HU210451B - Method and apparatus recycling of wastes - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás hulladék hasznosítására rostos illetve granulált anyag kinyerésével háztartási, ipari és más hasonló hulladékból, amelynek során a hulladékot előaprítjuk, a benne lévő mágnesezhető anyagokat mágnesesen elkülönítjük, a megmaradó hulladékrészt szétosztályozzuk, szárítjuk és összetevőkre bontjuk, és a mágneses különítéshez csatlakozó szélosztályozás során keletkező könnyű összetevőket vágó utánaprításnak és a nehéz összetevőket túlnyomórészt granuláló utánaprításnak vetjük alá és az aprított összetevőket ismét összevegyítjük, majd szárítjuk és rostos anyagra és granulált anyagra csoportosítjuk. A találmány tárgya továbbá a fenti eljárást megvalósító berendezés, amelynek előaprítója, mágneses elkülönítője, légosztályozója, vágó utánaprítója, granuláló utánaprítója, a hulladékot tovább csoportosító készülékei valamint a hulladékot az egyes feldolgozási állomásokon folyamatosan végifuttató szállítóeszközei vannak.

A HU 178 388 számú szabadalmi leírás olyan berendezést ismertet, amely szemcsés anyagok és szemestermények felületi forma és rugalmasság szerinti frakciókba osztályozására használható, elsősorban az élelmiszeriparban. A berendezés felépítésének és működésének köszönhetően olyan eljárást valósít meg, amelynek során valamilyen anyagot, itt szemes terményt a vízszintes síkhoz képest ferdén továbbít és az anyagot méretének, alakjának és rugalmasságának függvényében egymás mögött kialakított tárolókba gyűjti. Ennek során azok az anyagok, tehát az a frakció, amelynek a tárolóbunkeren az anyag haladási irányában legelsőnek helyezkedik el, rögtön kiválnak az anyagáramból, míg az a frakció, amelynek tárolóbunkere az anyag haladási irányában legtávolabb van elhelyezve, a teljes válogatási úton végighalad és úgy kerül a tárolóbunkerbe. A leírásból megismerhető működés alapján látható, hogy nem ad útmutatást hulladék feldolgozására, és olyan eljárás sem ismerhető meg belőle, amely különböző módon osztályozott hulladékok részáramait állítja elő.

A CH 625 432 számú szabadalmi dokumentum olyan eljárást ismertet, amely kiindulási anyagként vagy már előosztályozott, vagy pedig külön-külön gyűjtött hulladékot használ és dolgoz fel. A leírás különösen szennyezett illetve hulladék papírok tisztítására és két anyagcsoportra való osztására javasolja eljárását, amelynek eredményeképpen a kezelt papírhulladék ismét felhasználhatóvá válik a papírgyártásban. Az eljárás a papírhulladékot nem órli, hanem tépéssel aprítja, megszitálja, szárítja, újból tépéssel aprítja, megszitálja, majd osztályozza. Ezzel az eljárással és a kifejezetten ráhangolt berendezéssel nincs lehetőség vegyes házi hulladék feldolgozására és a célul kitűzött végtermék kinyerésére.

A DE 3 105 597 számú német szabadalmi leírás, amely célkitűzésükhöz legközelebb áll olyan eljárást alkalmaz, ahol a mágnesezhető fémekből álló frakció valamint egy granulátum frakció mellett legalább egy könnyű anyagfrakciót képeznek a hulladékból, amely a hulladékkezelés teljes feldolgozási útvonalát végigjárja és csupán az eljárás végén jelenik meg valóságosan.

Mivel a felsorolt hulladékokban az úgynevezett könynyű összetevők aránya a legnagyobb, hiszen a hulladék kb. 40%-át papír és csomagolóanyagok teszik ki, az említett eljárás jelentős munka-, energia- és időráfordítást jelent, ami jelentős üzemi költségekkel kapcsolódik össze és a magas költségek drágítják a könnyű összetevők csoportosításának árát is.

A találmánnyal célunk olyan eljárás és azt megvalósító berendezés létrehozása, amelynél a hulladékkezelés során az eljárás folyamán korábban kiválasztott vagy csoportosított összetevőket, különösen a könnyű összetevőket közvetlenül újrahasznosítható állapotba hozzuk és ezekkel az összetevőkkel a hulladékkezelő berendezés további egységeit nem terheljük feleslegesen.

Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a hulladék jelentős része legkésőbb az előaprítás után már megfelel a kívánt összetevőkkel szemben támasztott követelményeknek így ezt a hulladékrészt tovább kezelni, osztályozni vagy dúsítani már nem szükséges.

A kitűzött feladatot rostos illetve granulált anyag háztartási, ipari és más hasonló hulladékból történő kinyerésére alkalmas eljárással oldottuk meg, amelynek során a hulladékot előaprítjuk, a benne lévő mágnesezhető anyagokat mágnesesen elkülönítjük, a megmaradó hulladékrészt szétosztályozzuk, szárítjuk és összetevőkre bontjuk, és a mágneses különítéshez csatlakozó szélosztályozás során keletkező könnyű összetevőket vágó utánaprításnak, a nehéz összetevőket túlnyomórészt granuláló utánaprításnak vetjük alá és az aprított összetevőket ismét összevegyítjük, majd szárítjuk és rostos anyagra és granulált anyagra csoportosítjuk. Ezt az eljárást a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a vágó utánaprítás előtt a könnyű összetevők részáramát vagy összáramét elágaztatjuk és közvetlenül illetve második utánaprítás után újrahasznosításhoz elvezetjük.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében a könnyű összetevőket elszívóegység több elszívócsatomájában elágaztatjuk úgy, hogy az elszívóegység legalább egy elszívócsatornájában a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét illetve közvetlenül az első utánaprítás előtt a könnyű összetevők második részáramát vagy összáramét elágaztatjuk és a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramát újrahasznosításra vagy második utánaprításra, míg a könnyű összetevők második részáramát vagy összáramát közvetlenül második utánaprításra elvezetjük.

Előnyös a találmány értelmében az eljárás olyan foganatosítási módja, amelynél a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramát durva rostosanyag tárolóba vezetjük.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a második utánaprítóegységből kikerülő könnyű anyag öszszetevőket finom rostosanyag tárolóba illetve brikettsajtolóba vagy pellettsajtolóba vezetjük és abban briketté vagy pelletté dolgozzuk fel.

Végül ugyancsak előnyös az a foganatosítási mód, melynek értelmében részáramokban vagy összáramok2

HU 210 451 Β bán kinyert könnyű összetevőket papírgyártás vagy energiaelőállítás nyersanyagaként újrahasznosítjuk.

A találmányt továbbá rostos illetve granulált anyag háztartási, ipari és más hasonló hulladékból történő kinyerésére alkalmas berendezéssel oldottuk meg, amelynek előaprítója, mágneses elkülönítője, légosztályozója, vágó utánaprítója, a hulladékot tovább csoportosító készülékei valamint a hulladékot a feldolgozási állomásokon folyamatosan végigfuttató szállítóeszközei vannak. Ezt a berendezést úgy fejlesztettük tovább, hogy a légosztályozó és a vágó utánaprító között a könnyű összetevők részáramát vagy összáramét a további kezelési műveletek megkerülésével közvetlenül vagy második utánaprítón át újrahasznosításra elvezető elágazás van kiképezve.

A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakja értelmében légosztályozóként beiktatott elszívóegység több elszívócsatornájának legalább egyikéből könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét közvetlenül újrahasznosító berendezések egyikéhez elvezető első leágazás, illetve közvetlenül az első utánaprító előtt könnyű összetevők második részáramát vagy összáramát második utánaprítón át újrahasznosító berendezések egyikéhez elvezető elágazás van kiképezve.

Előnyös a találmány értelmében, ha a berendezés elszívóegységének első leágazása durva rostosanyag tárolóba csatlakozik.

Ugyancsak előnyös, ha a berendezés második leágazása finom rostosanyag tárolóval illetve brikettsajtolóval illetve pellettsajtolóval áll kapcsolatban.

A találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli alakja értelmében a brikettsajtó illetve a pellettsajtó szállítóberendezésen át egy-egy tárolóhellyel áll összeköttetésben.

A találmány szerinti eljárás révén legalább egy olyan frakció nyerhető, amely a további bonyolult csoportosító és szétválasztó műveletek megkerülésével eleget tesz a közönséges illetve különleges követelményeknek. Az eljárás és az azt megvalósító berendezés segítségével lehetőség nyílik arra, hogy ezt az összetevőrészt az eljárás menetéből a szélosztályozás után és még a vágó utánaprítás előtt kiválasszuk, és közvetlenül, vagy további aprítóberendezéseken keresztül újrahasznosításra elvezessük. Az így képzett járulékos összetevők az ismert eljárások értelmében szükséges bonyolult további kezelésre nem szorulnak, miáltal jelentős pénzbeni megtakarítás érhető el.

Abban az esetben, ha a hulladék alkotóelemei legalább időszakosan kezdettől fogva megfelelnek a követelményeknek, úgy a hulladék összárama kivezethető a további eljárási folyamatokból és a találmány értelmében kezelhető tovább, miáltal az ismert eljárásoknál ilyen esetben óhatatlanul fellépő bonyolult műveletek elmaradnak.

Kísérleteink azt mutatták, hogy a feltételeknek megfelelő hulladék alkotóelemek már a szárítás előtt kiválaszthatók. Ez a kiválasztás a szélosztályozás segítségével történik amelynél a ragadós alkotóelemek mint „nehéz összetevők” jelentkeznek és így nem különülnek el, úgyhogy az elkülönített összetevők nedvességtartalma viszonylag csekély marad. A kísérletek az elkülönített összetevők nedvességtartalmát általában 18-20%-ban állapították meg. Látható, hogy a szélosztályozás magában foglalja a követelményeknek megfelelő hulladék alkotóelemek elkülönítendő mennyiségeinek automatikus szabályozását is, úgyhogy az esetek döntő többségében ilyen mennyiségszabályozásra nincs szükség.

A találmány értelmében a járulékos összetevőket szabadon megválaszthatóan vagy közvetlenül, vagy további aprítási művelet után vezetjük el újrahasznosításra, miáltal döntésünktől függően durva vagy finom rostosanyag frakciót nyerhetünk. Mindkét frakció megválaszthatóan vagy közvetlenül újrahasznosítható vagy további kezelés közbeiktatásával kerülhet újrahasznosításra.

A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi az eljárás egyszerű és gazdaságos eszközökkel történő megvalósítását. Abban az esetben, ha a járulékosan kiválasztott frakció feladata a finom rostos anyagok kiválasztása, úgy további aprítóberendezés, előnyösen kalapácsmalom iktatható be, de ennek bekerülési költsége jelentősen alacsonyabb, mint az ismert eljárásból és az ismert berendezésből adódó üzemeltetési költségek. A találmány révén az ismert hulladékkezelő berendezéseknél különösen a szárítóberendezéseknél eddig felhasznált energiamennyiség megtakarítható és a további kezelőberendezések is kisebb kapacitásúra tervezhetők, miáltal a berendezés előállítási és üzemeltetési költségei is jelentősen csökkenthetők.

Mivel a leágaztatott könnyű összetevők nedvességtartalma sajtolás szempontjából optimálisnak tekinthető, ezen összetevők célszerűen briketté vagy pelletté sajtolhatók.

Ezen túlmenően a második utánaprítás után olyan finom frakció keletkezik, amely sajtolva vagy sajtolás nélkül rendkívül előnyösen hasznosítható a papírgyártás vagy az energiaelőállítás (hőerőművek, biogáz előállítás, pirolízis, stb.) területén.

A találmányt az alábbiakban az 1. ábra segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a hulladékkezelő eljárás folyamatábráját tüntettük fel az eljárást megvalósító berendezés vázlatos felépítésén keresztül.

Az ábrán háztartási, ipari vagy más hasonló hulladék kezelésére alkalmas, a találmány szerinti eljárást megvalósító berendezés egy előnyös lehetséges kiviteli alakjának vázlata látható. Az összegyűjtött hulladék 1 gyűjtőtárolóba kerül. Eljárásunknál előnyösen olyan hulladék használható fel, melynek nem, vagy csak nagyon rövid idő állt rendelkezésére az erjedéshez és amely még nem volt alávetve más kezeléseknek, például előaprításnak, előosztályozásnak, a szemétlerakóhelyeken végzett mechanikai vagy kémiai tömörítésnek. Friss szerves hulladékok felhasználása azzal az előnynyel jár, hogy az előállítani kívánt rostos anyag kívánt struktúrája megvalósítható, és hogy az olyan fontos alkotóelemek, mint a cellulóz és a lignin, még nem lett eltávolítva illetve szétroncsolva.

Az 1 gyüjtótárolóban tárolt hulladék mechanikus 2 szállítóberendezésen át folyamatosan vagy szakaszo3

HU 210 451 Β san 3 előaprítóba kerül. Ennek az a feladata, hogy egyrészt a belejuttatott hulladékot fellazítsa, másrészt, hogy a nagyságában és összetételében erősen változó hulladékot vágással, aprítással és/vagy tépéssel tovább feldolgozásra alkalmas méretűvé alakítsa. Erre a műveletre vágó- vagy verőmalmok, továbbá aprító- és tépőgépek alkalmazhatók. A zavarmentes feldolgozás biztosítása érdekében és a végtermék kívánt struktúrájának, finomságának és tisztaságának elérésére előnyösen lassan forgó vágómalmokat alkalmazunk, amelyek a kereskedelemben számos kiviteli változatban beszerezhetők. Célszerű olyan gépek alkalmazása, melyek több kést hordozó tengelyei egymás mellett helyezkednek el és szembeforognak egymással. Célszerű, ha az egyes tengelyek fordulatszáma alacsony és egymástól eltérő, továbbá ha minden egyes kést vagy késeket tartó tengely a biztonság, a szükséges teljesítmény és az öntisztítás biztosítására mindkét irányban forgatható. (Ilyen típusú gépek a kereskedelemben például „SHREDDER” néven kaphatók.) Azonos elnevezésű hasonló berendezések autóroncsok és más fémes hulladékok aprítására már régóta használatosak.

A 3 elóaprítóval szétszedett és kb. 100 mm nagyságúra előaprított hulladék a 3 előaprító alatt elhelyezett további 4 szállítóberendezésre hull, amely jelen esetben vibrációs szállítócsatorna.

A későbbi berendezések zavartalan üzemeltetése érdekében lényeges a hulladékban esetlegesen jelenlévő fém összetevő, pontosabban vasdarabkák tökéletes elkülönítése. Ehhez a 4 szállítóberendezés a hulladékot egyenletesen elterített, viszonylag vékony rétegben egy a 4 szállítóberendezés fölött elhelyezett 5 mágneses szeparátor alatt vezeti el majd a 4 szállítóberendezés első részéhez alulról csatlakozó forgó 6 mágnesdobra szórja. Mivel a 3 elóaprítóból kikerülő hulladék mennyisége a gyakorlatban ingadozó, a 4 szállítóberendezés az 5 mágneses szeparátor előtti szakaszán ismert, a rajzon nem ábrázolt kiegyenlítő szerkezettel van ellátva.

Az 5 mágneses szeparátor feladata a 4 szállítóberendezésen mozgó hulladékréteg felső felében található vasdarabok kiválasztása. A forgó 6 mágnesdob a rákerülő hulladékréteg alsó felében található vasdarabok eltávolítására szolgál.

Az 5 mágneses szeparátor és a 6 mágnesdob 7 szállítóeszköz révén 8 fémgyűjtő tartállyal állnak öszszeköttetésben. Az elkülönített fém a 8 fémgyűjtő tartályból 9 fémsajtolóba kerül amely az elkülönített vasdarabokat a szokásos tömbökké sajtolja, melyek aztán a kohászatban újraolvasztásra kerülhetnek.

A vasrészektől az ismertetett módon megszabadított hulladék a 6 mágnesdobról első 10 csoportosító egységbe kerül. A 10 csoportosító egység 11 vibrációs rostával rendelkezik, melynek lyukbősége jelen esetben 68 mm. Ez a 11 vibrációs rosta szolgál a finomszemcsés összetevők kiválasztására. A 11 vibrációs rosta felső oldalára 12 elszívóegység van irányítva, amely egy első, fajlagosan könnyű durva összetevő csoport elkülönítésére szolgál, míg a lefelé döntötten elrendezett 11 vibrációs rosta alsó végénél a méretük miatt a 11 vibrációs rostán maradó illetve súlyuk miatt el nem szívható hulladékrészeket befogadó 13 felvevőcsatorna van elrendezve, amely egy első, fajlagosan nehéz összetevőcsoport elkülönítésére szolgál.

A kezelendő hulladék fent ismertetett három első összetevő csoportra történő bontásának az az előnye, hogy az ezután elhelyezkedő 14 és 15 aprítok tehermentesülnek azoktól a finomabb hulladékrészektől, amelyek nem érik el a megválasztott határméretet. E finomabb összetevők részaránya a teljes hulladékmennyiséghez viszonyítva körülbelül 15 tömeg%, ami azt jelenti, hogy az ezután következő aprítás során hozzávetőleg 15%-os energiamegtakarítás érhető el. Az így elkülönített finomszemcsés anyagot 16 megkerülővezetéken át mindkét 14 és 15 aprító kikerülésével az utóbbiban utánaprított hulladékhoz keverjük.

