HU211597A9

HU211597A9 - Pharmaceutical compositions containing vitamin d3 derivatives for suppression of parathyroid hormone synthesis and secretion

Info

Publication number: HU211597A9
Application number: HU95P/P00670P
Authority: HU
Inventors: Eduardo Slatopolsky
Original assignee: Chugai Pharmaceutical Co Ltd
Priority date: 1989-03-28
Filing date: 1995-06-30
Publication date: 1995-12-28
Also published as: ES2063852T3; CA2013166A1; DK0390114T3; US4948789A; ATE111737T1; KR0153532B1; IE64949B1; EP0390114B1; EP0390114A2; CA2013166C; EP0390114A3; DE69012620T2; ZA902353B; IL93896A; JPH037231A; AU5210690A; JPH0686382B2; KR900013965A; HK66895A; AU618506B2

Description

A találmány tárgya eljárás és gyógyászati készítmények mellékpazsjmirigy túlműködés, különösen szekunder mellék pajzsmirigy túlműködés kezelésére anélkül, hogy emelkedett vérkalcium tükröt, azaz hiperkalcémiát idéznénk elő.

A D₃-vitamin aktív metabolitja (cholecalciferol) az

1.25- dihidroxi-cholecalciferol [1,25-(OH)₂D₃], A mellékvese hormont, azaz a PTH-t a mellékvese mirigyek termelik. A PTH felszabadulását aktiválja a vérben lévő kalcium Ca²⁺ szint normális alatti szintre való csökkenése. Az 1,25-(OH)2D3 termelése a vesében igényli az 1-hidroxiláz jelenlétét, amelynek képződését a PTH idézi elő. Minthogy a PTH olyan irányban hat a vesére, hogy növeli az 1,25-(OH)2D3 termelését, úgy tűnik, hogy egy negatív feedback rendszer működhetne a PTH kiválasztás szabályozására. Ahhoz, hogy a kalcium a bélből a vérbe felszívódjon, szállításhoz kalcium-megkötő proteinre (CaBP) van szükség. A CaBP szintézisét fokozza az 1,25-(OH)2D3. Mind a PTH, mind az 1,25-(OH)2D3 hatással vannak a vér Ca²⁺koncentrációjának növelésére oly módon, hogy növelik a kalcium felszívódást a csontból. A vér Ca²⁺ koncentráció, a PTH szintek és az 1,25-(OH)2D₃ szintek összefüggését mutatja az 1. ábra, melyet Rollinson és munkatársai publikáltak „Mineral Nutrients” címmel a Kirk-Othmer Encyclopedia of Chemical Technology,

3. kiadásában, John Wiley & Sons, New York, 15. kötet, 585. oldal, 1981. Ebben az ábrában a CC jelentése cholecalciferol, azaz D₃-vitamin, HCC jelentése hidroxi-cholecalciferol, a DHCC pedig 1,25-(OH)₂D₃és az NADPH jelentése protonált nikotinamid-adenin dinukleotid foszfát.

A szekunder mellék pajzsmirigy túlműködés egy általános komplikációja a krónikus veseelégtelenségnek (cf. Reiss és munkatársai, Trans. Assoc. Am. Physicians, 81:104-115, 1968, Arnaud, Kidney Int. 4:89-95, 1973). Súlyos veseelégtelenség esetén az

1.25- (OH)₂D₃ hiánya olyan tényezővé válik, amely fenntartja a PTH hiperszekrécióját, azaz fokozott elválasztását.

Az 1,25-(OH)₂D₃ elnyomó hatása a PTH kiválasztásra oda vezetett, hogy felhasználható szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére. Az 1,25(OH)₂D₃ adagolásával a hemodialízises paciensek PTH szintjét hatékonyabban lehetett csökkenteni, mint a kalciumot, akkor is, ha mindkét anyag azonos fokig emelte az ionizált kalcium szintet [Slatopolsky és munkatársai, J. Clin. Invest., 74:2136-3143, 1984). A szekunder hiperparatiroidizmusban szenvedő paciensek paratiroid sejtjei kevésbé érzékenyek a kalcium elnyomó hatására [Brown és munkatársai, J. Clin. Endocrinol. Metab., 54:172-179 (1982)]. Továbbá úgy tűnik, hogy a veseelégtelenségben szenvedő paciensek intravénás kezelése 1,25-(OH)₂D₃-mal a normális értékek irányába tolja el a kalcium beállított értékét [Delmez és munkatársai, J. Clin. Invest, 1989, nyomtatás alatt].

