednek el. A 63 és 64 bemetszések egymásra merőlegesek és egy 65 fület alkotnak. A 62 és 65 fülek a Cb címkeszalag 41 szabad végéhez viszonyítva hátrafelé néznek. A fogazott 31 lehúzóhenger 32 és 33 fogainak beakaszkodásakor a 62 és 65 fülek kihajolnak a Wb hordozószalag síkjából, amint az legjobban a

14. ábrán látszik. 66 hajtásélektől kezdődően, ahol a 62, illetve 65 fülek csatlakoznak a Wb hordozószalag többi részéhez, Flb és F2b továbbítófelületek jönnek létre, célszerű és legcélszerűbb elhelyezkedési szögei megegyeznek a fentebb már részletezett FI és az F2 továbbítófelületek szögeivel. Az Lb címkékben 67 és

HU 219 784 Β bemetszések vannak kialakítva. Természetesen az Flb és F2b továbbítófelületek ferde helyzetűek, és ellenkező irányba néznek úgy, hogy a Wb hordozószalagnak a B nyíl irányába való továbbításakor a 32 és 33 fogak a 4. ábra kapcsán már ismertetett erőket fejtik ki az Flb és F2b továbbítófelületekre. Ezáltal nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti címkeszalag mindegyik ismertetett kiviteli alakja egy hordozószalag továbbítására.

A találmány szerinti címkeszalag minden fentiekben ismertetett kiviteli alakjánál a 22 és 23, 22a és 23a, 22b és 23b továbbítónyílások keresztirányban adott távolságra helyezkednek el a 18, illetve a 19 oldaléltől. A W, Wa és Wb hordozószalagok elég szélesek ahhoz, hogy anyaga a 22 és 23, 22a és 23a, 22b és 23b továbbítónyílások miatt ne gyengüljön meg és ne szakadjon el. Az FI és F2, Fia, F2a, és Flb, F2b továbbítófelületek keresztirányban elég messze helyezkednek el egymástól ahhoz, hogy ott, illetve miattuk se szakadhasson el a W, Wa vagy Wb hordozószalag. A Cl és C2 sorok kellő távolságban helyezkednek el egymástól keresztirányban ahhoz, hogy ne szakadjon át a szalag a 22 és 23, 22a és 23a, és 22b és 23b továbbítónyílások között.

A W, Wa és Wb hordozószalagoknak a találmány szellemétől való eltérés nélkül további bemetszéseik vagy hasítékaik is lehetnek. Ha például a W, Wa és Wb hordozószalagok elég szélesek és/vagy erősek, akkor azok olyan további funkcionális továbbítónyílásokkal is rendelkezhetnek, amelyek nem fejtenek ki keresztirányú terelőerő-komponenst a W, Wa vagy Wb hordozószalagokra. Ilyen például a jelen leírás bevezetőrészében említett 3,783,083 számú US szabadalmi leírás 1-9. ábráin ismertetett I alakú továbbítóbemetszés mintája, vagy ilyenek például az ugyancsak a technika állásaként hivatkozott 4,094,438 számú US szabadalomban ismertetett Y alakú továbbítóbemetszés mintái.

Szélesebb szövetszalagokon a fentieken túlmenően egy vagy több további nyílássor is elhelyezhető.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Címkeszalag címkézőberendezésekhez és -készülékekhez, amelyeknek egy, a kerületen elhelyezett és egymástól adott tengelyirányban mért térközzel elhelyezett fogakból (32,33) álló fogpárokkal ellátott szalagtovábbító lehúzóhengere (31) van, a legalább kétrétegű címkeszalagot (C) egy szétválasztóhoz (26) továbbító fogpárokat alkotó egyik fog (32) a lehúzóhenger (31) egyik oldala felé, míg a másik fog (33) a lehúzóhenger (31) másik oldala felé nézőén ferde kialakítású, és a címkeszalag (C) egy oldalélek (18, 19) által határolt, hosszirányú jellemző kiterjedésű hordozószalagból (W), valamint egy ehhez egy nyomásérzékeny ragasztóréteg (21) segítségével leválasztható módon tapadó, egymáshoz sorolt címkéket (L) tartalmazó címkesorból áll, a hordozószalagban (W) az oldalélektől (18, 19) meghatározott távolságra elhelyezkedő, keresztirányban egymással párosán elhelyezkedő továbbítónyílások (22, 23) vannak kiképezve, amelyek két hosszirányban elhelyezkedő, egymástól meghatározott távolságban futó sort (Cl, C2) képeznek, azzal jellemezve, hogy a továbbítónyílásoknak (22, 23) a lehúzóhenger (31) ferde fogaival (32, 33) kapcsolódó ferde továbbítófelületük (FI, F2) van, és a ferde továbbítófelületek (FI, F2) a továbbítónyílások (22) egyik sorában (Cl) a címkeszalag (C) egyik oldalélé (18) felé nézőén, míg a továbbítónyílások (23) másik sorában (C2) a címkeszalag (C) másik oldalélé (19) felé nézőén vannak ferdén elhelyezve, továbbá hogy a továbbítófelületek (FI, F2) ferdesége a hordozószalagnak (W) a lehúzóhengeren (31) kereresztirányban központos nyomvonalterelését és ezzel a ferde fogaknak (32, 33) a továbbítónyílásokkal (22,23) való kapcsolódását adó értékre van megválasztva, és a továbbítónyílásokat (22, 23) a hordozószalag (W) anyagából képződő, szalaglehúzási irányban (A) hátrafelé néző füleket (42, 43) meghatározó bemetszések (35, 36, 38, 39) alkotják.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy egyenes bemetszések által alkotott továbbítófelületei (FI, F2) vannak.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy a továbbítófelületek (FI, F2) hajtásélekként vannak kiképezve.
4. 4. Az 1. vagy a 3. igénypont szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes füleket (62, 65) rendre két-két bemetszés (63, 64) alkotja, és ezek közül az egyik bemetszés (64) a címkeszalag (C) hosszirányában helyezkedik el.
5. 5. Az 1. vagy a 3. igénypont szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes füleket (62, 65) rendre két-két bemetszés (63, 64) alkotja, és ezek közül az egyik bemetszés (63) a címkeszalag (C) keresztirányában helyezkedik el.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes füleket (42, 43) legalább egy, a továbbítófelületig (FI, F2) terjedő bemetszés alkotja.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes füleket (42,43) legalább két egyenes bemetszés (35,36,38, 39) alkotja.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes sorokban (Cl, C2) a továbbítófelületek (FI, F2) ferdeségének szöge 45°.
9. 9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes sorokban (Cl, C2) a továbbítófelületek (FI, F2) ferdeségének szöge 20° és 55° között van.
10. 10. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti címkeszalag, azzal jellemezve, hogy az egyes sorokban (Cl, C2) a továbbítófelületek (FI, F2) ferdeségének szöge 35° és 55° között van.

    HU 219 784 Β Int. Cl.⁷: Β 65 C 9/18

    HU 219 784 Β Int. Cl.⁷: B65C 9/18
11. 11. ábra

    23a ,_/j 54-)~p 23a - ⁵⁷ F2a —— / la. 50—L 22a 4- 22a

    Wa

    HU 219 784 Β Int. Cl.⁷: B65C 9/18 !9

    Z

    J 51 52 50 51 }_g

    59·

    13. ábra