HU215827B - Eljárás és berendezés fluid ágyas kazán tüzelőanyagának szárítására - Google Patents

Eljárás és berendezés fluid ágyas kazán tüzelőanyagának szárítására Download PDF

Info

Publication number
HU215827B
HU215827B HU9401404A HU9401404A HU215827B HU 215827 B HU215827 B HU 215827B HU 9401404 A HU9401404 A HU 9401404A HU 9401404 A HU9401404 A HU 9401404A HU 215827 B HU215827 B HU 215827B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
dryer
fuel
fluidized bed
boiler
drying
Prior art date
Application number
HU9401404A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT68060A (en
HU9401404D0 (en
Inventor
Markku Raiko
Original Assignee
Imatran Voima Oy
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=8533562&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU215827(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Imatran Voima Oy filed Critical Imatran Voima Oy
Publication of HU9401404D0 publication Critical patent/HU9401404D0/hu
Publication of HUT68060A publication Critical patent/HUT68060A/hu
Publication of HU215827B publication Critical patent/HU215827B/hu

Links

Classifications

    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN  A CARRIER GAS OR AIR 
    • F23C10/00—Fluidised bed combustion apparatus
    • F23C10/18—Details; Accessories
    • F23C10/24—Devices for removal of material from the bed
    • F23C10/26—Devices for removal of material from the bed combined with devices for partial reintroduction of material into the bed, e.g. after separation of agglomerated parts
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN  A CARRIER GAS OR AIR 
    • F23C10/00—Fluidised bed combustion apparatus
    • F23C10/02—Fluidised bed combustion apparatus with means specially adapted for achieving or promoting a circulating movement of particles within the bed or for a recirculation of particles entrained from the bed
    • F23C10/04—Fluidised bed combustion apparatus with means specially adapted for achieving or promoting a circulating movement of particles within the bed or for a recirculation of particles entrained from the bed the particles being circulated to a section, e.g. a heat-exchange section or a return duct, at least partially shielded from the combustion zone, before being reintroduced into the combustion zone
    • F23C10/08—Fluidised bed combustion apparatus with means specially adapted for achieving or promoting a circulating movement of particles within the bed or for a recirculation of particles entrained from the bed the particles being circulated to a section, e.g. a heat-exchange section or a return duct, at least partially shielded from the combustion zone, before being reintroduced into the combustion zone characterised by the arrangement of separation apparatus, e.g. cyclones, for separating particles from the flue gases
    • F23C10/10—Fluidised bed combustion apparatus with means specially adapted for achieving or promoting a circulating movement of particles within the bed or for a recirculation of particles entrained from the bed the particles being circulated to a section, e.g. a heat-exchange section or a return duct, at least partially shielded from the combustion zone, before being reintroduced into the combustion zone characterised by the arrangement of separation apparatus, e.g. cyclones, for separating particles from the flue gases the separation apparatus being located outside the combustion chamber
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN  A CARRIER GAS OR AIR 
    • F23C10/00—Fluidised bed combustion apparatus
    • F23C10/18—Details; Accessories
    • F23C10/28—Control devices specially adapted for fluidised bed, combustion apparatus
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23K—FEEDING FUEL TO COMBUSTION APPARATUS
    • F23K1/00—Preparation of lump or pulverulent fuel in readiness for delivery to combustion apparatus
    • F23K1/04—Heating fuel prior to delivery to combustion apparatus
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN  A CARRIER GAS OR AIR 
    • F23C2206/00—Fluidised bed combustion
    • F23C2206/10—Circulating fluidised bed
    • F23C2206/101—Entrained or fast fluidised bed
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2203/00—Furnace arrangements
    • F23G2203/50—Fluidised bed furnace
    • F23G2203/501—Fluidised bed furnace with external recirculation of entrained bed material
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2209/00—Specific waste
    • F23G2209/12—Sludge, slurries or mixtures of liquids
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2209/00—Specific waste
    • F23G2209/26—Biowaste

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Drying Of Solid Materials (AREA)
  • Fluidized-Bed Combustion And Resonant Combustion (AREA)
  • Solid Fuels And Fuel-Associated Substances (AREA)
  • Amplifiers (AREA)
  • Enzymes And Modification Thereof (AREA)
  • Treatment And Processing Of Natural Fur Or Leather (AREA)
  • Investigating Or Analyzing Materials Using Thermal Means (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés fluid ágyas kazánokban való eltüzelésre használt tüzelőanyag szárítására a kazán forró fluidágy-szemcséinek a tüzelőanyag-szárítóba történő szabályozott tömegáramú visszakeringetésével.
Porított tüzelőanyaggal, például szénporral üzemeltetett erőműveknél a nedves tüzelőanyagot általában a füstgázok segítségével szárítják a kazán tűzterébe történő beadagolás előtt. A tüzelőanyag szárítása azért szükséges, mert a porított tüzelőanyaggal üzemeltetett égők száraz tüzelőanyagot igényelnek a stabil égéshez. A fluid ágyas kazánoknál a tüzelőanyagnak nem kell feltétlenül száraznak lennie a hatékony elégetéshez, mivel a szárítás és az elégetés a fluid ágyban mehet végbe, amelynek viszonylag magas a hőtartalma.
A füstgázokkal történő szárításnál a füstgázok és a szárítási folyamat során fejlődő gőz keverednek egymással. A füstgázok és a szárítási folyamatból eredő gőz gáznemű keverékéből általában nem valósítható meg gazdaságosan a hőkinyerés, mivel a kondenzációs hő nem nyerhető ki kellően magas hőmérsékleten, ugyanakkor a füstgázok savas összetevői (NOX és SOX) a hőcserélő-felületek erős korrózióját okozzák a víz harmatpontja alatti hőmérsékleteken.
A porított tüzelőanyagú tüzeléshez a tüzelőanyag szárítása különféle gőzfűtésű szárítók segítségével is végezhető, amelyekben a szárításhoz szükséges hőt a szárítóba betáplált gőzből nyerik ki, amely gőz lekondenzálódik a szárítóba betervezett hőátadó felületeken. Általában minél alacsonyabb hőmérsékletű, kisnyomású gőzt használnak, és a tüzelőanyagból felszabaduló gőzt nem feltétlenül hasznosítják.
Egy, a technika állása alapján ismert gőzfűtésű szárító fluid ágyas gőzfűtésű szárítóként van kialakítva, amelyben a szárító távozó fáradt gőzének nyomásszintjét egy kompresszor segítségével megemelik, és a komprimált gőzt vezetik azután a szárító gőzkondenzáló felületeire, miáltal a kondenzációs hő kinyerhető a fáradt gőzből. Az ilyen felépítésű szárító hátrányaként kell említeni a nagy beruházási költségeket, valamint a kompresszor viszonylag nagy belső energiafogyasztását.
A DE-OS 3 726643 számú közzétételi irat olyan szerkezeti kialakítást ismertet, amelynek alkalmazása a keringetéses fluid ágyas kazánokra van korlátozva, ahol a keringetett fluid ágyas szemcsék teljes árama egy keverő jellegű szárítóhoz van irányítva. Amint az általános kereskedelmi forgalomban kapható keringetéses fluid ágyas kazánoknál, ez a tüzelőberendezés is olyan hűtőfelületekkel ellátott hőcserélő szerkezetet tartalmaz, mint a szárító. Az idézett német közzétételi irat szerinti berendezésben a visszakeringetett gőz fluidizáló gázként működik. A szárító azért van ellátva hőátadó felületekkel, mert a visszakeringetett fluidágy-szemcsék mennyisége nem biztosítja a megkívánt szárító hatást. A visszakeringetett fluidágy-szemcsék hűtése így három különböző módon történik: a tüzelőanyag szárításával, a visszakeringetett gőz túlhevítésével, és a szárítóágyban elrendezett hűtőcsövek felé történő hőátadással.
A fentebb ismertetett berendezés hátránya a bonyolult szárítószerkezet és folyamatvezérlés, ami magas beruházási költségeket okoz. Emellett a hatékony hőátadáshoz a szárító ágyhőmérsékletének az ilyen berendezésben lényegesen (100-300 °C-kal) magasabbnak kell lennie, mint a víz gőzzé való elpárologtatásához szükséges halmazállapot-változási hőmérséklet, emiatt tüzelőanyag-elgázosodás és kátrányképződés is gátolhatja a berendezés műszaki megvalósíthatóságát.
Az US-A-4690076 számú szabadalmi leírás alapján ismert egy eljárás és berendezés tüzelőanyag szárítására egy fluid ágyas tüzelőberendezésbe való beadagolás előtt. Az eljárás szerint forró fluidágy-szemcséket juttatnak a tüzelőberendezés fluid ágyából egy, a tüzelőanyag-betápláló vezetékbe beiktatott szárítóba, ahol a tüzelőanyagot összekeverik a fluidágy-szemcsékkel, így a tüzelőanyagból gőz szabadul fel. Ezután a tüzelőanyag és a fluidágy-szemcsék keverékét betáplálják a tüzelőberendezés fluid ágyába, miközben a keverék hőmérsékletét a szárítóba visszakeringetett forró fluid ágy-részecskék tömegáramának vezérlésével szabályozzák.
Ezen megoldásnál azonban nincsenek tekintettel arra, hogy hasznos felhasználási helyekre elvezethető, csaknem teljesen tiszta technológiai gőz csak akkor keletkezik a szárítóban, ha annak üzemi hőmérséklete bizonyos paraméterek által meghatározott hőmérsékleti tartományba esik.
A jelen találmány által megoldandó feladat a fentebb ismertetett megoldások hiányosságainak a kiküszöbölése és olyan különlegesen előnyös szárítási eljárás és ezt megvalósító szárítószerkezet létrehozása, amelyből a tüzelőanyag hatékony szárítása mellett hasznos felhasználási helyekre csaknem tiszta technológiai gőz vezethető el.
A kitűzött feladatot a korábbi megoldásokból, főként az US-A-4690076 számú leírás szerinti megoldásból kiindulva a találmány értelmében olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során
- a fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramát úgy szabályozzuk, hogy a fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletét a szárítóban a felszabaduló gőz telítési hőmérséklete felett, ugyanakkor a tüzelőanyag hőbomlási hőmérséklete alatt tartjuk, emellett pedig
- a szárítási folyamat során fejlődő csaknem tiszta gőzt a szárítóból hasznos felhasználási helyekre elvezetjük.
Ami a találmány szerinti berendezést illeti, ennek újdonsága abban van, hogy a berendezés az ismert elemek mellett tartalmaz továbbá
- egy vagy több, a szárítóba belépő visszakeringetett fluidágy-szemcsék mennyiségének szabályozására alkalmas szabályozóelemet,
- a tüzelőanyag-szárítóban fejlesztett gőzt hasznos felhasználási helyekre elvezető vezetéket,
- ugyanakkor a berendezésnek nincsenek külön hőátadó felületei a szárítóban.
A találmány értelmében a szárítási folyamatot adott esetben túlnyomás alatt is végezhetjük.
Célszerű a találmány értelmében, ha a visszakeringetett tömegáram szabályozását egy vagy több mennyiségszabályozásra alkalmas szabályozóelem segítségé2
HU 215 827 Β vei valósítjuk meg. Ugyancsak célszerű a találmány értelmében, ha a szárító üzemi hőmérsékletét 0-50 °Ckal a szárítási folyamatban fejlődő gőz telítési hőmérséklete felett tartjuk, és ha a szárítási folyamatban fejlődő gőzt lekondenzáltatjuk.
Amennyiben a szárító egy fluid ágyas szárító, akkor előnyös, ha a találmány szerinti berendezés a szárítási folyamatban fejlesztett gőz egy részének a szárítóba fluidizáló gázként való visszakeringetésére alkalmas eszközökkel rendelkezik.
A korábbi megoldások némelyikével ellentétben a jelen találmány nincs korlátozva a fluid ágyas technológiával működő szárítókra. A találmány szerinti szárító lényeges jellemzője az, hogy csak olyan mennyiségű szilárd fluidágy-szemcse kerül szabályozott módon a szárítóba, amely ahhoz szükséges, hogy a szárító hőmérséklete a kívánt szinten maradjon.
Ha egy fluid ágyas szárítót a találmány szerint működtetünk, akkor a szárítási folyamatban keletkezett visszakeringetett távozó gőzt nem az ágy hűtésére használjuk fel, mint a fentebb említett német közzétételi irat esetében, hanem csak az ágy fluidizált állapotának fenntartására.
Mivel a visszakeringetett fluidágy-szemcsék által a szárítási folyamatba bevitt hőmennyiséget a jelen találmány értelmében a megkívánt szárítási kapacitás alapján szabályozzuk, így a szárító szerkezeti kialakításának egyszerűsítését érhetjük el, minthogy valamennyi hőátadó felületet elhagyhatjuk a szárítóból. Más szóval, a szárítóban hagyományosan szükséges hőátadó képességet egy szabályozási rendszerrel helyettesítjük, amely szabályozza a szárítóba bejutó hőmennyiséget.
Amint azt fentebb már megjegyeztük, egy fluid ágyas kazánnál nem szükséges a tüzelőanyag előzetes szárítása a tüzelőanyag elégetéséhez. A szárító azonban gazdaságossági választóvonalat jelenthet az energiatermelésben is, ha a szárítási folyamatban felszabaduló gőz lekondenzálható. Járulékos előnyt jelent ennek kapcsán az, hogy a tűztérbe újra belépő füstgázok térfogata kevesebb lesz a belőlük lekondenzált távozó gőz mennyiségével. Ennélfogva kisebb kazán alkalmazható, így csökkennek a kazánra fordítandó beruházási költségek.
A találmány értelmében a tüzelőanyag szárítását egy, a tüzelőanyag-tápvezetékbe beiktatott szárítóban végezzük a tüzelőanyag kazánba való beadagolása előtt, a fluid ágy szilárdanyag-szemcséit felhasználva hőnek a szárítási folyamatba való bevitelére. A szilárd fluidágyszemcséket csak olyan mennyiségben keringetjük vissza a tüzelőanyag-tápvezetékbe beiktatott szárítóba, amennyi a visszakeringetett fluidágy-szemcsék hőtartalmának a tüzelőanyag szárításához igényelt energiával való összhangba hozásához szükséges. A visszakeringetett tömegáramot egy, a fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletének visszacsatoló jele által szabályozzuk. A szabályozóegység a keverék hőmérsékletével összefüggő más mérési jeleket is felhasználhat, mint például a keverék CO- vagy nedvességtartalmát. A szabályozási rendszer alapvetően a szárítóba visszakeringetett fluidágy-szemcsék beadagolási mértékének szabályozására épül.
A forró fluidágy-szemcsék összekeverednek a nedves tüzelőanyaggal, így a tüzelőanyag által tartalmazott nedvesség elpárolog a szárítási hőmérsékleten. A fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletét olyan tartományon belül tartjuk, amelyben a tüzelőanyagból a benne lévő víz elpárolog, ugyanakkor viszont elkerüljük a tüzelőanyag pirolízisét (hőbomlását). Ennélfogva a szárítási hőmérséklet függ a szárítási folyamatban uralkodó nyomástól és a szárítandó tüzelőanyagtól. Atmoszférikus nyomáson a szárítási hőmérséklet általában körülbelül 110 °C. A keverék túlhevítését a szárítóba bevitt fluidágy-szemcsék beadagolási mértékének szabályozásával, valamint a szilárd fluidágy-szemcsék és a nedves tüzelőanyag szárítóban való hatékony összekeverésével kerüljük el. A keveréket hagyományos tüzelőanyag-betápláló szerkezetek útján tápláljuk be a fluid ágyas kazán tűzterébe.
Annak következtében, hogy inért (inaktív) fluidágyszemcséket használunk fel hőnek a szárítási folyamatba való bevitelére, a szárítási folyamatban fejlődő úgynevezett technológiai gőz a hővisszanyerés céljára csaknem tiszta gőzként áll rendelkezésre, amelynek kondenzálási hőmérséklete igen közel van a szárítási hőmérséklethez.
A hő szárítási folyamatba történő találmány szerinti bevitelének módja egy igen előnyös szárítót eredményez, mivel a hőnek a szárítóba való bevitele igen hatékony módon megy végbe a fluidágy-szemcsék és a tüzelőanyag szárítóban való keveredésével. Emellett a szárítóban lehűlt fluidágy-szemcsék is gyorsan felhevülnek, amikor visszatérnek a tűztér forró fluid ágyába, és abba bekeverednek.
Elvileg a szárító kialakítható tetszőleges, zárt, gáztömör keverőszerkezetként, amelyben a forró fluidágyszemcsék és a nedves tüzelőanyag hatékonyan keveredhetnek egymással. Egy jól megvalósítható alternatívát jelent egy olyan fluid ágyas szárító, amelynél a fluid ágyat a visszakeringetett gőz fluidizálja. A szárító fluid ágyának hatékony belső hőátadó képessége homogén hőmérsékleti profilt biztosít a szárítónak, ugyanakkor a fluid ágy stabil hőtartalma megakadályozza a tüzelőanyag túlhevítését a szárítási folyamatban fellépő átmeneti beadagolási zavarok során.
A találmány szerinti szárító felhasználható mind a buborékoltatásos fluid ágyas kazánokhoz, mind pedig a visszakeringetéses fluid ágyas kazánokhoz. Ha a szárítót visszakeringetéses fluid ágyas kazánhoz használjuk fel, a keringetett fluidágy-szemcsék egy részét a szárítóhoz vezetjük, ahonnan a szárított tüzelőanyag és a lehűlt fluidágy-szemcsék keverékét visszajuttatjuk a kazánba, például a keringetett fluidágy-szemcsék visszatérő vezetékén keresztül.
A találmány szerinti szárító a szárítási folyamathoz szükséges hőt a tűztérből kapja, így nincs szükség lényegesebb változtatásokra a kazán fluid ágyának méretezésében az új szárítási elrendezés miatt. A kazán méretezése annyiban van érintve, hogy a füstgázok térfogata lecsökken, mivel a szárítási folyamatban felszabaduló gőz elmarad a füstgázokból. Ha a tüzelőanyag-szárító egy fluid ágyas kazánhoz van hozzárendelve, akkor
HU 215 827 Β csökkenthető mind a kazán konvekciós felülete, mind pedig az elektrosztatikus füstgáztisztító mérete.
A találmány szerinti eljárás és berendezés számos előnnyel rendelkezik. Az alkalmazott szárítási eljárás megkönnyíti egy különösen előnyös szerkezetű és kedvező költségű szárítási rendszer megvalósítását. Az új szárítási rendszer költségei az ismert megoldási változatoknál körülbelül 10-20%-kal kisebbek.
A találmány szerinti szárítási rendszer felhasználható technológiai gőz fejlesztésére, amely energiatermelő folyamatok során jól hasznosítható. Például egy fluid ágyas kazánnál, amelyet 50% nedvességtartalmú tőzeggel fűtenek, a szárítóban technológiai gőz fejleszthető
I bar túlnyomáson az erőművi energiatermelő folyamat turbinakörében történő felhasználásra. A technológiai gőz energiája felhasználható távfűtésre vagy villamos energia fejlesztésére. Távfűtési energia vagy technológiai gőz termelésekor a hálózati hőkibocsátásban jelentkező növekedés körülbelül 13,3% a kazánba a tüzelőanyag által bevitt hőenergiára vonatkoztatva, míg a villamosenergia-fejlesztésnél körülbelül 1,7% a tüzelőanyag bevitt hőenergiájára vonatkoztatva.
Amint azt fentebb már megjegyeztük, a kazán eredeti mérete csökkenthető, mivel a tüzelőanyag szárítási folyamata során keletkezett gőzt elvonjuk, és így az nem jelenik meg a kazánból elvezetendő füstgázokban. A fenti példához kapcsolódva a kazánméret-csökkentés 15-20% is lehet.
A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.
A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárást és berendezést szemlélteti vázlatosan, míg a 2. ábra olyan kiviteli alakot tüntet fel az 1. ábrához hasonló ábrázolásban, amelynél a kazán egy keringetéses fluid ágyas kazán, a szárító pedig egy fluid ágyas szárító, olyan szerkezeti kialakítással, amely alkalmas a szárítási folyamat során fejlesztett gőz egy részének a szárítóhoz való visszakeringetésére a szárító fluid ágyának fluidizálásához.
Az 1. ábrán bemutatott folyamatnál nedves tüzelőanyagot, például tőzeget szárítunk a találmány szerinti eljárás alkalmazásával egy egyszerű keverőágyas
II szárítóban, és a szárítási folyamat során keletkezett csaknem teljesen tiszta gőzt az energiatermelésben hasznosítjuk. A szárítási folyamat a példakénti alkalmazásnál atmoszférikus nyomáson zajlik. A találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egy 2 tűztérrel rendelkező fluid ágyas 1 kazánból, egy 4 légkamrából és egy 5 légelosztó rácsból, valamint egy 3 fíistcsőből, egy 11 szárítóból, egy 7 tüzelőanyag-tápvezetékből és a fluid-ágyas 1 kazán fluidizáló levegőt bevezető 6 vezetékéből áll. Emellett a berendezés tartalmaz egy 8 betáplálóvezetéket a keringetett fluidágy-szemcsék számára, egy 10 visszatérő vezetéket a fluidágy-szemcsék és a tüzelőanyag keveréke számára, továbbá egy 9 vezetéket a tüzelőanyag szárításakor felszabaduló gőz számára, egy 13 kondenzátort, 15 és 16 szabályozóelemeket a tüzelőanyag és a fluidágy-szemcsék áramlásának szabályozására, valamint egy tüzelőanyag-betáplálást szabályozó 17 elemet.
A példa szerint nagy nedvességtartalmú tőzeget táplálunk be a 7 tüzelőanyag-tápvezetéken keresztül a 11 szárítóba. A forró, inért fluidágy-szemcséket, melyek adott esetben homokszemcsék, a fluid ágyas 1 kazánból 400-1000 °C-on, előnyösen 800-900 °C-on keringetjük vissza a 8 betáplálóvezetéken keresztül a 11 szárítóba. A belépő visszakeringetett fluidágy-szemcsék mennyiségét a 16 szabályozóelem segítségével úgy szabályozzuk, hogy all szárítón keresztül visszakeringetett fluidágy-szemcsék által bevitt hőtartalom megfeleljen a szárítási folyamatban felhasználandó energiának. A szárítás energiaigényét és szabályozását az alábbiakban ismertetjük részletesebben.
A 11 szárítóban a fluidágy-szemcsék mechanikusan összekeverednek a tüzelőanyaggal. A hőátadás hatékonyan megy végbe, mivel a fluidágy-szemcsék közvetlen érintkezésbe kerülnek a tüzelőanyaggal.
Ha a tüzelőanyagot összekevertük a fluidágy-szemcsékkel, a tüzelőanyag megszárad, és gőz fejlődik. Minthogy csupán az 1 kazánból származó fluidágy-szemcsék lépnek be a 11 szárítóba a tüzelőanyag mellett, a szárítási folyamatban fejlesztett gőz csaknem teljesen tiszta, általában csupán körülbelül 2-5% inért gázt tartalmaz. Ennélfogva a felszabaduló gőz könnyen lekondenzálható, és kondenzációs hője kinyerhető.
A távozó gőzt a 11 szárítóból a 9 vezetéken keresztül a további hasznosítás helyére, adott esetben a 13 kondenzátorba vezetjük, ahol kinyerjük a távozó gőz kondenzációs hőjét. Az alacsony inertgáz-tartalom következtében a gőz kondenzációs hőmérséklete nagyon közel esik a szárítási folyamatban alkalmazott hőmérséklethez. A kondenzációs hő előnyösen hasznosítható a távfűtésben vagy erőművi folyamatokban technológiai gőzként és/vagy villamosenergia-termelésnél, például tápvíz előmelegítésére, égéslevegő előmelegítésére vagy távfűtő rendszerek hőcserélőiben.
A szárított tüzelőanyag és a fluidágy-szemcsék keverékét a 11 szárítóból a 10 visszatérítő vezetéken keresztül juttatjuk az 1 kazán 2 tűzterébe, ahol a 11 szárítóban lehűlt fluidágy-szemcsék gyorsan felhevülnek, amikor bekeverednek a 2 tűztér forró fluid ágyába.
A fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramát a találmány értelmében úgy szabályozzuk, hogy a visszakeringetett fluidágy-szemcsék hőtartalma a 11 szárítóban lezajló szárítási folyamat hőigényének feleljen meg. Az adott kiviteli példánál a visszakeringetett tömegáramot a 16 szabályozóelem segítségével állítjuk be, amely általában egy zsilip vagy úgynevezett tolózáras adagológarat. A 16 szabályozóelem vezérlésére szolgáló visszacsatoló jelet all szárítóban lévő fluidágyszemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletéből származtatjuk, miáltal egy megfelelő hőmérsékleti érték állítható be a szárító belső nyomásának és a szárítandó tüzelőanyag minőségének függvényében. Tőzeg atmoszférikus nyomású szárítási eljárásánál a beállított hőmérsékleti érték általában körülbelül 110 °C. A 11 szárító hőmérsékletét hőmérő segítségével ellenőrizzük. A hőmérsék4
HU 215 827 Β let mellett más hőmérséklettel összefüggő eljárási paraméter is mérhető a megfelelő visszacsatoló jel kinyeréséhez. Ezen megoldás értelmében a 16 szabályozóelem csak annyi forró fluidágy-szemcsét enged all szárítóba, amennyi a szárító-hőmérséklet kívánt szinten való tartásához szükséges a belépő fluidágy-szemcsékben bevitt hő segítségével. Ha a belső hőmérséklet növekvő tendenciát mutat, akkor a 16 szabályozóelem visszafogja a 11 szárítóba tartó fluidágy-szemcsék áramát, így a hőmérsékletet állandó értéken tartja.
Ennek megfelelően a fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramát növeljük, ha hőmérséklet-csökkenést érzékelünk.
A 11 szárító belső hőmérsékletének kismértékben magasabbnak kell lennie, mint a 11 szárítóban uralkodó hőmérsékleten a tüzelőanyagból elpárolgó gőz telítési hőmérséklete, ugyanakkor nem lehet olyan magas, hogy kiváltsa a tüzelőanyag hőbomlását. Ezek a határfeltételek azok, amelyek behatárolják a 11 szárító, vagyis a fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék megengedett üzemi hőmérséklet-tartományát.
A bemutatott példakénti kiviteli alaknál a hőmérsékletet egy, a 11 szárítóban elrendezett hőmérővel ellenőrizzük. Alternatív megoldásként a keverék hőmérséklete mérhető a 10 visszatérő vezetékben vagy a gőzhőmérséklet a 9 vezetékben, minthogy a két hőmérséklet lényegében azonos. A példában ismertetett 11 szárító egy egyszerű és olcsó keverőberendezés, amelyben nincs szükség külön hőátadó felületekre. A fluidágyszemcsék beléptetésével bevitt hőtartalom szabályozása megóvja a 11 szárítót a túlhevüléstől, és ennélfogva a szárítóban uralkodó hőmérséklet a példakénti kiviteli alaknál körülbelül 100-150 °C-os tartományon belül tartható, vagy egyszerűen 0-50 °C-kal a keletkezett távozó gőz telítési hőmérséklete felett.
A szárítási folyamat adott esetben nyomás alá is helyezhető, miáltal mind a fluid ágyas kazán, mind pedig a szárító azonos nyomáson működne, vagy adott esetben a szárítóban túlnyomás lenne a kazánnyomáshoz képest. Ha a szárító túlnyomással működik a kazánhoz képest, akkor a két 15 és 16 szabályozóelemnek nyomásálló zsilipeket kell képeznie az 1 kazán és a 11 szárító között. Ebben az esetben a 15 és 16 szabályozóelemeket vagy úgynevezett tolózáras adagológaraként vagy nyomás alatt működő zsilipes etetőszerkezetként kell kialakítani. A 11 szárító belső hőmérséklete körülbelül 0-50 °C-kal magasabb, mint a 11 szárítóban üzemi nyomáson a tüzelőanyagból felszabaduló gőz telítési hőmérséklete.
Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak egyik lehetséges változatánál a 16 szabályozóelem kiiktatható, ha a 11 szárítót alacsonyabb szinten helyezzük el, mint az 1 kazánt. A 8 betáplálóvezetéken keresztül visszakeringetett fluidágy-szemcsék mennyiségét a 15 szabályozóelem segítségével szabályozzuk, felhasználva a 10 visszatérő vezetékben áramló fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletét mint visszacsatoló jelet, melyet all szárító tömegárammérlegével korrigálunk. A 15 szabályozóelem általában egy nyomás alatt működő zsilipes etetőszerkezet vagy etetőcsiga, amelynek forgási sebességét az etetőcsiga által szállított fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérséklete alapján szabályozzuk. Ennélfogva a keverék hőmérsékletét célszerűen ezen a helyen ellenőrizzük. Mivel a 11 szárítót elhagyó keverék tömegárama csökkenti a 11 szárítóban lévő keverékmennyiséget, így több forró fluidágy-szemcse tud belépni a szárítóba a 8 betáplálóvezetéken keresztül, mint amennyit a 11 szárító fogadhat. Ha a 11 szárító megtelik, a fluidágy-szemcsék beáramlása abbamarad. Ha a 10 visszatérő vezetékben áramló keverék hőmérséklete kezd túl magasra emelkedni, akkor egyszerűen csökkentjük a 10 visszatérő vezetékben haladó tömegáramot a 15 szabályozóelem segítségével, ezalatt pedig a 11 szárító feltöltődik, miáltal abbamarad a forró fluidágy-szemcsék beáramlása a 8 betápláló vezetéken keresztül. Ily módon a fluidágyszemcsék visszakeringetését a 15 szabályozóelem segítségével szabályozzuk, amelynek működését viszont a visszatérő vezetékben áramló keverék hőmérséklete alapján vezéreljük.
A 2. ábra olyan kiviteli alakot tüntet fel, amelynél az 1 kazán egy keringetéses fluid ágyas kazán, a 11 szárító pedig fluid ágyas szárító. A szárítási folyamat során keletkező gőz egy részét visszakeringetjük, és a 11 szárító fluid ágyának fluidizálásához hasonlítjuk. Amint azt az előbbi kiviteli példa kapcsán már ismertettük, a tüzelőanyag szárításához szükséges mennyiségű forró fluidágy-szemcsét az 1 kazánból a 8 betáplálóvezetéken, illetve az ebbe beiktatott 16 szabályozóelemen keresztül keringetjük vissza a 11 szárítóba. All szárítóba a 7 tüzelőanyag-tápvezetéken keresztül beérkező tüzelőanyag a szárítóban összekeveredik a fluidágy-szemcsékkel.
A tüzelőanyag-részecskék és a fluidágy-szemcsék közötti hőátadás igen hatékonyan megy végbe all szárító fluid ágyán belül, és a fluid ágy hőmérséklete igen közel esik az elpárolgó gőz halmazállapot-változási hőmérsékletéhez, vagyis körülbelül 10-20 °C-kal magasabb, mint a gőz telítési hőmérséklete.
A szárítási folyamatban fejlődő gőzt a 9 vezetéken vezetjük a további hasznosítás helyére. A gőz egy részét a 14 vezetékben visszakeringetjük all szárítóhoz, ahol a fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék fluidizálásához használjuk fel. A visszakeringetett gőz nyomását egy nyomásfokozó ventilátor segítségével növeljük meg. A távozó gőz másik részét a szárítótól további hasznosításra vezetjük el, például egy 13 kondenzátorba.
A keringetett fluidágy-szemcséket az 1 kazánból egy ciklonba vezetjük, amely után a keringetett fluidágyszemcsék egy részét a 16 szabályozóelemen keresztül a szárítóba juttatjuk. A keringetett fluidágy-szemcsék maradékát közvetlenül visszavezetjük az 1 kazánba egy vezetéken keresztül. A szárított tüzelőanyag és a lehűlt keringetett fluidágy-szemcsék keverékét a 10 visszatérő vezetéken keresztül vezetjük vissza a 2 tűztérbe. A 11 szárítóba belépő fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramának szabályozását ugyanúgy valósítjuk meg, mint az 1. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál ugyancsak elhagyható aló szabályozóelem, amikor is a tömegáram-szabályozás a 15 szabályozóelem segítségével történik, a már korábban ismertetett módon.
HU 215 827 Β
Ezenkívül mind az 1. ábra, mind pedig a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a tüzelőanyagból származó hőmennyiség bevitele úgy szabályozható, hogy az igazodjon a kazán megkívánt hőkibocsátásához, mégpedig egy, a 7 tüzelőanyag-tápvezetékben elrendezett tüzelőanyagbetáplálást szabályozó 17 elem segítségével, amely lehet például egy etetőcsiga vagy egy úgynevezett tolózáras adagológarat.
A találmány nem korlátozódik a villamos erőművekben történő alkalmazásra, hanem alkalmazható bármely fentebb ismertetett felépítésű fluid ágyas kazánnál.
A szárítandó tüzelőanyag lehet tőzeg vagy bármely más nedves tüzelőanyag, mint például kőszén, barnaszén, szennyvíziszap, biomassza vagy hasonló éghető anyag.

Claims (9)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás fluid ágyas kazánokban (1) való eltüzelésre használt tüzelőanyag szárítására, amelynek során
    - a fluid ágyas kazán (1) tűzterének (2) forró fluidágy-szemcséit a kazán (1) tűzteréből (2) visszakeringetjük egy, a tüzelőanyag-tápvezetékbe (7) beiktatott szárítóba (11),
    - a tüzelőanyagot a szárítóban (11) a fluidágyszemcsékkel összekeverve a tüzelőanyagot megszárítjuk, és ennek során a tüzelőanyagból gőzt szabadítunk fel,
    - a megszárított tüzelőanyag és a fluidágy-szemcsék keverékét betápláljuk a fluid ágyas kazánba (1), és
    - szabályozzuk a fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramát, azzal jellemezve, hogy
    - a fluidágy-szemcsék visszakeringetett tömegáramát úgy szabályozzuk, hogy a fluidágy-szemcse/tüzelőanyag keverék hőmérsékletét a szárítóban (11) felszabaduló gőz telítési hőmérséklete felett, ugyanakkor a tüzelőanyag hőbomlási hőmérséklete alatt tartjuk, ugyanakkor
    - a szárítási folyamat során fejlődő, csaknem tiszta gőzt a szárítóból (11) a felhasználási helyekre elvezetjük.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítási folyamatot túlnyomás alatt végezzük.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a visszakeringetett tömegáram szabályozását, egy vagy több mennyiségszabályozásra alkalmas szabályozóelem (15 és/vagy 16) segítségével valósítjuk meg.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárító üzemi hőmérsékletét 0-50 °C-kal a szárítási folyamatban fejlődő gőz telítési hőmérséklete felett tartjuk.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítási folyamatban fejlődő gőzt lekondenzáltatjuk.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szárítandó tüzelőanyagként víztartalmú tüzelőanyagokat használunk fel, például tőzeget, kőszént, barnaszént, szennyvíziszapot vagy biomasszát.
  7. 7. Berendezés fluid ágyas kazánokban való eltüzelésre használt tüzelőanyag szárítására, amely berendezés tartalmaz
    - egy fluid ágyas kazán (1) elé csatlakoztatott tüzelőanyag-szárítót (11),
    - egy, a fluidágy-szemcséknek a kazánból (1) a szárítóba (11) való visszakeringetésére szolgáló betáplálóvezetéket (8), valamint
    - egy, a tüzelőanyag és a fluidágy-szemcsék keverékének a szárítóból (11) a kazánba (1) való betáplálására alkalmas visszatérő vezetéket (10), azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz továbbá
    - egy vagy több, a szárítóba (11) belépő visszakeringetett fluidágy-szemcsék mennyiségének szabályozására alkalmas szabályozóelemet (15 és/vagy 16), valamint
    - a tüzelőanyag-szárítóban (1) a fejlesztett gőzt a felhasználási helyekre elvezető vezetéket (9).
  8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szárító (11) egy fluid ágyas szárító, és a berendezés a szárítási folyamatban fejlesztett gőz egy részének a szárítóba (11) fluidizáló gázként való visszakeringetésére alkalmas eszközökkel rendelkezik.
  9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szárító (11) túlnyomás alatti működésre alkalmas módon van kialakítva.
HU9401404A 1991-11-27 1992-11-18 Eljárás és berendezés fluid ágyas kazán tüzelőanyagának szárítására HU215827B (hu)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FI915577A FI89742C (fi) 1991-11-27 1991-11-27 Foerfarande och anordning foer torkning av braensle i en virvelbaeddspanna

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9401404D0 HU9401404D0 (en) 1994-08-29
HUT68060A HUT68060A (en) 1995-05-29
HU215827B true HU215827B (hu) 1999-02-01

Family

ID=8533562

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9401404A HU215827B (hu) 1991-11-27 1992-11-18 Eljárás és berendezés fluid ágyas kazán tüzelőanyagának szárítására

Country Status (19)

Country Link
US (1) US5419267A (hu)
EP (1) EP0613542B1 (hu)
JP (1) JPH07501610A (hu)
CN (1) CN1051144C (hu)
AT (1) ATE151160T1 (hu)
AU (1) AU664452B2 (hu)
CA (1) CA2124451C (hu)
CZ (1) CZ128294A3 (hu)
DE (1) DE69218787T2 (hu)
DK (1) DK0613542T3 (hu)
EE (1) EE03317B1 (hu)
ES (1) ES2099434T3 (hu)
FI (1) FI89742C (hu)
HU (1) HU215827B (hu)
LT (1) LT3314B (hu)
LV (1) LV10338B (hu)
RU (1) RU2102661C1 (hu)
SK (1) SK62494A3 (hu)
WO (1) WO1993011388A1 (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4242747C2 (de) * 1992-12-17 1997-07-17 Steag Ag Verfahren und Anlage zum Behandeln von Schlamm
AT404181B (de) * 1994-03-17 1998-09-25 Austrian Energy & Environment Verfahren zum abbau insbesondere vollständige verbrennung
DE19714593A1 (de) * 1997-04-09 1998-10-15 Metallgesellschaft Ag Verfahren zum Verbrennen von Abfallstoffen in einer zirkulierenden Wirbelschicht
DE19742610A1 (de) * 1997-09-26 1999-04-01 Karl Prof Dr Ing Straus Verfahren und Vorrichtung zur Reduzierung des Wassergehaltes von wasserhaltigen, fossilen Brennstoffen und Verbrennung in einer Feuerungsanlage
FR2845982B1 (fr) * 2002-10-16 2005-03-04 Thel Etb -incinerateur de boues a lit fluidise circulant-sechage regule des boues dans une partie descendante du lit- -introduction pneumatique boues sechees et masse circulante en base incinerateur
DE102007023336A1 (de) * 2007-05-16 2008-11-20 Rwe Power Ag Verfahren zum Betreiben eines Dampfturbinenkraftwerks sowie Vorrichtung zum Erzeugen von Dampf
JP2009028672A (ja) * 2007-07-30 2009-02-12 Nippon Steel Engineering Co Ltd 高含水廃棄物の処理方法および処理装置
WO2010139103A1 (zh) * 2009-06-04 2010-12-09 山东天力干燥设备有限公司 多效过热蒸汽褐煤预干燥系统及其工艺
KR101012861B1 (ko) * 2010-04-28 2011-02-08 한국전력공사 미분탄 보일러용 연료 전처리 시스템
US20110284359A1 (en) 2010-05-20 2011-11-24 Uop Llc Processes for controlling afterburn in a reheater and for controlling loss of entrained solid particles in combustion product flue gas
NO336971B1 (no) * 2012-04-04 2015-12-07 Viking Heat Engines As Kraftvarmeverk for et fjern- eller nærvarmeanlegg samt framgangsmåte ved drift av et kraftvarmeverk
US9708937B2 (en) 2014-11-14 2017-07-18 Bill & Melinda Gates Foundation Multi-functional fecal waste and garbage processor and associated methods
US11215360B2 (en) * 2015-08-18 2022-01-04 Glock Ökoenergie Gmbh Method and device for drying wood chips
US10400176B2 (en) 2016-12-29 2019-09-03 Ensyn Renewables, Inc. Demetallization of liquid biomass
CN108050522B (zh) * 2017-11-14 2019-08-20 松原市宁江区松城废旧资源再生利用有限公司 一种连续化油泥环保处理工艺
RU2741186C1 (ru) * 2019-10-02 2021-01-22 Федеральное государственное унитарное предприятие "Центральный аэрогидродинамический институт имени профессора Н.Е. Жуковского" (ФГУП "ЦАГИ") Способ получения газообразного хладоносителя
CN113847596A (zh) * 2021-10-29 2021-12-28 满洲里达赉湖热电有限公司 一种混合燃料流化燃烧方法和装置

Family Cites Families (10)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2532994A1 (de) * 1974-07-24 1976-02-05 Commw Scient Ind Res Org Verfahren und vorrichtung zur waermebehandlung von materialien durch heisse teilchen
US4424766A (en) * 1982-09-09 1984-01-10 Boyle Bede Alfred Hydro/pressurized fluidized bed combustor
US4474119A (en) * 1982-12-27 1984-10-02 Combustion Engineering, Inc. Fine particulate feed system for fluidized bed furnace
SE454724B (sv) * 1984-07-11 1988-05-24 Asea Stal Ab Sett att forbettra ett partikulert brensles transportegenskaper i en forbrenningsanleggning samt anleggning for genomforande av settet
US4690076A (en) * 1986-04-04 1987-09-01 Combustion Engineering, Inc. Method for drying coal with hot recycle material
DD262559A3 (de) 1986-11-06 1988-12-07 Bergmann Borsig Veb Verfahren und einrichtung zur trocknung und verbrennung von brenn- und abfallstoffen, insbesondere feuchter rohbraunkohle
JPH02165290A (ja) * 1988-12-19 1990-06-26 Hitachi Maxell Ltd Ｉｃカード及びその動作方法
JPH0325590A (ja) * 1989-06-22 1991-02-04 Mitsubishi Electric Corp Ｉｃカード及びその製造管理方式
DE4102959A1 (de) * 1991-02-01 1992-08-13 Metallgesellschaft Ag Verfahren zum verbrennen von kohle in der zirkulierenden wirbelschicht
FI91800C (sv) * 1991-09-12 1994-08-10 Imatran Voima Oy Förfarande och anordning vid avkylning av cirkulationsmassan i en svävväddspanna

Also Published As

Publication number Publication date
JPH07501610A (ja) 1995-02-16
ES2099434T3 (es) 1997-05-16
AU4029093A (en) 1993-06-28
CZ128294A3 (en) 1994-10-19
CA2124451A1 (en) 1993-06-10
LTIP190A (en) 1994-10-25
EP0613542B1 (en) 1997-04-02
DE69218787D1 (de) 1997-05-07
AU664452B2 (en) 1995-11-16
DE69218787T2 (de) 1997-07-24
WO1993011388A1 (en) 1993-06-10
LV10338B (en) 1995-06-20
FI89742B (fi) 1993-07-30
EP0613542A1 (en) 1994-09-07
SK62494A3 (en) 1995-02-08
CN1051144C (zh) 2000-04-05
CN1072767A (zh) 1993-06-02
RU94027273A (ru) 1997-04-10
ATE151160T1 (de) 1997-04-15
FI89742C (fi) 1993-11-10
HUT68060A (en) 1995-05-29
EE03317B1 (et) 2000-12-15
FI915577A (fi) 1993-05-28
CA2124451C (en) 1999-03-23
RU2102661C1 (ru) 1998-01-20
LV10338A (lv) 1994-10-20
FI915577A0 (fi) 1991-11-27
US5419267A (en) 1995-05-30
HU9401404D0 (en) 1994-08-29
LT3314B (en) 1995-06-26
DK0613542T3 (da) 1997-10-13

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU215827B (hu) Eljárás és berendezés fluid ágyas kazán tüzelőanyagának szárítására
EP0081114B1 (en) Method of firing a pulverized fuel-fired steam generator
US6148599A (en) Process and apparatus for gasifying solid carbonaceous material having a high moisture content
CA1117300A (en) Power generation system
RU1838635C (ru) Способ производства электрической и тепловой энергии
FI76866C (fi) Med vattenhaltigt braensle driven gasturbinanlaeggning och foerfarande foer utnyttjande av vaermeenergin i naemnda braensle.
EA022238B1 (ru) Способ и система для производства чистого горячего газа на основе твердых топлив
CN102041101A (zh) 一种带煤气余热利用的气化方法
CN212869719U (zh) 蒸汽产生系统
JP2007127330A (ja) 炭化炉による熱併給発電方法及びシステム
EP0467913B1 (en) Method and apparatus for recovering heat from solid material separated from gasification or combustion processes
US3765377A (en) Air pollution control system for chemical recovery unit
CA1337013C (en) Drying method in a power-plant process and dryer used in the method
EP0404854A1 (en) COMBINED GAS TURBINE AND VAPOR TURBINE POWER PLANT AND METHOD OF USING THE THERMAL ENERGY OF FUEL TO IMPROVE THE OVERALL EFFICIENCY OF THE OPERATION OF THE POWER PLANT.
RU2430846C2 (ru) Способ работы парового локомотива на твердом топливе
BR102021015448A2 (pt) Sistema e método para queimar combustível de alta umidade para gerar vapor
RU2052133C1 (ru) Способ термококсования твердого топлива с получением электроэнергии
RU2137981C1 (ru) Энерготехнологическая установка для термической переработки твердых отходов
SU1460362A1 (ru) Парогазова установка на твердом топливе
GB2132323A (en) Drying lignite
PT100794B (pt) Gaseificador em leito fluidizado
JPS5898388A (ja) 低熱量ガス発生装置
JPS61110806A (ja) 流動床燃焼複合サイクル装置における燃焼・熱交換方法およびその装置

Legal Events

Date Code Title Description
HPC4 Succession in title of patentee

Owner name: KVAERNER POWER OY, FI

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees