HU210362B - Splitting apparatus for producing determined thickness stave-woods from split billets - Google Patents

Description

A találmány hasábfákból dongafák vagy hasított padlók előállítására alkalmas hasító berendezés, amelynek segítségével kisebb és nagyobb hordók készítéséhez szükséges hordódongák nyerhetők a hasábfák bélsugár irányú felhasításával. Még pontosabban, egy olyan hasítási eljárással kialakított berendezésről van szó, amelynek segítségével egyetlen munkamenetben a hasítószerszámra gyakorolt lökésmentes, egyenletes nyomás alkalmazásával a feldolgozandó fahasáb szálirányának megfelelően megválasztott vastagságú dongák választhatók le a hasábról.

A találmány olyan hasítógépre is vonatkozik, amelynek révén a megmunkálandó fahasábot úgy állítjuk be, hogy felső hosszanti felülete vízszintesen álljon, majd abból meghatározott vastagságú lehasítása elvégezhető legyen.

A DE 3 702 909 számú német szabadalmi irat vékony pallók, deszkák lehasítására szolgáló berendezést ismertet. A berendezés működésének lényege, hogy az állványra rögzített, előrehaladó mozgást végző fatörzsbe, vagy gerendába két oldalról, lengőmozgást végző hasítókések hatolnak be. A befogó és a haladó nyomásnak legalább egyensúlyban kell lennie a kések haladó és hasító nyomásával. A megmunkálás során keletkezett hulladékot különböző szögben beállított terelő-görgők vezetik el a gépről attól függően, hogy egy-egy oldalon egymás mögött hány kés van elhelyezve. Ez a berendezés pontatlan méretű pallók előkészítésére alkalmas és nem oldja meg a szálirányban történő szétválasztást, amely különböző célra felhasználható dongafák előállításának egyik legfontosabb feladata. Ismeretes a szabadalmi leírásból, hogy a hordók készítésére alkalmas dongafák előállítására szolgáló berendezések a fatörzset először négy vagy hat hasábfára hasítják egy ék alakú hasítószerszám segítségével, miközben a fatörzsek függőleges helyzetben állnak. Ezután minden hasábot tovább hasítanak úgy, hogy a műveletet a hasáb egyik végéről hajtják végre egy ék alakú hasítóeszköz segítségével, melyre lökésszerűen működtetnek egy sajtót 12-15 tonnás nyomóerővel és ennek eredményeként olyan hasított pallókat nyernek, melyek vastagsága jelentősen meghaladja a dongák szükséges vastagságának kétszeresét. Meg kell jegyezni, hogy az esetek többségében az így működtetett ék nem a fahasáb szétválasztását eredményezi a szálak mentén, és azok irányában, hanem inkább annak szétrepedését a szálirány figyelmen kívül hagyásával. Következésképpen az egyetlen, dupla vastagságú palló egyenetlenségeit először gyalugépen ki kell igazítani, majd a pallókat szalagfűrésszel ketté kell vágni, aminek következtében a fa szálait is gyakran kettévágják.

A találmány célja, hogy az eddig ismert eljárások hátrányainak jelentős részét kiküszöbölje, nevezetesen, hogy lehetővé tegye a dongafák előállítását egyetlen munkamenetben, úgy, hogy a dongafák a hasábfáról megfelelő vastagságban, a szálirány figyelembevételével kerüljenek leválasztásra, és ezáltal a többletvastagság következtében szükségessé váló gyalulást, valamint a fűrészelést kiküszöböljék és így a kapott dongafák gyakorlatilag veszteség nélküli felhasználását lehetővé tegye, lényegesen megjavítva ezzel a hordók előállítására alkalmas dongák minőségét.

A találmány a kitűzött cél alapján hasítógép hasábfából meghatározott vastagságú dongafák előállítására, amelynek tartókerete, fahasábot rögzítő szerkezete, vastagsági szabályozója és hasítószerszámai, valamint a hasítószerszámokat előtoló és visszahúzó sajtói vannak, amelyeknél a tartókeretnek középen vízszintes helyzetű tartó állványa van, és két, keresztirányú, a fahasábok végeire illeszkedő befogópofája van, amelyeknek végén állítható, konzolos vastagsági szabályozó van felszerelve, továbbá a tartószerkezet végein a befogópofák fölött két - a sajtó tolórúdján keresztirányban, szabad elmozdulást megengedő kialakítású hasítószerszám van elhelyezve.

Egy előnyös kialakítás során a hasítószerszám ék alakú, továbbá a hasítószerszámnak hasító éle és ék alakot képező elülső része, és azt követő középső domború része, valamint az ék alak alsó és fölső felületén lévő egymással párhuzamos hátsó sík része van, ahol az ék alakú elülső rész hajlása az ék szimmetriasíkjához viszonyítva a hasító éltől a középső domború részig - az alsó és fölső felületen - állandó és azonos, míg a vízszintes hátsó sík rész szélessége az elülső résznél keskenyebb.

Célszerű, ha a hasítószerszámok egyik végén a vastagsági szabályozóhoz rögzített oldalsó emelőkarok, másik végén pedig megvezető és visszahúzó ütközők vannak kialakítva.

A hasítógép kialakítható oly módon is, hogy a vastagsági szabályozókon a befogópofák elmozdulási tengelyére merőlegesen álló ütköző van elhelyezve, amely a dongafa vastagságát kiadó módon van kiképezve.

A kialakítást elvégezhetjük úgy, hogy a tartóváz hossztengelyére merőleges két, egymástól állíthatóan elrendezett állványa van és mindegyik állványon két bölcső van elhelyezve, amelyeknek ellentétes irányú mozgású, „V” alakú karjai közül a hossztengelyre merőleges „W”-alakban előállított belső karok „X”-formát képezően vannak elrendezve, amelynek metszéspontja vízszintes és függőleges irányban a hasító gép hossztengelyéhez képest tetszőlegesen van beállítva.

Eljárhatunk úgy is, hogy a bölcsők közös fogazott tengellyel vezérelt két fogasléc útján vannak mozgatva, amelyek a bölcsőkhöz mereven vannak rögzítve.

Egy gazdaságos kialakítás során a csuklósán egymáshoz rögzített, a „V”- alakú karokkal képezett nyílásszög - a megmunkálandó hasábfa kialakítására alkalmasan - pl. egynyolcad hasábfa esetén 90°, egytizenketted hasábfa esetén 120°.

A hasábfákból dongafák előállítására szolgáló hasítógépet bemutató jelen találmány előnye, hogy alkalmazásával egyetlen munkamenetben a választott vastagságnak megfelelően, egyenletes vastagságú dongafák nyerhetők a hasábfákból, a fa szálirányának megfelelő hasítással. A megmunkálandó fahasábot a két végén a befogópofák segítségével vízszintes helyzetben rögzítik úgy, hogy a hasáb felső síkja a befogópofák felső síkjával megegyezik, majd a művelet megkezdé2

HU 210 362 Β sekor a hasítás a hasáb két végéről egyidőben indul olyan hasítószerszámok segítségével, melyek a mozgásirányuknak megfelelő tengelyre merőlegesen függőleges síkban szabadon elmozdulást megengedő mozgást végezhetnek. így mindegyik hasítószerszámot egy állandó, folytonos, lökésmentes nyomást kifejtő sajtó vezérel úgy, hogy a hasítás kezdete előtt a hasítószerszámok a hasáb felső síkjával párhuzamos síkba állnak be oly módon, hogy a szerszám éle a hasáb felső síkja alatt megfelelő magasságban helyezkedik el a megkívánt vastagságú dongafa lehasításához, miközben a hasítószerszám keresztirányú elmozdulást megengedő mozgása lehetővé teszi, hogy a szerszám éle a hasábfa szálainak irányába álljon be biztosítva ezáltal a kétirányú hasítás során a fának a szálak mentén történő folyamatos szétválasztását a szálak szétrepesztése nélkül.

Az első dongafának a hasábról való leválasztása és a hasáb átforgatását követően hasonló módon választható le a következő donga a hasáb alsó, illetve felső felületének felcserélése után, és így tovább, egészen addig, míg a hasábfa el nem fogy.

Meg kell még jegyezni, hogy a találmány szerinti hasító gép további előnye, hogy két hasítószerszámot alkalmaz, amelyek a művelet során egymás irányába mozdulnak el, és a szerszámok elülső része ék alakban van kiképezve, amely a fába folyamatosan behatoló feszítővasként működik, miközben a fahasábot a szálai mentén kettévágja annak roncsolása nélkül, míg a szerszám hátsó, párhuzamos síkokkal határolt része arra szolgál, hogy a szerszám középső, legömbölyített része által kialakított távolságot a leválasztandó donga és a hasábfa között megtartsa, és ezáltal biztosítsa a dongafának a hasábfáról történő végleges lehasítását a fa szálainak roncsolása nélkül. Megjegyezzük, hogy ez a hasítószerszám úgy van kiképezve, hogy a dongafa végleges leválasztása a hasábfáról megtörténjék mielőtt a szerszámok éle eléri a hasáb középső keresztmetszetét.

A találmányt közelebbről a hasábfák dongákká való felhasítására szolgáló berendezés leírásával mutatjuk a mellékelt ábrák szerint -, ahol az 1. ábra a gép sematikus oldalnézetét mutatja; a 2. ábrán a megmunkálandó hasábfa megtartására szolgáló állvány sematikus keresztirányú nézete látható;

a 3. ábrán a hasábfa megfogására alkalmas két befogópofa egyikének sematikus oldalnézetét tüntettük fel a hasítószerszámmal és a hasítás kezdetén lehúzható vastagsági vezetővel;

a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott befogópofa sematikus felülnézete, melyen a vastagsági vezető előtolására, illetve visszahúzására alkalmas vezérlőkarokat is feltüntettük.

Mint ahogy azt az 1. ábra mutatja, a jelen találmány szerinti hasítógép az 1 tartóvázra van felszerelve, melynek középső részén található az ábrán fel nem tüntetett fahasáb felemelésére és az 1 tartóváz hossztengelyében való megtartására szolgáló 2 állvány. Megjegyezzük, hogy a 2 állványt részleteiben a későbbiekben, a 2. ábra kapcsán fogjuk bemutatni. A 2 állvány két oldalán szimmetrikusan van felszerelve a két mozgatható 3 befogópofa, melyek a megmunkálandó fahasáb két végének megfogására alkalmasan vannak kiképezve, és amelyek a saját mozgási irányukra, vagyis az 1 tartóváz hossztengelyére függőleges irányú elmozdulást megengedő mozgás végzésére képesek. Ennek érdekében mindegyik 3 befogópofa elmozdulást megengedően van felszerelve az 1 tartóváz hosszirányában mozgatható 4 tartóelemre, melynek mozgatása az 5 sajtóval biztosított, és amely egyidejűleg a 3 befogópofa szorítási, illetve felengedési helyzetét is vezérli. A 3 befogópofák mindegyike a megmunkálandó fahasáb helyzetét szabályozó 6 vastagsági vezetőt is tartja, melyet a későbbiekben a 3. ábra kapcsán részletesen ismertetünk. Mindegyik 3 befogópofához tartozik a 7 hasítószerszám, mely a 8 sajtó 8A tolórúdjának végéhez csatlakozik, és amely visszahúzáskor, illetve a hasítási művelet megkezdése előtt, a 3 befogópofákon kialakított 9 bordázat síkjában van megvezetve. Megjegyezzük, hogy az 5 sajtó az 1 tartóváz 5A támasztórúdjára van felszerelve, míg a 8 sajtó 8A tolórúdja az 1 tartóváz 5 másik 5A támasztórúdjához támaszkodik. Ezenkívül a 3 befogópofa 3A hátulsó szakasza, mely a 4 tartóelem előtt található, a 8 sajtó 8A tolórúdjára elcsúszó módon van felszerelve, míg a 3 befogópofa első része a 4 tartóelem 4A elülső karjának felső végéhez a 4B csapszeg segítségével csatlakozik.

Mint ahogy a keresztirányú nézetet bemutató 2. ábra szemlélteti, az 1 tartóváz hossztengelyére merőlegesen álló 2 állványon a két 10, 11 bölcső van elhelyezve, amelyeknek V-alakban kialakított 10D, 10G, 11D, 11G kaijai vannak. A 10, 11 bölcsők a fixen rögzített Cl, C2 fogaslécek és a hozzájuk csatlakozó P fogazott tengely segítségével egyik vagy másik irányban, egymáshoz képest ellentétesen mozgathatók.

A 2. ábra alapján könnyen belátható, hogy a P fogazott tengelynek az óramutató járásával megegyező irányban történő elforgatásával a 10 bölcső balra, all bölcső pedig jobbra tolódik el, miközben a 10D és 11G karok alátámasztják a 12 hasábfát a hasító művelet megkezdéséhez alkalmas helyzetben úgy, hogy annak alsó felülete a 10D és a 11G karon fekszik fel. Ellenkező esetben, amikor a 12 hasábfát át kell forgatni úgy, hogy az addig alul levő felülete felülre kerüljön a 6 vastagsági vezetők alá, a P fogazott tengelyt az óramutató járásával ellentétes irányban kell elforgatni, mikor is a 10 bölcső jobbra, all bölcső pedig balra tolódik el, és ezáltal a 12 hasáb a 11D és a 10G karon fog felfeküdni. Meg kell jegyezni ezenkívül, hogy a 10 és 11 bölcsők 10D, 10G, 11D, 11G karjai egymáshoz képest csuklósán is szerelhetők, ami lehetővé teszi a nyílászszögük megváltoztathatóságát, a 12 hasábfa csúcsszögének függvényében.

A 2. ábrán példaképpen azt az esetet mutatjuk be, amikor a 10 bölcső karjainak nyílásszöge 90°, míg all bölcsőé 120°, ami lehetővé teszi, hogy az eredeti fatörzs egynyolcadára vagy egytizenketted részére felhasított 12 hasábfa felső felülete a megmunkálás alatt vízszintes helyzetbe kerüljön.

Mint ahogy a 3. és 4. ábrákon sematikusan bemutatjuk, a 7 hasítóeszköz ék alakú, amelynek 7A első

HU 210 362 Β része 13 hasítóélt képez úgy, hogy az ék alak alsó és felső felületének hajlásszöge a 7 hasítóeszköz szimmetriasíkjához viszonyítva a 13 hasítóéltől enyhén domborított 7M középső részig állandó és azonos, és a 7M középső rész vastagsága kisebb, mint a lehasítandó dongafa vastagságának kétszerese. A 7M középső rész párhuzamos síkokkal határolt 7R hátsó szakaszban folytatódik, amelynek szélessége összeszűkül a 13 hasítóél szélességéhez képest, és a 8 sajtó 8A tolórúdjának végéhez csatlakozik elforgatható módon. Megjegyezzük, hogy a 7 hasítószerszám 7R hátsó szakasza a szimmetrikusan elhelyezett 14 oldalsó karok megvezetésére is szolgál és így van vezérelve a 6 vastagsági vezető előretolással vagy visszahúzással, ami a

4. ábrán látható a legjobban.

Ahogy ezt a 4. és 3. ábra mutatja, a 6 vastagsági vezető a keresztirányú 15 ütközőkből áll, amelyeket a két 16 oldalsó rúd tart meg magassági értelemben állítható módon. A 16 oldalsó rudak alsó vége a 17 elcsúszó rúd perselyébe van bevezetve. Egyébként a 14 emelőkarok mindegyike elfordítható módon kapcsolódik a 20 forgócsaphoz, és a 8 sajtó a 8A tolórúdjához, ahol a csatlakozás végén a 21 vezérlő görgő található, amely a 7 hasítószerszám 22 hátsó részén, annak 23 külső oldalán elgördülő módon van kiképezve. A 14 emelőkarok 24 végén az ovális 25 furat van kialakítva, amelybe a 26 pecek illeszkedik, amely a 17 elcsúszó rúdon a 18 konzolra támaszkodó 28 rugóval vezérelt 27 szabályozható gyűrűn van kialakítva.

A találmány szerinti hasítógép működtetése az alábbiak szerint történik:

A 12 hasábfát a 2 állvány felemeli amikor a hasábfa felső síkja beleütközik a 6 vastagsági vezető 15 keresztirányú rúdjába, amelynek magassági helyzete előzetesen a leválasztandó dongafa vastagságának megfelelően van beállítva, miközben a 6 vastagsági vezető elmozdulást megengedóen függőleges síkban oszcillálható mozgásra készteti mind a 3 befogópofát, mind pedig a 7 hasítószerszámot, a 3 befogópofa felső síkján kialakított 9 borda közvetítésével. Ekkor az 5 sajtó segítségével a 3 befogópofák beszorítják a megmunkálandó 12 hasábfa végeit. A12 hasáb végeinek megfogása után közvetlenül működésbe lépnek a 8 sajtók és előretolják a 7 hasítószerszámokat, amelyeknek a 13 élei felfekszenek a 12 hasábfa megfelelő végein a 6 vastagsági vezető 15 rúdjának magassága által meghatározott, adott vastagságú dongafa egyetlen munkamenetben történő lehasításához. Ezenkívül a 7 hasítószerszámok előretolásának megkezdésekor az oldalsó 14 emelőkarok 21 görgői végighaladnak a 7 hasítószerszám hátsó 23 külső részén, majd a 22 hátsó végén, ezt követően a 14 emelőkarok kibillennek a 28 rugók nyomására, amelyek a 6 vastagsági vezetők 17 elcsúszó rúdjainak 27 fix gyűrűit visszanyomják, és ezáltal a 6 vastagsági vezetők visszahúzódnak a 3 befogópofák elülső szélének külső oldalára, vagyis a 12 hasábfa végei mögé.

A találmány természetesen nem korlátozódik a példaként bemutatott kiviteli alakra, hanem az igénypont definíciója alapján bármely kialakítási módot magába foglal.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Hasítógép, fahasábból meghatározott vastagságú dongafák előállítására, amelynek tartókerete, fahasábot rögzítő szerkezete, vastagsági szabályzója és hasítószerszámai, valamint a hasítószerszámokat előtoló és visszahúzó sajtói vannak, azzal jellemezve, hogy a tartókeretnek (1) középen vízszintes helyzetű tartó állványa (2) van, és két, a hasítógép hossztengelyére keresztirányú - a fahasábok (12) végeire illeszkedő kialakítású - befogópofája (3) van, amely befogópofa (3) végén állítható, konzolos vastagsági szabályozó (6) van felszerelve, továbbá a tartószerkezet (1) két végén a befogópofák (3) fölött egymással szemben két - a sajtó (8) tolórúdján (8A) keresztirányban, szabadon elmozdulást megengedő kialakítású - hasítószerszám (7) van elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti hasítógép, azzal jellemezve, hogy a hasítószerszám (7) ék alakú, továbbá a hasítószerszámnak (7) hasító éle (13) és ék alakot képező elülső része (7A) és azt követő középső domború része (7M), valamint az ék alak alsó és felső felületén lévő egymással párhuzamos hátsó sík része (7R) van, ahol az ék alakú elülső rész (7A) hajlásszöge a hasítószerszám (7) szimmetriájához viszonyítva a hasító éltől (13) a középső domború részig (7M) - az alsó és felső felületen - állandó és azonos, míg a vízszintes hátsó sík rész (7R) szélessége az elülső résznél (7A) keskenyebb.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hasítógép, azzal jellemezve, hogy a hasítószerszámok (7) egyik végén a vastagsági szabályozóhoz (6) rögzített oldalsó emelőkarok (14), másik végén pedig megvezető és visszahúzó ütközők (15) vannak kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti hasítógép, αζζαΖ jellemezve, hogy a vastagsági szabályozókon (6) a befogópofák (3) elmozdulási tengelyére merőlegesen álló ütköző (15) van elhelyezve.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti hasítógép, azzal jellemezve, hogy a tartóváz (1) hossztengelyére merőleges két, állíthatóan elrendezett állványa (2) van, és mindegyik állványon (2) két bölcső (10, 11) van elhelyezve, amelyeknek egymással ellentétes irányban elmozdítható kialakítású „V” alakú karjai (10D, 10G, 11D, 11G) vannak, amelyek közül a hossztengelyre merőleges „W” alakban előállított, belső karok (10D, 11G) „X” formát képezően vannak elrendezve, amelynek metszéspontja vízszintes és függőleges irányban a hasítógép (30) hossztengelyéhez képest tetszőlegesen van beállítva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti hasítógép, azzal jellemezve, hogy a bölcsők (10, 11) közös fogazott tengellyel (P) vezérelt két fogasléc (Cl, C2) útján vannak mozgatva, amelyek a bölcsőkhöz (10, 11) mereven vannak rögzítve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti hasítógép, azzal jellemezve, hogy a csuklósán egymáshoz rögzített, „V” alakú karokkal (10D, 10G, 11D, 11G) képzett nyílásszög - a megmunkálandó hasábfa (12) kialakítására alkalmasan - pl. egynyolcad hasábfa (12) esetén 90°, egytizenlketted hasábfa (12) esetén 120°.