HU211760B - Process for bleaching food plant materials - Google Patents

Process for bleaching food plant materials Download PDF

Info

Publication number
HU211760B
HU211760B HU9200832A HU9200832A HU211760B HU 211760 B HU211760 B HU 211760B HU 9200832 A HU9200832 A HU 9200832A HU 9200832 A HU9200832 A HU 9200832A HU 211760 B HU211760 B HU 211760B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
plant material
hydrogen peroxide
process according
weight
moisture content
Prior art date
Application number
HU9200832A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT63750A (en
HU9200832D0 (en
Inventor
Michel Devic
Original Assignee
Atochem Elf Sa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Atochem Elf Sa filed Critical Atochem Elf Sa
Publication of HU9200832D0 publication Critical patent/HU9200832D0/hu
Publication of HUT63750A publication Critical patent/HUT63750A/hu
Publication of HU211760B publication Critical patent/HU211760B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C12—BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12Y—ENZYMES
    • C12Y111/00—Oxidoreductases acting on a peroxide as acceptor (1.11)
    • C12Y111/01—Peroxidases (1.11.1)
    • C12Y111/01006—Catalase (1.11.1.6)
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23B—PRESERVING, e.g. BY CANNING, MEAT, FISH, EGGS, FRUIT, VEGETABLES, EDIBLE SEEDS; CHEMICAL RIPENING OF FRUIT OR VEGETABLES; THE PRESERVED, RIPENED, OR CANNED PRODUCTS
    • A23B7/00—Preservation or chemical ripening of fruit or vegetables
    • A23B7/06—Blanching
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23B—PRESERVING, e.g. BY CANNING, MEAT, FISH, EGGS, FRUIT, VEGETABLES, EDIBLE SEEDS; CHEMICAL RIPENING OF FRUIT OR VEGETABLES; THE PRESERVED, RIPENED, OR CANNED PRODUCTS
    • A23B7/00—Preservation or chemical ripening of fruit or vegetables
    • A23B7/14—Preserving or ripening with chemicals not covered by groups A23B7/08 or A23B7/10
    • A23B7/153—Preserving or ripening with chemicals not covered by groups A23B7/08 or A23B7/10 in the form of liquids or solids
    • A23B7/157—Inorganic compounds
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L19/00—Products from fruits or vegetables; Preparation or treatment thereof
    • A23L19/10—Products from fruits or vegetables; Preparation or treatment thereof of tuberous or like starch containing root crops
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L25/00—Food consisting mainly of nutmeat or seeds; Preparation or treatment thereof
    • A23L25/30—Mashed or comminuted products, e.g. pulp, pastes, meal, powders; Products made therefrom, e.g. blocks, flakes, snacks; Liquid or semi-liquid products
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L33/00—Modifying nutritive qualities of foods; Dietetic products; Preparation or treatment thereof
    • A23L33/20—Reducing nutritive value; Dietetic products with reduced nutritive value
    • A23L33/21—Addition of substantially indigestible substances, e.g. dietary fibres
    • A23L33/22—Comminuted fibrous parts of plants, e.g. bagasse or pulp
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L5/00—Preparation or treatment of foods or foodstuffs, in general; Food or foodstuffs obtained thereby; Materials therefor
    • A23L5/40—Colouring or decolouring of foods
    • A23L5/49—Removing colour by chemical reaction, e.g. bleaching
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L7/00—Cereal-derived products; Malt products; Preparation or treatment thereof
    • A23L7/10—Cereal-derived products
    • A23L7/115—Cereal fibre products, e.g. bran, husk
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A23—FOODS OR FOODSTUFFS; TREATMENT THEREOF, NOT COVERED BY OTHER CLASSES
    • A23L—FOODS, FOODSTUFFS, OR NON-ALCOHOLIC BEVERAGES, NOT COVERED BY SUBCLASSES A21D OR A23B-A23J; THEIR PREPARATION OR TREATMENT, e.g. COOKING, MODIFICATION OF NUTRITIVE QUALITIES, PHYSICAL TREATMENT; PRESERVATION OF FOODS OR FOODSTUFFS, IN GENERAL
    • A23L7/00—Cereal-derived products; Malt products; Preparation or treatment thereof
    • A23L7/20—Malt products

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Food Science & Technology (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Nutrition Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Botany (AREA)
  • Mycology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Coloring Foods And Improving Nutritive Qualities (AREA)
  • Preparation Of Fruits And Vegetables (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Cereal-Derived Products (AREA)
  • Noodles (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Fertilizers (AREA)
  • Materials Applied To Surfaces To Minimize Adherence Of Mist Or Water (AREA)
  • Cosmetics (AREA)
  • Compounds Of Unknown Constitution (AREA)
  • Solid-Sorbent Or Filter-Aiding Compositions (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Bakery Products And Manufacturing Methods Therefor (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás növényi anyag, előnyösen táplálkozásra alkalmas növényi anyag fehérítésére, amelynek során a fehérítést hidrogén-peroxid segítségével végezzük vizes-lúgos oldatban.
A találmány szerinti eljárással bármely növényi eredetű anyag vagy annak része kezelhető, amely táplálékként alkalmazható. Ezekre a termékekre példaként említhető a gabonamagvak (búza, kukorica, zab, rozs, rizs és hasonlók), gyümölcshéj, olajos növény korpája, így napraforgókorpa, gabonakorpa, különböző növényi anyagok maradéka, így répa vagy cukorrépa, gyümölcsök, így körte, őszibarack, alma, sárgabarack, bogyós gyümölcsök, olajos növények, így napraforgó, szójabab, citrusfélék, így citrom, gabonafélék, növényi anyagok extrahálásának maradéka, cukor, gyümölcspektin, olaj vagy keményítő, gyümölcsök vagy gabonafélék alkoholos fermentálásával kapott maradék (alkoholos desztillálás maradéka), valamint mandulahéj, és üres vagy magvas dióhéj.
Ezeket a növényi anyagokat általában hidrogén-peroxidot tartalmazó vizes-lúgos oldattal kezelik a „famentesítés” és fehérítés érdekében. Ezek a fehérített növényi anyagok nagymennyiségű növényi rostot tartalmaznak, és előnyösen alkalmazhatók élelmiszerek, elsősorban alacsony kalóriatartalmú élelmiszerek, így diétás liszt előállítására.
Az ilyen rostos anyagból előállított élelmiszerek azonban nagyon sötét színűek, és így a liszt helyettesítésére nem alkalmazhatók.
A sok cellulózos növényi rostot tartalmazó, és emellett kereskedelmi célra alkalmas világos színű növényi anyagok előállítását általában vizes közegben végzik. így a 4 649 113 számú USA-beli szabadalmi leírás különböző növényi rostok fehérítését ismerteti hidrogén-peroxiddal lúgos közegben. A diétás rostokat mintegy 20-300 g/1 mennyiségben vízben szuszpendálják olymódon, hogy a víz teljesen nedvesítse azokat. majd hidrogén-peroxidot és nátrium-hidroxidot adnak hozzá, ahol a hidrogén-peroxid vizes közegben reagál.
A 2 647 641 számú francia szabadalmi leírás és a 337 653 számú európai szabadalmi leírás szerint a növényi anyagot a fehérítő lépés előtt savas vagy lúgos oldattal kezelik, és így javítják a fehérítés hatásfokát. Ezeket a folyamatokat vizes közegben hajtják végre.
Az ismert fehérítési eljárások hátránya, hogy vizes közegben kell őket megvalósítani. A gabona eredetű diétás rostok, így a búzakorpa, kukoricakorpa és hasonlók mindig jelentős mennyiségű lisztet vagy keményítőt tartalmaznak, és így nedvesítés hatására erősen viszkózus pasztát képeznek, amely nehezen keverhető és kezelhető. A fehérítő közeget ezért erősen hígítani kell.
Emellett, egyes diétás rostok, például a répapép erős vízvisszatartó kapacitással rendelkeznek, ezért a kezelés során térfogatuk és tömegük tízszeresére nő. Ennek eredményeként a folyamat termelékenysége csökken.
Végül, a reagenseknek a diétás rostok közé történő diffúziója hosszú időt igényel, amihez nagy teljesítőképességű és költséges keverőre van szükség, vagy a hagyományosan kevert, erősen hígított közegben végzett folyamat reakcióideje nagyon hoszú.
A 2 651 965 számú francia szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet növényi rostok fehérítésére, amelyben a növényi anyag szárazanyagtartalma legalább 10 tömegbe (vagyis nedvességtartalma legfeljebb 90 tömeg%), előnyösen 20-35 tömeg% (vagyis nedvességtartalma 65-80 tömeg%), amelyet lúgos hidrogén-peroxid oldattal áztatnak, és szárítás közben fehérítenek.
A folyamat lehetővé teszi fehérített száraz rostok előállítását, amelynek színe világosabb a szokásos folyékony közegben nyert termék színénél, amelynek hátránya azonban, hogy a fehérített és szárított rost különböző mennyiségű maradék hidrogén-peroxidot tartalmaz, amely a hidrogén-peroxidnak a szárítási lépés során lejátszódó elégtelen reakciójából származik.
A találmány tárgya ezért növényi anyagok fehérítésére alkalmas olyan eljárás kidolgozása, amely mentes a fent említett hátrányoktól, és amely részben száraz körülmények között megvalósítható, lehetővé teszi a maradék peroxidok kiküszöbölését, és élelmiszerként alkalmazható megfelelően fehérített növényi rost előállítását.
A találmány tárgya ezért eljárás növényi anyag fehérítésére lúgos hidrogén-peroxid oldat segítségével olymódon, hogy
a) a legfeljebb 50 tömeg% nedvességtartalmú növényi anyagot 40-100 ”C hőmérsékletre melegítjük,
b) az a) lépésben kapott növényi anyagot legalább pH = 8,5 értékű, és legalább 100 g/1 peroxidot tartalmazó lúgos hidrogén-peroxid oldattal nedvesítjük 20-100 °C közötti hőmérsékleten olymódon, hogy a növényi anyag az oldatot teljes mértékben abszorbeálja,
c) a nedvesített növényi anyagot 40-100 ’C közötti hőmérsékleten az anyag kifehéredéséig melegen tartjuk,
d) a c) lépésben kapott fehérített növényi anyagot vízzel mossuk, és
e) szárítjuk.
A találmány szerinti eljárás során növényi anyagként alkalmazhatók a fent említett anyagok, előnyösen egész magvú gabonafélék, olajos növények korpája, gabonakorpa vagy különböző növények, így répa, citrusféle gyümölcsök, gyümölcsök extrahálásának maradéka, olajos növények és gabonafélék.
A találmány szerinti eljárás jellemzője, hogy a rostokat száraz környezetben fehérítjük, vagyis a folyamatot folyékony fázis nélkül hajtjuk végre. A lúgos hidrogén-peroxid oldattal végzett nedvesítés előtt a kezdeti nedvességtartalmat úgy választjuk meg, hogy az lehetővé tegye a lúgos oldat tökéletes és gyors felszívódását.
Ez a követelmény elsősorban a rostok vízszívóképességétől függ, másrészről az alkalmazott lúgos hidrogén-peroxid oldat mennyiségétől.
Legfeljebb 50 tömeg%-os nedvességtartalom esetén gyakorlatilag bármely fent említett növényi anyag száraz körülmények között fehéríthető. Általánosan elmondható, hogy a kezdeti nedvességtartalmat a lehető
HU 211 760 Β legalacsonyabb értékre állítjuk, amikoris a nedvességtartalom előnyösen legfeljebb 20 tömeg%. Közelebbről, a nedvességtartalmat 4-40 tömeg% értékre állítjuk, például cukorrépából származó növényi pépek és extrahált gyümölcspépek esetén, és 1-5 tömeg% értékre állítjuk gabona eredetű anyagok, így búza-, kukorica-, napraforgó- vagy zabkorpa esetén.
A találmány szerinti eljárás melegítési fázisa (a) lépés) előtt adott esetben szükség lehet a növényi anyag szárítására, és így a kívánt nedvességtartalom beállítására.
A szárítást a kezelendő anyag természetéhez igazított szokásos szárítóeszközökkel, például meleg levegős szárítóval, gőzös szárítóval vagy vákuumszárítóval végezzük. A szárítási hőmérséklet az alkalmazott eljárástól függően általában 40-160 °C.
Bár a találmány szerinti eljárás annál hatékonyabb, minél alacsonyabb a rostok kezdeti nedvességtartalma, ennek értékét gyakran 4-11 tömeg%-os minimumszinten tartjuk az adott rostanyagtól függően, mivel a kezelt lisztek és porok igen gyúlékonyak.
A legtöbb gabona eredetű anyag természetes nedvességtartalma legfeljebb 20 tömeg%, és ezért előzetes szárítást nem igényel.
A száraz kiindulási anyag eredeti formájában, vagy többé vagy kevésbé finomra őrölt formában kezelhető. A kevertetés és nedvesítés elősegítése érdekében előnyösen alkalmazhatók a 0,5-2 mm méretű részecskéket eredményező durva őrlés. A lehetséges szárítási fázis után a kezelendő növényi anyagot, amely a kívánt nedvességtartalommal rendelkezik, 40-100 C közötti, előnyösen 70-95 ’C közötti hőmérsékletre melegítjük. A melegítési lépés időtartama általában legfeljebb 2 óra, előnyösen 10-60 perc, a rostos anyag természetétől függően.
A találmány szerinti eljárás a) lépésében alkalmazott melegítés előnyösen fokozza a fehérítést folyamat hatékonyságát.
A találmány szerinti eljárás ezt követő b) lépésében a kezelendő anyagot vizes-lúgos hidrogén-peroxid oldattal nedvesítjük. A nedvesítést teljessé kell tenni, vagyis a lúgos oldatot a növényi anyagnak teljesen fel kell szívnia, és a növényi anyag környezetében vizes fázis nem maradhat vissza.
A vizes-lúgos hidrogén-peroxid oldat legalább 100 g/1 peroxidot tartalmaz, és pH-értéke legalább 8,5.
A hidrogén-peroxidot általában 30-70 tömeg% koncentrációjú vizes oldat formájában alkalmazzuk. Előnyösen alkalmazható az élelmezési célokra felhasználható 35 tömeg% koncentrációjú kereskedelmi peroxid oldat.
A hidrogén-peroxid mennyisége a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva 1-20 tömeg% között változhat, az elérni kívánt fehérítő hatástól és a rostos anyag természetétől függően. Általában 5-10 tömeg% hidrogén-peroxiddal kielégítő mértékű fehérítés érhető el.
A találmány értelmében bármely olyan lúgos szer alkalmazható önmagában vagy keverék fozmájában, amely a hidrogén-peroxid oldatot legalább pH = 8,5 értékre állítja. Példaként említhető a nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, kalcium-oxid és magnézium-oxid.
A lúgos szert általában 10-20 tömeg% koncentrációjú vizes oldat formájában alkalmazzuk. Előnyösen nátrium-hidroxidot alkalmazunk 10 tömeg% koncentrációjó vizes oldat formájában.
A lúgos szer mennyisége nátrium-hidroxidban kifejezve és a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva széles határok között változtatható az anyag típusától és a peroxid mennyiségétől függően. A lúgos szer mennyisége általában 0,5-10 tömeg%, előnyösen 1-4 tömeg%. A maximális mennyiséget általában úgy határozzuk meg, hogy a fehérített növényi anyag pH-értéke legfeljebb 8,5 legyen.
Végül, a lúgos szer oldatának mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a peroxiddal történő elkeverés után a lúgos hidrogén-peroxid oldat peroxid koncentrációja legalább 100 g/1 legyen.
Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva legfeljebb 5 tömeg% mennyiségben hidrogén-peroxid stabilizátort és/vagy komplexképző vagy fémion megkötőszert alkalmazunk, amelyek nem befolyásolják a termék élelmiszeripari felhasználását. Ilyenekre példaként említhető a nátrium-szilikát, az oldható magnéziumsók, citromsav, nátrium-tripolifoszfát és pirofoszforossav.
A találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási módja szerint diétás célokra alkalmazható rostos anyagot állítunk elő, amelyhez adalékanyagoktól mentes lúgos hidrogén-peroxid oldatot alkalmazunk.
A találmány értelmében a fehérítést száraz környezetben, szilárd halmazállapotban végezzük.
Ennek megfelelően a lúgos hidrogén-peroxid oldat reagenseinek mennyiségét és koncentrációját úgy kell megválasztani, hogy a növényi anyag a nedvesítés során a teljes oldatot felszívja.
