HU216958B - Kettős felvezetőperemmel ellátott kulcs és henger biztonsági hengerzárhoz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya kettős felvezetőperemmel ellátőtt kűlcs és hengerbiztőnsági hengerzárhőz. A hengerzár egy hősszúkás alakú kűlcstesttelösszekapcsőlt működtetőelemet tartalmaz, melynek egyenes vőnalúhőssztengelye van, mely mentén a kűlcs testének hősszirányúfelezősíkja áthalad, a kűlcs teste a hengerzár kűlcsnyílásábabeilleszthetően van kialakítva, és egyrészt két, a felezősíkkalpárhűzamős őldalsó sík között, másrészt a fent említett őldalsó síkőkközött elhelyezkedő hősszirányú peremek között helyezkedik el, azegyik perem a kűlcs testének hátát képezi, a másik pedig a hengerzárékelődőszerveivel együttműködő aktív peremet képez, a két perem őlyanprőfillal van egymással összekötve, mely a hátat képező peremnél egyhőrnyőt tartalmaz, amelynek feneke egy válaszfaltartőmány, mely akűlcs testének hőssztengelyével párhűzamősan egy hősszanti felezősíkőtfőglal magába, az aktív perem vőnala, mely az aktív elemetőldalirányból határőló élektől egyenlő távőlságban helyezkedik el, egyőlyan síkban van, mely a hősszanti felezősíkhőz képest keresztiránybanel van tőlva, a kűlcstest szabad végének tartőmánya, mely aműködtetőelemmel szemben helyezkedik el, legalább részben rézsútős akűlcs testének hőssztengelyéhez képest. A találmány lényege, hőgy akűlcs (10) testének szabad végének tartőmánya egy elsőfelvezetőperemet (21) főglal magába, melyet a prőfil alakú válaszfaltartőmányának vége határől, mely a hőrnyőt (11) határőlja, és egymásődik felvezetőperemet (22) főglal magába, mely az elsőfelvezetőperemhez (21) képest a kűlcsnak a hengerzár kűlcsnyílásában(7) való betőlásának irányában el van tőlva, a két felvezetőperem (21,22) hegyesszöget zár be a kűlcs (10) hőssztengelyével. A henger egyállórészben (2) elfőrgatható főrgórészből (1) áll, melyekbenzárószegek (4, 6) főrmájában ékelődőszervek vannak kialakítva, és afőrgórészben (1) hősszirányú kűlcsnyílás (7) van. A kűlcsnyílásba (7)őldalról bőrda (8) nyúlik be, és a bőrda (8), és a kűlcsnyílás (7) síkfelülete között maradék tér (9) található. Ha nincs megfelelő kűlcs(10) a kűlcsnyílásban (7), az abban keresztirányban rűgalmasanelnyőmőtt zárószegek (4, 6) a bőrdának (8) nyőmódnak, melyben egyátfúrásba (17) a zárószeg (6) végén lévő dűdőr (18) hatől be, és amaradék téren (9) keresztül a zárószeg működtetésével a dűdőr (18) azátfúrásból (17) eltávőlítható. ŕ

Description

A találmány tárgya kettős felvezetőperemmel ellátott kulcs és henger biztonsági hengerzárhoz.

A hengerzár egy hosszúkás alakú kulcstesttel összekapcsolt működtetőelemet tartalmaz, melynek egyenes vonalú hossztengelye van, mely mentén a kulcs testének hosszirányú felezősíkja áthalad, a kulcs teste a hengerzár kulcsnyílásába beilleszthetően van kialakítva, és egyrészt két, a felezősíkkal párhuzamos oldalsó sík között, másrészt a fent említett oldalsó síkok között elhelyezkedő hosszirányú peremek között helyezkedik el, az egyik perem a kulcs testének hátát képezi, a másik pedig a hengerzár ékelődőszerveivel együttműködő aktív peremet képez, a két perem olyan profillal van egymással összekötve, mely a hátat képező peremnél egy hornyot tartalmaz, amelynek feneke egy válaszfaltartomány, mely a kulcs testének hossztengelyével párhuzamosan egy hosszanti felezősíkot foglal magába, az aktív perem vonala, mely az aktív elemet oldalirányból határoló élektől egyenlő távolságban helyezkedik el, egy olyan síkban van, mely a hosszanti felezősíkhoz képest keresztirányban el van tolva, a kulcstest szabad végének tartománya, mely a működtetőelemmel szemben helyezkedik el, legalább részben rézsútos a kulcs testének hossztengelyéhez képest. A találmány lényege, hogy a kulcs (10) testének szabad végének tartománya egy első felvezetőperemet (21) foglal magába, melyet a profil alakú válaszfal tartományának vége határol, mely a hornyot (11) határolja, és egy második felvezetőperemet (22) foglal magába, mely az első felvezetőperemhez (21) képest a kulcsnak a hengerzár kulcsnyílásában (7) való betolásának irányában el van tolva, a két felvezetőperem (21, 22) hegyesszöget zár be a kulcs (10) hossztengelyével.

A henger egy állórészben (2) elforgatható forgórészből (1) áll, melyekben zárószegek (4, 6) formájában ékelődőszervek vannak kialakítva, és a forgórészben (1) hosszirányú kulcsnyílás (7) van. A kulcsnyílásba (7) olA leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 216 958 B

HU 216 958 Β dalról borda (8) nyúlik be, és a borda (8), és a kulcsnyílás (7) sík felülete között maradék tér (9) található. Ha nincs megfelelő kulcs (10) a kulcsnyílásban (7), az abban keresztirányban rugalmasan elnyomott zárószegek (4, 6) a bordának (8) nyomódnak, melyben egy átfúrásba (17) a zárószeg (6) végén lévő dudor (18) hatol be, és a maradék téren (9) keresztül a zárószeg működtetésével a dudor (18) az átfúrásból (17) eltávolítható.

A találmány tárgya kettős felvezetőperemmel ellátott kulcs és henger biztonsági hengerzárhoz.

Ismeretes, hogy állandóan kutatják annak lehetőségét, hogy a biztonsági hengerzárak biztonságát javítsák, azaz, hogy megnehezítsék azok betöréssel történő felnyitását. Hagyományos módon egy biztonsági hengerzár egy állórészből van felépítve, amelynek belsejében egy kulccsal mozgatott forgórész tud elfordulni; a kulcsot egy, a forgórészben hosszirányban kialakított kulcsnyílásba kell behelyezni; ahhoz, hogy a forgórészt az állórészhez képest megfelelő kulcs hiányában ne lehessen elforgatni, több ékelő- és reteszelőszervet használnak. A jelenleg használatos egyik megvalósítási mód szerint egy ékelőszervet egy, a forgórész zárószegével és egy állórész zárószegével alakítják ki, melyek ugyanazon hengeres furat belsejében vannak elhelyezve, az állórész zárószegét egy rugó nyomja a forgórész tengelyirányában; amikor a kulcsot behelyezik a nyílásába a megfelelő helyzetben, a kulcs aktív pereme, melyen fogazás van kialakítva, a forgórész minden egyes zárószegét olyan helyzetbe állítja, hogy az érintkezőfelület (a forgórész zárószege/állórész zárószege) pontosan az érintkezőfelület szintjén helyezkedik el, és ebben a helyzetben a forgórész az állórészhez képest el tud fordulni. Megállapítottuk, hogy egy ilyen elrendezésben a forgórész zárószegeinek ki kell nyúlniuk a kulcsnyílásban, hogy együttműködjenek a kulcs aktív peremével.

Márpedig ez az elrendezés az erre szakosodott betörő számára lehetővé teszi, hogy a forgórészt egy egyszerű szerszámmal elforgassa, mely szerszámot általában „kampónak” neveznek. Ezen szerszám segítségével a forgórészre forgatónyomatékot fejtenek ki, ami a forgórészt azzal a zárószeggel kapcsolja össze, amelynek a saját fészkében a legkisebb játéka van; ebben a pillanatban végighúzva a kampót a forgórész teljes hosszúsága mentén, az egymás után az összes zárószeget besüllyeszti, különösen azt, mely a reteszelést (forgórész/állórész) biztosítja: ebben a pillanatban a forgórész kis szöggel elfordul, aminek következtében egy másik zárószeg reteszeli, és ettől kezdve a forgatónyomatékot a kampó segítségével tartják fenn. Látható tehát, hogy ezzel az eljárással egy „szakember” a kampót n-szer odébb helyezve hosszirányban el tudja forgatni egy olyan henger forgórészét, mely n számú reteszelőszervet tartalmaz.

Az ilyen típusú hengerzár biztonságának megerősítésére javasolták már azt, hogy a fent leírt, zárószegeket tartalmazó hagyományos elrendezést egészítsék ki olyan további részekkel, például oldalsó zárószegekkel, melyek a kulcsnak ilyen célból készített bemélyedéseibe oldalirányból nekinyomódnak. Javasolták továbbá azt is, hogy a kulcsba egy olyan mozgó testet helyezzenek el, mely nekinyomódik a forgórész zárószegének abban a pillanatban, amikor a kulcs a kulcsnyílásban a megfelelő helyzetbe kerül. Ezek az eszközök bizonyára megnehezítik a betörést, de viszonylag költségesek, ha figyelembe vesszük az ehhez megfelelő henger és az ahhoz illeszkedő kulcsok bonyolultságát.

Az FR-A 2 565 281 lajstromszámú szabadalmi leírásban már javasoltak egy, a találmány tárgya szerinti olyan kettős felvezetőperemmel ellátott kulcsot biztonsági hengerzárhoz, mely egy hosszúkás alakú kulcstesttel összekapcsolt működtetőelemet tartalmaz, melynek egyenes vonalú hossztengelye van, mely mentén a kulcs testének hosszirányú felezősíkja áthalad, a kulcs teste a hengerzár kulcsnyílásába beilleszthetően van kialakítva, és egyrészt két, a felezősíkkal párhuzamos oldalsó sík között, másrészt a fent említett oldalsó síkok között elhelyezkedő hosszirányú peremek között helyezkedik el, az egyik perem a kulcs testének hátát képezi, a másik pedig a hengerzár ékelődőszerveivel együttműködő aktív peremet képez, a két perem olyan profillal van egymással összekötve, mely a hátat képező peremnél egy hornyot tartalmaz, amelynek feneke egy válaszfaltartomány, mely a kulcs testének hossztengelyével párhuzamosan egy hosszanti felezősíkot foglal magába, az aktív perem vonala, mely az aktív elemet oldalirányból határoló élektől egyenlő távolságban helyezkedik el, egy olyan síkban van, mely a hosszanti felezősíkhoz képest keresztirányban el van tolva, a kulcstest szabad végének tartománya, mely a működtetőelemmel szemben helyezkedik el, legalább részben rézsútos a kulcs testének hossztengelyéhez képest. Ez az elrendezés önmagában nem teszi lehetővé a betörés veszélyének csökkentését, mivel az ékelődőszervek közvetlenül hozzáférhetőek a kulcs aktív peremének végének felvezetőpereménél, és így közvetlenül hozzáférhetőek egy, a kulcsnyílásba behelyezett kampó működtetéséhez.

A találmány célja egy olyan biztonsági hengerzár és ahhoz való kulcs kialakítása, mely egyszerű felépítése ellenére megnehezíti, akár lehetetlenné is tesz mindenfajta, egy kampó segítségével végrehajtott betörést.

A kitűzött célt tehát egy olyan, fent említett típusú kulcs kialakításával oldottuk meg, amelynél a továbbfejlesztés lényege, hogy a kulcs testének szabad végének tartománya egy első felvezetőperemet foglal magába, melyet a profil alakú válaszfal tartományának vége határol, mely a hornyot határolja, és egy második felvezetőperemet foglal magába, mely az első felvezetőperemhez képest a kulcsnak a hengerzár kulcsnyílásába való betolásának irányában el van tolva, a két felvezetőperem hegyesszöget zár be a kulcs hossztengelyével.

HU 216 958 Β

Előnyös, ha:

- a kulcs szabad végének tartománya hegyes formában van kialakítva, és az így képezett csúcs az első felvezetőperem végét képezi;

- a kulcs testének végét képező csúcs a horony fenekének középső részének szintjén van elhelyezve;

- a kulcs testének felezősíkja és az aktív perem hosszanti síkja (P5) egybeesnek;

- az aktív perem szabad vége egy olyan él mentén metszi az első felvezetőperemet, melynek középpontja a kulcs hátát képező perem hosszirányú középvonalától kisebb távolságban helyezkedik el, mint amekkora távolság a szóban forgó vonal és a horony alsó peremének azon felülete között van, mely a kulcs peremétől legtávolabb van, és a „kisebb távolságban” lévő fal az, mely a kulcs testének aktív peremével össze van kötve;

- a kulcs testének tengelye és az első felvezetőperem által bezárt szög nagyobb a tengely és a második felvezetőperem által bezárt szögnél.

Ez utóbbi kialakítás lehetővé teszi az ékelődőszerv kiemelkedő részének a kiszabadítását oly módon, hogy a kulcsot a kulcsnyílásban rövidebb útvonalon mozgatjuk, és így rövidebbre lehet venni magának a kulcsnak a teljes hosszúságát.

A találmány tárgya továbbá henger biztonsági hengerzárhoz, a fenti kulccsal való együttműködéshez, mely tartalmaz egy, állórészben elforgatható henger alakú forgórészt, egy kulcsnyílást, mely a forgórészben hosszirányban van kialakítva, a forgórészből és állórészből álló szerelvényben elhelyezett ékelődőszerveket, melyek üres kulcsnyílás esetében ékelődőhelyzetben rugalmasan el vannak nyomva, az ékelődött helyzet megfelelő kulcsnak a kulcsnyílásba való behelyezéséig fennáll, az ékelődőelemek egyenes vonalú tengely mentén elmozdítható zárószegek formájában vannak kialakítva, és a kulcsnyílásba oldalirányból egy hosszirányú borda nyúlik bele, és a borda, valamint a kulcsnyílás sík felülete között egy maradék tér van kiképezve, és amelynek lényege, hogy üres kulcsnyílás esetén a rugalmasan a kulcsnyílásban keresztirányban elnyomott zárószegek nekinyomódnak a bordának, a zárószegek egy dudort tartalmaznak, mely egy, a bordában kialakított átfúrásba hatol be, és a maradék téren keresztül a zárószeg működtetésével a dudor az átfúrásból eltávolítható.

Előnyös, ha:

- az ékelődőszerv egy egyazon hengeres felfúrásban elhelyezett, a forgórészhez tartozó zárószegből és az állórészhez tartozó zárószegből van kialakítva, az állórész zárószegéhez egy nyomórugó kapcsolódik, annak egyik végénél, másik vége pedig az állórész zárószegéhez nyomódik, mely utóbbinak másik vége a dudort hordozza, mely a bordába kapcsolódik;

- a dudor félgömb alakú, mely az azt hordozó forgórészzárószeg tengelye mentén van elrendezve, és a forgórész valamint az állórész zárószegei hengeres alakúak, a hengeres felfúrás tengelye merőleges a forgórész tengelyére;

- a kulcsnyílásnak hosszirányú felezősíkja van, melyen a forgórész tengelye keresztülhalad, a bordának az a felülete, melyhez a forgórész zárószege hozzányomódik, merőleges a kulcsnyílás hosszanti felezősíkjára;

- a kulcs első felvezetőpereme a maradék térben lévő ékelődőszervvel kapcsolódik, a felvezetőperem dőlésszöge akkora, hogy az ékelődőszerv dudora az átfúrásból kiszabadult helyzetben van, amikor a második felvezetőperem érintkezési helyzetben van a dudorral;

- a kulcsnak a kulcsnyílásba részben betolt helyzetében a dudor a kulcs aktív pereméhez nyomódik, teljesen betolt helyzetében pedig a forgórész zárószege és az állórész zárószege közötti kapcsolódási felület a forgórész és az állórész közötti kapcsolódási felület szintjén található.

A találmány szerint tehát egy olyan biztonsági hengerzárat és kulcsot javasoltunk, amelyben a rugalmasan elnyomott ékelődőszerv a kulcsnyílás keresztmetszetén teljes mértékben keresztülnyúlik, egészen addig, amíg nekinyomódik egy, az ebben a kulcsnyílásban kialakított hosszirányú bordához; az ékelődőszerv egy kiemelkedő rész révén behatol a bordába, és a borda, valamint a kulcsnyílásnak azzal szemben lévő oldalfala között egy maradék térrész van kialakítva. A kulcs a hengerzár bordájának szintjén egy megfelelő profilú horonnyal van ellátva, és így behelyezhető a kulcsnyílásba. A kulcs vége rézsútos élekkel le van vágva oly módon, hogy a horony feneke a kulcs végénél egy első felvezetőperemet képez, mely a maradék térrészben nekinyomódik az ékelődőszervnek, hogy így a kiemelkedő rész a bordán kívül kiszabaduljon, amikor a kulcsot a kulcsnyilásba besüllyesztjük; miközben ezt a kiszabadítást megvalósítjuk, a kulcs aktív peremének fogazata egy második felvezetőperem segítségével összekapcsolódik és együttműködik az ékelődőszerv kiemelkedő részével, ami lehetővé teszi, hogy a kulcsot teljesen benyomjuk a kulcsnyílásba, egészen a következő ékelődőszervig, amellyel ugyanezt a működési módot valósítjuk meg. Ezen kettős felvezetőperem a kulcs végénél lehetővé teszi tehát a reteszelőszerv működtetését, miközben az azon lévő kiemelkedő részek nem férhetők hozzá közvetlenül egy kampó működtetésével. Ha a kulcs végén csak egyetlen felvezetőperem lenne kialakítva az aktív peremen, a kulcs behelyezése nem lenne lehetséges, mivel ez a felvezetőéi nekinyomódna a bordának, anélkül, hogy működtetni tudná az ékelődőszerv kidomborodó részét. A működtetés csak a kettős felvezetőperemnek köszönhetően lehetséges: az első, mely a maradék térrészben van elhelyezve, magát az ékelődőszervet támadja meg, így biztosítva a kiemelkedő rész kiszabadítását, ami után a második felvezetőperem fejti ki hatását a kiszabadított kiemelkedő részre.

Egy ilyen eszköz kialakítása nem különösen bonyolult, ami lehetővé teszi egy mérsékelt árú biztonsági hengerzár kialakítását. Ennek ellenére egy ilyen hengerzár feltörése különösen nehéz, mivel a kampó nem tud hozzáférni a reteszelőszerv kiemelkedő részéhez,

HU 216 958 Β ami el van rejtve. Egy kampóval tehát közvetlenül az ékelődőszervre kellene hatást kifejteni a maradék térrészben, de ebben az esetben a kampó a forgórésznek egy másik bordájába ütközik bele, ami a kulcs hornyának alsó fala alatt helyezkedik el; ennek a kampónak a működtetése tehát csupán a bordán kívül elhelyezkedő kiemelkedő rész kiszabadítását teszi lehetővé, ahol az el van rejtve, és ebben az esetben egy második kampót kellene használni, hogy a még kiemelkedő részt lenyomják, a kulcs aktív peremének a működéséhez hasonlóan. Egy olyan szűk térrész belsejében, mint amilyen a kulcsnyílás, két kampót működtetni gyakorlatilag lehetetlen, és ezenkívül a kulcson lehetnek további bordák és hornyok is a fent említett horony és aktív borda között, melyek oly módon lehetnek kialakítva, hogy a második kampó ne tudja lenyomni a reteszelőszerv kiemelkedő részét egészen addig a helyzetig, ami biztosítja a forgórésznek az állórésztől való szabad elmozdulását. Belátható tehát, hogy ez az eszköz egyszerűsége ellenére egy nagy biztonságú hengerzárat eredményez.

A találmány szerinti kettős felvezetőperemmel ellátott kulcsot, henger és kulcs-henger szerelvényt az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra felnagyítva szemléltet egy találmány szerinti hengerzárat, ahol az elrejtett részek szaggatott vonallal vannak feltüntetve; a

2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; a

3. ábra az 1. ábra szerinti hengerrel társított kulcs testének vége, nézeti ábrázolásban; a

4. ábra a 3. ábrán IV-IV vonal mentén felvett metszet; az

5. ábra az 1. ábrán V-V vonal mentén felvett metszet; a

6A. ábra az 5. ábráéval megegyező síkban felvett metszet, ahol a különböző elemek a kulcs behelyezésének kezdeti időpontjának megfelelő helyzetben vannak, amikor a kulcs első felvezetőpereme érintkezésbe lép a forgórész első zárószegével, ezt a metszési síkot a 6B. ábrán VIA-VI vonallal jelöltük meg; a

6B. ábra vázlatosan szemlélteti a kulcsnak és a forgórész zárószegének egymáshoz viszonyított helyzetét a 6A. ábra esetében, ahol a kulcsot a 6A. ábrán VIB-vel jelölt metszősíknak megfelelően ábrázoltuk, az F nyíl irányából nézve; a

6C. ábra a 6B. ábrán Fl nyíl irányából felvett nézet; a 7A. ábra a 6A. ábrához hasonló nézet, ahol a kulcs kismértékben be van nyomva a kulcsnyílásba oly módon, hogy a második felvezetőperem érintkezésbe lép a forgórész zárószegének félgömb alakú dudorával; a

7B. ábra a 6B. ábrához hasonló nézet, ahol a kulcs a 7B. ábrának megfelelően belépő helyzetben van; a

7C. ábra a 6C. ábrához hasonló nézet, az egyes elemeknek a 7B. ábrának megfelelő helyzetében; a

8A. ábra egy, az 1. ábra szerinti hengerzár V-V sík mentén felvett keresztmetszeti rajza olyan helyzetben, ahol a kulcs be van helyezve, és amely helyzetben a forgórész zárószege/állórész zárószege kapcsolódási felülete a forgórész/állórész kapcsolódási felületénél található; a

8B. ábra a 8A. ábrán bemutatott kulcs és forgórészzárószeg egymáshoz viszonyított helyzetét ábrázolja vázlatosan, a 8A. ábra metszési síkját a 8B. ábrán VIIIA-VIIIA vonallal jelöltük; a

9. ábrán nézeti ábrázolásban látható a forgórész egy része, mely a kulcsnyílás hosszanti felezősíkjával párhuzamos síkban van metszve, a forgórész és az állórész zárószegeit azok fészkétől jobbra tüntettük fel.

Az 1-9. ábrákra hivatkozva látható, hogy a 2 állórész alsó részében tartalmaz egy 3 meghosszabbítást, ahol részben el vannak helyezve a 2 állórész 4 zárószegei és az azokkal társított 5 rugók. A leírás további részében feltételezzük, hogy a 3 meghosszabbítás képezi a henger alsó részét. A találmány szerinti hengerzár összes reteszelőszerve az 1 forgórész 6 zárószegei és a 2 állórész 4 zárószegeiből van kialakítva, melyek egy ugyanazon 16 hengeres felfurás belsejében vannak elhelyezve. Az 1 forgórészben egy 7 kulcsnyílás található, mely az 1 forgórész tengelyvonalán keresztülhaladó síkban hosszirányban van elhelyezve. Ezen 7 kulcsnyílás belsejében egy hosszirányú 8 borda nyúlik ki; egy 9 maradék tér van kialakítva a 8 borda és a 7 kulcsnyílás 7a síkfelülete között, melyek egymással szemközt helyezkednek el.

Amikor a megfelelő kulcsot bevezetjük a 7 kulcsnyílásba, és ezen 7 kulcsnyílás fenekéig benyomjuk, a kapcsolódási felület (6 zárószeg/4 zárószeg) a kapcsolódási felület szintjén (1 forgórész/2 állórész) található, és ez így van a találmány szerinti hengerzár minden egyes ékelődőszervének esetében. Ez a hengerzár több, egymással párhuzamos ékelődőszervet tartalmaz, melyeknek tengelyei a hengerzár Q tengelyszimmetriasíkjában vannak elhelyezve.

A 8 borda alatt, a 3 meghosszabbítás irányában a 7 kulcsnyílás egy olyan profillal van kialakítva, mely megfelel a vele társított kulcs profiljának, és ez utóbbi kulcsot 10 hivatkozási számmal jelöltük; ez a profil a 7 kulcsnyílásnak azon felületén, mely a 7a sík felület meghosszabbítását képezi, két 7b és 7c bordát tartalmaz, a vele szemben lévő felület pedig két 8b és 8c bordát, melyek az előbbiekhez képest a magasság irányában el vannak tolva oly módon, hogy a 7 kulcsnyílás keresztmetszetében a 8 borda alatt szinuszos formát képeznek.

A 10 kulcsnak természetesen lényegében véve a 7 kulcsnyíláshoz illeszkedő profilja van. A 8 bordával szemközt elhelyezkedő részen a 10 kulcs egy illeszkedő alakú 11 hornyot tartalmaz; a 7b és 7c bordáknak megfelelő részeken 12b, illetve 12c hornyok találhatók; a 8b és 8c bordáknak megfelelő helyen pedig 13b és 13c hornyok. A 10 kulcs két P3 és P4 oldalsó sík között helyezkedik el, és két keresztirányú perem határolja: a felső 14 perem képezi a 10 kulcs hátát, mely kissé le van kerekítve, hogy alakja illeszkedjen az illeszkedőfelület

HU 216 958 Β (1 forgórész/2 állórész) alakjához, a 10 kulcs háta a szóban forgó illeszkedőfelület szintjén helyezkedik el, amikor a 10 kulcsot behelyezzük annak 7 kulcsnyílásába; a 10 kulcsnak a hátával szemközt lévő peremét 15 hivatkozási számmal jelöltük, és ez képezi a 10 kulcs aktív peremét, azaz azt a peremet, melyen az ékelődőszervekkel együttműködtetni kívánt fogazat található, hogy biztosítsuk azok megfelelő helyzetbe való állítását, hogy az 1 forgórészt a 2 állórészhez képest szabaddá tegyük. A 11 horony feneke egy sík falból van kialakítva, melynek hosszirányú középső síkját P2-vel jelöltük. A 10 kulcs aktív 15 peremét oldalirányból két él határolja, és az ezen két éltől egyenlő távolságban elhelyezkedő középső vonal egy P5 síkban található. A 10 kulcs teste tartalmaz egy Pl hosszirányú középső síkot, mely lényegében egybeesik a P5 síkkal. A 11 hornyot tehát egy 1 la fenék határolja, melynek hosszirányú középső síkja a P2 sík, továbbá egy 11b felső perem, mely a 10 kulcs 14 peremét, azaz hátát képezi, és egy 11c alsó perem, mely keresztirányban nyúlik el, hogy a 10 kulcs szinuszos profiljához kapcsolódjék, alulról, oly módon, hogy az aktív 15 peremre ütközzön fel.

Amikor a 10 kulcsot teljesen bemélyesztjük 7 kulcsfészkébe, a 11 horony 11c alsó pereme hozzányomódik a 7b bordához, amely ezáltal lefelé határolja a 9 maradék teret.

A 4 és 6 zárószegek elmozdulnak a 16 hengeres felfúrásokban, melyek a 8 bordára merőlegesen nyílnak. A 16 hengeres felfúrás tengelyvonalában egy 17 átfúrás van kialakítva, melynek átmérője kisebb aló hengeres felfúrásénál, és ez a 17 átfúrás a 8 bordán részenként áthalad. Az 5 rugó a 6 zárószeget nekinyomja a 8 borda szemben lévő felületének, mely felület merőleges a 7 kulcsnyílás hosszirányú középső síkjára. Az 1 forgórész 6 zárószegének azon a felületén, mely hozzányomódik a 8 bordához, egy félgömb alakú 18 dudort alakítottunk ki, melynek átmérője megegyezik a 17 átfúrás átmérőjével. A félgömb alakú 18 dudor tengelyvonala ugyanaz, mint az 1 forgórész 6 zárószegének, és így egy olyan domború részt képez, ami be tud hatolni a 17 átfúrás által képezett bemélyedésbe.

A 10 kulcs testének szabad végét hegyesre alakítottuk ki. A 10 kulcs 19 csúcsa a 11 horony 1 la fenekének középső tartományában található. Ezt a hegyes véget a 10 kulcs hátának irányában egy 20 rézsútos él, az ellenkező irányban pedig két felvezetőperem határolja: az egyik a 11 horony 1 la fenekétől jobbra helyezkedik el, ezt 21 hivatkozási számmal jelöltük, a másikat pedig, mely a 10 kulcs aktív 15 peremének a végét képezi, 22 hivatkozási számmal jelöltük. Az első 21 felvezetőperem dőlésszöge ugyanakkora, mint a 20 rézsútos élnek a 10 kulcs hossztengelyéhez képest, a második 22 felvezetőperem dőlésszöge sokkal kisebb. A 22 felvezetőperem a 21 felvezetőperem síkját egy olyan tartományban metszi, mely allé alsó perem szélességén belül helyezkedik el, egy 23 él mentén.

A találmány szerinti eszköz működését az alábbiakban ismertetjük.

Amikor a 10 kulcsot a 7 kulcsnyílás bejáratánál elhelyezzük, az 1 forgórész a 2. ábrán szemléltetett helyzetében található, azaz az 1 forgórész összes 6 zárószege nekinyomódik a 8 borda alsó felületéhez. A 10 kulcs bevezetésének kezdetén a 21 felvezetőperem a 9 maradék térben hozzányomódik az 1 forgórész első 6 zárószegének felső lapjának pereméhez; ezen hozzányomódás hatására az 1 forgórész 6 zárószege aló hengeres feltárásában lefelé mozog, eközben összenyomja az 5 rugót. Ezen fázis kezdetét szemléltetjük a 6A., 6B. és 6C. ábrákon. Ha tovább folytatjuk a 10 kulcs betolását, a 18 dudor, melyet besüllyesztettünk a 17 átfúrásba, elválik a átfúrástól, és a 23 él ezután pontosan a 18 dudor csúcsa fölé jön. Ekkor a 18 dudor érintkezésbe lép a 22 felvezetőperemmel és a 10 kulcs végső besüllyesztése az 1 forgórész 6 zárószegének lesüllyesztését váltja ki, mivel a 18 dudort a rézsútos 22 felvezetőperemhez nyomjuk, majd a 10 kulcs aktív 15 pereméhez, ami folytatódik a 22 felvezetőperemnél. Látható tehát, hogy ilyen módon, azaz nyugalmi helyzetben a 18 dudor a 8 borda szélességében található, és ezzel a 10 kulccsal a dudort a 10 kulcs aktív 15 peremével megtámadjuk, a 21 felvezetőperemnek a 9 maradék térben történt előző működtetése következtében. Az 1 forgórész 4 zárószegét a 21 felvezetőperemmel elegendő mértékben kell lefelé elmozdítani ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy a 18 dudor a 17 átfúráson kívülre nyomódjon. Amint az 1 forgórész első ékelődőszervének 6 zárószegét a 10 kulccsal megérintve 18 dudoránál fogva érintkezésbe hoztuk az aktív 15 peremmel, a 10 kulcs egészen addig be tud hatolni a 7 kulcsnyílásba, amíg a 21 felvezetőperem hozzá nem ér az 1 forgórész második ékelődőszervének 6 zárószegének felső lapjához, és oly módon, hogy ezen második ékelődőszerv 18 dudora viszont hozzányomódik az aktív 15 peremhez. Amikor a 10 kulcsot fokozatosan egyre beljebb nyomjuk, az összes 18 dudor egymás után nekinyomódik a 10 kulcs aktív 15 pereméhez, és amikor a 10 kulcsot teljesen benyomtuk a 7 kulcsnyílásba, az összes 18 dudor az aktív 15 perem megfelelő bemélyedésében található, oly módon, hogy a kapcsolódó felületek (6 zárószegek/4 zárószegek) mind a kapcsolódó felület (1 forgórész/2 állórész) szintjén találhatók: az 1 forgórész szabadon el tud forogni a 2 állórészhez képest.

Mint azt az előzőekben már jeleztük, egy kampóval való betörés gyakorlatilag lehetetlen; a betörő behelyezhet egy első kampót a 9 maradék térbe és azt hozzányomhatja az 1 forgórész 6 zárószegéhez, a 7b borda felső szintjéig; ezután egy másik kampót kell behelyezni, hogy azt a 18 dudorra rányomják, mindenesetre ez a második kampó nem tudna mélyebben lesüllyedni, mint a 7c borda; és természetesen ezt a műveletet újból kellene kezdeni az összes többi ékelődőszerv esetében. Belátható tehát, hogy a betörést ilyen módon gyakorlatilag lehetetlenné tettük.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kettős felvezetőperemmel ellátott kulcs biztonsági hengerzárhoz, mely egy hosszúkás alakú kulcstesttel összekapcsolt működtetőelemet tartalmaz, melynek

   HU 216 958 Β egyenes vonalú hossztengelye van, mely mentén a kulcs testének hosszirányú felezősíkja áthalad, a kulcs teste a hengerzár kulcsnyílásába beilleszthetően van kialakítva, és egyrészt két, a felezősíkkal párhuzamos oldalsó sík között, másrészt a fent említett oldalsó síkok között elhelyezkedő hosszirányú peremek között helyezkedik el, az egyik perem a kulcs testének hátát képezi, a másik pedig a hengerzár ékelődőszerveivel együttműködő aktív peremet képez, a két perem olyan profillal van egymással összekötve, mely a hátat képező peremnél egy hornyot tartalmaz, amelynek feneke egy válaszfaltartomány, mely a kulcs testének hossztengelyével párhuzamosan egy hosszanti felezősíkot foglal magába, az aktív perem vonala, mely az aktív elemet oldalirányból határoló élektől egyenlő távolságban helyezkedik el, egy olyan síkban van, mely a hosszanti felezősíkhoz képest keresztirányban el van tolva, a kulcstest szabad végének tartománya, mely a működtetőelemmel szemben helyezkedik el, legalább részben rézsútos a kulcs testének hossztengelyéhez képest, azzal jellemezve, hogy a kulcs- (10) test szabad végének tartománya egy első felvezetőperemet (21) foglal magába, melyet a profil alakú válaszfal tartományának vége határol, mely a hornyot (11) határolja, és egy második felvezetőperemet (22) foglal magába, mely az első felvezetőperemhez (21) képest a kulcsnak a hengerzár kulcsnyílásában (7) való betolásának irányában el van tolva, a két felvezetőperem (21, 22) hegyesszöget zár be a kulcs (10) hossztengelyével.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kulcs, azzal jellemezve, hogy a kulcs (10) szabad végének tartománya hegyes formában van kialakítva, és az így képezett csúcs (19) az első felvezetőperem (21) végét képezi.
3. 3. A 2. igénypont szerinti kulcs, azzal jellemezve, hogy a kulcs (10) testének végét képező csúcs (19) a horony (11) fenekének (11a) középső részének szintjén van elhelyezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti kulcs, azzal jellemezve, hogy a kulcs (10) testének felezősíkja (Pl) és az aktív perem (15) hosszanti síkja (P5) egybeesnek.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kulcs, azzal jellemezve, hogy az aktív perem (15) szabad vége egy olyan él (23) mentén metszi az első felvezetőperemet (21), melynek középpontja a kulcs (10) hátát képező perem (14) hosszirányú középvonalától kisebb távolságban helyezkedik el, mint amekkora távolság a szóban forgó vonal és a horony (11) alsó peremének (11c) azon felülete között van, mely a kulcs (10) peremétől (14) legtávolabb van, és a „kisebb távolságban” lévő fal az, mely a kulcs (10) testének aktív peremével (15) össze van kötve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kulcs, azzal jellemezve, hogy a kulcs (10) testének tengelye és az első felvezetőperem (21) által bezárt szög nagyobb a tengely és a második felvezetőperem (22) által bezárt szögnél.
7. 7. Henger biztonsági hengerzárhoz, az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti kulccsal való együttműködéshez, mely tartalmaz egy állórészben elforgatható henger alakú forgórészt, egy kulcsnyílást, mely a forgórészben hosszirányban van kialakítva, a forgórészből és állórészből álló szerelvényben elhelyezett ékelődőszerveket, melyek üres kulcsnyílás esetében ékelődőhelyzetben rugalmasan el vannak nyomva, az ékelődött helyzet megfelelő kulcsnak a kulcsnyílásba való behelyezéséig fennáll, az ékelődőelemek egyenes vonalú tengely mentén elmozdítható zárószegek formájában vannak kialakítva, és a kulcsnyílásba oldalirányból egy hosszirányú borda nyúlik bele, és a borda, valamint a kulcsnyílás sík felülete között egy maradék tér van kiképezve, azzal jellemezve, hogy üres kulcsnyílás (7) esetén a rugalmasan a kulcsnyílásban (7) keresztirányban elnyomott zárószegek (4, 6) nekinyomódnak a bordának (8), a zárószegek (4, 6) egy dudort (18) tartalmaznak, mely egy, a bordában (8) kialakított átfúrásba (17) hatol be, és a maradék téren (9) keresztül a zárószeg (6) működtetésével a dudor (18) az átfúrásból (17) eltávolíthatóan van kialakítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti henger, azzal jellemezve, hogy az ékelődőszerv egy egyazon hengeres felfúrásban (16) elhelyezett, a forgórészhez (1) tartozó zárószegből (6) és az állórészhez (2) tartozó zárószegből (4) van kialakítva, az állórész (2) zárószegéhez (4) egy nyomórugó (5) kapcsolódik, annak egyik végénél, másik vége pedig az állórész (2) zárószegéhez (4) nyomódik, mely utóbbinak másik vége a dudort (18) hordozza, mely a bordába (8) kapcsolódik.
9. 9. A 8. igénypont szerinti henger, azzal jellemezve, hogy a dudor (18) félgömb alakú, mely az azt hordozó forgórészzárószeg (6) tengelye mentén van elrendezve, és a forgórész (1), valamint az állórész (2) zárószegei (4, 6) hengeres alakúak, a hengeres felfúrás (16) tengelye merőleges a forgórész (1) tengelyére.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti henger, azzal jellemezve, hogy a kulcsnyílásnak (7) hosszirányú felezősíkja van, melyen a forgórész (1) tengelye keresztülhalad, a bordának (8) az a felülete, melyhez a forgórész (1) zárószege (6) hozzányomódik, merőleges a kulcsnyílás (7) hosszanti felezősíkjára.
11. 11. A 7-10. igénypontok bármelyike szerinti henger, azzal jellemezve, hogy egy kulcs (10) első felvezetőpereme (21) a maradék térben (9) lévő ékelődőszervvel kapcsolódik, a felvezetőperem (21) dőlésszöge akkora, hogy az ékelődőszerv dudora (18) az átfúrásból (17) kiszabadult helyzetben van, amikor a kulcs (10) második felvezetőpereme (22) a dudorral (18) érintkező helyzetben van.
12. 12. A 11. igénypont szerinti henger, azzal jellemezve, hogy a kulcsnak (10) a kulcsnyílásba (7) részben betolt helyzetében a dudor (18) a kulcs (10) aktív pereméhez (15) nyomódik, teljesen betolt helyzetében pedig a forgórész (1) zárószege (6) és az állórész (2) zárószege (4) közötti kapcsolódási felület a forgórész (1) és az állórész (2) közötti kapcsolódási felület szintjén található.