HU217228B - Kártyakeverő gép - Google Patents

Abstract

A kártyakeverő gépnek (1) kártyakeverő mechanizműsa, kártyákat (93) akártyakeverő mechanizműshőz tővábbító adagőlóeszköze, valamint kétkártyakeverő rekesze (16, 17) van, amelyek mindegyike egy első és egymásődik alaphelyzettel rendelkezik, az adagőlóeszköz a kártyákat (93)a meghatárőzőtt alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszbe (16, 17)tővábbító adagőlóeszközként van kialakítva. A találmány szerint akártyakeverő gépnek, tővábbá a kártyákat (93) az első alaphelyzetbenlévő egyik kártyakeverő rekeszből (16, 17) a másődik alaphelyzetbenlévő másik kártyakeverő rekeszbe (17, 16) tővábbító szerkezete, a kártyákat (93) az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből(16, 17) a kártyakiadó egységbe (68) tővábbító szerkezete, a kártyakeverő rekeszek (16, 17) helyzetének felcserélésétmegvalósító eszköze, és nőrmál üzemállapőtban a kártyákat (93) az egyik kártyakeverőrekeszből (16, 17) a másikba tővábbító szerkezetet, egyébként akártyákat (93) az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből (16,17) a kártyakiadó egységbe (68) tővábbító szerkezetet meghatárőzőttalgőritműs szerint működtető vezérlőegysége (4) van. ŕ

Description

A találmány tárgya kártyakeverő gép, különösen például kaszinókban és kártyaklubokban történő felhasználásra, a kártyák gyors és abszolút megbízható keverésére.

Kézi keverés esetén meghatározott számú kártyát, például hat paklit kever az osztó, és ezekkel kezdik a játékot. Ha a lapok nagy része elfogyott, a játékot leállítják, a lapokat összegyűjtik és újrakeverik. Ezután az egyik játékos egy elválasztó kártyát helyez a pakliba, majd a játék folytatódik, amíg a lapok a pakliból az elválasztó lapig ki lesznek osztva.

A keverés művelete időigényes, és ezalatt a játék szünetel, így a tényleges tiszta játékidő a rendelkezésre álló időnek csak egy része, kaszinókban a játékasztal kihasználtsága ezért nem kellően hatékony. Az elválasztó kártya szokásos használata miatt ráadásul a paklinak csak egy részét, általában mintegy a felét használják fel egy keverés után.

A fenti problémát kártyakeverő gépek használatával igyekeznek kiküszöbölni. A keverés a technika állása szerint egy folyamatos művelet, amelyet úgy valósítanak meg, hogy az osztónak mindig rendelkezésére álljanak kevert kártyalapok. A kijátszott kártyákat folyamatosan teszik vissza a keverőgépbe, ezért a pakli sosem fogy el, a keverés a játék közben folyamatos, így a játékot sem kell megszakítani.

Kártyakeverőgép-konstrukciók és -mechanizmusok ismerhetők meg az US-A-5,000,453, US-A4,513,969, US-A-4,659,082 és az US-A4,770,421 számú leírásokból. Az ismert megoldások közös jellemzője, hogy bonyolult, költséges konstrukciók, számos meghibásodási lehetőséggel, ráadásul szerelés és karbantartás céljából nehezen hozzáférhetők.

A találmánnyal célunk egy, az ismert megoldásoknál lényegesen egyszerűbb kártyakeverő gép kialakítása, amelynél a meghibásodás valószínűsége is lényegesen kisebb, a szerkezetrészekhez való hozzáférhetőség jó, és az előállítási költségek viszonylag alacsonyak. További célkitűzésünk, hogy a kártyakeverő gép rendkívül jó minőségű keverést biztosítson, amellyel megakadályozható, hogy a kártyajátékban a lapok számlálásával vagy más technikákkal bárki is sikerrel próbálkozzon csalással. A találmány szerinti kártyakeverő gép ily módon - mint további célkitűzés - alkalmas kell, hogy legyen a játékkaszinókban játszott „black jack” szerencsejátékban történő kártyakeverésre úgy, hogy segítségével a játék során mindig kevert pakli áll az osztó rendelkezésére, amelyből a játékosok részére lapok húzhatók le.

A kitűzött feladat megoldására olyan kártyakeverő gépet alakítottunk ki, amelynek kártyakeverő mechanizmusa, kártyákat a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszköze, kártyakiadó egysége, valamint két kártyakeverő rekesze van, amelyek mindegyike egy első és egy második alaphelyzettel rendelkezik, ahol az adagolóeszköz a kártyákat a meghatározott alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszbe továbbító adagolóeszközként van kialakítva. A találmány lényege, hogy

- a kártyákat az első alaphelyzetben lévő egyik kártyakeverő rekeszből a második alaphelyzetben lévő másik kártyakeverő rekeszbe továbbító szerkezete,

- a kártyákat az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből a kártyakiadó egységbe továbbító szerkezete,

- a kártyakeverő rekeszek helyzetének felcserélését megvalósító eszköze, és

- normál üzemállapotban a kártyákat az egyik kártyakeverő rekeszből a másikba továbbító szerkezetet, egyébként a kártyákat az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből a kártyakiadó egységbe továbbító szerkezetet meghatározott algoritmus szerint működtető vezérlőegysége van.

A találmány szerinti kártyakeverő gép rendkívül jó minőségű keverést biztosít, az elvi lehetőségét is kizárja annak, hogy akár a leggyakorlottabb játékosok bármilyen módszerrel kikövetkeztessék a soron következő lapok sorrendjét. A játék tisztasága tehát a keverés szempontjából biztosított.

A találmány szerinti kártyakeverő gép előnyös változatánál a kártyakeverő rekeszek helyzetének felcserélését megvalósító eszköz a gép alaplemezén forgathatóan elrendezett forgólappal rendelkezik, amelyek helyzete a kártyakeverő rekeszek aktuális alaphelyzetét meghatározza.

A kártyakeverő gép adagolóeszközének előnyösen a keverendő kártyákat fogadó egysége, adott esetben kártyafogadó fészke, és a kártyákat a második alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszbe továbbító eszköze, adott esetben hajtóhengere van.

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál a vezérlőegység az adagolóeszközt a kártyakiadó egység működésével és/vagy állapotával legalább meghatározott időtartományban összehangoltan vezérlő vezérlőeszközként van kialakítva, tehát a vezérlőegység a keverendő kártyákat a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszközt legalább bizonyos működési fázisokban a kártyakiadó egységgel szimultán, illetőleg annak működésétől és/vagy állapotától függően vezérli.

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál a kártyakeverő rekeszek mindegyike négy fallal határolt, téglalap alapú térrész, ahol a szemközti falak távolsága legalább a kártyák megfelelő oldalélhosszát eléri, továbbá mindkét kártyakeverő rekesz változtatható magassági helyzetű fenéklappal rendelkezik, amelyek emelőkarokon keresztül a vezérlőegységgel vezérelt villamos motorral vannak kapcsolatban. A vezérlőegység a fenéklapok magassági helyzetét a fölöttük lévő kártyaoszlop magasságától függően határozza meg, előnyösen úgy, hogy a mindenkori legfelső kártya magassági helyzete a továbbítószerkezettel, adott esetben hajtóhengerrel való gördülékeny együttműködés érdekében közel állandó legyen. A vezérlőegység a fenéklapok magassági helyzetét változtató villamos motort ennek megfelelően működteti.

A találmány szerinti kártyakeverő gép előnyös változatánál a kártyakeverő rekeszek felcserélhetőségét úgy biztosítjuk, hogy a kártyakeverő rekeszek függőleges tengelycsap körül forgatható forgólapon vannak elrendezve, amely forgólap vezérlőegységgel vezérelt villamos motorral van kapcsolatban.

HU 217 228 Β

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál a kártyákat az egyik kártyakeverő rekeszből a másik kártyakeverő rekeszbe továbbító szerkezet és/vagy a kártyakiadó egység egy viszonylag nagy átmérőjű hajtóhengerrel rendelkezik, amely az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekesz fölött van elrendezve, olyan magasságban, hogy palástfelületének legalsó pontja a kártyakeverő rekeszben lévő kártyaoszlop legfelső lapjának hátoldalával érintkezik, és forgatóhajtással van kapcsolatban. A kártyákat az egyik kártyakeverő rekeszből a másik kártyakeverő rekeszbe továbbító szerkezet és a kártyakiadó egység előnyösen közös hajtóhengerrel rendelkezik, amely változtatható forgásirányú forgatóhajtással van kapcsolatban. A forgatóhajtást a vezérlőegység vezérli.

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál a kártyákat a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszköznek felülről nyitott kártyafogadó fészke van, amelynek fenékrészébe viszonylag nagy átmérőjű hajtóhenger palástfelülete nyúlik be úgy, hogy a kártyafogadó fészekbe helyezett kártyák közül a legalsó kártya lefelé néző előlapja a hajtóhenger palástfelületével érintkezik, így a palástfelület és a legalsó kártya között súrlódó kapcsolat jön létre.

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál az adagolóeszköz, a kártyakeverő mechanizmus és a kártyakiadó egység továbbítóhenger-párokkal rendelkeznek, amely párok egy-egy továbbítóhengere hajtott henger, továbbá a továbbítóhenger-párok úgy vannak elrendezve, hogy az egymáshoz rendelt továbbítóhengerek érintkezési vonala és az adott párral együtt működő hajtóhenger közötti távolság a kártyák továbbítási iránnyal párhuzamos élhosszánál kisebb, továbbá a hajtóhenger és a vele együtt működő továbbítóhenger-pár között kártyahajlító terelőelrendezés van elrendezve.

A fenti kialakítás esetében a továbbítóhenger-párok felső továbbítóhengerei, valamint a kártyakeverő mechanizmus és/vagy a kártyákat a kártyakiadó egység felé továbbító szerkezet hajtóhengere előnyösen vízszintes csuklótengely körül elforgatható felhajtható hordozókeretben vannak elrendezve.

A találmány szerinti kártyakeverő gép további előnyös változatánál a kártyakiadó egység a kevert kártyákat a kevert pakli kártyakiadó nyílással ellentétes oldalán fogadó eszközzel rendelkezik. Ez az eszköz előnyösen úgy valósul meg, hogy a kártyakiadó egységben vezetőhézag van kialakítva, amelybe a kártyák a kártyakiadó nyílás irányában lefelé elhajlítva vannak bevezetve, és amely vezetőhézaghoz az előrehaladó kártyák által biztosított erőhatásra elmozdíthatóan elrendezett szán illeszkedik, amely a kártyakiadó nyílás felé lejtő ferde alaplemezen eltolhatóan van elrendezve, és felfelé eltolt helyzetében az érkező kártya számára a szán ferde felülete és a kevert pakli legalsó lapja között fogadóhézagot képez. A szánhoz előnyösen az érkező kártyákat terelő és előretoló eszközök vannak illesztve. A terelőeszköz célszerűen az érkező kártyát enyhén meghajlító terelőeszközként van kialakítva, amely a kártyákat a kártyakiadó nyílás felé előretoló továbbítóhengerek mögött helyezkedik el.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A rajzon:

Az 1. ábrán a találmány szerinti kártyakeverő gép példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, részleges metszettel, perspektivikus nézettel;

A 2. ábrán a példakénti kártyakeverő gép belsejének perspektivikus nézete látható;

A 3. ábrán a példakénti kártyakeverő gép hosszmetszetét ábrázoltuk;

A 4. ábrán a 3. ábra szerinti hosszmetszet a kártyakeverő gép működési állapotában, a kártyák feltüntetésével látható;

Az 5. ábra a példakénti kártyakeverő gép részletének felülnézete, részben metszetben;

A 6. ábrán a példakénti kártyakeverő gép kártyakiadó egységét ábrázoltuk, perspektivikus nézetben, nagyított léptékben, részben metszetben;

A 7. ábrán a 6. ábra szerinti kártyakiadó egységet működési állapotban ábrázoltuk, hosszmetszetben.

Amint az 1-5. ábrákból kitűnik, a példakénti 1 kártyakeverő gépnek 2 alaplemeze van, amelyen a gép keverőmechanizmusa és egyéb egységei el vannak rendezve. Az 1 kártyakeverő gép 3 burkolattal van lezárva. A 3 burkolaton - példánk esetében annak egyik oldallapján - 4 vezérlőegység kezelő- és kijelzőszervei vannak elrendezve. Ezek közül külön hivatkozási számmal csak a 92 vezérlőgombot jelöltük. A 3 burkolaton továbbá 5 kártyafogadó nyílás, a másik oldalon pedig 6 kártyakiadó nyílás van kialakítva. Az 5 kártyafogadó nyílás az 1 kártyakeverő gép kártyákat a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszköz bemenete, a 6 kártyakiadó nyílás pedig a 68 kártyakiadó egység (lásd 6-7. ábrák) kimenőnyílása, ahonnan a lapok a kevert pakliból lehúzhatok.

A kártyakeverő mechanizmusnak 7 forgólapja van, amely a 2 alaplemezen függőleges tengelycsap körül forgathatóan van szerelve. A 2 alaplemezen 8 villamos motor van rögzítve, amelynek hajtótengelye hajtókeréken és 9 hajtószíjáttételen keresztül forgatja a 7 forgólapot. A 9 hajtószíj a 7 forgólap kerülete mentén van körülvezetve, és 10 leszorítóval van hozzáfogva.

A 7 forgólapon 11 és 12 függőleges falak vannak egymással szemközt, párhuzamosan rögzítve, amelyeket keresztirányú 13 összekötő fal kapcsol össze. A 13 összekötő fal a 7 forgólap szempontjából lényegében átmérőirányban helyezkedik el. A szemközti 11 és 12 függőleges falak végei 14 és 15 homlokfalakkal vannak lezárva. A 11 és 12 függőleges falak, valamint a 13 összekötő fal és a 14 homlokfal közötti térrész kártyakeverő rekeszt, a 11 és 12 függőleges falak, valamint a 13 összekötő fal és a 15 homlokfal pedig kártyakeverő rekeszt határoznak meg. Mivel a 7 forgólap a 2 alaplemezen forgathatóan van elrendezve, a 16 és 17 kártyakeverő rekeszek helyzete egymással felcserélhető, tehát mind aló kártyakeverő rekesz, mind a

HU 217 228 Β kártyakeverő rekesz rendelkezik egy első és egy második alaphelyzettel. A 7 forgólap helyzetétől függ, hogy a 16 és 17 kártyakeverő rekeszek éppen első vagy második alaphelyzetüket veszik fel. Amikor a 16 kártyakeverő rekesz első alaphelyzetében van, a 17 kártyakeverő rekesz automatikusan második alaphelyzetét veszi fel, és ugyanígy fordítva.

A 16 és 17 kártyakeverő rekeszek alján 19, illetve fenéklap van elrendezve, amelyek a 16 és 17 kártyakeverő rekeszeket alul lezárják. A 18 és 19 fenéklapok hosszúkás 21 vezetőnyílással vannak ellátva, amelyekben 20 vezetőtagok 22 idomai vannak eltolhatóan megvezetve. A 22 idomok példánk esetében célszerűen görgők, amelyek 24 ágyazóhüvelybe ágyazott 23 tengelyekre vannak szerelve (5. ábra). A 24 ágyazóhüvelyek 25 emelőkarok által 26 hajtótengelyekkel vannak összekapcsolva, amelyek adott esetben a 13 összekötő fal hosszának legfeljebb feléig nyúlnak ki.

A 23 hajtótengelyek egymással szemben, egy vonalban, a 13 összekötő falban hossztengelyük körül forgathatóan vannak elrendezve. A 26 hajtótengelyekkel 28 villamos motor 27 hajtómechanizmuson keresztül van hajtókapcsolatban. A 27 hajtómechanizmus példánk esetében 29 fogaskerék-csigakerék hajtásáttéttel van megvalósítva (2. ábra).

Az 1 kártyakeverő gép adagolóeszköz felőli oldalán függőleges 30 és 31 oldalfalak vannak elrendezve egymással párhuzamosan. A 30 és 31 oldalfalakat keresztirányú 32 összekötő tagok kapcsolják össze. A 30 és 31 oldalfalak a külső oldalon 33 zárófallal vannak lezárva. A 30 és 31 oldalfalak a 2 alaplemezen vannak lerögzítve. A 30 és 31 oldalfalak a 33 zárófallal együtt meghatározzák a 4 vezérlőegységet fogadó térrészt, valamint a kártyákat a keverőmechanizmushoz továbbító adagolóeszközt fogadó térrészt. A 33 zárófal egyúttal a 4 vezérlőegység elektromos és elektronikus részei számára hűtőlemezként is szolgál.

A 30 és 31 oldalfalak között keresztirányban 34 forgatható tengely van elrendezve, amelyre 35 tárcsák vannak szerelve.

A 31 oldalfal belső oldalán 36 villamos motor van elrendezve, amelynek hajtótengelyére 37 hajtóhenger van szerelve, amelynek külső palástfelülete felül enyhén a 35 tárcsák legmagasabb pontja és a 33 zárófaltól legtávolabbi 32 összekötő tag fölé nyúlik. Ez a 32 összekötő tag a 37 hajtóhenger palástfelületével és a 35 tárcsákkal együtt képezi az említett adagolóeszköz fenekét. Az adagolóeszköz falait a felhajtható 3 burkolat falai képezik.

Megjegyezzük, hogy a 34 forgatható tengely nem rendelkezik szükségszerűen forgatóhajtással, célszerűen azonban tárcsa-szíjhajtáson keresztül megfelelő forgásirányú hajtással van ellátva.

A 30 oldalfal belső oldalán 38 villamos motor van elrendezve, amelynek hajtótengelye átnyúlik a 30 oldalfalon, a kinyúló tengelyvégződésre pedig 39 szíjtárcsa van szerelve.

A 30 és 31 oldalfalak a fentieken kívül még 40 tengellyel is össze vannak kötve, amely 40 tengelyre a 30 és 31 oldalfalak közötti szakaszon 41 hajtott továbbítótengely, a 30 oldalfalon átmenő kinyúló végződésén pedig 42 és 43 szíjtárcsák vannak szerelve. Ezek közül a külső 42 szíjtárcsa 44 fogasszíjon keresztül van a 39 szíjtárcsával hajtott kapcsolatban.

A példakénti 1 kártyakeverő gép 3 burkolat alatti egységei 45 felhajtható hordozókeretben vannak elrendezve. A 45 felhajtható hordozókeret a 49 csuklócsapok révén csuklósán kapcsolódik a 7 forgólapon rögzített 30 és 31 oldalfalakhoz, tehát a 45 felhajtható hordozókeret a 7 forgólappal együtt forgó kapcsolatban van. A csuklós kapcsolat egyébként úgy valósul meg, hogy a csuklócsapok a 30 és 31 oldalfalak belső oldalán vannak elrendezve, és a 45 felhajtható hordozókeret 46, illetve 47 oldallapjaiban bemetszésként kialakított ágyazásokba fekszenek be.

A 46 és 47 oldallapok egymással párhuzamosak, és számos 48 keresztirányú összekötő taggal vannak összekapcsolva.

A 45 felhajtható hordozókeret adagolóeszköz felőli végének környezetében a 46 és 47 oldallapok között keresztirányú hordozólap van elrendezve, amely hosszirányú összekötő tagokon keresztül egy 48 keresztirányú összekötő taghoz kapcsolódnak. Az 51 keresztirányú hordozólapra előrenyúló konzolok segítségével 100 továbbítóhenger van szerelve. Az említett 52 hosszirányú összekötő tagok távtartó szerepük mellett lényegében ütközőelemként szolgálnak az 51 keresztirányú hordozólap lefelé történő mozgatásának behatárolására. Az 51 keresztirányú hordozólapot továbbá a 46 és 47 oldallapokat összekötő 54 keresztrúd hordozza.

A 45 felhajtható hordozókeret 3. és 4. ábrák szerinti lehajtott munkahelyzetében a 100 továbbítóhenger a hajtott 41 továbbítóhengemek nyomódik, és ezen keresztül ellentétes értelmű forgatóhajtást kap. A lefelé irányuló nyomóerőt az 51 keresztirányú hordozólapra az 54 keresztrúd körül elrendezett 53 előfeszítő rugók biztosítják. Az 54 keresztrúd továbbá megvezetést biztosít az 51 keresztirányú hordozólap számára.

A 48 keresztirányú összekötő tag másik oldalán a fentiekhez hasonló elrendezésben 55 keresztirányú hordozótag található, amelynek konzolai között 56 továbbítóhenger van forgathatóan elrendezve. Az 56 továbbítóhenger a 100 továbbítóhengerhez hasonlóan rugós előfeszítéssel van a vele együtt működő 63 továbbítóhengemek nyomva (3. ábra), ahol a rugós előfeszítést a 45 felhajtható hordozókeret 58 keresztrúdja köré tekercselt 57 előfeszítő rugók biztosítják.

A 45 felhajtható hordozókeret 46 és 47 oldallapjai között továbbá egy harmadik, 61 továbbítóhenger is el van rendezve, amely a későbbiekben ismertetendő 64 továbbítóhengerrel működik együtt, és arra rugós előfeszítés révén rányomódik. A 61 továbbítóhenger 62 keresztirányú hordozólap konzolai között van forgathatóan felszerelve.

A 45 felhajtható hordozókeretben továbbá 60 villamos motor van csuklósán elrendezve, oly módon, hogy a 60 villamos motor függőleges irányban kismértékben fel/le mozdítható. A 60 villamos motor hajtótengelyére 59 hajtóhenger van szerelve.

A 45 felhajtható hordozókeret lehajtott munkahelyzetében a 45 felhajtható hordozókeret és a 7 forgólap4

HU 217 228 Β hoz kapcsolódó forgatható részek közötti keskeny térrészben vannak elrendezve az előzőekben már említett 63 és 64 továbbítóhengerek. A 63 és 64 továbbítóhengerek a függőleges 30 és 31 oldalfalakat összekötő tengelyekre vannak szerelve (2-4. ábrák).

A 63 és 64 továbbítóhengerek a hajtott 41 továbbítóhengerrel szinkrón hajtást kapnak a 65 és 67 szíjtárcsákkal, a 66 fogasszíjjal és adott esetben egyéb elemekkel megvalósított hajtóeszközön keresztül.

Az alábbiakban a példakénti 1 kártyakeverő gép 68 kártyakiadó egységének példakénti kialakítását ismertetjük a 6. és 7. ábrákra való hivatkozással.

Amint a 6-7. ábrákból kitűnik, a játéktermi zsargonban „papucsnak” is nevezett 68 kártyakiadó egységnek 69 ferde alaplemeze van, amely a 2 alaplemezen van lerögzítve. Az 1 kártyakeverő gép 3 burkolata a 68 kártyakiadó egység számára is burkolatot képez.

A 69 ferde alaplemezen 70 szán van elrendezve, amelyet 71 háromszög alapú hasáb képez, amelynek alaplapjai mentén 72 és 73 oldalfalak vannak elrendezve. A 72 és 73 oldalfalak között, azok felső élei környezetében keresztirányú 74 és 75 tengelyek vannak elrendezve, amelyekre 76, illetve 77 továbbítóhengerek vannak szerelve.

A függőleges 72 és 73 oldalfalak közötti szabad térrészben továbbá 78 villamos motor van elrendezve, amelynek hajtótengelyére 80 fogastárcsa van szerelve. A 74 és 75 tengelyeken a 76, illetve 77 továbbítóhenger mellett 81 fogastárcsa van rögzítve. A 78 villamos motor 80 fogastárcsáján, valamint a 74 és 75 tengelyek 81 fogastárcsáin 82 fogasszíj van körülvezetve, amelynek közvetítésével a 78 villamos motor a 74 és 75 tengelyeket, valamint az azokra szerelt 76 és 77 továbbítóhengereket szinkrón forgatja.

A 72 és 73 oldalfalak között továbbá azok alsó élének környezetében keresztirányban 83 tengely van elrendezve, amelyen 84 szabadon forgó henger van forgathatóan ágyazva.

A fenti szerkezet különböző részei úgy vannak méretezve, hogy az így kialakított konstrukció könnyen mozgatható a 69 ferde alaplemez mentén, miközben a szerkezet hátsó része a 84 szabadon forgó hengeren keresztül van megtámasztva.

A 72 és 73 oldalfalak között, azok felső éle mentén 101 vezetőlap van elrendezve, továbbá a 101 vezetőlap és a 76 és 77 továbbítóhengerek között 102 vezetőhézag van kiképezve.

Amint a 6. ábrán látható, a 72 és 73 oldalfalak külső oldalán 85, illetve 86 befogótagok vannak elrendezve, amelyek a 101 vezetőlap számára alátámasztást nyújtanak. A 101 vezetőlap szélei mentén e célra kialakított furatokon 87 csavarok vannak átvezetve, amelyek megfelelő furatokon keresztül átnyúlnak a 85 és 86 befogótagokon is, alul kinyúló szakaszaik körül pedig 88 spirálrugók vannak elrendezve, A 88 spirálrugókat alulról 89 csavaranyák támasztják meg. Ennek köszönhetően a 101 vezetőlap finoman rányomódik a 85 és 86 befogótagokra, de erőhatásra képes azok felületéről felfelé kissé elmozdulni. A találmány szerinti szerkezet esetében a szükséges erőhatást az érkező kártyalapok biztosítják.

Amint a 7. ábrán látható, a 68 kártyakiadó egység az előrenéző oldalon 90 homlokfallal van lezárva, amelyen U alakú kivágás képezi a 6 kártyakiadó nyílást.

A találmány szerint kialakított 1 kártyakeverő gép belsejében több önmagában ismert, a rajzon külön nem jelölt érzékelő van elrendezve, amelyek a kártyalapok adott helyen történő jelenlétének érzékelésére szolgálnak. Az érzékelők érzékelőegységre (és adott esetben kijelzőre) csatlakoznak, amely a 4 vezérlőegységgel van jelkapcsolatban. Érzékelő van elrendezve a 68 kártyakiadó egységben is annak érzékelésére is, hogy a „papucsban” lévő pakliban hány lap található.

A 45 felhajtható hordozókeretben elrendezett, illetve ahhoz kapcsolódó közvetlen hajtással nem rendelkező 100,56 és 61 továbbítóhengerekhez ugyancsak érzékelők vannak rendelve, amelyek annak érzékelésére szolgálnak, hogy az adott továbbítóhenger-pár közé nem került-e véletlenül egy kártyalap helyett két összetapadt lap. Ennek érzékelése esetén az érzékelő jelére az érzékelőegység, illetve a 4 vezérlőegység azonnal leállítja az 1 kártyakeverő gép működését. Az érzékelőegység, amely előnyösen a 4 vezérlőegység része, önmagában ismert, mikroprocesszorral és a megfelelő bemeneti, illetve a kimeneti áramkörökkel rendelkező elektronikus eszköz.

A mikroprocesszor mint a 4 vezérlőegység központi egysége, célszerűen a készülék hátsó részében, a 33 zárófal környezetében van elrendezve, amint arra az előzőekben az 1. és 2. ábrákban összefüggésben már hivatkoztunk. Megjegyezzük, hogy a mikroprocesszoros vezérlőegység adott esetben máshol is elhelyezhető. Alkalmas térrész erre a célra például a 2 alaplemez és a 69 ferde alaplemez közötti háromszög keresztmetszetű tér is.

A találmány szerint kialakított 1 kártyakeverő gép működését az alábbiakban ismertetjük:

Kiindulási helyzetnek tekintsük azt a pillanatot, amikor az 1 kártyakeverő gép üres, első lépésben be kell vinni a keverendő kártyalapokat. A 92 vezérlőgomb segítségével működésbe hozzuk a 4 vezérlőegységet, amely az 1 kártyakeverő gépet betöltési állapotba hozza. A keverendő 93 kártyákat tartalmazó paklit az 5 kártyafogadó nyíláson keresztül az adagolóeszközbe helyezzük (4. ábra). A 4 vezérlőegység központi vezérlőegysége (mikroprocesszora) vezérlőjelet ad a 36 villamos motornak, amely forgásba hozza a 37 hajtóhengert, amely a 4. ábrát tekintve az óramutató járásával egyező irányban forog. Ezzel egyidejűleg az óramutató járásával egyező irányú forgást eredményező forgatóhajtást kap a 41 továbbítóhenger is. A 37 hajtóhenger a legalsó 93 kártyát lefelé néző előlapján, tehát ábrával/színnel/számmal ellátott oldalán ragadja meg és tolja előre a 41-100 továbbítóhenger-pár irányában. Lényeges, hogy a 37 hajtóhenger egyszerre csak egy 93 kártyát toljon előre. Ha véletlenül két lap egymáshoz tapadva együtt mozdul előre, ezt a megfelelő helyzetű érzékelő azonnal jelzi a 4 vezérlőegység megfelelő bemenetén, mire a 4 vezérlőegység megfelelő intézkedést hoz, például leállítja a működést. A példakénti 1 kártyakeverő gép esetében a 37 hajtóhenger és a 41 és

HU 217 228 Β

100 továbbítóhengerek érintkezési vonala között 35 tárcsákkal felszerelt 34 forgatható tengely van elrendezve, amely a mögötte elhelyezkedő, ugyancsak keresztirányú 94 terelőpálcával együtt működve biztosítja az érkező 93 kártyák enyhe hullámszerű hajlítása nyomán történő bevezetését a 41 és 100 továbbítóhengerek közé, oly módon, hogy az esetleg egymáshoz tapadó lapok közül a felső leváljon a továbbhaladó alsó 93 kártyáról. Ha ez a funkció sikeresen megvalósul, nincs szükség külön hibaelhárításra, tehát az 1 kártyakeverő gép folyamatos működése biztosított.

Annak érdekében, hogy a 100 és 41 továbbítóhengerek között áthaladt 93 kártya túlságosan gyors haladási sebessége és tehetetlensége következtében ne juthasson el véletlenül az 56-63 továbbítóhenger-párig, mozgását 95 kefékkel fékezzük, amelyek a 93 kártyák hátlapjával érintkezve súrlódás útján fejtenek ki fékezőhatást. A 93 kártyák nem kívánt továbbhaladásának megakadályozására szolgál az 56-63 továbbítóhenger-pár előtt elrendezett 96 ütközőlap is, amelynek ütközőfelületén a 93 kártyák elülső éle felütközik. A 100-41 továbbítóhenger-páron áthaladt 93 kártyák ily módon nagy megbízhatósággal a 16 kártyakeverő rekeszbe hullanak, amint azt a 4. ábrán nyíllal jeleztük. A legelső 93 kártya a 19 fenéklapra érkezik, a többi pedig hátoldalával felfelé hullik rá, egyre magasabb oszlopot képezve. Annak érdekében, hogy a soron következő 93 kártyák az oszlopmagasság növekedése ellenére mindig ugyanabban a magasságban lévő kártyafelületre érkezzenek, a 28 villamos motor működtetésével a 19 fenéklap magassági helyzetét folytonosan változtatjuk. A legfelső 93 kártya meghatározott magassági helyzetének biztosításával érhető el az, hogy amikor a 7 forgólapot átfordítjuk úgy, hogy az addig első alaphelyzetében lévő 16 kártyakeverő rekesz átfordul második alaphelyzetébe, az 59 hajtóhenger folyamatosan le tudja húzni a legfelső 93 kártyát és továbbítja azt a 61-64 továbbítóhengerpárhoz.

A 93 kártyák „begyűjtése” a 16 kártyakeverő rekeszbe addig folytatódik, amíg a 19 fenéklap fölötti kártyaoszlopban lévő 93 kártyák száma el nem éri az előre meghatározott értéket. Amint a 16 kártyakeverő rekeszben a meghatározott számú 93 kártya összegyűlik, a 7 forgólap 8 villamos motorja a 7 forgólapot elforgatja úgy, hogy a 17 kártyakeverő rekesz a 16 kártyakeverő rekesszel helyet cserél, tehát a 17 kártyakeverő rekesz kerül abba az első alaphelyzetbe, amelyben - 18 fenéklapja magassági helyzetének folytonos változtatása közben - fogadja a lehulló 93 kártyákat. Adott lapszám elérésekor a 17 kártyakeverő rekeszben a 7 forgólap újra átfordul, és megint a 17 kártyakeverő rekeszbe érkeznek az újabb 93 kártyák, és ez így folytatódik mindaddig, amíg a 16 és 17 kártyakeverő rekeszekben kialakult kártyaoszlopokban lévő lapok száma eléri a kívánt értéket, tehát például mindkét rekeszben 150-150 lap található.

A keverési művelet úgy folytatódik, hogy az éppen második alaphelyzetében, tehát az 59 hajtóhenger alatt elhelyezkedő rekesz - példánk esetén a 17 kártyakeverő rekesz - kártyaoszlopának legfelső lapját az 59 hajtóhenger súrlódással „megragadja”, és a 4 vezérlőegység mikroprocesszora által generált véletlenjeitől - adott esetben a 4 vezérlőegység külön véletlenjel-generátora által előállított véletlenjeitől - függően vagy áttolja a másik rekeszbe - adott esetben a 16 kártyakeverő rekeszbe -, vagy ellenkező forgásirányú működéssel a 68 kártyakiadó egység felé továbbítja. A 7. ábrán szemléltettük, hogy az 59 hajtóhenger mindkét irányban forgatható, pillanatnyi forgásiránya tehát a vezérlőjel függvénye. A 4. ábrát tekintve az óramutató járásával egyező irányú elfordulás esetén az 59 hajtóhenger a legfelső 93 kártyát balra, a 16 kártyakeverő rekesz felé, az óramutató járásával ellentétes értelmű elfordulás esetén pedig jobbra, a 61-64 továbbítóhenger-pár felé továbbítja. Amint arra az előzőekben már utaltunk, a 28 villamos motor vezérelt működése a 19, illetve 20 fenéklapok magassági helyzetének megfelelő változtatásával biztosítja, hogy a második alaphelyzetben lévő 17 vagy 16 kártyakeverő rekesz legfelső 93 kártyája pontosan olyan magasságban legyen, hogy a kapcsolat az 59 hajtóhengerrel létrejöjjön.

Ha az 59 hajtóhenger az óramutató járásával egyező irányban fordul el, a 17 kártyakeverő rekesz legfelső 93 kártyáját az 56 és 63 továbbítóhengerek között áttolva juttatja a 16 kártyakeverő rekeszbe. A 93 kártya vezetését ez esetben is megfelelő terelőrendszer irányítja, amelyet adott esetben 98 keresztirányú terelőpálca és 97 terelőlap valósít meg. A 93 kártyák 16 kártyakeverő rekeszbe való biztos megérkezését az előzőekben ismertetett módon súrlódással fékezőhajtást kifejtő 95 kefék és a 41-100 továbbítóhenger-pár mögött elrendezett 96 ütközőlap biztosítja, amelyek megakadályozzák, hogy az 56-63 továbbítóhenger-páron áthaladt 93 kártya túlságosan nagy sebessége miatt esetleg félrecsússzon, vagy a 100 és 41 továbbítóhengerek közé kerüljön.

Valamelyik kártyalap áttolása után az 59 hajtóhenger teljesen véletlenszerűen egy másik vezérlőjelet kap, amelynek hatására forgásirányát megváltoztatja, és a következő 93 kártyát már a 68 kártyakiadó egység felé továbbítja. Az 1 kártyakeverő gép normál működése esetén mindannyiszor, amikor egy 93 kártya a 68 kártyakiadó egységbe kerül, az adagolóeszköz egy-egy kártyát küld a 41 -100 továbbítóhenger-páron keresztül az első alaphelyzetben lévő rekeszben, a 4. ábra szerinti helyzetben a 16 kártyakeverő rekeszbe. A 16 és 17 kártyakeverő rekeszekben lévő 93 kártyák összlétszáma ily módon állandó marad.

Az az algoritmus, amely meghatározza, hogy éppen melyik soron következő 93 kártya legyen a másik, például 16 kártyakeverő rekesz helyett a 68 kártyakiadó egység felé továbbítva, a keverés minősége szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Ilyen algoritmusok azonban önmagukban ismertek, de adott esetben újabb algoritmusok is használhatók, maguk az algoritmusok azonban a találmány lényege szempontjából közömbösek.

A keverési műveletet a 4 vezérlőegység addig vezérli, amíg a 68 kártyakiadó egységben felhalmozódó lapokból álló 99 pakliban lévő 93 kártyák száma el nem

HU 217 228 Β éri az előre meghatározott értéket. Amint a 99 pakli rendelkezésre áll, a játék elkezdődhet.

Az 1 kártyakeverő gépet Játék” üzemmódba kapcsoljuk, ami az úgynevezett normál keverési művelet megkezdését eredményezi, ami azt jelenti, hogy az előzőekben leírt keverési eljárás lényegében változatlanul folytatódik, azzal, hogy a keverési művelet közben mind a 16 kártyakeverő rekesz, mind a 17 kártyakeverő rekesz folyamatosan fel van töltve kártyákkal, és az éppen második alaphelyzetben lévő rekeszből a legfelső 93 kártya a véletlen vezérlőjeltől függően vagy a másik rekeszbe, vagy a 68 kártyakiadó egységbe kerül. Mindannyiszor, amikor egy-egy 93 kártya a 68 kártyakiadó egységbe kerül, az adagolóeszköz 37 hajtóhengere helyette egy úgy 93 kártyát küld az első alaphelyzetben lévő 16 vagy 17 kártyakeverő rekeszbe.

A vezérlés célszerűen úgy van beállítva, hogy meghatározott számú 93 kártya közül egy mindig a 68 kártyakiadó egységbe kerüljön. Ez a szám egyrészt a keverés kívánt minőségétől, másrészt az időegységenként a 68 kártyakiadó egységből lehúzott lapok számától függően határozandó meg. Ha azonban az időegységenkénti „lapfogyasztás” ideiglenesen nagyobb, fennáll annak a veszélye, hogy a 68 kártyakiadó egység kiürül. A 68 kártyakiadó egységben lévő 99 pakli lapjainak száma azonban érzékelővel figyelhető, és ha a kiürülés veszélye fennáll, az érzékelő jelzést ad a 4 vezérlőegységnek, amely megfelelő vezérléssel biztosítja, hogy sűrűbben érkezzenek 93 kártyák a 68 kártyakiadó egységbe, tehát a 99 pakliban lévő lapok száma tovább ne csökkenjen. Kártyahiány miatt tehát a játékot nem kell leállítani.

Abban az esetben, ha az adagolóeszközben rendelkezésre álló kártyák elfogytak, a vezérlés úgy módosul, hogy a keverési művelet a 16 és 17 kártyakeverő rekeszekben benn lévő lapokkal folytatódik, amelyek összlétszáma ekkor folyamatosan csökkenni fog, és könnyen lehet, hogy csökkenő lapszámmal is fenntartható a keverés és lapadagolás folyamatossága addig, amíg a bemeneti adagolóeszközbe újabb keverésre váró kártyák érkeznek. Amint az adagolandó kártyák újra rendelkezésre állnak, az 1 kártyakeverő gép a 16 és 17 kártyakeverő rekeszeket a keverés és 68 kártyakiadó egységbe történő kártyatovábbítás folyamatos fenntartása mellett újra feltölti az eredeti lapszámra.

Ha az 1 kártyakeverő gépet üzemen kívül akaijuk helyezni, a 16 és 17 kártyakeverő rekeszeket célszerűen a 68 kártyakiadó egységen keresztül ürítjük ki.

Tekintsük végül a 68 kártyakiadó egység működését. Amint a 4. és 7. ábrákon látható, a második alaphelyzetben lévő 17 vagy 16 kártyakeverő rekesz legfelső 93 kártyáját az 59 hajtóhenger továbbítja a 61 és 64 továbbítóhengerek közé, amelyek a 93 kártyát úgy továbbítják, hogy az előretolt 93 kártya elülső éle a 101 terelőlapon felütközik, és a 93 kártya enyhén elhajolva érkezik a 102 vezetőhézagba. A 102 vezetőhézagon történő áthaladás közben a 93 kártyákat a 75, illetve 74 tengelyű 77 és 76 továbbítóhengerek viszik előre. A 102 vezetőhézagból kilépő 93 kártyák a már előttük lévő 99 pakli utolsó lapjának ütköznek, és a kölcsönös erőhatás következtében a 70 szán a 69 ferde alaplemez mentén felfelé kissé hátracsúszik (amint azt a 7. ábrán nyíl jelzi), ily módon a 99 pakli mögött egy kis hézag keletkezik, amelybe a 93 kártya a 99 pakli utolsó lapjaként becsúszik.

A találmány ismertetése során nem foglalkoztunk a vezérlő elektronika és az alkalmazott vezérlő algoritmus részleteivel, mivel ezek a találmány lényegét nem érintik, és a szakterületen jártas szakember számára megoldásuk nem jelent problémát.

Jóllehet a találmányt a fentiekben egy adott kiviteli példára való hivatkozással ismertettük, hangsúlyozzuk, hogy ez szándékunk szerint nem jelenti az alábbi igénypontok által meghatározott oltalmi kör korlátozását.

Claims (16)

1. Kártyakeverő gép, amelynek kártyakeverő mechanizmusa, kártyákat a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszköze, kártyakiadó egysége, valamint két kártyakeverő rekesze van, amelyek mindegyike egy első és egy második alaphelyzettel rendelkezik, ahol az adagolóeszköz a kártyákat a meghatározott alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszbe továbbító adagolóeszközként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy

- a kártyákat (93) az első alaphelyzetben lévő egyik kártyakeverő rekeszből (16, 17) a második alaphelyzetben lévő másik kártyakeverő rekeszbe (17, 16) továbbító szerkezete,

- a kártyákat (93) az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből (16, 17) a kártyakiadó egységbe (68) továbbító szerkezete,

- a kártyakeverő rekeszek (16, 17) helyzetének felcserélését megvalósító eszköze, és

- normál üzemállapotban a kártyákat (93) az egyik kártyakeverő rekeszből (16, 17) a másikba továbbító szerkezetet, egyébként a kártyákat (93) az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszből (16, 17) a kártyakiadó egységbe (68) továbbító szerkezetet meghatározott algoritmus szerint működtető vezérlőegysége (4) van.

2. Az 1. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyakeverő rekeszek (16, 17) helyzetének felcserélését megvalósító eszköz a gép alaplemezén (2) forgathatóan elrendezett forgólappal (7) rendelkezik, amelyek helyzete a kártyakeverő rekeszek (16, 17) aktuális alaphelyzetét meghatározza.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy az adagolóeszköznek a keverendő kártyákat (93) fogadó egysége és a kártyákat (93) a második alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekeszbe (17, 16) továbbító eszköze van.

4. A 3. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (4) a kártyakiadó egység (68) működésével és/vagy állapotával legalább meghatározott időtartományban összehangolt működést biztosító vezérlőeszközként van kialakítva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyakeverő reke7

HU 217 228 Β szék (16, 17) mindegyike négy fallal határolt, téglalap alapú térrész, ahol a szemközti falak távolsága legalább a kártyák (93) megfelelő oldalélhosszát eléri, továbbá mindkét kártyakeverő rekesz (16, 17) változtatható magassági helyzetű fenéklappal (19, 18) rendelkezik, amelyek emelőkarokon (25) keresztül a vezérlőegységgel (4) vezérelt villamos motorral (28) vannak kapcsolatban.

6. Az 5. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (4) a fenéklapok (18, 19) magassági helyzetét a fölöttük lévő kártyaoszlop magasságától függően meghatározó, adott esetben a mindenkori legfelső kártya konstans, meghatározott magassági helyzetét biztosító vezérlőeszközként van kialakítva.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyakeverő rekeszek (16, 17) függőleges tengelycsap körül forgatható forgólapon (7) vannak elrendezve, amely forgólap (7) vezérlőegységgel (4) vezérelt villamos motorral (8) van kapcsolatban.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyákat (93) az egyik kártyakeverő rekeszből (16, 17) a másik kártyakeverő rekeszbe (17, 16) továbbító szerkezet és/vagy a kártyakiadó egység (68) egy viszonylag nagy átmérőjű hajtóhengerrel (59) rendelkezik, amely az első alaphelyzetben lévő kártyakeverő rekesz (17) fölött van elrendezve, olyan magasságban, hogy palástfelületének legalsó pontja a kártyakeverő rekeszben (16) lévő kártyaoszlop legfelső lapjának hátoldalával érintkezik, és forgatóhajtással van kapcsolatban.

9. A 8. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyákat (93) az egyik kártyakeverő rekeszből (16, 17) a másik kártyakeverő rekeszbe (17, 16) továbbító szerkezet és a kártyakiadó egység (68) közös hajtóhengerrel (59) rendelkezik, amely változtatható forgásirányú forgatóhajtással van kapcsolatban.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyákat (93) a kártyakeverő mechanizmushoz továbbító adagolóeszköznek felülről nyitott kártyafogadó fészke van, amelynek fenékrészébe egy hajtóhenger (37) palástfelülete nyúlik be úgy, hogy a kártyafogadó fészekbe helyezett kártyák (93) közül a legalsó kártya (93) lefelé néző előlapja a hajtóhenger (37) palástfelületével érintkezik.

11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy az adagolóeszköz, a kártyakeverő mechanizmus és a kártyakiadó egység (68) továbbítóhenger-párokkal (41-100, 63-56, 64-61) rendelkeznek, amely párok egy-egy továbbítóhengere (41, 63, 64) hajtott henger, továbbá a továbbítóhenger-párok (41-100, 63-56, 64-61) úgy vannak elrendezve, hogy az egymáshoz rendelt továbbítóhengerek (41-100, 63-56, 64-61) érintkezési vonala és az adott párral együtt működő hajtóhenger (37, 59) közötti távolság a kártyák (93) továbbítási iránnyal párhuzamos élhosszánál kisebb, továbbá a hajtóhenger (37, 59) és a vele együtt működő továbbítóhenger-pár (41-100, 63-56, 64-61) között kártyahajlító terelőelrendezés van elrendezve.

12. A 11. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a továbbítóhenger-párok (41-100, 63-56, 64-61) felső továbbítóhengerei (100, 56, 61), valamint a kártyakeverő mechanizmus és/vagy a kártyákat (93) a kártyakiadó egység (68) felé továbbító szerkezet hajtóhengere (59) vízszintes csuklótengely körül elforgatható, felhajtható hordozókeretben (45) vannak elrendezve.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyakiadó egység (68) a kevert kártyákat (93) a kevert pakli (99) kártyakiadó nyílással (6) ellentétes oldalán fogadó eszközzel rendelkezik.

14. A 13. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a kártyakiadó egységben (68) vezetőhézag van kialakítva, amelybe a kártyák (93) a kártyakiadó nyílás (6) irányában lefelé elhajlítva vannak bevezetve, és amely vezetőhézaghoz (102) az előrehaladó kártyák (93) által biztosított erőhatásra elmozdíthatóan elrendezett szán (70) illeszkedik, amely a kártyakiadó nyílás (6) felé lejtő ferde alaplemezen (69) eltolhatóan van elrendezve, és felfelé eltolt helyzetében az érkező kártya (93) számára a szán (70) ferde felülete és a kevert pakli (99) legalsó lapja között fogadóhézagot képez.

15. A 14. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a szánhoz (70) az érkező kártyákat (93) terelő és előretoló eszközök vannak illesztve.

16. A 15. igénypont szerinti kártyakeverő gép, azzal jellemezve, hogy a terelőeszköz a kártyát (93) enyhén meghajlító terelőeszközként van kialakítva, amely a kártyákat (93) a kártyakiadó nyílás (6) felé előretoló továbbítóhengerek (76, 77) mögött van elrendezve.