HU216798B - Eljárás klorofilles növények lombjának kezelésére - Google Patents

Eljárás klorofilles növények lombjának kezelésére Download PDF

Info

Publication number
HU216798B
HU216798B HU904254A HU425490A HU216798B HU 216798 B HU216798 B HU 216798B HU 904254 A HU904254 A HU 904254A HU 425490 A HU425490 A HU 425490A HU 216798 B HU216798 B HU 216798B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
magnesium
plants
treatment
bicarbonate
control
Prior art date
Application number
HU904254A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT61957A (en
HU904254D0 (en
Inventor
Robert Goffin
Henri-René Langelin
Original Assignee
Lhoist Recherche Et Developpement S.A.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Lhoist Recherche Et Developpement S.A. filed Critical Lhoist Recherche Et Developpement S.A.
Publication of HU904254D0 publication Critical patent/HU904254D0/hu
Publication of HUT61957A publication Critical patent/HUT61957A/hu
Publication of HU216798B publication Critical patent/HU216798B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C05FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
    • C05DINORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C; FERTILISERS PRODUCING CARBON DIOXIDE
    • C05D7/00Fertilisers producing carbon dioxide
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C05FERTILISERS; MANUFACTURE THEREOF
    • C05DINORGANIC FERTILISERS NOT COVERED BY SUBCLASSES C05B, C05C; FERTILISERS PRODUCING CARBON DIOXIDE
    • C05D5/00Fertilisers containing magnesium

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)
  • Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)
  • Compounds Of Unknown Constitution (AREA)

