HU216497B - Eljárás és berendezés összesítő árkedvezmény-bizonylatok előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés összesítő árkedvezmény-bizőnylatők előállítására. A találmány szerinti berendezésnek a vevőkkilépési helyein több, a vevő "kősarában" lévő, megvásárőlandótételeken lévő termékkódők leőlvasására alkalmas eszközzel ellátőttvégberende ése (12); a végberendezésekkel (12) kőmműnikációskapcsőlatban álló, az összes terméktétel árát és egyéb infőrmációjáttartalmazó tételrekőrd-állőmányhőz (14) hőzzáférő bőlti vezérlője(10); tővábbá vevő "kősarában" lévő, árkedvezményes termékekazőnősítására szőlgáló eszköze van, amelyre az jellemző, hőgyadatbázisból (24) a több termékre érvényes, közös árkedvezmény-bizőnylatőn összesíthető á kedvezmény feltételeit kigyűjtő eszköze,valamint a vevő "kősarának" feldőlgőzása sőrán azőnősítőttárkedvezményes termékekre vőnatkőzó és a későbbi vásárlási tranzakciósőrán érvényesíthető árkedvez ények egymást követő összegzésénalapűló, nyőmtatható összesítő árkedvezmény-bizőnylatőt aűtőmatikűsanelőállító eszköze is van. A találmány szerinti eljárás sőrán előrekiválasztanak többféle árkedvezményes terméket, amelyekről összesítőárkedvezmény-bizőnylatőt lehet nyőmtatni, és az árkedvezményestermékekre vőnatkőzó felté eleket eltárőlják; a vevő "kősarában"azőnősítanak minden árkedvezményes terméket; kikeresik azárkedvezményes termékkel járó árkedvezmény feltételeit a tárőlóban; éselőállítanak egy, a vevő "kősará an" azőnősítőtt valamennyiárkedvezményes termék egymást követő összegzésén alapűló, nyőmtathatóösszesítő árkedvezmény-bizőnylatőt, amely fizetési árkedvezménykéntérvényesíthető a vásárlási tranzak ió sőrán. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés összesítő árkedvezmény-bizonylatok előállítására. Ezt az eljárást és berendezést kiskereskedelmi üzletekben vásárlási tranzakciók rögzítésére használt pénztári számítógéprendszerekben, különösen az árkedvezményszelvények kezelésére alkalmas pénztári számítógéprendszerekben lehet alkalmazni. A legtöbb kereskedelmi pénztári rendszerben olyan végberendezések vannak, amik le tudják olvasni az áruk csomagolására nyomtatott kódot, és így a bolti vezérlő által hozzáférhető belső adatállományból meg tudják határozni az árat. Az áruk az Egyetemes termékkódként ismert megegyezés szerint egy sor párhuzamos vonallal vannak kódolva.

Amint ezt az élelmiszerüzletek minden vásárlója tudja, sok gyártó cég terjeszt termékei vásárlásánál árkedvezményre jogosító szelvényeket. Ezeket vagy postai úton terjesztik, vagy újságokban és képeslapokban teszik közzé, vagy hasonló, illetőleg rokon termékek csomagolásába teszik. Ha a vásárló egy szóban forgó termék vásárlásakor felmutatja az árkedvezményszelvényt, akkor a végberendezést kezelő bolti alkalmazott tipikusan beüti a szelvény értékét, és a kedvezményt levonja a vásárló számlaösszegéből.

Ennek a módszernek gyakori hátránya az a lehetőség, hogy a vásárló ténylegesen nem veszi meg a szóban forgó terméket és a szelvényt helytelen módon beváltják. További hátrány - a vásárló szempontjából hogy a szelvények összegyűjtése és elvitele az üzletbe kényelmetlen. Sok vásárló egyszerűen nem is vesz részt a terjesztett szelvényekkel kapcsolatos vásárlásnövelő programokban. Ez jelentős veszteséget jelent a szelvényeket terjesztő gyártó vagy kiskereskedelmi cégeknek.

A kapcsolódó US 4,910,672 számú és US 4,723,212 számú szabadalom olyan rendszereket ismertet, amelyek egy kilépési pénztárhelyen egy vagy több „kiemelt” termék vásárlásakor nyomtatható árkedvezményszelvényeket állítanak elő. A vevő így kaphat egy árkedvezményszelvényt, amelyet legközelebbi vásárlásakor felhasználhat. Ez a módszer nagyon sikeresnek bizonyult arra, hogy kiválasztott termékek vagy termékcsoportok vásárlásakor egy-egy árkedvezményszelvényt adjanak ki, de nem valósítja meg a kiskereskedők más fontos marketingcéljait.

A kiskereskedők különböző marketingstratégiákkal próbálkoztak, hogy megszerezzék a vevők hűségét, és a náluk történő vásárlás folytonosságát. Az egyik megoldás az, hogy a vevőknek azonosítókártyákat adnak és a vevőt ezen kártya használatának gyakorisága alapján jutalmazzák. Az ilyen típusú rendszer nekézsége a vevő ellenállása a kártya beszerzése, hordozása és használata ellen, valamint a vevők bevonásával és a kártyák előállításával járó általános költségek. A termékgyártóknak is szükségük van egy vásárlást előmozdító programra, ami növeli a vásárló hűségét, de aminél nem lépnek fel a szokványos szelvényterjesztés általános költségei. A gyártó, aki egy termékre vagy termékcsoportra árkedvezményt nyújt, szeretne biztos lenni abban, hogy minden terméket, amire egy szelvényt kiadtak, és amire az árkedvezményt megadták, tényleg megvásároltak. A szokványos árkedvezményszelvények esetében ez nincs mindig így, mivel előfordulhat, hogy ezekre helytelenül adnak kedvezményt, vagy egyáltalán nem adnak kedvezményt.

Az előbb leírtakból látható, hogy a szelvények vagy árkedvezmény-bizonylatok automatikus elosztása további tökéletesítésre szorul.

Találmányunk célja olyan, mind a vásárlók, mind a kiskereskedők és gyártók számára kedvező eljárás és berendezés kialakítása, ami valamilyen módon automatikusan jutalmazza többféle kiválasztott termék megvásárlását, biztosítja az árkedvezményes termékek vásárlását, diszkontklubokba való belépés vagy azonosítókártyák nélkül lehetővé teszi nagyszámú vásárló részvételét, és arra ösztönzi a vásárlókat, hogy újra felkeressék ugyanazt az üzletet.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az eljárás során a berendezéssel egy kiskereskedelmi üzletben egy nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot állítunk elő, ami egy vásárlási „kosárban” lévő többféle termékre vonatkozó árkedvezményt tartalmaz. A bizonylat alapján az üzlet újbóli felkeresésekor kapható a visszatérítés. Röviden és általában, a találmány szerinti eljárás lépései során előre kiválasztunk többféle árkedvezményes terméket, amikről egy összesítő árkedvezmény-bizonylatot lehet nyomtatni. A vevő „kosarában” lévő minden árkedvezményes terméket azonosítunk, kikeressük az árkedvezményes termékkel járó árkedvezmény adatait, és egy nyomtatható árkedvezmény-bizonylatot állítunk elő, ami tartalmazza a vevő „kosarában” azonosított összes árkedvezményes termék kigyűjtését.

Részletesebben, az árkedvezmény-bizonylat előállításának lépése során egy olyan árkedvezménybizonylatjegyzéket állítunk elő, amiben minden bejegyzés a vevő „kosarában” azonosított, különböző árkedvezményes terméknek felel meg. Ha olyan árkedvezményes terméket azonosítunk, aminek még nincs bejegyzése a jegyzékben, akkor ezt hozzátesszük a jegyzékhez, és ha olyan árkedvezményes terméket azonosítunk, aminek már van bejegyzése a jegyzékben, akkor ennek a tételnek a számát növeljük. Az eljárás további lépése során észleljük a vásárlói tranzakció végét, meghatározzuk, hogy ki kell-e zárni valamelyik tételt a nyomtatott árkedvezmény-bizonylatból, és a jegyzékben lévő érvényes bejegyzésekből létrehozzuk az árkedvezmény-bizonylat nyomtatható képét.

Az eljárás további lépései során kinyomtatjuk az árkedvezmény-bizonylat képét, és megőrizzük a kinyomtatott árkedvezmény-bizonylatok naplóját. Ha a vevő újból felkeresi az üzletet a bizonylat beváltása végett, akkor az eljárás további lépése során feldolgozzuk az összesítő árkedvezmény-bizonylatra adott visszatérítést. A visszatérítés feldolgozása tartalmazhatja a beváltott bizonylatok naplójának megőrzését, és a bizonylaton lévő árkedvezmény összegének a vevő „kosarába” való bevitelét.

A feladatot a berendezés tekintetében úgy oldjuk meg, hogy a berendezés tartalmaz több végberendezést, amik a vevő kilépési helyein vannak elhelyezve. Ezekben a végberendezésekben van olyan eszköz, ami a

HU 216 497 Β vevő „kosarában” lévő vásárolt tételekről leolvassa a termékkódokat. A berendezés tartalmaz továbbá egy bolti vezérlőt, amivel a végberendezések kommunikálhatnak, és ami hozzáférhet a valamennyi terméktétel árát és az azokra vonatkozó más információt tartalmazó tételrekord-állományhoz. Tartalmaz eszközt a többféle termék egyetlen árkedvezmény-bizonylaton összesítendő árkedvezményei feltételeinek tárolására; eszközt a vevő „kosarában” lévő kiemelt termékek azonosítására, és eszközt egy nyomtatható árkedvezmény-bizonylat automatikus előállítására, amely bizonylat tartalmazza a vásárló „kosarának” feldolgozása során azonosított minden kiemelt termékre vonatkozó, összesítő árkedvezményeket. A berendezés olyan eszközt is tartalmaz, ami kinyomtatja az árkedvezmény-bizonylatot a vevőnek történő közvetlen átadás végett, és olyan eszközt, ami meggátolja az árkedvezmény-bizonylat kinyomtatását, ha a vevő teljes vásárlása egy előre kiválasztott küszöb alatt van.

Részletesebben, a nyomtatható árkedvezmény-bizonylatot automatikusan előállító eszköz tartalmaz egy eszközt, ami a vevő „kosarában” azonosított minden árkedvezményes, kiemelt terméknél egy bejegyzést tartalmazó árkedvezménybizonylat-jegyzéket készít, és tartalmaz egy eszközt, amelyik egy olyan kiemelt tétel azonosításakor, amiről már van bejegyzés a jegyzékben, növeli a tétel számát. A nyomtatható árkedvezmény-bizonylatot előállító eszköz tartalmaz továbbá a vásárlói tranzakció végének észlelésére reagáló eszközt, hogy meghatározza, vannak-e a jegyzékben a nyomtatásból kizárandó tételek, és hogy előállítsa a nyomtatható bizonylatot a jegyzékben lévő minősítő tételekből.

A találmány szerinti berendezés előnyös módon tartalmaz továbbá eszközt egy kinyomtatott árkedvezmény-bizonylatnak egy következő vásárlói „kosárban” történő figyelembevétele feldolgozására, és egy összesítő árkedvezménynek a következő vásárlói „kosárba” való bevitelére, valamint egy eszközt, ami naplózza a kinyomtatott, összesítő árkedvezmény-bizonylatokat, és a visszatérített (beváltott) összesítő árkedvezménybizonylatokat.

A leírtakból látható, hogy találmányunk jelentős haladást képvisel árkedvezményszelvényeknek és -bizonylatoknak a kiskereskedelmi értékesítési egységekben történő automatikus előállítása terén. A találmány elsősorban olyan összesítő árkedvezmény-bizonylat előállítására alkalmazható jól, amit az üzlet későbbi felkeresésekor lehet beváltani. Az összesítő árkedvezmény-bizonylat elkerüli a szokványos árkedvezmény-szelvényekkel és az adott termékekhez vagy gyártókhoz kapcsolódó szelvényekkel járó problémákat.

Találmányunkat annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra kiskereskedelmi üzletben használatos és a találmányt tartalmazó értékesítési számítógéprendszer berendezésének tömbvázlata, a

2. ábra egy általános várakozási állapot közben a találmány szerinti eljárás értelmében elvégzett funkciók folyamatábrája, a

3. ábra a bemenőadatok feldolgozásakor és a nyomtatható árkedvezmény-bizonylatok előállításakor a találmány szerinti eljárás értelmében elvégzett funkciók folyamatábrája, a

4. ábra a kimenőadatok feldolgozásakor a találmány szerinti eljárás értelmében elvégzett funkciók folyamatábrája.

Amint az ábrák példaképpen mutatják, a találmány árkedvezményszelvényeket vagy -bizonylatokat tartalmazó eladási tranzakciók rögzítésére szolgáló pénztári rendszerekkel foglalkozik. Az 1. ábrán látható egy ilyen rendszer elemeinek vázlata. Minden üzletben, amelyben a találmányt alkalmazzák, van egy bolti pénztári 10 vezérlő és több kilépési 12 végberendezés. Mindegyik 12 végberendezéshez tartozik egy optikai pásztázó 13 olvasó. A bolti 10 vezérlőhöz több adatállomány kapcsolódik. Ezek egyike a 14 tételrekord-állomány. A vezérlő ezeket az adatállományokat arra használja, hogy információt adjon a 12 végberendezéseknek. A 14 tételrekord-állomány az üzletben árusított minden termékről tartalmaz egy rekordot, és arra használjuk, hogy hozzáférjünk a termék árához és a termékre vonatkozó más információkhoz.

Egy tipikus bolti installációban a 12 végberendezések és a bolti 10 vezérlő egy gyűrűsbusz-konfigurációban vannak összekötve, ami végberendezés 16 feldolgozókörként ismeretes. A bolti 10 vezérlő és a 12 végberendezések a végberendezés 16 feldolgozókörön át kommunikálnak.

Az eddig leírt eszközök - a bolti 10 vezérlő, a 12 végberendezések, a 14 tételrekord-állomány és a végberendezés 16 feldolgozókor - együtt képeznek egy szokványos kiskereskedelmi pénztári rendszert. A találmány értelmében a 12 végberendezéseken végzett tranzakciók felügyelete révén észleljük az előre kiválasztott, kiemelt termékek értékesítését és a szükségletnek megfelelően nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatokat állítunk elő. A találmány szoftveralakja egy 20 személyi számítógépen fut, amit a 22 vonal köt össze a végberendezés 15 feldolgozókörrel úgy, hogy a bolti 10 vezérlő számára a 20 személyi számítógép egy további végberendezésként szerepel.

A 20 személyi számítógéphez két adatállományrendszer kapcsolódik: az összesítő árkedvezmények 24 adatbázisa és az összesítő árkedvezmények 23 naplóállománya. A 20 személyi számítógép észleli a kiemelt termékek vásárlását a 12 végberendezésekről, kikeresi mindegyik árkedvezményes vásárlás adatait az összesítő árkedvezmények 24 adatbázisából, előállítja a nyomtatható árkedvezmény-bizonylatokat, és naplóz minden árkedvezmény-bizonylatot a 23 naplóállományban. A 20 személyi számítógép továbbá vezérli az összesítő árkedvezmény-bizonylatok kinyomatatását egy nyomtató 26 kimenőbuszán keresztül, ami az egyes 12 végberendezéseknél lévő nyomtatókhoz van kötve. Az ábrán az egyik 28 nyomtató látható.

A 20 személyi számítógép egy kiskereskedői 30 gazdaszámítógépre is rá van kötve a 32 vonallal, ami lehet egy telefonvonal vagy más összeköttetés. A kiskereskedői 30 gazdaszámítógép vezérli az összeköttetéseket a

HU 216 497 Β kiskereskedő különböző boltjaiban lévő valamennyi bolti 10 vezérlővel és feladata a különböző könyvelési-elszámolási 34 jelentések előállítása. A kiskereskedői 30 gazdaszámítógéphez egy 31 adatbázis kapcsolódik, ami a kiskereskedő teljes bolthálózatában végzett műveletekkel kapcsolatos, különböző adatállományokat tartalmazza.

A 14 tételrekord-állomány a pénztári rendszerekben alkalmazott szokásos áradatállomány, azzal az eltéréssel, hogy tartalmaz egy kimelési regisztert, ami egy járulékos egybites mező. Ennek az adatállománynak a rekordformátumát részletesebben az US 4,910,672 és az US 4,723,212 számú szabadalmak ismertetik. A szelvény létrehozása folyamán a 14 tételrekord-állományhoz férünk hozzá annak meghatározása végett, hogy a vásárolt termék kiemelt termék-e. Ha igen, akkor kikeressük a megfelelő rekordot az összesítő árkedvezmények 24 adatbázisából. Ez járulékos információt szolgáltat az adott terméknél megvalósuló árkedvezményes vásárlásról, elsősorban az árkedvezmény összegéről. A találmány szerinti eljárás azonban egy árkedvezményszelvény közvetlen létrehozása helyett összesíti az árkedvezményt az ugyanabban a vásárlói „kosárban” észlelt többi árkedvezménnyel. Ezután a vásárló tranzakciójának végén egy összesítő árkedvezmény-bizonylatot állítunk elő és nyomtatunk. Az árkedvezmény-bizonylat alapvetően egy összesítő készpénzes árkedvezményt ad, amit egy másik „kosárban” lehet érvényesíteni, amikor a vevő a bizonylatot a bolt következő felkeresésekor leadja. Ezeket a műveleteket a következőkben részletesen ismertetjük.

A találmány szerinti berendezés által elvégzett szelvényelőállítási funkciók a 2., 3. és 4. ábrán láthatók. A 2. ábrán a 20 személyi számítógép által végzett feldolgozás „általános várakozási állapota” látható. Ebben az állapotban a számítógép ciklikus ellenőrzést végez annak meghatározása végett, hogy el kell-e végezni valamely adott feldolgozási feladatot. A feldolgozásnak egy bizonyos szakaszban történő megindulása után visszatérés következik az általános várakozási állapotba. A találmány szerinti feldolgozási lépéseket a magyarázat céljából úgy ismertetjük, hogy tranzakció csak egy 12 végberendezésnél folyik. Nyilvánvaló azonban, hogy a 20 személyi számítógép hatékony módon egyidejű feldolgozást végez az összes 12 végberendezések vonatkozásában, de a több 12 végberendezésnél történő feldolgozás ábrázolása feleslegesen bonyolulttá tenné a folyamatábrákat.

A 2. ábrán látható általános várakozási állapot feldolgozó körben négy döntési 40-43 blokk van. A 40 blokkban a 20 személyi számítógép meghatározza, hogy van-e bemenőadat a folyamatba. Bemenőadat érkezhet egy végberendezés nem ábrázolt vonalkódleolvasójától, vagy egy végberendezés nem ábrázolt billentyűzetétől. Ha van bemenőadat a folyamatban, akkor a 20 személyi számítógép megkezdi a bemenőadat-feldolgozási 44 ciklust, ami részletesebben a 3. ábrán látható. A 41 blokkban a számítógép meghatározza, hogy van-e kimenőadat a folyamatban. Ha igen, akkor megkezdi a kimenőadat-feldolgozási 46 ciklust, ami részletesebben a 4. ábrán látható.

Az általános várakozásiállapot-feldolgozási körben lévő 42 blokk meghatározza, hogy érkezett-e válasz az állományhozzáférés végett a 10 vezérlőhöz korábban leadott kérésre. Nyilvánvaló, hogy a 20 személyi számítógép számos állományhozzáférési kérést ad ki, de - mivel a hozzáférés egy adatállományhoz viszonylag sok időt vehet igénybe - a kérésre adott válasz beérkezéséig a feldolgozás az általános várakozási állapot feldolgozási körben marad. Ezután egy válasz utáni 48 visszatérés következik. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a vezérlés visszaáll a programban arra a pontra, amelyen az állományhozzáférési kérés történt, és így a program saját ciklusa szerint folytatódhat. Végül az általános várakozási állapotkörben a 43 blokk meghatározza, hogy egy szünet letelt-e. Egyes pénztári rendszerekben az összesítő árkedvezmény-bizonylatok nyomtatásához nincs teljesen külön nyomtató. Lehet egy külön nyomtatóállomás a bizonylatok nyomtatásához, de lehet, hogy a nyomtatófejet más nyomtatási funkciókra, például vásárlási pénztárblokkok nyomtatására is használják. Ebben az esetben szükségessé válhat sok árkedvezménybizonylat (és esetleg még más típusú árkedvezményszelvény) nyomtatásának elkerülése, mert ez gátolja a többi nyomtatási funkciót. Ezért egy árkedvezmény-bizonylatnak vagy a bizonylat egy jelentős részének nyomtatását szünetkérés követheti, hogy más nyomtatási funkciók hozzáférhessenek a nyomtatóhoz. A szünet befejeződéséig - amit a 43 blokk határoz meg - a feldolgozás az általános várakozási állapotkörben marad. A szünet befejeződésekor szünetvisszatérés következik az 50 blokkban és a feldolgozás a szünetkérés pontján folytatódik.

A 3. ábrán részletesebben látható a bemenőadat-feldolgozási 44 ciklus. Előszöris az 52 blokkban történik a bemenőadat vizsgálata annak meghatározása végett, hogy visszatérítési adat-e. Mindegyik nyomtatott árkedvezmény-bizonylatnak lesz egy speciális vonalkódja, ami a kilépési pénztárnál leolvasható, és ami eltér a termékeket azonosító egyetemes termékkódoktól. Ha a bemenőadat nem visszatérítési adat, akkor az 54 blokkban következik annak meghatározása, hogy egyetemes termékkód (ETK) adat-e. Ha igen, akkor a bemenőadatban lévő egyetemes termékkódnak megfelelő rekordot kikeressük a 14 tételrekord-állományból (1. ábra), és meghatározzuk, hogy olyan tételről van-e szó, aminek ki kell váltania egy összesítő árkedvezmény-bizonylat előállítását az 56 blokkban. Ha olyan tételről van szó, amit előre kiválasztottak egy bizonylat előállításának kiváltására, akkor ennél a tételnél nincs szükség további feldolgozásra és bekövetkezik az 58 blokknál a visszatérés az általános várakozási állapotba. Ha a tétel egy árkedvezményes tétel, akkor a megfelelő rekordot kikeressük az összesítő árkedvezmények 24 adatbázisából (1. ábra) a 60 blokkban. A következő feldolgozási lépések előállítanak egy összesítő árkedvezmény- (cumulative rfiscount=CD) jegyzéket a feldolgozásban lévő vásárlói „kosárról”. Ha az éppen feldolgozás alatt lévő tétel a döntési 62 blokkban történő meghatározás szerint még nincs a jegyzékben, akkor a 64 blokkban felkerül a jegyzékre. Ha a tétel már szerepel a jegyzéken, akkor a 66 blokkban a tétel vásárlásai4

HU 216 497 Β nak száma növekszik, és az 58 blokkban visszatérés következik az általános várakozási állapot feldolgozási körébe. A vásárolt tételeknek megfelelő adatok ismételt feldolgozása az 54-66 blokkban egy árkedvezményjegyzék előállítását eredményezi, amiről egy bizonylatot lehet nyomtatni. Ezt a jegyzéket a 20 személyi számítógép magában tárolja a vásárlói tranzakció végéig, amit a kilépési billentyűzet „fizetési készség” állapota jelez.

Amikor a vásárló fizetni szándékozik a „kosárért”, akkor a kezelő egy „fizetési készség” billentyűt működtet a tranzakció befejezése végett, és nyit egy pénztárfiókot a kilépési pénztárnál. A „fizetési készség” billentyű működtetését a döntési 68 blokkban észleljük. A billentyű működtetése előtt a feldolgozás a 68 blokkból az 58 blokknál visszatér az általános várakozási állapot körébe. A „fizetési készség” billentyű észlelésekor a 70 blokkban megvizsgáljuk az összesítő árkedvezményjegyzéket annak meghatározása végett, hogy tartalmaz-e tételeket. Ha a jegyzék üres, akkor az 58 blokkban visszatérés következik az általános várakozási állapot körébe. Ha a jegyzék tartalmaz egy vagy több tételt, akkor a 72 blokkban döntés következik, hogy kell-e összesítő árkedvezmény-bizonylatot nyomtatni. Ez a döntés egy vagy több kívánt kritériumon alapulhat. Ilyen kritérium lehet például az, hogy a vásárolt tételek összegezett ára elér-e egy minimális értéket. Ha a kritériumok nem teljesülnek, akkor a tranzakcióval kapcsolatos összesítő árkedvezmény-jegyzéket a 74 blokkban töröljük és az 58 blokkban visszatérünk az általános várakozási állapot feldolgozási körébe. Ha a döntési 72 blokk szerint a kívánt kritériumok teljesülnek, akkor a 76 blokkban nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot állítunk elő, és 78 blokkban a nyomtatásra várakozási sorba állítjuk, majd a 74 blokkban a jegyzéket töröljük, és az 58 blokkban visszatérünk az általános várakozási állapot körébe.

A bizonylat nyomtatása a kimenőadat-feldolgozás 46 ciklusának lépései során történik, amint ez részletesebben a 4. ábrán látható. A kimenőadat-feldolgozás alapvetően három lépésből áll: egy bizonylatot nyomtatunk a nyomtatásisorban-állók közül a 80 blokkban, eltávolítjuk a nyomtatásisorban-állásból a kinyomtatott bizonylatnak megfelelő bevitelt (82 blokk), és naplózzuk a bizonylat kinyomtatását (84 blokk) az összesítő árkedvezmény-bizonylatok 23 naplóállományában (1. ábra). Ezután az 58 blokkban visszatérünk az általános várakozási állapot feldolgozási körébe. Ha még maradtak kinyomtatandó bizonylatok, akkor ezeket a kimenőadatfeldolgozó lépésekre való következő visszatérés során keressük ki a nyomtatási sorbanállásból.

A találmány egyetlen, még nem taglalt része a bizonylatok beváltása. Minden összesítő árkedvezménybizonylat beváltható az üzlet legközelebbi felkeresése alkalmával. Amikor a bizonylatot bemutatják, akkor a kilépési pénztár kezelője leolvassa a bizonylaton lévő vonalkódot, és ez a tevékenység bemenőadatot szolgáltat a 20 személyi számítógépnek (1. ábra). A visszatérítésre vonatkozó bemenőadatot, mint már említettük, az 52 blokkban ismerjük fel és a visszatérítést, mint már említettük, a 3. ábra szerinti 86 blokkban naplózzuk.

A visszatérítések naplózása két alapvető funkciót jelent: a beváltott bizonylatok összesítő nyilvántartásának fenntartását a 23 naplóállományban (1. ábra), és az árkedvezmény érvényesítését (levonását) a vevő által fizetendő összegből.

Amint ezt korábban említettük, a számítógép egy 20 személyi számítógép, amiben egy mikroprocesszorchip, például Intel 80836 van. A fentebb leírt funkciókat megvalósító szoftver futhat az ilyen számítógépeknél szokásos operációs rendszer, például a Microsoft Disk Operating System (MSDOS) alatt. A leirt funkciókat bármilyen kívánt módon vagy nyelven lehet programozni.

A szoftver egyes részletei attól a bolti pénztári hardvertől függenek, amivel a szoftver találkozik, amikor adatokat kap a végberendezések 16 feldolgozóköréből (1. ábra). Határozottan különböző interfészprogramok szükségesek a találmány adaptálásához, hogy IBM, vagy Datachecker, vagy NCR vagy Sweda bolti pénztári rendszerekkel működjön, de ezeknek az interfészeknek a specifikációja olyan műszaki részlet, ami a találmány szempontjából nem kritikus.

A leírtakból látható, hogy találmányunknak jelentős előnyei vannak az árkedvezményszelvények automatikus előállítására szolgáló további rendszerekhez képest. A találmány fő előnye az egyszerűség. Nincs szükség külön vásárlói kártyára, és a vevő aktivitása arra korlátozódik, hogy külön reklámozott és árkedvezménnyel járó termékeket választ vásárlása során. A reklámozás történhet az üzletben, ami teljesen megszünteti a szelvények teqesztésével járó problémákat, és az üzletbe belépő minden vevő az árkedvezményprogram potenciális részvevőjévé válik. Még azok a vevők is, akik nem figyelnek fel az üzletben lévő reklámozásra, részt vesznek a programban anélkül, hogy tudnának róla. A kiskereskedő szempontjából a rendszer ideális, mivel egyszerű és rugalmas. Az árkedvezményeket a gyártó fizeti; nincsenek postaköltségek; nagyszámú vásárló kapcsolódik be, és kap ösztönzést, hogy újra felkeresse az üzletet; a visszatérítési folyamat egyszerű és hatékony, és a program könnyen bevezethető, módosítható vagy leállítható. A találmány a gyártó számára is vonzó, mivel nincsenek szelvényterjesztési költségek; nagyszámú vásárló vesz részt benne; biztosítja minden termék megvételét, amin árkedvezmény van (nincs helytelen visszatérítés); és könnyen, a szokásos szelvényekhez képest rövidebb idő alatt lehet adminisztrálni.

A találmány fontos jellemzője, hogy az előállított árkedvezmény-bizonylat egy összesítő bizonylat, és ugyanazon a bizonylaton szerepelhetnek különböző termékek és különböző gyártók árkedvezményei. A vásárló számára a program legfontosabb szempontja tipikusan az árkedvezmények teljes összege. A szokványos árkedvezményszelvény-kömyezetben ezt a teljes összeget nehéz megállapítani. Az összesítő árkedvezmény-bizonylat esetében a vevő jobban látja a kiemelt termékek vásárlásának előnyeit, amik mind szerepelnek a bizonylaton. Bár ezek a termékek különböző gyártóktól származhatnak, a kiskereskedő is megvalósíthat - a gyártókkal együttesen - egy vásárlást előmozdító programot, ami gyártók egy vagy több termékcsoportjára ter5

HU 216 497 Β jed ki, és így felhívja a vásárló figyelmét a kiválasztott termékcsoportokra.

A találmánynak ugyan csak egy példaképpeni kiviteli alakját ismertettük részletesen, mégis a találmánynak - a szellemétől és teijedelmétől való eltérés nélkül különböző módosításai lehetségesek. Ennek megfelelően a találmányt csak a mellékelt szabadalmi igénypontok korlátozzák.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Berendezés nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatok előállítására kiskereskedelmi üzletben, amely csak akkor állít elő bizonylatokat, ha a vevő egy vagy több, előre kiválasztott tétel megvásárlása mellett határoz, és amelynek a vevők kilépési helyein több, a vevő „kosarában” lévő, megvásárolandó tételeken lévő termékkódok leolvasására alkalmas eszközzel (13) ellátott végberendezése (12); a végberendezésekkel (12) kommunikációs kapcsolatban álló, az összes terméktétel árát és egyéb információját tartalmazó tételrekord-állományhoz (14) hozzáférő bolti vezérlője (10); továbbá a vevő „kosarában” lévő, árkedvezményes termékek azonosítására szolgáló eszköze van, azzal jellemezve, hogy adatbázisból (24) a több termékre érvényes, közös árkedvezmény-bizonylaton összesíthető árkedvezmény feltételeit kigyűjtő eszköze, valamint a vevő „kosarának” feldolgozása során azonosított árkedvezményes termékekre vonatkozó, és a későbbi vásárlási tranzakció során érvényesíthető árkedvezmények egymást követő összegzésén alapuló, nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot automatikusan előállító eszköze is van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vevőnek közvetlenül átadandó összesítő árkedvezmény-bizonylat kinyomtatására szolgáló eszköze is van.
3. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vevőnek egy előre meghatározott küszöbérték alatti teljes vásárlása esetén az összesítő árkedvezmény-bizonylat kinyomtatását megakadályozó eszköze is van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot előállító eszköznek a vevő „kosarában” azonosított, minden egyes árkedvezményes termékhez egy bejegyzést tartalmazó árkedvezménybizonylat-jegyzéket előállító eszköze is van, amelynek a tétel darabszámát, a jegyzékben már szereplő árkedvezményes tétel ismételt azonosításakor, növelő eszköze van.
5. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot előállító eszköz tartalmaz továbbá egy, a vásárlói tranzakció végének észlelését követően a jegyzékben esetleg előforduló, kizárandó tételeket meghatározó, és az érvényes tételekből a nyomtatható bizonylatot előállító eszközt.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kinyomtatott összesítő árkedvezmény-bizonylat beváltását a vevő legközelebbi „kosarában” feldolgozó, és a vevő legközelebbi „kosarában” összesítő árkedvezményt érvényesítő eszköze is van.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kinyomtatott összesítő árkedvezmény-bizonylatok és beváltott összesítő árkedvezmény-bizonylatok naplóját karbantartó eszközt is tartalmaz.
8. 8. Eljárás nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatok előállítására kiskereskedelmi üzlet pénztári (POS) rendszerében, ahol a vevők kilépési helyein a vásárlói „kosárban” lévő, vásárlásra kiválasztott tételeken lévő termékkódokat leolvasó eszközökkel ellátott végberendezések (12) vannak, azzal jellemezve, hogy előre kiválasztunk többféle árkedvezményes terméket, amelyekről összesítő árkedvezmény-bizonylatot lehet nyomtatni, és az árkedvezményes termékekre vonatkozó feltételeket eltároljuk; a vevő „kosarában” azonosítunk minden árkedvezményes terméket; kikeressük az árkedvezményes termékkel járó árkedvezmény feltételeit a tárolóban; és előállítunk egy, a vevő „kosarában” azonosított valamennyi árkedvezményes termék egymást követő összegzésén alapuló, nyomtatható összesítő árkedvezmény-bizonylatot, amely fizetési árkedvezményként érvényesíthető a vásárlási tranzakció során.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az árkedvezmény-bizonylat előállításának lépése során előállítunk egy árkedvezménybizonylat-jegyzéket, amelyben minden bejegyzés a vásárló „kosarában” azonosított más-más árkedvezményes terméknek felel meg; ha a jegyzékben még nem szereplő árkedvezményes terméket azonosítunk, akkor ezt felvesszük a jegyzékbe; ha a jegyzékben már szereplő árkedvezményes terméket azonosítunk, akkor ennek a tételnek a darabszámát növeljük.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépései során észleljük a vásárlói tranzakció végét; meghatározzuk, hogy van-e olyan tétel a jegyzékben, amit a kinyomtatott összesítő árkedvezmény-bizonylatból ki kell zárni; és a jegyzéknek csak az érvényes bejegyzéseiből kialakítjuk az árkedvezmény-bizonylat nyomtatható képét.
11. 11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépései során kinyomtatjuk az árkedvezmény-bizonylat nyomtatható képét; és naplóadatokat rögzítünk a kinyomtatott árkedvezmény-bizonylatokról.
12. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy további lépése során feldolgozzuk az összesítő árkedvezmény-bizonylat beváltását.
13. 13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beváltás feldolgozásának lépése során naplóadatokat rögzítünk a beváltott összesítő árkedvezménybizonylatokról, és az összesítő árkedvezmény-bizonylaton szereplő árkedvezmény összegét a vevő „kosarában” fizetési kedvezményként érvényesítjük.