HU212138B - Method and device for making documentations - Google Patents

Description

A találmány egy eljárásra vonatkozik, berendezés dokumentációjának az elkészítéséhez, amelynél egy berendezést vagy egy berendezésrészt legalább két irányból egy fényképezőgéppel, melynek a film síkja előtt egy mérőrácslemeze van, lefényképezünk és közben a kapott fényképeket digitalizáljuk és azután a CAD eljárással kiértékeljük. A találmány tárgya továbbá egy berendezés, amely alkalmas egy ilyen eljárás megvalósítására.

A „Photogrammetrie und Femerkundung” című folyóirat 6. füzet 1988, 3-12. oldaláról ismeretes egy dokumentációs eljárás, amelynél egy fényképezőgépet alkalmaznak, amely messzemenően megfelel a kereskedelmi forgalomban kapható fényképezőgépeknek. Ez a fényképezőgép a kereskedelmi kivitelű fényképezőgépektől egy, a filmsík elé rögzítetten beépített mérőrácslemez révén különözik. E mérőrácslemez egyes mérőkeresztjeinek a helyzete nagy pontossággal ismeretes. Mivel a mérőkeresztek minden filmegvilágításnál le lesznek képezve, mindegyik fénykép a vonatkozási pontoknak egy sűrű mezőjét tartalmazza. Ezzel ki lehet küszöbölni a felvétel során a film egyenetlenségeinek a geometriai hatásait és a felvétel után a képdeformációkat is.

Egy ily módon felszerelt fényképezőgéppel a berendezés dokumentációjának elkészítésekor sztereo mérőkamra nélkül is lehet dolgozni. Egy olyan sztereo mérőkamra, mint amilyen például a EP-A 0 088 503 számú európai szabadalmi leírás szerinti dokumentáció-készítési eljáráshoz szükséges, nagyon nehéz, és ezért csak nagy költséggel lehet a berendezésen belül felvételi helyek között szállítani. Ezen túlmenően az ismeri sztereo mérőkamra egy fényképezőgéphez képest nagyon drága.

A „Photogrammetrie und Femerkundung”-ból ismert. egy mérőrácslemezzel felszerelt fényképezőgép állvány nélkül működtethető úgy, hogy a szükséges fényképezést igen rövid idő alatt meg lehet valósítani. A dokumentálandó berendezést tartalmazó létesítménybe csak rövid időre kell bemenni.

A Photogrammetrie und Femerkundung-ból ismeretes továbbá, hogy az így nyert fényképeket digitalizálják és az építészeti felmérés terén az adatanyagot a CAD eljárással kiértékelik. Ezzel az eljárással két dimenziós képeket lehet kapni különböző irányokból.

A CAD (computer aided design) eljárásként ismertes eljárás például az „Enzyklopádie Naturwissenschafund Technik, 352-356, elsősorban a 354. oldalon van leírva.

A berendezés dokumentációjának az ismert elkészítési eljárásával a berendezésnek és a berendezésrészeknek csak a felületét lehet felvételezni. A fényképeket digitalizálás után közvetlenül a CAD eljárással dolgozzák fel.

Sok berendezésrésznél, különösen csöveknél a külső keresztmetszet különbözik a belső keresztmetszettől. Ez a berendezésrésznek az egyenetlenségeire, különösen az általában előforduló szigetelőréteg felületének az egyenlőtlenségeire vezethető vissza. Az ismert eljárással mindezek az egyenlőtlenségek dokumentálásra kerülnek, bár ezek a berendezés további értékeléséhez lényegtelenek.

A legtöbb dokumentálandó berendezésben egy áramló vagy nyugalomban levő közeg van. A berendezésrészek külső alakjának a dokumentálásával a berendezésnek olyan alakját kapják, amely a szigetelőrétegtől függ és amely nem felel meg annak az alaknak, amit a berendezésben lévő közeg talál. Azonban kizárólag ezek a belső alakok fontosak a dokumentáció számára, mivel a dokumentáció főleg a berendezés biztonsági felülvizsgálatának az alapját kell hogy képezze.

A „Berendezés dokumentációk elkészítésére fotogrammetriával és CAD-vei” című 1990. májusi Siemens Prospektusban közük, hogy egy berendezés fényképeit a CAD eljárással oly módon kell kiértékelni, hogy háromdimenziós térbeli képek keletkezzenek.