Abstract

A találmány tárgya eljárás klőrőfillős növények lőmbjának szénsavvalés/vagy magnéziűmszármazékkal történő kezelésére őly módőn, hőgy anövények levélrészét a növény főtőszintetikűs aktivitá ánakaktiválására vagy helyreállítására Mg(HCO3)2 képletű magnéziűm-hidrőgén-karbőnátőt tartalmazó vizes őldattal érintkeztetik, ahől azőldat legfeljebb 80 g/l Mg(HCO3)2 képletű magnéziű -hidrőgén-karbőnátőt tartalmaz, és erős savak aniőnjától mentes. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás Jdorofillos növények kezelésére, elsősorban elsődlegesen magnéziumhiány-betegségben szenvedő klorofillos növények gyógyító kezelésére, valamint táplálkozási elégtelenségből vagy ekofiziológiai körülményekből származó hiánybetegségek megelőző kezelésére. A fenti eljárás az erdőgazdaságban, nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, valamint a szabadföldi vagy üvegházi kert- és gyümölcsgazdaságokban egyaránt jól alkalmazható,
A növény anyagcsere-tevékenysége számos tényező, elsősorban a környezeti tényezők, főleg a klimatikus viszonyok és az ásványianyag-ellátás (például N, P és K) függvénye. Ezeknek a tényezőknek a hatása egyrészt az összes többi tényező (főleg a fény, nedvesség és hőmérséklet) állandó értéken tartásával, másrészt az adott hatás gyors és nem romboló meghatározására alkalmas, megfelelő eljárásokkal határozható meg, A fény, hőmérséklet és ásványianyag-ellátás egyidejű állandó értéken tartása szabad földön nem lehetséges, ezért ezeket a szabályozott körülmények között végzett termesztéseket például olyan, termosztatikusan szabályozott termesztőkamrában végzik, amelyben az összes többi tényező állandó értéken marad. A növények „egészségi” állapotának meghatározására mostanában számos olyan gyors, in vivő fiziológiai vizsgálatot fejlesztettek ki, amelyek a növények fotoszintézisakti vitásán alapulnak. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik annak meghatározását, hogy a magnézium hogyan befolyásolja a vizsgálandó növény aktivitását.
Valamely talaj oldata közismerten több Mg2 -iont tartalmaz, mint K -iont. A gyökérzet alacsony Mg2 ion-abszorbeáló kapacitása nem kizárólag csak a növény gyökérrendszerével függ össze, hanem a növény többi részével is kapcsolatos. A növények alacsony Mg2 ion-abszorbeáló kapacitására felállított elméletét C, Schimansky a következő irodalmi helyen ismerteti: „The Influence of Certain Experimeníal Parameters on the Hux Characferistics of Mg2 in the Base of Barley Seedings Grown in Hydrocuíture”, Landw. Forsch. 34, 154-165 (1982).
Az elmélet szerint az Mg2 -ionok sejtmembránon keresztül való szállítását egy speciális mechanizmus végzi. A szállítás olyan passzív folyamat, amelyet az ionoforok modulálnak, ahol az Mg2 -ionok az elektrokémiai gradienst követik. Az ionok versenyében az Mg2 -ionok a feleslegben lévő egyéb ionokkal, elsősorban a K -kationnal és NH4 -kationnal szemben olyan mértékű hátrányban vannak, amely a növény elégtelen Mg2 -ion felvételéhez vezet. A K - vagy Ca2 -ionok ionos versenye nemcsak az Mg2 -ionok abszorpcióját, hanem a gyökérben lévő Mg2 -kationoknak a föld feletti növényrészekhez való transzlokációját is korlátozza.
H. Grimme és munkatársai „Potassium, Calcium and Mágnesűim Inferactions as Related to Gátion Upfake and Yieíd” Landw. Forsch, 30/11, (1974), Sonderh. 93-100. irodalmi helyen azt ismertetik, hogy magas Mg2 -ion-koncentráció alacsony K -ion-betáplálással érhető el. Arra is rámutatnak, hogy a talaj pH-csökkenése nagy mennyiségű alumínium oldásához, ez pedig az Mg2 -ion felvételének csökkenéséhez vezet. Feleslegben betáplált K -ionok esetén az Mg2 -ionok és K ionok közötti kationos antagonizmus okozza a gyökérzet és levélzet Mg2 -ion-tartalmának csökkenését, azonban a gyümölcsök és a tárolószövetek, a tapasztalatok szerint, nagy mennyiségi! K -ion-betáplálás esetén is nagy mennyiségű Mg2 -iont akkumulálnak. Az Mg2 -ionok ugyanis a floémban sokkal mozgékonyabbak, és az öreg levelekből könnyen a fiatal levelekbe, csúcsokba vagy a növény tárolószerveibe transzlokálódnak.
A magnézium növényekben mutatott biológiai szerepét ismerteti D. A. Walker a „Chloroplast and Cell The Movement of Certain Key Substances Across the Chloroplast Envelope”, Int. Review of Science, Plánt Bioeh., Butterworths, Series I., II. kötet, 1-49 (1974) irodalmi helyen.
Szerinte a növényekben lévő magnézium nagy része, körülbelül az összes mennyiség 70%-a szervetlen anionokkal vagy szerves anionokkal, mint például maleáttal vagy citráttal kapcsolt, diffuzíbilis alakban van jelen,
A magnézium növényben való jelenlétében legfontosabb és legismertebb szerepe a klorofillmolekula középpontjában való elhelyezkedése, ez azonban a növényben lévő összes magnéziumnak csak mintegy 1520%-át érinti.
A magnézium növényben való jelenlétének további nagyon fontos szerepe, hogy számos alapvető enzimreakcióban kofaktorként működik, amelynek során részt vesz a foszforilezésí folyamatban oly módon, hogy hidat képez az ATP- vagy az ADP-pirolöszfát-formák és az enzimmoíekula között, és ezáltal aktiválja az ATP-áz enzimet. Az Mg2 -ionok egyéb enzimeket, mint például a dehidrogenázt vagy enolázt, is aktiválják. A magnézium további kulcsszerepei közé tartozik a riboláz-difoszfát-karboxiláz aktiválása. A levél besugárzásának hatására az Mg2 -ionok erőteljesen a sziroméban levő protonok (H ) helyébe lépnek, és ennek hatására a karboxiláz aktiválásához optimális körülmények jönnek létre. Az Mg2 -ionoknak ez a CO2-asszimilációban kifejtett kedvező hatása és az ezzel együtt járó cukorképződés valószínűleg a rihuláz-difoszíát-karboxiláz aktiválásának eredménye.
Barber az „Influence of surface charges on thylakoid structure and function”, Ann. Rév. Plánt Physiol. 33 (1982) irodalmi helyen azt ismerteti, hogy a Mg2 kation a tílakoíd membránokban lévő diffuzionálható kationok semlegesítésében a legfőbb szerepet játszó kation. Magnéziumhiány esetén a nitrogéntartalom a fehérjékben csökken, és a fehérjéktől eltérő komponensekben nő. A fehérjehiányt feltehetően az okozza, hogy a riboszómák Mg2 -ionok távollétében alegységekre esnek szét. A magnézium a riboszómákat feltételezhetően a fehérjeszintézishez megfelelő konfigurációban stabilizálja.
Á magnéziumhiány tünetei a növényektől függően változnak, azonban bizonyos általános jellemzői azono sak. A magnéziumhiány először az öreg levelekben mutatkozik, ezt követően éri el a fiatal leveleket. A levélszélek általában egészen az elszáradásig elsárgulnak, az erek azonban zöldek maradnak.
A növény fotoszintézisaktivitásának kvantitatív meghatározási eljárását nemrég fejlesztették ki. A fotoszinté2
HU 216 798 Β zis a növényanyagcsere alapja, amely a fényenergiát alakítja át az összes anyagcsere- és szintézisiöiyamatban alkalmazható kémiai energiává. Ebben a komplex folyamatban két reakciótípus különböztethető meg. Az égjük közvetlenül a fénytől függő, ezért fényreakcióknak nevezett típusú reakciókkal játszódik le a fotokémiai folyamat, amelyben a fényenergia a szénalapú szintézisek és a kémiai energiaforrások kiindulási pontjául szolgáló metabolitokká konvertálódík. A többi, söfétreakcióknak nevezett típusú reakciók a fotokémiai folyamat környezetében játszódnak le, ellátják kiindulási metabolitokkal, és kiterjesztik a szintézis vagy a prekurzorok regenerálása irányába. A fotokémiai folyamat csak abszorbeáló pigmenteken keresztül tud lejátszódni.
Két fotorecep tor-rend szert különböztetünk meg, ezek közül az egyik a vörös tartományban, viszonylag rövid hullámhosszon (körülbelül 680 mn) működő PS2 nevű, a másik a hosszabb hullámhosszon (700 nm) működő PSI nevű rendszer. A két fotorendszer egy elektrontranszferáió lánchoz, amely kinonokat, plasztokinonokat és citokrómokat tartalmaz, kapcsolódik.
A növények leveleiben lévő pigmentek (klorofilíok és karotinoidok) fényt abszorbeálnak, és energiájukat a fotoszintézisek elsődleges fotokémiai reakcióiban hasznosítják. Az abszorbeálódott fényenergia egy része azonban hő alakjában szétszóródik (körülbelül 80%) vagy fluoreszcencia alakjában ismét kisugárzódik (körülbelül 2-3%),
Ez a klorofiílos fluoreszcenciát alkotó reemisszió a klorofilíok abszorpciós spektrumánál nagyobb hullámhosszon megy végbe.
Az elsősorban a PS2 rendszerből, a fiziológiai hőmérsékleten létrejövő klorofillfluoreszcencia mérése nagyon fontos információt nyújt a kloroplasztok fotokémiai mechanizmusának működéséről [Schreiber (1983); Krause és Weis (1984); Briantaís és munkatársai (1986)]. Erről a tárgykörről találunk ismertetést a Govindjec és munkatársai által a „Ligfai Emíssion by Plants and Bacteria”, Academic Press, N.Y. 539-584 irodalmi helyen, amelyben Briantis és munkatársai „Chlorophyll and Fluorescene of Higher Plants: Chloroplasts and Leaves” című munkáját idézik.
Valóban, ha egy levelet sötéthez alkalmazkodtatnak, majd visszaviszik a fénybe, a klorofiílos fluoreszcencia a fotoszintetikus mechanizmus progresszív aktíváé tójának („Kautsky-effekíus”-nak nevezett fluoreszcenciaindukció jelensége) köszönhetően egy viszonylag komplex kinetika (a fluoreszcenciaíntenzitás gyors növekedése, amelyet egy stacioner állapothoz közelítő lassú csökkenés követ) szerint változik. Ez a kizárólag csak a fotoszintetikusán aktív szövetekben tapasztalható fluoreszcencia különböző, közvetve megfigyelhető folyamatok függvénye, ilyen folyamat például a PS2-rendszer fotoreceptor-rendszere elsődleges elektronakceptorainak redox állapota vagy a kíoroplasztokban létrejövő fotóindukált pH-gradiens (az Mg2<s-ionok erőteljes belépése a szírómába a protonok helyére). Ha a fotoszintetikus membránok funkcionális állapota bizonyos, kedvezőtlen környezeti hatások, mint például hő, hideg vagy ásványanyag-eííátás következtében leromlik, a fotoszintetikus folyamat változása a klorofilifluoreszceneia-índukcíós görbével követhető. Emiatt a növény „stressz” állapotának detektálására bizonyos, fluoreszcenciagörbéből meghatározható paraméterek alkalmazhatók.
Az 1 398 986 számú francia szabadalmi leírásból ismert, hogy a klorofill funkciója szempontjából fontos szerepet játszanak a szénsav és a magnézium.
A magnézium-karbonát azonban vízben rosszul oldódik, Kézenfekvőnek tűnik a magnézium-hidrogénkarbonát alkalmazása, de ez vizes oldatban légköri nyomáson instabil, gyorsan disszociál, és a keletkező magnézium-karbonát kicsapódik.
Azt találtuk, hogy a fenti probléma megoldható, ha a magnézium-hídrogén-karbonátot olyan erősen hígított oldat fosmájában alkalmazzuk, amelyet előnyösei! a felhasználás előtt állítunk elő. Tekintettel arra, hogy az oldatot előállítás után azonnal felhasználjuk, a magnézium-hídrogén-karbonát disszociációja nem következik be, vagyis az oldat nem tartalmaz olyan kationt, amely a disszociáció során keletkezik.
A találmány tárgya eljárás klorofiílos növények kezelésére. Az eljárásban a növények levélrészét a növény fotoszintetikus aktivitásának stimulálására és/vagy helyreállítására vizes magnézium-hidrogén-karbonát [Mg(HCO3)2l oldattal kezeljük, ahol az oldat legfeljebb 80 g/1 magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaz, és erős savak anionjától mentes.
A találmány szerinti eljárás egyik változatában a növény levélrészét vizes magnézíum-hidrogén-karbonát-oldattaí permetezzük be. Az alkalmazott vizes magnézium-hidrogén-karbonát-oldat a nem kívánt disszociáció elkerülése érdekében legfeljebb 80 g'í, előnyösen legfeljebb 20 g/1 magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmazhat.
A találmány szerinti eljárás az összes növényfajta, azaz a fa- és a fűszerű növények fotoszintetikus folya mataira gyorsító hatású. Elősegíti a klorofiílos növények fotoszintézisét és leküzdi magnéziumhiányukat.
Az oldat a hatóanyagok) növény levéízetén vagy tűleveíeken való áthatolásának elősegítésére előnyösen felületaktív anyagokat is tartalmaz.
Kísérletek igazolják, hogy a közvetlenül az alkalmazás előtt a magnéziuro-hidrogén-karbonát-oldatból előállított készítmények a klorofiílos növények fotoszintetikus aktivitásának aktívát óraként és/vagy helyreállítójakéní alkalmazhatók,
A találmány egyik megvalósítási formája szerint a fent említett készítményt ügy alkalmazzuk a fotoszintetikus aktivitás aktivátoraként és/vagy helyreállítójaként, hogy azt a levelekkel érintkeztetjük. Az ilyen célú készítmények legfeljebb 80 g/1, előnyösen 20 g/1 magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak.
A fentiekben ismertetett készítmény magnéziumhiányban szenvedő növények kezelésére vagy kiegészítő magnéziumtrágyaként is alkalmazható,
A találmány értelmében tehát a növények kezelésére alkalmas, vizes magnézium-hidrogén-karbonát-oldatot közvetlenül a felhasználás élőt! állítjuk efő. Ennek során előnyösen úgy járunk el, hogy mesterségesen előállított, nagy reakeióképességű, tiszta magnézium-oxidot,
HU 216 798 Β amelyet hidromagnezit körülbelül 600 °C-on végzett izzíiásávaí vagy magnézium-hidroxid mintegy 450 °C-on végzett izzításávaí állítunk elő, amint azt Paul Pascal ismerteti a „Nouveau traité de chimie minérale” IV. kötet (1958), MASSON and Cie kiadó, 162-234. oldalak irodalmi helyen, egy reaktorban vízzel elegyítünk, és az így kapott szuszpenziót 40 °C alatti hőmérsékleten, 5xi05 Pa (5 bar) feletti szén-dioxíd-nyomáson szén-dioxid-gázzal kezeljük. A növények kezelése során a növényekéi fotoszintetikus aktivitásuk aktiválására vagy' helyreállítására vizes magnézium-hidrogén-karbonát-oldattal kezeljük. A kezelésre alkalmazott oldatot közvetlenül a kezelés előtt készítjük el úgy, hogy a leszűrt oldatot annyira hígítjuk, hogy a használatra kész oldat legfeljebb 80 g/1, előnyösen 20 g/1 magnéziumhidrogén-karbonátot tartalmazzon.
Az eljárás egyik változatában a 80 g/1 koncentrációjú magnézium-hidrogén-karbonát-oldatot úgy állítjuk elő, hogy a felhasználás idejéig való stabilizáláshoz a víz és az oldat hőmérsékletét 0-10 °C-on, nyomásai (5-6)xl05 Pa (5-6 bar) értéken tartjuk.
A találmány szerinti növénykezelési eljárásban alkalmazható készítmény előállítására szolgáló berendezés a következő egységeket tartalmazza:
- egy tartályt, amelyben a tiszta, mesterségesen előállított magnézium-oxidot vízben diszpergáljuk:
- egy szén-díoxid-tartályt amely ΙΟχ 105 Pa (10 bar) feletti, előnyösen 20xl05 Pa (20 bar) nyomású gáz iárolására alkalmas;
- egy' főreaktort, amely a szén-dioxid-abszorpció, valamint a magnézium-oxid magnézium-hidrogén-karbonáttá való átalakításához szükséges szerelvényekkel van ellátva; és
- egy csővezetékrendszert, amely a magneziumoxid-szuszpenziót a tartályból a főreaktorba és a szén-dioxidot a szén-dioxid-tartályból a főreaktorba szállítja.
A berendezés az ismert berendezésektől abban különbözik, hogy egy mozgó alapra van rögzítve, ami lehetővé teszi, hogy a használatra kész, híg magnéziumhidrogén-karbonát-oídat előállítása a permetezés helyéhez közel történjen.
A leíráshoz mellékelt, a találmány jobb megértésére szolgáló ábrák rövid ismertetése:
Az 1. ábrán durumbúza stresszmentes levelében fellépő klorofillos fluoreszcencia fotokémiai komponensének (qQ) az idő függvényében mutatott kinetikáját ábrázoljuk.
A 2. ábrán őszi búza magnézium-hidrogén-karbonátos kezelés utáni fényindukció hatására mutatott kíorofflíos fluoreszcenciaextinkció fotokémiai komponensének (qQ) alakulását mutatjuk be.
A 3. ábrán őszi búza magnézium-hidrogén-karbonátos kezelés utáni fényindukció hatására mutatott klorofillos íluoreszcenciaextinkció energiakomponensének (qE) alakulását ismertetjük.
A 4. ábrán a membránok fotoszintetikus rendszere alkotóelemeinek szerkezetét mutatjuk be.
Az 5. ábrán 6 leveles fejlődési állapotú kukorica különböző kísérleti kezelések utáni fotoszintézisben mutatott kvantumhozamát (rQ) mutatjuk be.
A 6. ábrán 6 leveles fejlődési állapotú kukorica fentiekhez hasonló kísérleti kezelések utáni fényindukció hatására mutatott klorofillos fluoreszcenciaexÉínkcíó fotokémiai komponensének (qQ) alakulását ismertetjük.
A 7. ábrán a modulált klorofillos fluoreszcenciaextinkció fotokémiai komponensének (qQ relatív) időbeli alakulását ismertetjük.
A 8. ábrán magnézium-bidrogén-karbonát-oldattal permetezett lucfenyő 0, 1, 4 és 150 nappal a permetezés után mutatott indukált klorofillfluoreszcencía-extinkció fotokémiai komponensét (qQ relatív) és szára dási tüneteket mutató kontroli-lucfenyő hasonló paraméterét hasonlítjuk össze.
A 9. ábrán cukorrépagyökér növekvő dózisú magnézium-hidrogén-karbonát-alkalmazás hatására mutatott hozamalakulását (t/ha) mutatjuk be.
A 10. ábrán cukorrépából nyert cukor növekvő dózisú magnézium-hidrogén-karbonát-alkalmazás hatására mutatott hozamalakulását (kgha) mutatjuk be.
A 11. ábrán a magnézium-faidrogén-karbonát-készítmény alkalmazás előtti előállítására alkalmas mozgatható egység vázlatos rajzát ismertetjük.
Á 12. ábrán a vizsgált íeriilet bal oldalán lévő kontroli-lucfenyők és a jobb oldalon lévő kezelt lucfenyők elválasztó sávjának infravörös felvételét mutatjuk be.
Az ábrákon alkalmazott jelölések azonos vagy analóg elemekre vonatkoznak.
A magnézium-hidrogén-karbonát olyan vízben oldódó intermedier termék, amely a Pattinson-eljárássaí (9102 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás) vagy az ebből származó, egyéb eljárásokkal (WO 84/03490 számon közrebocsátott nemzetközi bejelentés) előállított bázikus magnézium-karbonát gyártása során képződik.
A Pattinson-eljárás során kiindulási anyagként kalcium-oxidot tartalmazó dolomitot vagy magnezitet használnak. A magnéziumot a mészkő eltávolítására karbonálással magnézium-hidrogén-karbonát formájában hígítják, amelyből az oldhatatlan kalcium-karbonátot CO2nyomás alatt kiszűrik. A magnézium-hidrogén-karbonáí-oldat túlnyomását a szűrés után megszüntetik.
A WO 84/03490 számon közrebocsátott nemzetközi bejelentés szerinti eljárásban alkalmazott kiindulási anyag vas-magnezit A kiindulási magnezitet, a Pattínson-eíjárashoz hasonlóan, vizes oldatban, CO2-nyomás alatt karbonáíásnak vetik alá, amelynek hatására a magnézium vízben oldható magnézium-hidrogén-karbonáttá, a vas pedig vízben oldhatatlan vas-karbonáttá alakul át. Az oldhatatlan komponenseket CO2-nyomás alatt leszűrik, majd a vasmentes magnézium-hidrogén-karbonát
HU 216 798 Β nyomását megszüníetik. Amint az 5xi05-10xl05 Pa nyomású magnézium-hidrogén-karbonát-oldat nyomása atmoszferikusra csökken, 40 °C alatti hőmérsékleten olyan (MgCO3)4.Mg(OH)2.4H2O képletű bázikus magnézium-karbonát-csapadék képződik, amelynek nincs olyan ismert tulajdonsága, amely a növényfiziológiában hatásos lenne.
A találmány szerinti eljárásban a magnézium-hidrogén-karbonát-oldat hígítását a magnézium-hidrogénkarbonát kémiai stabilitásának biztosítására és bázikus magnézium-karbonáttá való átalakulásának elkerülésére a nyomás atmoszferikus értékre való csökkenése előtt végezzük.
A híg magnézium-hidrogén-karbonát-oldat speciális fiziológiai tulajdonságait a következő összehasonlító vizsgálatokkal mutatjuk be.
I. Üvegházi összehasonlító vizsgálatok la. módszer
Az összehasonlító vizsgálatot a növények kétféle táplálásával végeztük. Az egyikféle táplálás a normál (azaz a magnéziumos), a másikféle a magnézium nélküli volt. A normál kontrollnövények és a magnéziumtól megfosztott növények fotoszintetikus aktivitását a klorofillos fluoreszcencia- (qQ) extinkció és a kvantumhozam (rQ) mérésével követtük.
A kíorofillfluoreszcencia fotokémiai komponensének (qQ) meghatározását egy PAM 101-102-103 típusú, Waltz gyártmányú (Effelírich, Németország) fluoriméterrel, egy modulált és egy indukált fluoreszcencia alkalmazásával végeztük. Az ezzel a fluoriméterrel mért egyik görbét az 1. ábrán mutatjuk be. A vörös fény (1 ps) rövid pulzálásával kapott modulált fluoreszcenciát 1,6 kHz-en alkalmaztuk. Egy ilyen, nagyon kis intenzitású (integrált érték = 0,5 pE/mA's), indukciós jelenséget nem mutató, gerjesztett fényt (A) fényemittáló diódával (650 nm) állítottunk elő. Ez a gerjesztett fény lehetővé tette a fluoreszcencia kezdeti Fo szintjének mérését. A klorofülos fluoreszcenciaindukciót egy másik, fehér, nem modulált, nagyobb intenzitású (800 pE/m2/s), 150 W-os halogénlámpával (Osram Xenoplot HLX) előállított fénnyel (B) idéztük elő. Az indukció mérésére a zavaró háttérzajt erőteljesen csökkentő és a berendezés válaszadási idejét jelentékenyen növelő 110 kHz-es frekvenciát alkalmaztunk. A kíorofillfluoreszcencia maximális szintjének meghatározásakor az elektronátadás telítéséhez (8000 pE/'m2/s) egy nagyon nagy intenzitású fehér villanófényt (C) (Is) alkalmaztunk. Ezután leállítjuk a nem modulált fény sugárzását (D), majd a modulált fény sugárzását (E). A kísérleteket 25 °C-os szobahőmérsékleten végeztük. A íluoreszcenciaextinkció fotokémiai komponensének (qQ) kezdeti, állandósult és maximális értéke meghatározására alkalmas kalkulációs eljárást az 1. ábra segítségével mutatjuk be.
A fotonfiuxsűrűség meghatározását Li-Cor 188B radiométerrel végeztük.