A12 elszívóegység ismert, a fafeldolgozó és a takarmánygyártó iparban általánosan használt berendezés. A 12 elszívóegység által 12a, 12b, 12c elszívócsatomákon át a hulladékáramból elszívott, fajlagosan könnyű anyag főleg papírból, kartonból, fóliákból, textíliákból és faforgácsokból, azaz szerves anyagokból áll, és végső alakításra és aprításra a finom fokozatúra állított 15 aprítóba kerül. Ilyesfajta aprítóegységek a kereskedelemben finomaprító, forgácsoló vagy finomőrlő berendezés néven ismertek. Jelen berendezésnél célszerűnek mutatkozott, ha a 15 aprító olyan forgókéses aprító, amelynél a forgókések állókésekkel szemben, vagy pedig forgókések forgókésekkel szemben fejtenek ki munkát és amelyek az anyagrészecskék méreteinek behatárolására áteresztő zárógáttal vannak ellátva.

A 10 csoportosítóegység révén finom összetevőitől valamint a fajlagosan könnyű összetevőitől megszabadított, a gyakorlatban túlnyomórészt szervetlen részekből álló, fajlagosan nehéz második durva összetevő csoport a különálló 14 aprítóba jut, amelyben a belévezetett hulladékrészt granuláló aprításnak vetjük alá. A 14 aprító feladata az abba érkező különböző hulladékrészek kívánt, teljesértékű újrahasznosításhoz szükséges méretűvé alakítása, melynek értelmében a hulladékrészeket körülbelül 6 mm lyukbőségnek megfelelő méretűre aprítja. Ilyen 14 aprítők a kereskedelemben kalapácsmalom, ütközéses malom vagy verőmalom néven ismeretesek és kaphatók, és a találmány szerinti berendezésben is gond nélkül alkalmazhatók, amennyiben a legkisebb anyagmérethez beállítható áteresztő zárógáttal rendelkeznek. A 14 és 15 aprítókból valamint a 16 megkerülő vezetékből kikerülő összetevőket közösen 17 felfogótartályba vezetjük. Az utóbbiból a benne tárolt anyagot 18 szárító- és sterilizálóegységbe továbbítjuk. Ennek a 18 szárító- és sterilizáló egységnek az a feladata, hogy a beadagolt anyagot meghatározott és állandó maradéknedvesség értékűre szárítsa és az anyagban egészségügyi okokból nemkívánatos alkotóelemeket, például patogén baktériumokat megsemmisítse. Erre a célra a 18 szárító- és sterilizáló egységben 100 °C hőmérsékletet meghaladó hőmérsékletek állíthatók elő és a hulladék 18 szárító- és sterilizáló egységben töltött tartózkodási ideje is szabályozható. 34 fűtőberendezésben előállított forró és szá4

HU 210 451 Β ráz levegőt 19 recirkulációs vezetéken át juttatjuk folyamatosan a 18 szárító- és sterilizáló egységbe, míg a nedvességgel dúsított levegő elvezetése szabályozható, hogy ily módon a 18 szárító és sterilizáló egységből kilépő anyag maradék nedvességtartalmát a kívánt értékre szabályozhassuk be.

A 18 szárító- és sterilizáló egység után az ily módon kezelt hulladékot 20 osztályozóban fajlagosan könnyű és fajlagosan nehéz összetevőkre bontjuk, majd a fajlagosan könnyű összetevőket a szárításból származó nedves levegő eltávolítására leválasztó ciklonként kialakított 21 légszeparátorba vezetjük, A 21 légszeparátorból kilépő anyagot ezután újra összevegyítjük az előzőleg leválasztott fajlagosan nehéz összetevőkkel és 22 ózonkezelő berendezésen keresztül további 23 csoportosító egységbe továbbítjuk. Ennek feladata a beérkező, meghatározott maximális maradék nedvességtartalmúra szárított és sterilizált anyag anyagrészecske nagyság szerint három közbenső csoportba osztása, ahol az első közbenső frakció szemcsenagysága kisebb mint 3 mm², a második közbenső frakció szemcsenagysága 3-6 mm² tartományba esik, míg a harmadik közbenső frakció szemcsenagysága 6 mm² feletti. A 23 csoportosító egység rezgő munkafelületekkel lehet ellátva. Itt célszerűnek mutatkozott vibrációs munkafelületű könnyűszerkezetes berendezés alkalmazása. A berendezés amplitúdó iránya előnyösen változtatható, amellyel az anyagkezelés intenzitása valamint az anyag 23 csoportosító egységben eltöltött ideje is szabályozható.

A 23 csoportosító egységből kikerülő három összetevőcsoport mindegyike szerves, túlnyomórészt könnyű, valamint szervetlen, túlnyomórészt nehéz anyagrészecskékből tevődik össze, melyeket különböző úton vezetünk a végső csoportosításhoz. Erre a célra 24, 25, és 26 légszeparátorok szolgálnak, melyeknek az a feladata, hogy az egymással keveredett nyersanyagokat, mint például ásványok, színesfémek, műanyagok, stb. elválasszák a szerves anyagoktól. Hyen légszeparátorok különböző kiviteli alakokban kaphatók a kereskedelemben, és az élelmiszeriparban, a takarmánygyártó iparban valamint a fafeldolgozó iparban nyernek alkalmazást.

A 23 csoportosító egységből kikerülő finom összetevők pneumatikus úton jutnak a 24 légszeparátorba, amelyben az anyagot meghatározott helyen ellenlégáramba juttatjuk. A légáram áramlási sebességét úgy választjuk meg, hogy a túlnyomórészt szerves, fajlagosan könnyű anyagrészecskéket a légáram magával ragadja, míg a túlnyomórészt szervetlen, fajlagosan nehéz anyagrészecskék a légárammal szemben lehulljanak.

A légáram által magával ragadott könnyű részecskéket 28 rostos anyag silón kimondottan silóbehordóként elrendezett 27 leválasztó ciklonba vezetjük.

A légárammal szemben lehulló, fajlagosan nehéz összetevőket 29 granulátumsilóba vezetjük.

A 23 csoportosító egységből kikerülő, fajlagos súlya alapján a finom és a durva frakció közötti összetevő csoportot a 25 légszeparátorba vezetjük. Az itt kiváló, fajlagosan könnyít alkotóelemek választhatóan a 27 vagy 30 leválasztó ciklonba és a 28 vagy 31 rostosanyag silóba vezethetők. A 25 légszeparátorba kerülő túlnyomórészt szervetlen és fajlagosan nehéz granulátumok ugyancsak a 29 granulátumsilóba kerülnek.

A 23 csoportosító egységből kikerülő durva frakciót a 26 légszeparátorba vezetjük, amely a 24 és 25 légszeparátorokkal azonosan működik. A 26 légszeparátorral kiválasztott, fajlagosan könnyű alkotóelemeket ugyancsak választhatóan a 28 vagy a 31 rostosanyag silóba juttathatunk. A 26 légszeparátorral kiválasztott, túlnyomórészt szervetlen, fajlagosan nehéz granulátum a 24 és 25 légszeparátorokból kikerülő granulátumokkal keveredve a 29 granulátum silóba kerül.

A 24, 25 és 26 légszeparátorokból, valamint a 27 és leválasztó ciklonokból kilépő nagy portartalmú levegőt 32 szűrőberendezésbe vezetjük. Az ebben lecsapatott, túlnyomórészt szervetlen finom részecskékből álló port 33 porsilóba vagy tetszés szerint a 28 és vagy rostosanyag silóba juttathatjuk.

A három, túlnyomórészt rostosanyagot tartalmazó összetevőkből és a porfrakcióból keletkező végtermékek egymástól elkülönített silókban történő tárolása egyszerűsíti és bővíti a további felhasználási lehetőségeket.

Természetesen a 24, 25 és 26 légszeparátorokból kilépő, túlnyomórészt szervetlen fajlagosan nehéz granulátumok egymástól elkülönítetten is tárolhatók.

Az így nyert anyagot például lemezek vagy más építőanyagok előállítására hasznosíthatjuk, vagy fűtési célokra briketté vagy pelletté dolgozhatjuk fel. Az így előállított anyag trágyaként és talajjavítószerként, valamint az azbeszt, cement és téglatermékek töltőanyagaként valamint műkövek, bitumenburkolatok és beton töltőanyagaként hasznosítható.

A 12 elszívóegység és a vágó 15 aprító közötti tartományban a kezelés során a 12 elszívóegység által felvett könnyű összetevők legalább egy részáramát elvesszük és az előzőleg leírt további kezelési fázisok megkerülésével vagy közvetlenül, vagy további 41 aprítón keresztül újrahasznosítás céljára elvezetjük, és két 42, 43 tárolóban tároljuk. A 41 aprító célszerűen keskeny verőkarokkal rendelkező kalapácsmalom, amelybe az abban előállított rostos összetevők és nehézanyagok méretét meghatározó szita van beépítve. A két 42, 43 tároló a közvetlenül bevezetett durva rostos anyagok, nevezetesen legfeljebb 100 mm nagyságú lapos rostok illetve a 41 aprítón keresztülvezetett és abban utánaprított, milliméter tartományba eső finom rostos anyagok befogadására szolgál.

Az utánaprított könnyű összetevőket a 41 aprítóból elvezető 44 szállítóberendezés olyan 45 váltóval van ellátva, amely háromfelé ágazik el, méghozzá a finom rostosanyag 43 tárolójához, 46 brikettsajtóhoz és 47 pellettsajtóhoz. A 46 brikettsajtóban és a 47 pellettsajtóban a bejuttatott könnyű összetevőket briketté illetve pelletté sajtoljuk. A 46 brikettsajtótól a kész brikettek 48 hűtőraktárba kerülnek. A pelletteket a 47 pellettsajtótól 49 hűtőraktárba továbbítjuk, és ezekben a raktárakban az elkészült brikettek illetve pelletek a tárolás során lehűlnek.

A kezelt hulladék újrafelhasználása a papírgyártás területén illetve az energiaellátás területén, hóerőmű5

HU 210 451 Β vekben történhet, de mivel ez már nem tartozik szorosan a találmányhoz, ezért ezt csak vázlatosan tüntettük fel a rajzunkon.

Az ismertetett foganatosítási mód szerint a kezelési eljárás során két, különböző helyen elágazó részáramot vagy összáramot vonunk el, melyeket 51 illetve 52 hivatkozási számmal jelölünk. Az 51 részáram vagy összáram a 12 elszívóegység tartományában a meglévő három 12a, 12b, 12c elszívócsatornák közül a 12a és 12b elszívócsatornából ágazik el, mely célra azok 53, 54 elágaztatócsonkokkal illetve váltókkal vannak ellátva. A másik 52 részáram vagy összáram 55 elágaztatócsonkon illetve váltón keresztül ágazik el, amely az ismertetett berendezésben a 12 elszívóegység és a vágó 15 aprító között van kiképezve. Az első 51 részáramot vagy összáramot tartalmazó 56 szállítóberendezésnek 57 váltója van, amellyel a durva rostos anyagú összetevők választhatóan a 42 tárolóba vagy a 41 aprítóba juttathatók. A második 52 részáramot vagy összáramot továbbító 58 szállítóberendezés közvetlenül a 41 aprítóhoz csatlakozik.

A találmány értelmében lehetőség van arra is, hogy ne csak egy vagy két részáramot, hanem az összáramot ágaztassuk el, úgy, hogy a 12 elszívóegység által felvett összes könnyű összetevőket elágaztassuk. A tömegáram vezérlése a szélosztályozás illetve elszívás révén automatikusan történik, melynek során a hulladékban található könnyű összetevőrész nagyságához igazodik. Ha a hulladékban viszonylag nagy mennyiségű könnyű, szállékony összetevő van, úgy a 12 elszívó által felvett hulladékmennyiség is nagy, más esetben kicsi.

Lehetőség van arra is, hogy olyan 53, 54, 55 elágaztató csonkokat használjunk, amelyeknél a tömeg-áramok vezérlése illetve szabályozása kézi vagy automatikus keresztmetszet változtatás révén valósul meg.

Az ismertetett 56, 58 szállítóberendezések mechanikus vagy pneumatikus szállítóberendezések lehetnek, A hulladék könnyű összetevőjének vagy annak legalább egy részáramának elágaztatása a következő előnyökkel jár:

Olyan további összetevő csoport hozható ezáltal létre, amely kiválóan hasznosítható a papírgyártásnál vagy az energiaelőállítás területén, hőerőművekben történő eltüzelésnél.

A járulékos összetevőcsoport az ismert eljárásokhoz képest minimális költségráfordítással és így lényegesen előnyösebben állítható elő.

Kiszámítottuk, hogy a járulékos összetevőcsoport a teljes hulladékkezelési folyamaton végighaladó összetevőkkel összehasonlítva hozzávetőleg 50%-os elektromos energiamegtakarítást és hozzávetőleg 80%-os hőenergiamegtakarítást tesz lehetővé. A járulékos összetevőcsoport fűtőértéke a többi összetevőkhöz képest mintegy 1015%-kal növelhető, mely a műanyaghulladékok megnövekedett részarányával magyarázható.

Mivel a háztartási hulladék szervesanyag részaránya mintegy 50-70%, könnyen belátható, hogy a kezelés üzemi költségei lényegesen csökkenthetők, mivel a különböző kezelési műveletek a szállítástól kezdődően vagy jelentősen csökkennek, vagy egyáltalán nincs rájuk szükség. Itt figyelembe kell venni, hogy a 12 elszívóegységgel a hulladék által tartalmazott könnyű öszszetevők fő részét, nevezetesen mintegy 80, 90 tömeg%-át tudjuk eltávolítani.

A találmány értelmében lehetséges az is, hogy ezt a járulékos összetevőcsoportot biogáz előállítás nyersanyagaként hasznosítsuk.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás hulladék hasznosítására rostos illetve granulált anyag kinyerésével háztartási ipari és más hasonló hulladékból, amelynek során a hulladékot előaprítjuk, a benne lévő mágnesezhető anyagokat mágnesesen elkülönítjük, a megmaradó hulladékrészt szétosztályozzuk, szárítjuk és összetevőkre bontjuk, és a mágneses elkülönítéshez csatlakozó szélosztályozás során keletkező könnyű összetevőket vágó utánaprításnak és a nehéz összetevőket túlnyomórészt granuláló utánaprításnak vetjük alá és az aprított összetevőket ismét összevegyítjük, majd szárítjuk és rostos anyagra és granulált anyagra csoportosítjuk, azzal jellemezve, hogy a vágó utánaprítás előtt a könnyű összetevők részáramát vagy összáramét (51, 52) elágaztatjuk és közvetlenül illetve második utánaprítás után újrahasznosításra elvezetjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a könnyű összetevőket elszívó egység (12) több elszívó csatornájában (12a, 12b) elágaztatjuk úgy, hogy a legalább egy elszívócsatornában (12a, 12b) a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét (51), illetve közvetlenül az első utánaprítás előtt a könnyű összetevők második részáramát vagy összáramét (52) elágaztatjuk, és a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét (51) újrahasznosításra vagy második utánaprításra, míg a könnyű összetevők második részáramát vagy összáramét (52) második utánaprításra elvezetjük.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét (51) durva rostosanyag tárolóba (42) vezetjük.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a második utánaprításból kikerülő könnyű összetevőket finom rostosanyag tárolóba (43), illetve brikettsajtóba (46) illetve pelletsajtóba (47) vezetjük és abban briketté vagy pelletté dolgozzuk fel.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a részáramokban vagy összáramokban (51, 52) kinyert könnyű összetevőket papírgyártás vagy energiaelőállítás nyersanyagaként újrahasznosítjuk.
6. 6. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, amelynek előaprítója, mágneses elkülönítője, légosztályozója, vágóaprítója, granuláló aprítója, a hulladékot tovább csoportosító készülékei és a hulladékot a feldolgozás állomásain folyamatosan végigfuttató szállítóeszközei vannak azzal jellemezve, hogy a légosztályozóként beiktatott elszívóegység (12) és a vágó aprító (15) között a könnyű összetevők részáramát vagy összáramát (51, 52) a további hulladékkezelési művele6

   HU 210 451 Β tek megkerülésével közvetlenül vagy második aprítón (41) át újrahasznosításra elvezető elágaztató csonk (53, 54, 55) van kiképezve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a légosztályozóként beiktatott elszívóegység (12) több elszívócsatornájának (12a, 12b, 12c) legalább egyikéből a könnyű összetevők első részáramát vagy összáramét (51) közvetlenül újrahasznosító berendezések egyikéhez elvezető első elágaztató csonk (53) és ahhoz csatlakozó szállítóberendezés (56) és/vagy közvetlenül az első aprító (15) előtt könnyű összetevők második részáramát vagy összáramét (52) második aprítón (42) át újrahasznosító berendezésekhez tartozó durva rostosanyag tároló (42), finom rostosanyag tároló (43), brikett hűtőraktár (48), pellet hűtőraktár (49) egyikéhez elvezető elágaztató csonk (55) és ahhoz csatlakozó szállítóberendezés (58) van kialakítva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy az első szállítóberendezés (56) a durva elemiszál tárolóval (42) van összekötve.
9. 9. A 7. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a második szállítóberendezés (58) a finom rostosanyag tárolóval (43) és/vagy a brikettsajtóval (46) és/vagy a pelletsajtóval (47) van összekötve.
10. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy a brikettsajtó (46) és/vagy a pelletsajtó (47) egy-egy ismert szállítószerven át brikett hűtőraktárral (48), illetve pellet hűtőraktárral (49) áll kapcsolatban.

    HU 210 451 Β Int.Cl.⁶: Β 09 Β 5/00