Bár az 1,25-(OH)₂D₃-mat jelenleg általánosan használják a veseelégtelenséggel összefüggő mellékvese túlműködés kezelésére, különösen vese dialízises paciensek esetében, hiperkalcémia bizonyos eseteiben tartós használata kizárt. Ennek az az oka, hogy a kalcium-karbonát, a bélből származó foszfor megkötésére jelenleg előnyösen használt vegyület, amely kötelezően szükséges mielőtt urémiás pacienseknek D-vitamint adagolnak. A kalciumkarbonátot választják foszfát megkötőnek, minthogy az alumíniumot tartalmazó foszfát megkötők gyakran alumínium felhalmozódást idéznek elő, melynek káros hatásai jól ismertek. Sajnos nagy dózisú kalcium-karbonát és 1,25-(OH)₂D₃ szimultán adagolása gyakran súlyos hiperkalcémiához vezet, és ezzel kizárja az 1,25-(OH)₂D₃ terápiás dózisainak adagolását.

Nemrégen az 1,25-(OH)₂D₃ mellékvese hormon szintézisének és kiválasztásának gátlására irányuló hatását jobban definiálták. Azt javasolták, hogy az 1,25(OH)₂D₃ közvetlenül is elnyomja a PTH-t, függetlenül a kalciumtól [Chertow és munkatársai, J. Clin. Invest., 72: 1851-1855, 1983]. Szarvasmarha paratiroid sejtek primer tenyészeteit használták, hogy kimutassák, az

I, 25-(OH)₂D₃ gátolja a PTH felszabadulást [Cantley és munkatársai, Endocrinology, 117:2114-2119, 1985; Chan és munkatársai, Calcif. Tissue Int., 38:27-32, 1986], csökkenti a pre-proPTH mRNS szinteket [Silver és munkatársai, Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 82:42704273,1985], és blokkolja a PTH gén átírását [Russel és munkatársai, Endocrinology, 119: 2864-2866, 1986], Ez az in vivő átírás gátlás nem lehet másodlagos a szérum kalcium növekedésénél [Silver és munkatársai,

J. Clin. Invest., 78: 1296-1301, 1986], A PTH felszabadulás és a pre-proPTH mRNS csökkenése közötti szoros kapcsolat és az 1,25-(OH)₂D₃ akut hatásának hiánya azt jelzi, hogy az 1,25-(OH)₂D₃ az átírási szinten hat. Továbbá, minthogy az 1,25-(OH)₂D₃ fiziológiai koncentrációi (10^_11 mól) a tenyészközegben elnyomják a PTH felszabadulást és szintézist, valószínűnek tűnik, hogy az olyan körülmények, melyek között az

1,25-(OH)₂D₃ szintek abnormálisán alacsonyak, azaz veseelégtelenségnél, a szérum PTH növekedéséhez vezetnének.

Számos 1,25-(OH)₂Dj analógot szintetizáltak, melyek kevés kalcémiás hatással rendelkeznek, de megtartják azon képességüket, mellyel megkülönböztetik a myeloid leukémia sejteket. A 24-homo-l,25-(OH)₂D₃meg tudja különböztetni a HL-60 sejteket anélkül, hogy növelné a szérum kalciumot olyan esetekben, amikor D-vitamin hiányos patkányoknak adagolják [Ostrem és munkatársai, Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 84:2610-2614, 1987], Hasonlóan különböző hatás lép fel MC9O3 esetében, amely egy 1,25-(OH₂)D₃ analóg, az oldalláncának végén ciklopropilcsoportot hordoz [Binderup és munkatársai, Biochemical Pharmacology, 37:889-895, 1988], Továbbiakban a 22,-oxa-l,25(OH)₂D₃, amely 22-oxa-kalcitrolként vagy OCT-ként is ismert, is megkülönbözteti a HL-60-at in vitro mutatott igen alacsony csont kalcium mobilizáló hatásával [Abe és munkatársai, FEBS Lett., 226:58-62, 1987]. Ennek a vegyületnek nincs kalcémiás hatása in vivő [Murayama és munkatársai, Chem. Pharm. Bull. 34: 4410-4413, 1987], A2 OCT-t is magában foglaló analógokat leírták az EP 0 184 112 számú európai közzé2

HU 211 597 A9 tett szabadalmi leírásban. Mind a mai napig azonban nem számoltak be egyik nem-kalcémiás 1,25-(OH)₂D₃analóg azon képességéről sem, hogy felülmúlná az

1,25-(OH)₂D₃ hatását a hiperparatiroidizmus szabályzásában.

A szérum Ca²⁺, PTH és 1,25-(OH)₂D₃ szintek ismert összefüggése miatt, és az 1,25-(OH)₂D₃ molekula változó szerkezete által okozott PTH termelés ismeretlen hatásai miatt, valamint bármilyen bizonyíték hiányában arra vonatkozóan, hogy függ össze az 1,25(OH)₂D₃ analógok mieloid leukémia sejt differenciáló képessége a PTH átírásra gyakorolt hatással, nem lehet előre tudni bármilyen adott 1,25-(OH)₂D₃ analóg PTH hiperszekrécióra gyakorolt hatását. Ezen kívül, minthogy az 1,25-(OH)₂D₃ hatását feltehetőleg a valamennyi szövetben azonos sejtalakú receptor közvetíti, és minthogy az OCT a csirke bél receptorhoz tizennégyszer kevésbé mohón kötődik, mint az 1,25(OH)₂D₃ [Murayama és munkatársai, 1987, supra) és kevésbé hatékony a szérum kalcium növelésében, a mellékvese mirigyekben az OCT és az 1,25-(OH)₂D₃ekvivalens hatása meglepő és nem lehetett előre látni.

A találmány célja az irodalomból ismert fent ecsetelt hiányosságok legyőzése volt.

A találmány másik célja a PTH kiválasztás és szintézis gátlására szóló eljárás kidolgozása volt.

További tárgya a találmánynak olyan módszer kidolgozása, amellyel hiperkalcémia okozása nélkül lehet kezelni a szekunder hiperparatiroidizmust, azaz a mellékvese túlműködést.

A jelen találmány szerint a PTH szintézist és kiválasztást (I) általános képletű D-vitamin származék adagolásával lehet elnyomni, ahol az (I) képletben R,. R₂ és R₃lehet azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, R₄ jelentése hidrogénatom vagy 4-6 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituált. így az ilyen származékok hasznosak szekunder mellékvese túlműködés kezelésénél. Előnyös származék a 22-oxa-l,25-(OH)₂D₃ vagy OCT. Az OCT kissé hatékonyabb a PTH felszabadulás gátlásában, mint a kiindulási vegyület, amelyet jelenleg az ilyen célra alkalmaznak, azaz az 1,25-(OH)₂D₃. Várhatóan az összes rokon (I) általános képletű származék jelentős hatást mutat PTH felszabadulás elnyomásában. Azonban ezen származékok a kiindulási vegyülettől eltérően csak igen kevés kalcium mobilizáló hatással rendelkeznek, és ezért nem vezetnek hiperkalcémiához.

Az (I) általános képletű összes származék, és különösen az OCT értékes szer szekunder mellékvese túlműködés kezelésére. Az

1. ábra a szérum Ca²⁺, PTH és 1,25-(OH)2D₃ termelés és in vivő szabályozás közötti összefüggést mutatja. A

2. ábra az OCT és az 1,25-(OH)2D₃ különböző dózisaira adott kalcémiás reakciót mutatja. A

3. ábra az OCT és 1,25-(OH)₂D₃ krónikus adagolására adott kalcémiás reakciót mutatja. A

4. ábra az OCT és az 1,25-(OH)2D₃ hatását mutatja a szarvasmarha paratiroid sejtek primer tenyészeteiből történő PTH kiválasztásra. Az

5. ábra a májból és a mellékvese mirigyekből kivont citoplazmikus RNS „slot-blot” analízisét mutatja. A

6. ábra a mellékvese mirigyekből kivont citoplazmikus RNS „Northem-blot” analízisét mutatja.

A jelen találmány szerint azt találtuk, hogy az OCT kalcémiás hatásának hiánya ellenére és annak ellenére, hogy lényegében nem képes kötődni a csirke bél receptorhoz az l,25-(OH)2D₃-mal összevetésben, mégis hatékony a PTH szintézis és kiválasztás gátlásában, és ezért hatékonyan alkalmazható mellékvese túlműködés kezelésére, különösen a veseelégtelenséggel kapcsolatos szekunder mellékvese túlműködés kezelésére. A jelen találmány továbbá azon a felismerésen is alapszik, hogy valamennyi (I) általános képletű rokon származék lényegében ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik e tekintetben, mint az OCT.

Kalcémiás reakció:

Az OCT kalcémiás hatásának hiányát úgy igazoltuk, hogy normális patkányoknak OCT-t adagoltunk akut és krónikus adagolással. Propilénglikol oldószer, OCT vagy 1,25-(OH)₂D₃ egyszeri intraperitoneális injekciója 1 gg/patkány mennyiségben a kalciumot 0,32, 0,30 és 1,40 mg/dl-rel növelte. Amikor a patkányoknak naponta injektáltunk propilénglikolt vagy 0,5 gg 1,25(OH)₂D₃-t vagy OCT 4 napig, a kalcium nem változott azoknál a patkányoknál, amelyek propilénglikolt vagy OCT-t kaptak, de 8,4-ről 11,4 mg/dl-re nőtt az 1,25(OH)₂D₃-mal kezelt patkányoknál.

Szarvasmarha paratiroid sejtek primer tenyészeteiben 10 nM OCT ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint 10 nM 1,25-(OH)₂D₃, 33%-kal csökkentette a PTH felszabadulást. Ez a csökkenés legalább részben a PTH gén átírásának blokkolásának tudható be.

Az OCT-re és l,25-(OH)₂D₃-ra adott akut kalcémiás reakciót 250-275 g-os Sprague-Dawley normális hímnemű patkányokon határoztuk meg, mely patkányok 1 % kalciumot és 0,4% foszfort tartalmazó standard kutyaeledelt kaptak. 24 órával az egyszeri 250 gl propilénglikol vagy 0,2, 0,5 vgy 1,0 gg 1,25-(OH)₂O₃vagy OCT intraperitoneális injekciója után a kalciumszintek mérésére vért vettünk. Mindegyik 1,25(OH)₂D₃ vagy OCT dózisra meghatároztuk a plazma kalcium szaporodását. A számítás úgy történik, hogy minden patkánynál a 24 órás poszt dózis értékből kivontuk a predózis kalcium értéket.

A 2. ábra mutatja az ezen dózisokra adott kalcémiás reakciót. A delta szérum kalcium értékeket a fent leírt módon számítottuk ki. Valamennyi értéket átlagosan ± S. E. M.-ban fejeztük ki, n = 4.

A krónikus vizsgálatokra 300 g-os standard kutyaeledellel táplált hfmnemű patkányokat naponta intraperitoneálisan beinjekcióztunk 250 gg propilénglikollal vagy 0,5 gg 1,25-(OH)₂D₃-mal vagy OCT-vel. Minden reggel egy 5 órás éheztetés után a patkányokat megmértük, a farok vénából vérmintát vettünk a kalcium mérésére, és ekkor adtuk a következő injekciót. Ezeket az eredményeket a 3. ábra mutatja, valamennyi értéket

HU 211 597 A9 átlagos + S. E. M.-ban fejeztük ki, n = 6. Egy páros t tesztet használtunk, hogy meghatározzuk a kontroll és kezelt minták közötti statisztikai különbséget.

PTH kiválasztás tenyésztett szarvasmarha mellékpajzsmirigy sejtekben

A szarvasmarha paratiroid sejtek primer tenyészeteit állítottuk elő Brown és munkatársai, Endocrinology, 99: 1582-1588, 1972 irodalmi helyen leírt módszerével, illetve Morrissey és munkatársai, Endocrinology, 103: 2081-2090, 1978 irodalmi helyen leírt módosításokkal. 5 nap múlva a tenyészetben a sejteket különböző 1,25-(OH)₂D₃ vagy OCT koncentrációkkal kezeltük. Mindkét vegyületből alikvotokat készítettünk etanolos oldat formájában (kontrollként csak etanolt használtunk), majd nitrogénben szárítottuk és a táptalajba centrifugáltuk bele. A sejteket inkubáltuk az 1,25(OH)₂D₃-t vagy OCT-t tartalmazó táptalajban 48 óra hosszat, majd 24 óra múlva a táptalajt cseréltük.

A PTH kiválasztás sebességének meghatározására a sejteket kétszer mostuk, majd 3 óra hosszat inkubáltuk 37 ’C-on friss táptalajban. A táptalajt centrifugáltuk és megvizsgáltuk a PTH-t a radioimmunoanalízissel, CH9 antitestet alkalmazva, amely felismeri az érintetlen közepes C terminális szarvasmarha PTH régiókat (cf. Hruska és munkatársai, J. Clin. Invest., 56: 39-48, 1975). Az egyes mintákban lévő proteint úgy határoztuk meg. hogy a sejteket 1 mól nátrium-hidroxidba ultrahanggal kezeltük és egy alikvotot analizáltunk Bradford módszere szerint Anal. Biochem. 72: 248254, 1976. Az eredményeket a 4. ábra mutatja. A táptalaj mintákat centrifugáltuk és radioimmunoanalízissel analizáltuk PTH-ra. Az összes PTH értéket sejt proteinre korrigáltuk, és átlag + S. E. M.-ban fejeztük ki, n =

4.

Patkány mellékpajzsmirigy mirigyekben preproPTH mRNS szintek:

Standard kutyaeledellel táplált normális patkányoknak intraperitoneálisan egyszer befecskendeztünk 250 μΐ propilénglikol! vagy 100 pmol l,25-(OH)₂D₃-t vagy OCT-t. 40 óra múlva a patkányokat kloral hidráttal érzéstelenítettük, az aortából vért vettünk, a mellékpajzsmirigy mirigyeket eltávolítottuk, és azonnal folyékony nitrogénbe helyeztük.

A plazmid PTHml22 800 bp Mspl fragmenst megjelöltük körülbelül 10⁹ cinp/pg fajlagos aktivitásig egy (random) rendszertelenül előkészített kilét használva patkány citoplazmikus β-aktin kimutatására alkalmas szintetikus oligonukleotid próbát megjelöltünk körülbelül 10⁷ cmp/pg fajlagos aktivitásig egy 5’-végjelölő kittel T4 kináz alkalmazásával

A pre-proPTH mRNS szintek meghatározására citoplazmikus RNS extraktumokat állítottunk elő 16 patkány mellékpajzsmirigyből összegyűjtött folyadékból. Az előzetesen fagyasztott mirigyeket 45 μΙ 10 mM trisz-HCl-ben, 1 mmól EDTA-ban (pH 8) homogenizáljuk, és 5 μΐ 5%-os NP40-et adunk hozzá. 5 perc múlva jégen a homogenizátumot egy mikrocentrifugában centrifugáljuk 4 ’C-on 5 percig. A felülúszót eltávolítjuk, és összekeverjük 30 μΐ 20X SCC-vel (IX SCC = 0,15 mól nátrium-klorid, 0,01 mól nátrium-citrát, pH = 7) és 20 μΐ 37%-os formaldehiddel, és 15 percig inkubáljuk 60 ’C-on. Az extraktumok hígításait nitrocellulózra visszük fel egy „siót biot készülékben, és a szűrőt 80 ’C-on 2 óra hosszat vákuumban leülepítünk. A szűrőket 5X SCC-n, 5X Denhardt-on előhibridizáljuk, és 100 pg/ml lazac sperma DNS-ben, 50%-os formamidban, 42 ’C-on 3 óra hosszat. A szűrőket ezután megfelelő hibridizáló oldatba helyezzük, amely tartalmaz 5X SCC-t, IX Denhardt-ot, 100 pg/ml lazac sperma DNS-t, 10% dextrán szulfátot, 50% formamidban, amely 10⁶ cpm/ml PTHml22 próbát vagy 6-aktin oligonukleotid próbát tartalmaz. Ahibridizálást éjszaka végeztük a szobahőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten, minthogy különbségek vannak a DNS szekvenciában, a humán PTH cDNS minta és a patkány pre-proPTH mRNS között. A szűrőket a következő nap szobahőmérsékleten mostuk egyszer 4X SCC-ben, 0,1% nátrium-dodecil-szulfáttal, és háromszor IX SCC-ben, 0,1% nátrium-dodecil-szulfáttal történő szárítás és ezt követő autoradiográfia előtt. Ismét ezt a kevéssé sztringens mosófolyadékot használtuk úgy, hogy ne mossuk el a fajlagos különbséget a cDNS próba és a kívánt mRNS mérés között. Kontrollként 10 mg patkány májból fent leírt módon előállított citoplazmikus RNS extraktumokat használtunk, és ezek analizálása azonos módon történt.

Az 5. ábra mutatja a májból (A és E), a kontroll patkányok mellékpajzsmirigyéből (B és F), az 1,25(OH)₂D₃-mal kezelt patkányból (C és G) és az OCTvel kezelt patkányból (D és H) extrahált citoplazmikus RNS „slot-blot” analízisét. Az A és D csíkok hibridizálása PTHml22 cDNS-sel történt, míg az E-H csíkok hibridizálását patkány k5 bkl-aktin oligonukleotid cDNS-sel végeztük. A bal oldal kétszer annyi RNS extraktumot képvisel, mint a jobb oldal.

A Northern-blot analízis elvégzéséhez a patkány mellékpajzsmirigyéből extrahált citoplazmikus RNS összegyűjtött folyadékot fenollal kezeltük, tRNS hordozóval kicsapott etanollal kezeltük, majd formaldehidet tartalmazó 1,2% agaróz gélen elektroforézisnek vetettük alá. Az RNS-t hajszálcsöves hatással nitrocellulózhoz szállítottuk, a nitrocellulózt megsütöttük, előhibridizáltuk, és a fent leírt módon PTHml22 cDNSsel hibridizáltuk. A riboszomális RNS migrálását úgy határoztuk meg, hogy etidium-bromiddal festettük meg a máj RNS extraktumot tartalmazó agaróz gélben lévő szomszédos sávot. A 6. ábra ezt a Northemblot analízist mutatja.

A fentiekből látható, hogy az OCT hatásos in vivő, és az l,25-(OH)₂D₃-hoz hasonlóan csökkenti a pre-pro PTH mRNS szinteket. így a kalcémiás hatás hiánya nem az OCT gyors anyagcseréjének vagy kiürülésének eredménye.

Míg a fent leírt példák egyöntetűen a találmány előnyös változatának alkalmazására, azaz az OCT-re vonatkoznak, a találmány nemcsak ezen előnyös vegyület alkalmazását öleli fel, hanem valamennyi más (I) általános képletti D₃-vitamin-származék alkalmazá4

HU 211 597 A9 sára is kiterjed, melyek egyaránt közeli szerkezeti rokonai az OCT-nek, és valamennyien 22-oxa-D₃-vitamin-származékok. Az (I) általános képletű vegyületek részletes leírása és előállításuk módszere megtalálható a 0 184 112 számú európai szabadalmi bejelentésben, és az ennek megfelelő 07/211 096 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben, melyek tartalmára itt egyaránt hivatkozunk referenciaként. A szakember számára nyilvánvaló, hogy ezen rokon 22-oxa-D₃-vitamin-származékok lényegében ugyanolyan jó tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az OCT, melynek leírását fent közöltük, és így egyaránt alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásban illetve készítményekben, és lényegében ugyanilyen előnyös eredményeket kapunk.

Ha a találmány szerint szekunder mellékpajzsmirigy túlműködésben szenvedő pacienseket az (I) általános képletű vegyülettel, előnyösen OCT-vel kezelünk, akkor ez orálisan vagy parenterálisan történik. Előnyös az intravénás adagolás is, hogyha azt akarjuk, hogy jobban szállítődjon a vegyület inkább a perifériális cél szövetekhez, mint a bélbe. Továbbá, a vegyületet renális dialízis esetén is adagolhatjuk intravénásán, mert az intravénás tűk már a helyszínen rendelkezésre állnak.

Az (I) általános képletű vegyületek intravénás dózisa 1 pg-tól 10 pg-ig változhat a dialízises kezelés során. Általában a dialízises kezelést hetenként háromszor végezzük. Ha az orális vagy más parenterális adagolást naponta végezzük, akkor a vegyület dózisa 0,5 pg-tól 5 pg-ig változhat naponta. Ha a kezelés során a kezelendő állapot tüneteinek csökkenése lép fel, akkor a napi dózist a kezdetben előírt mennyiség akár 1/10-ére is csökkenteni lehet. Ilyen esetbén a napi dózis naponta 0,05 pg is lehet. Az egyes pacienseknél a hatékony dózist empirikusan könnyen meg lehet határozni minden (I) általános képletű vegyületre, ha megfigyeljük a vegyület adagolásával kiváltott hatást a PTH kiválasztásra és a normális szérum kalciumszint fenntartására. A hatékony dózisok meghatározása minden vegyület esetében a szakember feladata.

A találmány szerinti gyógyászati készítmények mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére és különösen szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak olyan mennyiségben, amely a kívánt cél eléréséhez elegendő. A hatékony mennyiség meghatározása a szakember számára nyilvánvaló.

Az (I) általános képletti vegyületeken kívül ezen gyógyszerkészítmények tartalmazhatnak megfelelő gyógyászatilag elfogadható hordozókat, azaz különböző segédanyagokat, amelyek megkönnyítik a készítménybe a hatóanyag feldolgozását, és amelyek gyógyászatilag alkalmazhatók. A készítmények, különösen az orálisan adagolt készítmények, mint amilyenek a tabletták, drazsék és kapszulák, és a rektálisan adagolt készítmények, mint amilyenek például a kúpok, valamint a megfelelő injekció útján vagy orálisan adagolható oldatok, 0,1-99, előnyösen 25-85% hatóanyagot tartalmaznak segédanyaggal együtt. A találmány szerinti gyógyászati készítmények előállítása önmagában ismert módon történik, például keveréssel, granulálással, drazsé készítéssel vagy oldási eljárással. így az orálisan alkalmazott gyógyászati készítmények előállíthatók úgy, hogy a hatóanyagot szilárd segédanyagokkal összekeverjük, adott esetben a kapott elegyet megőröljük és feldolgozzuk a granulátumok elegyét megfelelő segédanyagok hozzáadása után, kívánt vagy szükséges esetben tablettákat vagy drazsé magot kapunk.

Megfelelő segédanyagok különösen a töltőanyagok, például cukrok, például laktóz, szacharóz, mannit vagy szorbit, cellulóz készítmények és/vagy kalciumfoszfátok, például trikalcium-foszfát vagy kalciumhidrogén-foszfáL A találmány szerinti készítményekben alkalmazhatók kötőanyagok, például lehetnek keményítők, pépek, például kukoricakeményftő, búzakeményítő, rizskeményítő, burgonya keményítő, zselatin, tragantmézga, metil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz, nátrium-karboxi-metil-cellulóz és/vagy polivinil-pirrolidon. Kívánt esetben adhatunk hozzá szétesést elősegítő szereket, például a fent említett keményítőket, valamint karboxi-metil-keményítőt, térhálós polivinilpirrolidonl, agart vagy alginsavat, vagy ezek sóját, például nátrium-alginátot. A segédanyagok lehetnek áramlás szabályozó szerek és kenőanyagok, például szilícium-dioxid, talkum, sztearinsav vagy ezek sói, például magnézium-sztearát vagy kalcium-sztearát és/vagy polietilén-glikol. A drazsé magokat megfelelő bevonattal láthatjuk el, melyek kívánt esetben ellenállnak a gyomor nedveknek. Ilyen célra használhatunk koncentrált cukor oldatokat, melyek adott esetben gumiarábikumot, talkumot, polivinil-pirrolidont, polietilén-glikolt és/vagy titán-dioxidot, lakk oldatokat és megfelelő szerves oldószereket vagy oldószer elegyeket tartalmazhatnak. Ahhoz, hogy olyan bevonatot kapjunk, amely ellenáll a gyomornedvnek, használhatjuk megfelelő cellulóz készítmények oldatait, például acetil-cellulózt, ftalátot vagy hidroxi-propil-metil-celluΙόζ-ftalátot. Adhatunk hozzá festékanyagokat vagy pigmenteket a tablettákhoz vagy drazsé bevonatokhoz, például azonosítás céljából vagy hogy a hatóanyag dózisok különböző kombinációit megkülönböztessük.

Más gyógyászati készítmények, melyeket orálisan használhatunk, lehetnek például zselatinból készített „push-ftt (betolva illeszkedő) kapszulák, valamint lágy lezárt zselatin kapszulák, melyek lágyítószert, például glicerint vagy szorbitot is tartalmazhatnak. A „push-fit” (betolva illeszkedő) kapszulák a hatóanyagot granulátum formájában tartalmazhatják, melyeket összekeverhetünk töltőanyaggal, például laktózzal, kötőanyaggal, például keményítőkkel és/vagy csúszást elősegítő szerekkel, például talkummal vagy magnézium-sztearáttal és adott esetben stabilizálószerrel. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen megfelelő folyadékban, például zsír olajban, folyékony paraffinban vagy folyékony polietilén-glikolban van oldva vagy szuszpendálva, adhatunk hozzá stabilizálószert is.

A parenterális adagolásra szóló megfelelő készítmények a hatóanyagot vizes oldat formájában, vízoldékony formában tartalmazzák. Ezen kívül a ható5

HU 211 597 A9 anyag szuszpenziői is adagolhatók szükség esetén olajos injekció, szuszpenzió formájában. Megfelelő liofil oldatok vagy közegek tartalmazhatnak zsírolajokat, például szezámolajat vagy szintetikus zsírsav észtereket, például etil-oleátot vagy triglicerideket. A vizes injekció szuszpenziók tartalmazhatnak a szuszpenzió viszkozitását növelő anyagokat, például nátrium-karboxi-metilcellulózt, szorbitot és/vagy dextránt. Adott esetben a szuszpenzió stabilizálószert is tartalmazhat.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változás tehető anélkül, hogy a találmány oltalmi köréből kilépnénk, és a találmány nem korlátozódik a rajzokra vagy a leírás tartalmára.

Claims

1. Mellékvese túlműködés kezelésére szolgáló gyógyászati készítmény, amely hatékony mennyiségű (I) általános képletű D₃ -vitamin-származékot tartalmaz gyógyászatilag elfogadható hordozóval együtt, ahol a képletben R_b R₂ és R₃ lehet azonos vagy különböző, és jelentésük hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, R₄ jelentése hidrogénatom vagy 4-6 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoportlal van szubsztituálva.

2. Szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére szolgáló gyógyászati készítmény, amely hatóanyagként az 1. igénypont szerinti vegyületet tartalmazza.

3. Az 1. igénypont szerinti készítmény intravénás adagolásra.

4. Az 1. igénypont szerinti készítmény orális adagolásra.

5. Az 1. igénypont szerinti vegyületet tartalmazó gyógyászati készítmény krónikus veseelégtelenség kezelésére.

6. Az 1. igénypont szerinti vegyületet tartalmazó készítmény vese dialízises paciensek kezelésére minden vese dialízis során történő adagolásra.

7. Az 1-6. igénypontok szerinti készítmény, ahol a kezdő mennyiség 0,5 pg - körülbelül 5 pg naponta.

8. Az 1. igénypont szerinti gyógyászati készítmény intravénás adagolásra hetenként háromszor, ahol a kezdő mennyiség 1 pg - körülbelül 10 pg dózisonként.

9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, ahol a származék 22-oxa-l,25-(OH)₂ D₃-vitamin.

10. Az 1. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely tabletta, drazsé, kapszula vagy injekció formájú.

11. Az (I) általános képletű D₃-vitamin-származék alkalmazása, ahol R,, R₂ és R₃ azonos vagy különböző, és lehet hidrogénatom vagy hidroxilcsoport, R₄ hidrogénatom vagy 4-6 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituált, mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére szolgáló gyógyszer előállítására az itt leírtak szerint.

12. A 11. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a gyógyszer szekunder mellékpajzsmirigy túlműködés kezelésére szolgál.

13. A 11. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a származék 22-oxa-l,25-(OH)₂ D₃- vitamin.