HU214425B - Készülék a kéz működésének serkentésére, aktiválására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya készülék kéz működésének serkentésére,aktiválására, amelynek a stiműlálandó bőrfelületen elhelyezett,mandzsettaszerűen kialakítőtt elektródőkkal ellátőtt rögzítőszerkezee, az elektródőkhőz csatlakőzó a készüléket aktiváló és vezérlővezérlőszerkezete van. A találmány szerint készülék jellemzője, hőgyrögzítőszerkezete egy S­típűsú sín (2), amelynek egy, az alkarpalmáris – tenyér felőli – őldalán végighúzódó alkari része (4), egy,a kéztőcsőntők dőrzá is – kézhátőldalőn lévő – részén (8) áthaladó ésa dőrzális – kézhátőldalőn lévő – részhez (8) vezető palmő-dőrzálisátvezető része (6), tővábbá egy, legalább az egyik végével indirektmódőn a haszná ó személy kezének tenyéri részével érintkező palmáris –tenyér felőli – része (10) van, az elektródjai (I–V) a stiműlálandóizmők feletti bőrfelülettel érintkezően, a sínhez (2) kapcsőlódóanvannak e rendezve és egy, aktiváláskőr a stiműláló áramőt azelektródőkőn (I–V) keresztül – a mőzgatási fűnkció szerint ingerelnikívánt izmőkhőz, meghatárőzőtt időrendiséggel – tővábbító elektrőmősáramköre, valamint az előre meghatárőzőtt időbeli sőrrendben végzettingerlési fázisőkat beindító, a kezelő személy által működtetettkapcsőló eszközei – kapcsőlója (16) és nyőmógőmbja (18) – vannak. Atalálmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakjának jellemzője,hőgy rögzítőszerkezete – mandzsettája – egy félmerev anyagú ésrűgalmas erő hatására a készüléket használó személy alkarjára vanrögzítve, a mandzsettáhőz indirekt módőn csatlakőzó elektródők (I–V)egy őlyan elektrőmős áramkörrel állnak összeköttetésben, amelyenaktiváláskőr áthaladó stiműláló hatású áram az elektródők (I–V) kmbinációinak közvetítésével előre meghatárőzőtt időbeli sőrrendben akívánt mőzgás létrehőzására meghatárőzőtt izmőkat ingerel és tővábbáegy, a kezelő által működtetett kapcsőlószerkezettel előnyösennyőmógőmbőkkal (24, 26) van ellátva. A találmány szerinti készülék egytővábbi kiviteli alakját az jellemzi, hőgy rögzítőszerkezete félmerevanyagú mandzsetta,amely rűgalmas erőhatással legalább részbenkörülölelő módőn a felkarőn, k zvetlenül a stiműlálandó izmők felettibőrfelületen van elhelyezve, az elektródjai egy aktiváláskőr stiműlálóhatású, az izmőkat ingerlő áramőt – az elektródők kőmbinációinakközvetítésével előre meg atárőzőtt időbeli sőrrendben – kibőcsátóáramfőrráshőz vannak csatlakőztatva, tővábbá a stiműláló áramintenzitását a használó személy által szabályőzó szabályőzóeszközei,előnyösen kapcsőlója és nyő ógőmbjai vannak. A találmány szerintikészüléket az jellemzi tővábbá, hőgy rögzítőszerkezete két csűklóvalösszekötött részből álló, az alkarőn felfekvő és azt lényegébenkörülölelő mandzsetta, amelynek az elektró jai (I–IV) a mandzsettáravannak felszerelve,közvetlen kapcsőlatban vannak a stiműlálandó izmőkfeletti bőrfelületekkel és őlyan elektrőmős áramkör

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 214 425 Β elektródokon (I-V) keresztül - a mozgatási funkció szerint ingerelni kívánt izmokhoz, meghatározott időrendiséggel - továbbító elektromos áramköre, valamint az előre meghatározott időbeli sorrendben végzett ingerlést fázisokat beindító, a kezelő személy által működtetett kapcsoló eszközei - kapcsolója (16) és nyomógombja (18) - vannak.

A találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakjának jellemzője, hogy rögzítőszerkezete - mandzsettája - egy félmerev anyagú és rugalmas erő hatására a készüléket használó személy alkarjára van rögzítve, a mandzsettához indirekt módon csatlakozó elektródok (I-V) egy olyan elektromos áramkörrel állnak összeköttetésben, amelyen aktiváláskor áthaladó stimuláló hatású áram az elektródok (I-V) kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben a kívánt mozgás létrehozására meghatározott izmokat ingerel és továbbá egy, a kezelő által működtetett kapcsolószerkezettel - előnyösen nyomógombokkal (24,26) van ellátva.

A találmány szerinti készülék egy további kiviteli alakját az jellemzi, hogy rögzítőszerkezete félmerev anyagú mandzsetta, amely rugalmas erőhatással legalább részben körülölelő módon a felkaron, közvetlenül

A találmány tárgya készülék kéz működésének serkentésére, aktiválására, amelynek a stimulálandó bőrfelületen elhelyezett elektródokkal ellátott rögzítőszerkezete, az elektródákhoz csatlakozó, a készüléket aktiváló és vezérlő vezérlőszerkezete van.

A kéz izmainak bénulása a központi idegrendszer és az izmok közötti összeköttetések valamely szinten történő megszakadása következtében jöhet létre. Okozhatja például a C7-es szint (a VII. nyakcsigolya szintje) feletti gerincsérülés, illetve a központi idegrendszer valami- 35 lyen egyéb megbetegedése vagy sérülése. Mivel az izmok elektromos ingerlés hatására összehúzódnak, az elektromos ingerlésen alapuló rendszerek felhasználhatók az emberi test különböző részei funkcionális mozgásainak helyreállítására.

A kéz működésének helyreállítására létrehozott, sajátos rendszerek lehetnek külső elhelyezkedésűek vagy beültetettek, implantáltak. A külső elhelyezkedésű rendszerek számos olyan problémát vetnek fel, melyek meggátolják, hogy speciális klinikákon kívül is széles körben 45 alkalmazhatóakká válhassanak. A kéz működését szabályozó izmok kicsik, és egyenként nem aktiválhatok standard serkentő elektródok segítségével, az ingerlési, serkentési mező alacsony felbontóképessége következtében. Amikor az alsókart standard elektród segítségével 50 stimuláljuk, egy teljes izomcsoport aktiválása jön létre.

A külső stimulációs rendszerek, különösen a felső végtagra helyezhetők, alkalmazása azt a további problémát veti fel, hogy a beteg, illetve gondozója számára nehézséget okozhat a rendszer karra helyezése, azaz 55 „feltevése”. Ehhez a gondozó részéről jelentős időráfordításra és gyakorlatra van szükség, mivel eddig még nem sikerült előállítani olyan rendszert, melynek felhelyezését maga a beteg is el tudná végezni. A betegnek a gondozó türelmétől és gyakorlottságától való függősége 60 a stimulálandó izmok feletti bőrfelületen van elhelyezve, az elektródjai egy aktiváláskor stimuláló hatású, az izmokat ingerlő áramot - az elektródok kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben 5 kibocsátó áramforráshoz vannak csatlakoztatva, továbbá a stimuláló áram intenzitását a használó személy által szabályozó szabályozóeszközei, előnyösen kapcsolója és nyomógombjai vannak.

