HU211809B - Gas schrubbing process and device, in particular for flue gas - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás gázok, különösen füstgázok tisztítására, amelynek során habképző reagenst alkalmazunk és a nyersgázt reakciós térben habképző reagenssel érintkezésbe hozzuk, a nyersgáz és a habképző reagens reakcióba lépése után a habot szétbontjuk, majd a szétbontással újra visszanyert habképző reagenst és a leülepedő iszapot különválasztva gyűjtjük, végül a tisztított gázt elvezetjük.

Ugyancsak tárgya a találmánynak az ugyanilyen célú berendezés, amelynek reakciós tere, ebben elrendezett, a gázokat reagenssel érintkeztető forgó hengerei és gyűjtőtartálya van.

A találmány szerintihez hasonló célú eljárás kerül alkalmazásra a DE-3920321 számú német szabadalmi leírás szerinti berendezésben. Ebben a berendezésben a reakciós térben a reagens számára gyűjtőtartály van, amelyben iszap rakódik le. Ezt az iszapot iszapgyűjtő tartályba továbbítják, ahol azt megszárítják. A reagensre rakódó habot habbontó segítségével folyadékra és tisztított gázra bontják. A folyadékot, amely valójában maga a reagens, visszavezetik a reakciós térbe.

Ezzel a megoldással ugyan sikerült elérni, hogy a bevezetett gázokat alaposan megtisztítsák, a belépő gázban lévő szennyező anyagokat azonban a reakciós térből eltávolított iszap - benne elkeverve - az iszap megszáradása után is tartalmazta.

A találmánnyal megoldandó feladat mostmár olyan eljárás és berendezés kidolgozása gázok, különösen füstgázok tisztítására, amelynek segítségével a tisztítandó gázból eltávolított anyagokat külön-külön lehet leválasztani.

A találmány szerinti berendezés továbbfejlesztése értelmében a hengerek alatt az odavezetett reagenst tartalmazó fölső felfogótányér van elrendezve, amelybe a hengerek bele vannak merítve, a fölső felfogótányér alatt pedig habbontó van elrendezve, ez utóbbi fölfelé és lefelé keskenyedő házzal és a habot beszívó és bontó szívóventilátorral van ellátva, a házhoz pedig a fölső felfogótányéron áthatoló kilépő csatorna van rögzítve a tisztított gáz számára.

A találmány szerinti eljárás továbbfejlesztése értelmében a nyersgáz tisztítását 60 ’C-nál magasabb hőfok mellett végezzük,

a) a hab bontását pedig a reakciós térben hajtjuk végre,

b) a hab bontásával nyert sűrű habot és a vízzel és gázokkal kevert reagenst a sűrű hab alatt gyűjtjük,

c) a sűrű habot és a felszíni iszapot a reakciós térből elszívjuk és gravitációs szétválasztás céljából átmenetileg tároljuk,

d) az ülepedési fázisban a leválasztandó anyagokból rétegeket képezünk és

e) az egyes rétegeket egymás után leválasztjuk.

A találmány szerinti megoldásnak ugyanis az a felismerés szolgál alapjául, hogy az a reakciós térben keletkező sűrű hab, amelyik a reagenssel keveredve a folyadék felszínén az iszapgyűjtő tartályban lerakódik, a gázból eltávolítandó anyagok nagy részét tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy célszerűnek mutatkozik az iszapban lévő anyagok szeparálását megkísérelni. Ebből a célból a találmány szerinti megoldásban köztes tárolási folyamat során gravitációs szétválasztást végzünk. Ennek során a nehéz alkotórészek leülepednek és innen könnyen elvezethetőek a hulladékanyag feldolgozáshoz. A könnyű, gáznemű alkatrészeket aztán rétegképzésnek vetjük alá. Ebből a célból ide további reagenst is alkalmazhatunk. Mindkét reagens azt okozza, hogy az egyes anyagok rétegesen szétválnak és/vagy leülepednek. Végezetül lehetségessé válik a különböző anyagok fajsúlyától függően azokat leválasztani és elvezetni, ill. tovább feldolgozni.

A megoldás hatékonyságát nagymértékben növelhetjük, ha folyékony reagenst és/vagy sűrű habot juttatunk porlasztás útján a reakciós térbe vezetett tisztítandó gázba. Azt tapasztaltuk, hogy 60 ’C-nál nagyobb hőmérsékletű gázok bevezetése esetén okozhatja ez az intézkedés a hatásfok számottevő növekedését.

Az is előnyösnek mutatkozik a magasabb hőmérsékletű gázok bevezetése esetén, ha a reakciós térben keletkező iszapot szárítási folyamatnak is alávetjük.

Ebből a célból az iszapot emeletes szárítóba viszszük, amelyben a tisztítandó gáz középen fölfelé áramlik és az iszap radiálisán az emeleteken elosztva lefelé halad.

Itt is előnyösnek mutatkozik, ha a szárító reakciós terébe a nyersgáz belépőnyílásán keresztül sűrű habot és az összegyűlő folyadékot a reagenssel együtt juttatjuk be.

A találmány szerinti eljárás legfőbb előnye abban mutatkozik meg, hogy a habképzéssel és az ezt követő habbontással el lehet érni, hogy a gázokból eltávolítandó anyagok és a gázoknak maguknak is egy része a természetesen keletkező sűrű habban és az az alatt összegyűlő iszapban legyen. Ez az iszapoldat (azaz laza anyagok együttese), emulzió (azaz oldhatatlan, nem kristályos anyagok legfinomabb eloszlása egy folyadékban), diszperzió (azaz egy vagy több anyagnak másik anyagban való legfinomabb eloszlása) és/vagy szuszpenzió (azaz folyadékban lebegő, legfinomabb eloszlású anyagok) formáját öltheti. Ez a körülmény igen előnyös az anyagok szétválasztása szempontjából.

Ezt a szétválasztást azáltal is megkönnyíthetjük, hogy a reagenst koncentrált formában a pH-érték beállítása céljából a reakciós térben gyűlő reagenshez vezetjük.

Ha a rétegképződés során újra visszanyert reagens rétegét visszavezetjük a reakciós térben lévő reageshez, akkor a reagenst könnyedén visszanyerhetjük és újra felhasználhatjuk.

Bizonyos esetekben célszerűnek mutatkozik, ha az ülepedési fázis alatt, miközben a rétegképződés folyik, további reagenst juttatunk be és ezzel további anyagokat tudunk leválasztani.

A rétegképzés által kinyert anyagokat hulladékanyagként hasznosíthatjuk és ezt követően újrafeldolgozhatjuk vagy megsemmisíthetjük, hiszen ezeket az anyagokat a tisztítási folyamatból egymást követően tudjuk eltávolítani.

Ha a reakciós térből elvezetett reagenst szétpermetezéssel juttatjuk a reakciós térbe bevezetett nyersgáz2

HU 211 809 Β ba, akkor már a habképződés előtt a nyersgáz és a reagens intenzív keveredését érhetjük el. Ezt a keveredést még azzal is fokozhatjuk, ha a reakciós térből sűrű habot vezetünk el és a reakciós térbe bevezetett nyersgázhoz adjuk azt is.

Amennyiben 60 ’C körülinél magasabb hőfokú füstgázzal van dolgunk és a reagenssel való reakcióbalépést követően leülepedő iszapot szárítani kívánjuk, akkor a nyersgáz hőenergiáját úgy hasznosíthatjuk, hogy az iszapot a szárítás során függőleges emeletenként felülről lefelé mozgatjuk és ezzel egyidejűleg a szárítóba bevezetett nyersgázzal érintkeztetjük, ha a reakciós térből származó sűrű habot keverünk a szárítóba bevezetett nyersgázba.

Amennyiben a szárítóban keletkező desztillátumot onnan elvezetjük és a szárítóban kezelt iszapot különválasztva vezetjük el, elérhetjük a nyersgáz nagymértékű előtisztítását azelőtt, mielőtt az a habképződés közben a reagenssel érintkezésbe kerülne.

Célszerűnek mutatkozik, ha a reakciós térből származó sűrű habbal egyidejűleg iszapot is juttatunk a szárítóba úgy, hogy a szárító és a reakciós tér között folyadékcsere játszódik le. A réteges gravitációs ülepítés során nyert könnyű anyagok esetében általában terpénekkel van dolgunk, amiket célszerű visszavezetni a tisztítási folyamatba. Ezeket az anyagokat vagy a szárítóba, vagy a reakciós térbe, vagy az azután kapcsolt fokozatokba juttathatjuk.

A habbontóban a hab mechanikus szétbontása játszódik le, fölfelé távozó tisztított gáz és a nehézségi erő hatására alul lerakódó folyadék, ill. sűrű hab formájában.

Célszerűnek mutatkozik, ha a berendezésben a habbontó alatt alsó felfogó tányér van elrendezve, amelynek pereme nyílásokkal van ellátva és amely a habbontó házával levezetőcsövön át van összekötve. Ezzel az alsó felfogótányérral leválasztjuk a reakciós teret, úgyhogy a folyadékon összegyűlő sűrű habot a habbontó ventilátora nem tudja ismét beszívni.

Célszerű az is, ha az alsó felfogótányér fölfelé domború kialakítású, hogy azon különféle anyagok összegyűlését megakadályozhassuk.

Célszerű az a kiviteli alak is, amelyben a reagens hatására keletkező rétegeket egyenként elvezető szétválasztó készülékkel van a berendezés ellátva, ez a készülék az éppen levezetett réteg fajsúlyát mérő készülékkel és a réteg elvezetése után a szétválasztó készüléket mosó berendezéssel rendelkezik. Ennek az elrendezésnek az a különös jelentősége, hogy segítségével a gázokból leválasztott anyagokat egymástól különválasztva lehet elvezetni.

Az is célszerű, ha a habbontó szívóventilátora rotorral és ezen a forgásirányra tangenciális rotorlapátokkal van ellátva, ami azt eredményezi, hogy a rotorlapátok elülső oldalán szívó hatás, hátulsó oldalán pedig gyorsító hatás keletkezik, úgyhogy a beszívott habot a rotorlapátok irányában kifelé gyorsítja és fölfelé szívja.

A rotorlapátok a rotor forgásirányával ellentétesen meghajlított vezetőlemezekkel is körül lehetnek véve, amikre a hab rácsapódik, így intenzív súrlódás, fékeződés és ezzel a hab mechanikus szétbomlása jön létre, a tisztító anyag folyadéka, sűrű hab és iszap keletkezik.

A bontott hab részecskéinek fölfelé történő kiragadásának elkerülésére a vezetőlemezeket sarló alakú fedőlemezekkel takarhatjuk le.

Úgyszintén célszerű, ha a levezetőcsövek a vezetőlemezeknek a rotorra] ellentétes végén vannak elrendezve és a vezetőlemezek körzetében ezeknek irányában félig föl vannak vágva. Ezzel összegyűjtik a bontott habot és a gyűjtőtartályba továbbítják.

Ha 60 ’C hőmérsékletűnél melegebb gázzal van dolgunk, akkor célszerű olyan emeletes szárító alkalmazása, amely középső forgócsővel van ellátva, ebben a nyersgázt vezető spirál alakú vezetőlemez van, a forgócső a nyersgázt a vezetőlemez egyes emeleteire vezető nyílásokkal van ellátva, a száritó pedig rendelkezik a vezetőlemezen található iszapot nyílásokon keresztül lefelé továbbító tisztítóval. A szárításnak ez a fajtája a nyersgáz hőenergiáját hasznosítja. Ezzel egyidejűleg azonban előzetes reakciós teret is létrehozunk.

Szintén célszerű a találmány értelmében az a kiviteli alak, amelyben a reakciós térben a reagens körzetében fémeket és/vagy oxidokat leválasztó elektródák vannak elrendezve, amelyek ráadásul átkapcsolható kialakításúak is lehetnek. így elektrolitikus leválasztást is alkalmazhatunk és ezzel számos anyagot eltávolíthatunk, de az elektródák átkapcsolásával meghatározott reakciókat is kiválthatunk.

A találmány szerinti berendezést mobil, járműre szerelt állomásként is kialakíthatjuk és ha szárítót is alkalmazunk, azt a hozzá tartozó egységekkel külön, csak szükség esetén csatlakoztatandó járműre szerelhetjük. Az ilyen mobil és modulos felépítésű kivitel esetében lehetőség adódik arra, hogy az alkalmazás helyszínén először kísérleteket végezzünk, hogy az ott tisztítandó gázok milyenségét megvizsgálhassuk.

A találmány szerinti megoldást felépítésében, foganatosításban is és működésében is az alábbiakban a következő példa és a mellékelt rajz segítségével mutatjuk be közelebbről. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti eljárás foganatosító példakénti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos kapcsolási rajza, a

2. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete: a mosóberendezés vázlatos keresztmetszete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak részlete: a habbontó fölülnézete.

A találmány szerinti, gázok tisztítására szolgáló eljárás során a kémiai-fizikai tisztítás technológiáját alkalmazzuk és kihasználjuk fizikai, kémiai, aerodinamikai és áramlástechnikai folyamatok egymásrahatását. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés modulos felépítésű és alkalmas arra, hogy 60 ’C hőmérséklet alatti vagy a feletti gázokat kezeljünk. A berendezést mobil állomásként is kialakíthatjuk, járműre szerelhetjük, a szárítót pedig külön csatlakoztatható járműre is elrendezhetjük.

Ahogy az az első ábrán látható, a 60 ’C hőmérsékletűnél hidegebb nyersgázt B nyíllal jelzett csövön keresztül vezetjük a berendezésbe, ahonnan az 3 szívó3

HU 211 809 Β ventilátoron és 4 előbefecskendezőn keresztül a berendezés központi elemébe, nevezetesen 5 mosóba jut. Itt a gázt mozgó 5.1 hengerek segítségével kényszerpályára juttatjuk és az éppen adott nyersgáznak megfelelően meghatározott reagenssel hozzuk érintkezésbe. Az ezen dinamikus folyamat nyomán keletkező tisztítóhab nagy felületű reakciós médiumot jelent, amiben megkötjük a gázban található, leválasztandó anyagokat fizikai és kémiai úton egyaránt. Az 5 mosó kijárati oldalánál elrendezett (a 2. és 3. ábra segítségével közelebbről is bemutatandó) speciális 5.2 habbontó segítségével a habot ismét folyékony állapotba juttatjuk és visszavezethetjük reagensként a zárt rendszert képező berendezésbe. A tisztított gáz C nyíllal jelzett kijárati csövön keresztül távozik. A tisztítási folyamathoz szükséges reagenst 15 tartályból koncentrált formában és szabályozva juttatjuk be, hogy a pH-értéket beállíthassuk.

Az 5 mosóban azáltal jön létre a habképződés, hogy az 5.1 hengerek fölső 22 felfogótányérban található reagensbe merülnek, úgyhogy az idevezetett gázok és a reagens között intenzív keveredés és örvénylés, ennek következtében habképződés következik be. A habnak az 5.2 habbontóban történő szétbontása során visszanyert és gáz alkotórészeket tartalmazó reagenst 5.3 gyűjtőtartályban gyűjtjük. Az 5.3 gyűjtőtartályt alsó 23 felfogótányénal elválasztjuk az 5 mosó reakciós terétől, ahogy azt szintén a 2. és 3. ábra kapcsán fogjuk részletesebben bemutatni.

Az 5 mosó 5.3 gyűjtőtartályában vagy azon kívül is, esetleg a csatlakoztatott átfolyótartályokban, a leválasztandó anyagok oldat, emulzió, diszperzió vagy szuszpenzió formájában találhatóak. Itt leválasztó 21 elektródákat is elrendezhetünk, amelyeknek segítségével a tisztítandó gázban lévő fémeket és/vagy oxid vegyületeket is leválaszthatjuk.

A sűrű habot és a felületi habot 6 elszívó segítségével 6.3 vezetéken át 7 készlettartályba juttathatjuk az átmeneti tárolás érdekében.

A folyékony reagensben oldott és a tisztításhoz alkalmazott reagensnél magasabb fajsúllyal rendelkező anyagok 8 tartályban ülepednek és 8.1 vezetéken át 19 hulladékanyag feldolgozáshoz és az ezután következő 20 újrafeldolgozáshoz, adott esetben a megsemmisítőhöz juttathatók. Azokat az anyagokat, amelyek a reagensben vannak megkötve és annál könnyebbek vagy nehezebbek, emulzió, diszperzió vagy szuszpenzió formájában 7.1 vezetéken át 9 ülepítő tartályba vezetjük, amelyben pihentetjük. A beáramló reagens stabilizálódik a 9 ülepítőtartályban és 9.1 vezetéken át visszavezethetővé válik a tisztítási folyamatba az 5.3 gyűjtőtartálynál való bejuttatással.

A 9 ülepítőtartályban lévő nyersanyagok visszanyeréséhez 9.1 reagenstartályból további reagenst juttathatunk be. Mindkét reagens egymástól különállóan fejti ki hatását és együttesen is a 9 ülepítőtartályban lévő anyagok rétegképződését segítik elő. Megfelelő mérőkészülék segítségével megállapítjuk az éppen elvezetendő 9.2, 9.3 és 9.4 vagy további réteg fajsúlyát 9.5 elszívó tartály segítségével, amely a 9 ülepítőtartályból szívja el az anyagot. Az így kinyert anyagféleségeket

14.5 vezetéken át a 19 hulladékanyag feldolgozáshoz vezetjük. Minden egyes elszívási folyamat után öblítési folyamat következik. Az így keletkező reagenst a még benne lévő anyagokkal együtt 17.1 és 15.1 vezetéken át, vagy a tisztítóanyagot koncentrált formában tartalmazó 15 tartályon át visszavezethetjük a tisztítási folyamatba, ill. 16 vezetéken át eltávolíthatjuk a folyamatból. A 9.5 elszívótartályban végrehajtott szétválasztással nyert hulladék- és nyersanyagokat erre szakosodott vállalkozások feldolgozzák és/vagy új termékek előállításához felhasználják, újrafeldolgozó folyamatnak vetik alá, ahogy azt 19 hivatkozási számmal jeleztük. Arra is lehetőség van természetesen, hogy a gazdasági okokból többé már újra nem hasznosítható anyagokat elégessük és így a bennük lévő energiát visszanyerjük, ahogy ezt 20 hivatkozási számmal jeleztük, ill. hogy szekunder termékként alkalmazzuk.

Ha 60 °C hőmérsékletűnél melegebb gázokat tisztítunk, gazdaságosnak mutatkozik szárítási folyamat beiktatása is. Ebből a célból az eddig ismertetett berendezést 1 szárítóval egészítjük ki. Az 1 szárító valójában emeletes szárító, amelynek házába a tisztítandó gázokat A nyíllal jelzett csövön át juttatjuk be. Innen a gázok spirál alakú 35 vezetőlemezzel, 38 nyílásokkal és lyukakkal ellátott 2 forgócsövön át 36 szintlemezekre jutnak, amelyek álló helyzetű 37 tisztítóval működnek együtt. Ez a 37 tisztító a 36 szintlemezeken található iszapot a 36 szintlemezek nyílásain át lefelé továbbítja.

A 36 szintlemezeken található iszap az 5 mosóban lévő 5.3 gyűjtőtartályból 10 vezetéken átjut az 1 szárítóba. A bevezetett gázban lévő hőmennyiséggel besűrített és/vagy szárított iszapot 10.1 vezetéken át 11 tartályba juttathatjuk és ott gyűjthetjük össze, innen pedig

11.1 vezetéken át az elégetés helyéhez vagy 11.2 vezetéken át a 19 hulladékanyag feldolgozáshoz vezethetjük. Az 1 szárító házának belső oldalán összegyűlő desztillátumot 2.1 vezetéken át 12 tartályba vezethetjük, amelyben gravitációs ülepedés útján összegyűlnek, ezeket a hulladékanyagot gyűjtő 13 tartályba fogjuk fel és 13.1 vezetéken át a hulladékanyag feldolgozáshoz vezetjük, vagy - ahogy azt 14.3, 14.4 és 17 vezetékkel jeleztük - reagensként a tisztítási folyamatba ismét visszavezetjük.

Az 5 mosó 6 elszívója, amely a 7 készlettartályhoz juttatja a sűrű habot, 6.1 vezetéken át az 1 szárítóval is össze van kötve, úgyhogy 2.2 gyűjtőtartályban folyékony reagenst gyűjthetünk és ezt egyidejűleg a 6.2 vezetéken át az A nyílnál jelzett csövön belépő tisztítandó gázhoz juttathatjuk. Az 5 mosót és az 1 szárítót összekötő különféle átfolyó és visszafolyó vezetékek segítségével mind a két említett berendezésben állandó folyadékszintet tartunk fönn.

A 12 tartályban gyűlő könnyebb anyagokat, pl. a terpéneket, valamint a reagenseket 12.1 vezetéken át 14 kondenzálum-tartályba vezetjük. A bejuttatott kondenzvizet kiegyenlítő 14.2 vezetéken át visszavezetjük az 1 szárítóba. A könnyebb anyagokat 14.1 vezetéken, valamint a 14.3, 14.3A, 4.1, 14.4 és 17 vezetékeken át

HU 211 809 Β ismét visszajuttatjuk a tisztítási folyamatba vagy elvezetjük a 19 hulladékanyag hasznosításhoz. Ezen túlmenően az 1 szántó 2.2 gyűjtőtartályában keletkező hőmennyiséget 18 vezetéken át elvezethetjük. További

18.1 vezetéken át az 1 szántóban lévő folyadék felszínéről anyagokat vezethetünk el. A 18.2 vezetéken keresztül a gyűjtőtartályban keletkező iszapot 10 vezetéken át a szárításhoz juttathatjuk.

Ahogy a 2. ábra mutatja, az 5.2 habbontó az 5 mosóban elrendezett olyan 33 házzal rendelkezik, amely fölfelé is és lefelé is szűkülő méretű. A 33 ház közepén szívó ventilátor található olyan 31 rotorral, amelynek forgásirányához tangenciális irányban 25 rotorlapátok vannak rögzítve. A 25 rotorlapátokat kívülről a 31 rotor forgásirányával ellentétesen meghajlított álló helyzetű 26 vezetőlemezek veszik körbe. Az 5.2 habbontó alatt alsó 23 felfogótányér található, amely pereme mentén 24 nyílásokkal van ellátva, alsó része pedig 28 levezetőcső útján az 5.2 habbontó 33 házával van összeköttetésben. A 28 elvezetőcsövek a 26 vezetőlemezek azon végeinél vannak elrendezve, amelyek az 5.2 habbontó 32 motorjának 31 rotoijától távol esnek. Ezeknek a 26 vezetőlemezeknek a körzetében a 28 levezetőcsövek félig fel vannak vágva. A 26 vezetőlemezek fölfelé sarló alakú 27 fedőlemezekkel vannak letakarva, ahogy azt különösen a 3. ábrán láthatjuk szemléletesen.

A dinamikus 5.1 hengerek útján keletkező hab az

5.2 habbontó 33 házán kívül lefelé áramlik, ahogy azt az ábrán nyilak is jelzik. A habot a szívóventilátor az

5.2 habbontó 33 házának belsejébe szívja és sugárirányba kifelé gyorsítja. A tisztított gáz fölfelé hagyja el a berendezést, míg a reagenst az iszappal és a sűrű habbal együtt függőleges csöveken át a 23 felfogótányéron keresztül, az azalatt található 6 elszívóval, ill. az 5.3 gyűjtőtartályba juttatjuk. Már az 5.2 habbontó 33 házába való belépés előtt összegyűlhet reagens iszappal együtt, ami azonban a 23 felfogótányérban lévő 24 nyíláson át az 5.3 gyűjtőtartályba kerül.

A 6.1 vezetéken át a sűrű habot és a reagenst az 5.3 gyűjtőtartályban lévő folyadék felszínéről a tisztítandó gázhoz és/vagy az 1 szárítóhoz vezethetjük, ahogy azt az 1. ábra kapcsán már említettük.

Minthogy a 25 rotorlapátok tangenciális elrendezésűek, U1 külső oldalukon szívó hatást és U2 belső oldalukon gyorsító hatást fejtenek ki, ami a bontandó habot a 26 vezetőlemezek irányába kényszeríti. Eme folyamat révén szétválik a hab folyadékká, sűrű habbá és tisztított gázzá. Különösen a folyadékok jutnak a 28 levezetőcsöveken át az 5.3 gyűjtőtartályba.

Claims (27)

1. Eljárás gázok, különösen füstgázok tisztítására, amelynek során habképző reagenst alkalmazunk és a nyersgázt reakciós térben habképző reagenssel érintkezésbe hozzuk, a nyersgáz és a habképző reagens reakcióba lépése után a habot szétbontjuk, majd a szétbontással újra visszanyert habképző reagenst és a leüllepedő iszapot különválasztva gyűjtjük, végül a tisztított gázt elvezetjük, azzal jellemezve, hogy a nyersgáz tisztítását 60 ’C-nál magasabb hőfok mellett végezzük,

a) a hab bontását pedig a reakciós térben hajtjuk végre,

b) a hab bontásával nyert sűrű habot és a vízzel és gázokkal kevert reagenst a sűrű hab alatt gyűjtjük,

c) a sűrű habot és a felszíni iszapot a reakciós térből elszívjuk és gravitációs szétválasztás céljából átmenetileg tároljuk,

d) az ülepedési fázisban a leválasztandó anyagokból rétegeket képezünk és

e) az egyes rétegeket egymás után leválasztjuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagenst koncentrált formában a reakciós térben összegyűlő reagenshez adagoljuk és ezzel szabályozzuk a pH-értéket.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reagensnek a rétegképzés során visszanyert rétegét a reakciós térben összegyűlő reagenshez juttatjuk.

4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rétegképzés ülepedési fázisa során további reagenst vezetünk az eljárásba.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a rétegképzéssel nyert anyagokat hulladékanyagként hasznosítjuk és ezt követően újrafeldolgozzuk vagy megsemmisítjük.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciós térből elvezetett reagenst szétpermetezéssel juttatjuk a reakciós térbe bevezetett nyersgázba.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciós térből sűrű habot vezetünk el és a reakciós térbe bevezetett nyersgázhoz adjuk.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 60 ’C körülinél magasabb hőfokú füstgáz és a reagenssel való reakcióbalépést követően leülepedő iszap szárítása esetén az iszapot a szárítás során függőleges emeletenként fölülről lefelé mozgatjuk és ezzel egyidejűleg a szántóba bevezetett nyersgázzal érintkeztetjük.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciós térből származó sűrű habot keverünk a szárítóba bevezetett nyersgázba.

10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítóban keletkező desztillátumot onnan elvezetjük és a szárítóban kezelt iszapot különválasztva vezetjük el.

11. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a reakciós térből származó sűrű habbal egyidejűleg iszapot is juttatunk a szárítóba.

12. A 8-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szárítóból elvezetett desztillátumot réteges gravitációs ülepítésnek vetjük alá.

13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a könnyű anyagokat ismét visszavezetjük a tisztítási folyamatba.

HU 211 809 Β

14. Berendezés gázok, különösen füstgázok tisztítására, elsősorban az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynek reakciós tere, ebben elrendezett, a gázokat reagenssel érintkeztető forgó hengerei és gyűjtőtartálya van, azzal jellemezve, hogy a hengerek (5.1) alatt az odavezetett reagenst tartalmazó fölső felfogótányér (22) van elrendezve, amelybe a hengerek (5.1) bele vannak merítve, a fölső felfogótányér (22) alatt pedig habbontó (5.2) van elrendezve, ez utóbbi fölfelé és lefelé keskenyedő házzal (33) rendelkezik, és a habot beszívó, bontó szívóventilátorral van ellátva, a házhoz (33) pedig a fölső felfogótányéron (22) áthatoló kilépő csatorna (34) van rögzítve a tisztított gáz számára.

15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a habbontó (5.2) alatt alsó felfogótányér (23) van elrendezve, amelynek pereme nyílásokkal (24) van ellátva és amely a habbontó (5.2) házával (33) levezető csövön (28) át van összekötve.

16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó felfogótányér (23) fölfelé domború kialakítású.

17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reagens hatására keletkező rétegeket egyenként elvezető szétválasztó készülékkel, célszerűen elszívó tartállyal (9.5) van ellátva, amely az éppen levezetett réteg fajsúlyát mérő készülékkel és a réteg elvezetése után a szétválasztó készüléket mosó berendezéssel rendelkezik.

18. A 14-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a habbontó (5.2) szívóventilátora rotorral (31) és ezen a forgásirányra tangenciális rotorlapátokkal (25) van ellátva.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rotorlapátok (25) a rotor (31) forgásirányával ellentétesen meghajlított vezetőlemezekkel (26) vannak körülvéve.

20. A 19. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a vezetőlemezek (26) sarló alakú fedőlemezekkel (27) vannak letakarva.

21. A 19. vagy 20. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a levezető csövek (28) a vezetőlemezeknek (26) a rotorral (31) ellentétes végén vannak elrendezve.

22. A 21. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a levezető csövek (28) a vezetőlemezek (26) körzetében ezeknek irányában félig föl vannak vágva.

23. A 14-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy olyan emeletes szárítóval (1) van ellátva, amely középső forgócsővel (2) rendelkezik, ebben a nyersgázt vezető spirál alakú vezetőlemez (35) van, a forgócső (2) a nyersgázt a vezetőlemez (35) egyes emeleteire vezető nyílásokkal (38) van ellátva, a szárító rendelkezik továbbá a vezetőlemezen (35) található iszapot nyílásokon keresztül lefelé továbbító tisztítóval (37).

24. A 14-23. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a reakciós térben a reagens körzetében fémeket és/vagy oxidokat leválasztó elektródák (21) vannak elrendezve.

25. A 24. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a leválasztó elektródák (21) átkapcsolható kialakításúak.

26. A 14-25. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy mobil járműre szerelt állomásként van kialakítva.

27. A 26. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szárító (1) a hozzá tartozó egységekkel külön járműre van szerelve.