HU219148B - Cellulózhidrát-alapú, tömlő alakú, belső felületén füst páclével impregnált, élelmiszer-burkolat, eljárás ilyen előállítására és alkalmazása - Google Patents

Abstract

A találmány szerinti élelmiszer-burkolat húsáruk, előnyösen kolbászokés sonkák készítéséhez használható fel. A találmány szerintiélelmiszer-burkolatot olyan, legalább 2, de 4-nél kisebb pH-értékűfüstpáclé felhasználásával állítják elő, amely viszkozitásnövelőadalékanyagot és emulgeátort is tartalmaz. A találmány szerintieljárás során 8–12 m% nedvességtartalmú, cellulóz-hidrátból készülttömlőt vízzel megnedvesítenek, majd belső felületén az előzőbekezdésben meghatározott füstpáclével impregnálnak, végül pedig addigszárítanak, amíg víztartalma 25 m% és 35 m% közötti értékre csökken. ŕ

Description

A találmány cellulóz-hidrát-alapú, tömlő alakú, belső felületén füstpáclével átitatott élelmiszer-burkolatra, valamint olyan eljárásra vonatkozik, amellyel az élelmiszer-burkolatot elő lehet állítani. A találmány szerinti élelmiszer-burkolatokat elsősorban húsáruk - például kolbászok és sonkák - készítéséhez lehet felhasználni.

Régóta ismeretesek cellulóz-hidrát-alapú, tömlő alakú élelmiszer-burkolatok, amelyeket általában viszkóztechnológiával állítanak elő. Úgy járnak el, hogy cellulóz-xantogenát rendszerint viszkózoldatnak nevezett lúgos oldatát egy gyűrű vagy rés alakú sajtolónyíláson átpréselik, savas folyadékkal cellulóz-hidrát-gél alakjában kicsapják és cellulóz-hidrát formájában kinyerik. Az így előállított, erősítés nélküli cellulóz-hidrátból álló anyagot viszkózfóliának, valamint - a Cellophan® védjegy alapján - celofánnak is nevezik. A szállal erősített burkolatokat úgy állítják elő, hogy tömlő vagy szalag alakú szálasanyagot bevonnak viszkózoldattal, majd a bevont tömlőt vagy szalagot koaguláló- és regenerálóoldattal megfelelő módon kezelik.

Az élelmiszer-burkolatoknak még hosszú tárolás után is hajlékonyaknak és tágíthatóknak kell lenniük. Ezeket a tulajdonságokat másodlagos lágyítóanyagok - például glicerin - hozzáadásával próbálták javítani, de - mivel ezek a lágyítók nem kémiailag, hanem molekulák közötti kölcsönhatás révén kötődnek a cellulózhidráthoz - az alkalmazott adalékanyagok a burkolatok beáztatásakor, illetve a kolbász leforrázásakor vagy főzésekor kioldódnak. A kioldódás következményeként a feldolgozás után a lágyítómentes, megszáradt cellulózburkolat nagymértékben rideggé válik. Ezt a jelenséget a cellulóztartalmú anyagokban külső hatás nélkül végbemenő kristályosodási folyamatra lehet visszavezetni, amelynek eredményeként a cellulózszerkezetben hidrogénhidak alakulnak ki az egyes cellulózmolekulák között, és így a molekulák egymáshoz közelebb kerülve térbelileg rögzülnek. Ezek miatt a szerkezetbeli változások miatt a burkolat szúrásra rendkívül érzékennyé válik, és az első szelet levágásakor nagyon gyakran teljes hosszában végigreped. A 460 348 számú európai közrebocsátási irat szerint a burkolatok tulajdonságai egyértelműen javíthatók, ha cellulózt és alginsavat és/vagy valamilyen alginátot tartalmazó elegyekből állítanak elő glicerinmentes műbeleket kolbászhoz és hurkához.

Az élelmiszer-burkolatoknak a legkülönbözőbb követelményeket kell kielégíteniük. Éppen úgy be kell tölteniük az élelmiszer-alapanyagok feldolgozásakor a tároló szerepét, mint késztermékeknél a védőburok szerepét. Az eladáskor mégis elsősorban az élelmiszer külső megjelenése és íze a döntő. Ez a megállapítás különösen érvényes a füstölthús-árukra. A jelenlegi irányzatnak megfelelően a hagyományos füstölést általában az élelmiszeripar által kifejlesztett, úgynevezett „füstpáclevek” alkalmazásával helyettesítik. Ezeket az oldatokat mindeddig bedolgozták a hús-, illetve a hurkamasszába, vagy rápermetezték ezekre a masszákra. Tekintettel arra, hogy ennél a megoldásnál gyakran egyenetlen volt a hústermékek felszínén a „füstölési szín”, és hiányzott a megfelelő „füstölési íz”, más módszerek után kutattak. így például azzal próbálkoztak, hogy a füstpáclevet az élelmiszer-burkolatok belső vagy külső felszínére felhordva éljék el, hogy a kívánt „füstölési íz” és „fiistölési aroma” átvivődjék a töltelékre.

Az 1 099 326 számú német közrebocsátási irat szerint regenerált cellulózból készült műbeleket a szárítás alatt vagy a szárítási művelet után fa többé-kevésbé teljes elégetésével fejlesztett füst hatásának tesznek ki. A füst védelmet ad a mikroorganizmusok bomlasztó hatásával szemben. A kezelési időt csökkenteni lehet olyan módon, hogy a cellulózból készült műbelet fa égetésekor keletkező füst elnyeletésével előállított, koncentrált vagy hígított kondenzátummal kívülről impregnálják.

A fa elégetésekor keletkező füst elnyeletésével készített füstpáclé savas, ezért károsíthatja a cellulóz-hidrátból készült műbelet. A 4 377 187 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan füstpáclevet ismertetnek, amelyben a savkomponensek összmennyisége legalább 6 m%, előnyös esetben legalább m%. A nagyobb savtartalom mellett nagyobb a kátrányszerű komponensek részaránya is. Ezzel a füstpáclével a cellulózburkolatok külső vagy belső rétegét impregnálják. A 4 834 993 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint elkerülhető a cellulóz károsodása, ha a műbelek külső felületét semlegesített füstpáclével kezelik, amelynek 4-nél nagyobb - előnyösen 5-9 - a pH-értéke. A semlegesített füstpáclébe rövid láncú alkoholt is tehetnek, hogy lehetővé tegyék a nagy molekulatömegű komponensek diffundálását a műbélen keresztül. A füstpáclé semlegesítésekor azonban rendszerint kicsapódnak szilárd komponensek. A kicsapódás megakadályozására a vizes füstpácléhez legalább m% mennyiségű vízoldható alkoholt - például etanolt, glicerint, propilénglikolt vagy trietilénglikolt - adagolnak a 4 104 408 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásnak megfelelő 2 813 796 számú német közrebocsátási irat szerint. A 4 446 167 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a semlegesítéskor kicsapódó, kátrányszerű komponensek ismét feloldódnak, ha a füstpáclevek pH-értékét 10 fölé növelik. A lúgos füstpáclevek a műbelek lágyítószereként tartalmazhatnak még legfeljebb 10 m% glicerint és/vagy propilénglikolt. A műbelek lehámozhatóságának növelése céljából a füstpáclevek tartalmazhatnak még 0,5-2 m% karboxi-metil-cellulózt, alginátot, dextrint, amilopektint vagy más, erre a célra szokásosan alkalmazott adalékanyagot (4 442 868 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Az említett anyagokat a fiistpácleves kezelés előtt is fel lehet vinni a burkolatra.

A kátrányszerű komponenseket a savas füstpácléből el lehet távolítani szerves oldószerrel végzett extrahálás útján, miközben a füst színezőkomponensei visszamaradnak a vizes fázisban. A vizes fázis pH-ját a további felhasználás előtt lúgos semlegesítőszer beadagolásával 6 és 8 közötti pH-értékre állítják be. Ugyanilyen eredményt érnek el, ha a savas füstpáclevet semlegesítik, és az így kicsapódó, kátrányszerű komponenseket elválasztják. Az így előállított füstpáclevek 7-es pH-érték esetén még alkoholadalék vagy más adalékok

HU 219 148 Β hozzáadása nélkül is stabilak (95 616 számú európai közrebocsátási irat). Az így előállított füstpácleveknek azonban már csak kismértékben van vagy egyáltalán nincs is füstízük, így a füstaromát valamilyen más módon kell a töltelékre átvinni.

A találmány kidolgozásakor azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy olyan cellulóz-hidrát-alapú élelmiszer-burkolatokat fejlesszünk ki, amelyek a füstölési színt és a füstízt egyenletesen és intenzíven képesek az élelmiszerekre átvinni.

Ezt a feladatot olyan cellulóz-hidrát-alapú élelmiszer-burkolatok kifejlesztésével oldottuk meg, amelyeket belső oldalukon füstpáclével impregnálunk. A találmány szerinti élelmiszer-burkolatokra az jellemző, hogy előállításukhoz olyan füstpácleveket használunk fel, amelyek pH-értéke legalább 2, de nem éri el a 4-et, és kiegészítésképpen tartalmaznak még viszkozitásnövelő adalékot és emulgeátort.

A viszkozitásnövelő adalék előnyös esetben kitozán (vagyis N-dezacetilezett kitin), valamilyen poliszacharid, keményítőszármazék vagy cellulózszármazék. A poliszacharidok, a keményítőszármazékok és a cellulózszármazékok közül természetesen csak azok felelnek meg, amelyek a savas közegben nem oldhatatlanok. A poliszacharidokhoz soroljuk leírásunk vonatkozásában a heteropoliszacharidokat is, amelyek különböző monoszacharid-egységekből felépülő poliszacharidok. Az előbbiek értelmében az alginsav - annak ellenére, hogy heteropoliszacharid - a találmány megvalósításához nem alkalmas, mert a savas füstpáclében oldhatatlan, tehát felhasználása esetén kicsapódna. A metil-cellulóz hasonló megfontolások alapján viszont megfelel, a karboxi-metil-cellulóz azonban már nem. A füstpáclé mennyiségére vonatkoztatva a viszkozitásnövelő adalékot mintegy 0,5-3 m%-ban, előnyösen 1,5-2,5 m%ban alkalmazzuk. A viszkozitásnövelő adalék a füstpáclé (4-es Ford-pohárral mért) viszkozitását 10-40szeresre emeli. A füstpáclé felületi feszültsége ugyanakkor előnyös esetben 30-40 mN/m.

Az emulgeátor ionos vagy nemionos lehet. Jó eredménnyel felhasználható ionos emulgeátorok az alkil- és az alkil-aril-szulfonátok, valamint az alkil- és az alkilaril-szulfátok. Nemionos emulgeátorként egyenes vagy elágazó szénláncú, etoxilezett (C₆-C₂₀)-alkanolokat, valamint etoxilezett szorbitán-monooleátot célszerű használni. Az emulgeátorok mennyisége a füstpáclé teljes mennyiségére vonatkoztatva mintegy 0,5-15 m%, célszerűen 1-5 m%.

A találmány szerinti élelmiszer-burkolatok előállításához felhasznált savas füstpáclevek pH-értéke 2,5-3. A füstpáclevek tartalmazzák a fa eltüzelésekor keletkezett füst valamennyi eredeti komponensét. Ez azt jelenti, hogy a kátrányszerű komponensek nincsenek elkülönítve. Ezekben a füstpáclevekben a 4 377 187 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint meghatározott összes savtartalom 3 m% fölött van, de nem éri el a 6 m%-ot. A füstpáclevekhez nem adunk sem alkoholokat, sem kelátképzőket, sem redukálószereket. A füstpáclevek tehát gyakorlatilag ugyanazokat a komponenseket tartalmazzák, amelyek fa elégetésekor vagy száraz lepárlásakor keletkeznek, és a füst vízbe való bevezetésekor elnyelődnek: a páclevekhez csak viszkozitásnövelő adalékot, emulgeátort és - adott esetben csekély mennyiségben - általában szokásosan használt adalékanyagokat - elsősorban színezőanyagot adunk. A találmány szerinti élelmiszer-burkolatok - meglepő módon - sokkal jobban és hamisítatlanul viszik át a füstölési ízt, a füstölési színt és a füstillatot a töltelékeknek, mint az ismert, semlegesített füstpáclével impregnált burkolatok.

Előnyös, ha a cellulózalapú, savas füstpáclével impregnálásra kerülő élelmiszer-burkolatok a burkolatok teljes mennyiségére vonatkoztatva csak legfeljebb 10 m% glicerint tartalmaznak, minthogy a glicerin csökkenti a füstpácléfelvevő képességet és rontja a szín- és ízátviteli képességet a burkolatok által körülzárt élelmiszerek irányában. A találmány szerinti élelmiszer-burkolatok előállításához ezért az egyik különösen előnyösen felhasználható kiindulási anyag az alginsavat vagy alginátot tartalmazó, glicerinmentes, szállal erősített cellulóz-alapanyag.

Ismeretes, hogy az alginsavak karboxilcsoportokat tartalmazó növényi poliszacharidok. Az alginátok az alginsavak sói, előnyös esetben alkálifém-, ammónium- és alkálifoldfémsói. A nátrium-alginátot rendszerint barna algákból nyerik ki szódaoldatos extrahálással. Az alginátok, illetve az alginsavak 1,4-béta-glikozidos kötésekkel egymáshoz kapcsolódó D-mannuronsav-egységekből állnak, amelyek közé 1,4-alfa-glikozidos kötésű L-guluronsav-egységek ékelődnek be. Az alginátok és az alginsavak hasonlítanak a hosszú, elágazások nélküli láncmolekulákból felépülő cellulózhoz. A karboxilcsoportok nagy száma miatt az alginátok, illetve az alginsavak rendkívül hidrofilek, és saját tömegük 200-300-szorosának megfelelő tömegű vizet képesek megkötni. Az alapanyag előnyös esetben szállal erősített, különösen előnyös, ha kenderszállal erősített.

A találmány szerinti élelmiszer-burkolatoknak nemcsak az az előnyük, hogy az eddig ismert hasonló termékeknél hatásosabban és egyenletesebben viszik át a színt és az ízt a bennük lévő élelmiszerekre, hanem az is, hogy könnyen lehámozhatók a töltelékekről, elsősorban a főznivaló sonkáról és a főzőkolbászról.

Az olajoldható színezőkomponensek felvétele és mindenekelőtt az átvitele még inkább növelhető, ha a füstpáclevet természetes vagy mesterséges trigliceriddel adalékoljuk. Kedvező eredménnyel lehet alkalmazni erre a célra az olívaolajat, a napraforgóolajat, valamint a 8-10 szénatomos zsírsavak szintetikus trigliceridjeit, például a Dynamit Nobel Softenol® 3108 elnevezésű termékét, de legelőnyösebb mégis lecitint felhasználni. A lecitin ugyanis bevonja a cellulózt, és ezzel egyidejűleg érvényesül jó elválasztó hatása. A trigliceridek mennyisége a füstpáclé teljes mennyiségére vonatkoztatva mintegy 2-30 m%, célszerűen 5-15 m%.

A találmány szerinti, füstpáclével impregnált élelmiszer-burkolatokat előzetes beáztatás nélkül töltjük meg. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti élelmiszerburkolatoknak viszonylag nagy a nedvességtartalmuk, előnyös valamilyen külső fungicidréteg kialakítása,

HU 219 148 Β amint ezt például az 5 262 211 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásnak megfelelő 378 069 számú európai közrebocsátási iratban ismertetik.

A találmány szerinti élelmiszer-burkolatokat célszerű a következőkben leírt módon előállítani.

A cellulóz-hidrátból készült tömlőt először egy áztatókádban megnedvesítjük a száraz cellulóz mennyiségére számítva 8-12 m% mennyiségű vízzel, majd a tömlőt a belső felszínén impregnáljuk a már ismertetett összetételű füstpáclével. A tömlőt ezután átbocsátjuk nyomóhengerek között, majd - felfújt állapotban vagy laposan - addig szárítjuk, amíg nedvességtartalma a száraz cellulóz mennyiségére számítva nem csökken 25 m% és 35 m% közötti értékre. A tömlőszerű burkolatot ezután össze lehet tűzni, vagy a belőle levágott darabokat egyik végükön le lehet kötözni. Ezeket az előállítási műveleteket végre lehet hajtani a szokásosan alkalmazott gyártóberendezésekkel.

A találmány szerinti élelmiszer-burkolatok adott esetben tartalmazhatnak még általában használatos adalékanyagokat, így színezőpigmenteket, például kormot vagy titán-dioxidot.

Az előreláthatólag főzni való sonkához készített élelmiszer-burkolatokat általában 60-80 g/m² füstpáclével impregnáljuk. Sonkák esetében ezenkívül ajánlatos még adalékanyagként - előnyösen barna színű - élelmiszerszínezéket is felhasználni. Az ízt adott esetben tovább lehet javítani valamilyen glutamátalapú íznemesítő szer - például Supraglut®, Smak®, Smak®’S’ vagy Mát® hozzáadásával. Az íznemesítő szereket a füstpáclé összmennyiségére számítva általában 0,1-0,6 m%, célszerűen 0,2-0,4 m% mennyiségben alkalmazzuk. A főzőkolbászhoz hasonló bolognaihoz célszerű olyan élelmiszer-burkolatot előállítani, amelyet vízzel 1:1 térfogatarányban hígított füstpáclével impregnáltunk. Ebben az esetben a felhordott páclé mennyisége körülbelül 30-40 g/m².

Példa

Három füstpácléoldatot [A), B) és C)] készítettünk:

A) oldat

- 250 ml füstpáclé [Hickory Supreme®, a Red Arrow Products Co. (Manitowoc, Wisconsin Állam, Amerikai Egyesült Államok) készítménye];

- 600 ml egy heteropoliszacharid (Rhodigel® 23) 0,1 m%-os vizes oldatából,

- 75 ml lecitin,

- 50 ml poli(oxi-etilén) (20)-szorbitán-monooleát (Tween® 80) és

- 25 ml átlagosan 8 etilén-oxid-egységgel etoxilezett izotridekanol (Genapol® X 080).

Ennek az oldatnak a pH-értéke 2,7, a viszkozitása

15,6 Pa-s és a felületi feszültsége 32,9 mN/m.

B) oldat

- 20 1 füstpáclé [Charsol Supreme Hickory®, a Red Arrow Products Co. (Manitowoc, Wisconsin Állam, Amerikai Egyesült Államok) készítménye];

- 241 egy poliszacharid (Rhodigel® 23) 0,2 m%-os vizes oldatából,

- 24 1 (67775-ös számú csokoládébama) színezék 0,66 m%-os vizes oldatából,

- 6 1 lecitin,

- 41 Tween® 80 és

- 2 1 Genapol® X 080.

C) oldat

A C) oldat összetétele csak abban különbözik az A) oldatétól, hogy a C) oldat tartalmaz még 2 g (0,2 m%) 78470-es színezéket, amelyet az amerikai egyesült államokbeli Food and Drug Administration engedélyezett.

Az A) és a C) oldatokkal laboratóriumi, míg a B) oldattal nagyobb méretekben hajtottunk végre impregnálást.

A füstpácléoldatokhoz még néhány csepp habzásgátló szert is adtunk.

Ezekkel a füstpácléoldatokkal fényes (FDN) füstszínű, Kai. 120-as, szállal erősített cellulózból készült műbelet impregnáltunk, amely a száraz cellulóz mennyiségére vonatkoztatva 10 m% glicerint és 5 m% alginátot tartalmazott, és a külső felszínét előzetesen 1 m%-os vizes didecil-dimetil-ammónium-szorbát-oldattal, mint gombaölő szerrel kezeltük.

Az így elkészített burkolatot további vizes kezelés nélkül megtöltöttük főzni való sonkával, és lekötöztük. Ezután mintákat vettünk, amelyeket egy vakpróba keretében 4 személlyel a színmélység, az illat és az íz vonatkozásában kiértékeltettünk.

Az összehasonlításhoz olyan mintákat bocsátottunk a tesztelők rendelkezésére, amelyek a már említett szálasanyaggal erősített, de füstpáclével át nem itatott burkolat felhasználásával készültek. A vizsgálatba ezenkívül bevontunk olyan mintákat is, amelyeket lúgos füstpácléoldattal impregnált, cellulóz-hidrát-alapú műbél felhasználásával állítottunk elő. Ez az oldat tartalmazta még a kátránykomponenseket is.

Az előbb leírtak szerint impregnáltunk a már ismertetett A)-C) füstpácléoldatokkal egy glicerinmentes, szállal erősített cellulózból készült műbelet is, amelyet azután megtöltöttünk főzni való sonkával, majd lekötöztünk. Ezt a glicerinmentes, szálas anyaggal erősített műbelet az alábbiak szerint állítottuk elő.

g-os kenderszálas papírból 58-as kaliberű tömlőt formáltunk, amelynek külső felszínét bevontuk egy 111 1/h térfogatsebességgel áramoltatott nátrium-cellulóz-xantogenátból és 111/h térfogatsebességgel áramoltatott 4 m%-os vizes alginátoldatból (a Protan cég Protacell® 20 elnevezésű termékéből) képződő elegy által alkotott réteggel. A tömlőt ezután átvezettük a szokásosan alkalmazott fonó-, kicsapó- és mosókádon, majd levegővel felfújtuk, és addig szárítottuk, amíg a nedvességtartalma 14 m% és 16 m% közé nem csökkent. A cellulóz-hidrát mennyiségére számított algináttartalom 5 m% volt. A duzzadás mértéke 110%, a nyomás a vizes kezelés után 82 kPa (a névleges érték 76 kPa) és a statikus nyúlás 21 kPa-nál 61,3 mm (a tűréshatár 59,7-62,7 mm) volt.

A teszt során beigazolódott, hogy az eddig ismert hasonló készítményekkel összehasonlítva a találmány szerinti élelmiszer-burkolatoknak jobb az ízük és az illa4

HU 219 148 Β tűk, továbbá egyenletesebb a színük, és a vakpróba keretében a vizsgálatba bevont személyek a találmány szerinti termékeket részesítették előnyben.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Cellulóz-hidrát-alapú élelmiszer-burkolat, amely belső felületén fiistpáclével van impregnálva, azzal jellemezve, hogy az impregnáláshoz alkalmazott viszkozitásnövelő adalékanyagot, valamint emulgeátort is tartalmazó fiistpáclé pH-értéke legalább 2, de nem éri el a 4-et.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy viszkozitásnövelő adalékanyagként kitozánt, poliszacharidot és keményítő- vagy cellulózszármazékot tartalmaz.
3. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy a fiistpáclé mennyiségére számítva 0,5-3 m%, előnyösen 1,5-2,5 m% viszkozitásnövelő adalékanyagot tartalmaz.
4. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy emulgeátorként ionos emulgeátort, előnyösen alkil- vagy alkil-aril-szulfonátot, vagy alkil- vagy alkil-aril-szulfátot tartalmaz.
5. 5. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy emulgeátorként nemionos emulgeátort, előnyösen egyenes vagy elágazó szénláncú (C₆-C₂₀)-alkanol etoxilezett származékát tartalmazzák.
6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy a fiistpáclé mennyiségére számítva 0,5-15 m%, előnyösen 1-5 m% emulgeátort tartalmaz.
7. 7. Az 1 -6. igénypontok bármelyike szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy az impregnáláshoz felhasznált fiistpáclé természetes vagy szintetikus trigliceridet tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy az impregnáláshoz felhasznált fiistpáclé trigliceridként olívaolajat, napraforgóolajat,

   8-10 szénatomos zsírsavból szintetikusan előállított trigliceridet vagy íecitint tartalmaz.
9. 9. A 7. vagy a 8. igénypont szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy az impregnáláshoz felhasznált fiistpáclé - teljes mennyiségére számítva 2-30 m%, előnyösen 5-15 m% trigliceridet tartalmaz.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti élelmiszer-burkolat, azzal jellemezve, hogy az impregnáláshoz felhasznált fiistpáclé pH-értéke 2,5 és 3 között van.
11. 11. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti élelmiszerburkolat, azzal jellemezve, hogy a cellulóz-alapanyag glicerinmentes, és alginsavat vagy alginátot tartalmaz.
12. 12. Eljárás fiistpáclével impregnált, cellulóz-hidrátalapú élelmiszer-burkolat előállítására, azzal jellemezve, hogy 8-12 m% nedvességtartalmú, cellulóz-hidrátból készült tömlőt vízzel megnedvesítünk, majd a belső felületén az 1. igénypont szerinti fiistpáclével impregnáljuk, végül addig szárítjuk, amíg víztartalma 25 m% és 35 m% közötti értékre csökken.
13. 13. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti élelmiszer-burkolat alkalmazása főzni való sonkák és fő$kolbászok készítéséhez. ⁷