A találmány szerinti készüléket az jellemzi továbbá, hogy rögzítőszerkezete két csuklóval összekötött részből álló, az alkaron felfekvő és azt lényegében körülölelő mandzsetta, amelynek az elektródjai (I—IV) a mandzsettára vannak felszerelve, közvetlen kapcsolatban vannak a stimulálandó izmok feletti bőrfelületekkel és olyan elektromos áramkörrel vannak összekötve, amelyen aktiváláskor stimuláló hatású áram halad - az elektródok kombinációinak közvetítésével és előre meghatározott időbeli sorrendben - az izmok ingerelni kívánt, kiválasztott csoportjaihoz, továbbá egy, a használó személy által működtetett, az előre meghatározott sorrendben végzett ingerlési fázisokat beindító kapcsolóeszközei - előnyösen kapcsolója (16), és nyomógombja (18) vannak.

további olyan tényezőnek tekinthető, mely korlátozza a kéz működését serkentő rendszer otthoni használatát. A rendszer felhelyezéséhez szükséges idő és gyakorlat, valamint a standard elektródok által kiváltott, természet30 ellenes kéztartás következtében csak alig vagy egyáltalán nem lehetséges a kézfunkciót serkentő, a felső végtag külső ingerlését végző rendszer hosszan tartó, otthoni használata.

Az US-PS 4 580 569 sz. szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, ahol az alkar mélyen fekvő izmainak aktiválásával kapcsolatos problémát az interferenciás stimuláló áram alkalmazásával oldják meg. A rendszer felhelyezését és levételét a beteget gondozó személynek kell elvégeznie, maga a kvadriplégiás, azaz négy végtag40 jára bénult egyén ezt nem képes megtenni. Az említett szabadalom szerinti rendszer egy sajátos, a vállon elhelyezett szenzort tartalmaz a bemeneti parancsok érzékelésére. Ezt a szerkezetet a kvadriplégiás egyének nem képesek magukra felhelyezni. Az elektródok egy olyan mandzsettában vannak, mely villámzárral rögzíthető. A négy végtagjára bénult személy ezt a mandzsettát sem tudja egyedül feltenni. Továbbá nincs megadva pontosan, hová rögzítendő, illetve helyezendő el avezérlő/szabályozó szerkezet. Ennek abban az esetben van nagy jelentősége, ha a kvadriplégiás egyén segítség nélkül helyezi fel a rendszert. A szerkezet tehát - a fentiek értelmében - oly módon van kialakítva, hogy a kvadriplégiás személy nem képes azt gyorsan és segítség nélkül felhelyezni, levenni, hanem a gondozónak kell feltennie a beteg testére a több elemből, modulból álló szerkezetet.

Az említett szabadalmi leírás továbbá egy eljárást is ismertet az elektródoknak az izmok fölött történő elhelyezésével kapcsolatban. Magát a mandzsettát ebben az esetben a bőrfelületre rajzolt jelek segítségével helyezik

HU 214 425 Β el. A bőr általában az alatta lévő izomzattal együtt mozdul el, különösen abban az esetben, ha az izmok bizonyos mértékben sorvadtak, atrófiásak, valamint akkor, ha az alkar elfordul a vállizületben, például az alkar pronációja, illetve szupinációja (be- és lefelé, illetve kifelé fordítása) esetén.

Az US-PS 4 580 569 sz. szabadalmi leírás olyan standard elektródok (Medtronic Model 3795) alkalmazását javasolja, melyek viszonylag nagyok és kis felbontóképességűek, ezért a kéz, illetve az alkar izomzatára történő ráhelyezésük esetén gyakran olyan, nem kívánt jelenség jöhet létre, hogy az ingerelni szándékozott izmokon kívül nem kívánt módon egyéb izmokra is kifejti a stimuláló hatást.

Jelen találmány célkitűzése olyan készülék kialakítása, amely kiküszöböli a korábbi hasonló eszközök hátrányait, illetve előnytelen tulajdonságait és olyan szerkezet létrehozása, amely serkenti a kéz működését és melynek segítségével a beteg - akinek keze és csuklója bénult nemcsak arra válik képessé, hogy túlzott megerőltetés nélkül, önállóan felhelyezze, illetve levegye a találmány szerinti készüléket, hanem arra is, hogy segítség nélkül beállítsa és működtesse azt, továbbá amely szerkezet olyan, szabályozott mértani kialakítású elektródokat tartalmaz, melyek segítségével döntő mértékben megakadályozható a serkentő impulzusok átterjedése a szomszédos, ingerelni nem kívánt izmokra, melyek stimulálása természetellenes kéztartás kialakulásához vezet. Az alkar és a kéz egyes szegmentumainak megfelelően elhelyezett elektródok hatékonyan segítik az alkar és a kéz alattuk fekvő csontszerkezeteinek megfelelő elhelyezkedését.

A találmány szerinti célkitűzést olyan készülékkel valósítjuk meg, amelynek jellemzője, hogy rögzítőszerkezete egy S-típusú sín, amelynek egy, az alkar palmáris

- tenyér felőli - oldalán végighúzódó alkari része, egy, a kéztőcsontok dorzális - kézhátoldalon lévő - részén áthaladó és a dorzális - kézhátoldalon lévő - részhez vezető palmo-dorzális átvezető része, továbbá egy, legalább az egyik végével indirekt módon a használó személy kezének tényén részével érintkező palmáris - tenyér felőli része van, az elektródjai a stimulálandó izmok feletti bőrfelülettel érintkezőén, a sínhez kapcsolódóan vannak elrendezve és egy, aktiváláskor a stimuláló áramot az elektródokon keresztül - a mozgatási funkció szerint ingerelni kívánt izmokhoz, meghatározott időrendiséggel

- továbbító elektromos áramköre, valamint az előre meghatározott időbeli sorrendben végzett ingerlési fázisokat beindító, a kezelő személy által működtetett kapcsoló eszközei - kapcsolója és nyomógombja - van.

A találmány szerinti készülék egy előnyös kiviteli alakjának az elektródjai szelektív ingerlési áramátvitelre alkalmas - a stimulálni nem kívánt izmokat, illetve mozgató (efferens) és érző (afferens) idegeket elkerülő

- mértani felületnagysággal, kontúrral és felületi görbülettel vannak kialakítva.

A találmány szerinti készülék egy másik előnyös kiviteli alakjának a kapcsolója és a nyomógombja különböző fogási módok beállítására alkalmas módon vannak kialakítva.

A találmány szerinti készülék egy további előnyös kiviteli alakjánál a sin palmo-dorzális átvezető része a stimulációs áram intenzitását szabályozó eszközzel nyomógombokkal - van ellátva, míg egy másik lehetséges megoldás esetén a sín alkari részére csuklósán felszerelt, rugóhatás alatt álló, a készülék felszerelt állapotában az alkari részt annak palmáris - tenyér felőli részéhez szorító dorzális csappantyúja van, amely csappantyú legalább egy elektróddal, valamint legalább egy további szerkezettel, kapcsolószerkezettel vagy elektromos áramforrással van ellátva.

A találmány szerinti készülék egy célszerű kiviteli alakjának egy, a sín alkari részéhez szilárdan rögzített, legalább egy elektródot hordozó és a készülék felszerelt állapotában az elektródot az alkar palmáris - tenyér felőli - részéhez nyomó palmáris csappantyúja van, ahol az elektródok legalább egyike a sín palmáris - tenyér felőli-részének végére van felszerelve.

A találmány szerinti készülék egy másik célszerű kiviteli alakjának a sín alkari része és a dorzális - kéz hátoldalon lévő - része között csuklós összeköttetés van, miáltal a dorzális - kéz hátoldalon lévő - és a palmáris

- tenyér felőli - rész forgatható módon van az alkari részhez csatlakoztatva, és a csuklópánt forgástengelye lényegében egybeesik a készüléket használó személy csuklójának hajlítási - flexiós-tengelyével és a csuklópántja egy dorzális - kézhátoldalon lévő - és a palmáris

- tenyér felőli - részt nyugalmi helyzetben, kb. 15°-os csuklófeszítési - extenziós helyzetben tartó ütközőszerkezettel van ellátva.

A találmány célkitűzését egy olyan készülékkel is megvalósíthatjuk, amelynek rögzítőszerkezete - egy mandzsetta -, amely félmerev anyagú és rugalmas erő hatására van a készüléket használó személy alkarjára rögzítve, és a mandzsettához indirekt módon csatlakozó elektródok olyan elektromos áramkörrel állnak összeköttetésben, amelyen az aktiváláskor áthaladó stimuláló hatású áram az elektródok kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben a kívánt mozgás létrehozására meghatározott izmokat ingerel, és továbbá egy, a kezelő által működtetett kapcsolószerkezettel - előnyösen nyomógombokkal - van ellátva.

A találmány szerinti célkitűzést továbbá egy olyan készülékkel is megvalósíthatjuk, amelynek rögzítőszerkezete félmerev anyagú mandzsetta, amely rugalmas erőhatással legalább részben körülölelő módon a felkaron közvetlenül a stimulálandó izmok feletti bőrfelületen van elhelyezve, az elektródjai egy, aktiváláskor stimuláló hatású, az izmokat ingerlő áramot - az áramot az elektródák kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben - kibocsátó áramforráshoz vannak csatlakoztatva, továbbá a stimuláló áram intenzitását a használó személy által szabályozó szabályozóeszközei - kapcsolója és nyomógombjai vannak.

A találmány szerinti célkitűzés megvalósítására alkalmas továbbá egy olyan készülék is, amelynek jellemzője, hogy rögzítőszerkezete két csuklóval összekötött részből álló, az alkaron felfekvő és azt lényegében körülölelő mandzsetta, amelynek az elektródjai a mandzsettára vannak felszerelve és közvetlen kapcsolatban

HU 214 425 Β vannak a stimulálandó izmok feletti bórfelületekkel és olyan elektromos áramkörrel vannak összekötve, amelyen aktiváláskor stimuláló hatású áram halad az elektródok kombinációinak közvetítésével és előre meghatározott időbeli sorrendben az izmok ingerelni kívánt, kiválasztott csoportjaihoz, továbbá a használó által működtetett, az előre meghatározott időbeli sorrendben végzett ingerlési fázisokat beindító kapcsolóeszközei kapcsolója és nyomógombja - van.

A találmány szerinti készüléket a továbbiakban a még teljesebb megértés érdekében, annak előnyös kiviteli alakjai kapcsán a csatolt ábrák alapján részleteiben ismertetjük.

Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy az ábrák segítségével részletesen bemutatott kiviteli alakok csupán csak példaként, illetve arra szolgálnak, hogy szemléltessék a találmány szerinti készülék előnyös kiviteli alakjainak jellegzetességeit és azzal a céllal kerülnek bemutatásra, hogy hasznos és könnyen érthető leírást adjanak a találmány alapelveivel és koncepciójával kapcsolatosan. E tekintetben meg kívánjuk jegyezni, hogy nem törekedtünk arra, hogy részletesebben ismertessük a találmány szerinti készülék szerkezeti sajátosságait, mivel azt a találmány alapvető megértése szempontjából szükségtelennek tartjuk. A találmányi leírás és a hozzá tartozó rajzok a szakterületen jártas egyének számára nyilvánvaló módon mutatják be, hogyan alkalmazhatók a gyakorlatban a találmány különböző kiviteli alakjai.

így az

1. ábra a találmány szerinti készülék egy első kiviteli alakjának sematikus, távlati képe, a

2. ábra a találmány szerinti készülék egy második kiviteli alakjának sematikus távlati képe, amely elősegíti az akaratlagos, illetve ingerléssel kiváltott csuklóhaj lítást, a

3. ábra a találmány szerinti készülék esetén alkalmazott serkentő áramimpulzusok egy első típusát szemlélteti, amelyek 18 Hz frekvenciájú impulzusok, a

4. ábra a 3. ábra szerinti serkentő áramimpulzusoktól 18 Hz frekvenciájú impulzusoktól - eltérő típusú impulzusokat szemlélteti, az

5. ábra a találmány szerinti készülék alkarra helyezhető mandzsettaként kialakított változata, amely nem terjed egészen a kézig és amely olyan betegek esetén alkalmazható, akik megfelelő mértékű akaratlagos csuklófeszítésre (extenzióra, nyújtásra) képesek, a

6. ábra a kulcsoló típusú fogásmód műveleti lépéseinek sorrendjét mutatja be,

7. ábra a markoló típusú fogásmód egyes műveleti lépéseinek sorrendjét szemlélteti, a

8. ábra a fizikoterápiás működésmód lépéseinek műveletsorozatát ismerteti, végül a

9. ábra egy, a találmány szerinti készüléknek a felső karra helyezhető mandzsettaszerűen kiképzett kiviteli alakja.

Az 1. ábrán egy S-típusú 2 sín - rögzítő szerkezet látható, melynek anyaga könnyű, de merev - például alumínium cső - és egy, az alkar palmáris - tenyér felőli oldala mentén haladó 4 alkari részből, egy 8 dorzális kézhátoldalon lévő - részhez vezető és a kéztőcsontok dorzális oldalán keresztül haladó 6 palmo-dorzális átvezető részből, amely a tenyeret a kéz hátoldalával köti össze, valamint a 10 palmáris - tenyér felőli - részből van kialakítva. Az ilyen típusú 2 sín - rögzítő szerkezet

- a kezet olyan helyzetben tartja, mely körülbelül 15°-os szögben történő csuklófeszítésnek (extenziónak) felel meg.

A 2 sín rögzítő szerkezet - bevonható valamilyen lágy, ellenálló, tetszetős anyaggal, például nagy fajsúlyú szivaccsal.

Annak érdekében, hogy tehermentesítsük a 2 sín rögzítő szerkezet - és a kéz között elhelyezkedő, nagy helyi nyomásnak kitett területeket, félmerev, kipámázott lemezeket illeszthetünk be a 2 sín és a bőr közé. Ezek alkalmazása különösen a kéz 8 dorzális - kézhátoldalon lévő - részének felszínén ajánlott, mivel itt igen nagy lehet a 2 sín és a bőr érintkezési területén a nyomás a kéz fogási helyzetében.

A 2 sínhez a 8 dorzális - kézhátoldalon lévő - részen egy 12 dorzális csappantyú kapcsolódik egy rugóhatás alatt álló 14 csuklópánt közvetítésével. A 12 dorzális csappantyú két szélső helyzetet foglalhat el, az egyik az

1. ábrán látható aktív helyzet, melyben szorítókapocsként működik és a 2 sín 4 alkari részét az alkar palmáris

- tenyér felőli - oldalához nyomja (és ugyanakkor ennek következtében - saját magát pedig az alkar 8 dorzális -kézhátoldalon lévő - részének oldalához szorítja), a másik pedig a nyitott helyzet, melyet egy (az 1. ábrán nem látható), a 14 csuklópánt részét alkotó kényszerütköző biztosít, melyhez képest körülbelül 180°-kal elfordulhat és amelyben megfelelő fogantyúként szolgál a találmány szerinti készülék felhelyezésekor és levételekor.

A 12 dorzális csappantyú egy, a 2 sín legvégéhez kapcsolódó kapocsszerkezet segítségével szilárdan zárva helyezhető fel az alkarra.

A 12 dorzális csappantyú további feladata:

- a készülék részét képező öt db aktív I-V elektród közül a IV és V elektród, valamint egy 20 állapotjelző hordozása, melyek kialakítását a későbbiekben részletesen ismertetjük,

- üreges belsej ében kerülnek elhelyezésre a készüléket működtető elektromos áramkör bizonyos komponensei, valamint a működtető nyomógombok, illetve kapcsolók.

Az 1. ábrán látható továbbá két, 22 és 22a palmáris tenyér felőli csappantyú is, amelyek a 2 sín 4 alkari részéhez és a 6 palmo-dorzális átvezető részhez vannak szorosan rögzítve, a II, illetve III elektródokat hordozzák és az alkar tenyéri felszínéhez nyomják hozzá. Az I elektród a 2 sín 10 palmáris - tenyér felőli - részének végére van felszerelve.

A 2 sín 6 palmo-dorzális átvezető részén az ingerlés intenzitásának szabályozására szabályozóeszközök 24 és 26 nyomógombok - vannak elhelyezve.

Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén az I elektród aktiválja a hüvelykpáma - thenar - izomcsoportját, hajlítást - flexiót - idézve elő a 28 kéztő - kézközép ujjízületekben - a carpometacarpalis és metacarpophalangealis ízületekben valamint a 30 kézközép-hü4

HU 214 425 Β velykujj-ízületben. AII elektród a hosszú hüvelykhajlító izmot (musculus flexor pollicis longust) aktiválja, hajlítást váltva ki a 30 kézközép-hüvelykujj-ízületben, valamint a 32 hüvelykujj-ízületekben (interphalangealis ízületekben). A III elektród a felületes ujjhajlító izmot (musculus flexor digitorum superficialist) aktiválja, hajlítást váltva ki a 34 kézközép-ujjízületekben, valamint 36 proximalis - a törzshöz közelebb eső - ujjízületekben. A IV és V elektródok az ujjak (beleértve a hüvelykujj) kinyitását váltják ki. A IV elektród az ujjfeszítő izmot (musculus extensor digitorumot) aktiválja, feszítést nyújtást - váltva ki a 34 kézközép-ujj ízületekben, valamint a 36 proximális és 38 - disztális-törzstől távolabb eső - ujjízületekben. A IV elektród elsődlegesen a hüvelykujj rövid feszítőizmát (musculus extensor poillícis brevist) aktiválja. Ennek hatására a 28 kéztő-kézközépujjízület és a 30 kézközép-hüvelykujj-ízület nyújtott helyzetbe kerül. AIV elektród az ingerlés adott területen túl történő terjedése következtében a hüvelykujj hosszú távolító izmát (musculus abductor pollicis longust) is aktiválhatja, feszítést idézve elő a 28 kéztő-kézközépujjízületben, a 30 kézközép-hüvelykujj-ízületben és a 32 hüvelykujj-ízületben, valamint akvitálja a hüvelykujj hosszú feszítő izmát (musculus extensor pollicis longust) is, aminek következében nyújtott helyzetbe kerül a 30 kézközép-hüvelykujj-ízület és a 32 hüvelykujjízület.

Egyéb izmok is aktiválhatok, például az első csontközti izmok (musculi interossei), miáltal lehetővé válik a csípőjeliegű fogás - csípőjellegű fogás alatt értjük, amikor valamely tárgyat a hüvelykujj és a mutatóujj disztális - törzstől távolabb eső - ujjperecé között tartunk - továbbá ingerelhető még a mély ujjhajlító izom (musculus flexor digitorum profúndus) és a mutatóujj feszítőizma (musculus extensor indicis) is, fokozva az ujjak hajlítását, illetve nyújtását. A kéz működésének alapját azonban az I-V elektródok által aktivált izmok képezik.

Az I-V elektródok oly módon vannak kialakítva, hogy a kar mozgatásakor és különösképpen az alkar pronációs/szupinációs mozgása (befelé, illetve kifelé forgatása) esetén elcsúszhatnak a bőr felszíne mentén. Készülhetnek bármilyen megfelelő, az elektromos áramot vezető anyagból, például vezetőképes szilikongumiból. Az I-V elektródok mértani kialakítása alakjuk és méretük megállapítása - oly módon történt, hogy alkalmazkodjanak a bőrfelület görbületeihez, befedjék az ingerelni kívánt izom feletti ingerfelfogó területet, kiegyensúlyozott elektromos áramlást biztosítsanak minden egyes, ingerelni kívánt izom irányába - ez az elektród érintkezési felületének függvénye -, végül oly módon, hogy elkerüljük a magas szenzoros érzékenységű területek kialakulását, illetve az efferens és afferens idegek befolyásolását. Az egyes elektródok jellegzetes mértani tulajdonságai az alattuk fekvő, ingerelni kívánt terület neuroanatómiai sajátosságait tükrözik. Az 1. ábra az I-V elektródok mértani jellegzetességeit szemlélteti. Az I elektród alakja például olyan, hogy lényegében befedje a hüvelykpáma (thenar) izomcsoportjában található rövid hüvelykhajlító izom (musculus flexor pollics brevis) rostjait. Görbülete megfelel a hüvelykujj alap konvex alakjának, proximális - törzshöz közelebb eső - alsó végén lévő részét azonban eltávolítjuk annak érdekében, hogy elkerüljük a kéz központi palmáris - tenyér felőli - területén végighaladó afferens érzőidegszálak (afferens szenzoros idegrostok) ingerlését. A stimulálás markoló jellegű fogástípus esetén az elektromos áram az I és II elektródokhoz jut, és körülbelül olyan arányban oszlik meg közöttük, mint amilyen a két elektród egymáshoz viszonyított felületnagysága. Ez a területi arány az ingerelni kívánt két izom viszonylagos stimulációs áramszükségletét is tükrözi. Minden egyes, egyéb ingerlési területeken alkalmazott elektródra is jellemzőek bizonyos kritériumok, melyek meghatározó szerepet játszanak a szabályozott mértani jellegzetességek kialakításához.

Az elektród és a bőrfelület közötti elektromos összeköttetés biztosítása érdekében valamilyen vezetőképes folyadék, például víz vagy vezetőképes gél alkalmazá20 sára is sor kerülhet. Az elektródok bevonhatók valamilyen, a vizet elnyelő (abszorbeáló) réteggel is. A fentiek helyett azonban az is lehetséges, hogy géllel töltött tasakokat használunk erre a célra. A vezetőképes gél a rendszer felhelyezése előtt rá is permetezhető az elektród felületére, vagy pedig az is lehetséges, hogy a mögötte található tartályból kerül az elektródba.

Minden egyes elektródot először ideiglenesen, majd pedig tartósan rögzítünk a 2 sínhez, az alkalmazási területnek megfelelően. A szerkezetnek a használóra történő felhelyezésekor optimális esetben minden egyes elektród a végtagra kerül, majd ideiglenesen rögzítjük őket a 2 sínhez oly módon, hogy az elektródokat tapadó bevonattal vagy „Velcro” segítségével tesszük fel egy bizonyos időre, amíg a klinikus eldönti, elégedett-e azok helyzetével, majd ezt követően végezzük el a tartós felerősítést, amelyet cementtel vagy egyéb hasonló rögzítési eljárás segítségével valósítunk meg.

Az egyes elektródok elvezetései egy 46 kábelben egyesülnek, keresztül haladnak a 2 sín csövén, eljutnak egy mikroprocesszorhoz és ahhoz az ingerlést végző áramkörhöz, melyet az alábbiak szerint helyezhetünk el:

— a 12 dorzális csappantyú belsejében, — magában a 2 sín csövében vagy pedig — egy különálló 47 burkolatban, melyet például a toló45 kocsira vagy a beteg felkarjára erősíthetünk.

A mikroprocesszor lehetővé teszi olyan kombinációk alkalmazását, melyek két vagy több elektród egyidejű aktivitását eredményezik. Az ábrán bemutatott konfiguráció kétféle fogási módra, valamint a fizikoterápiás működésmódra alkalmas és a mikroprocesszor segítségével biztosíthatóak a használó szükségleteinek megfelelően programozott elektródkombinációk, ingerlési erősség (kisülés-szélesség, intenzitás), fázisidőzítés és kisülési gyakoriság.

a) Kulcsoló típusú fogás

1) Kéznyitás

2) Fogás

3) Elengedés

b) Markoló típusú fogás

1) Kéznyitás

III és IV elektródok I, II és III elektródok III és IV elektródok

I, IV és V elektródok

HU 214 425 Β

I, II és III elektródok I, IV és V elektródok

IV és V elektródok I, II és III elektródok IV és V elektródok

2) Fogás

3) Elengedés

c) Fizikoterápiás működésmód

1) Kézfeszítés (extenzió)

2) Kézhajlítás (flexió)

3) Kézfeszítés (extenzió)

Minden egyes fogási sorozat három fázisból áll. Az első fázis - például a kéz kinyitása - jellemző a fogás típusára.

A markoló típusú fogás esetén az ujjak nyújtott állapotba kerülnek a kéznyitási fázisban, a hüvelykujj pedig a többi ujjtól távolodik (addukció), majd ezt követően szembe helyezkedik az ujjakkal (oppozíció). Ezen fogási típus esetén a megfogott tárgy oly módon helyezkedik el a kézben, hogy a nyitott ujjak és a hüvelykujj közé kerül. A kulcsoló típusú fogás esetén azonban a zárt állapotban lévő ujjak behajlítása történik (flexió), a hüvelykujj pedig kinyúlik (extenzió). Ebben az esetben a tárgyat oly módon fogja meg az egyén, hogy az a hüvelykujj és a mutatóujj oldalsó (laterális) éle közötti térbe kerül.

Maga a fogási/szorítási - második - fázis mind a markoló, mind pedig a kulcsoló típusú fogás/szorítás esetében létrejön, a hajlító (flexor) izmokat aktiváló I, II és III elektródok segítségével. A markoló, illetve kulcsoló típusú fogás esetén teljesen különböző a kéztartás és ennek következtében az egyén a fenti két esetben eltérő módon fogja meg a tárgyat. A fogás során felvett kéztartást befolyásolja továbbá a megragadott tárgy alakja is, valamint az is, hogy a kéz mely részén tartja azt.

A fentieken kívül a kézbe fogott tárgyak alakja oly módon változtatható meg, hogy ez elősegítse megragadásukat: például, a tollat egy hüvelybe helyezhetjük, miáltal az szélesebbé válik és nagyobb lesz a súrlódási tényezője és ezáltal a tárgy stabilabban fogható meg.

A harmadik fázis - az elengedés - alapvetően az első fázis - a kéznyitás ellentétének felel meg. A bemutatott elektródok további kombinációinak felhasználásával más fogási/szorítási típusok és kéztartások is létrehozhatók. További izmok aktiválásával - a fentieken kívüli, egyéb elektródok segítségével - például csípő-jellegű fogás hozható létre, továbbá a kéz lapos kéztartással kinyitható lehet, illetve adott esetben csak a mutatóujj nyúlik ki, „rámutató” kéztartást hozva létre ily módon.

Annak érdekében, hogy az I, II és III elektródokon keresztül haladó elektromos áram és ily módon az ingerelt terület alatt fekvő izmok összehúzódási erőssége kiegyensúlyozott legyen, egy IIIA „néma” elektród helyezhető el valamely semleges bőrfelületen. Ezen IIIA „néma elektród szerepe abban rejlik, hogy a stimuláló áram egy részét egy semleges területre vezeti el, ahol nem aktiválhat izmot és ily módon ugyanarra a szintre csökken az izmokba a III elektródon keresztül belépő áram intenzitása, mint az I és II elektródokon keresztül belépőé. Más esetben a IIIA „néma elektród kiegészítő stimuláló elektródként is használható, a már aktivált izmokat aktiváló, serkentő áramhatás fokozására, illetve további izmok működésének megindítására.

Ezen kívül minden egyes elektródhoz egy változtatható ellenállást is csatlakoztatunk sorba kötve annak érdekében, hogy a relatív ingerlési intenzitás minden egyes elektród esetében egyenként beállítható legyen. Egy további változtatható ellenállás alkalmazása pedig azt biztosítja, hogy a kétféle fogási mód viszonylagos erőssége egymáshoz képest kiegyensúlyozott legyen.

Az ingerlés intenzitásának alapszintje, melyhez a készülék minden kikapcsolás és bekapcsolás után automatikusan visszatér, szintén beállítható, éspedig süllyesztett kapcsolók csoportja segítségével. Az említett változtatható ellenállásokat és süllyesztett kapcsolókat egy, az elektronikus szerkezeteket tartalmazó külön doboz belsejében lévő, fedett ellenőrző táblán helyezzük el. Lehetőség szerint csak a készülék használatát előíró orvosi intézmény (klinika, kórház) végzi a szerkezet beszabályozását és előzetes beállítását.

Egycsatornás, állandó feszültségű, mikroprocesszorral ellátott stimulátor készüléket használunk a találmány értelmében, miáltal biztosítható az elektródok közötti kapcsolgatás (az elektródok különböző módon történő összekapcsolása), valamint az egyes elektródokhoz elju20 tó, stimulációs áramintenzitás szabályozása. Az is lehetséges, hogy a serkentő hatást állandó intenzitású árammal érjük el, mely esetben állandó, szabályozott intenzitású áramimpulzusok jutnak el az egyes, a stimulációt végző elektródokhoz (az állandó feszültségű, szabályo25 zott impulzusok helyett), ebben az esetben azonban számolni kell azzal a következménnyel, hogy amennyiben lecsökken az elektród/bőr érintkezési felület, akkor égés keletkezhet az adott területen.

Meg kell említenünk a szabályozott feszültségű, két30 fázisú, szimmetrikus négyszöghullám-impulzusok alkalmazásának lehetőségét, 10 kHz frekvenciával, körülbelül 18 Hz-es kisülések formájában, amint azt a 3. ábra szemlélteti. A kisülésen belüli impulzusok száma (azaz a kisülés szélessége) az a paraméter, mely szabályozza a keletkezett, teljes stimulációs intenzitási szintet. Egyéb stimulációs paraméterek is felhasználhatók: a serkentésre alkalmazott hullám formája nem szükségképpen négyszög, lehet továbbá kompenzált egyfázisos típusú is, a kétfázisú helyett. További választási lehetőséget jelent az is, hogy impulzuskisülések helyett széles, illetve dupla impulzust alkalmazunk, illetve az is, hogy az impulzusszélesség helyett modulált feszültségintenzitást használunk (lásd 4. ábrát). Végül, a stimulációs intenzitás szabályozása érdekében az is lehetséges, hogy moduláljuk a fent említett impulzusok, illetve impulzuskisülések frekvenciáját.

A találmány szerinti készüléket újra tölthető, vagy eldobható (egyszerhasználatos) elemekkel működtethetjük.

A 2 sín 6 palmo-dorzális átvezető részén az ingerlés intenzitásának szabályozására - mint korábban említettük - szabályozóeszközöket, 24 és 26 nyomógombot alkalmazunk.

A 24 és 26 nyomógombok segítségével a kvadriplégiás (négy végtagj ára bénult) egyén szabályozni tudja a stimuláció erősségét: a 24 nyomógomb megnyomása esetén fokozatosan, körülbelül 4%-kal növekszik az impulzuskisülés-szélesség, a 26 nyomógomb használatával pedig ugyanilyen mértékben csökkenthető a fent említett paraméter nagysága minden egyes megnyomás alkalmával. Amennyiben a találmány szerinti készülék

HU 214 425 Β szabályozása a feszültségintenzitással történik, a fenti 24 és 26 nyomógombok segítségével a feszültségintenzitás változtatható.

A találmány szerinti készülék beállítása, melyet a klinika végez, egy külön szabályozó, ellenőrző tábla segítségével történik. A készülék első ízben történő bekapcsolásakor az „alapszint” stimulációs intenzitásának szabályozása lehetővé teszi a stimulációs intenzitás beállítását. Ezt követően azután a kvadriplégiás egyén szabályozhatja saját készülékének intenzitásszintjét a működés folyamán. Arra is lehetőség nyílik, hogy külön-külön is szabályozható legyen minden egyes kezelt izomnál alkalmazott stimulációs intenzitás. Ismét hangsúlyozni kell, hogy ezt a beállítást a találmány szerinti készülék kezdeti beszabályozásakor általában a klinikus végzi. Az ellenőrző tábla segítségével további szabályozás is végezhető: beállítható ugyanis a különböző fogási típusok egymáshoz viszonyított stimulációs intenzitásszintje is. Az ingerlések időzítése is szabályozható oly módon, hogy a klinikus úgy állíthatja be a találmány szerinti készülék minden egyes működési fázisának idejét, ahogy azt a bénult egyén szükségletei megkívánják és az ügyessége lehetővé teszi. Végül pedig a feszültségintenzitás is kontrollálható, miáltal lehetővé válik a klinikus számára, hogy a teljes feszültségintenzitási szintet a kvadriplégiás egyén számára megfelelő értékre állíthassa be.

A klinikus rendelkezésére áll egy terminál is, mely minden, a találmány szerinti készülék teljes alkalmazási ideje alatt keletkező információt tárolni képes.

Az ingerlés fizikoterápiás típusában a stimuláció ciklikusan váltakozik az elektródák feszítést (extenziót) és hajlitást - flexiót - okozó típusa között, és az impulzusfrekvencia körülbelül a fele annak, amit a különböző kézmozgatási típusok esetén használtunk (azaz körülbelül 10 Hz), megszakítva olyan periódusokkal, melyekre a magas frekvenciájú ingerlés a jellemző. Ezek a paraméterek szintén szabályozhatóvá tehetők. Egy további lehetséges fizikoterápiás eljárás során fenntartjuk a hajlító izmok (flexorok) ingerlését, a feszítő izmok (extenzorok) aktív ellenállását váltva ki ily módon, illetve fordítva.

A működési mód kiválasztása előnyösen a 14 csuklópánton elhelyezett a 18 nyomógomb segítségével történik. A 18 nyomógomb megnyomásakor a találmány szerinti készülék végighalad a lehetséges működésmódokon, a kulcsoló jellegű fogástól a markoló jellegű fogásig, onnan pedig a fizikoterápiáig, majd vissza a kulcsoló fogásig. Amennyiben a készüléknek a fentieken kívül egyéb működésmódjai is vannak, azok hasonlóan hívhatók elő.

A találmány szerinti készülékben vékonyfilmérintkezős kapcsolók vagy egyéb, kis méretű könnyű kapcsolók, például mikrokapcsolók használhatók. A kapcsolók működtetése előnyösen a betegnek az ingerelt karral ellentétes karjával történik, vagy pedig valamilyen megfelelő tárgy segítségével, például a tolókocsi karjával, az asztallal vagy a kvadriplégiás beteg állával is megnyomható a 18 nyomógomb. Amennyiben úgy előnyösebb például abban az esetben, ha a beteg karja csak korlátozott mértékben mozgatható - akkor a találmány szerinti készülék szabályozó gombjai egy különálló ellenőrző táblán is elhelyezhetők és a beteg ellentétes végtagjával, vagy pedig az ellentétes vállával - botkormányos elrendezésben illetve a beteg fejének mozgatásával működtethetők. A rendszer irányításának további lehetőségei a hanggal történő aktiválás, a kvadriplégiás egyén akaratlagos kontrollja alatt álló, független izmok EMG (elektromiográfiás) jelzéseivel történő működtetés, illetve a légzéssel aktivált, „fúvás-szívás jellegű parancsadó interfész útján. Távirányító egység alkalmazására is sor kerülhet, mely esetben a találmány szerinti készülék aktiválása történhet például infravörös fénnyel.

Előnyösen a 14 csuklópánton elhelyezett 16 kapcsoló segítségével hozható működésbe az egész készülék és indítható el a kéz mozgássorozata. E 16 kapcsoló lenyomását követő, körülbelül két másodperces késedelmi periódus után körülbelül három másodperces kéznyitási periódus következik, majd ezután a kéz zárásával jellemezhető fogás figyelhető meg. A 16 kapcsoló újabb megnyomása esetén ismét két másodperces szünet (késedelmi idő) következik, majd a körülbelül három másodperces kéznyitási fázis, majd ezután megszűnik a stimulációs áramhatás és a kéz elemyed. Az az időtartam, melynek során a kéz nyitott állapotban van, szabályozható a találmány szerinti készülék esetében. A 6. ábra azt az alapvető elrendezést mutatja be, melyben a 16 kapcsoló által már működésbe hozott készülék esetén a 18 nyomógomb benyomásával a kulcsoló jellegű fogási mód hívható elő.

A 18 nyomógomb ismételt megnyomása esetén a 16 kapcsolóval már működésbe hozott készülékben a markoló típusú fogási mód megy végbe, a 7. ábrán szemléltetett sorrendnek megfelelően.

Amennyiben működőképes állapotban lévő készülék esetén a 18 nyomógombot harmadszor is megnyomjuk, úgy a készülékben a 8. ábrán bemutatott, fizikoterápiás működésmód megy végbe.

Nyilvánvaló, hogy a rendszerbe egyéb fogási módok és működéssorozatok is beprogramozhatok.

Bár az 1. ábrán látható 2 sín - rögzítő szerkezet - a csuklóízületet egy meghatározott, rögzített feszítési (extenziós) szögben tartja, a találmány szerinti készülék

2. ábrán látható kiviteli alakja esetében a 2 sín lehetővé teszi az akaratlagos, illetve az ingerlés hatására fellépő hajlitást és feszítést (flexiót és extenziót). Körülbelül a 6 palmo-dorzális átvezető résznek megfelelően (lásd

1. ábrát) itt egy rugóhatás alatt álló 40 csuklópánt található, ahol a 2 sín 4 alkari része és 6 palmo-dorzális átvezető része a 8 dorzális - kézhátoldalon lévő illetve a 10 palmáris - tenyér felőli - részhez kapcsolódik. A 40 csuklópánt rugóhatás révén biztosítja, hogyne következzen be hajlítás (flexió) és van egy zárószerkezete is, mely megszabja a 8 dorzális kézhátoldalon lévő, illetve 10 palmáris - tenyér felőli - rész többi részének, azaz a beteg kezének helyzetét, ami körülbelül 15°-os csuklófeszítésnek (extenziónak) felel meg. Nyilvánvaló tehát, hogy a 40 csuklópánt forgási tengelyének lényegében egybe kell esnie a természetes csuklóhajlítás/feszítés (flexió/extenzió) tengelyével. Megjegyezzük azonban,

HU 214 425 Β hogy a távolítás - abdukció - addukció - és a körbe forgatás (circumdukció) nem szerepel a lehetőségek között. Amennyiben elegendő mértékű akaratlagos csuklófeszítésre képes a beteg (C6/C7 kvadriplégia = a VI és VII nyaki csigolya szintjén van a károsodás), szükségtelen a 2 sínt a kézfej területére is kiterjeszteni, hanem egy merev vagy félmerev 39 mandzsettát helyezhetünk el az alkarcsontoknak megfelelő területére (lásd 5. ábra). Az ellenőrző és működtető elemek azonosak az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alakoknál alkalmazott elemekkel, az azonos hivatkozási jelek azonos funkciójú elemekre utalnak.

A 3 9 mandzsetta két, csuklósán összekapcsolt részből is állhat, melyek az alkar felett záródnak, és elhelyezésük az alattuk fekvő csontszerkezet segítségével történik. Rugalmas, a törzsre helyezett mandzsetta is használható. A 2 sín - rögzítő szerkezet - csatlakoztatása történhet egy önmagában ismert kartámasz csuklópántos szerkezete segítségével, amikor a felső végtag megmaradt akaratlagos, erőkifejtő képessége nem elegendő ahhoz, hogy megtartsa a kart a nehézségi erő hatásával szemben. Amennyiben ingerléssel kiváltott csuklóhajlításra/feszítésre (flexió/extenzió) kerül sor, legalább két további elektródra van szükség a megfelelő izmok stimulálása érdekében.

A 47 burkolatban lévő mikroprocesszor/stimulátor egységből számos kimenet vezet kifelé. Mindkét kar aktiválása történhet egyidejűleg, de egymástól függetlenül, egyaránt felhasználva egy alkari 2 sínt és egy felkari mandzsettát a felkar izmainak aktiválására, például a musculus triceps brachii ingerlésére.

A 9. ábra egy ilyen felkari mandzsettát mutat be. A 41 és 42 elektród - elektródpár - egy 44 mandzsetta belsejéhez kapcsolódik, melyet a felkar köré helyezünk fel. A 41 és 42 elektródokat a kar hátsó felszínének oldalsó részére tesszük fel, körülbelül azon rész közepére, ahol az izom motoros ingerlési pontja helyezkedik el. Ebben az esetben nincs szükség a 41 és 42 elektródok teljesen pontos felhelyezésére, mivel az izom nagy és jól elkülönül a környező izmoktól.

Ezen kiviteli alak esetében maga a 44 mandzsetta félmerev műanyagból készült, amely kinyitható és felhelyezhető a karra. Magának a 44 mandzsettának a rugalmassága szilárdan tartja a bőrön a 41 és 42 elektródokat. Felhasználhatók azonban egyéb, a fentiektől eltérő alakzatok és anyagok is.

A 44 mandzsetta 41 és 42 elektródjainak elektromos ingerlését egymástól függetlenül végezzük az alkar és a kéz stimulálására szolgáló készülék esetében, jóllehet ugyanazt a mikroprocesszor/stimulátor szerkezetet használjuk a 46 kábelen keresztül történő ingerlés közvetítésére és szabályozására/ellenőrzésére. Az ellenőrző egységek tartalmaznak egy be- és kikapcsolásra alkalmas szabályozóeszközt, egy 48 kapcsolót, valamint további két 50 és 52 nyomógombot, melyek segítségével fokozatosan növelni és csökkenteni lehet a stimuláció intenzitását és ily módon az izomösszehúzódás erősségét is, ami azután szabályozza a könyökízület feszítését (extenzióját, nyújtását). Az ingerlési szint közepes intenzitásúra állítható be és a könyök behajlítható a nem bénult kétfejű kar/hajlító/ izom (musculus biceps brachii) akaratlagos összehúzódásával, a stimulációval aktivált háromfejű kar/feszítő/ izom (musculus triceps brachii) által kifejtett ellenállással szemben. Ily módon hatékonyan stabilizálható a kar felemelésekor, például akkor, amikor a beteg egy csészét emel szájához.

A háromfejű kar/feszítő/ izom (musculis biceps brachii) aktiválása és az ennek következtében fellépő könyöknyújtás következtében függőleges irányban messzebbre képes kinyújtani a kart és így messzebb lévő tárgyakat is képes elérni a találmány szerinti készüléket használó, tolókocsihoz kötött beteg. Végül, a könyökízület kinyújtásakor a karok arra is felhasználhatók, hogy alátámasztást és stabilitást biztosítsanak a készüléket működtető egyén felsőtestének, lehetővé téve számára, hogy lefelé vagy oldalirányban megtámaszkodjon karjával a tolókocsiján, az ágyán, a falon stb.

A 20 állapotjelző - mind a LED, mind pedig a folyadékkristály típusú - melyet a találmány szerinti készülék mindkét kiviteli alakjának 12 dorzális csappantyúján helyeznek el előnyös esetben, a találmány szerinti készülék alábbi állapotait mutatja:

a) „ON-OFF” - „BE-KI” (az üres képmező a kikapcsolt állapotot (,,OFF”-helyzetet) jelzi:

b) a fogás típusa (kulcsoló jellegű, markoló stb.):

c) a stimuláció intenzitása (1- 10-ig terjedő skálán):

d) az elem állapota.

A szakterületen járatos szakemberek számára nyilvánvaló, hogy a találmány nem korlátozódik a találmány szerinti készülék fentiekben bemutatott kiviteli alakjaira, hanem további, specifikus formában megvalósított kiviteli alakok lehetségesek anélkül, hogy eltérnénk a találmány szellemétől és alapvető jellegzetességeitől. A találmány itt ismertetett kiviteli alakjai tehát minden vonatkozásban szemléltető jellegűnek, és nem korlátozónak tekintendők.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Készülék kéz működésének serkentésére, aktiválására, amelynek a stimulálandó bőrfelületen elhelyezett elektródokkal ellátott rögzítőszerkezete, az elektródákhoz csatlakozó, a készüléket aktiváló és vezérlő vezérlőszerkezete van, azzaljellemezve, hogy rögzítőszerkezete egy S-típusú sín (2), amelynek egy, az alkar palmáris tenyér felőli - oldalán végighúzódó alkari része (4), egy, a kéztőcsontok dorzális kézhátoldalon lévő - részén (8) áthaladó és a dorzális kézhátoldalon lévő - részhez (8) vezető palmo-dorzális átvezető része (6), továbbá egy, legalább az egyik végével indirekt módon a használó személy kezének tenyéri részével érintkező - palmáris tenyér felőli - része (10) van, az elektródjai (I-V) a stimulálandó izmok feletti bőrfelülettel érintkezőén, a sínhez (2) kapcsolódóan vannak elrendezve és egy, aktiváláskor a stimuláló áramot az elektródokon (I-V) keresztül - a mozgatási funkció szerint ingerelni kívánt izmokhoz, meghatározott időrendiséggel - továbbító elektromos áramköre, valamint az előre meghatározott időbeli sorrendben végzett ingerlési fázisokat beindító,

   HU 214 425 Β a kezelő személy által működtetett kapcsoló eszközei kapcsolója (16) és nyomógombja (18) - vannak.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elektródok (I-V) szelektív ingerlési áramátvitelre alkalmas - a stimulálni nem kívánt izmokat, illetve mozgató (efferens) és érző (afferens) idegeket elkerülő - mértani felületnagysággal, kontúrral és felületi görbülettel vannak kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló eszközei - a kapcsoló (16) és a nyomógomb (18) - különböző fogási módok beállítására alkalmas módon vannak kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sín (2) palmo-dorzális átvezető része (6) a stimulációs áram intenzitását szabályozó eszközzel - nyomógombokkal (24, 26) - van ellátva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy egy a sín (2) alkari részére (4) csuklósán felszerelt, rugóhatás alatt álló a készülék felszerelt állapotában az alkari részt (4) annak palmáris tenyér felőli - részéhez (10) szorító dorzális csappantyúja (12) van.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy dorzális csappantyúja (12) legalább egy elektróddal (IV-V), valamint legalább egy további szerkezettel, kapcsolószerkezettel vagy elektromos áramforrással van ellátva.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sin (2) alkari részéhez (4) szilárdan rögzített, legalább egy elektródot (II, III) hordozó és a készülék felszerelt állapotában az elektródot (II, III) az alkar palmáris - tenyér felőli - részéhez (10) nyomó palmáris csappantyúja (22, 22a) van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az elektródok (I-V) legalább egyike a sín (2) palmáris - tenyér felőli - részének (10) végére van felszerelve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a sín (2) alkari része (4) és a dorzális - kézhátoldalon lévő - része (8) között csuklós összeköttetés van, miáltal a dorzális - kézhátoldalon lévő - rész (8) és a palmáris - tenyér felőli - rész (10) csuklópánt (40) közvetítésével forgatható módon van az alkari részhez (4) csatlakoztatva, és a csuklópánt (40) forgástengelye lényegében egybeesik a készülékeket használó személy csuklójának hajlítási - flexiós - tengelyével.
10. 10. A 9. igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy a csuklópánt (40) egy, a dorzális - kézhátoldalon lévő - részt (8) és a palmáris - tenyér felőli - részt (10) nyugalmi helyzetben, kb. 15°-os csuklófeszítési - extenziós - helyzetben tartó ütközőszerkezettel van ellátva.
11. 11. Készülék kéz működésének serkentésére, aktiválására, amelynek a stimulálandó bőrfelületen elhelyezett, elektródokkal ellátott, mandzsetta-szerűen kiképzett rögzítőszerkezete és a készüléket működtető vezérlőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy rögzítőszerkezete - mandzsettája (39) - félmerev anyagú és rugalmas erő hatására a készüléket használó személy alkarj ára van rögzítve, a mandzsettához (39) indirekt módon csatlakozó elektródok (I-V) olyan elektromos áramkörrel állnak összeköttetésben, amelyen aktiváláskor áthaladó stimuláló hatású áram az elektródok (I-V) kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben a kívánt mozgás létrehozására meghatározott izmokat ingerel és továbbá egy, a kezelő által működtetett kapcsolószerkezettel - előnyösen nyomógombokkal (24,26) - van ellátva.
12. 12. Készülék kéz működésének serkentésére, aktiválására, amelynek a stimulálandó bőrfelületen elhelyezett, elektródokkal ellátott, mandzsetta-szerűen kiképzett rögzítőszerkezete és a készüléket működtető vezérlőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy rögzítőszerkezete félmerev anyagú mandzsetta (44), amely rugalmas erőhatással legalább részben körülölelő módon a felkaron, közvetlenül a stimulálandó izmok feletti bőrfelületen van elhelyezve, az elektródjai (41, 42) egy aktiváláskor stimuláló hatású, az izmokat ingerlő áramot - az elektródok (41,42) kombinációinak közvetítésével előre meghatározott időbeli sorrendben kibocsátó áramforráshoz vannak csatlakoztatva, továbbá a stimuláló áram intenzitását a használó személy által szabályozó szabályozóeszközei - előnyösen kapcsolója (48) és nyomógombjai (50, 52) - vannak.
13. 13. Készülék kéz működésének serkentésére, aktiválására, amelynek a stimulálandó bőrfelületen elhelyezett, elektródokkal ellátott, mandzsetta-szerűen kiképzett rögzítőszerkezete és a készüléket működtető vezérlőszerkezete van, azzal jellemezve, hogy rögzítőszerkezete két csuklóval összekötött részből álló, az alkaron felfekvő és azt lényegében körülölelő mandzsetta (39), amelynek az elektródjai (I-V) a mandzsettára (39) vannak felszerelve, közvetlen kapcsolatban vannak a stimulálandó izmok feletti bőrfelületekkel és olyan elektromos áramkörrel vannak összekötve, amelyen aktiváláskor stimuláló hatású áram halad - az elektródok (I-V) kombinációinak közvetítésével és előre meghatározott időbeli sorrendben -, az izmok ingerelni kívánt, kiválasztott csoportjaihoz, továbbá a használó személy által működtetett, az előre meghatározott időbeli sorrendben végzett ingerlési fázisokat beindító kapcsolóeszközei - előnyösen kapcsolója (16), és nyomógombja (18) vannak.