Ennek során bármely olyan eszköz alkalmazható, amely lehetővé teszi a kezelendő szárazanyagnak, előnyösen poralakú anyagnak gyors és homogén nedvesítést a lúgos peroxid oldattal. Az ilyenekre példaként említhető a porkeverő, gyúrógépek, extrudáló csavarok, forgódobok és hasonlók.
A lúgos peroxid oldatot általában folyamatosan adagoljuk, és egyenletesen eloszlatjuk. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös megvalósítási módja szerint a lúgos peroxid oldatot folyamatosan a porított növényi anyagra permetezzük egy keverődiszpergáló berendezésben.
A nedvesítés! fázist általában 20-100 °C közötti, előnyösen 60-90 ’C közötti hőmérsékleten végezzük.
A nedvesítési fázis során a kiválasztott hőmérséklet fenntartása érdekében szükséges lehet a növényi anyag hűtése vagy melegítése.
A nedvesítési időt a homogén keverést és a kívánt hőmérsékletet biztosító berendezés kapacitása alapján határozzuk meg. A nedvesítési idő általában néhány perc és néhány óra között változhat az alkalmazott berendezés típusától függően.
A növényi anyagot a lúgos hidrogén-peroxid oldat3
HU 211 760 Β tál végzett nedvesítés után 40-100 °C közötti, előnyösen 50-90 ’C közötti hőmérsékleten tartjuk (c) lépés).
A melegítési idő a kezelt anyag típusától és a peroxid mennyiségétől függ, amikoris a túl hosszú melegítési idő a fehérítés hatékonyságát csökkentheti. A melegítési idő a legtöbb anyagnál általában 10 perc és néhány óra között változhat, amikoris előnyösen 1-2 órán keresztül 80 ’C hőmérsékleten dolgozunk. A nedvesített anyag melegítése során a pH-érték csökken.
A legtöbb növényi anyagnál a lúgos szer mennyiségét, a melegítés idejét és hőmérsékletét úgy választjuk meg, hogy a fehérítés! folyamat befejeződésekor a közeg pH-értéke semleges, vagy legfeljebb 8,5. Ez lehetővé teszi a savas kezeléssel végzett utólagos semlegesítés kiküszöbölését.
A fehérítési lépés után a rostos anyagot egyszer vagy többször megfelelő mennyiségű vízzel mosva a megfelelő szintig eltávolítjuk a maradék peroxidot és ásványi anyagot.
A mosási lépés megvalósítható például ionmentesített víz segítségével 20-100 ’C közötti hőmérsékleten. A mosás megvalósítható például vízzel történő hígítással, és a vizes fázisnak szűrőben vagy présben történő elválasztásával vagy úgy, hogy a szűrőben vagy a présben elhelyezett rostos anyagon keresztül közvetlenül vizet áramoltatunk.
A mosási lépés után a növényi anyagot a felhasználásához vagy lisztté történő átalakításához szükséges nedvességtartalom eléréséig szárítjuk.
A szárítást bármely szokásos módon végezhetjük a kezelt növényi anyag figyelembevételével.
A szárítás hőmérsékletét és időtartamát úgy határozzuk meg, hogy elkerüljük a rostos anyagnak a szárítás közben bekövekező sárgulását.
A találmány szerinti eljárás lépéseihez adott esetben egy további kezelési lépés kapcsolódik, amelynek során a fehérített növényi anyagot egy enzimmel, így kataláz enzimmel kezeljük, amely elbontja a peroxidot.
Ezt a lépést a mosási lépés után vagy a mosási lépés közben végezzük.
Az enzimes kezelést úgy végezzük, hogy a fehérített növényi anyagot 20-50 °C hőmérsékleten vizes kataláz oldattal áztatjuk néhány perc és több óra közötti reakcióidővel, amelynek konkrét értéke a kezelési hőmérséklettől és a kezelt rost típusától függ.
A kezelési idő általában 10 perc és 2 óra között változik 25-45 ’C hőmérsékleten. A kezelés előnyösen megvalósítható 2-40 tömeg% koncentrációjú vizes közegben.
Az alkalmazott kataláz lehet állati eredetű, például borjúmájból extrahált kataláz. vagy fermentációs eredetű. például Aspergillus niger tenyészetéből származó kataláz.
Az enzim mennyiségét az eltávolítandó peroxid mennyiségétől és az alkalmazott kataláz hatékonyságától függően határozzuk meg.
A kataláz enzimes kezelés után kívánt esetben mosási lépés végezhető.
A találmány szerinti eljárás egy sor előnnyel rendelkezik. így például, a növényi anyag száraz kezelése lehetővé teszi, hogy azonos mennyiségű hidrogén-peroxiddal hatékonyabb fehérítést végezzünk. Azt találtuk továbbá, hogy a folyamat során csökken a növényi anyag komponenseinek bomlása, mivel a fehérítés a rostok felületén játszódik le, és a kezelt anyagot nem nedvesíti vizes fázis.
A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi továbbá a fűtési energia csökkentését, mivel száraz környezetben játszódik le, és ezért a fehérítéshez egyszerűbb (száraz anyag kezelésére alkalmas) és nagyobb termelékenységet biztosító berendezések alkalmazhatók.
A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példákkal világítjuk meg anélkül, hogy az oltalmi kör a példákra korlátozódna. A példákban a reagensek mennyiségét a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva tömegszázalékban adjuk meg. A növényi anyag fehérségének mértékét a fehérítő lépés előtt és után reflektométer segítségével 457 nm hullámhosszon határozzuk meg az ISO szabvány papíripari előírásai szerint, és ISO egységekben fejezzük ki.
/. példa
176,2 g friss cukorrépapépet a cukor extrahálása után (víztartalom 77,3%) 80 ’C hőmérsékleten 20 tömeg% nedvességtartalomig, vagyis 50 g tömegűre (száraz tömeg 40 g) szárítunk.
A 20 tömeg% nedvességtartalmú porított cukorrépát ezután egy egyliteres keverős reakcióedénybe töltjük, és 30 percen keresztül 70 ’C hőmérsékleten melegítjük. 11,45 g 35 tömeg%-os hidrogén-peroxidból és 8 g 10 tömeg%-os nátrium-hidroxidból előállított 19,45 g lúgos hidrogén-peroxid oldatot (hidrogén-peroxid tartalom 10 tömeg%, nátrium-hidroxid tartalom 2 tömeg%) permetezünk a növényi anyagra. Az oldat pH = 9.9 értékű, és 200 g/1 peroxidot tartalmaz. A nedvesítési idő 4 perc és a hőmérsékletet 70 ’C értéken tartjuk.
A port 1 órán keresztül 70 ’C hőmérsékleten kevertetjük, amikoris a fehérített rostok pH-értéke 5,8. A port ezután 600 ml vízben szuszpendáljuk 50 ’C hőmérsékleten, és 50 mg 274 000 egység/ml értékű kataláz enzimet adunk hozzá. Az elegyet 15 percen keresztül 50 ’C hőmérsékleten tartjuk, majd szűrjük, és 70 ’C hőmérsékleten szárítjuk.
így 33,8 g fehérített száraz cukorrépát kapunk, amelynek fehérsége 40,1’ ISO, pH-értéke 5,9, maradék hidrogén-peroxid tartalma kisebb, mint 10 ppm.
A kezeletlen pép fehérsége 31,5° ISO.
2. példa
Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a cukorrépapép kezdeti szárítását 40 tömeg% nedvességtartalomig végezzük, vagyis a szárított anyag tömege 66,5 g (szárazanyag 40 g).
így 32 g fehérített száraz cukorrépát kapunk, amelynek fehérsége 39,6’ ISO pH-értéke 5,7, maradék hidrogén-peroxid tartalma kisebb, mint 10 ppm.
3. Példa (összehasonlító példa)
Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a cukorrépapép kezdeti szárítását
HU 211 760 Β
60% nedvességtartalomig végezzük, vagyis a kapott tömeg 100 g (szárazanyag 40 g ).
így 34 g fehérített száraz cukorrépát kapunk, amelynek fehérsége 37,2’ ISO és pH-értéke 5,8.
4. példa (összehasonlító példa)
Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a cukorrépapépet kezdeti szárítás nélkül 77,3 tömeg% nedvességtartalommal alkalmazzuk.
A fehérség értéke 36,5° ISO, pH-érték 5,9.
A 3. és 4. példa igazolja, hogy, ha a fehérítést nem a találmány szerint végezzük, elsősorban akkor, ha a nedvességtartalommal kapcsolatos előírásokat nem tartjuk be, a fehérség mértéke alacsonyabb marad, mint azonos mennyiségű reagens, de alacsonyabb nedvességtartalmú pép, vagyis a találmány értelmében legfeljebb 50 tömeg% nedvességtartalmú pép nedvesítése esetén.
5. példa
Egy százliteres, rozsdamentes acél keverős reakcióedénybe 10,42 g szárított cukorrépát (a cukor extrahálása után) töltünk, amelynek nedvességtartalma 4,2 tömeg%, szemcsemérete 0,1-1 mm, vagyis száraz tömege 10 kg.
A port 15 percen keresztül 70 ’C hőmérsékleten kevertetjük, majd kevertetés közben 4,86 kg lúgos hidrogén-peroxid oldatot permetezünk rá, amely 2,86 kg 35 tömeg%-os hidrogén-peroxidot és 2 kg 10 tömeg%os nátrium-hidroxidot tartalmaz. Az oldat pH-értéke
9,9. peroxid tartalma 200 g/1.
A nedvesítési idő 20 perc, hőmérséklete 88 ’C.
A port ezután 1 órán keresztül 70 ’C hőmérsékleten melegítjük, a rostok pH-értéke 5,9. Ezután 80 liter vízben szuszpendáljuk, szűrjük, és 100 liter hideg vízzel mossuk
A mosott pépet 12 órán keresztül 60 ’C hőmérsékleten 5 tömeg% nedvességtartalomig szárítjuk. így
9.49 g fehérített cukorrépát kapunk, amelynek pH-értéke 6.3, fehérsége 38,5° ISO. A pép kezelés előtti fehérsége 30.5’ ISO.
6. példa
Egy százliteres, rozsdamentes acél keverős reakcióedénybe 20 kg őrölt kukoricakorpát töltünk, amelynek nedvességtartalma 8 tömeg% (száraztömeg
18,4 kg).
A port 15 percen keresztül 70 ’C hőmérsékleten melegítjük, majd 8,93 kg lúgos hidrogén-peroxid oldatot permetezünk rá, amely 6,165 kg 30 tömeg%-os hidrogén-peroxidot és 2,77 kg 10 tömeg%-os nátriumhidroxidot tartalmaz, vagyis peroxid tartalma 200 g/1, pH-értéke 9,5.
A nedvesítési idő 1 óra, a hőmérséklet 90 ’C. A port ezután 15 percen kersztül 90 ’C hőmérsékleten kevertetjük. majd a fehérített kukoricakorpát 180 liter vízzel 20 ’C hőmérsékleten mossuk, és vákuumban 3 órán keresztül 90 ‘C hőmérsékleten szárítjuk.
így 17 kg fehérített korpát kapunk, amelynek nedvességtartalma 7.1 tömeg%, pH-értéke 8, maradék hidrogén-peroxid tartalma kisebb, mint 20 ppm, fehérsége 43° ISO. A kezeletlen korpa fehérsége 32,8’ ISO.
7. példa
Egy százliteres, rozsdamentes acél keverős reakcióedénybe 17,306 kg száraz, őrölt árpacsírát töltünk, amelynek nedvességtartalma 8,1 tömeg% (száraztömeg 15,9 kg).
A port 30 percen keresztül 95 ’C hőmérsékleten melegítjük, majd 4,54 kg 35 tömeg%-os hidrogén-peroxidból és 2,385 kg 10 tömeg%-os nátrium-hidroxidból előállított lúgos hidrogén-peroxid oldatot permetezünk rá, vagyis az oldat peroxid tartalma 230 g/1, pH-értéke 9,5.
A nedvesítést 30 percen keresztül 90 ’C hőmérsékleten végezzük. A nedvesítés után a melegítést 1 órán keresztül 90 ’C hőmérsékleten folytatjuk, a por pH-értéke 5,5.
A fehérített árpacsírát ezután hideg vízzel addig mossuk, míg a mosóvízben peroxid nem mutatható ki (hidrogén-peroxid tartalom kisebb, mint 2 ppm).
A mosott árpacsírát ezután 70 ’C hőmérsékleten szárítjuk. így 10,753 kg fehérített árpacsírát kapunk, amelynek nedvességtartalma 8%, pH-értéke 7,1, maradék hidrogén-peroxid tartalma kisebb, mint 10 ppm. A fehérített rostok fehérsége 3Γ ISO. A kezeletlen rostok fehérsége 21,3° ISO.
8. példa
103 g őrölt napraforgókorpát, amelynek nedvességtartalma 10 tömeg% (szárazanyag 92,7 g) 10 percen keresztül 90 ’C hőmérsékleten melegítünk egy egyliteres keverős reakcióedényben. 37 g lúgos hidrogén-peroxid oldatot permetezünk rá, amely 18,5 g 35 tömeg%os hidrogén-peroxidot és 18,5 g 10 tömeg%-os nátrium-hidroxidot tartalmaz, vagyis peroxid tartalma 7 tömeg% és nátrium-hidroxid tartalma 2 tömeg%.
A nedvesítési idő 7 perc, hőmérséklete 90 ’C. A port 30 percen keresztül 90 ’C hőmérsékleten kevertetjük. A fehérítet rostok pH-értéke 5,5.
A korpaport ezután 500 ml hideg vízben szuszpendáljuk, szűrjük, és 1 liter vízzel mossuk. A napraforgókorpát 80 ’C hőmérsékleten tömegállandóságig szárítjuk.
így 84 g fehérített napraforgókorpát kapunk, amelynek pH-értéke 6,9, fehérsége 54’ ISO. A kezeletlen kiindulási korpa fehérsége 32,2’ ISO.

Claims (12)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás étkezésre alkalmas növényi anyagok fehérítésére vizes-lúgos hidrogén-peroxid oldat segítségével, azzal jellemezve, hogy
    a) a legfeljebb 50 tömeg% nedvességtartalmú növényi anyagot 40-100 ’C hőmérsékletre melegítjük,
    b) az a) lépésben kapott növényi anyagot legalább pH = 8,5 értékű, és legalább 100 g/1 peroxidot tartalmazó lúgos hidrogén-peroxid oldattal nedvesítjük 20-100 ’C közötti hőmérsékleten olymódon, hogy a növényi anyag az oldatot teljes mértékben abszorbeálja,
    HU 211 760 Β
    c) a nedvesített növényi anyagot 40-100 ’C közötti hőmérsékleten az anyag kifehéredéséig melegen tartjuk,
    d) a c) lépésben kapott fehérített növényi anyagot vízzel mossuk, és
    e) szárítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legfeljebb 20 tömeg% nedvességtartalmú növényi anyagot kezelünk.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 4-40 tömeg% nedvességtartalmú cukorrépapépet vagy gyümölcspépet kezelünk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 1-5 tömeg% nedvességtartalmú gabona eredetű növényi anyagot kezelünk.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kívánt nedvességtartalom beállításához a növényi anyagot előzetesen 40-160 ’C hőmérsékleten szárítjuk.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben a növényi anyagot legfeljebb 2 órán keresztül, előnyösen 10-60 percen keresztül melegen tartjuk.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) lépésben a növényi anyag nedvesítésére a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva 1-20 tömeg% hidrogén-peroxidot.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy lúgos szerként nátrium-hidroxidot alkalmazunk, a növényi anyag száraz tömegére vonatkoztatva 0,5-10 tömeg% mennyiségben.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve hogy a b) lépésben alkalmazott lúgos hidrogénperoxid oldat adott esetben további komponensként hidrogén-peroxid stabilizátort és/vagy komplexképzőt vagy fémion megkötőszert adagolunk.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerint eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) lépésben a melegen tartást 10 perc és néhány óra közötti, előnyösen 1-2 óra közötti ideig 80 ’C hőmérsékleten végezzük.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a d) lépésben a fehérített növényi anyagot adott esetben ionmentesített vízzel 20-100 ’C közötti hőmérsékleten mossuk.
  12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a d) lépés szerinti mosás után vagy közben a fehérített növényi anyagot 20-50 ’C közötti hőmérsékleten 10 perc és 2 óra közötti ideig katalázt tartalmazó vizes oldattal kezeljük.
HU9200832A 1991-03-15 1992-03-12 Process for bleaching food plant materials HU211760B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR9103177A FR2673814B1 (fr) 1991-03-15 1991-03-15 Procede de blanchiment en milieu sec de matieres vegetales notamment pour la fabrication de fibres vegetales a basse teneur en colories, utiles comme farines dietetiques.

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9200832D0 HU9200832D0 (en) 1992-05-28
HUT63750A HUT63750A (en) 1993-10-28
HU211760B true HU211760B (en) 1995-12-28

Family

ID=9410794

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9200832A HU211760B (en) 1991-03-15 1992-03-12 Process for bleaching food plant materials

Country Status (14)

Country Link
US (1) US5480788A (hu)
EP (1) EP0504056B1 (hu)
JP (1) JPH0763331B2 (hu)
AT (1) ATE123383T1 (hu)
CA (1) CA2063022C (hu)
DE (1) DE69202791T2 (hu)
DK (1) DK0504056T3 (hu)
ES (1) ES2073879T3 (hu)
FR (1) FR2673814B1 (hu)
GR (1) GR3017274T3 (hu)
HU (1) HU211760B (hu)
IE (1) IE67821B1 (hu)
NO (1) NO302451B1 (hu)
TR (1) TR26060A (hu)

Families Citing this family (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
FR2729096A1 (fr) * 1995-01-06 1996-07-12 Atochem Elf Sa Procede de blanchiment d'une poudre vegetale micronisee
FR2744735B1 (fr) * 1996-02-13 1998-04-10 Beghin Say Eridania Utilisation de pulpes de betterave a sucre dans la fabrication de papier ou de carton
FR2747125B1 (fr) * 1996-04-05 1999-07-16 Generale Sucriere Sa Procede de valorisation de pulpes de betteraves pour obtenir des produits a forte valeur ajoutee
US6355250B1 (en) * 1998-07-13 2002-03-12 Integrated Biomolecule Corporation Use of genera prunus endocarp as a dietary supplement
US6045846A (en) * 1998-12-18 2000-04-04 Dionex Corporation Produce sterilization
WO2000078153A1 (en) * 1999-06-18 2000-12-28 Tare Shyti Shpetim Aqueous disinfecting solution
US20070054016A1 (en) * 1999-09-09 2007-03-08 Metzger Lloyd E Bleached grain and grain products and methods of preparation
US6497909B1 (en) * 1999-09-09 2002-12-24 General Mills, Inc. Method of bleaching cereal grain
US6899907B1 (en) 2000-09-18 2005-05-31 General Mills, Inc. Bleach bran and bran products
US8053010B2 (en) * 2001-12-04 2011-11-08 General Mills, Inc. Bran and bran containing products of improved flavor and methods of preparation
FR2834952B1 (fr) * 2002-01-24 2004-07-09 Andre Angely Achille Albouy Tablette arriere amovible de vehicule automobile ainsi que ses supports lateraux permettant de moduler la hauteur et le volume du coffre
US6887509B2 (en) * 2002-05-03 2005-05-03 General Mills, Inc. Process for tempering and milling grain
US20080085346A1 (en) * 2006-10-09 2008-04-10 Broad Run Holdings, Inc. Treatment System and Method for Preserving Fresh Produce
US10334870B2 (en) 2010-10-07 2019-07-02 Tropicana Products, Inc. Processing of whole fruits and vegetables, processing of side-stream ingredients of fruits and vegetables, and use of the processed fruits and vegetables in beverage and food products
RU2605352C1 (ru) 2013-02-15 2016-12-20 Пепсико, Инк. Получение и включение побочных продуктов в напитки для повышения питательной ценности и улучшения органолептических свойств
EP2983506A1 (en) * 2013-03-22 2016-02-17 Bühler AG Method of treating grains and treated grains
GB2520486B (en) * 2013-11-19 2016-09-14 Cauli-Rice Ltd Treating cauliflower with a reactive oxygen species

Family Cites Families (12)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE2655989A1 (de) * 1976-12-10 1978-06-15 Porsche Ag Transportfahrzeug
DE2709965A1 (de) * 1977-03-08 1978-09-14 Bayer Ag Verfahren zur farbverbesserung von ruebenschnitzeln
JPS54140761A (en) * 1978-04-21 1979-11-01 Sanwa Yushi Kk Bran bleaching method
US4241093A (en) * 1978-05-11 1980-12-23 U and I, Incorporated Food supplement from vegetable pulp and method of preparing same
US4246289A (en) * 1979-07-05 1981-01-20 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Novel aroid products
JPS5783287A (en) * 1980-11-14 1982-05-25 Kyowa Hakko Kogyo Co Ltd Elimination of hydrogen peroxide
US4649113A (en) * 1983-12-28 1987-03-10 The United States Of America As Represented By The Secretary Of Agriculture Alkaline peroxide treatment of nonwoody lignocellulosics
US4844924A (en) * 1987-09-16 1989-07-04 A. E. Staley Manufacturing Company Esterified dietary fiber products and methods
FR2647641B1 (fr) * 1989-06-05 1992-01-17 Atochem Procede de fabrication de pulpes vegetales blanchies
FR2660162B1 (fr) * 1990-03-30 1992-06-05 Atochem Procede d'elimination des peroxydes de substances vegetales blanchies et sechees.
FR2673813B1 (fr) * 1991-03-15 1995-02-24 Atochem Procede de blanchiment en deux etapes de matieres vegetales a usage alimentaire.
JPH05347563A (ja) * 1992-06-12 1993-12-27 Sony Corp Ｄ／ａ変換装置

Also Published As

Publication number Publication date
EP0504056B1 (fr) 1995-06-07
CA2063022A1 (fr) 1992-09-16
IE920799A1 (en) 1992-09-23
FR2673814A1 (fr) 1992-09-18
US5480788A (en) 1996-01-02
DE69202791T2 (de) 1995-11-16
JPH0614744A (ja) 1994-01-25
NO920969L (no) 1992-09-16
DE69202791D1 (de) 1995-07-13
TR26060A (tr) 1994-12-15
DK0504056T3 (da) 1995-10-16
HUT63750A (en) 1993-10-28
ES2073879T3 (es) 1995-08-16
FR2673814B1 (fr) 1993-05-28
NO920969D0 (no) 1992-03-12
NO302451B1 (no) 1998-03-09
HU9200832D0 (en) 1992-05-28
IE67821B1 (en) 1996-05-01
CA2063022C (fr) 1996-10-29
GR3017274T3 (en) 1995-11-30
EP0504056A1 (fr) 1992-09-16
ATE123383T1 (de) 1995-06-15
JPH0763331B2 (ja) 1995-07-12

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU211760B (en) Process for bleaching food plant materials
US4806475A (en) Alkaline peroxide treatment of agricultural byproducts
US4957599A (en) Alkaline extraction, peroxide bleaching of nonwoody lignocellulosic substrates
US4859283A (en) Magnesium ions in a process for alkaline peroxide treatment of nonwoody lignocellulosic substrates
US5069919A (en) Process for bleaching/sanitizing food fiber
JPS60104570A (ja) 吸収性植物材料およびその製造法
EP0337653A2 (en) Improved alkaline peroxide treatment of nonwoody lignocellulosic substrates
US20090175993A1 (en) Dietary fibres
HU214186B (hu) Kétlépéses eljárás növényi anyagok fehérítésére
CA1324283C (en) Acid purification of product from alkaline peroxide processing of nonwoody lignocellulosic substrates
US2147521A (en) Citrus-cereal breakfast food and method of making same
JPH0451147B2 (hu)
Yang et al. Wet milling of grain sorghum using a short steeping period
Wicharaew et al. Effect of extraction methods on the physicochemical properties of fiber from bamboo shoot waste
CA1334146C (en) Alkaline extraction, peroxide bleaching of nonwoody lignocellulosic substrates
WO1992008842A2 (en) Method for producing dietary fibers from nonwoody lignocellulosic substrates by oxidation
US5124171A (en) Removal of peroxide values from bleached/dried vegetable matter
KR950014171B1 (ko) 식이 섬유를 표백/위생처리하는 방법
US3652298A (en) Method for preparing free flowing sugar products
JP3672682B2 (ja) 食物繊維の製造方法および食物繊維を含有する食物繊維含有食品
US1224951A (en) Process of making starch and products thereof.
CN115152928B (zh) 一种半干法制备糙米粉的方法
US2131881A (en) Method of treating cereals and resulting product
Mistry Alkali debranning for corn wet and dry milling and characterization of the end products
RO104470B1 (ro) Procedeu de delignifiere a substraturilor lignocelulozice, nelemnoase

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee