HU209909B - Method for regenerating used moulding sand of more than 55 % clay-bond - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás legalább 55%-ban agyagkötésű használt öntödei homok regeneráló kezelésére annak újbóli hasznosításához friss homok helyett, amelynek során a homokszemcséket ismételten felgyorsítják és lefékezik miáltal egy kombinált ütő- és nyíróigénybevétel útján egymással koptatják azokat és ilymódon megszabadítják a homokszemcséket a rájuk tapadt kötő- és adalékanyag-bevonattól, majd a keletkezett port elszívják.

A homokszemcséknek az említett bevonattól való tökéletes megszabadításához feltétlenül szükséges, hogy ezt a bevonatot por alakjában elszívjuk. Ha a port nem távolítjuk el akkor az ütő- és nyíróigénybevétel mérséklődik ami a regeneráló kezelést erősen befolyásolja.

Az ismert berendezéseknél a képződő por intenzív elszívása ellenére sem érhetjük el azonban a célt, ha a regenerálandó homok összesült egymáshoz tapadt rögöket tartalmaz. Ezeket a rögöket, csomókat egy keverőszerkezet útján szét lehet ugyan zúzni, ez azonban csak egy bizonyos idő eltelte után válik eredményessé, miáltal az ilyen regeneráló berendezések teljesítőképessége alacsony és nem gazdaságos.

Az öntödei használt homok regenerálásával foglalkozik a technika állásának megfelelően az „Öntészeti kézikönyv” 6.53. fejezete (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1964). Ennek kapcsán ismerteti a regenerálás során használt berendezéseket, valamint azokat az eljárási lépéseket, melyek a regenerálás során használatosak. így tájékoztatást nyújt a por és gőz elszívásáról, a vastalanított homokban lévő rögök összetöréséről, a regenerálandó homok hűtéséről. Az idézett fejezetben nem szerepel azonban a regenerálandó homok nedvesítése mint eljárási lépés, ugyancsak nincsen szó az ezt esetlegesen eszközlő berendezésről sem.

Az öntvénynek a formaszekrényből való kivételét követően a felhasznált homok lényegében két részre osztható. A formázásnál az öntvénytől távolabb eső rétegek részben megőrzik nedvességtartalmukat, mégpedig az öntvénytől távolodóan egyre nagyobb mértékben. A használt homoknak ez a része a regeneráló berendezésbe vezethető, mert rendelkezik a regeneráláshoz szükséges nedvességtartalommal. A használt homok ezen bevezetése során nem veszti el nedvességtartalmát, amely így lényegében azonos az öntvény kiemelési helyén és a regeneráló dobnál, a használthomok betáplálásakor. Ezzel szemben a folyékony fém termikus hatására a használt homoknak az a része, mely az öntvényhez közelfekvően, lényegében teljesen kiszáradt és nedvességtartalma nem haladja meg a 0,1 tömegszázalékot, rögösen egymáshoz tapadt kemény burkolatú homokszemcséket tartalmaz, így a használt homoknak ez a része a regeneráláshoz nem vezethető közvetlenül vissza. Mint az előzőekben ismertetésre került, ezen homokrész vagy csak rendkívül kedvezőtlen hatásfokkal volna az ismert módszerekkel regenerálható, vagy a gazdaságtalanság következtében egyáltalán nem kerülne ismételt felhasználásra. A rossz hatásfok a már ismertetetteken kívül annak is betudható, hogy az ez esetben szükséges különlegesen erőteljes mechanikus ráhatás következtében, nem csak a rögöket összefogó kemény burok összetörése következik be, hanem a homokszemek nagy része is porrá zúzódik szét, ami azután elszívásra kerülne.

A technika fentiekben ismertetett állásából kiindulva a találmány feladata az, hogy létrehozzon egy, az ismert eljáráson alapuló élj árás változatot, amely lehetővé teszi a használt öntödei homok jó regenerálását, ugyanakkor a használt öntödei homokregeneráló berendezés teljesítményét is állandó magas szinten tartsa és a berendezés gazdaságosságát biztosítsa.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az öntödei használt homok regenerálásánál a használthomoknak az a része, melynek nedvességtartalma nem haladja meg a 0,15 tömegszázalékot, csak az esetben regenerálható megfelelő minőségben és gazdaságosan, ha nedvességtartalmát megnöveljük. Ez esetben a nedvesség hatására a rögöket, az összetapadt homokszemeket körbefogó kemény burkolat, adott esetben agyagburkolat fellazul és a homokszemekről a mechanikus igénybevétel hatására lepattintható. Ezen a módon elérhető a regenerálási folyamat felgyorsulása és a regeneráló berendezés teljesítménye egyenletessé tétele, miközben a regenerált használt homok minősége és mennyisége megfelel a követelményeknek.

A feladat megoldása a találmány értelmében egy eljárás legalább 55%-ban agyagkötésű használt öntödei homok regeneráló kezelésére, annak friss homok helyett való újbóli hasznosításához, amelynek során a homokszemcséket ismételten felgyorsítjuk és lefékezzük, miáltal egy kombinált ütő- és nyíróigénybevétel útján egymással koptatjuk azokat és ilymódon megszabadítjuk a homokszemcséket a rájuk tapadt kötő- és adalékanyag-bevonattól, majd a keletkezett port elszívjuk, a használt öntödei homok nedvességtartalmát pedig a mechanikus tisztítást megelőzően 0,2-1 tömegszázaléknyi értékre állítjuk be.

A bevezető részben ismertetettek figyelembevételével az a tény, hogy a kelleténél kisebb nedvességtartalmú használt homok regenerálásánál a homok-, illetve porrögök a keverőszerkezet segítségével csak hosszabb idő alatt zúzhatok szét, azzal jár együtt, hogy keverés közben a mechanikai hatás hőhatássá alakul. A homok-, illetve porrögök regenerálásánál ilymódon keletkező hőmenynyiség az eljárás gazdaságtalanságára utal, mivel a huzamos ideig tartó rögaprításhoz több elektromos energiára van szükség.

Előnyös tehát, ha a találmány szerint a kiszáradt, használt öntödei homokot előzetesen nedvesítjük, amikoris a nedvességtartalmat a regeneráló kezelés előtt a feladat megoldásban megjelölt tömegszázaléknyira állítjuk be. Ennek a feltételnek biztosításával a használt homoknak ez a része is gazdaságosan és megfelelő minőségben regenerálható.

Claims (1)

1. Eljárás legfeljebb 0,15 tömegszázaléknyi nedvességtartalmú, legalább 55%-ban agyagkötésű használt öntödei homok regeneráló kezelésére, annak friss ho2

   HU 209 909 Β mok helyett való újbóli hasznosításához, amelynek során a homokszemcséket ismételten felgyorsítjuk és lefékezzük, miáltal egy kombinált ütő- és nyíróigénybevétel útján egymással koptatjuk azokat, és ilymódon megszabadítjuk a homokszemcséket a rájuk tapadt kő- 5 tő- és adalékanyag-bevonattól, majd a keletkezett port elszívjuk, azzal jellemezve, hogy a használt öntödei homok nedvességtartalmát a mechanikus tisztítást megelőzően 0, 2-1 tömegszázaléknyi értékre állítjuk be nedvesítéssel.