A találmánynak az a feladata, hogy egy eljárást hozzon létre berendezés dokumentációjának az elkészítéséhez, amely kereskedelmi forgalomban kapható fényképezőgépekkel működtethető és a CAD eljárással egy térbeli kép létrehozását teszi lehetővé, amely háromdimenziós és a berendezés belső határfelületeit dokumentálja, amelyek a berendezésben lévő közeg szempontjából érdekesek. A dokumentálási eljárás ne hamisítsa meg a berendezésrészeknek a külső egyenetlenségeit. A berendezés dokumentációjának az elkészítéséhez egy megfelelő berendezést is létre kell hozni.

Az előbb említett feladat a találmány szerint azáltal kerül megoldásra, hogy a berendezés térbeli ábrázolásához az egyes berendezésrészekhez külön középvonalakat határozunk meg és a középvonalak elhelyezkedéséből a CAD eljárással a berendezésnek egy térbeli képét modelljét hozzuk létre.

Azáltal, hogy a berendezésrész középvonalát értékeljük, a berendezésrész külső egyenetlenségei nem befolyásolják a dokumentációt. Ez elsősorban csővezetékek dokumentációjának az elkészítésére vonatkozik. Éppen a csővezetékeknél keltheti a szigetelőréteg vastagságának az ingadozása egy csőgörbület látszatát. A találmány szerinti eljárással azt az előnyt érjük el, hogy kizárólag az áramló közeg szempontjából érdekes csőelhelyezkedés dokumentálható.

A fényképekből először például egy illesztőegységben kiválasztott pontoknak a helykoordinátáit határozzuk meg. A helykoordinátákból azután CAD berendezésben modellt hozunk létre, amely képernyőn ábrázolható. A CAD berendezés az Intergraph cég egy ismert berendezése lehet. Illesztőegységként számítógép használható.

Más berendezésrészek, mint például szivattyúk vagy szerelvények dokumentációjának elkészítésénél például darabonként vesszük fel a középvonalakat. Egy szerelvénynél például a középvonalakat a szerelvény fő testére a bevezetőcsonkra és az elvezetőcsonkra nézve külön-külön határozzuk meg.

A találmány szerinti eljárással azt az előnyt lehet elérni, hogy egy berendezésnek a biztonsági felülvizsgálata szempontjából érdekes szerkezete háromdimenziósán dokumentálható. Egy ilyen eljárás előnyösen alkalmazható erőművekben, de vegyi berendezé2

HU 212 138 B seknél is, amelyek nagyon sok csővezetéket és tartályt tartalmaznak.

Egy csőalakú berendezésrész középvonalának a meghatározásához például a középvonal legalább két pontját határozzuk meg. Mindegyik ponthoz legalább két fényképet veszünk fel, különböző irányokból. Két fénykép elegendő, legalább egy további fényképpel az eredmények igazolhatók. Ezeket a fényképeket ezután pontonként a dokumentálandó helyeken digitalizálni lehet. Digitalizálás alatt például a koordináták meghatározását értjük. Ezt követően a berendezésrész egy keresztmetszetéhez egy meghatározott kiválasztott felületi pontot használva ezzel a ponttal a fényképen mindenkor egy elliptikus képet határozunk meg. Egy ilyen kép egy ellipszis, mivel a keresztmetszet a berendezésrész felületére ferdén irányuló nézőpontból jelentik meg a fényképen. Egy általában nem átlátszó berendezésrésznél az ellipszisnek csak a fele látható. Ezt a felet a hiányzó féllel például grafikusan egészítjük ki, azután meghatározzuk az ellipszis főtengelyeinek a metszéspontját és digitalizáljuk. Egy második ellipszis alakú kép főtengelyeinek a metszéspontja egy második fényképen határozható meg. Mivel a fényképek különböző irányokból lettek felvéve, a két metszéspontból a középvonal egy pontjának a helye a háromdimenziós térben meghatározható. A középvonal pontját a fényképsíkra az ellipszistengelyek metszéspontjaiban állított normálisok metszéspontja határozza meg. Hasonló módon határozzuk meg a középvonalak legalább egy második pontját. A középvonalat ez a két pont meghatározza.

Ily módon megkapjuk a középvonal elhelyezkedését, amely független a berendezésrész külső felületének az egyenetlenségeitől.

A két fényképet például 90°-kal elforgatott irányból vesszük fel. Ennél a legnagyobb a mérési pontosság, de a szögnek nem kell mindig 90°-osnak lenni.

Annak érdekében, hogy a meghatározott középvonal helyzetét a középvonal tényleges helyzetéhez még jobban illeszthessük, az eredetileg meghatározott középvonal helyzetét hibaszámítással tovább finomítjuk. Erre szolgál például a legkisebb négyzetek hibaszámítási módszerként ismeretes eljárás.

Például egy egyenes csőalakú berendezésrész középvonalának a meghatározásánál csak a csőtengelyre merőlegesen irányuló tengely koordinátáit határozzuk meg pontosan. A tengelyirány koordinátái nem olyan fontosak, mint a többi koordináta, mivel a cső vagy csőszakasz eleje és vége a csatlakozó berendezésrészek által pontosan meg van határozva. A koordináták e megnevezett kiválasztásával elérjük, hogy elegendő két koordinátás helymeghatározás ahhoz, hogy egy térbeli háromdimenziós képet hozzunk létre.

Ez az egyszerűsítés nem lehetséges görbe berendezésrészek dokumentációjának elkészítésénél. Mivel azonban egy dokumentálandó teljes berendezésben általában igen sok egyenes csővezetékszakasz van, a teljes munkaráfordítás az említett eljárással lényegesen lecsökken.

Például az olyan berendezésrészeknél, amelyeknek sem sarka, sem éle nincs, egy jelölőberendezést helyezünk el. Csak ezután fényképezzük le a berendezésrészt. Egy ilyen jelölés szükséges azért, hogy a különböző irányból felvett fényképek egyértelműen megkülönböztethetők legyenek. Berendezésrészeknél, amelyeknek sarkai vagy élei vagy más külső jellemzői vannak, ezeket a jellemzőket használjuk fel az egyes képek azonosításához. Hengeres berendezésrészeknél, például csöveknél, az ilyen azonosítás nem lehetséges. Egy csőnek különböző irányból készített felvételei ugyanis messzemenően azonosan néznek ki. Ezért a találmány szerint szükséges, hogy a berendezésrészre jelöléseket helyezzünk el, amelyek azt az irányt, amelyből fényképezték, egyértelműen felismerhetővé teszik. Különösen alkalmasak ehhez a felragasztható jelölőrészek, amelyeken például számok vannak.

A találmány szerinti eljárással azt az előnyt érjük el, hogy egy berendezés tekintet nélkül a külső alakjára, mint például a szigetelőrétegek, egyszerű eszközökkel dokumentálhatók.

A második feladat a berendezés dokumentációjának elkészítéséhez szükséges berendezés létrehozása, amely a fényképezőgépet tartalmaz, amelynek a filmsíkja előtt egy mérőrácslemeze van, miközben a berendezés el van látva egy, a fényképhez szolgáló digitalizáló berendezéssel és egy ezután kapcsolt CAD berendezéssel. A találmánynak megfelelően a digitalizáló berendezés egy, a középtengely meghatározására szolgáló berendezésen keresztül van a CAD berendezéssel összekapcsolva.

A középtengely meghatározásához szükséges berendezéssel azt az előnyt érjük el, hogy egy berendezésrésznek, például egy csőnek a külső egyenetlenségei, amelyek a berendezésben található közeg számára lényegtelenek, a berendezés dokumentációjának az elkészítésekor nem kerülnek figyelembevételre. Egy csőalakú berendezésrésznek az elhelyezkedése jól meghatározható, amennyiben az ellipszis alakú felületet, amely egy, a kerületen elhelyezett jelzéssel egy térbeli nézettel kapcsolatban adódik, láthatóvá teszünk, és az ellipszis főtengelyeinek a metszéspontja, mint egy fiktív csőtengely, vagy a középvonal egy pontja került meghatározásra és digitalizálásra.

Példaként a CAD berendezés elé egy korrigáló egységet kapcsolunk azért, hogy a meghatározott középtengelyt hibajavítással simítsuk.

Egy ilyenfajta berendezéssel egy komplex berendezést gyorsan és megbízhatóan lehet dokumentálni. Eközben a berendezés háromdimenziós képeit kapjuk, amelyek a külső egyenetlenségeket, amelyek például a szigetelőrétegekre vezethetőek vissza, figyelmen kívül hagyják. A háromdimenziós képek lehetővé teszik a CAD eljárásnak megfelelően, hogy a dokumentálandó berendezésnek tetszőleges irányokból felvett nézeleti ábrázoljuk képernyőn.

Példaként a digitalizáló berendezés, a középvonal meghatározására szolgáló berendezés és a korrigáló berendezés együttesen illesztőegységet képeznek a fényképezőgép és a CAD berendezés között. Ez az illesztőegység egy számítógép lehet. A CAD berende3

HU 212 138 Β zés a dokumentálandó berendezés ábrázolásához egy képernyővel lehet összekapcsolva.

Példaként egy fényképezendő berendezésrész, amelynek sem sarka, sem éle nincsen, egy jelölő berendezéssel látható el. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy az olyan berendezésrész, amelynek nincsenek jellegzetes pontjai, ajelölő berendezéssel ilyen jellegzetes pontokkal lesz ellátva. Csak ezzel a jelöléssel lehetséges, hogy a különböző irányokból felvett fényképek egymástól egyértelműen megkülönböztethetők legyenek.

A jelölő berendezés például egy szalagból áll, amely a berendezésrészen van elhelyezve, és amelynek jelölőrészei vannak. Ezek a jelölőrészek például be vannak számozva.

A találmány szerinti eljárással és berendezéssel az az előny érhető el, hogy egy kiterjedt berendezést, amely sok csővezetéket tartalmazhat, egyszerű eszközökkel pontosan, gyorsan és megbízhatóan lehet dokumentálni.

A találmány szerinti eljárást és berendezést a következő rajzok alapján közelebbről megmagyarázzuk;

1. ábra vázlatosan mutatja egy a berendezés dokumentációjának elkészítésére szolgáló berendezés felépítését, amelyből az eljárás lefolyása is látható;

2. ábra egy csőalakú berendezésrészt mutat, amelyet jelölőberendezéssel láttak el;

3. ábra egy jelölőrészt mutat, mint egy ilyen jelölőberendezés részét;

4. ábra egy berendezésrészhez alkalmas felvételi helyzeteket mutat;

5. ábra a berendezés dokumentációjának elkészítésére szolgáló eljárás folyamatábráját mutatja.

Egy berendezés dokumentációját a találmány szerint úgy készítjük el, hogy először az 1. ábra szerint egy kereskedelemben kapható 1 fényképezőgéppel, amelynek filmsíkja előtt la mérőrácslemeze van, a dokumentálandó berendezést legalább két irányból lefényképezzük. A kapott A fényképek 2illesztőegységben lesznek feldolgozva. A 2 illesztőegység kimeneténél a dokumentálandó berendezés különböző lényeges pontjaihoz a B helykoordináták állnak rendelkezésre. Ezeket a B helykoordinátákat a 2 illesztőegység után kapcsolt 3 CAD berendezésbe vezetjük. Ott ezekből a B helykoordinátákból egy C térbeli kép lesz előállítva.

A C térbeli kép egy 4 képernyőn ábrázolható, miközben különböző irányokból vett nézetek mutathatók be.

A 2 illesztőegység egy 5 digitalizáló berendezésre, egy csőalakú 10 berendezésrésznek a 13 középvonalát meghatározó 6 berendezésre és egy 7 korrigáló berendezésre van felosztva. Az 5 digitalizáló berendezés a 6 berendezés után vagy a 7 korrigáló berendezés után is elrendezhető. Az 5 digitalizáló berendezésekben mindegyik A fénykép legalább részben tovább feldolgozandó digitális értékekre lesz bontva. Az 5 digitalizáló berendezés után kapcsolt 6 berendezésben a 4. ábra szerint a 13 középvonal meghatározásához először a 13 középvonal két pontját határozzuk meg. Minden ponthoz legalább két A fényképet veszünk igénybe, amelyek a 10 berendezésrész egy 14 felületi pontját ábrázolják. A 10 berendezésrész egy keresztmetszetének a kerületét mindkét fényképen mint 15 kerületi részt ábrázoljuk. Ott az ellipsziseket kiegészítjük és mindegyik ellipszis főtengelyeinek metszéspontját a fényképen megjelöljük. A két fényképen a fénykép síkjára merőleges, a metszéspontokon áthaladó egyenesek a 10 berendezésrész 13 középvonalának egy 16 pontjában metszik egymást. A különböző látószögekből felvett két fénykép lehetővé teszi a 16 pont térbeli mejelölését. Két ily módon meghatározott 16 pont a 13 középvonalon meghatározza a 13 középvonalat. Az ellipszist egyszerűbb meghatározni, ha a 14 felületi ponton keresztül egy, a 2. ábra szerinti 9 jelölő berendezés húzódik keresztül.

A 13 középvonal pontos helyzetét a 10 berendezésrész külső határoló vonalainak a megfigyelt helyzetéből határozzuk meg, eközben a 10 berendezésrész falvastagságának befolyását kiküszöböljük.

Az 1. ábra szerint a 6 berendezés után kapcsolt 7 korrigáló berendezésben a 13 középvonal meghatározott helyzetét a legkisebb négyzetek kiszámításának ismert módszerével tovább simítjuk.

A C térbeli kép, amit a 4 képernyőn meg lehet jeleníteni, messzemenően megfelel a csővezetékek tényleges helyzetének és a dokumentálandó berendezés tényleges felépítésének is.

Ha egy berendezésnek sem sarkai, sem élei nincsenek, a különböző irányból felvett A fényképek egymástól csak nehezen különböztethetők meg. Ez különösen csővezetékeknél érvényes. Hogy ezen segítsünk, egy ilyen hengeres 8 berendezésrészt a 2. ábra szerint még a fényképek elkészítése előtt egy 9 jelölő berendezéssel kell ellátni. Ez a 9 jelölő berendezés egy szalagból áll, amit a hengeres 8 berendezésrész egyik kerületén kell elhelyezni. Például fel lehet ragasztani. A szalagon számozott 9a jelölőrészek vannak, úgy hogy ugyanazon a 8 berendezésrész különböző A fényképei azáltal különböztethetők meg, hogy más számozott 9a jelölőrészek láthatók. Egy ilyen számozott 9a jelölőrészre mutat egy példát a 3. ábra. A 9 jelölőberendezésen legtöbbször folyamatos számozást választunk.

A berendezések dokumentációja elkészítésének további egyszerűsítésére egyenes csőalakú berendezésrészeknél a koordináta-rendszert, amely az A fényképekből a C térbeli kép meghatározásához szükséges, úgy is ki lehet alakítani a 2. ábra szerint, hogy egyik tengelye, például az X tengelye a csőalakú 8 berendezésrész tengelyével összesen. A 2. ába szerinti hengeres 8 berendezésrész irányát két szomszédos csőhajlat vagy szerelvény között már az X tengely meghatározza. Ezért csak két koordinátát, tehát az y és a z koordinátát kell kiértékelni. Mivel egy szokásos dokumentálandó berendezésnél, elsősorban régi berendezéseknél igen sok egyenes vonalú csővezeték-szakasz van, a dokumentáció elkészítéséhez szükséges munkaigény lényegesen lecsökken. A szükséges A fényképeket például mindig 90°-kal elforgatott irányból vesszük fel. A 4. ábra egy 10 berendezésrészre vonatkozó két felvételi helyzetet ábrázol. Eközben az 1 fényképezőgép két helyzetét mutatjuk a megvilágítandó 11 és 12 filmkoc4

HU 212 138 Β kák helyzetével. All és 12 filmkockák a 10 berendezésrészhez 45°-os szögben és egymáshoz képest 90”-os szögben helyezkednek el.

A berendezés dokumentációjának elkészítési eljárását az 5. ábrán, egy folyamatábrán mutatjuk be. Először 17 előzetes lépésben a dokumentálandó berendezésrész-darabot kikeressük. Ezután 18 első lépésben fényképeket készítünk. A 19 második lépésben a fényképeket digitalizáljuk. A 20 harmadik lépésben a találmány szerint a digitalizált fényképekből a berendezésrész-darab részére a középvonalat meghatározzuk. Eközben még egy helyesbítést lehet elvégezni a legkisebb négyzetek hibaszámításának eljárásával. Ehhez csatlakozik mint 21 negyedik lépés a CAD eljárásként ismert ejárás. Eredményként megkapjuk a berendezésrész-darab 22 terveit, metszeteit, nézeteit különböző irányokból, stb.

A bemutatott berendezéssel és az ahhoz tartozó eljárással nagy szerelési sűrűségű berendezéseket (sok csővezeték egy szűk térben), különösen erőműveket vagy vegyipari berendezéseket gyorsan és megbízhatóan lehet egyszerű eszközökkel dokumentálni. A berendezéseket csak rövid ideig kell megközelíteni, miáltal a berendezés üzemét csak lényegtelen mértékben zavarjuk. A berendezés különböző irányokból vett, a lényegesre korlátozott nézeteinek a felvételéből állítjuk elő a C térbeli képet.

Claims (16)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás berendezés dokumentációjának elkészítéséhez, amelynél egy berendezést vagy annak egy részét legalább két irányból egy a filmsík előtt egy mérőrácslemezzel ellátott fényképezőgéppel lefényképezünk, az így nyert fényképeket digitalizáljuk, majd CAD módszerrel kiértékeljük, azzal jellemezve, hogy a berendezés térbeli ábrázolásához az egyes berendezésrészekhez külön középvonalakat (13) határozunk meg, majd a középvonalak (13) helyzetéből a CAD módszerrel meghatározzuk a berendezés térbeli képét (C).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fényképekből (A) egy illesztőegységben (2) kiválasztott pontokhoz helykoordinátákat (B) határozunk meg, a helykoordinátákból (B) egy CAD berendezésben (13) térbeli képet (C) állítunk elő, amit egy képernyőn (4) meg lehet jeleníteni.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az egyes berendezésrészekre (8, 10) a középvonalat (13) egyenként (külön-külön) határozzuk meg.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy csőalakú berendezésrész (10) középvonalának (13) a meghatározásához a középvonal (13) legalább két pontját (16) határozzuk meg, amennyiben egy pont (16) meghatározásához legalább két fényképet (A) veszünk fel különböző irányokból. a berendezésrész (10) egy kiválasztott felületi pontjához (14) mindenkor a berendezésrész (10) egy keresztmetszetének egy elliptikus képét határozzuk meg a fényképeken (11, 12), meghatározzuk az ellipszis-főtengelyek metszéspontját mindegyik elliptikus képhez és a fényképekre (11, 12) merőlegesen, ezeken a metszéspontokon áthaladó egyenesekkel a középvonal (13) egy pontját (16), mint az egyenesek metszéspontját térbelileg meghatározzuk és digitalizáljuk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy három fényképet (A) veszünk fel 90°-90’-kal elforgatott irányból.
6. 6. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a középvonal (13) elhelyezkedését egy hiba figyelembevételével tovább simítjuk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legutóbb meghatározott középvonal (13) elhelyezkedését a legkisebb négyzetek hibaszámítási módszerrel tovább simítjuk.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyenes csőalakú berendezésrész (8, 10) középvonalának (13) a meghatározásánál csak a x csőtengelyre merőleges y, z tengelyek koordinátáit határozzuk meg pontosan.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a sarok vagy él nélküli berendezésrészre (8) egy jelölő berendezést (9) viszünk fel és a berendezésrészt (8) azután fényképezzük.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a berendezésrészre (8) jelölő berendezésként 9) számokat hordozó jelölőrészt (9a) helyezünk el.
11. 11. Berendezés dokumentációk elkészítéséhez, amelynek fényképezőgépe (1) van, amelynek a film síkja előtt egy mérőrácslemeze (la) van, továbbá egy fényképhez (A) való digitalizáló berendezése (5) és ahhoz kapcsolt CAD berendezése (3) van, azzal jellemezve, hogy a digitalizáló berendezés (5) egy középvonalat (13) meghatározó berendezésen (6) keresztül van a CAD berendezéshez (13) kapcsolva.
12. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a középvonal (13) meghatározására szolgáló berendezés (6) egy korrigáló berendezésen (7) keresztül van CAD berendezéssel (3) összekapcsolva.
13. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a digitalizáló berendezés (5), a középvonal (13) meghatározására szolgáló berendezés (6) és a korrigáló berendezés (7) együtt egy illesztőegységet (2) képeznek.
14. 14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a CAD berendezés (3) egy képernyővel (4) van összekapcsolva.
15. 15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy sarok vagy él nélküli fényképezendő berendezésrész (8) jelölő berendezéssel (19) van ellátva.
16. 16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a jelölő berendezés (9) egy jelölőrészeket (9a) tartalmazó és a berendezésrészen (8) elhelyezendő szalagból áll.