HU214981B - Alkenilaromás polimerhabok és eljárás előállításukra - Google Patents

Alkenilaromás polimerhabok és eljárás előállításukra Download PDF

Info

Publication number
HU214981B
HU214981B HU9403517A HU9403517A HU214981B HU 214981 B HU214981 B HU 214981B HU 9403517 A HU9403517 A HU 9403517A HU 9403517 A HU9403517 A HU 9403517A HU 214981 B HU214981 B HU 214981B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
weight
foam
blowing agent
foam structure
alkenyl aromatic
Prior art date
Application number
HU9403517A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT70886A (en
Inventor
Tomas I. Binder
Deborah L. Kocsis
Andrew N. Paquet
Kyung W. Suh
Chau Van Vo
Original Assignee
The Dow Chemical Co.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=27535196&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU214981(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Priority claimed from US07/895,953 external-priority patent/US5244927A/en
Priority claimed from US07/947,855 external-priority patent/US5210105A/en
Application filed by The Dow Chemical Co. filed Critical The Dow Chemical Co.
Publication of HUT70886A publication Critical patent/HUT70886A/hu
Publication of HU214981B publication Critical patent/HU214981B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J9/00—Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof
    • C08J9/04—Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent
    • C08J9/12—Working-up of macromolecular substances to porous or cellular articles or materials; After-treatment thereof using blowing gases generated by a previously added blowing agent by a physical blowing agent
    • C08J9/127—Mixtures of organic and inorganic blowing agents
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2203/00—Foams characterized by the expanding agent
    • C08J2203/06—CO2, N2 or noble gases
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2203/00—Foams characterized by the expanding agent
    • C08J2203/12—Organic compounds only containing carbon, hydrogen and oxygen atoms, e.g. ketone or alcohol
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2205/00—Foams characterised by their properties
    • C08J2205/04—Foams characterised by their properties characterised by the foam pores
    • C08J2205/052—Closed cells, i.e. more than 50% of the pores are closed
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C08—ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08J—WORKING-UP; GENERAL PROCESSES OF COMPOUNDING; AFTER-TREATMENT NOT COVERED BY SUBCLASSES C08B, C08C, C08F, C08G or C08H
    • C08J2325/00—Characterised by the use of homopolymers or copolymers of compounds having one or more unsaturated aliphatic radicals, each having only one carbon-to-carbon double bond, and at least one being terminated by an aromatic carbocyclic ring; Derivatives of such polymers
    • C08J2325/02—Homopolymers or copolymers of hydrocarbons
    • C08J2325/04—Homopolymers or copolymers of styrene

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Manufacture Of Porous Articles, And Recovery And Treatment Of Waste Products (AREA)
  • Addition Polymer Or Copolymer, Post-Treatments, Or Chemical Modifications (AREA)

Description

A találmány tárgyát javított hajlítási jellemzőkkel és/vagy javított hőszigetelési jellemzőkkel bíró zártcellás bimodális alkenilaromás polimer habszerkezetek képezik. a találmány tárgyát képezi továbbá a fenti polimer habszerkezet előállítására szolgáló eljárás, amelyben vizet, szén-dioxidot és adott esetben 1-6 szénatomos alkoholt tartalmazó halogénmentes habosítószert alkalmazunk.
A bimodiális habszerkezet olyan habszerkezet, amely viszonylag nagy primer cellák és viszonylag kisebb szekunder cellák bimodális cellaméret eloszlásával bír. A legszokásosabb habszerkezetek csak unimodális cellaméret eloszlásúak. Az unimodális eloszlás egy egyenletes vagy csak primer cellaméret eloszlás. Különféle bimodális habszerkezeteket ismertetnek az US-A-4,455,272 és US-A-4,559,367 és az EP-A0353701 (89114160.8 számú európai szabadalmi bejelentés) számú szabadalmi leírásokban.
Az US-A-4,559,367 számú szabadalmi leírás bimodális habszerkezetek előállítására vonatkozik, és abban áll, hogy finom eloszlású, víztartalmú szerves növényi anyagot visznek be polimer alapanyagba, a kapott szilárd elegyet megolvasztják, illékony habosítóanyagot visznek a szilárd olvadékelegybe, ezzel habosodásra képes elegyet képeznek, és ezt az elegyet a habszerkezet kialakítására szolgáló szerszámon át extrudálják.
Az US-A—4,455,272 számú szabadalmi leírásban bimodális habszerkezetek előállítására szolgáló eljárást ismertetnek, amely abban áll, hogy polimerolvadékba vizet és egy fizikai habosítóanyagot injektálnak, és a szerkezet kialakítására kapott elegyet egy szerszámon át extrudálják.
Az EP-A-0353701 számú szabadalmi leírásban bimodális habszerkezetek előállítására szolgáló eljárást ismertetnek, amely szerint polimer alapanyagba finom, vizet abszorbeáló ásványi port visznek be, a kapott szilárd elegyet megolvasztják, illékony habosítóanyagot visznek a szilárd olvadékelegybe, ezzel habosodásra képes elegyet képeznek, és ezt az elegyet a habszerkezet kialakítására szerszámon át extrudálják.
A bimodális habszerkezetek a szokásos unimodális habszerkezetekhez képest előnyöket kínálnak. Az előnyök közé tartozik a nagyobb szilárdság és a javult hőszigetelő képesség. Továbbá, a bimodális szerkezetek előállítása során jellemzően víz és habosítóanyag, míg az unimodális szerkezeteknél jellemzően nem ez. Mivel környezeti szempontok folytán kívánatos a víznek habosítóanyagként való alkalmazása, hasonlóan kívánatos a bimodális szerkezetek gyártása.
Kívánatos lenne a bimodális habszerkezetek hőszigetelő képességének további javítása. Továbbá, kívánatos lenne az ilyen hőszigetelő képesség javítása anélkül, hogy ez a habszerkezetek fizikai jellemzőire károsan hatna, vagy hogy gyártási vagy feldolgozási jellemzőikre károsan hatna.
A bimodális habszerkezetek hátrányos vonása hajlékonyságuk hiánya. Kívánatos lenne olyan bimodális habszerkezet létezése, amely a bimodális habszerkezet javított szilárdságával és hőszigetelő képességével bír, mégis javított hajlékonyságú.
Környezeti szempontok miatt kívánatos lenne egy alacsony sűrűségű alkenilaromás polimer habszerkezet létrehozása halogénmentes, gazdaságos habosítóanyagkomponensek alkalmazásával. Továbbá, kívánatos lenne a hab cellaméretének szabályozása a habosítóanyag minőségének és mennyiségének megválasztásával.
A találmány első szempontja szerint zárt cellás alkenilaromás polimer habszerkezetre vonatkozik, amelyre jellemző, hogy a hab egy 50 tömeg% feletti alkenilaromás polimer-tartalmú termoplasztikus polimer kompozíció, amely hab 0,05-1,2 mm átlagos cellaméretű primer cellákból, továbbá a primer cellák átlagos cellaméretének 5-50%-át kitevő cellaméretű szekunder cellákból áll, ahol a primer és a szekunder cellák a habszerkezet cellatérfogatának legalább 90%-át teszik ki, és (i) a primer és szekunder cellák össz-számának legalább 1-30%-ában tűhegylyukakat tartalmaz, és/vagy (ii) polimeranyag tömegére számolva 1-25 tömeg% kormot tartalmaz.
A találmány tárgyát képezi továbbá egy eljárás a fenti habszerkezet előállítására, melynek során
a) több mint 50 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmazó termoplasztikus polimeranyagot olvadékpolimeranyaggá melegítünk;
b) az olvadékpolimer anyagba egy habosítóanyagot és adott esetben 1-25 tömeg% kormot viszünk be, és így egy habosodásra képes gélt hozunk létre;
c) a habosodásra képes gélt adott esetben végrehajtott hűtést követően expandáltatjuk, és a habosítóanyagot a polimeranyag tömegére számítva 1-30 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk, és olyan habosítóanyagot alkalmazunk, melynek összetétele a következő:
0,1-60 tömeg% víz,
15-95 tömeg% szén-dioxid; és adott esetben 3-80 tömeg% 1-6 szénatomos alkohol.
A „halogénmentes habszerkezet” megjelölésen halogénmentes vagy nem halogénezett habosítóanyagokkal képzett, alacsony sűrűségű habszerkezeteket értünk. A habosítóanyag előnyösen 15-95 tömeg% szén-dioxidot, 3-80 tömeg% 1-6 szénatomos alkoholt és 0,4-45 tömeg% vizet tartalmaz a habosítóanyag-elegy össztömegére vonatkoztatva. A hab képzésére a habosodásra képes gélt csökkentett vagy alacsonyabb nyomáson expandáljuk. Azt találtuk, hogy a cellaméret a víztartalom változtatásával szabályozható.
A habszerkezetek több mint 50, előnyösebben több mint 70 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmaznak. Az alkenilaromás polimer megjelölés olyan polimereket foglal magában, amelyek egy vagy több alkenilaromás vegyületből, például sztirolból, metil-sztirolból, etil-sztirolból, vinil-benzolból, divinil-benzolból, klór-sztirolokból és bróm-sztirolokból származnak. Kisebb (azaz 5 tömeg%) mennyiségben kopolimerizálható vegyületek, például 1-4 szénatomos metakrilátok és akrilátok, 1-8 szénatomos olefinek és 4-8 szénatomos diének is lehetnek jelen. A megfelelő vegyületek körébe tartoznak az akrilsav, metakrilsav, maleinsav, akril-nitril, maleinsavanhidrid, vinil-acetát, butadién, pentadién, hexadién, etilén, propilén, butilén, hexén és oktén.
HU 214 981 Β
Az alkenilaromás polimeranyag tartalmazhat más termoplasztikus anyagokat is mindaddig, amíg az alkenilaromás monomer egységek az alkenilaromás polimer több mint 50 tömeg%-át teszik ki. A megfelelő műanyagok azon bármely körből választhatók, amely anyagok alkenilaromás polimerrel elegyíthetők és habbá fújhatok. A megfelelő műanyagok körébe tartoznak a poliolefmek, poli-(vinil-klorid), polisztriol, gyantával módosított alkenilaromás polimerek, cellulózpolimerek, polikarbonátok, poliamidok, poliészterek és poli(vinilidén-klorid). A megfelelő poliolefmek közé tartoznak a polietilén, polipropilén és polibutilén. Az előnyös szerkezetek lényegében teljes egészében (azaz 95%-nál nagyobb mennyiségben) és még előnyösebben teljes egészében polisztirolt tartalmaznak, mivel a polisztirol hab gazdaságos, és hőszigetelő műanyag habként szokásosan alkalmazott,
A habszerkezeteket általában úgy képezzük, hogy az alkenilaromás polimert önmagát, vagy ha ilyen jelen van, más polimerekkel való együttesét megolvasztjuk és elegyítjük, így egy műanyag olvadékot hozunk létre, ebbe bevisszük a habosítóanyagot, így habosodásra képes gélt hozunk létre, és a habosodásra képes gélt egy szerszámon át való extrudálással alakítjuk habszerkezetté. Az olvasztás és elegyítés során a polimereket üveg átmeneti hőmérsékletűre vagy ezt meghaladó hőmérsékletre, előnyösen a polimer olvadáspontja fölötti hőmérsékletre melegítjük. A polimerek és bármely adalékanyag olvasztását és elegyítését a szakterületen ismert módon végezzük, például extruderben, keverőben vagy elegyítőben. Hasonló módon, a habosítóanyagot, ezen belül vizet, a műanyag olvadékba az előzőekben leírt eljárásokkal visszük be vagy keveijük be. A habosítóanyagot a műanyag olvadékkal emelt nyomáson elegyítjük, olyan nyomáson, amely elegendő ahhoz, hogy a kapott műanyag gél lényeges kiterjedését megakadályozza, vagy a habosítóanyagnak a gélen belüli általában homogén diszperziója elvesztését megakadályozza. Ha más megjelölés nem szerepel, a habosítóanyagot célszerűen 1-30 tömegrész, előnyösen 3-15 tömegrész mennyiségben visszük be 100 tömegrész expandálandó polimerre számítva. A habosodásra képes gélt előnyösen egy hűtőn vagy hűtőzónán visszük át, hogy a gél hőmérsékletét egy optimális habosodási hőmérsékletre csökkentsük. Polisztirol esetén a jellemző optimális habosodási hőmérséklet 110-135 °C. Az olvasztás, elegyítés és hűtés történhet egyetlen extruderben, iker elrendezésű extrudereken vagy egy vagy több extruderen, amelyek különálló elegyítőkkel vagy hűtőkkel sorba vannak kapcsolva. A lehűtött gélt ezután a szerszámon keresztül csökkentett vagy alacsonyabb nyomású zónába visszük, hogy habszerkezetet hozzunk létre. Az alacsonyabb nyomású zóna alacsonyabb nyomással bír, mint a habosodásra képes gél nyomása a szerszámon való extrudálást megelőzően. Az alacsonyabb nyomás lehet légkörit meghaladó, vagy légkörinél kisebb (vákuum), de előnyösen légköri nyomás.
Ha más megjelölés nem szerepel, a vízzel kombináltan alkalmazható habosítóanyagok körébe tartoznak szervetlen anyagok, illékony szerves anyagok és kémiai szerek, amelyek egy gázra vagy más melléktermékekre bomlanak. A megfelelő gáz állapotú habosítóanyagok körébe tartoznak a nitrogén, a szén-dioxid, a levegő és az argon, de a gáznemű habosítóanyagok nem korlátozódnak ezek körére. A megfelelő illékony szerves anyagok körébe tartoznak halogénezett és nem halogénezett alifás szénhidrogének. A megfelelő nem halogénezett alifás szénhidrogének közé tartoznak az 1-9 szénatomos alkének és alkánok, például az n-bután, izobután, n-pentán, etán, propán, izopentán, n-hexán és izohexán. A megfelelő halogénezett alifás szénhidrogének körébe tartoznak a metil-klorid, etil-klorid, perfluor-metán, klór-trifluor-metán, diklór-difluor-metán, triklór-fluormetán, difluor-metán, perfluor-etán, 1-klór-1,1-difluoretán, 1,1-difuor-etán, 1,1,1,2-tetrafuor-etán, 1,1,1-trifuor-etán, pentafluor-etán, klór-tetrafluor-etán, 2-klór1,1,1,2-tetrafuor-etán, klór-pentafluor-etán, diklórtetrafuor-etán, triklór-trifuor-etán, perfluor-propán, klórheptafuor-propán, diklór-propán, difluor-propán, diklórhexafuor-propán, perfluor-bután, klór-nonafluor-bután és perfluor-ciklobután. A megfelelő kémiai habosítóanyagok körébe tartoznak az azodikarbonamid, az azodiizobutironitril, a benzolszulfonhidrazid, a 4,4-oxibenzol-szulfonil-szemikarbazid, a ptoluolszilfonilszemikarbazid, a bárium-azodikarboxilát, az N,N’dimetil-N,N’-dinitrozo-tereftálamid és a trihidrazinotriazin.
Előnyösek azok a habosítóanyagok, amelyek víz és egy szervetlen habosítóanyag, például nitrogén, széndioxid vagy argon kombinációjából állnak. A legelőnyösebb habosítóanyag vizet és szén-dioxidot tartalmaz. Ha más megjelölés nem szerepel, a habosítóanyag előnyösen 3-80 tömeg% vizet, még előnyösebben 5-60 tömeg% vizet tartalmaz a habosítóanyag össztömegére vonatkoztatva.
A találmány szerinti szerkezetek tartalmazhatnak további adalékanyagokat is, például pigmenteket, töltőanyagokat, antioxidánsokat, extrudálást elősegítő anyagokat, magképző szereket, stabilizálószereket antisztatizáló szereket, égésgátlókat és savmegkötőket.
A találmány szerinti szerkezet habkomponense előnyösen 16-80 kg sűrűségű m3-enként.
A bimodális habszerkezetek viszonylag nagyobb, 0,05-1,2 mm átlagos cellaméretű primer habcellákból és viszonylag kisebb szekunder habcellákból állnak, amelyek cellamérete a primer cellák átlagos méretének 5-50%-a. A cellaméretet a bimodális hab szerkezetek elemzésénél és jellemzésénél a szakterületen szokásosan alkalmazott optikai mikroszkópiás eljárással határozzuk meg. A primer cellák átlagos méretének meghatározására átlagoljuk a cella eloszlásban lévő viszonylag nagyobb cellák méretét, és a szekunder cellák átlagos cellaméretének meghatározására átlagoljuk a cellaeloszlásban lévő viszonylag kisebb cellák méretét. A szekunder cellák elhelyezkedhetnek a primer cellák cellafalain vagy dúcain belül, vagy elhelyezkedhetnek egyedileg vagy kettő vagy több cella csoportjaként a primer cellákon kívül, vagy azokkal szomszédosán. A dúc három vagy több cellafal kapcsolódása. Előnyösen a primer cellák a szekunder cellák között általáno3
HU 214 981 Β san diszpergáltak úgy, hogy a találmány szerinti habszerkezet habanyaga a két cellatípus egymással alkotott általában heterogén diszperziója. A bimodális cellaeloszlású műanyag habokra vonatkozó további általános kitanítás az US-A—4,445,272 US-A-4,559,367 és az EP-AO3537O1 számú szabadalmi leírásokban található.
Készíthetők olyan bimodális habszerkezetek, amelyekben a hab cellák egy része között „tűhegylyukak” vannak. A tűhegylyukak mikroszkopikus lyukak, amelyek az egymással szomszédos primer cellák, egymással szomszédos szekunder cellák és egymással szomszédos primer és szekunder cellák között a cellafalakban találhatók. A tűhegy lyukak nem befolyásolják lényegesen a hab ASTM D-2856 szerinti zárt cella természetét, mivel a tűhegylyukak a hab celláknak csak viszonylag kis arányában vagy részében vannak jelen. A tűhegylyukak előnyösen a primer és szekunder habcellák össz-számát tekintve 1-30%, még előnyösebben 5-20% mennyiségben vannak jelen. Készíthetők habszerkezetek tűhegylyukakkal vagy azok nélkül.
A tűhegylyukakkal bíró bimodális habok nagyobb méretű hajlékonysággal bírnak, mint a megfelelő, tűhegylyukak nélküli bimodális habok. A nagyobb hajlékonyság olyan habszerkezetet eredményez, amely kevésbé törékeny, gyártása, összeszerelése és alkalmazás során való kezelése könnyebb anélkül, hogy a szerkezet eltörne. A nagyobb hajlékonyság stukkóként való felhasználás esetén nagyobb repedéssel szembeni ellenállóképességet is nyújt.
A bimodális habszerkezetek primer és szekunder cellái a habszerkezet összcellatérfogatán belül legalább 90%, előnyösen 95% térfogatot tesznek ki. A primer celláknál nagyobb cellák, és a szekunder celláknál kisebb cellák a teljes térfogatnak csak viszonylag kis részét (kevesebb mint 10%-át) képezhetik, annak biztosítására, hogy a szerkezetben a cellaméret kívánt bimodális eloszlása valósuljon meg. A habszerkezetben lévő olyan likacsok vagy üregek, amelyek nem habcella természetűek, nem képezik részét a habszerkezeten belüli összcellatérfogatnak.
Bár nem kívánunk egyetlen sajátos elmélethez sem kötődni, úgy véljük, hogy a bimodális cellaméret-eloszlás akkor jön létre, ha a habosodásra hajlamos gélek vizet olyan mennyiségben tartalmaznak, amely meghaladja a víznek a polimerolvadékban való oldhatóságát az adott feldolgozási körülmények mellett (például hőmérséklet, nyomás, mechanikai keverés). A habosodásra képes gélnek habszerkezetté való kiterjedésekor a vízfelesleg manifesztálódik szekunder cellák formájában.
Ha olyan vizeshabosítóanyag-rendszereket alkalmazunk, amelyek a habosítóanyag össztömegére számítva 1 tömeg% vagy azt meghaladó mennyiségű vizet tartalmaznak, jellemzően bimodális hab eloszlást nyerünk az olyan habszerkezetben, amelyet kereskedelmi forgalomban kapható alkenilaromás polimerekből, főként polisztirolból készítünk.
A találmány szerinti habszerkezetek előnyösen legalább 90%, az ASTM D-2856 szerinti zárt cellát tartalmaznak. Az ilyen zártcellájú habok különösen hatékonyak hőszigetelő alkalmazás esetén.
A tűhegy lyukakkal bíró bimodális hab szerkezetek készítésére alkalmazott habosítóanyag legalább 3 tömeg% vizet tartalmaz a habosítóanyag össztömegére vonatkoztatva. A habosítóanyag vízfrakciójának legalább 0,3 tömegrész mennyiségben kell jelen lennie a találmány szerinti szerkezet alkenilaromás és nem alkenilaromás polimeqeinek 100 tömegrész mennyiségére vonatkoztatva. A szükséges vízfrakciók arra a habosítóanyagra vonatkoznak, amelyet folyékony vagy gáznemű állapotban (beleértve a gőz állapotot) közvetlenül viszünk be a polimerolvadékba külső eszközökkel, például egy extruderbe, keverőbe vagy elegyitőbe való beinjektálással, nem vonatkozik a műanyag vagy polimerolvadékba vízhordozó vagy vízfejlesztő szilárd anyagokként a technika állásának megfelelően bevitt vízre. A polimerolvadékba kívülről folyékony vagy gáznemű formában beadagolt habosítóanyagban lévő megfelelő vízfrakció alkalmazása és a habosítási hőmérséklet megfelelő megválasztása olyan habszerkezetet eredményez, amely a kívánt bimodális cella méret eloszlással bír, és tűhegylyukakkal rendelkezik. A találmány nem zárja ki vízhordozó vagy vízfejlesztő szilárd anyagok bevitelét a polimerolvadékba, de az ilyen szilárd anyagokkal bevitt víz nézetünk szerint nem meghatározó a tűhegylyukak képződésében; így az ilyen szilárd anyagokkal bevitt vizet nem számítjuk be a polimerolvadékba folyékony vagy gáznemű állapotban bevitt habosítóanyagok megfelelő vízfrakcióiba. A habosítási hőmérséklet megfelelő megválasztása finom, homogén vízdiszperziót eredményez a habosodásra képes gélben.
A kormot tartalmazó bimodális habszerkezet előnyös a kormot tartalmazó unimodális habszerkezethez képest, mivel meglepően nagyobb hőszigetelő képességének javulása, vagy észlelt hővezető-képességének csökkenése egy adott koromszint mellett. Más szóval, a kormot tartalmazó bimodális habszerkezet nagyobb hőszigetelőképesség-növekedést mutat vagy nagyobb hővezetőképesség-csökkenést mutat egy korom nélküli bimodális habszerkezethez képest, mint a kormot tartalmazó unimodális habszerkezet a kormot nem tartalmazó unimodális habszerkezethez képest. A bimodális és unimodális habszerkezetek közötti ilyen különbség a hőszigetelő képesség növekedésében, vagy a hővezető képesség csökkenésében korom adagolása esetén meglepő és nem várt. Továbbá, egy bimodális habszerkezet nagyobb R-értékkel (hőszigetelő képesség) és kisebb hővezető képességgel bír egy adott koromszint mellett, mint a megfelelő unimodális habszerkezet. Egy megfelelő habszerkezeten olyan habszerkezetet értünk, amely lényegében ekvivalens ASTM D 3576-77 szerinti átlagos cellaméretét tekintve vagy optikai mikroszkóppal meghatározott primer cellaméret tartománya szerint, és lényegében azonos habsűrűségű. A kormot tartalmazó bimodális habszerkezet előnyös a kormot tartalmazó unimodális habszerkezettel szemben, függetlenül attól, hogy tűhegylyukakkal bír vagy nem.
A korom előnyösen a habszerkezetnek a szerkezet alkenilaromás vagy nem alkenilaromás polimerjeinek tömegére számított 1,0-25 tömeg%-át, még előnyösebben 2-10 tömeg%-át teszi ki. A korom előnyösen a ta4
HU 214 981 Β lálmány szerinti szerkezet hab mátrixában egyenletesen diszpergált. Továbbá, a korom előnyösen egyenletesen eloszlatott a cella falak között.
Nem várt módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti halogénmentes habszerkezetek cellamérete hatásosan szabályozható a habosítóanyag-elegyben lévő víz mennyiségének szabályozásával. A víz növekvő mennyiségei nagyobb átlagos cellaméretű habokat eredményeznek. így a habok cellamérete a habosítóanyag-elegy víztartalmának változtatásával szabályozható.
Egy halogénmentes habszerkezet egy olyan habszerkezet, amely nem halogénezett habosítóanyag vagy halogéntartalomtól, például klórtól vagy fluortól mentes habosítóanyag alkalmazásával készül. A nem halogénezett habosítóanyagok körébe tartoznak az előzőekben ismertetett halogénezett alifás szénhidrogénektől mentes habosítóanyagok. A találmány szerinti szerkezetek nem korlátozódnak a nem halogénezett habosítóanyagokkal készültekre, de bizonyos alkalmazásoknál előnyösek lehetnek az ilyen habosítóanyagok
Előnyös felületminőség (bőrminőség) és nagy keresztmetszet nyerhető halogénmentes habszerkezetekkel, ha a hab cellamérete kicsi, azaz 1,2 mm alatti.
A halogénmentes habszerkezetek az egyik megvalósítási mód szerint viszonylag kis cellaméretű zárt cellák, amelyeket „kis cellájú habokként” is említünk. Egy másik megvalósítási mód szerinti hab szerkezetek viszonylag nagy cellaméretű zárt cellákkal bírnak, ezekre „nagy cellájú habokként” hivatkozunk.
A „kis cellájú hab” megjelölés 0,1-1,2 mm cellaméretet jelent. Előnyösen ez a kis cellájú habszerkezet legalább 97-99,9% előnyösen 98,5-99,8% zárt gáztartalmú cellát tartalmaz.
A kis cellájú halogénmentes habszerkezetek előnyösen 0,1-1,1 mm, még előnyösebben 0,1-0,9 mm átlagos cellaméretűek, általában egyenletes cellás szerkezetűek, nem tartalmaznak folytonossági hiányokat. Egy előnyös megvalósítási mód mellett a kis cellájú habszerkezet lényegében nem mutat változatosságot az átlagos cellaméretben, ha a cellaméretet a cella átmérőknek a test minimális keresztmetszeti iránya mentén átlagoljuk (azaz az ASTM D 2842-69 módszere szerint). Az előnyös megvalósítási mód továbbá legalább 50 cm2 keresztmetszeti felszínnel, legalább 0,6 cm keresztmetszeti hosszal és 16-80 kg/m3, előnyösen 29-50 kg/m3 sűrűséggel bír.
A „nagy cellaméret” megjelölés 1,2-3,0 mm-nél nagyobb cellaméretet jelöl. Előnyösen az ilyen nagy cellájú habszerkezet legalább 97-99,9%, előnyösen
98.5- 99,8% zárt gáztartalmú cellát tartalmaz.
A nagy cellájú halogénmentes habszerkezetek előnyösen 1,5-2,6 mm, még előnyösebben 1,6-2,4 mm átlagos cellaméretűek. Egy előnyös megvalósítási mód esetén a nagy cellájú habszerkezet keresztmetszeti felszíne legalább 50 cm2, minimális keresztmetszeti mérete legalább 0,6 cm, sűrűsége 16-80 kg/m3, előnyösen
25.6- 32 kg/m3.
A kis cellájú halogénmentes hab készítésére a széndioxidot a habosítóanyag össztömegére számítva általában 15-95 tömeg%, előnyösen 30-90 tömeg%, még előnyösebben 40-70 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. A rövid szénláncú alkoholt a habosítóanyag-elegy össztömegére vonatkoztatott 3-80 tömeg%, előnyösen 6-60 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. Az alkalmazott víz mennyisége a habosítóanyag-elegy össztömegére számítva 0,4-20 tömeg%, előnyösen 0,4-10 tömeg%, még előnyösebben 0,4-3 tömeg%.
Nagy cellájú halogénmentes hab készítésére a széndioxidot előnyösen 15-50 tömeg%, még előnyösebben 26-43 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. A rövid szénláncú alkoholt 10-80 tömeg%) vagy ezt meghaladó, előnyösen 22-53 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk. A víz mennyisége 10-45 tömeg%, még előnyösebben 21-35 tömeg%. A tömeget mindenütt a habosítóanyag össztömegére vonatkoztatjuk.
Ennél a megvalósítási módnál alkalmazható habosítóanyag egy szén-dioxidból, rövid szénláncú alkoholból és vízből álló elegy. A „rövid szénláncú alkohol” megjelölésben bármely 1-6 szénatomos alkoholt, előnyösen 1-4 szénatomos alkoholt értünk. A rövid szénláncú alkoholok körébe tartoznak a metanol, etanol, izopropanol, propanol, butanol, pentanol, hexanol és ezek izomeijei. Különösen előnyös az etanol.
A halogénmentes habszerkezetek esetén a habosítóanyag-elegyben lévő víz mennyiségét vízmentes alkoholra („száraz alkohol”) számítjuk. Ha 99,9 tömeg% alatti alkoholtartalmú alkoholt („nedves alkohol”) alkalmazunk, az alkoholban lévő víz mennyiségét le kell vonnunk annak megadott arányából, és ha szükséges, további vízzel kell kiegészíteni, hogy a szükséges vízmennyiséget biztosítsuk.
Bár az itt adott kitanítás szerinti különböző habszerkezetek készítésére az extrudálási eljárás előnyös, megjegyezzük, hogy a szerkezetek előállíthatok gyöngyök expanziójával, amelyeket az expanzió ideje alatt préselhetünk, és ezáltal különböző alakú szerkezeteket formálhatunk. A préselt, expandálható gyöngyökből készült szigetelőpaneleket szokásosan gyöngylemezeknek nevezik.
A különböző habszerkezetek felületek szigetelésére használhatók panelekké alakítva, és a felületre felvive. Az ilyen panelek bármilyen szokásos szigetelési alkalmazásra megfelelőek, például tetők, épületek és hűtők szigetelésére.
A különböző habszerkezetek elkülönült habosított részecskék sokaságává is formázhatok szokásos térkitöltő pámázási és csomagolási felhasználásra.
A továbbiakban a találmányt példákban mutatjuk be a korlátozás szándéka nélkül. Ha más megjelölés nem szerepel, minden százalék-, rész-, illetve aránymegjelölésben tömeg%-ot, tömegrészt, illetve tömegarányt értünk.
1. példa
A találmány szerinti tűhegylyukakkal bíró bimodális habszerkezetet készítünk, és vizsgáljuk hőszigetelő képességét („R” érték) és nyomó és hajlítási igénybevételnél mechanikai válaszát.
Méretkizárásos kromatográfiás eljárással történő meghatározás szerint 200 000 molekulatömegű általá5
HU 214 981 Β
Instron 4204 anyagvizsgáló rendszeren (Materials Testing System) végeztük.
A habszerkezet celláinak morfológiája bimodális, primer és szekunder cellák eloszlása. A primer cellák egy részének cellafalában tűhegylyukak voltak jelen.
A mechanikai vizsgálatok eredményei fokozott mértékű hajlékonyságot és szilárdságot mutattak, amely a bimodális habszerkezeteknél nem jellemző. Ez a javulás a habszerkezet cellaszerkezetében lévő tűhegylyu10 kaknak köszönhető.
nos célú polisztirol gyantát és más, a gyártást és a cella nukleációt szabályozó adalékot 6,4 cm-es extruderbe táplálunk be, és a habosítóanyag-eleggyel alaposan elegyítve habosodásra képes gélt képzünk. A habosítóanyag egy olyan elegy, amely a gyanta tömegére számítva 100 tömegrészenként 4 tömegrész szén-dioxidot és 0,5 pph vizet tartalmaz. A gélt 127 °C habosítási hőmérsékletre hűtjük, és szerszámon át extrudálva polisztirol habot képzünk. A következő táblázatokban a habok mért fizikai jellemzőit és mechanikai vizsgálataik eredményeit összegezzük. Az R értéket az ASTM C518-85 módszer szerint határoztuk meg. Az alkalmazott adalékanyagok koncentrációja: 0,05 pph talkum, 0,05 pph kalcium-sztearát, 0,05 magnézium-oxid, 0,1 polietilén és 0,01 pph kék színezék a gyanta össztömegére számítva.
A nyomószilárdságot az ASTM D 1621-79 módszer szerint határoztuk meg, a hajlítási vizsgálatokat az ASTM C 20391 módszer szerint végeztük. A méréseket
A táblázat
A habszerkezet fizikai jellemzői
Sűrűség (kg/m2 3) Cellaméret (mm) Nyitott cellák (%) Termális konduktivitás (w/m.°K)
35,5 0,62 5,3 3,81
B táblázat
A habszerkezetek mechanikai vizsgálatának eredményei
A vizsgálat iránya Nyomási mód Hajlítási mód
σγ (kPa) ξγ (%) EY (kPa) T (J/m3) Op (kPa) ξρ (%) EF (kPa)
vertikális 498,57 3,74 28 755 58,94 - - -
extrudált 320,70 3,91 14381 38,40 726 10,12 22633
horizontális 162,00 3,46 6 949 20,96 - - -
σγ Folyási feszültség ξγ Folyási alakváltozás
EY Nyomási mód modulusza
T Habszilárdság a törési pontig σΡ Feszültség a hajlítási feszültség-alakváltozás-görbe csúcsánál ξρ Alakváltozás a feszültség csúcsánál EF A hajlítási mód modulusza
A 2. és 3. példában a találmány szerinti, kormot tartalmazó bimodális habszerkezetek előállítását mutatjuk be.
2. példa
Habszerkezeteket készítünk egy olyan berendezéssel, amely egymással sorba kapcsolt, 6,4 cm-es extruderből, keverőbői, hűtőből és egy szerszámból áll. Kizárásos kromatográfiás eljárással 200 000 molekulatömegűnek mért polisztirol gyantát táplálunk az 50 extruderbe 10 tömeg% korommal, 0,05 pph magnézium-oxiddal, 0,05 pph kalcium-sztearáttal és 1,0 pph hexabróm-ciklododekánnal (a pph egység tömegrészben értendő) együtt, és polimerolvadékot hozunk létre.
1,58 pph víz és 4 pph szén-dioxid elegyét a keverőben 55 hozzáadjuk a polimerolvadékhoz, így habosodásra képes gélt hozunk létre. A habosodásra képes gélt 125 °C hőmérsékletre hűtjük, és a szerszámon át extrudáljuk, lényegében paralel formázólemezek között hagyjuk kiterjedni. A szerszámnyomás 7,6 Mpa. A habszerkezet primer cellái 0,2 mm méretűek, a habszerkezet sűrűsége 36 kg/m3. A hab bimodális cellaszerkezetű, a dúcokban és cellafalakban szekunder cellákkal, a szekunder cellák mérete a primer cellákénak 1/5-e. Továbbá a habszerke45 zet a habcellák között és a hab belsejében tűhegylyukakkal bír. A tűhegylyukak a celláknak 1-30%-ában fordulnak elő. A hab K-faktora vagy hővezető képessége 180 napos öregítés után 0,0291 W/(m.K).
3. példa
A 2. példa szerinti berendezést és eljárást alkalmazzuk, az extruderben 7 tömeg% kormot, 0,05 pph kalcium-sztearátot, 0,05 pph magnézium-oxidot és 0,2 pph lineáris alacsony sűrűségű polietilént elegyítünk 100 rész polisztirol gyantára (sűrűsége 0,915-0,93 g/cm3, olvadási indexe 2,0-2,5) számítva, polimerolvadékot hozunk létre. A polimerolvadékhoz 0,5 pph víz és 4 pph szén-dioxid-elegy habosítóanyagot adunk, így habosodásra képes gélt hozunk létre. A ha60 bosodásra képes gélt 128 °C hőmérsékletre hűtjük, a
HU214 981 Β szerszámon át légköri nyomásra expandáltatjuk párhuzamos formázólemezek közé. A szerszámnyomás 8,3 Mpa. A habszerkezet bimodális-cella eloszlású, átlagos primer cellamérete 0,22 mm. A habszerkezet a cellák között belsőleg összekapcsolt tűhegylyukakkal bír, és a dúcokban és cella falakban szekunder cellái vannak. A tűhegylyukak a cellák 1-30%-ában vannak jelen. A habszerkezet sűrűsége 51 kg/m3 (a bőrökkel). A K-faktor 3 napos öregítés után 0,0306 W/(m.K), ami megfelel az R/cm=13(m.K)/W értéknek.
4-9. példák
Kis cellájú habszerkezeteket készítünk a találmány szerinti eljárással 6,1 cm-es átmérőjű extruder alkalmazásával, amely egy rotációs keverőt táplál. A rotációs keverőbői távozó anyag három hőcserélőn megy át. A hőcserélőkből távozó anyag pedig nagyszámú határfelületi felületgenerátoron vagy statikus keverőn halad át. A statikus keverőkből távozó anyag egy hasíték formájú szerszámoz jut, a hab ebből a hasíték formájú szerszámból 60 kg/óra sebességgel jut ki. A találmány szerint habosítóanyagukban különböző mennyiségű vizet tartalmazó kis cellájú habokat készítünk. Az egyes habminták összetételét és a megfelelő habosítóanyag arányait a C táblázatban mutatjuk be. A kis cellájú hab értékelésének eredményeit a D táblázatban adjuk.
4-7. összehasonlító példák
A 4-9. példák szerinti eljárást követve habmintákat (4-7. összehasonlító példák) készítünk azzal az eltéréssel, hogy a vizet kihagyjuk a habosítóanyagból.
A habosítóanyag egyéb összetevőit a C táblázatban adjuk meg. A hab értékelésének eredményeit a D táblázatban ismertetjük.
C táblázat Kis cellájú habok
Példa/polimer kompozíció PS1 rész Gócképző szer2 pph4 Habosítóanyag (tömeg%)
CO2 EtOH3 H2O
4. példa 100 - 90,9 8,65 0,45
5. példa 100 - 66,7 31,6 1,7
6. példa 100 0,15 41,7 55,3 3,0
7. példa 100 0,15 46,1 51,1 2,8
8. példa 100 0,15 44,4 52,8 2,8
9. példa 100 0,15 46,4 50,8 2,8
4* összehasonlító példa 100 - 100 - -
5* összehasonlító példa 100 0,15 41,7 58,3 -
6* összehasonlító példa 100 0,10 46,1 53,9 -
7* összehasonlító példa 100 0,15 42,8 57,2 -
1 PS=mintegy 200000 molekulatömegű polisztirol gyanta 2 A gócképző szer talkum 3 99,9% tisztaságú etanol 4 pph=rész/l 00 rész a polimer össztömegére vonatkoztatva * Nem a találmány szerinti megoldás
D táblázat
Kis cellájú habok jellemzői
Példa/ tulajdonságok Friss hab jellemzői Térhálósított hab jellemzői
Sűrűség (kg/m3) Cella- méret (mm) V Sűrűség (kg/m3 Cellaméret1 (mm) Nyomószilárdság2 (kg/m3) Bőr- minőség/felületi megjelenés6
V3 E4 H5 V E H
4. példa 41,2 0,31 40,7 0,31 0,17 0,29 525 210 251 jó
5. példa 34,1 0,42 33,2 0,37 0,34 0,40 389 218 213 jó
6. példa 36,2 0,33 35,9 0,33 0,24 0,35 399 225 237 kiváló
7. példa 37,6 0,35 37,3 0,40 0,35 0,43 450 253 264 jó
8. példa 34,5 0,34 34,0 0,45 0,33 0,56 350 146 236 kiváló
9. példa 33,9 0,37 33,7 0,47 0,35 0,47 372 207 244 kiváló
4* összehasonlító példa 44,5 0,20 43,6 0,18 0,18 0,16 431 527 272 gyenge
HU 214 981 Β
D táblázat (folytatás)
Példa/ tulajdonságok Friss hab jellemzői Térhálósított hab jellemzői
Sűrűség (kg/m3) Cella- méret (mm) V Sűrűség (kg/m3 Cellaméret1 (mm) Nyomószilárdság2 (kg/m3) Bőr- minőség/felületi megjelenés6
V3 E4 H5 V E H
5* összehasonlító példa 40,7 0,32 40,4 0,40 0,33 0,49 290 397 413 jó
6* összehasonlító példa 42,8 0,36 42,5 0,43 0,34 0,47 416 431 416 mérsékelt
7* összehasonlító példa 37,2 0,33 37,1 0,35 0,26 0,39 555 204 213 mérsékelt
1 A cellaméret mérése az ASTM D 3576-77 módszerrel történik 2 A nyomószilárdság mérése az ASTM 1621 módszer szerint történik 3 V=vetikális irány 4 =extrudálás iránya 5 H=horizontális irány 6 A „bőrminőség/felületi megjelenés” értékelés vizuálisan történik az alábbi kritériumok szerint kiváló = igen sima felszín, nincsenek tűhegylyukak/foltok jó = sima felszín és/vagy igen kis tűhegy-lyukak/foktok megfelelő = kielégítően sima felszín és/vagy kis tűhegy-lyukak/foltok gyenge = durva felszín és/vagy tűhegy-lyukak/foltok * Nem a találmány szerinti megoldás
Amint az a D táblázat adataiból nyilvánvaló, a széndioxid-, etanol- és vízelegy habosítószer alkalmazásával készült találmány szerinti kis cellájú habok javult bőrminőséggel és felületi megjelenéssel bírnak. Továbbá, a
4. példa szerint készült és a 4. összehasonlító példa sze- 33 rint készült habok összehasonlításából - amelyek mindegyike azonos mennyiségű szén-dioxidot tartalmazó habosítóanyag-eleggyel készült - világosan látszik, hogy a víznek a habosítóanyag-elegybe való bevitele (4. példa) a habnak nem csak javult bőrminőséget nyújt, hanem 35 a hab alacsonyabb sűrűségű is lesz, mint a víz jelenléte nélkül készült hab (4. összehasonlító példa).
10. és 11. példa
A 4-9 példákban leírt típusú berendezés alkalma- 43 zásával, az ott leírt eljárást követve nagy cellájú alkenilaromás polimer habszerkezeteket készítünk a találmány szerinti habosítóanyag-elegyben különböző vízmennyiség alkalmazásával. A nagy cellájú habot a hasítékszerszámból 91 kg/óra sebességgel visszük ki, az egyes habminták összetételét és a megfelelő habosítóanyag-arányokat az E táblázatban ismertetjük. A nagy cellájú hab értékelésének eredményeit az F táblázatban adjuk meg.
10. és 11. összehasonlító példa A jelen 10. és 11. habszerkezeteket a 10. és 11.
példa szerinti eljárással készítjük, azzal az eltéréssel, hogy az alkohol- vagy vízkomponenst elhagyjuk. A habosítóanyag-elegy többi komponensei az E táblázatban szerepelnek. A hab értékelésének eredményeit az F táblázatban adjuk meg.
E táblázat Nagy cellájú habok
Példa/polimer kompozíció PS1 -rész Gócképző szer2 pph4 Habosítóanyag(tömeg%)
CO2 EtOH3 H2O
10. példa 100 0,05 26 53 21
11. példa 100 0,05 43 22 35
10* összehasonlító példa 100 0,05 56 - 44
11 * összehasonlító példa 100 0,05 33 67 -
1 PS=mintegy 200000 molekulatömegű polisztirol gyanta 2 A gócképző-szer Ca-sztearát 3 99,9% tisztaságú etanol 4 pph=rész/100 rész a polimer össztömegére vonatkoztatva * Nem a találmány szerinti megoldás
HU 214 981 Β
F táblázat
Nagy cellájú hab jellemzői
Példa/Tulajdonság Frisshab-sűrűség (kg/m3) Térhálósított hab jellemzői
Átlagos cellaméret Nyílt cellák (%)
10. példa 30,6 2,5 0
11. példa 30,6 2,4 0
10* összehasonlító példa 30,8 1,4 0
11 * összehasonlító példa 30,9 1,3 0
Az F táblázat adatai azt mutatják, hogy a találmány szerinti habosítóanyag-elegy alkalmazásával készült habok (10. és 11. példa) cellamérete 70%-kal vagy ezt meghaladóan növelhető a 10. és 11. összehasonlító példák szerinti habokéhoz képest, ahol a habosítóanyagelegyből az etanolt vagy vizet kihagytuk.

Claims (15)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK
1. Eljárás zárt cellájú alkenilaromás polimer habszerkezet előállítására, ahol
a) több mint 50 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmazó termoplasztikus polimeranyagot olvadékpolimer anyaggá melegítünk;
b) az olvadékpolimer anyagba egy habosítóanyagot és adott esetben 1-25 tömeg% kormot viszünk be, és így egy habosodásra képes gélt hozunk létre;
c) a habosodásra képes gélt adott esetben végrehajtott hűtést követően expandáltatjuk, azzal jellemezve, hogy a habosítóanyagot a polimeranyag tömegére számítva 1-30 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk, és olyan habosítóanyagot alkalmazunk, melynek összetétele a következő:
0,1-60 tömeg% víz,
15-95 tömeg% szén-dioxid; és adott esetben 3-80 tömeg% szénatomos alkohol.
2. Zárt cellás alkenilaromás polimer habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a hab egy 50 tömeg% feletti alkenilaromáspolimer-tartalmú termoplasztikus polimerkompozíció, amely hab 0,05-1,2 mm átlagos cellaméretű primer cellákból, továbbá a primer cellák átlagos cellaméretének 5-50%-át kitevő cellaméretű szekunder cellákból áll, ahol a primer és a szekunder cellák a habszerkezet cellatérfogatának legalább 90%-át teszik ki, és (i) a primer és szekunder cellák össz-számának legalább 1-30%-ában tűhegylyukakat tartalmaz, és/vagy (ii) polimeranyag tömegére számolva 1-25 tömeg% kormot tartalmaz.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan habosítóanyagot alkalmazunk, amely 3-80 tömeg% 1-6 szénatomos alkoholt tartalmaz.
4. Az 1. vagy 3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan polimeranyagot
Bár a találmány szerinti habszerkezetek megvalósítási formáit és az előállításukra szolgáló eljárásokat sajátos részletekre hivatkozva mutattuk be, nyilvánvaló, hogy a gyártási eljárástól és a kívánt fizikai jellemzőktől függően a találmány különböző módokon változtatható, miközben még mindig a találmány szerinti új kitanítás és lényeg tartományában marad.
alkalmazunk, amely több mint 70 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmaz.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan polimeranyagot alkalmazunk, amely több, mint 95 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmaz.
6. Az 1. vagy 3-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alkenilaromás polimerként polisztirolt alkalmazunk.
7. Az 1. vagy 3-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habosítóanyagot a polimeranyag-olvadékba 100 tömegrész polimerolvadékra számított 3-15 tömegrész mennyiségben visszük be.
8. Az 1. vagy a 3-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vizet és szén-dioxidot tartalmazó habosítóanyagot alkalmazunk.
9. Az 1. vagy 3-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan habosítóanyagot alkalmazunk, amely 5-60 tömeg% vizet tartalmaz a habosítóanyag össztömegére vonatkoztatva.
10. Az 1. vagy a 3-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szén-dioxidot a polimerolvadék tömegére számított 0,5-6 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk.
11. Az 1. vagy 3-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habosítóanyagot a polimer össztömegére számított 3-10 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk, és olyan halogénmentes habosítóanyag-elegyet alkalmazunk, amely 15-95 tömeg% szén-dioxidot, 3-80 tömeg% 1-6 szénatomos alkoholt és 0,4-45 tömeg% vizet tartalmaz a habosítóanyag össztömegére vonatkoztatva.,
12. Az 1. vagy a 3-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 0,1-0,9 mm cellaméretű habot állítunk elő, melynek során olyan habosítóanyag-elegyet alkalmazunk, amely össztömegére vonatkoztatva 40-70 tömeg% szén-dioxidot, 6-60 tö9
HU 214 981 Β meg% 1-6 szénatomos alkoholt és 0,4-3 tömeg% vizet tartalmaz.
13. Az 1. vagy a 3-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1,2-3,0 mm cellaméretű habot állítunk elő, melynek során olyan habosítóanyag-elegyet alkalmazunk, amely össztömegére vonatkoztatva 15-50 tömeg% szén-dioxidot, 10-80 tömeg% 1-6 szénatomos alkoholt és 10 45 tömeg% vizet tartalmaz.
14. Az 1. vagy a 3-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1-6 szénatomos alkoholként etanolt alkalmazunk.
15. A 2. igénypont szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a polimeranyag több mint 70 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmaz.
16. A 2. igénypont szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a polimeranyag több, mint 95 tömeg% alkenilaromás polimert tartalmaz.
17. A 2. vagy a 15-16. igénypontok bármelyike szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy alkenilaromás polimerként polisztirolt tartalmaz.
18. A 2. vagy a 15-17. igénypontok bármelyike sze5 rinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a két cellatípus egymással alkotott heterogén diszperziójából áll.
19. A 2. vagy a 15-18. igénypontok bármelyike szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a primer és szekunder cellák a primer és szekunder cellák össz-szá10 mára vonatkoztatva 1-30% tűhegylyukat tartalmaznak.
20. A 2. vagy a 15-19. igénypontok bármelyike szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a primer és szekunder cellák a primer és szekunder cellák ösz-számára vonatkoztatva 5-20% tűhegylyukat tartalmaznak.
15 21. A 2. vagy a 15-20. igénypontok bármelyike szerinti habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a polimeranyag össztömegére számítva 2-10 tömeg% kormot tartalmaz.
HU9403517A 1992-06-09 1993-06-08 Alkenilaromás polimerhabok és eljárás előállításukra HU214981B (hu)

Applications Claiming Priority (5)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US89602592A 1992-06-09 1992-06-09
US89597092A 1992-06-09 1992-06-09
US07/895,953 US5244927A (en) 1992-06-09 1992-06-09 Low density styrene polymer foams and process for preparing same
US07/947,855 US5210105A (en) 1992-06-09 1992-09-18 Carbon black-containing bimodal foam structures and process for making
US5285593A 1993-04-26 1993-04-26

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT70886A HUT70886A (en) 1995-11-28
HU214981B true HU214981B (hu) 1998-08-28

Family

ID=27535196

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9403517A HU214981B (hu) 1992-06-09 1993-06-08 Alkenilaromás polimerhabok és eljárás előállításukra

Country Status (11)

Country Link
EP (3) EP1041107B1 (hu)
JP (1) JP3369562B2 (hu)
AT (2) ATE198339T1 (hu)
CA (1) CA2135497C (hu)
DE (2) DE69329798T2 (hu)
ES (2) ES2152951T3 (hu)
FI (1) FI945775A (hu)
GR (1) GR3035502T3 (hu)
HU (1) HU214981B (hu)
NO (1) NO944759L (hu)
WO (1) WO1993025608A1 (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5389694A (en) * 1993-06-04 1995-02-14 The Dow Chemical Company Foamable styrenic polymer gel having a carbon dioxide blowing agent and a process for making a foam structure therefrom
CA2304674A1 (en) 1997-10-17 1999-04-29 The Dow Chemical Company Compositions of interpolymers of alpha-olefin monomers with one or more vinyl or vinylidene aromatic monomers
DE10241298A1 (de) * 2002-09-04 2004-03-18 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Polystyrolschaumpartikeln mit niedriger Schüttdichte
US20090197983A1 (en) * 2008-02-06 2009-08-06 Dow Global Technologies Inc. Article and method of producing a low density foam blend of styrenic polymer and polyolefin
JP2009074100A (ja) * 2009-01-13 2009-04-09 Dow Kakoh Kk ポリスチレン系樹脂押出発泡体
JP5814785B2 (ja) * 2011-12-28 2015-11-17 化成工業株式会社 シール材用発泡ゴム成形体及びその製造方法

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2008481A1 (en) * 1970-02-24 1971-09-09 Huels Chemische Werke Ag Extruding fine celled plastics
JPS6042435A (ja) * 1983-08-18 1985-03-06 Japan Styrene Paper Co Ltd 発泡熱可塑性合成樹脂成形体
US4559367A (en) * 1985-04-12 1985-12-17 The Dow Chemical Company Combination blowing agent and filler for thermoplastic foams
US4801484A (en) * 1988-01-13 1989-01-31 The Dow Chemical Company Highly loaded coalesced foam
EP0445847A3 (en) * 1987-04-15 1992-01-15 The Dow Chemical Company Preparation of polymer foam and product
US4795763A (en) * 1988-04-18 1989-01-03 The Celotex Corporation Carbon black-filled foam
IS1537B (is) * 1988-08-02 1994-01-28 Kanegafuchi Kagaku Kogyo Kabushiki Kaisha Útþanið tilbúið viðarkvoðufrauð (gerviresínfroða)og aðferð við framleiðslu þess
NO177791C (no) * 1990-02-01 1995-11-22 Kanegafuchi Chemical Ind Fremgangsmåte for fremstilling av polystyrenskum
DE59104659D1 (de) * 1990-07-04 1995-03-30 Basf Ag Verfahren zur Herstellung von Schaumstoffplatten mit hoher Druckfestigkeit.

Also Published As

Publication number Publication date
DE69333839T2 (de) 2006-05-11
EP0644912A4 (en) 1995-11-02
DE69329798T2 (de) 2001-06-28
DE69329798D1 (de) 2001-02-01
EP1041107A2 (en) 2000-10-04
GR3035502T3 (en) 2001-06-29
CA2135497A1 (en) 1993-12-23
JP3369562B2 (ja) 2003-01-20
CA2135497C (en) 2005-01-04
EP1041107A3 (en) 2000-12-27
EP1041107B1 (en) 2005-07-06
ES2241528T3 (es) 2005-11-01
ATE198339T1 (de) 2001-01-15
WO1993025608A1 (en) 1993-12-23
EP1561776A2 (en) 2005-08-10
DE69333839D1 (de) 2005-08-11
FI945775A0 (fi) 1994-12-08
EP1561776A3 (en) 2008-10-01
FI945775A (fi) 1994-12-08
NO944759D0 (no) 1994-12-08
JPH07507592A (ja) 1995-08-24
NO944759L (no) 1994-12-08
ES2152951T3 (es) 2001-02-16
ATE299162T1 (de) 2005-07-15
EP0644912B1 (en) 2000-12-27
EP0644912A1 (en) 1995-03-29
HUT70886A (en) 1995-11-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5332761A (en) Flexible bimodal foam structures
CA2460672C (en) Asphalt-filled polymer foams
US5210105A (en) Carbon black-containing bimodal foam structures and process for making
US5776389A (en) Process for making an alkenyl aromatic polymer foam having enlarged cell size
JPH08511052A (ja) コモノマー含有物を含むスチレン系ポリマー発泡体
US5380767A (en) Foamable gel with an aqueous blowing agent expandable to form a unimodal styrenic polymer foam structure and a process for making the foam structure
EP0681522A1 (en) Enlarged cell foam and method of making same
JP4794791B2 (ja) 広い分子量分布のモノビニル芳香族ポリマーをもつ断熱用押出し発泡体
US6225364B1 (en) Foams comprising HFC-134 and a low solubility co-blowing agent and a process for making
US5475035A (en) Process and apparatus for making a thermoplstic foam structure employing downstream injection of water
US5240968A (en) Carbon black-containing bimodal foam structures and process for making
US5369137A (en) Flexible bimodal foam structures
US5244927A (en) Low density styrene polymer foams and process for preparing same
HU214981B (hu) Alkenilaromás polimerhabok és eljárás előállításukra
US5571847A (en) Compatibilized carbon black and a process and a method for using
WO2001040362A1 (en) Extruded foam product
US5274005A (en) Low density styrene polymer foams and process for preparing same

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees