HU218554B

HU218554B - Rétegelt kelme és eljárás ilyen kelmék előállítására

Info

Publication number: HU218554B
Application number: HU9502558A
Authority: HU
Inventors: Pai-Chuan Wu
Original assignee: Clopay Plastic Products Co., Inc.
Priority date: 1993-03-12
Filing date: 1994-03-09
Publication date: 2000-10-28
Also published as: JPH08503180A; PL180805B1; RU2117580C1; BR9406175A; AU6444294A; DE69411895T2; ATE168628T1; JP2625263B2; CN1039682C; HU9502558D0; NO953424L; EP0688263A1; KR0150767B1; GR3027683T3; HUT73719A; NO302106B1; US5382461B1; PL310625A1; CZ286127B6; NO953424D0

Abstract

Nemszőtt szálasanyagra extrudálással felvitt hőre lágyuló fóliábólálló rétegelt kelme (8), amely egy nemszőtt szálasanyagot (9) és egy,a nemszőtt szálasanyagra egyoldalt felvitt hőre lágyuló extrudált (3)tartalmaz, amelybe a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégek(20, 21) felületi kötést adó módon be vannak ágyazódva anélkül, hogy afóliát átlyukasztva azon áthatolnának, valamint eljárás ilyen rétegeltkelmék (8) előállítására. Lényege, hogy a helyszíni extrudálássalelőállított fólia (3) egy kiindulási állapotához képest a nemszőttszálasanyag egymástól mért legalább közelítőleg azonos térközökkelelhelyezkedő vonal menti tartományokban végzett helyi megnyújtásávalmindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel (20, 21)rendelkező megmunkált szálasanyag (9) egyik oldalára van felrétegelve,míg az így nyert rétegelt kelme (8) másik oldala a nemszőttszálasanyag járulékos nyújtása révén megnövelt számú kiálló szálvégmeghagyásával lágy tapintású, bolyhos, texturált felületként vankialakítva. Az eljárás lényege, hogy a nemszőtt szálasanyagból annakegy hengerpár hengerei közé történő bevezetését megelőzően a nemszőttszálasanyag egymástól mért, legalább közelítőleg azonos térközökkelelhelyezkedő vonal menti tartományokban helyileg alkalmazott járulékosmegnyújtásával mindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel(20, 21) rendelkező kezelt szálasanyagot (9) állítanak elő, és ahengerek közötti szorítóerő vezérlésével az előállított rétegelt kelme(8) másik oldalán a kiindulási nemszőtt szálasanyag járulékos nyújtásarévén megnövelt számú kiálló szálvéget (20) meghagyva lágy tapintású,bolyhos texturált felületet képeznek ki. ŕ

Description

A találmány tárgya rétegelt kelme, amely egy nemszőtt szálasanyagot és egy erre egyoldalt felvitt, hőre lágyuló extrudált fóliát tartalmaz, amelybe a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégek felületi kötést adó módon be vannak ágyazódva anélkül, hogy a fóliát átlyukasztva azon áthatolnának. A találmány tárgyát képezi továbbá az ilyen kelmék előállítására szolgáló eljárás is, amelynek során egy nemszőtt szálasanyagú kelmét és egy helyi extrudálással előállított, hőre lágyuló anyagú, az anyag lágyulási pontját meghaladó hőmérsékletű műanyagömledéket egy hengerpár egymáshoz szorított hengerei között átvezetve a műanyagömledékből fóliát képeznek, és azt a nemszőtt szálasanyagú kelme egyik felületére felviszik, miközben a fóliát a nemszőtt szálasanyagra egyoldalt felszorító erőt úgy vezérlik, hogy az a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégeket a még lágy fóliába annak átlyukasztása nélkül ágyazza be, és ezzel felületi kötést hozzon létre a fólia és a nemszőtt szálasanyag egyik oldala között.

Nemszőtt szálaskelmék hőre lágyuló fóliákkal való összedolgozása már jó ideje ismert. Ugyanígy jól ismert a szakmában a hőre lágyuló fóliák nemnyújtott, nemszőtt kelmékkel történő extrudálásos rétegegyesítése is.

A nemnyújtott, nemszőtt kelmék extrudálásos laminálására vonatkozó szabadalmak közé tartoznak az 2,714,571; 3,058,863; 4,522,203; 4,614,679; 4,692,368; 4,753,840 és 5,035,941 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmak. A 3,058,863 számú és a 4,692,368 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom extrudált polimerfóliák szorítóhengerekkel történő, a rétegegyesítést megelőzőleg végzett megnyújtását ismerteti nemnyújtott, nemszőtt szálaskelmékkel. A 4,522,203 számú és az 5,035,941 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom többrétegű polimerfóliák nemnyújtott, nemszőtt kelmékkel való együttes extrudálását ismerteti szorítóhengereken. A 4,753,840 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom azzal foglalkozik, hogy milyen előalakításnak érdemes alávetni a nemszőtt polimerszálas anyagokat azok fóliákkal való extrudálásos laminálása előtt annak érdekében, hogy jobb kötés jöjjön létre a nemszőtt szálak és a fóliák között. A 4,753,840 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom pontosabban hagyományos barkázótechnikákat ismertet ahhoz, hogy sűrűbb és kevésbé sűrű részek alakuljanak ki a nemszőtt alaprétegekben az extrudálásos laminálás előtt, és ezek révén a tömörített szálú területeknek köszönhetően jobb kötés jöjjön létre a nemszőtt szálaskelmék és a fóliák között. Az 5,035,941 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom azzal is foglalkozik, hogy a nemnyújtott, nemszőtt kelmék, amelyeket extrudálva rárétegelnek egy egyrétegű polimerfóliára, apró lyukakat hozhatnak létre a fólián, amelyeket a szálasanyag síkjából általában függőlegesen kiálló szálak okoznak, és a szabadalom többrétegű koextrudált fóliák alkalmazását javasolja az apró lyukak kiküszöbölése végett. Laza, nemszőtt szálak polimerfóliával való egyesítésének módszereit ismertetik még a 3,622,422; 4,379,192 és 4,725,473 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmak.

Nemszőtt szálaskelmék megnyújtásához, és ezzel a felületegységre eső tömeg csökkentéséhez közismerten egy egymásba kapcsolódó hengerpár használható. Példaként megemlítjük erre a 4,153,664 és 4,517,714 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmakat. A 4,153,664 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom nemszőtt szálaskelmék járulékos keresztirányú vagy gépirányú megnyújtását ismerteti egy egymásba kapcsolódó hengerpárral. A nyújtás célja az, hogy erősebbé és puhábbá váljék a nemszőtt kelme. Ezen 4,153,664 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom egy alternatív kialakítást is ismertet, amelynél a nemszőtt szálaskelmét egy hőre lágyuló fóliára laminálják az egymásba kapcsolódó hengerekkel történő megnyújtás előtt.

A 4,673,615 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom egy merev, kopásálló, rétegelt anyagot ismertet, amely egy merev, hőre lágyuló polimerből extrudált lemez mindkét oldalára a lemez extrudálásakor felvitt nemszőtt, hőre lágyuló, tűzdelt kelmét tartalmaz. A kelmerétegek úgy tapadnak a lemezhez, hogy a kelme elemi szálai hozzákapcsolódnak a lemez kötőanyagához. A kelme és a lemez közötti kötés meglazulása állítólag problémát jelent az említett anyagnál, és a szabadalmi leírás ennek áthidalására közönséges polimerek használatát javasolja a lemezanyagként és a kelmerétegek anyagaiként egyaránt.

Folyamatos igény tapasztalható a nemszőtt szálas anyagok és a műanyag fóliák közötti kötés szilárdságának növelésére, megőrizve a szálaskelme abszorbeálóképességét és puhaságát. Kívánatosnak bizonyult olyan megoldás kialakítása, amellyel gyorsan lehetne egyesíteni egy nemszőtt szálaskelmét egy hőre lágyuló fóliával, miáltal egy olyan rétegelt kelme jönne létre, amelynek van egy puha abszorbens rétege, és megfelelő kötési szilárdsággal rendelkezik anélkül, hogy a fóliában apró lyukak lennének. Ehhez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológia tökéletesítésére van szükség. A találmány célját egy, a fenti igényt kielégítő rétegelt kelme, és ennek előállítására szolgáló eljárás kialakítása.

A kitűzött célt a jelen leírás bevezető bekezdésében körvonalazott ismert jegyekkel bíró olyan rétegelt kelme kialakításával érjük el, amelynél a helyszíni extrudálással előállított fólia a találmány új és meghatározó jellemzője szerint egy kiindulási állapotához képest a nemszőtt szálasanyag egymástól mért legalább közelítőleg azonos térközökkel elhelyezkedő vonal menti tartományokban végzett helyi megnyújtásával mindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel rendelkező megmunkált szálasanyag egyik oldalára van felrétegelve, míg az így nyert rétegelt kelme másik oldala a nemszőtt szálasanyag járulékos nyújtása révén megnövelt számú kiálló szálvég meghagyásával lágy tapintású, bolyhos textúráit felületként van kialakítva.

A találmány szerinti rétegelt kelme előállítására kidolgozott ugyancsak találmány szerinti eljárás során egy nemszőtt szálasanyagú kelmét és egy helyi extrudálással előállított hőre lágyuló anyagú, az anyag lágyulási pontját meghaladó hőmérsékletű műanyagömledéket egy hengerpár egymáshoz szorított hengerei között átvezetve

HU 218 554 Β a műanyagömledékből fóliát képezünk, és azt a nemszőtt szálasanyagú kelme egyik felületére felvisszük. Eközben a fóliát a nemszőtt szálasanyagra egyoldali felszorító erőt úgy vezéreljük, hogy az a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégeket a még lágy fóliába, annak átlyukasztása nélkül, ágyazza be, és ezzel felületi kötést hozzon létre a fólia és a nemszőtt szálasanyag egyik oldala között. Az eljárás lényege, hogy a nemszőtt szálasanyagból a hengerpár hengerei közé történő bevezetést megelőzően a nemszőtt szálasanyag egymástól mért legalább közelítőleg azonos térközökkel elhelyezkedő vonal menti tartományokban helyileg alkalmazott járulékos megnyújtásával mindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel rendelkező kezelt szálasanyagot állítunk elő, és a hengerek közötti szoritóerő vezérlésével az előállított rétegelt kelme másik oldalán a nemszőtt szálasanyag járulékos nyújtása révén megnövelt számú kiálló szálvéget meghagyva lágy tapintású, bolyhos textúráit felületet képezünk ki.

A találmány szerinti rétegelt kelme jobb kötési szilárdsággal rendelkezik a nemszövött, illetve a kezelt szálasanyag és az extrudált fólia között, és a laminátum egyik felülete puha, szálas textúrájú. A hőre lágyuló fóliában nincsenek apró lyukak, és azt az anyagpálya 9 km/óra és 18 km/óra (500 és 1000 fpm) közötti sebességű továbbítására alkalmas nagy teljesítményű gyártógépeken lehet előállítani. A találmány szerinti rétegelt kelme egy nemszőtt szálasanyagot tartalmaz, amelynek a találmány szerint előnyösen mindkét, a kelmére keresztirányban álló és a kelme mélységirányában húzódó vonal menti tartományokban helyileg és járulékosan megnyújtott felületéből számos, a nemszőtt szálasanyag kiindulási állapotához képest a megnyújtással sokszorosára növelt számú szálvég áll ki. Ezen kelme egyik oldalára extrudálásos laminálással egy hőre lágyuló fóliát viszünk fel úgy, hogy a kiálló szálvégek benyúljanak a fóliába anélkül, hogy áthatolnának azon, és ezáltal jó felületi kötés jöjjön létre a szálasanyag és a fólia között, míg a fólia másik oldalából kiálló szálvégek puha tapintású, szálas textúrát kölcsönözzenek a rétegelt kelmének.

A találmány szerinti eljárás egy folytonos műveletsorban végzett járulékos helyi megnyújtást és hőre lágyuló fóliával való helyi extrudálásos rétegelést tartalmaz. A kiindulási állapotú nemszőtt szálasanyagot először járulékosan megnyújtjuk az anyagpályára keresztirányban és az anyagpálya mélységi irányában lényegében egyenletes térközökben elhelyezkedő vonal menti tartományok mentén annak érdekében, hogy az így kezelt szálasanyag mindkét felületéből, a kiindulási állapotú szálasanyaghoz képest, sokszorosára megnövelt számú szálvég álljon ki. A járulékosan megnyújtott kezelt szálasanyagot ezt követően egy hengerpár egymáshoz szorított hengerei közé vezetjük, és a helyileg extrudált hőre lágyuló fóliát a kelme és a fólia között tartós kötést létrehozva rárétegeljük a hengerek között áthaladó kezelt szálasanyagpálya felületére. A hengerek közötti szorítóerőt úgy állítjuk be és úgy vezéreljük, hogy egyrészt jó kötés jöjjön létre a szálasanyag egyik oldalán, azaz a szálvégek annak kilyukasztása nélkül behatoljanak a fóliába, másrészt viszont a kelme másik felületén a szálvégek szabadon kiálljanak, és ezáltal puha tapintású, lágy, bolyhos textúrát adjanak a találmány szerinti rétegelt kelmének.

Miként azt már említettük, a találmány elsődleges célja egy hőre lágyuló fóliából és egy nemszőtt szálasanyagból álló, nagy sebességű gyártógépeken is gyártható olyan rétegelt kelme létrehozása, amelynél megfelelő szilárdságú kötés van a fólia és a kelme szálasanyagának egyik oldala között, míg a rétegelt kelme másik oldalán megmarad a kelme puha, bolyhos hatása. Ez a találmány szerinti intézkedésekkel úgy érhető el, hogy először járulékosan és helyileg megnyújtjuk a nemszőtt szálasanyagot előnyösen az anyagpálya keresztirányában, valamint a kelmepálya mélységének irányában is lényegében egyenletes térközökben elhelyezkedő vonal menti tartományokban annak érdekében, hogy számos, a kiindulási állapotú nemszőtt szálasanyaghoz képest megnövelt, megsokszorozott számú szálvég álljon ki a nemszőtt szálasanyagból. A szálasanyag ilyen értelmű járulékos megnyújtása azt a váratlan eredményt hozta, hogy az sokkal jobban hozzátapad a rá extrudálásos laminálással felvitt, hőre lágyuló fóliához. Azt is tapasztaltuk, hogy egy ilyen rétegelt kelme helyi fóliaextrudálással laminálható anélkül, hogy apró lyukak keletkeznének a hőre lágyuló fóliában. így az előállított, találmány szerinti, rétegelt kelme a hőre lágyuló fóliának köszönhetően vízzáró marad, eközben pedig kellemesen puha érzetet kelt a kelme szálakkal borított másik oldala. A találmány szerinti rétegelt kelme számos területen alkalmazható, például sebészköpenyként, lepedőként, ruhaként, higiéniai termékekként stb.

A rétegelt kelme hőre lágyuló fóliarétegének anyaga célszerűen poliolefin típusú, mégpedig bármilyen fajtájú olyan hőre lágyuló poliolefin polimer lehet, amely feldolgozható fóliává, és a helyileg extrudált ömledék közvetlenül rálaminálható a szálasanyagra. Az alkalmas hőre lágyuló polimerek lehetnek biológiailag lebonthatók, vagy környezeti hatásra lebomlók. A találmány szempontjából használható, biológiailag lebontható, hőre lágyuló polimerek közé tartoznak a normál körülmények között szilárd halmazállapotú oxi-alkanoilpolimerek vagy a dialkanoilpolimerek, például a poli(kaprolakton) vagy a poli(etilén-adipát); a poliszacharidok vagy a módosított poliszacharidok, például a keményítőgyanta kompozíciók, melyek filmformázhatók. Alkalmas hőre lágyuló polimerek, melyek a környezeti hatásokra lebomlanak, például a poliolefinalapú polimerek, melyek vízoldhatatlan és impermeábilis fóliákká filmformázhatók. Ezeket általában védő-, bevonóanyagokként lehet használni számos árucikkhez, így például pelenkákhoz, és alkalmazhatók csomagolóanyagként, kárpitként stb. Az olefinalapú polimerek közé tartoznak a legközönségesebb etilén- vagy propilénalapú polimerek, például a polietilén, a polipropilén és kopolimerek, például az etilén-vinil-acetát (ÉVA), az etilén-metil-akrilát (EMA) és az etilén-akrilsav (EAA), vagy az ilyen poliolefinek keverékei. Alkalmas anyagok az önmagával polimerizálható vagy más, etilénesen telítetlen monomer keverékkel polimerizálható olefinek, például: az etilén;

HU 218 554 Β a propilén; az 1-butén; az izobutén; az 1-pentén; a halogénezett olefinek, például a kloroprén; a vinil-benzolok és -naftalinok, például a sztirol- vagy vinil-naftalin; a vinil- vagy vinilidén-halogenidek, például a vinil-klorid és a vinilidén-klorid; a vinil-észterek, például a vinilacetát és a vinil-benzoát; az akril- és a metakrilsavak (vagy más néven poliakrilát vagy metakrilát) és ezek észterei vagy amidjai; továbbá a diének, például a butadién, az izoprén és a ciklopentadién. A találmány szerinti rétegelt kelme fóliájaként használható polimerekre további példák a bevezetőben a technika állását ismertető leírásrészben hivatkozott szabadalmi leírásokban találhatók.

A nemszőtt szálasanyag készülhet polietilén-, polipropilén-, poliészter-, műselyem, cellulóz-, nejlonszálakból és ezek keverékeiből. Számos definíciót javasoltak a nemszőtt szálaskelmékre. A szálak általában vágott vagy végtelen szálak. A „nemszőtt szálasanyag” műszaki fogalomként általános értelemben értendő, azaz egy olyan síkanyag-struktúrát jelent, mely viszonylag lapos, flexibilis és porózus, és vágott vagy végtelen szálakból áll. A nemszőtt anyagok részletes leírása megtalálható például E. A. Vaughn tollából az Association of the Nonwoven Fabrics Industry által gondozott „Nonwoven Fabric Primer and Reference Sampler” 3. kiadásában (1992).

A kiindulási vagy eredeti állapotú nemszőtt szálaskelme helyi megnyújtásához számos különböző nyújtómű és technika használható. Vágott elemi szálakból álló, nemszőtt kártolt szálasanyagok vagy nemszőtt sodrott szálaskelmeanyagok megnyújthatók az alábbi ismert nyújtóművekkel és nyújtási technikákkal:

Ismertek átlós irányú, egymásba kapcsolódó egy pár balos és jobbos, ferde fogazású fogaskerékszerű elemből álló nyújtóművek, amelyek tengelyei egymással párhuzamosak. A tengelyek a gép két oldallapja között vannak elhelyezve, az alsó tengely fix csapágyazást a felső tengely csapágyazása pedig függőlegesen állítható tartókban helyezkedik el. Az állítható tartók függőleges irányú állítására állítócsavarokkal működtethető ékek szolgálnak. Az ékek ki- vagy becsavarása esetén le-, illetve felmegy a csúsztatható tartó, és így jobban egymásba kapcsolódnak, illetve egymástól eltávolodnak az egymásba kapcsolódó hengerek fogaskerékszerű fogai. Az oldalsó keretekre felszerelt mikrométerek szolgálnak az egymásba kapcsolódó hengerek kapcsolódási mélységének kijelzésére. Az elmozgatható tartókat pneumatikus hengerek szorítják az állítóékekhez, ellentartva a nyújtásnak alávetett anyag által kifejtett, felfelé irányuló erőnek. A hengerek egymástól szét is húzhatók, ekkor eltávolodik egymástól a felső és az alsó henger annak érdekében, hogy át lehessen fűzni az anyagot az egymásba kapcsolódó hengerek között, vagy ha működésbe lép a szerkezet biztonsági áramköre. Egy hajtószerkezet általában a rögzített helyzetű hengert hajtja meg. Ha a felső henger felemelhető, például a gépbe való befűzés miatt vagy biztonsági okból, akkor célszerűen egy holtjátékmentes fogaskerék-áttételt alkalmaznak a felső és az alsó henger között, hogy a hengerek fogainak újbóli egymásba kapcsolódásakor a holtjáték miatt nehogy összeütközhessenek, és megsérthessék egymást a fogak. Ha viszont a hengerek fogai állandóan összekapcsolódva maradnak, akkor általában a felső henger van meghajtva. Az alsó henger hajtása történhet a felső henger által a megnyújtandó anyag közvetítésével.

Az egymásba kapcsolódó hengerek sűrűn fogazott ferdefogazású fogaskerekekre emlékeztetnek. Konkrét ismert berendezés esetében például a hengerek átmérője körülbelül 150,75 mm (5,935”), a fogferdeség szöge 45°, a merőleges irányú fogosztás 2,54 mm (0,100”), az átmérőosztás D. P. 30, a kapcsolószög 14 1/2° és a fogfej hosszú. Ezáltal egy keskeny, mély fogprofil jön létre, melynél körülbelül 2,286 mm (0,090”) az egymásba kapcsolódás, és csak körülbelül 0,127 mm (0,005”) hézag van a fog oldala mellett az anyagvastagság számára. A fogakat nem úgy alakították ki, hogy forgatónyomatékot vigyenek át, és a normál megnyújtóművelet során közöttük nem is jön létre közvetlen fémes érintkezés.

Az ismert nyújtóművek egy másik típusát képező keresztirányú nyújtóművek lényegében megegyeznek az átlós irányú nyújtóművekkel. A különbség csak az egymásba kapcsolódó hengerek kialakításában és néhány apróbb eltérésben van, amelyekre az alábbiakban utalunk. Mivel a keresztirányú egymásba kapcsolódó elemek nagy egymásbakapcsolódási mélység megvalósítására is alkalmasak, fontos, hogy a nyújtómű el legyen látva egy olyan szerkezettel, mely párhuzamos helyzetben tartja a tengelyeket a felső tengely emelése vagy süllyesztése közben. Csak így biztosítható, hogy az egyik henger fogai mindig a másik henger fogai közé kerüljenek, és ne jöhessen létre törésveszélyes fizikai érintkezés az egymásba kapcsolódó fogak között. E párhuzamos mozgatás egy fogasléces emelőszerkezettel biztosítható, ahol is az álló fogasléc a keret két oldalára van felszerelve a függőlegesen állítható tartók mellé. A tengely átmegy az oldalkereteken, és a függőlegesen állítható tartókban elhelyezett csapágyakban van megcsapágyazva. A tengely mindkét végén egy, a fogasléchez kapcsolódó fogaskerék található, ezek biztosítják a tengely párhuzamos mozgatását.

A keresztirányú nyújtómű hajtásának meg kell hajtania mind a felső, mind az alsó hengert, hacsak viszonylag nem nagy a megnyújtandó anyag súrlódási tényezője. A hajtásnak nem szükséges holtjátékmentesnek lennie, mert kismértékű gépirányú egytengelyűségi hiba vagy a hajtás csúszása nem okoz problémát. Ennek oka a keresztirányú nyújtómű egymásba kapcsolódó elemeinek leírásából érthető meg.

A keresztirányú nyújtómű egymásba kapcsolódó elemeit egyetlen tömör darabból munkálják ki, és azok a legjobban úgy képzelhetők el, mint két különböző átmérőjű, egymásba kapcsolódó tárcsasor. Egy konkrét előnyös kialakításnál az egymásba kapcsolódó tárcsák átmérője 152,4 mm (6”), vastagsága 0,7874 mm (0,031”), és azok szélükön teljesen le vannak kerekítve. Az egymásba kapcsolódó tárcsákat elválasztó távtartó tárcsák átmérője 152,4 mm (5 1/2”), vastagsága 1,7526 mm (0,069”). Az ilyen tárcsákból felépített két

HU 218 554 Β henger egymásba kapcsolódhat mintegy 5,8674 mm (0,231”) mélységig, 0,4826 mm (0,019”) hézagot hagyva a megnyújtandó anyag számára mindkét oldalon. Az átlós irányú nyújtóművel összehasonlítva, a keresztirányú esetében az egymásba kapcsolódó elemek osztásköze 2,54 mm (0,100”) nagyságú.

Az egy harmadik nyújtóműtípust képező úgynevezett gépirányú nyújtóművek lényegében megegyeznek az átlós irányú nyújtóművekkel, egyetlen kivétel az egymásba kapcsolódó hengerek kialakítása. A gépirányú nyújtómű egymásba kapcsolódó hengerei sűrű fogazású homlokfogaskerekekre emlékeztetnek. Egy előnyös és javasolt kivitel esetében a hengerek átmérője körülbelül 150,7 mm (5,933”), a fogosztás 2,54 mm (0,100”), az átmérőosztás D. P. 30, a kapcsolószög 14 1/2°, és a fejrész hosszú. A hengereket fejmaróval 0,254 mm (0,010”) elállítással még egyszer megmunkálják, hogy keskenyebb fog jöjjön létre, amely nagyobb hézagot hagy. Ennél a kialakításnál a kapcsolódás 2,286 mm (0,090”), és körülbelül 0,254 mm (0,010”) hézag marad a megnyújtandó anyag vastagsága számára.

A fentebb ismertetett átlós irányú, keresztirányú vagy gépirányú nyújtóművek egyaránt használhatók a találmány szerinti rétegelt kelme kialakításához szükséges járulékosan megnyújtott, nemszőtt, kezelt szálasanyag létrehozásához. A nyújtási műveletet általában vágott szálakból vagy sodrott végtelen szálakból álló, nemszőtt szálasanyagokon végezzük, és annak már említett célja, hogy a kezelt szálasanyag nagyon puha, bolyhos felületet kapjon, amely úgy néz ki, mint a kártolt szálak, és kiváló kötési szilárdságot eredményez. A kiindulási állapotú nemszőtt szálasanyag járulékosan megnyújtható például keresztirányú nyújtóművel, amelyen az anyagot 9 km/óra és 18 km/óra (500 fpm és 1000 fpm) vagy akár ennél nagyobb sebességgel lehet átengedni úgy, hogy a hengerek egymásba kapcsolódása körülbelül 2,286.. .3,048 mm (0,090”.. .0,120”) nagyságú. E keresztirányú járulékos megnyújtás eredményeként nagyon sok szálvég áll ki a kezelt szálasanyag mindkét felületéből, és ezáltal egyrészt kiváló kötési szilárdság, másrészt puha, bolyhos textúra jön létre.

A találmány szerinti rétegelt kelmét és annak gyártási eljárását az alábbiakban konkrét példák segítségével, részben a csatolt rajz ábráira is hivatkozva ismertetjük részletesebben. E példák fényében és az alábbi részletes leírás alapján a szakember számára nyilvánvaló, hogy különböző variációk lehetségesek anélkül, hogy eltérnénk a találmány lényegétől. A rajzon az

1. ábra egy, a találmány szerinti rétegelt kelmének a találmány szerinti eljárással történő folyamatos üzemű előállítására alkalmas berendezés jellemző szerkezeti egységeit feltüntető vonalas vázlat, a

2. ábra az 1. ábrán látható berendezés 2-2 sík mentén vett metszete, amely érzékelteti a járulékos megnyújtást végző, egymásba kapcsolódó hengereket, a

3. ábrán a kiindulási állapotú nemszőtt szálasanyag keresztmetszetének nagyított képe látható vázlatos ábrázolásban, a

4. ábra a 3. ábrán látható nemszőtt szálasanyagból a megnyújtással előállított, kezelt szálasanyag nagyított képét mutatja be vázlatosan, ahol is a kelme mindkét felületéből a járulékos megnyújtás következtében megnövekedett számú szálvég áll ki, az

5. ábra egy, a 3. ábrán bemutatott, kiindulási állapotú, tehát nyújtatlan nemszőtt szálasanyagra felvitt fóliát tartalmazó rétegelt kelme nagyított képét ábrázolja vázlatosan, érzékeltetve a kezeletlen nemszőtt szálasanyag és a műanyag fólia között létrejött gyenge kötést, míg a

6. ábra egy, a 4. ábrán bemutatott, a találmány szerint járulékos helyi nyújtásoknak alávetett, kezelt nemszőtt szálasanyagot tartalmazó rétegelt kelme nagyított képét mutatja be vázlatosan, demonstrálva a járulékos megnyújtásnak köszönhetően kiálló számos szálvég és a műanyag fólia között laminálással kialakított kötés kiváló szilárdságát.

A találmány szerinti rétegelt kelme kiváló tulajdonságainak igazolása céljából összehasonlító kísérletet végeztünk egy kis sűrűségű polietilén (LDPE)-anyagú fóliából és járulékosan megnyújtott, nemszőtt, polipropilén kezelt szálasanyagból a találmány szerinti eljárással előállított találmány szerinti rétegelt kelmével és egy olyan rétegelt kelmével, amely járulékosan nem nyújtott, tehát kezeletlen nemszőtt polipropilén szálasanyagból és ugyancsak LPDE-fóliából állt.

A találmány szerinti rétegelt kelmét az alábbiak szerint állítottuk elő:

Egy kiindulási állapotában 21,5 g/m² felülettömegű (18 g/yd²-os) kártolt polipropilén nemszőtt szálasanyagot a hőre lágyuló körülbelül 13,2 pm (0,52 mii) vastagságú LPDE-fóliával való egyesítése előtt keresztirányú nyújtóműben járulékos helyi nyújtókezelésnek vetettünk alá. Ezt vázlatosan mutatja az 1. ábra, ahol is a bejövő 12 nemszőtt szálasanyag körülbelül km/óra. ..18 km/óra (500... 1000 fpm) sebességgel áthalad a keresztirányú nyújtómű 10 és 11 nyújtóhengerei között, amelyek egymásbakapcsolódási mélysége körülbelül 2,3 mm (090”). Az egymásba kapcsolódó és 11 nyújtóhengert vázlatosan a 2. ábra ábrázolja, bemutatva az egyenletes megnyújtást a kelme keresztiránya mentén, valamint a kelme mélységi irányában. Megnyújtás után a nyert 9 kezelt szálasanyag felülettömege 14,3 g/m² (12 g/yd²). A kiindulási 12 nemszőtt szálasanyag keresztmetszetét a 3. ábra ábrázolja vázlatosan a megnyújtás előtt, a 9 kezelt szálasanyagét pedig a 4. ábra tünteti fel. A járulékosan megnyújtott 9 kezelt szálasanyag ezután körülbelül 9 km/óra... 18 km/óra (500...1000 fpm) gyártási sebességgel egy 13 henger közvetítésével kerül be egy hengerpárt alkotó 4 és 5 hengerek közé. Az 5 henger célszerűen egy gumihenger, míg a hengerpár 4 hengere egy fémhenger lehet, és a 4,5 hengerek változtatható erővel szoríthatók egymáshoz. Alternatív megoldás szerint két fémhenger is használható, ezek azonban fix réssel kell legyenek beállítva. A hengerpár fémanyagú 4 hengere ellátható egy, az

HU 218 554 Β extrudált műanyag fólia barkázásához alkalmas mintázattal, miközben az a gumianyagú 5 henger nyomóereje hatására rárétegelődik a megnyújtott 9 kezelt szálasanyag egyik felületére. Az 1 extruderből kilépő LPDEanyagú 3 fólia egy 2 szerszámon halad keresztül, és ezt követően jut be a szorító hengerpár 4, 5 hengerei közé a járulékosan megnyújtott 9 kezelt szálasanyaghoz társítva. Az adott esetben 9 km/óra (500 fpm) fölötti sebességgel körülbelül 6,4...200 pm (0,25...8) mii nagyságrendbe eső vastagságú, körülbelül 260...330 °C (500...625 °F) olvadék-hőmérsékletű polietilén 3 fóliát rétegeltünk kelmére, és ezzel előállítottunk egy találmány szerinti 8 rétegelt kelmét, amely egy 7 hengerrel terelve lép ki a berendezésből. A szorító hengerpár által kifejtett nyomóerőt úgy kell szabályozni, hogy a 9 kezelt szálasanyag egyik oldala hozzákössön a poliolefin 3 fóliához anélkül, hogy kilyuggatná a fóliát, másrészt pedig megmaradjon a szálas, bolyhos textúra a 8 rétegelt kelme másik felületén. Körülbelül 70.. .550 kN/m²(10...80 psi) nagyságrendbe eső nyomás elegendő a megfelelő kötés létrehozásához körülbelül 6...85 g/m²felülettömegű (5...70 g/yd²)-os szálaskelméknél. E példánál a 12 nemszőtt szálasanyagot annyira nyújtottuk meg, hogy körülbelül 14,3 g/m² (12 g/yd²) felülettömegű 9 megnyújtott 9 kezelt szálasanyagot nyertünk, és ez alkotott kötést a 3 polietilénfóliával. Az így előállított rétegelt kelme kiváló leválási szilárdsággal rendelkezik a lefejtőerő mért értékei szerint.

A rétegelt kelme szétfejtéséhez szükséges lefejtőerőt egy Instron szakítógéppel mértük. A jelen találmány szerinti 8 rétegelt kelme „totális kötést” (totál bond) mutatott, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag lefejthetetlennek bizonyult roncsolás nélkül a 9 kezelt szálasanyag a 3 fóliáról. A 8 rétegelt kelme puhaságát egy Handle-O-Meter műszerrel mértük keresztirányban. Ez a műszer a rétegelt kelme szál felőli, tehát a fóliázottal ellentétes oldalának rugalmasságát méri. A mért érték körülbelül 2,2 g volt, ami azt jelenti, hogy a találmány szerinti 8 rétegelt kelme nagyon rugalmas és puha. A kapott termék nem tartalmazott apró lyukakat.

Összehasonlító példaként egy 21,5 g/m² (18 g/yd²) felülettömegű, a 3. ábrán látható nemnyújtott kártolt polipropilén 12 nemszőtt szálasanyagot rétegeltünk össze egy LPDE-anyagú, hőre lágyuló 3 fóliával a fenti példában leírt módon, de azzal az eltéréssel, hogy a kiindulási állapotot megtartottuk, tehát nyújtást nem alkalmaztunk.

A fenti módon előállított találmány szerinti 8 rétegelt kelme és az összehasonlító példaként legyártott, nyújtatlan 12 nemszövött szálasanyagot tartalmazó

5. ábra szerinti 19 rétegelt kelme összevetésének eredménye az alábbiakat mutatta:

A találmány szerinti 8 rétegelt kelme megnyújtott kezelt szálasanyagrétege és a 3 fólia közötti kötés szilárdságának várt csökkenése helyett a kötés szilárdsága lényegesen nagyobb volt az 5. ábra szerinti 19 rétegelt kelme kötési szilárdságánál. Míg az 5. ábrán látható 19 rétegelt kelme kötési szilárdsága 24 g/cm (60 grams per inch) volt, a fentebb említettek szerint „totális kötést” sikerült létrehozni a megnyújtott 9 kezelt szálasanyagréteget tartalmazó találmány szerinti 8 rétegelt kelmével (6. ábra). A 3. és 4. ábrára hivatkozva elmondható, hogy a nemszőtt szálasanyag felületének a megnyújtás előtt és után történő vizsgálata egyértelműen bizonyította, hogy a 9 kezelt szálasanyagban létrehozott járulékos megnyújtás hatására nagyon sok 20 szálvég áll ki az anyagpálya mindkét felületéből. (Vázlatosan ábrázolja ezt a változást a 3. és a 4. ábra.)

A járulékos nyújtással létrehozott sok kiálló 20 szálvégnek tulajdonítható a nagyobb kötési szilárdság a rétegek között. Az 5., illetve a 6. ábrán a nemnyújtott 12 nemszövött szálasanyagot tartalmazó 19 rétegelt kelme, illetve a találmány szerinti 8 rétegelt kelme metszete látható, illusztrálva a számos kiálló 20, 21 szálvégnek az extrudált 3 fóliába való benyúlásának köszönhető szilárdságnövekedést, szemben az 5. ábrán érzékelhető, alig néhány kiálló és beágyazódott 22 szálvéggel. A minták vizsgálata során, miután lefejtettük a nemszőtt szálasanyagrétegeket a hőre lágyuló fólia felületéről, azt találtuk, hogy a találmány szerinti 8 rétegelt kelme esetében rengeteg 20, 21 szálvég, négyzetinchenként talán több százezer ilyen ágyazódott be a 3 fóliába, míg az összehasonlító kísérlethez előállított 19 rétegelt kelme esetében (5. ábra), amely nemnyújtott 12 nemszőtt szálasanyagréteget tartalmazott, csupán alig néhány 22 szálvég nyúlik be, és van beágyazódva a 19 rétegelt kelme 3 fóliájába. A különbséget kifejezően ábrázolja az 5. és a 6. ábra.

Összehasonlító méréssorozat céljára 2-9. sorszámokkal jelölt mintákat állítottunk elő a fenti példák szerint. Ezekhez egyrészt sodrott polipropilénszálakból álló 12 nemszőtt szálasanyagból annak találmány szerinti járulékos és helyi megnyújtásával 9 kezelt szálasanyagot, majd a 3 fólia felvitelével 8 rétegeltkelme-mintákat állítottunk elő a példában fentebb ismertetetthez hasonló módon. Összehasonlító mintákat is készítettünk ugyanolyan módon, azzal az eltéréssel, hogy ezeknél a 12 nemszőtt szálasanyagot nem nyújtottuk meg.

A mintákhoz 16,7 g/m² (14 g/yd²) felülettömegű sodrott polipropilénanyagú 12 nemszőtt szálasanyagot keresztirányú nyújtásnak vetettünk alá mintegy 4,6 km/óra (250 fpm) sebességgel a fentebb ismertetett, és az 1. ábrán bemutatott berendezéssel úgy, hogy a keresztirányú nyújtóhengerek egymásba kapcsolódása 2,92 mm (0,115”) volt. Az így előállított megnyújtott 9 kezelt szálasanyag nagyon bolyhos, és rengeteg 20, 21 szálvég nyúlik ki belőle, amelyek a laminálás után kötést alkotnak a 3 fóliával. A megnyújtott nemszőtt 9 kezelt szálasanyagnak polietilénanyagú (LDPE)

6,4 pm (0,25 mii) vastagságú 3 fóliával körülbelül 4,8 km/óra (260 fpm) sebességgel történt extrudálásos laminálása után a kapott termékjellemzői megegyeztek a fentebb ismertetett kiváló vagy totális kötési szilárdsággal. Az LPDE-anyagú 3 fólia extrudálásához egy hagyományos 8,9 cm-es (3 l/2”)-os 1 extrudert használtunk, a hengerben 215...300 °C (420...570 °F) hőmérséklet uralkodott, a 2 szerszám hőmérséklete 245...275 °C (470...530 °F) közé volt beállítva, az olvadék hőmérséklete körülbelül 280 °C (540 °F) volt, és a csiga fordulatszáma a 12,8, illetve 6,4 pm vastag (0,5,

HU 218 554 Β illetve 0,25 miles) fóliánál percenként 50, illetve 25 volt. Ugyanezeket a paramétereket alkalmaztuk 14,3 g/m² (12 g/yd²) felülettömegű nemszőtt szálasanyaggal történt minta-előállításhoz is. Összehasonlító mintákat készítettünk ugyancsak 14,3 és 16,7 g/m²-es 5 (12 és 14 g/yd²-os) nemnyújtott 12 nemszőtt szálasanyagok felhasználásával. A megnyújtott és a nemnyújtott szálasanyagokkal készített 2-9. számú minták mért vizsgálati eredményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

A 2-9. sorszámú minták összefoglaló táblázata

Példa sor- száma	Fólia vastagsága	Nemszőtt kelme felülettömege	Megnyújtott kelme tömegcsökkencse	Kötés leválási szilárdsága*	Puhaság**	Lyukak száma***
mii	pm	grams per yd²	g/m²	%	grams per inch	g/cm	gramm
2.	0,50	12,8	14	16,7	0	40	15,8	4,5	0
3.	0,25	6,4	14	16,7	0	15	5,9	4,0	0
4.	0,50	12,8	9,2	11,0	34,3	totál bond	nem válik le	3,0	0
5.	0,25	6,4	9,2	n,o	34,3	30	11,8	2,5	0
6.	0,50	12,8	12	14,3	0	30	11,8	4,0	0
7.	0,25	6,4	12	14,3	0	10	3,9	3,0	0
8.	0,50	12,8	8	9,5	33,3	totál bond	nem válik le	2,0	0
9.	0,25	6,4	8	9,5	33,3	25	9,8	2,0	0

* A leválási szilárdságot erőt egy Instron szakítógéppel mértük, a rétegelt kelme rétegeinek szétválasztásához szükséges erőt mérve.

** A puhaságot egy Handle-O-Meter műszerrel mértük. Ez a műszer különböző lemezanyagok flexibilitását méri. Minél kisebb a mért erő, annál puhább és flexibilisebb a fólia.

*** A lyukakat úgy mértük, hogy egy (piros) alkoholos oldatot öntöttünk a fólia egyik oldalára, és megfigyeltük, hogy megjelenik-e a másik oldalon is a piros szín.

Miként a táblázatból látható, a 4. számú minta azt demonstrálja, hagy a találmány szerinti, megnyújtással kezelt és 12,2 pm (0,50 mii) vastagságú fóliára extrudálásos laminálással felvitt szálasanyag esetén a nyert rétegelt kelme felülettömege 11 g/m² (9,2 g/yd²) lett, ami 34,3%-os tömegcsökkenést jelent. Az extrudálásos laminálást követően az előállított rétegelt kelmében totális kötés jött létre a kezelt szálasanyagréteg és az extrudált fólia között. Összehasonlítás végett megemlítjük, hogy a nemnyújtott, kiindulási állapotú 12 nemszőtt szálasanyag felhasználásával előállított minta kötési szilárdsága 15,8 g/cm (40 grams per inch) volt, ami egyértelműen igazolja, hogy a találmány szerinti eljárással előállított és találmány szerinti rétegelt kelmékben sokkal jobb kötési szilárdság érhető el. Emellett lényeges az is, hogy a nemnyújtott kezeletlen 12 nemszőtt szálasanyag felhasználásával készített 19 rétegelt kelme puhasága 4,5 g volt, míg a találmány szerinti 8 rétegelt kelme (lásd például a 4. sorszámú minta vonatkozó adatait) puhasága 3,0 g volt, ami lényeges javulást jelent a puhaság tekintetében, és ez a 8 rétegelt kelme járulékosan megnyújtott 9 kezelt szálasanyagrétegének bolyhos oldalából kiálló szálvégeknek tulajdonítható.

A 3. és az 5. sorszámú minták mért adatainak összehasonlításánál látható, hogy a találmány szerinti laminátum kötési szilárdsága és puhasága mennyire javul

6,4 pm (0,25 mii) vastagságú 3 fóliát tartalmazó rétegelt kelmék esetében.

A találmány szerinti eljárással készült 5. számú minta esetében a 12 nemszőtt szálasanyagot annyira megnyújtottuk, hogy 34,3%-os tömegcsökkenés jött létre, azaz annak felülettömege a nyújtás következtében 16,7 g/m²-ről (14 g/yd²-ról) 11 g/m²-re (9,2 g/yd²-ra) csökkent, és kötési szilárdságként 11,8 g/cm-t (30 grams per inchet) mértünk. Ezzel szemben az összehasonlító mintaként előállított 3. számú minta esetében, amely nemnyújtott 12 nemszövött szálasanyag rétegelésével készült, a rétegelt kelme kötési szilárdsága 5,9 g/cm (15 grams per inch) volt.

Megállapítható tehát, hogy a járulékosan megnyújtott, kezelt szálasanyaggal készített rétegelt kelme rétegeinek kötési szilárdsága megduplázódik a nemnyújtott, kezeletlen nemszövött szálasanyaggal rétegeitekéhez képest, hiszen az 5,9 g/cm-ről (15 grams per inchről) 11,8 g/cm-re (30 grams per inchre) növekszik, ami valóban meglepő, különösen mivel az lenne várható, hogy a megnyújtott szálasanyaggal készített rétegelt kelmék kötési szilárdsága kisebb lesz a nemnyújtott szálasanyaggal készítettekéhez képest. Emellett a nemnyújtott szálasanyaggal készített rétegelt kelme puhaságára mért 2,5-es érték (5. számú minta) lényeges javu7

HU 218 554 Β lást jelent a nemnyújtott szálasanyaggal készült rétegelt kelménél mért 4-hez képest.

A 6-9. sorszámú minták esetében mért eredmények hasonlóak a 2-5. sorszámú mintáknál tapasztaltakhoz. A járulékosan megnyújtott, nemszőtt, kezelt szálasanyagú találmány szerinti rétegelt kelméknél

6,4 és 12,8 pm (0,25 mii és 0,5 mii) fóliavastagságnál, valamint 14,3 g/m² (12 g/yd²) kiindulási felülettömegnél egyaránt 33,3%-os tömegcsökkenés jött létre mindkét esetben. A 12,8 pm (0,5 mii) vastagságú fólia esetében totális kötés, tehát leválaszthatatlanság jött létre a találmány szerinti eljárással előállított 8. számú mintánál. A 6,4 pm (0,25 mii) vastagságú fóliával a találmány szerint előállított rétegelt kelme (9. minta) kötési szilárdsága 9,8 g/cm (25 grams per inch) volt a nemnyújtott, nemszövött szálasanyaggal készített rétegelt kelme 3,9 g/cm (10 grams per inch) értékű kötési szilárdságához képest (7. számú minta). Lényeges javulás volt regisztrálható a puhaság tekintetében is a 6-9. számú minták összehasonlítása kapcsán, hasonlóan a 2-5. számú minták kapcsán ismertetettekhez.

A fenti előnyökön túlmenően, miként az a táblázatból is kiderül, nem voltak apró lyukak a találmány szerinti eljárással készített rétegelt kelmék extrudált fólia rétegében annak ellenére, hogy minden négyzetcentiméteren több száz szál áll ki a megnyújtott, nemszőtt kezelt szálasanyag felületéből annak a fóliával való extrudálásos laminálása előtt.

A találmány szerinti rétegelt kelmék kiváló kötési szilárdsággal és puhasági jellemzőkkel rendelkeznek a nemnyújtott, nemszőtt kezeletlen szálasanyaggal készített rétegelt kelmékhez képest, miként azt fentebb részletesen igazoltuk.

Egyéb poliolefin-, poliészter- és egyéb polimerszálak is hozzáköthetők a találmány szerinti eljárással más hőre lágyuló fóliákhoz. A fenti példák csak a találmány elveinek és előnyeinek illusztrálására szolgálnak és nyilvánvaló, hogy más anyagokkal is hasonló eredmények érhetők el.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Rétegelt kelme, amely egy nemszőtt szálasanyagot és egy, a nemszőtt szálasanyagra egyoldalt felvitt, hőre lágyuló extrudált fóliát tartalmaz, amelybe a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégek felületi kötést adó módon be vannak ágyazódva anélkül, hogy a fóliát átlyukasztva azon áthatolnának, azzal jellemezve, hogy a helyszíni extrudálással előállított fólia (3) egy kiindulási állapotához képest a nemszőtt szálasanyag (12) egymástól mért, legalább közelítőleg azonos térközökkel elhelyezkedő vonal menti tartományokban végzett helyi megnyújtásával mindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel (20) rendelkező megmunkált szálasanyag (9) egyik oldalára van felrétegelve, míg az így nyert rétegelt kelme (8) másik oldala a nemszőtt szálasanyag (12) járulékos nyújtása révén megnövelt számú kiálló szálvég (20) meghagyásával lágy tapintású, bolyhos textúráit felületként van kialakítva.
2. Eljárás nemszőtt szálasanyagra extrudálással felvitt, hőre lágyuló fóliából álló rétegelt kelme előállítására, amelynek során egy nemszőtt szálasanyagú kelmét és egy helyi extrudálással előállított, hőre lágyuló anyagú, az anyag lágyulási pontját meghaladó hőmérsékletű műanyagömledéket egy hengerpár egymáshoz szorított hengerei között átvezetve a műanyagömledékből fóliát képezünk, és azt a nemszőtt szálasanyagú kelme egyik felületére felvisszük, miközben a fóliát a nemszőtt szálasanyagra egyoldalt felszorító erőt úgy vezéreljük, hogy az a nemszőtt szálasanyag felületéből kiálló szálvégeket a még lágy fóliába annak átlyukasztása nélkül ágyazza be, és ezzel felületi kötést hoz létre a fólia és a nemszőtt szálasanyag egyik oldala között, azzal jellemezve, hogy a nemszőtt szálasanyagból (12) a hengerpár hengerei (4, 5) közé történő bevezetést megelőzően a nemszőtt szálasanyag (12) egymástól mért legalább közelítőleg azonos térközökkel elhelyezkedő vonal menti tartományokban helyileg alkalmazott járulékos megnyújtásával mindkét felületén megnövelt számú kiálló szálvéggel (20) rendelkező kezelt szálasanyagot (9) állítunk elő, és a hengerek közötti szorítóerő vezérlésével az előállított rétegelt kelme (8) másik oldalán a nemszőtt szálasanyag (12) járulékos nyújtása révén megnövelt számú kiálló szálvéget (20) meghagyva lágy tapintású, bolyhos textúráit felületet képezünk ki.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nemszőtt szálasanyag (12) helyi megnyújtását és az így előállított kezelt szálasanyagnak (9) a helyileg extrudált hőre lágyuló fóliával (3) való egyesítését az anyagpálya 9 km/óra és 18 km/óra (500 és 1000 fpm) közötti sebességű továbbítása mellett végezzük.
4. Az 1. igénypont szerinti rétegelt kelme vagy a 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nemszőtt, illetve a kezelt szálasanyag (12, 9) poliolefmszálakat tartalmaz.
5. Az 1. vagy a 4. igénypont szerinti rétegelt kelme, vagy a 2-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőre lágyuló fólia (3) poliolefinfólia.
6. Az 1. igénypont szerinti rétegelt kelme, vagy a 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nemszőtt, illetve a kezelt szálasanyagot (12, 9) alkotó szálak polipropilén-, polietilén-, poliészter-, cellulóz-, műselyem vagy nejlonszálak, vagy két vagy több ilyen szál keverékei.
7. Az 1. vagy a 6. igénypont szerinti rétegelt kelme, vagy a 2., 3. vagy 6. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőre lágyuló fólia (3) anyaga polietilén vagy polipropilén, vagy ezek valamely kopolimerje.
8. Az 1. igénypont szerinti rétegelt kelme, vagy a 2. vagy a 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nemszőtt, illetve a kezelt szálasanyag (12, 9) és a fólia (3) anyaga egyaránt biológiailag lebontható polimer.
9. A 8. igénypont szerinti rétegelt kelme vagy eljárás, azzal jellemezve, hogy a biológiailag lebontható polimer poli(vinil-alkohol), polikaprolakton vagy egy kemény ítőpolimer és ezek keveréke.

HU 218 554 Β

11. Az 1. igénypont vagy a 4-10. igénypontok bár melyike szerinti rétegelt kelme, vagy a 2-10. igénypon tok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a nemszövött, illetve a kezelt szálasanyag (12, 9) elvá

5 gott vagy sodrott szálakból áll.
10. Az 1. vagy a 4-9. igénypontok bármelyike szerinti rétegelt kelme, vagy a 2-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kezelt szálasanyag (9) felülettömege 6 és 85 g/m² (5 és 70 g/yd²) közötti, míg a hőre lágyuló fólia (3) vastagsága 6,4 pm és 200 pm (0,25 és 8 mii) közötti értékű.