A kvantumhozam (rQ) a fényenergia kémiai energiává való átalakulásának hatékonyságát méri. Azt a képződött O2 (vagy rögzített CO2) mólszámot mutatja, amelyet egy 400-700 nm hullámhosszú, fotoszintetikusán aktív sugárzás (photosynthetically active radiation=„PAR”) egy mólkvantum mennyisége hoz létre. Az oxigéntermelés mértékét egy levélkorongon, Hansateeh LD2 típusú Clark-elektródával mértük. A kapott eredményeket grafikusan ábrázoljuk. A görbe esése a növény levelében a kíorofillfluoreszcencia csökkenését mutatja. A növény egy levelét a sötétséghez való alkalmazkodás után először egy nagyon gyenge, modulált fénnyel (A) sugároztuk be a fluoreszcencia O szint (Fo) meghatározására. A változó fluoreszcenciát (Fv) egy második, nem modulált, nagyobb intenzitású fénnyel (B) indukáltuk, és C fénnyel oltottuk ki. A telítő villanófény (C) a fluoreszcencia változásának (AF) maximális szintjét váltja ki.
Az Fo-, Fv- és AF-értékekből meghatároztuk a qQértékeket. A meghatározást a következő képlet alkalmazásával végeztük:
qQ Ar i.A:· Ej lb. Őszi búza (Clairdoe fajta) vizsgálata
Vizsgáltuk a fényindukeió hatására kialakuló klorofilíos íluoreszcenciaextinkció fotokémiai komponensének (qQ) változását téli búza magnézium-hidrogén-karbonátos kezelése után:
- magnéziumtartalmú tápoldattal kezeit F kontrolinövények esetén,
- magnéziumot nem tartalmazó tápoldattal kezelt G magnéziumtól megfosztott növények esetén, valamint
- magnéziumot nem tartalmazó tápoldattal táplált, de 20 g/1 koncentrációjú magnézium-hidrogén-karbonát-oldattaí permetezett J kezelt növények esetén.
A változást az F növényekre, G növényekre és J növényekre a 2. ábra mutatja.
Vizsgáltuk továbbá az indukált klorofülos fluoreszcenciaextinkció energiakomponensének (qE) változását a kezelés utáni 6. nap végén:
- magnéziumtartalmú tápoldattal kezelt F kontrolinövények esetén,
- magnéziumot nem tartalmazó tápoldattal kezelt G magnéziumtól megfosztott növények esetén, valamint
- magnéziumot nem tartalmazó tápoldattaí táplált, de 20 g/1 koncentrációjú magnézium-hidrogén-karbonát-oídattal permetezett J kezelt növények esetén.
A változást az F növényekre, G növényekre és J növényekre a 3. ábra mutatja.
A 2. és 3. ábrán a J görbe esése az F és G görbéhez viszonyítva a magnézium-hidrogén-karbonátos permetezéssel kezeit levelek csökkent klorofilífluoreszcenciáját mutatja.
lc. Árpa és kukorica vizsgálata
A kísérleti kukorica- és árpatermesztést 25 cm átmérőjű, 70 cm magas, hiányt okozó inért szubsztrátumot (kvarcot) tartalmazó edényben végeztük. Tápoldatként a következő összetételű, magnéziumot nem tartalmazó készítményt alkalmaztuk:
Ca(NO3)2.4H2O 23,17 g
KNO3 12,57 g
K2HPO4 9,00 g
K2SO4 4,57 g
HU 216 798 Β
Nyomelemek (vas-kelát, réz-szulfát, cink-szulfát, magnéziumszulfát, a termesztés bórsav, igényeinek megammónium- felelő mennyiheptamolibdát) ségben.
darab, 5 sorba (1-5.) elrendezett edény mindegyikébe 5-5 szem árpát és kukoricái tettünk. Az első sort (1. számú sor) teljes, magnéziumíartalmú tápoldattal kezeltük, ez szolgált kontrollként, a további négy sort (2-5. számú sorok) magnéziumot nem tartalmazó tápoldattal kezeltük.
A növények 6 leveles állapotában a következő kezeléseket végeztük:
- a 2. számú sorban desztillált vizes (hiányos);
- a 3. számú sorban a magnéziumra vonatkoztatva 8 kg/ha dózisú magnézium-hidrogén-karbonátos (körülbelül 2 ml/növény);
- a 4. számú sorban a magnéziumra vonatkoztatva 8 kg'ha dózisú magnézium-kloridos; és
- az 5. számú sorban a magnéziumra vonatkoztatva 8 kg/ha dózisú nátrium-hidrogén-kafbonátos permetezés.
Az 1. és 2. táblázatban a magnéziumtól nem megfosztott (1. számú sor, kontroll) és a magnéziumtól megfosztott (2. számú sor) növények kvantumhozam- (rQ) és fotokémíaiextinkcíó- (qQ) mérési eredményeit foglaljuk össze. Zárójelben a standard deviációt adjuk meg.
1. táblázat
Növény Kontroll Megfosztott
Árpa 0,57 (±0,04) 0,27 (±0,03)
Kukorica 0,55 (±0,07) 0,22 (±0,02)
Az 1. táblázat eredményeiből látható, hogy a magnéziumtól megfosztott növények oxigéntermelése nagymértékben (a kontrolihoz képest körülbelül 55%-kal) csökken, ami a fotoszintetikus aktivitás nagymértékű gátlására utal. Ez a gátlás feltehetően a kloroplasztok magnéziumhiány miatt bekövetkező fotokémiai folyamatai változásának következménye.
2. táblázat
Növény Kontroll Megfosztott
Árpa 0,91 (±0,08) 0,57 (±0,13)
Kukorica 0,89 (±0,07) 0,52 (±0,05)
A 2. táblázat eredményei a PS2 fotoreceptor-rendszer elsődleges receptorai újraoxidálásának erőteljes gátlását jelzik. Ezek az eredmények a kioroplaszt ultraszerkezet fontos változásait mutatják.
Chevalier és Hugueí (1975) a magnéziumhiánynak almafaíevél-kloroplaszlokra kifejtett hatásának vizsgálatakor azt tapasztalták, hogy a nem megfelelő magnéziumelíátás a kioroplaszt lamelláris szerkezeiének deformációjához vezet. A magnézium feltehetően a kioroplaszt tilakoid membránok stabilizálóeleme. A lamelláris szerkezet pedig az elektronátadó lánc szerkezeti szerveződésének fontos tényezője.
A 4. ábrán a háromféle Jdoroprotein-kompíexbőí (Andersen and Anderson, 1982) felépülő tilakoid membránok fotoszintetikus rendszere komponenseinek térbeli szervezéséi ismertetjük.
A fentiekben említett komplexek három típusa a következő :
- az LHCP komplex (Light Harvesting Chlorophyll
Proteín=LHCP komplex=fénybegyűjtő klorofill fehérje);
- a PS1 fotoreceptor-rendszer, amely a P700 csapdapigmenttel jellemzett fotorendszer; és
- a PS2 fotoreceptor-rendszer, amely a P680 csap15 dapigmenttel jellemzett fotorendszer.
A PS2 és PS1 közötti kapcsolatot egy olyan elektronhordozó lánc hozza léire, amely kinonokbói (Q), plasztokínonokból (PQ), citokrómokból (C'yt) és plasztocianinokból (PC) áll.
A 4. ábrán azt láthatjuk, hogy a PS2 fotoreceptorrendszerek az 1 felhalmozott zónát határolják, míg a PS1 fotoreceptor-rendszerek mindegyike a tilakoid membránok 2 nem felhalmozott zónájában helyezkedik el; ennek következtében az elrendezés szétesése a lánc25 bán való elektronátadás gátlásához és ezen keresztül a növény fotoszintetikus aktivitásának gátlásához vezet.
Thomson és Weir (1962) magnéziumtól megfosztott Phaseolus vulgárisnál a magház számának csökkenését vagy a rekeszek számának csökkenését, vagy teljes hiá30 nyát figyelték meg. Keményítőszemcse-akkumulálódást is észleltek.
A 2-5. számú sorokban található kukoricanövények esetében, amelyeket permetezéssel kezeltünk, a kvaotumhozamra (rQ) és a kiorofillos fluoreszcenciára (qQ) vonatkozó méréseket négy, magnéziumtól megfosztott kukoricanövényeket tartalmazó sorban végeztük. A 2. számú sort desztillált vízzel, a 3. számú sort a növények levélrészén 20 g/1 magnézium-hidrogén-karbonátos oldattal, a 4. számú sort magnézium-klorid-oldattal, és az
5. számú sort nátrium-hidrogén-karbonátos oldattal kezeltük. A mérést permetezés utáni 0., 4. és 10-15. napon végeztük.
Az 5. ábrán ismertetett eredmények a kvantumhozamnak az idő függvényében növekvő értékeit mutatják.
A fotokémiai komponens (qQ) mérését a kezeletlen kontrollnövényeket tartalmazó soron (1, számú sor) és a négy, magnéziumtól megfosztott kukoricát tartalmazó soron (2-5. számú sor) - amelyeket rendre vízzel, 20 g/1 magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmazó vizes oldattal, 20 g/1 magnézium-kloridot tartalmazó vizes oldattal, és 20 g/1 nátrium-hidrogén-karbonátot tartalmazó vizes oldattal kezeltünk - permetezés után 0, 1, 4, 6 és 10-15 nappal végeztük. A mérési eredményeket a 6. ábra mutatja. Az ábrán látható, hogy a magnézium-hídro55 gén-karbonát-oídattal kezelt növények fotoszintetikus aktivitása már a kezelés utáni 6. napon a magnéziumtól nem megfosztott növények azonos paraméteréhez közeli értékre állt vissza, és a permetezés utáni 15. napon ez az érték a magnéziummal szokásosan ellátott növények ha60 sonló paraméterének értékénél még nagyobb is volt.
HU 216 798 Β
A magnéziiim-hidrogén-karbonát-oldattal kezelt növényeken a magnéziumhiány-tünetek (az erek között sárgászöld barázdák) eltűnése már a kezelés utáni 4. napon megfigyelhető volt. Ez azt mutatja, hogy a magnézium magnézium-hidrogén-karbonát alakban rendkívül gyorsan behatol a kezeit levelekbe, és a kloropl asztok funkcionális szerkezetét helyreállítja. A 20 g/1 koncentrációjú, vizes magnézíum-kloriddal kezelt növények levélzetén a kezelés utáni 4. napon nekrózistünetek mutatkoztak, ami a magnézium-kioridos levéípemietezésseí bekövetkező fitotoxikus hatásra utal. A nátrium-hidrogén-karbonáttal kezelt növényeknél az első napon egy átmeneti stímulációs kvantumhozam jelentkezett, ami a nátrium-hidrogén-karbonáttal kezelt növényekben, a növény levelében a kezelés hatására felszabaduló szért-dioxidnak köszönhető.
A levéizetben a magnézium-hidrogén-karbonát halasára felszabaduló szén-dioxid méréséhez egy, a vizsgálandó levélből kivágott korongot szabályozott levegőcirkulációs kamrába teszünk. A levegő szén-dioxidtartalmának kivonására nátrium-hidroxidos kolonnát alkalmazunk. A fotoszintetikus aktivitást a kiorofiílos fluoreszcencia (qQ) mérésével követjük. A szén-dioxid kivonása a szén-dioxid-kötődés gátlását, és így a klorofiilos fluoreszcencia csökkenését idézi elő.
A következő bárom sorozat qQ-mérést végeztük:
- konteoll-levélkorong, szén-dioxid jelenlétében (P);
- kontroll-tevéikorong, szén-dioxid nélkül (T); és
- magnéziurn-hidrogén-karbonáttal kezelt levélkorong, szén-dioxid nélkül (S) (a kezelést 20 g/1 magnézium-hidrogén-karbonát-oídattal v égezíük, amit magnéziumban kifejezve 8 kg/ha dózisban alkalmaztunk).
A levélkorongokat 2 leveles fejlődési állapotú árpa leveleiből vágtuk ki.
A klorofillfluoreszcencia-extinkeió fotokémiai komponensének közvetlenül a fényindukció után tnérí értékeit a 7. ábrán mutatjuk be. A P jelű kontrollgörbe annak a vizsgálatnak felel meg, amelyben a kamrában keringő levegőből nem távolítottuk el a szén-dioxidot. A Tjelű görbe annak a vizsgálatnak felei meg, amelyben a kamrában lévő levegőből a szén-dioxidot nátrium-hidroxidos kolonnával abszorbeáltuk.
A 7. ábrán láthatjuk, hogy levegőből hiányzó széndioxid hatására bekövetkező klorofiliosfluoreszcenciazavar a kezelt levelekből nyert korongok (S görbe) esetén sokkal kisebb, mint a kezeletlen levelekből nyert korongoknál (T görbe). A kezeli korongok (S görbe) qQ-éríékének helyreállítása csak a magnézium-hidrogén-karbonátbóí a levéizetben felszabaduló szén-dioxiddal magyarázható. A szén-dioxid levélben való felszabadulása a korábban magnéziumtól megfosztott, magnézium-hidrogén-karbonáttal kezelt növényekre stimuláló hatású, ami azt jelenti, hogy a kísérleti megfigyelések szerint a fotoszintetikus aktivitás helyreállítása a kezelés hatására felgyorsul.
Id. „Savas eső” hatására létrejövő száradást tüneteket mutató, fiatal lucfenyők kezelése Ebben a kísérletben száradási tüneteket mutató ültetvényekből származó fiatal lucfenyőegyedeket alkalmaztunk.
A lucfenyőket abban a talajban ültettük el, amelyből kivettük azokat, majd desztillált vízzel permeteztük.
A vizsgált fák egyik felét (U)-20 g/1 magnéziumhidrogén-karbonát-oldattal permeteztük a magnéziumra vonatkoztatva 8 kg/ha (2 ml/növény) dózisban, és a má15 sík felét (V) kontrollként alkalmaztuk. A kiorofiílos fluoreszcencia (qQ) mérését a levélpermetezés után 0,
I, 4 és 150 nappal végeztük.
Az eredményeket a 8. ábrán foglaljuk össze, A viszonylag állandó modulált fluoreszcenciát mutató kont20 rolívizsgálat eredményeit a V vonallal, a „savas eső”-veí megtámadott és magnézium-hidrogén-karbonát-oldattal kezelt, fiatal lucfenyőkkel kapott eredményeket az U vonallal ábrázoljuk. Az E vonal a fotoszintetikus aktivitásnak a fentiekben ismertetett kezelés utáni 6. napon bekövetkező helyreállítását mutatja. A kezelt fák tűlevelei láthatóan már a kezelés utáni 4. napon visszanyerik sötétzöld színüket, ami arra utal, hogy a magnézium tűleveleken való áthatolása magnézium-hidrogén-karbonát alakjában nagyon gyorsan végbemegy. A kezelés után 4 hónappal fiatel hajtások képződtek, amelyek magassága a 15. hónapban elérte a 10-15 cm-f. Ez a fiatal lucfenyők hatásos és látványos helyreáííítódásáf mutatja. A kísérletben részt vevő kontrolífák nem hoztak hajtásokat, vagy az 1 cm-es magasságot alig elérő, nagyon rö35 vid hajtások képződtek, amelyek gyorsan elsárgultak.
II, Lucfenyő kezelése
Ha, 40 éves lucfenyő kezelése
A kísérletet a francia Vosges-ben (Aumontzey és
Grandes/Sur/Vologne) folytattuk le.
Talaj- és tevélkezeíést végeztünk. A talajkezelést 570 kg/ha dózisú kalcium-oxiddal és 405 kg/ha dózisú magnézium-oxiddal végeztük.
A levélkezelést helikopteres permetezéssel, 1200 1/ha dózisú, 5 g'l koncentrációjú magnéziura-hidrogén-karbo45 nát-oldattal végeztük.
Megmértük két egymás utáni évben hozott íűlevelek magnézium- és kalciumtartalmát, és az eredményeket a
3. táblázatban foglaljuk össze. A kiorofiílos fluoreszcenciareemisszió mérésével meghatározott fotoszinteti50 kus aktivitásnak a kontrollszázaíékában kifejezett értékeit szintén a 3. táblázatban foglaljuk össze.
3, táblázat
Magnézium mg'í 00 mg Kaiciumszárazanyag Fotoszintetikus aktivitás a kontroll %-ában
3, év 2. év í. év 2, év
1. Aumontzey megye
Talaj kezelés 40 45 261 207 100
Levélkszslés 39 47 139 224 108
'7
HU 216 798 Β
3. táblázat (folytatás)
Magnézium mg/100 mg Kaiciumszárazanyag Fotoszintetikus aktivitás a kontroll %-ában
1. év 2. év 1. év 2. év
1. Aumontzey megye
Talaj + levél Kezelés 39 70 244 351 111
2. Grandes/Sur/Vologne megye
Talajkezelés 28 53 299 128 100
Talaj+levél
Kezelés 35 75 168 188 109
A 12. ábra a talaj és a levéízet kezelése után 3 hónappal készíteti infravörös légi felvételt mutatja. A tiszta zóna azokat a fenyőket mutatja, ahol a talajt kezeltük, de a íevélzetet nem. A sötét zóna a találmány érteimében raagnézium-hidrogén-karbonát vizes oldatával a levélzeténkezelt fákból áll.
Ilb. 13 éves lucfenyő kezelése
A kísérletet a Ila. pontban leírt módon végeztük. Az eredményeket a 4. táblázat tartalmazza.
A kísérletben az Mg leveleken keresztül történő abszorpcióját vizsgáltuk 13 éyes fenyők 1 éves, 2 éves és 20 3 éyes levelein. Az I éves leveleknél az Mg levélabszorpcióját vizsgáltuk a véghajtásoknál (!) és a járulékos hajtásoknál (2).
4. táblázat
Magnézium-hidrogén-karbonát hatása 13 éves lucfenyőkön (Germany-Eiffel, Stadkyll megye)
1 2 3 Fotoszintetikus aktivitás 1 év múlva (a kontrol! százalékában! (3)
(1) (2)
éves fák Mg levélabszorpciója 2 hónappal a kezelés után (mg Mg/100 mg szárazanyag)
Talaj 44 41 33 40 100
Talaj+levél 83 51 43 46 119
talaj kezelése: 3000 kg/ha dolomit {0-3 mm), ami 900 kg/ha kalcium-oxidot és 600 kg/ha magnéziumoxidot jelent levéízet kezelése: 10 kg/ha MgO, amit magnéziumban kifejezve 5 g/1 koncentrációjú Mg(HCO3)2-oldat formájában alkalmaztunk (1) éves véghajtások (2) éves járulékos hajtások (3) klorofíííos fíuoreszcenciareemisszióval mért fotoszintetikus aktivitás
Az eredmények mutatják, hogy a levéízet találmány szerinti kezelésével a fotoszintetikus aktivitás 19%-kal nő, még akkor is, ha a talajt szilárd dolomittal kezeljük.
Ile. 10 éves lucfenyő kezelése
A kísérletet a Ha. pontban leírt módon végeztük azzal az eltéréssel, hogy a magnézium-hidrogén-karbonátot önmagában vagy dolomitot tartalmazó vizes szuszpenzió formájában alkalmaztuk. Az eredményeket az 5. táblázat tartalmazza.
5. táblázat
Önmagában vagy vizes dolomiíszuszpenzióhoz hozzáadott formában alkalmazóit magnézium-hidrogém-karbonátos kezelés 10 éves lucfenyőkön (Belgium, Harre)
Sorszám Nap Klorofíííos fíuoreszcenciareemisszióval mért fotoszintetikus aktivitás a kontroli százalékában
Kont- roll Dolomitszijszpenzió Magnézium-hidrogén-karbonái A+B (300 kg/ha CaO, 200 kg/ha MgO, lOkg'haMgO)
A (300 kg/ha CaO+200 kg/ha MgO) B (10 kg/ha. MgO)
(1) 7 100 104 109 111
(2) 14 100 103 112 115
HU 216 798 Β
5. táblázat (folytatás)
Sorszám Ί\ί&ρ Klorofiílos fluoreszcenciareemisszióval mért fotoszintetikus aktivitás a kontroll százalékában
Kont- roll Dolomitszuszpenziö Magnézium-hitirogén-karbonáí A+B (300 kg/ha CaO, 200 kg/ha MgO, 10 kg/ha MgO)
A (300 kg/ha CaO+200 kg/ha MgO) B (10 kg/ha MgO)
(3) 25 100 100 109 113
(4) 40 100 105 122 120
(5) 50 100 115 118 134
(6) 65 100 113 115 117
(7) 75 100 111 119 122
(8) 103 100 112 115 117
A levélzet kezelését magnéziumban kifejezve 10 g/1 koncentrációjú Mg(HCO3)2-oldattal végeztük. Az oldatot 650 1/ha mennyiségben permeteztük ki, ami magnéziuméi xidban kifejezve 10 kg/ha dózisnak felel meg. A vizes dolomitszuszpenziós kezelést magnéziumban kifejezve 10 g/í koncentrációjú Mg(HCO3)2-oldattal végeztük. Az oldatot 650 1/ha mennyiségben permeteztük ki, ami magnézium-oxidban kifejezve 10 kglia dózisnak felel meg.
III. 1 Őszi búza- (Camp Rémy fajta) kísérlet. Liberchies
Az eredmények mutatják, hogy a fotoszintetikus aktivitás dolomit és a magnézium-hidrogén-karbonát egyidejű alkalmazásával is növelhető.
III. Szabad földi összehasonlító vizsgálat
Az összehasonlító vizsgálatok eredményeit a következőkben ismertetésre kerülő táblázatokban foglaljuk össze.
A talaj jellemzői:
Foszfortartalom (mg/100 g): 11 magas
Káliumtartalom (mg/100 g): 11 közepes
Magnéziumtartalom (mg/100 g): 8,3 közepes
Kalciumtartalom (mg/100 g): 245 nagyon magas
Széntartalom (tömeg%): 0,61 alacsony
Nitrogéntartalom (tömeg%): 0,113
Vastartaiom (ppm): 105 közepes
Réztartaíom (ppm): 3,9 közepes
Mangántartalom (ppm): 37 alacsony
Cinktartalom (ppm): 7 közepes
pH, kálium-klorid: 7,7 magas
A kísérleteket négy ismétléssel végeztük. Az 1. kísérletet kontrollnövényekkel, magnézium-hidrogén-karhonáttartalmú készítményes permetezés nélkül folytattuk le. 45
A 2. kísérletet 3 kg Mg/fsa dózisú, savas magnéziumkészítménnyel (ami 5 liter, 25 g/1 magnézium-hidrogén-karbonát-tartalmú oldatot vagy 120 m2-es parcellaegységenként 7,15 g/1 magnéziumot jelent) levélpermetezéssel végeztük. 50
A kezelést a fotoszintetikus aktivitás meghosszabbításához és stimulálásához, valamint a nap hatására létrejövő zsugorodás elmaradása következtében létrejövő jobb magfeltöltéshez a növények utolsó leveles állapotában végezzük.
A kísérlet eredményeit a 6. táblázatban adjuk meg, ahol a kontroli (%) a kontrolihoz viszonyított százalékos értéket jelenti.
6. táblázat
Kísérlet Kezelés 14% nedvességnél kapott hozam A búza fajlagos sűrűsége Növekedés/kont- roíl
kg/ha kontroli (%) kg/hl kontroli (%) (kg/ha)
1. kontroll
1 8260 76,8
2 7980 73,3 \
HU 216 798 Β
6. táblázat (folytatás)
Kísérlet Kezelés 14% nedvességnél kapott hozam A búza faj tagos sűrűsége N övekedés/konirot!
kg/íia kontroli (%) kg/hl kontroll (%) (kg/ha)
1. kontroli
3 7870 76,0
4 8460 74,9
Átlag 8143 100,0 75,3 100,0 0
Standard deviáció 268 1,5
2. Magnézium-hidrogérí-karbonátos kezelés
1 8330 74,1
2 8520 76,2
3 8410 74,2
4 8670 76,5
Átlag 8483 104,2 75,3 100,0 340
Standard deviáció 147 1,3
Megjegyzések:
- Az utolsó leveles állapotban alkalmazott magnézium-hidrogén-karbonátos kezelés 4,2%-os hozamnövekedést, azaz a kontrolihoz viszonyítva 340 kg/'ha hozamnövekedést eredményezett. 25
- A teljes főhajtás állapotban való kezelés szintén előnyösnek mutatkozott.
- A két kritérium változásának analízise a következő eredményeket adja:
1. a blokkhatás (a kezelt területek lényegében azonos hozamot mutatnak, a standard deviáció alacsony) hiánya,
2. a kezelt területek vonatkozásában a hiba vagy szórás szempontjából szignifikánsnak tekinthető kezelési hatás mintegy 16%.
- A hozam növekedése a fajlagos tömeg csökkenése nélkül érhető el.
Az őszi búza vizsgálatát a 7. táblázatban foglaljuk össze.
7. táblázat
Tárgy' Kontroll 1 felvitel 3 felvitel+új hajtás+szárba szökkenés+kia!akulás állapotban
1. 500 g/ha MgO felvitele 5,0 g/i magnézíamtartalmá Mg(HCO:i)2-készítmény formájában
Hozam (kg/ha) 8262 8387 8527
Kontroll (%) 100,0 101,5 103,2
Fajlagos tömeg (kg/hl) 74,2 76,7 76,6
2.1000 g/ha MgO felvitele 5,0 g/1 inagnéziumtartalmá Mg(HCO;l)2-készítmény formájában
Hozam (kg/ha) 8262 8532 8613
Kontroll (%) 100,0 103,2 104,2
Fajlagos tömeg (kg/hl) 74,2 76,6 76,4
3. 2000 g/ha MgO felvitele 5,0 g/1 magnézittmtaríalmúMg(HCO3)2-készítmény formájában
Hozam (kg/ha) 8262 8626 8890
Kontroll (%) 100,0 104,4 107,6
Fajlagos tömeg (kg/hl) 74,2 74,8 74,9
A vizsgálat mutatja, hogy a növények kezelése az egymást követő szakaszokban biztosítja a hozam növekedését, és a 2000 g/ha MgO-dózis optimálisnak tekinthető,
A kipermetezett Mg(HCO3)2 magnézium-oxidban kifejezett dózisa (g'ha) hatásának vizsgálatához őszi búza növényeket magnézium-oxidban kifejezve 500 g/ha, 1000 g/ha és 2000 g/ha dózissal kezeltünk egy szakaszban és három szakaszban.
III.2 Burgonyatermesztési kísérlet (Bintje fajta), Frasne-lez-Anvaign (Arc-Ainieres)
A kísérleteket négy ismétléssel végeztük. Az 1. kísérletet kontrollnövenyekkei, magnézium-hidrogén-karbonát-tartalmú készítményes levélpennetezés nélkül folytattuk le.
A 2. kísérletet 3,5 kg Mg/ha dózísú magnézium-hid60 rogén-karbonát-készitménnyeí (ami 6 liter, 25 g/1 magló
HU 216 798 Β nézium-hidrogén-karbonát-tartalmú oldatot vagy 120m2-es parcellaegységenként 7,15 g/1 magnéziumot jelent), levélpermetezés alkalmazásával folytattuk le. A kezelést a számyúíás állapotában végeztük.
A kísérleti eredményeket a 8. táblázatban adjuk meg.
8. táblázat
Kezelés Hozam szárítás előtt Szárazanyag (%) Szárazanyaghozam
kg/ha χ IO3 kontroll (%), % kontroll (%), kg/ha kontroll (%),
1. kísérlet Kontroll
1 58,82 16,9 9941
2 68,34 16,8 11451
3 65,28 18,7 12207
4 78,16 18,6 14166
Átlag 67,15 100,0 17,8 100,0 11949 100,0
Standard deviáció 7,20 1757
2. kísérlet Mg(HCO3)2
1 66,30 18,5 12266
2 81,94 18,5 15159
3 65,62 17,9 11746
4 82,62 18,4 15202
Átlag 74,12 110,4 18,3 103,3 13593 113,8
Standard deviáció 9,43 1756
A növény gyors növekedési állapotában végzett, egyetlen magnézium-hidrogén-karbonátos kezelés a szárítás előtt mérve 10,4% hozamnövekedést, azaz a kontrolihoz képest 6,97xl03 kg/ha hozamnövekedést eredményezett.
Két kritériumra vonatkozó elemzés eredményeként azt kaptuk, hogy
1. fellép egy valószínűleg jelentős blokkeffektus (a ==6%),
2. fellép egy valószínűleg jelentős kezeiéseffektus (a=8%).
A kontrolihoz viszonyított szárazanyag-tartalom növekedése 3,3%. Ez különösen az ipari felhasználási célú termékeknél lényeges jellemző.
A szárazanyaghozam kontrolihoz viszonyított növekedése 13,8%.
A kipermetezett Mg(HCO3')2 magnézium-oxidban kifejezett dózisa (g/ha) hatásának vizsgálatához burgonyanövényeket magnézium-oxidban kifejezve 500 g/ha és 1000 g'ha dózissal kezeltünk. Az eredményeket a 9. táblázatban foglaljuk össze.
9. táblázat
Teljes hozam A Átmérő >60 mm B Átmérő 35 -- 60 mm C Átmérő <35 mm D
1. Kontroli
t/ha 47,6 30,1 14,2 3,3
A %-ában 100,0 63,2 29,8 7,0
2. 500 g/lia MgO-dózisú kezelés három felvitellel 5 g/í magnéziumtartaJmú Mg(HCO3)2-készítmény formájában
t/ha 49,1 33,2 13,3 2,6
Kontroll (%) 103,2 110,3 93,7 78,8
A %-ában 100,0 67,6 27,0 5,3
HU 216 798 Β
9. táblázat (folytatás)
Teljes hozam A Átmérő >60 mm B Átmérő 35-60 mm C Átmérő <35 mm D
3.1000 g/ha MgO-dózisú kezelés három felvitellel 5 g/1 magnéziumtartalmú Mg(HCO3)2-készítmény formájában
t/ha 51,9 37,2 12,6 2,1
Kontroll (%) 109,0 123,6 88,7 63,6
A %-ában 100,0 71,7 24,3 4,0
Az eredmények mutatják, hogy az egymást követő kezelések növelik a burgonya bruttó hozamát, és a 60 mm-nél nagyobb átmérőjű, vagyis kereskedelmi burgonya százalékos mennyiségét.
III. 3 Takarmánykukorica-termesztési kísérlet (KEO fajta) Frasne-lez-Anvaign (Arc-Ainieres)
Kísérleti kezelés:
A kezelést négy ismétléssel végeztük. Az 1. kísérletet kontroll-kukoricanövényekkel, raagnézium-hidrogén-karbonát-tartalinú készítményes levélpermetezés nélkül folytattuk le,
A 2. kísérletet 3,5 kg Mg/ha dőzisú magnézium-hidrogén-karbonát készítménnyel (ami 6 liter, 25 g/1 magnézium-hidrogén-karbonát-oldatot vagy 120 in2-es parcellaegységenként 7,15 g/1 magnéziumot jelent), levél15 permetezéssel végeztük.
A levélkezelést a növények 5-6 leveles állapotában, a fiatal növények gyors növekedési fázisának elején végeztük.
A levélzet felfogóképessége ebben a fejlődési álla20 pótban nyilvánvalóan nem optimális, és a szer nem elhanyagolható része a földre hullik.
A parcella szomszédos volt a fenti 2. kísérletben ismertetett kezelésnek alávetett burgonyaparcellával.
A talajban lévő, felvehető tápanyagok és a talaj pH25 ja rendben volt, magnéziumhiányt nem mértünk.
10. táblázat
Kezelés Zöldhozam Szárazanyag (%) Szárazanyagb ozam 4-
kg/ha χ 103 kontrolt (%) % kontroll (%) kg/ha kontroli (%)
1. kísérlet Kontroll
1 78,75 18,3 14441
2 71,75 17,5 12 556
3 89,25 18,7 16690
4 86,62 18,7 16198
Átlag 81,59 100,0 18,3 100,0 14971 100,0
Standard deviáció 4,85 821
2. kísérlet Mg(HCO3)2
1 81,38 18,7 15218
2 75,25 19,5 14674
3 86,63 18,6 16113
4 83,85 19,6 16435
Átlag 81,78 100,2 19,1 104,4 15610 104,3
Standard deviáció 7,93 821
A zöldhozamban ugyan nincs lényeges különbség, azonban a szárazanyag százalékos eltérése (a=7%) valószínűleg a szárazanyaghozam kontrolihoz viszonyított 4,3%-os, számottevő mértékű növekedését eredményezi (a=9%), ami hektáronként 639 kg szárazanyagot jelent.
A nagyobb szárazanyag-tartalom a termék fehérjetartalmának és energiaértékének növekedésére utal.
A takarmány magnéziumtartalmának növekedése is megfigyelhető, a takarmányt általában magnézium60 hiány jellemzi.
HU 216 798 Β
Ili.4 Cukorrépa-termesztési kísérlet, (Allyx fajta) Frasnes-iez-Anvainy (Montroeul-au-Bois)
A talaj jellemzői:
Foszfortartalom (mg/100 g): 12 magas
Káliumtartalom (mg/100 g): 17 magas
Magnéziumtartalom (mg/100 g): 5,1 alacsony
Kalciumtariaiom (mg/100 g): 350 nagyon magas
Széötartalom (tömeg%): 1,15 közepes
Nitrogéötartalom (tömeg%): 0,089
Vastartatom (ppm): 115 közepes
Réztartalom (ppm): 3,6 közepes
Mangántartalom (ppm): 36 alacsony
Ctnktartalom (ppm): 10 közepes
pH, kálium-klorid: 7,6 magas
A kísérletet ismétlés nélkül végeztük. Az 1. kísérletet kontrollnövényekkeí, magnézium-hidrogén-karbonáttartalmú készítményes permetezés nélkül folytattuk le.
A 2., 3, és 4. kísérletet a cukorrépanövények egy, két vagy három levélpermetezésével, 10 g/1 dózisú 25 magnézium-hidrogén-karbonát-készítaény alkalmazásával végeztük.
A magnéziumdózist elméleti becsléssel állapítottuk meg. A készítményt tiszta állapotban, csapadék nélkül alkalmazzuk. A kezelést 10-12 leveles fejlődési állapotban, a növekedés előtt végezzük.
A kísérleti eredményeket a 11, táblázatban adjuk meg.
11. táblázat
Dózis (kg Mg/ha) Gyökérhozam Összes cukor Cukorhozam
t/ba kontroll (%) % kontroll (%) kg'ha kontroll (%)
1. kísérlet
0 kg/ha 58,28 100,0 16,1 100,0 9382 100,0
2. kísérlet
1 kg/ha 55,13 94,6 16,3 101,2 8936 95,8
3. kísérlet
2 kg/ha 60,30 103,5 16,2 100,6 9769 104,1
kg/ha
72,00
123,5
16,5
102,5
880
126,6
Az alacsony alkalmazási dózisoknál a kontrolihoz viszonyított gyökérhozam bizonyos, valószínűleg nem számottevő csökkenést mutat. Lényeges különbség csak bizonyos dózisérték felett, láthatóan a 10,5 kg Mg(HCO3)2/ha, azaz 3 kg Mg/ha dózisnál mutatkozik, ahol a hozamnövekedés 23,5%.
A gyökérhozam Mg(HCO3)2 formában alkalmazott magnéziumdózissal való fuggvénykapcsolatát a 9. ábrán mutatjuk be.
A 10, ábrán láthatjuk, hogy a hektáronkénti cukorhozam az alkalmazott készítmény növekvő dózisával nő. Ez a hektáronkénti cukorhozam még nagyobb mértékben nő, mint a gyökérhozam: a 10,5 kg Mg(HCO3)2/ha, azaz 3 kg Mg/ha dózisnál tapasztalt növekedés 26,6%.
A laboratóriumban végzett fiziológiai vizsgálatok a magnézium-hidrogén-karbonát-tartalmú készítmény növényekre kifejtett rendkívül gyors hatását igazolták. A kísérletek azt is igazolták, hogy a kukorica, búza és a fiatal lucfenyők fotoszintetikus aktivitása már a kezelés után 4-6 nap múlva teljesen helyreállt.
A magnézium-hldrogén-karbonátos kezelés hosszú távú hatását igazolja, hogy a fiatal lucfenyők normál aktivitása már a kezelés után 5 hónap múlva helyreállt, és meg is maradt. A fás növények teljes gyógyulásához azonban sokkal több idő, 2-3 év szükséges.
Az őszi búzával, burgonyával, takarmánykukoricával és cukorrépával végzett mezőgazdasági kutatások eredményei azt mutatják, hogy az optimálisan beállított, fototechnikaiíag jól alkalmazott magnézium-hidrogén13
HU 216 798 Β karbonát a növények gazdasági értékének növelésében nagyon fontos szerepet játszhat.
A találmány szerinti megoldás megvalósítása szempontjából fontos tényező a növények kezelésére alkalmas, magnézium-hidrogén-karbonát vizes oldatot tartalmazó készítmény előállítási eljárása is.
Az előállítást úgy végezzük, hogy szén-dioxiddal nagyon reakcióképes, tiszta magnézium-oxidoí egy reaktorban vízben szuszpendálunk, és az így kapott szuszpenziót 40 °C' alatt, előnyösen körülbelül 10 °C-on, nyomás alatt szén-dioxid gázzal kezeljük, a szén-dioxid parciális nyomása 5 χ 105 Pa (5 bar).
Ez az eljárás bizonyos fokig hasonló a WO 84/03490 számon közrebocsátott nemzetközi bejelentésben ismertetett, raagnézium-karbonát-ttihidrát és bázikus magnézium -karbonát előállítási eljárásra vonatkozó eljáráshoz. Ebben az eljárásban azonban nyersanyagként magas hőmérsékleten, azaz 800 °C felett végzett izzítással előállított vas-dolomitot vagy magnezitet alkalmaznak, míg a találmány szerinti eljárásban olyan, finom szemcsés, szén-dioxiddal nagyon reakcióképes, 80-200 m2/g (BET) fajlagos felületű és l-20pm átlagos szemcseméretű magnézium-oxid nyersanyagot alkalmazunk, amelyet kalcium- és vasmentes hidromagnezitből körülbelül 600 °C-os izzítással vagy magnézium-hidroxidból körülbelül 450 cC-os izzítással állítunk elő.
A magnézium-oxidoí vízzel összekeverjük, a kapott szuszpenziót a reaktor tetején injektált szén-dioxid-gázzal kezeljük.
Magnézium-oxidként előnyösen magnezit kalcináíásával előállított terméket alkalmazunk. A reaktort a gázterébe táplált szén-dioxiddal 5 χ 105 Pa (5 bar) széndioxid-nyomáson tartjuk.
A reakcióterméket, az ismert eljárásokkal ellentétben, a magnézium-hidrogén-karbonát idő előtti kicsapódása megakadályozására vízzel hígítjuk úgy, hogy a híg oldat legfeljebb 80 g/1, előnyösen körülbelül 20 g/I magnézíum-hidrogén-karbonátot tartalmazzon.
Az eljárás második lépcsőjében a magnézium-hidrogén-karbonát vizes oldatot nyomásának 0,1 MPa-ra való csökkentése előtt annyira hígítjuk, hogy a készítmény a növényre való egyszerű permetezés után a növény fotoszintetikus akti várómként viselkedjen.
Az eljárásban alkalmazott magnézíum-oxíd szemcsemérete legfeljebb 20 pm, előnyösen körülbelül 10 _u.m.
A találmány szerinti magnézium-hidrogén-karbonát-oldat előállítását all. ábrán vázlatosan bemutatott berendezésben szakaszos, egymás utáni sarasokkal végezhetjük.
A berendezés a következő egységekből áll:
Ro tartály, amely a finom szemcsés magnézium-oxid vízben való szuszpendálására szolgál;
Rj tartály a tiszta szén-dioxid 20 χ 105 Pa (20 bar) nyomású tárolására;
R2 főreaktor, amely a szén-dioxid-abszorbció és a magnézium-oxid magnézium-hidrogén-karbonáttá való átalakítás biztosítására alkalmas erőteljes keverővei van felszerelve; és
R3 áttöltőreaktor, amely az R3 tartályhoz és az R2 főreaktorhoz kapcsolódik.
Az Rj és R3 reaktorok el vannak látva Nj, N?, N3 és N4 töltési szint-mérő detektorokkal, valamint a bennük lévő Pj és P2 nyomás mérésére szolgáló műszerekkel.
A gyártási ciklus különböző műveleteinek megfelelő sorrendű lejátszását egymástól független pneumatikus szabályozószelepek biztosítják,
A gyártás lefolytatása a következő:
1. Az R2 főreaktor töltése:
A vízben szuszpendáltatott magnézium-oxidot az R2 főreaktor Nj szintjéig töltjük. Az Nj elérésekor a szintdetektor a Ps távadón keresztül lezárja a Vo szelepet, és nyitja a Vs szelepet, és indítja a keverőt. A V2-V6 szelepek zárva maradnak.
2. A reakciófolyamaí:
Mg(OH)2+2CO2-->Mg(HCO3)2
Amikor a főreaktor felső részében a szén-dioxid nyomása eléri az 5x 105 Pa (5 bar) értéket, a Pj nyomástávadó a Vj szelepet lezárja. (A Vj szelep 5 bar nyomáson zár és 4,8 bar nyomáson nyit; vagy teljesen működik, vagy egyáltalán nem.)
3. A reaktor leürítése:
A reakcióelegyet körülbelül 15 percig 5xl05 Pa (5 bar) nyomáson tartjuk, majd indítjuk az R2 átadását. A szuszpenzió maradék szén-dioxid-tartalma lehetővé teszi a magnézium-hidrogén-karbonát vizes oldat R2 főreaktorból R3 átíöltőreaktorba való átadását. Az áttöltést úgy végezzük, hogy az R2 főreaktort az alsó részénél elhelyezett 5 vezetékkel az R3 áttöítőreaktorhoz kapcsoljuk, és az R3 áttöltőreaktort a felső részénél elhelyezett, szén-dioxid-gáz bevezetésére szolgáló, 4 vezetékkel zárjuk. Ez a zárt kör előnyösen fel van szerelve egy V4 lefúvatószeíeppel, a rendszerben uralkodó nyomás, valamint szint szabályozására szolgáló V2, P3 és N3 eszközökkel.

Claims (3)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás klorofíllos növények lombjának szénsavval és/ vagy magnéziumszármazékkal történő kezelésére, azzal jellemezve, hogy a növények levélrészét a növény fotoszintetikus aktivitásának aktiválására vagy helyreállítására Mg(HCO3)2 képletű magnézium-lndrogén-karbonátot tartalmazó vizes oldattal érintkeztetjük, ahol az oldat legfeljebb 80 g/1 Mg(HCO3)2 képletű magnéziumhidrogén-karbonátot tartalmaz, és erős savak anionjától mentes.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a Mg(HCO3)2 képletű magnézium-hidrogén-karbonátot tartalmazó vizes oldatot a növények levélrészére permetezzük.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a vizes oldat legfeljebb 20 g/1 Mg(HCO3)2 képletű magnézíum-hidrogén-karbonátot tartalmaz.
HU904254A 1989-05-31 1990-05-30 Eljárás klorofilles növények lombjának kezelésére HU216798B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
BE8900589A BE1003937A3 (fr) 1989-05-31 1989-05-31 Composition de carbonate acide de magnesium et utilisation.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU904254D0 HU904254D0 (en) 1992-04-28
HUT61957A HUT61957A (en) 1993-03-29
HU216798B true HU216798B (hu) 1999-08-30

Family

ID=3884187

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU904254A HU216798B (hu) 1989-05-31 1990-05-30 Eljárás klorofilles növények lombjának kezelésére

Country Status (18)

Country Link
US (1) US5552366A (hu)
EP (1) EP0474649B1 (hu)
AT (1) ATE107917T1 (hu)
AU (1) AU5658390A (hu)
BE (1) BE1003937A3 (hu)
BG (1) BG95553A (hu)
CA (1) CA2057030A1 (hu)
DD (1) DD294845A5 (hu)
DE (1) DE69010334T2 (hu)
DK (1) DK0474649T3 (hu)
ES (1) ES2057560T3 (hu)
FI (1) FI102164B1 (hu)
HU (1) HU216798B (hu)
IE (1) IE65327B1 (hu)
NO (1) NO301069B1 (hu)
PL (1) PL164820B1 (hu)
PT (1) PT94230A (hu)
WO (1) WO1990015037A1 (hu)

Families Citing this family (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AT392267B (de) * 1989-01-13 1991-02-25 Radex Heraklith Verfahren zur herstellung eines mittels zur bodenmelioration aus mgo und mbco3
KR20020038242A (ko) * 2000-11-17 2002-05-23 윤복순 오이 재배 조성물
WO2004040981A1 (en) * 2002-10-23 2004-05-21 Radical Waters (Ip) (Pty) Limited Method for enriching co2 concentrations in a plant environment
CN104886128A (zh) * 2015-05-14 2015-09-09 昆明理工大学 镁离子在提高植物光合效率中的应用

Family Cites Families (11)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR523593A (fr) * 1920-09-03 1921-08-20 Paul Maurice Feron Procédé nouveau de préparation et emploi d'amendements et engrais magnésiens à l'état de carbonates
FR1055421A (fr) * 1952-05-05 1954-02-18 Centre Nat Rech Scient Nouveau procédé d'utilisation des engrais
FR1398986A (fr) * 1964-04-14 1965-05-14 Complexes magnésiens spéciaux
US3532485A (en) * 1969-08-04 1970-10-06 George Dunning Stevens Method for enhancing plant growth
US3647411A (en) * 1970-04-02 1972-03-07 George D Stevens Packaged composition for enhancing the growth of plants
BE761068A (fr) * 1970-12-30 1971-05-27 Prb Sa Methode pour la correction des deficiences en magnesium dans les vegetaux et composition pour la mise en pratique
WO1984003490A1 (en) * 1983-03-07 1984-09-13 Commw Scient Ind Res Org Magnesium oxide production
DE3322253A1 (de) * 1983-06-21 1985-01-10 Technica Entwicklungsgesellschaft mbH & Co KG, 2418 Ratzeburg Anordnung zum verteilen von mit kohlendioxyd impraegniertem wasser, insb. giesswasser fuer gaertnereien oder dgl.
DE3432440A1 (de) * 1984-09-04 1986-03-13 Technica Entwicklungsgesellschaft mbH & Co KG, 2418 Ratzeburg Anordnung zum aufbereiten von mit co(pfeil abwaerts)2(pfeil abwaerts) und h(pfeil abwaerts)2(pfeil abwaerts)co(pfeil abwaerts)3(pfeil abwaerts) angereichtertem giesswasser
DE3503710A1 (de) * 1984-12-03 1986-06-05 Technica Entwicklungsgesellschaft mbH & Co KG, 2418 Ratzeburg Verfahren zur verbesserung der blattduengung von nutz- und zierpflanzen in gewaechshaeusern, im freiland oder im ackerbau
CH672486A5 (hu) * 1987-07-16 1989-11-30 Mifa Ag Frenkendorf

Also Published As

Publication number Publication date
FI102164B (fi) 1998-10-30
AU5658390A (en) 1991-01-07
ES2057560T3 (es) 1994-10-16
US5552366A (en) 1996-09-03
DK0474649T3 (da) 1994-08-15
PT94230A (pt) 1991-02-08
DE69010334T2 (de) 1995-02-16
EP0474649B1 (fr) 1994-06-29
PL285414A1 (en) 1991-01-14
FI915612A0 (fi) 1991-11-28
FI102164B1 (fi) 1998-10-30
PL164820B1 (pl) 1994-10-31
DD294845A5 (de) 1991-10-17
CA2057030A1 (en) 1990-12-01
HUT61957A (en) 1993-03-29
BE1003937A3 (fr) 1992-07-22
WO1990015037A1 (fr) 1990-12-13
NO301069B1 (no) 1997-09-08
NO914723L (no) 1992-01-17
BG95553A (bg) 1993-12-24
DE69010334D1 (de) 1994-08-04
IE901943L (en) 1990-11-30
ATE107917T1 (de) 1994-07-15
EP0474649A1 (fr) 1992-03-18
NO914723D0 (no) 1991-11-29
IE65327B1 (en) 1995-10-18
HU904254D0 (en) 1992-04-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
Swietlik Zinc nutrition of fruit trees by foliar sprays
Gupta et al. Effects of boron and nitrogen on grain yield and boron and nitrogen concentrations of barley and wheat
Anderssen Chlorosis of deciduous fruit trees due to a copper deficiency
CN102531773A (zh) 一种含过氧化钛的增氧型种子处理剂的制造方法
Mann Availability of manganese and of iron as affected by applications of calcium and magnesium carbonates to the soil
HU216798B (hu) Eljárás klorofilles növények lombjának kezelésére
KR20140035821A (ko) 아이스플랜트의 수경재배용 양액 조성물 및 이를 이용한 재배방법
JP4456410B2 (ja) 植物の育成方法
BR112019023857A2 (pt) Formulações de complexos metálicos e de ácido ascórbico, sua obtenção e uso
RU2511311C1 (ru) Способ диагностики потребности растений в элементах питания с учетом физиологического состояния растений
Zipori et al. Response of oil-olive trees to iron application
Sosnowski et al. Effect of Tytanit on selected morphological, physiological and chemical characteristics of Lolium multiflorum dry matter
Gibson et al. Identifying nutrient deficiencies of bedding plants
Lascu et al. Research on the consumption of chemical and organic fertilizers through foliar fertilization with folibor on some physiological indexes of watermelons.
JP7250987B1 (ja) 植物生長促進剤
Muller et al. A comparison of organic and conventional nutrient management protocols for young blueberry nursery stock
Neocleous et al. Assessment of different strategies to balance high Mg levels in the irrigation water when preparing nutrient solution for soilless strawberry crops
Miley Relationship of boron to nutrient element uptake and yield of cotton on selected soils in Arkansas
Ufimtseva et al. Improving the technology of growing Prunus salicina Lindl. in container culture
RU2572342C1 (ru) Способ возделывания сахарной свеклы
Openshaw The effect of ammonia on germination and development of seedlings in soil
NO310641B1 (no) Vekstfremmende sammensetning for planter og fremgangsmåte for dens anvendelse
Durán et al. phosphorus (P)-solubilising species assist neighbouring
Sedberry Boron investigations with cotton in Louisiana
Palencia et al. Effects of oxyfertigation on strawberry plant growth and fruit quality in a soilless growing system

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee