HU214566B

HU214566B - Súrlódó csuklószerkezet

Info

Publication number: HU214566B
Application number: HU9202188A
Authority: HU
Inventors: Edward T. Rude; Martin Waine
Original assignee: Torqmaster Inc.
Priority date: 1990-11-14
Filing date: 1991-11-04
Publication date: 1998-04-28
Also published as: KR950010842B1; EP0511362A4; HU9202188D0; US5079799A; NO922762L; NO180347C; EP0511362A1; KR920703950A; CA2072577A1; ATE133231T1; EP0511362B1; JP2740830B2; AU9036491A; BR9106009A; FI923203A0; DE69116545T2; WO1992008866A1; HUT65573A; FI923203A; NO180347B

Abstract

A találmány tárgya súrlódó csűklószerkezet (5), amely csapőt (9),körülötte egymáshőz képest első és másődik irányban elfőrdítható elsőés másődik csűklótagőt (11, 17), tővábbá az első és má ődik csűklótag(11, 17) egymáshőz képesti elfőrgatását fékező súrlódó elemettartalmaz. A csap (9) a másődik csűklótaghőz (17) elfőrdíthatatlanűlkapcsőlódik, és a súrlódó elemet a csapnak (9) legalá b egy részérecsavarvőnal alakban lazán feltekert és első végénél az elsőcsűklótaghőz (11) kapcsőlódó szalag (7) képezi, tővábbá a szalag (7)másődik végéhez a szalagőt (7) a csapra (9) rászőrító rű ó (13)kapcsőlódik. ŕ

Description

A találmány tárgya olyan csuklószerkezet, amelynek súrlódása előnyös. Általában véve a csuklóktól azt kívánják meg, hogy súrlódásuk alacsony értékű legyen, és ennek megfelelően úgy készítik őket, hogy a lehető legkisebb legyen a súrlódási nyomatékük. Mindazonáltal van néhány olyan felhasználási terület és cél, amely esetben kívánatos, hogy a csuklónak a mozgással szemben bizonyos mértékű ellenállása legyen. Az US 2,591,246 szabadalmi leírás egy állítható lábtámaszt ismertet, amelyhez egy súrlódó csuklót használnak, továbbá az US 4,781,422 számú szabadalmi leírás egy olyan súrlódó csuklót ismertet, amelynek segítségével egy kicsi hordozható számítógép képernyőjének szöghelyzetét be lehet állítani és ebben a helyzetben lehet tartani. Ezek az ismert megoldások csapot, a csap középvonala körül egymáshoz képest első és második irányban elfordítható első és második csuklótagot, továbbá az első és második csuklótag egymáshoz képesti elforgatását fékező súrlódó elemet tartalmaznak. A hordozható számítógépek és dobozfedelek csupán két olyan alkalmazást jelentenek a számos egyéb lehetőség közül, amikor kívánatos egy csuklósán szerelt alkatrész forgatási helyzetének a beállítása.

A helyzet beállítására a súrlódási jelenséget felhasználó ismert szerkezeteknek az a hiányossága, hogy csuklónként nem állandó értékű a súrlódási nyomatékük, és az egyes szerkezetek kopása közben időben is változik. Az ismert szerkezetek további hiányossága a túlzottan nagy holtjáték. A gyártási gyakorlat megköveteli az alkatrészek közötti illesztési hézagokat, aminek holtjáték az eredménye. Az ismert súrlódó csuklószerkezetek nem nyújtanak lehetőséget az eltérő forgásirányokba különböző értékű súrlódónyomaték eléréséhez.

Ennek megfelelően a találmánnyal célunk egy továbbfejlesztett és jobb fékezett, vagyis súrlódó csuklószerkezet kialakítása.

A találmánnyal célunk egy olyan szerkezet kialakítása, amellyel számítógépek képernyője és más tárgyak forgási helyzete beállítható.

A találmánnyal további célunk egy olyan csuklószerkezet kialakítása, amelynek akkora a súrlódása, hogy megtartja a csukló szöghelyzetét.

A találmánnyal további célunk egy olyan csuklószerkezet kialakítása, amelynek szabályozható a súrlódása, és amely csukló forgásirányváltás esetén nem mutat holtjátékot.

A találmánnyal további célunk egy olyan csuklószerkezet kialakítása, amelynek különböző mértékű súrlódónyomatéka van az ellentétes forgatási irányokban.

A találmánnyal további célunk egy olyan súrlódó csuklószerkezet kialakítása, amelynek gyártási költsége csekély.

A találmánnyal további célunk egy olyan csuklószerkezet kialakítása, amelynek súrlódónyomatéka nem érzékeny a gyártási szórásokra.

A találmánnyal további célunk egy olyan súrlódó csuklószerkezet kialakítása, amely kisméretű.

A találmánnyal további célunk egy olyan súrlódó csuklószerkezet kialakítása, amely csak kismértékben kopik azáltal, hogy a súrlódó elemek között nagy az érintkezési felület.

A találmánnyal további célunk egy olyan súrlódó csuklószerkezet kialakítása, amelynek nyomatéka nem változik a kopás előrehaladtával.

A találmány szerinti megoldáshoz egy olyan csavarvonal alakú szalagot használunk, amely a csuklószerkezet csapjára rászorulva a csuklónak súrlódó jelleget kölcsönöz, aminek következtében egy meghatározott forgatónyomatékra van szükség a csukló szöghelyzetének megváltoztatásához, vagyis a csukló egyik elemének vagy oldalának a másikhoz képesti elfordításához. A találmány szerinti szerkezethez olcsó fröccsöntött alkatrészek használhatók fel újszerű módon, ami lehetővé teszi a holtjáték kiküszöbölését. A találmány szerinti megoldás mindkét forgási irányban lehetővé teszi különböző súrlódónyomaték elérését. A találmány szerinti csuklószerkezet súrlódási tulajdonságai olyanok, hogy azok nem változnak a kopással és nem változnak a környezeti feltételektől függően.

Összefoglalva a találmány szerinti súrlódó csuklószerkezet egy csukló vagy csuklópánt hagyományos alakjában van kiképezve, amely csapot, a csap középvonala körül egymáshoz képest első és második irányban elfordítható első és második csuklótagot, továbbá az első és második csuklótag egymáshoz képesti elforgatását fékező súrlódó elemet tartalmaz. A találmány értelmében a csap a második csuklótaghoz elfordíthatatlanul kapcsolódik, és a fékező vagy súrlódó elemet a csapnak legalább egy részére csavarvonal alakban lazán feltekert és első végénél az első csuklótaghoz kapcsolódó szalag képezi, továbbá a szalag második végéhez a szalagot a csapra rászorító rugó kapcsolódik.

A szalag elegendő mértékben rugalmas ahhoz, hogy a rugó ereje nélkül ne szorítsa meg a csapot. Az ily módon feszített szalag és a csap között súrlódóerő ébred, amely ellene hat a második csuklótag elfordulásának egy olyan irányban, amely a szalagot rászorítja a csapra. A második csuklótagnak az ellenkező irányba való mozgása igyekszik meglazítani a szalag szorítását a csapon, és így az ébredő súrlódóerő igen kicsi.

A csuklószerkezet szöghelyzetének megváltoztatásához a szalagnak el kell csúsznia a csap körül. A nagyobb nyomatékot megkövetelő forgatási irányban a szalagnak a csap körüli elforgatásához szükséges kimenő nyomaték a következő egyenlettel írható le:

T = Me^uA ahol u = a szalag és a csap közötti súrlódási tényező,

A = a szalagnak a csap körüli feltekercselésének szöge és

M = a szalag szabad végére gyakorolt nyomaték nagysága.

Az M nyomaték a szalag végében ébredő erő nagysága szorozva a csap sugarával. Ez a nyomaték különböző eljárással állítható elő. A bemutatott előnyös kiviteli alak esetében ezt az erőt egy rugó fejti ki és nagysága a rugóerőnek, valamint a rugó és a csap tengelye közötti merőleges távolságnak a szorzatával egyenlő. Ellenkező irányban a súrlódónyomaték nem tudja meghaladni az M nyomaték értékét.

HU 214 566 Β

Csúszás közben a csuklószerkezetre jellemző súrlódási tényező a csap és a szalag anyaga közötti dinamikus súrlódási tényező. Ha a csap és a szalag között nincs viszonylagos elmozdulás, akkor a fenti egyenletbe a statikus súrlódási tényezőt behelyettesítve csúszás nélküli esetben maximális értékként akár a törési erő is elérhető.

A találmány előnyös kiviteli alakjánál a második csuklótagot és a csapot legalább egy tüske kapcsolja össze egymással elfordíthatatlanul.

A szalag a csap egyik szakaszára van csavarvonal alakban feltekercselve. A találmány egy másik kiviteli alakjánál a csap másik szakaszára csavarvonal alakban egy második szalag van feltekercselve, amelynek első vége ugyancsak az első csuklótaghoz kapcsolódik és mint az első szalag esetében a második szalag második végéhez a szalagot a csapra rászorító rugó kapcsolódik.

Az első és második szalag tekercselési iránya egymással egyező vagy ellentétes is lehet.

Bármelyik vagy mindkét szalag első vége az első csuklótaghoz közvetlenül hozzáerősíthető vagy például fröccsöntés útján azzal egyetlen darabból kiképezhető. Ha nincsenek egymással összeerősítve, akkor a szalag első vége az első csuklótaggal például fül közvetítésével lényegében folyamatosan érintkezik, feszített állapotban arra támaszkodik. Erre alkalmas például egy olyan megoldás, amelynél a szalag második végén kiálló végződés van, amelyre a szalagot a csapra rászorító sugárirányú nyomóerőt kifejtő rugó támaszkodik.

Egy másik lehetőség szerint a szalag második végéhez arra a szalag középvonalához képest sugárirányú nyomóerőt kifejtő rugó van társítva.

A találmány szerinti súrlódó csuklószerkezet további szerkezeti jellemzőit, szerkezeti elemeinek kombinációit és különböző elrendezéseit a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesen. A rajzon:

az 1. ábra két alkatrészt egymással csuklósán összeerősítő, találmány szerinti csuklószerkezet, egyik irányban nagy, másik irányban kicsi maradék súrlódónyomatékkal, a 2. ábra az 1. ábra szerinti csuklószerkezet 2-2 vonala mentén vett metszet, a 3. ábra 2. ábrával megegyező metszet a csuklószerkezet elfordításakor, a 4. ábra a találmány szerinti csuklószerkezet két szalaggal kialakított, megnövelt súrlódási nyomatékú kiviteli alakja, az 5. ábra a 4. ábra 5-5 vonala mentén vett metszet, a 6. ábra a 4. ábrához hasonló csuklószerkezet felülnézete, a 7. ábra a 6. ábra szerinti csuklószerkezet 7-7 vonala mentén vett metszet, a 8. ábra a találmány szerinti csuklószerkezet egy további kiviteli alakja két ellentétes irányban működő szalaggal, a 9. ábra a találmány szerinti csuklószerkezet szalagja és csapja közötti súrlódás létrehozásához szükséges feszültség előállítására szolgáló megoldás keresztmetszetben.

Az 1. ábra két elemet, nevezetesen 1 és 3 részt mutat, amelyek két darab és egymással azonos kialakítású találmány szerinti 5 csuklószerkezettel vannak összekapcsolva. A megfelelő csuklós csatlakozás létrehozásához két 5 csuklószerkezet alkalmas, amelyek egyértelműen megakadályozzák az 1 és 3 részek minden olyan irányban történő viszonylagos elforgását, amelynek forgástengelye nem esik egybe a két 5 csuklószerkezet forgástengelyével. Megjegyzendő, hogy egy hagyományos csuklószerkezettel kombinálva egyetlenegy találmány szerinti súrlódó 5 csuklószerkezet is alkalmazható. A 3 részhez csavarokkal vagy szegecsekkel vagy más alkalmas módon van az 5 csuklószerkezet hozzáerősítve, amelynek első és második 11 és 17 csuklótagja van, amelyek csatlakoztatásra alkalmas, lapos kialakításúak. Az 5 csuklószerkezetnek továbbá spirális vagy csavarvonal alakú része vagy 7 szalagja van, amely 9 csap körüli néhány menetet tartalmaz és első vége az első 11 csuklótaghoz kapcsolódik, második, szabad végén bütyök jellegű kiálló 15 végződés van kialakítva. Az első 11 csuklótag és a 7 szalag között 13 rugó helyezkedik el megfeszített állapotban és így a 7 szalagot a 13 rugó a 9 csap körül szorosan feltekercselve, feszített állapotban tartja azáltal, hogy olyan irányú erőt fejt ki a 15 végződésre, amely a 7 szalagot kisebb átmérőre akarja összetekercselni. Az 5 csuklószerkezet másik oldalán a 9 csaphoz csapszeggel, tüskével vagy más alkalmas elemmel második 17 csuklótag van elfordíthatatlanul hozzáerősítve. Az 1 részhez az 5 csuklószerkezet a második 17 csuklótagnál fogva van hozzáerősítve. A 2. ábra az 1. ábra szerinti 5 csuklószerkezet keresztmetszetét mutatja a 2-2 vonal mentén.

Az 5 csuklószerkezet összeállítása során a 9 csapot átvezetjük a 17 csuklótagon és a 7 szalagon, mielőtt még a 13 rugót behelyeznénk. A 9 csapot 19 tüskék rögzítik a 17 csuklótagban és megakadályozzák viszonylagos elmozdulását. Amint az legjobban a 2. ábrán látszik, a 13 rugót meghajlított végei rögzítik, amelyek a 11 csuklótag és a 15 végződés megfelelően kialakított mélyedéseibe illeszkednek.

A szakember számára kézenfekvő megoldást jelent az ábrán hajtűrugóként kialakított 13 rugó másféle, például nyomórugóval való helyettesítése. Egy további egyszerű megoldást jelent a 15 végződés és a 11 csuklótag viszonylagos irányának megváltoztatása, mikor is ugyanezen hatás érhető el egy húzórugó segítségével.

Az 5 csuklószerkezet előnyösen egy műanyag alkatrész, amely előnyösen fröccsönthető üvegszállal erősített alapanyagból. Természetesen egy másik elfogadható változatot jelent az is, ha a 7 szalag és a 11 csuklótag különálló részek (6. ábra), amelyek szereléskor vannak egymáshoz rögzítve. Anyaguk megegyezhet, de különböző is lehet a megkívánt tulajdonságoktól és gyártási módszerektől függően.

Működtetés közben az 5 csuklószerkezetnek a 2. ábrán bemutatott helyzetből a 3. ábrán bemutatott helyzetbe való elforgatásához a teljes súrlódónyomatékot le kell győzni. Ez a forgási irány ellentétes a rugó által kifejtett nyomaték irányával. Ezen irányba

HU 214 566 Β való mozgatás esetében - az 1. ábrát tekintve - a 11 csuklótag olyan irányban távolodva mozdul el, hogy meglazítja a 7 szalag szorítását a 9 csapon, de eközben a 13 rugó fenntartja a nyomást a 15 végződésen. Mivel ekkor 8 nem ébred fékezőnyomaték a 7 szalag és a 8 csap között, ezért csak egy egészen kicsi maradék nyomatékre van szükség az elmozgatáshoz. A valóságban az ehhez szükséges nyomaték megegyezik azzal a nyomatékkai, amelyet a 13 rugó fejt ki a 9 csap tengelyére.

A 13 rugónak az a hatása, hogy a 7 szalagot állandóan rácsavaija a 9 csapra, azt jelenti, hogy a forgásirány megváltoztatása esetében sincs holtjáték vagy ugrás, még mielőtt működésbe lépne a súrlódási nyomaték. Ennélfogva a találmány szerinti 5 csuklószerkezetnek nincs holtjátéka vagy visszarúgása.

Fröccsöntött alkatrészek felhasználásával 1. ábra szerinti 5 csuklószerkezet egyszerű, például a 4. ábra szerinti módon kialakítható akár két 21 és 23 szalaggal is. A két 21 és 23 szalag elrendezhető egyező, de ellentétes irányú csavarvonal mentén is. Akár megegyező, akár ellentétes irányúak, az egyes 21 és 23 szalagok által kifejtett fékezőnyomaték is megegyezhet vagy különböző is lehet a 21, 23 szalagok és az ezeket feszítő 27, 29 rugók egyéb kialakításától függően. A fékezőnyomaték beállítható a fenti egyenletnek megfelelően, mégpedig a 21 és 23 szalagnak a csapon való feltekercselési szögének változtatásával, vagy pedig a 21 és 23 szalag végére gyakorolt nyomaték változtatásával.

A 4. ábra az 1. ábrán bemutatotthoz hasonló 25 csuklószerkezetet mutat, azzal az eltéréssel, hogy első végüknél 26 csuklótagból kiinduló két, ellentétes irányú csavarvonal mentén kialakított 21 és 23 szalagot tartalmaz, amelyek ugyanazon 25 csuklószerkezet fröccsöntött részét képezik. Mindkét 21, 23 szalag szabad (második) végéhez külön-külön 27 és 29 rugók csatlakoznak, amelyek megegyező irányú forgatónyomatékot fejtenek ki a 21 és 23 szalagokra, így azok ugyanazon irányban fejtik ki fékező hatásukat. Az 1. ábrán bemutatott 5 csuklószerkezethez hasonlóan ez a 25 csuklószerkezet is úgy van kialakítva, hogy egyik irányban nagyobb, másik irányban alacsonyabb értékű nyomatékot fejtsen ki.

Az 5. ábra a 4. ábra 5-5 vonala mentén vett metszetet mutatja.

A 6. ábra a 4. ábrához hasonló 31 csuklószerkezetet mutat azzal az eltéréssel, hogy a 31 csuklószerkezetet különálló részek, nevezetesen 33 csuklótag és 35,37 szalagok alkotják. A 35 és 37 szalagok első végén 39 és 41 fülek vannak kiképezve, amelyeknél fogva érintkeznek a 33 csuklótaggal. A 35 és 37 szalagok feszültségének fenntartására 43 és 45 rugók szolgálnak, és - mivel a 35, 37 szalag és a 33 csuklótag nem egyetlen darabból van - a 43 és 45 rugóknak kell nekiszorítania a 39 és 41 füleket a 33 csuklótagnak. Az, hogy a 33 csuklótag és a 35, 37 szalag(ok) egyetlen darabból vagy több alkatrészből összeszerelve van(nak) kiképezve, kizárólag gyártási szempontok alapján célszerű eldönteni. A 31 csuklószerkezet bármely esetben ugyanolyan módon működik. A 6. és 7., valamint a 2. ábrán a 33 és 11 csuklótag az óramutató járásával ellentétes irányában fordul el és növeli a 39 és 41 fülekre gyakorolt nyomatékot, és ezáltal rászorítja a 35 és 37 szalagokat a 47 csapra, és ezáltal növeli a fékezőnyomatékot. Mikor a 33 csuklótag az óramutató járásával egyező irányban fordul el, akkor a 43 és 45 rugók fordítják el a szalagot és érintkezésben tartják egymással a 39, 41 füleket és a 33 csuklótagot. Mivel az érintkezés állandóan fennáll a 39,41 fülek és a 33 csuklótag között, valamint a 35, 37 szalagok és a 47 csap között, ezért lényegében véve nem tapasztalható holtjáték.

A 8. ábra a 4. ábrán bemutatotthoz hasonló 49 csuklószerkezetet mutat, azzal az eltéréssel, hogy a 8. ábra szerinti 49 csuklószerkezet mindkét forgásirányban nagyobb értékű fékezőnyomatékot fejt ki. A találmány szerinti 49 csuklószerkezet ezen kiviteli alakjának két darab 51 és 53 szalagja van. Ellentétben a 4. ábrával, ahol mindkét 35, 37 szalag ugyanazon irányban hoz létre nyomatékot, a 8. ábra esetében az 51, 53 szalagok úgy vannak elrendezve, hogy ellentétes irányban hozzanak létre fékezőnyomatékot. Mivel az 55 csuklótag az egyik 51 szalag felső végéhez és a másik 53 szalag alsó végéhez kapcsolódik, ezért az 51, 53 szalagok csavarvonalainak azonos irányúnak kell lennie. Hasonlóan a korábban tárgyalt kiviteli alakokhoz, két 57, 59 rugó külön-külön választható meg annak érdekében, hogy egyező vagy különböző értékű nyomatékot állítson elő az egyes forgatási irányokban.

A 9. ábra egy másik megoldást mutat be, amellyel létrehozható a kívánt feszítés a 63 szalagban. Ebben az esetben a 65 csuklótagban elrendezett nyomószerkezet állítja elő a súrlódást okozó nyomóerőt a 61 csap és a 63 szalag között. Ezen kiviteli alak esetében a nyomószerkezet egy egyszerű 67 rugó, amely a 63 szalag középvonalához képest sugárirányban befelé nyomóerőt kifejtve 69 golyót nyom neki a 63 szalag végének. Amikor a 65 csuklótagot elforgatjuk a 61 csap körül és mozgatjuk ezzel a 63 szalag másik végét, akkor a 63 szalagnak nyomódó 69 golyó által létrehozott súrlódás tartja vissza a 63 szalag hátúlsó végét és ezáltal rászorítja a 61 csapra. Ezen megoldás a korábbi kiviteli alakok rugójával azonos hatást mutat. Ezen kiviteli alak hiányosságát jelenti az a körülmény, hogy bármely forgásirány-változtatás esetében holtjáték jelentkezik, mivel a súrlódás visszatartja a szalag végének mozgását, és ezáltal egy bizonyos mértékben meglazítja vagy megszorítja a 63 szalagot a 61 csapon, míg a többi kiviteli alak esetében a rugó állandóan feszesen tartja a szalagot a csapon és ezáltal mindenféle holtjátékot kiküszöböl.

Jelen leírásból nyilvánvaló tehát, hogy a korábban kitűzött célok hatékonyan elérhetők, továbbá a találmány szerinti csuklószerkezet számos részlete megváltoztatható anélkül, hogy a találmány lényegét ez érintené. így tehát a leírás és a mellékelt rajz csupán olyan példának tekintendő, amely a találmány lényegét szemlélteti, illetve magyarázza, de terjedelmét nem korlátozza.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Súrlódó csuklószerkezet, amely csapot, a csap középvonala körül egymáshoz képest első és második irányban elfordítható első és második csuklótagot, továbbá az első és második csuklótag egymáshoz képesti elforgatását fékező súrlódó elemet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a csap (9, 47, 61) a második csuklótaghoz (17) elfordíthatatlanul kapcsolódik, és a súrlódó elemet a csapnak (9,47, 61) legalább egy részére csavarvonal alakban lazán feltekert és első végénél az első csuklótaghoz (11, 26, 33, 55, 65) kapcsolódó szalag (7, 21, 23, 35, 37, 51, 53, 63) képezi, továbbá a szalag (7, 21, 23, 35, 37, 51, 53, 63) második végéhez a szalagot (7, 21, 23, 35, 37, 51, 53, 63) a csapra (9, 47, 61) rászorító rugó (13, 27, 29,43,45, 57, 59, 67) kapcsolódik.
2. Az 1. igénypont szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy a második csuklótagot (17) és a csapot (9,47, 61) legalább egy tüske (19) kapcsolja össze egymással.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (21, 35, 51) a csap (9, 47) egyik szakaszára van csavarvonal alakban feltekercselve, másik szakaszára csavarvonal alakban második szalag (23, 37, 53) van feltekercselve, amelynek első vége az első csuklótaghoz (26, 33, 55) kapcsolódik, a második szalag (23, 37, 53) második végéhez a szalagot (23, 37, 53) a csapra (47) rászorító rugó (13, 27, 29,43, 45, 57, 59, 67) kapcsolódik.
4. A 3. igénypont szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első és második szalag (21, 23,35,37, 51, 53) tekercselési iránya egymással ellentétes.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csuklószerkezet, azzaljellemezve, hogy a szalag (7,21,23, 35, 37, 51, 53, 63) első vége az első csuklótaghoz (11, 26, 33, 55, 65) közvetlenül van hozzáerősítve.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első csuklótag (11, 26, 33, 55, 65) és a csavarvonal alakban feltekercselt szalag (7, 21, 23, 35, 37, 51, 53, 63) egyetlen darabból van kiképezve.
7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy az első csuklótag (26, 33, 55) mind az első csavarvonal alakban feltekercselt szalaggal (21, 35, 51), mind a második csavarvonal alakban feltekercselt szalaggal (23, 37, 53) egyetlen darabból van kiképezve.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csuklószeikezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (7,21,23,35, 37, 51, 53) második végén kiálló végződés (15) van, amelyre a szalagot (7, 21, 23, 35, 37, 51, 53) a csapra (9,47,61) rászorító sugárirányú nyomóerőt kifejtő rugó (13,27, 29,43,45, 57, 59) támaszkodik.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (35, 37) első vége az első csuklótaggal (33) fül (39, 41) közvetítésével lényegében folyamatosan érintkezik.
10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti csuklószerkezet, azzal jellemezve, hogy a szalag (63) második végéhez arra a csap (61) középvonalához képest sugárirányú nyomóerőt kifejtő rugó (67) van társítva.