HU220985B1 - Zárszerkezet hengerzárral és laposkulccsal - Google Patents

Description

A találmány tárgya zárszerkezet hengerzárral és laposkulccsal, ahol a hengerzár egy állórészben elforgatható, kulcscsatomával ellátott forgórészt, valamint a forgórész hossztengelyére lényegében merőlegesen és a kulcscsatoma széles oldalaival párhuzamosan elrendezett, elzárókat befogadó vezetékeket tartalmaz, amely elzárók a kulcscsatomába benyúló menesztőkkel vannak ellátva, ugyanakkor a laposkulcs mindkét széles oldalán legalább egy vezetőhoronnyal van ellátva, amelybe a kulcscsatomába betolt laposkulcs esetén az elzárók menesztői bekapcsolódnak, emellett a laposkulcs és az elzárók legalább egyike mágneses elemekkel rendelkezik.

Egy ilyen jellegű, hengerzárral és laposkulccsal rendelkező zárszerkezet ismerhető meg például az US 3 264 852 vagy az EP 0 008 310 számú szabadalmi leírásból. Ezeknél a megoldásoknál egy lapos fordítókulcs azon részén, amelyet bedugnak a zárba, mindkét széles oldalon vezetőhomyok vannak kialakítva. Ezek a vezetőhomyok görbevonalúan húzódnak, és vezetékeket, illetve pozicionálótartományokat képeznek a menesztők számára, amelyek a hengerzárban levő elzárók részét képezik. Az elzárók a forgórész vezetékeiben vannak ágyazva, ahol ezen vezetékek lényegében a zártengelyre merőlegesen és a kulcscsatoma széles oldalaival párhuzamosan húzódnak. Az elzárók a vezetékekben szabadon mozgathatók, és rugóterheléstől mentesek. Az elzárók végei reteszelt hengerzár esetén benyúlnak az állórészben kiképzett furatokba, és így áthatolnak a hengerzár forgórésze és állórésze közötti határ-, illetve nyírófelületen. Az elzárók kulcscsatomába benyúló menesztői azonos méretekkel rendelkeznek, mint a kulcson levő vezetőhomyok. Ily módon ezek a menesztők mindkét irányban kényszermegvezetettek, miáltal a vezetőhomyok segítségével lehetővé válik kireteszelési helyzetben az elzárók pontos pozicionálása. A kulcsnak a kulcscsatomába való bedugásakor a menesztők követik a vezetőhorony kényszerpályáját, és az elzárók addig tolódnak el vezetékeikben, amíg teljesen betolt helyzetű kulcs mellett el nem érik a kireteszelési helyzetet. Lapos fordítókulcsok esetében a kulcs mindkét széles oldalán két-két vezetőhorony van kialakítva, miközben szokásosan mindegyik széles oldalon csak az egyik vezetőhorony működik együtt a zár menesztőivel. A második vezetőhorony akkor kerül használatba, ha a kulcsot 180°-kal megfordítva kell bedugni a kulcscsatomába. Kis szerszámgépek segítségével lehetőség van arra, hogy az ezeknél a zárszerkezeteknél alkalmazott kulcsokat méretpontosan lemásolják, így széles oldalakon levő vezetőhomyokat is pontosan lemásolják. Az ilyen szerszámgépek mint célgépek, széles körben elterjedtek a különféle szolgáltató központokban, miáltal viszonylag egyszerűvé vált az ilyen kulcsok másoltatása. Ezáltal megnő annak a veszélye, hogy illetéktelen személyek egy eredeti kulcs birtokába jutva, arról másolatot készíttetnek, miközben az eredeti kulcs tulajdonosa nem is szerez tudomást a kulcsmásolat létezéséről. Ezzel a kulcsmásolattal azután kinyithatok a zárszerkezetek anélkül, hogy erőszak alkalmazása vagy egyéb intézkedések szükségesek lennének. Nagyszámú zárat és kulcsot magukban foglaló zárrendszereknél azonban még az a veszély is fennáll, hogy az eredeti kulcsok másolásával olyan kulcsmásolatok készülnek, amelyek nem rendelkeznek a szükséges pontossággal. Ezáltal azután megrongálódik a zár, és zavarok keletkezhetnek a zárási funkcióban. Az ilyen másolt kulcsokat a használó nemigen ismeri fel, és ezért nem tudja kiiktatni a rendszerből.

Az FR-A 2 572 007 számú szabadalmi leírás alapján ismert egy, a bevezetőben leírtak szerinti zárszerkezet, amely legalább egy elzáróval rendelkezik, amelynek menesztője a kulcs vezetőhorony-szélességének irányában olyan mérettel rendelkezik, amely kisebb, mint a vezetőhorony szélessége. Egyébként a kulcson levő vezetőhorony teljes hosszúságában azonos szélességgel rendelkezik. Ahhoz, hogy a csökkentett méretű elzárót kireteszelési helyzetbe lehessen hozni, a kulcson egy mágnes van elrendezve, és a menesztő vagy az elzáró egy része mágneses anyagból van. A kulcson levő mágnes ereje révén a menesztő a kulcs vezetőhomyának egyik oldalfelületéhez húzódik vagy nyomódik, ezáltal az elzáró kireteszelési helyzetbe kerül. Az ilyen zárszerkezet működtetése másolt kulccsal ugyan lényegesen nehezebb, azonban számos esetben mégis sikerül. Egy járulékos mágneserő kívülről történő alkalmazásával a mágneses menesztŐvel rendelkező elzáró minden esetben megfelelően pozícionálható, és a zár kireteszelhető. Ily módon ez a zár-, illetve kulcsszerkezet sem felel meg a kulcsok másolás elleni védelmével és az ilyen zárszerkezetek biztonságával szemben támasztott megnövelt követelményeknek.

A találmány által megoldandó feladat az US 3 264 852 számú szabadalmi leírásban ismertetett, rugóterhelés nélküli elzárókat alkalmazó rendszer megtartása mellett annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az elzáróknak a zár kireteszelési helyzetében való pozicionálása függetlenítve legyen a kulcson levő vezetőhomyok alakjától. Emellett megoldásokat kell biztosítani arra is, hogy a vezetőhomyok közvetlen azonos lemásolása még ne legyen elegendő a zár másolt kulccsal való kinyitásához. Alapvetően fontos feladat továbbá a kulcsok másolásának és a zárszerkezetek másolt kulcsokkal való kinyitásának a megnehezítése.

A kitűzött feladatot a bevezetőben ismertetett felépítésű zárszerkezetből kiindulva, a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy vezetőhorony a laposkulcs egyik széles oldalán legalább egy megnövelt horonyszélességű tartománnyal rendelkezik, a kulcscsatornába teljesen bedugott laposkulcs esetén a menesztők legalább egyike a megnövelt horonyszélességű tartományban van elrendezve, és ezen menesztő és a vezetőhorony két oldalfala között egy térköz van, emellett egy-egy, a kulcstollban elrendezett állandó mágnes és egy, egy elzáróban elrendezett és az állandó mágnesekkel együtt működő mágneses elem egy járulékos pozicionálóelemet képez, amelynek révén a hozzá tartozó elzáró kireteszelési helyzetben van rögzítve, ahol ebben a kireteszelési helyzetben az elzáró menesztője a vezetőhorony oldalfalaihoz viszonyítva érintkezésmentesen van pozícionálva, míg a többi menesztő a vezetó2

HU 220 985 Bl hornyok oldalfalaival érintkezésben áll, és a vezetőhornyok pozicionálótartományai révén van ezen többi menesztő és a hozzájuk tartozó többi elzáró kireteszelési helyzetben rögzítve.

A találmány előnyös továbbfejlesztett változatait az aligénypontok tartalmazzák.

A találmány szerinti zárszerkezeméi a kulcscsatomába teljesen betolt laposkulcs esetében az elzárók legalább egyike nem a megvezetési helyzet által van kireteszelési helyzetben rögzítve. Itt egy járulékos pozicionálóelem áll rendelkezésre, amely ezt az elzárót kireteszelési helyzetben pozícionálja és megtartja. Ez a járulékos pozicionálóelem azzal az előnnyel jár, hogy az elzárókkal összekötött menesztőket nem kell minden esetben a laposkulcson levő vezetőhomyoknak kényszervezetniük. A laposkulcson levő vezetőhomyok ezért megnövelt szélességű tartományokkal rendelkeznek, amelyekben a vezetőhomyok oldalfalai és a menesztő között térközök maradnak. Teljesen bedugott laposkulcs esetében legalább egy menesztő egy vezetőhorony ezen megnövelt szélességű tartományában helyezkedik el, és az elzárót ezért ebben a tartományban a járulékos pozicionálóelemnek kell pozícionálnia, ahol a menesztő nincs megvezetve a vezetőhomyok oldalfalai által. Ha ez a pozicionálóelem hiányzik, akkor az elzárót nem lehet kireteszelési helyzetbe hozni, vagyis a zárat nem lehet kinyitni. Ez akkor is így van, ha a kulcs pontosan másolt vezetőhomyokkal rendelkezik, azonban a zárnak, illetve a kulcsnak nincs járulékos pozicionálóeleme. Ezáltal jelentősen megnehezítjük a széles oldalain vezetőhomyokkal ellátott másolt laposkulcsok felhasználását. Ha a járulékos pozicionálóelem egy, a kulcstollban elrendezett állandó mágnesből és egy, az elzáróban elrendezett mágneses elemből van kialakítva, akkor a kulcson levő megfelelő mágnestestet is le kell másolni és pontosan pozícionálni. Ez az utánkészítés azonban a szokásos kulcsmásoló gépeken nem lehetséges. A találmány egy további előnye abban van, hogy a második járulékos pozicionálóelem révén egy járulékos kódolás alakítható ki az elzáró hátoldalán, valamint egy ehhez tartozó kétrészes reteszelem. Ez a kódolás is lehetővé teszi az elzáró menesztőjének pozicionálását a kulcson levő egyik vezetőhorony egy megnövelt szélességű tartományában anélkül, hogy a menesztő érintkezésben állna a vezetőhorony oldalfalaival. Ez az elrendezés lehetővé teszi az elzárók nyitási helyzetének járulékos álcázását, és megnehezíti a működési hatáskapcsolatok felismerését a találmány szerinti laposkulcs és hengerzár között. Legalább egy járulékos mágneskapcsolatú pozicionálóelem és legalább egy második, az elzáró hátoldalán levő kódolással ellátott járulékos pozicionálóelem elrendezése esetén olyan kombináció adódik, amelynél a hengerzár egy másolt kulccsal még járulékos mágneserők vagy egyéb, a zár feltörésére irányuló erőfeszítések alkalmazása esetén sem reteszelhető ki. A kulcsról nem lehet felismerni, hogy a vezetőhorony megnövelt szélességű tartományához egy mágneses pozicionálóelemmel vagy egy, a hátoldalán egy második pozicionálóelemmel ellátott elzáró van hozzárendelve. Ezáltal a találmány szerinti zárszerkezet biztonsága is javul.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy, a technika állása szerinti hengerzár hosszmetszete és a hengerzár kulcsának oldalnézete egyszerűsített ábrázolásban, a 2. ábra egy találmány szerinti zárszerkezet keresztmetszete, járulékos pozicionálóelemekkel, míg a 3. ábra egy találmány szerinti laposkulcs oldalnézete, a találmánynak megfelelően kialakított vezetőhomyokkal és beépített állandó mágnesekkel.

Az 1. ábrán bemutatott zárszerkezet egy 1 hengerzárból és egy 2 laposkulcsból áll, ami a bemutatott példánál egy lapos fordítókulcs. Ez a zárszerkezet lényegében megfelel a technika állásából ismert US 3 264 852 számú szabadalmi leírás szerinti megoldásnak. Az 1 hengerzár egyszerűsítetten van ábrázolva és egy 3 forgórészt tartalmaz, amely egy 4 állórészben forgatható, valamint egy 5 hüvelyt, amely palástként az egész 1 hengerzárat körülveszi. A 3 forgórészben egy téglalap keresztmetszetű 6 kulcscsatoma van bemunkálva. Ebbe a 6 kulcscsatomába vezethető be a 2 laposkulcs 21 kulcstolla. A fordítókulcsként kialakított 2 laposkulcs 13,14 széles oldalaiba 15, 16 vezetőhomyok vannak bemarva, amelyek az 1 hengerzárban levő záróelemek pozicionálására szolgálnak. Mivel a 2 laposkulcs esetében egy fordítókulcsról van szó, így a nem látható 14 széles oldalon a 15 vezetőhorony van alul és a 16 vezetőhorony fölül. A 2 laposkulcs 56 középtengelyére vonatkoztatva így az azonosan kialakított 15, illetve 16 vezetőhomyok a két 13, 14 széles oldalon egymáshoz képest átlósan helyezkednek el. A 3 forgórészben, a bemutatott példánál a 6 kulcscsatoma mindegyik 8,9 széles oldalán öt-öt 10 elzáró van elrendezve, így összesen tíz záróelem adódik. Ezek a 10 elzárók a 3 forgórész 11 vezetékeiben vannak ágyazva és az 1 hengerzár 7 hossztengelyére keresztilányban eltolhatok. A 3 forgórész hátsó 54 végén a rajzon fel nem tüntetett, de ismert kapcsolóelemek vannak, amelyek ugyancsak fel nem tüntetett zárelemekkel, például egy ajtózárral működnek együtt.

A 2. ábra egy 1 hengerzáron keresztül vett metszetet mutat, mégpedig két, a 6 kulcscsatomától kétoldalt elrendezett 11 vezeték tartományában. Ebben a két 11 vezetékben azonban nem az 1. ábra szerinti szokásos 10 elzárók vannak elrendezve, hanem a találmány szerinti módosított 17 és 18 elzárók. A 3 forgórész 4 állórészben elfoglalt bemutatott helyzetében all vezetékek a 4 állórészben kialakított 42, 43 furatokkal működnek együtt, így a bemutatott találmány szerinti 17, 18 elzárók, valamint az esetleges további 10 elzárók eltolhatok a 42, 43 furatok 57, 58 hossztengelyei irányában. A 3 forgórész ezen helyzetében ily módon a 2 laposkulcs kihúzható a 6 kulcscsatomából vagy abba betolható. A 17,18, illetve 10 elzárókkal összekötött 12, 12’ és 12” menesztők követik a 15 és 16 vezetőhornyok vonalát a 2 laposkulcs 13 és 14 széles oldalain, ahol a 17,18, illetve 10 elzárók végei benyúlhatnak a 42,43 furatok tartományaiba. Kihúzott kulcs esetén a 17, 18 és 10 elzárók

HU 220 985 Bl végei benyúlnak a 4 állórészben kialakított 42 és 43 furatokba, és reteszelik a 3 forgórészt elfordulás ellen. A 17 és 18 elzárók 2. ábrán bemutatott helyzeténél a 3 forgórész elforgatható a 4 állórészben, vagyis a 17, 18 elzárók kireteszelési helyzetükben vannak, mivel egyik végük sem nyúlik át a 3 forgórész és a 4 állórész közötti 40 nyíróvonalon. Az 1 hengerzárban elrendezett többi 10 elzáró szintén kireteszelési helyzetében van, ahol ezeknél a 2. ábrán fel nem tüntetett 10 elzáróknál a 12 menesztők mindkét oldalt meg vannak vezetve a 2 laposkulcs 15, 16 vezetőhornyai által és a vezetőhorony-tartományok által vannak pozícionálva. A 10 elzárók 12 menesztői ennek során érintkezésben állnak a 15 vezetőhomyok 22, 23 oldalfalaival, illetve a 16 vezetőhomyok 24,25 oldalfalaival, ellentétben a 12’ és 12” menesztőkkel, amelyek érintkezésmentesek.

A 21 kulcstoll 13,14 széles oldalain levő 15,16 vezetőhomyok különböző működési tartományokkal rendelkeznek. A 21 kulcstoll 2. ábrán látható metszeti tartományában a 15, 16 vezetőhomyok szélessége meg van növelve, és egy, úgynevezett szabad 51 tartományt képez. Ebben a kiszélesített szabad 51 tartományban a 15, 16 vezetőhomyok szélessége nagyobb, mint a 12’, illetve 12” menesztők mérete. A 15, 16 vezetőhomyokba benyúló 12’, illetve 12” menesztő és a 15 vezetőhorony két 22, 23 oldalfala, illetve a 16 vezetőhorony két 24, 25 oldalfala között egy-egy 47, illetve 48 térköz képződik. A 12’ és 12” menesztők ezért a 15, 16 vezetőhornyok ezen kiszélesített szabad 51 tartományában nem maguk a hornyok által vannak megvezetve, hanem járulékos 26, 27 pozicionálóelemek szükségesek a 17 és 18 elzárók kireteszelési helyzetben való rögzítéséhez.

Egy első lehetőség egy járulékos pozicionálóelem kialakítására a 2. ábra jobb oldalán, a 18 elzáró kapcsán van bemutatva. A 12” menesztő mellett a 18 elzáróban egy 46 mágneses elem van elrendezve, amely egy, a 21 kulcstoliba beépített 44 állandó mágnessel működik együtt. A bemutatott példában a 21 kulcstollban levő 44 állandó mágnes a 18 elzáróban levő 46 mágneses elemet felfelé húzza, amíg a 44 állandó mágnes és a 46 mágneses elem tengelyei azonos síkba nem kerülnek. A 44 állandó mágnes és a 46 mágneses elem úgy működik együtt, hogy a 44 állandó mágnes a 18 elzárót a 46 mágneses elem révén egy előre meghatározott helyzetben tartja anélkül, hogy a 12” menesztő érintené a 15 vezetőhorony 22, 23 oldalfalainak bármelyikét. Ehhez a 15 vezetőhoronyban egy előpozicionáló tartomány van elrendezve, amely a 2 laposkulcs 6 kulcscsatomába való betolásakor az elzárót kireteszelési helyzetbe hozza, majd a 15 vezetőhorony következő, szabad 51 tartományába való átmenetnél a 44 állandó mágnes a 18 elzárót ebben a kireteszelési helyzetben tartja és rögzíti. Ebben a helyzetben a 18 elzáró pontosan a kireteszelési helyzetben van rögzítve. Ha a 21 kulcstolion nem lenne 44 állandó mágnes, akkor a 18 elzáró lefelé esne, amíg a 12” menesztő fel nem feküdne a 15 vezetőhorony 22 oldalfalán. Ebben a helyzetben a 18 elzáró alsó vége benyúlna a 43 furatba, és a 3 forgórész reteszelve lenne elfordulás ellen a 4 állórészben. Ennél a kiviteli módnál a 18 elzáró akkor is reteszeli a 3 forgórészt a 4 állórészhez képest, ha a 21 kulcstollon a 44 állandó mágnes nincs megfelelően pozícionálva.

Az a lehetőség, ahogy egy második járulékos pozicionálóelem kialakítható, a 2. ábra bal oldali felén, a 17 elzárónál látható. Az első 27 pozicionálóelem kiegészítéseként a 17 elzáró és a 4 állórész között az 1 hengerzár találmány szerinti kiviteli alakjánál egy 29 reteszelemmel ellátott második járulékos 26 pozicionálóelem van elrendezve. A 29 reteszelem kétrészes, és egy első 30 reteszelemrészből áll, amely egy, a 4 állórészben levő 34 furatban van ágyazva és egy második 31 reteszelemrészből, amely egy, a 3 forgórészben kialakított 35 furatban van ágyazva. Az 1 hengerzár 2. ábrán bemutatott nyitási helyzetében, illetve a 3 forgórész 4 állórészben elfoglalt azon helyzetében, amelyben a 2 laposkulcs kihúzható, a két 34 és 35 furat 32 tengelyei egybeesnek. Ebben a helyzetben a két 34, 35 furat egy közös vezetőfuratot képez, amelyben a 30, 31 reteszelemrészek a 4 állórész és a 3 forgórész között ideoda eltolhatók. Az első 30 reteszelemrész fezék formájúra van kialakítva és egy 60 nyomórugó által a 17 elzáró irányába van szorítva. A második 31 reteszelemrésznek egy válla van, amely együtt működik a lépcsős furat beugró részével. A két 30 és 31 reteszelemrész között egy 33 határfelület van kialakítva, amelynek mentén a két 30, 31 reteszelemrész egymáshoz képest eltolható. A második 31 reteszelemrésznek az 1 hengerzár 7 hossztengelye felé irányuló beszűkített 36 vége felfekszik a 17 elzáró 19 hátoldalán. A 17 elzáró 19 hátoldalaként a 17 elzáró azon oldalát jelöljük, amely a 6 kulcsvezető csatornával ellentétes irányba esik. Ez a 19 hátoldal egy 37 pozicionálófelülettel van ellátva,, amelybe 28 kódolások vannak bemunkálva 39 bemélyedések és 38 kiemelkedések formájában. A 36 vég a 39 bemélyedések oldalfalalakzatainak megfelelően van kialakítva, és a bemutatott példában egy csúcsban fut ki. Ha a 17 elzárót 57 hossztengelye irányában, illetve a 6 kulcsvezető csatorna 8, 9 széles oldalaival párhuzamosan eltoljuk, akkor a második 31 reteszelemrész vége beakad a 39 bemélyedésekbe vagy a 38 kiemelkedések közé. A 17 elzáró 37 pozicionálófelületében levő legszélső 38 kiemelkedés melletti bemélyedés tartja meg a 17 elzárót a 2 laposkulcs 1 hengerzárból való kihúzása után reteszelési helyzetben, amelyben a 17 elzáró egyik vége benyúlik a 4 állórész 42 furatába. A 2. ábrán feltüntetett 17 elzáró nyitási helyzetben látható, vagy két végének egyikével sem nyúlik bele a 4 állórész 42 furatába. A 17 elzárót ebben a helyzetben a 41 furaton, illetve a 39 bemélyedésen keresztül a második 31 reteszelemrész tartja meg. A két 30 és 31 reteszelemrész közötti 33 határfelület ilyenkor a 3 forgórész és a 4 állórész közötti 40 nyíróvonalon húzódik. Ha a többi 10,18 elzáró egyike sem nyúlik be a 4 állórész valamelyik 42,43 furatába, akkor a 3 forgórész elforgatható. A 17 elzáró bemutatott kireteszelési helyzetében a 12’ menesztő szintén a 16 vezetőhorony egy megnövelt szélességű szabad 51 tartományában helyezkedik el. A 17 elzárót a bemutatott kireteszelési helyzetbe egy, közvetlenül a 16 vezetőhorony 51 tartománya előtt elrendezett előpozicionáló tartomány juttatja, és

HU 220 985 Bl ebben a helyzetben a 29 reteszelemmel ellátott járulékos 26 pozicionálóelem tartja meg. A 17 elzáró kireteszelési helyzetben való rögzítéséhez így nincs szükség állandó mágnesre, hanem ez a rögzítés a 17 elzáró 19 hátoldalán levő második járulékos 26 pozicionálóelem által történik. Egy második járulékos 26 pozicionálóelem ezen elrendezését előnyösen egy, a 2. ábrán jobb oldalon bemutatott, mágneses pozicionálást végző 27 pozicionálóelem kiegészítéseként valósítjuk meg. Ezáltal rendkívül nehézzé válik annak felismerése a kulcs alapján, hogy miként van a hengerzár kódolva, és melyik elzárók vannak járulékos mágneses pozicionálás révén kireteszelési helyzetben tartva. Ez nem ismerhető fel a 2 laposkulcson levő 15,16 vezetőhomyok kiszélesített szabad 51 tartománya alapján, mivel teljesen bedugott 2 laposkulcs esetén ezekbe az 51 tartományokba a 17 elzárók 12’ menesztői is benyúlhatnak, amelyek egy második járulékos 26 pozicionálóelemmel lehetnek felszerelve, amint az a 2. ábra bal oldalán látható.

A 3. ábra egy 2 laposkulcs találmány szerinti kialakított 21 kulcstollát mutatja. Mivel itt egy lapos fordítókulcsról van szó, így a 2 laposkulcs nem látható 14 széles oldalán a 15 vezetőhorony van alul és a 16 vezetőhorony fölül. A két 15, 16 vezetőhorony részletei ezért a látható 13 széles oldal alapján is bemutathatok, mivel a vezetőhomyok az elülső és hátsó 13, illetve 14 széles oldalon pontosan azonos módon vannak kiképezve. A 15, 16 vezetőhomyok a 2 laposkulcs 61 hegyénél levő 52 ekjüktől az 53 végükig tartó hosszuk mentén különböző működési tartományokkal rendelkeznek. A bemutatott példánál 49 pozicionálótartományokról, 50, 55 előpozicionáló tartományokról, valamint szabad 51, 59 tartományokról van szó. A 49 pozicionálótartományoknál és az 50, 55 előpozicionáló tartományoknál a 15,16 vezetőhomyok szélessége megfelel azon 12, 12’ és 12” menesztők méreteinek, amelyek benyúlnak ezekbe a 15,16 vezetőhomyokba. A szabad 51, 59 tartományoknál a 15, 16 vezetőhomyok szélessége meg van növelve, vagyis nagyobb, mint a 12,12’ és 12” menesztők mérete. A 16 vezetőhorony szabad 51 tartományánál egy 12’ menesztő pontozott vonallal van jelezve, és felismerhető, hogy ebben a szabad 51 tartományban a 12’ menesztő sem a 24 oldalfalat, sem pedig a 25 oldalfalat nem érinti. A 12’ menesztő és a 24, 25 oldalfalak legalább egyike között egy térköz van. A 16 vezetőhorony mindegyik kiszélesített szabad 51 tartománya, illetve a 15 vezetőhorony mindegyik kiszélesített szabad 59 tartománya előtt a 15, 16 vezetőhomyok 52 eleje felől nézve egy 50, illetve 55 előpozicionáló tartomány van elrendezve. Ebben az 50, illetve 55 előpozicionáló tartományban a 12, 12’ és 12” menesztők kireteszelési helyzetbe vannak hozva, majd ott a 2. ábra kapcsán ismertetett járulékos 26 vagy 27 pozicionálóelemek által rögzítésre kerülnek. A 3. ábrán bemutatott 2 laposkulcsban a 15, 16 vezetőhomyok között két 44, 45 állandó mágnes van elrendezve, ahol csak a hátsó 44 állandó mágnes szolgál egy 46 mágneses elemmel ellátott 18 elzáró pozicionálására. A 18 elzáró eközben párhuzamosan helyezkedik el a laposkulcs 14 széles oldalával. A 44, 45 állandó mágnesek előnyösen takartan vannak elrendezve, így a 21 kulcstollban való elhelyezkedésük vizuálisan nem felismerhető. A 2 laposkulcs anyaga ismert módon nem mágneses, és erre a célra nagyon gyakran kemény sárgarezet alkalmaznak. A találmány szerint kialakított 2 laposkulcsok jellegzetes alakú 15,16 vezetőhomyokkal rendelkeznek, amelyek az ilyen típusú kulcsokon eddig alkalmazott horonyalakoktól jól láthatóan különböznek. A 44,45 állandó mágnesek látható módon vannak elrendezve, akkor járulékos megkülönböztető jegyek adódnak. A 15, 16 vezetőhomyok pontos másolásával azonban nem hozható létre olyan 2 laposkulcs, amely lehetővé teszi egy járulékos 26, 27 pozicionálóelemekkel felszerelt találmány szerinti 1 hengerzár kinyitását. Ezáltal az ilyen jellegű kulcsok illetéktelen másolása jelentős mértékben megnehezedik, mivel járulékosan a mágneseket megfelelő helyen és megfelelő módon kell elrendezni. Ez azonban a manapság rendelkezésre álló szerszámgépekkel nem lehetséges, és jelentős többletráfordítást igényel. Ezáltal a megfelelő zárlatrendszerek megnövelt biztonsága érhető el, mivel a kulcsok illetéktelen másolása csak jelentős ráfordítással valósítható meg. Egyidejűleg a találmány szerinti módon készített zár-, illetve kulcsrendszerek javított 17 elzárókkal szerelhetők fel, amelyek a 19 hátoldalukon járulékos 28 kódolásokkal vannak ellátva. Ez járulékos kódolási lehetőségeket biztosít a záron és a kulcson, ami tovább nehezíti az ilyen kulcsok másolását.

Claims (7)

1. Zárszerkezet hengerzárral és laposkulccsal (2), ahol a hengerzár (1) egy állórészben (4) elforgatható, kulcscsatomával (6) ellátott forgórészt (3), valamint a forgórész (3) hossztengelyére (7) lényegében merőlegesen és a kulcscsatoma (6) széles oldalaival (8,9) párhuzamosan elrendezett, elzárókat (10) befogadó vezetékeket (11) tartalmaz, amely elzárók (10) a kulcscsatomába (6) benyúló menesztőkkel (12) vannak ellátva, ugyanakkor a laposkulcs (2) mindkét széles oldalán (13, 14) legalább egy vezetőhoronnyal (15, 16) van ellátva, amelybe a kulcscsatomába (6) betolt laposkulcs esetén az elzárók (10) menesztői (12) bekapcsolódnak, emellett a laposkulcs (2) és az elzárók (10) legalább egyike mágneses elemekkel (44, 45, 46) rendelkezik, azzal jellemezve, hogy egy vezetőhorony (15, 16) a laposkulcs (2) egyik széles oldalán (13, 14) legalább egy megnövelt horonyszélességű tartománnyal (51) rendelkezik, a kulcscsatornába (6) teljesen bedugott laposkulcs (2) esetén a menesztők (12’, 12”) legalább egyike a megnövelt horonyszélességű tartományban (51) van elrendezve, és ezen menesztő (12’, 12”) és a vezetőhorony (15, 16) két oldalfala (22, 23, 24, 25) között egy térköz (47, 48) van, emellett egy-egy, a kulcstollban (21) elrendezett állandó mágnes (44,45) és egy, egy elzáróban (18) elrendezett és az állandó mágnesekkel (44,45) együtt működő mágneses elem (46) egy járulékos pozicionálóelemet (27) képez, amelynek révén

HU 220 985 Bl a hozzá tartozó elzáró (18) kireteszelési helyzetben van rögzítve, ahol ebben a kireteszelési helyzetben az elzáró (18) menesztője (12”) a vezetőhorony (15) oldalfalaihoz (22, 23) viszonyítva érintkezésmentesen van pozícionálva, míg a többi menesztő (12) a vezetőhomyok (15, 16) oldalfalaival (22, 23, 24, 25) érintkezésben áll, és a vezetőhomyok (15, 16) pozicionálótartományai (49) révén van ezen többi menesztő (12) és a hozzájuk tartozó többi elzáró (10) kireteszelési helyzetben rögzítve.

2. Az 1. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy legalább egy második elzáró (17) egy második járulékos pozicionálóelemmel (26) van ellátva, és ez a második pozicionálóelem (26) egy, az elzáró (17) hátoldalán (19) levő kódolásból (28) és egy kétrészes reteszelemből (29) áll, amely reteszelem (29) az elzáró (17) hátoldala (19) és az állórész (4) között van elrendezve, és egy, a forgórész (3) hossztengelyére (7) lényegében merőleges tengely (32) mentén eltolható.

3. A 2. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy a második járulékos pozicionálóelemet (26) képező reteszelem (29) két reteszelemrésze (30, 31) között egy határfelület (33) van, ezen reteszelem (29) első reteszelemrésze (30) egy, az állórészben (4) levő furatban (34), míg második reteszelemrésze (31) egy, a forgórészben (3) kiképzett furatban (35) van eltolhatóan ágyazva, ahol ezen két furat (34, 35) tengelyei (32) a hengerzár (1) reteszelési helyzetében egybeesnek, a reteszelem (29) második reteszelemrésze (31) ugyanakkor a forgórész (3) hossztengelye (7) felé irányuló végével (36) felfekszik a hozzá tartozó elzáró (17) hátoldalán (19), emellett az elzáró (17) hátoldalán (19) levő kódolás (28) egy pozicionálófelületből (37) áll, amely a második járulékos pozicionálóelem (26) reteszelési és nyitási helyzeteihez több járulékos kódolással van ellátva, és a második járulékos pozicionálóelemhez (26) tartozó második reteszelemrész (31) végének (36) a mindenkori hozzá tartozó elzáró (17) hátoldalán (19) levő kódolásokban (28) történő megfelelő pozicionálása esetén az első reteszelemrész (30) és a második reteszelemrész (31) közötti határfelület (33) egybeesik a forgórész (3) és az állórész (4) közötti nyíróvonallal (40).

4. A 3. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzáró (17) hátoldalán (19) levő pozicionálófelületben (37) kialakított járulékos kódolások bemélyedésekből (39) vagy kiemelkedésekből (38), vagy bemélyedések (39) és kiemelkedések (38) kombinációjából állnak.

5. A 3. igénypont szerinti zárszerkezet hengerzárral, azzal jellemezve, hogy az elzárón (17) levő pozicionálófelületben (37) több farat (41) van kialakítva, és ezek a faratok (41) képezik a kódolásokat a járulékos reteszelem (29) második reteszelemrésze (31) számára.

6. Laposkulcs az 1. igénypont szerinti zárszerkezethez, legalább egy vezetőhoronnyal (15,16) a kulcstoll (21) mindkét széles oldalán (13, 14), amely vezetőhornyokba (15,16) a kulcscsatomába (6) betolt laposkulcs (2) esetén a hengerzár (1) elzáróinak (10) menesztői (12) kapcsolódnak, emellett a kulcstoliban (21) legalább egy mágneses elem (44, 45) van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a laposkulcs (2) egyik széles oldalának (13,14) legalább egyik vezetőhomya (15,16) különböző működési tartományokkal rendelkezik, mégpedig adott horonyszélességű pozicionálótartományokkal (49) és előpozicionáló tartományokkal (50, 55), valamint legalább egy megnövelt horonyszélességű szabad tartománnyal (51), ahol a vezetőhomyok (15,16) elejétől (52) a végük (53) felé mindegyik szabad tartomány (51) előtt egy előpozicionáló tartomány (50, 55) van elrendezve, ugyanakkor a mágneses elem (44,45) a vezetőhomyok (15,16) szabad tartományánál (51) és ennélfogva a kulcstoll (21) megnövelt horony szélességű tartományában van elrendezve.

7. A 6. igénypont szerinti laposkulcs, azzaljellemezve, hogy a mágneses elem (44, 45) állandó mágnesből van kialakítva, és a laposkulcs (2) teljes fennmaradó része nem mágneses anyagból van.