HU209214B - Pressure regulator - Google Patents

Description

A találmány tárgya nyomásszabályozó, melynek háza egy bebocsátónyílással és egy kibocsátónyílással rendelkezik, s ezek egy átáramlási csatorna útján össze vannak kötve egymással, ahol az átáramlási csatorna a bebocsátónyílással közlekedő első csatornaszakaszból, valamint egy ezzel lényegileg derékszögben haladó, a kibocsátónyíláshoz vezető második csatornaszakaszból áll; van továbbá az átáramlási csatornát felügyelő szelepberendezése, amelynek különböző átáramlási keresztmetszeteket meghatározó szabályozási állások között állítható szeleptagja van, s ez egy, az első csatornaszakaszban működő zárórésszel, valamint egy, a zárórésznek a második csatornaszakasz felé fordult oldalához csatlakozó szelepemelő rúddal rendelkezik, miközben ez a szelepemelő rúd az átáramlási csatornát határoló házfalon, az első csatornaszakasz tengelyirányú meghosszabbításán keresztülhaladó vezetőáttörésen eltolhatóan vezetve áthalad és az átáramlási csatornán kívül együttműködik a szeleptag helyzetének megadására szolgáló, s a szelepemelő rúd irányában előfeszített szabályozódugattyúval, melynek a szelepemelő rúd felé fordult, nyomásnak kitett felülete egy vezérlőcsatornán keresztül közlekedik a kibocsátó nyílással.

Az ilyen típusú nyomásszabályozó, amit nyomásredukáló szelepnek vagy nyomáscsökkentőnek is neveznek, leginkább a pneumatika területén nyer alkalmazást. Arra használják, hogy egy, például sűrítettlevegőhálózatról nyert hálózati nyomást csökkentsen, ill. egy alacsonyabb munkanyomásra alakítson, és ezt a hálózati nyomás ingadozása esetén is állandó értéken tartsa. A sűrítettlevegő-hálózat által meghatározott bemeneti nyomást a belépési nyílásba vezetik, míg a kívánt munkanyomás a kilépési nyílásból vezethető el. Előnyös felhasználási példát jelent az olyan munkahengerek üzemeltetése, ahol a nyomásszabályozó közbeiktatása révén lehet befolyásolni a dugattyúsebességet.

Általában a kívánatos kimenő nyomás változtathatóan beállítható, miközben a szabályozódugattyú, például egy rugóelrendezés közvetítésével, meghatározott erővel van előfeszítve a nyomásszabályozón belül a szeleptag szelepemelő rúdjával szemben. Ez a beállítás a szeleptag bizonyos szabályozási helyzetének felel meg, ahol a bebocsátó nyíláson át beáramló nyomásközegnek egy meghatározott átáramlási keresztmetszet áll rendelkezésére az átáramlási csatornában. Mivel azonban a kibocsátónyílás egy vezérlőcsatornán át közlekedik a vezérlő- v. szabályozódugattyú nyomásnak kitett felületével, így a szabályozódugattyú egy bizonyos kimeneti nyomás elérésekor az előfeszítőerővel szemben eltolódik, miáltal a szeleptag csökkenti az átáramlási keresztmetszetet, ami ismét lecsökkenti a kibocsátási, kilépési nyomást. A szeleptag ide-oda történő beállítási mozgása során végül kialakul a kibocsátónyílásnál a megkívánt kilépési nyomás.

Az ez idáig alkalmazott nyomásszabályozók nem kielégítő volta a nyomásbeállítás változtatásának kivitelezésénél mutatkozik meg, amikor a kilépési oldalon egy nagyobb nyomásra lenne szükség. Ez rendszerint a szabályozódugattyú előfeszítettségének növelése útján történik, miáltal a szeleptag egy nagyobb átáramlási keresztmetszetet biztosító szabályozó állásba tolódik el. Ekkor a belépési oldalról bevezetett nyomóközeg nagy sebességgel halad el a szeleptag zárórésze mellett, a kibocsátónyílás irányában, amikor is a második, beáramlási irányra keresztben elhelyezkedő csatornaszakaszhoz való átmeneti tartományban túlzott elterelődést szenved. A nagy sebesség következtében nem térítődik el az egész áramlási térfogat, hanem annak egy része átáramlik a szelepemelő rúd és a vezetőáttörés közötti résen és így közvetlenül hat a szabályozódugattyú nyomásnak kitett felületére. így hamis vezérlőjel jön létre, ami az átáramlási csatornában az átáramlási keresztmetszet csökkentést hozza létre, úgyhogy az átáramlási mennyiség már akkor csökken, amikor a kibocsátó nyílásnál még nem érték el a megkívánt magasabb munkanyomást. Bár a szeleptag szabályozó állítása rövidesen ismét önműködően korrigálódik, azonban a megkívánt működési v. megszólalási viselkedés mégis kellemetlen és az üzemelés során szabálytalanságokhoz és késedelmekhez vezet a kibocsátónyíláshoz csatlakoztatott pneumatikus berendezéseknél.

Ezért a találmány célja a bevezetőben ismertetett típusú nyomásszabályozóknál a működési, ill. megszólalási viselkedés javítása és az előbeállítás változásánál egy lehető legnagyobb teljesítmény biztosítása anélkül, hogy a szabályozási viselkedés egyébként hátrányt szenvedne.

A célt a találmány értelmében úgy értük el, hogy a házfal, amelyen a szelepemelő rúd áthalad, legalább egy nyomásmentesítő csatornával van ellátva, amely egyrészt a szelepemelő rúd részére szolgáló vezetőáttörésbe torkollik, másrészt a kibocsátónyílással közlekedik, továbbá a vezetőáttörésre keresztben helyezkedik el.

Ilyen módon a nyomóközegnek a zárórész mellett nagy sebességgel elhaladó részét, amely a szelepemelő rúd és a vezetőáttörés között lévő - rendkívül kicsi vezetőrésbe behatol, rövid útszakasz után és a vezetőáttörés végének elérése előtt a nyomásmentesítő csatorna befogadja és átvezeti a kibocsátónyíláshoz. A vezetőáttörésnek azon hosszanti szakaszán, amely a nyomásmentesítő csatorna torkolata és a vezető áttörés vége között helyezkedik el, nem, vagy csak nem jelentős mennyiségű nyomóközeg áramlik át, úgyhogy a szabályozódugattyú nem lesz kitéve hamis vezérlőjeleknek, és az előbeállítás változtatásakor is azonnal és tartósan rendelkezésre áll a maximális átáramlási keresztmetszet. Ezáltal egy gyors működési, ill. megszólalási viselkedést értünk el anélkül, hogy számottevő nyomásingadozás lépne fel, éspedig egyszerű szerkezeti kialakítással. Mivel járulékos tömítések, például tömítőgyűrűk alkalmazása a vezetőrésnél feleslegessé vált, a szelepemelő rúd könnyen jár és átállítható, úgyhogy a szabályozási viszony igen finoman beállítható. Mindezekhez járul az, hogy a szabályozási hiszterézis - azaz késleltetés - minimális.

Amennyiben nagy átáramlási mennyiségeket kell uralni, és súlyt fektetünk a kompakt hosszméretekre, akkor célszerűen több, a vezetőáttörés kerülete mentén

HU 209 214 Β elosztottan elrendezett nyomásmentesítő csatornát alkalmazunk, melyek a vezetőáttöréssel átellenes oldalon, célszerűen a vezetőáttörést körülvevő, s a kibocsátónyílással közlekedő gyűrűs gyűjtőcsatornába torkollanak,

A találmányt és annak előnyeit a továbbiakban egy előnyös kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben az 1. ábra segítségével;

az ábrán a találmány szerinti nyomásszabályozó hosszmetszetben látható, éspedig oly módon, hogy a bal oldali metszetrész a szelep zárt helyzetét, míg a jobb oldali metszetrész a nyitott helyzetét mutatja.

Az 1 nyomásszabályozónak 2 háza van, amely több részből áll. A 3 felső résznek van egy felső, hengeres 4 része, amely az alsó végénél 5 fenékrésszel van ellátva, úgyhogy ezáltal egy felül nyitott 6 befogadótér adódik. Az 5 fenékrésznek ezen 6 befogadótérrel átellenes oldalához csatlakozik egy tengelyirányú, hengeres 7 nyúlvány, amelynek külső átmérője az üreges hengeres 4 rész átmérőjénél kisebb és szűkületeket is tartalmaz. Ez a 7 nyúlvány egyúttal a 2 ház 8 középrésze, valamint 9 alsó része számára hordozóként is szolgál.

A 8 középrésznek üreges, hengeres 13 szakasza van, amelynek útján koaxiálisán van felillesztve a hengeres 7 nyúlványra. Ezen a 13 szakaszon egy sugárirányban kiálló, üreges, hengeres 11 csatlakozónyúlvány van kialakítva, amely 12 kibocsátónyílást tartalmaz, mely egyrészt a környezetbe, másrészt az üreges, hengeres 13 szakasz belsejébe nyúlik.

A 9 alsó rész egy belső menettel ellátott 14 rögzítődarabbal van a hengeres 7 nyúlványnak a 8 középrészen tengelyirányban túlnyúló 15 végszakaszára felcsavarva, miáltal valamennyi házrész - a 3 felső rész, a 8 középrész és a 9 alsó rész - össze van egymással kapcsolva. A 9 alsó rész 16 csatlakozónyúlványa tengelyirányban a 15 végszakasz után helyezkedik el és 17 bebocsátónyílást tartalmaz, amely a teljes 2 ház 19 hossztengelyének irányában halad.

A 16 csatlakozónyúlvány útján az 1 nyomásszabályozót egy, a célnak megfelelő helyre lehet rögzíteni, például egy 22 többutas szelep házára. A példa esetében a 16 csatlakozónyúlvány külső menettel van ellátva, úgyhogy egy úgynevezett becsavarható nyomáscsökkentőről van szó, amely a 16 csatlakozónyúlvány útján egy pneumatikus berendezésnek a nyomóközeg csatornával kommunikáló csatlakozónyílásába csavarható be.

A 12 kibocsátónyílást tartalmazó, oldalt elrendezett 11 csatlakozónyúlvány a jelen kiviteli példa esetében egy belső menettel van ellátva, úgyhogy egy, a felhasználóhoz vezető 18 nyomóközeg vezetéket lehet önmagában ismert módon csatlakoztatni hozzá.

Az ismertetett előnyös csatlakoztatási változatot a rajzon vázlatosan ábrázoltuk, ahol a fogyasztót a 23 munkahenger jelenti, melynek első 24 hengertere a 18 nyomóközeg vezetéken át a 12 kibocsátónyílással van összekötve, míg a második 25 hengertere egy további 18’ nyomóközeg vezetéken át, mint a 17 bebocsátónyílás, a 22 többutas szelep egyik szelepcsatomájával kommunikál, azaz kapcsolódik.

A 2 házon belül egy - általánosságban 26 jelű átáramlási csatorna van kialakítva, amely a 17 bebocsátónyílást összeköti a 12 kibocsátónyílással. A 26 átáramlási csatorna a kiviteli példánál egy első, a 19 hossztengely irányában haladó 27 csatornaszakaszból, valamint egy erre derékszögben csatlakozó második 28 csatornaszakaszból tevődik össze. A 27 csatornaszakasz egyik végét a 17 bebocsátónyílás képezi, úgyszintén a második 28 csatornaszakasz egyik végén a 12 kibocsátónyílásban folytatódik. A mindenkori másik végük egy 29 átmeneti tartománnyal áll összeköttetésben.

Emellett az első 27 csatornaszakasz többi része homlokoldalon a hengeres 7 nyúlványban lévő 33 kimunkálásként jelenik meg, amely a 17 bebocsátónyílással közlekedik, kommunikál. Ez, valamint a 12 kibocsátónyílás közötti összeköttetést a második 28 csatornaszakasz megmaradó részét alkotó 34 keresztfurat teremti meg, amely a hengeres 7 nyúlványnak a 8 középrész által körülvett és a 11 csatlakozónyúlványban lévő tartományában van kimunkálva.

A 26 átáramlási csatornához 35 szelepberendezés van hozzárendelve. Ennek van egy 36 szeleptagja, amely az első 27 csatornaszakaszban elhelyezkedő, például tányérszerű 37 zárórészből, valamint egy, leginkább ezzel egy darabból kialakított, például hengeres szelepemelő rúdból áll.

A 38 szelepemelő rúd a 37 zárórésznek a 29 átmeneti tartomány felé forduló oldalához illeszkedik és a 2 ház 19 hossztengelye mentén helyezkedik el, ahol is először az első 27 csatornaszakasz hozzárendelt végszakaszán, majd a 29 átmeneti tartományhoz rendelt és a 26 átáramlási csatornát határoló 39 házfalon halad keresztül. A speciális kiviteli példánál a 39 házfalat a hengeres 7 nyúlványnak a 33 kimunkálás és a 6 befogadótér között található része alkotja.

A 39 házfalban az első 27 csatornaszakasz tengelyirányú meghosszabbításában haladó 40 vezetőáttörés van kialakítva, ami egyrészt a 26 átáramlási csatornába, másrészt a 6 befogadótérbe torkollik. Ezen van a 38 szelepemelő rúd átvezetve és célszerűen vezetést biztosít annak eltolásakor. Ezáltal a 36 szeleptag a 19 hossztengely irányában ide-oda mozgathatóan van megvezetve.

A 37 zárórészhez a 17 bebocsátónyílással ellentétes oldalán az első 27 csatornaszakaszban 44 szelepülés van hozzárendelve. Ez a 33 kimunkálás nagyobb keresztmetszetű szakasza - amelyben a 37 zárórész elhelyezkedik valamint az ehhez a 33 kimunkálásnak a házfal irányában csatlakozó kisebb átmérőjű szakasza között található. Amikor a 37 zárórész a 44 szelepülésen fekszik fel, akkor az összeköttetés a 17 bebocsátó- és 12 kibocsátónyílás között megszakad és lehetetlenné válik a nyomóközeg átáramlása a 26 átáramlási csatornán. Ez a helyzet, ill. szelepállás az ábra bal oldali részén található. Ha ellenben a 37 zárórész elemelkedik a 44 szelepülésről, amint ezt az ábra jobb oldali részén láthatjuk, akkor megnyílik az összeköttetés a 17 bebocsátó- és 12 kibocsátónyílás között, s így egy, a 37 zárórész, valamint a 44 szelepülés közötti

HU 209 214 Β távköz által meghatározott átáramlási keresztmetszet áll rendelkezésre.

A 36 szeleptag, eltolható felfüggesztése következtében fokozatmentesen állítható a különféle szabályozási helyzetek között, amelyekkel különféle átáramlási keresztmetszetek adódnak. Egy szélsőséges helyzetben a példaképpeni kiviteli alak fentiekben ismertetett záróhelyzete áll elő.

Az első 27 csatornaszakasz, a 40 vezetőáttörés és a 6 befogadótér hossztengelye célszerűen egybeesik és egyúttal a 2 ház 19 hossztengelyével is megegyezik.

A kiviteli példánál a 35 szelepberendezés előnyösen visszacsapószelep-funkciót is betölt, ennek érdekében a 37 zárórész a 45 zárásirányban, azaz a 44 szelepülés felé rugalmasan elő van feszítve. Ezt az előfeszítést előnyösen egy 46 rugó szolgálja, amely a 37 zárórész és a 2 ház közé van beszorítva. A kiviteli példánál a házoldali feltámaszkodást az első 27 csatornaszakaszban, a 44 szelepüléshez távközzel elhelyezkedő, s a 26 átáramlási csatornát áthidaló 47 hídszakasz szolgálja.

A 36 szeleptaghoz a kiviteli példánál a 2 ház felső, üreges hengeres 4 része környezetében 48 szabályozóegység van hozzárendelve. Ez tartalmaz egy, a 6 befogadótérben tengelyirányban ide-oda mozgatható 49 szabályozódugattyút, amelyet a 6 befogadótér fala vezet meg és azzal szemben tömítve van. Ezáltal a 49 szabályozódugattyú és az 5 fenékrész vagy 39 házfal között egy változtatható térfogatú 50 szabályozótér jön létre. Ebbe torkollik a 40 vezetőáttörésnek a 26 átáramlási csatornával átellenes vége és a 38 szelepemelő rúd belenyúlik ebbe az 50 szabályozótérbe, éspedig az állásától függően kisebb vagy nagyobb mértékben.

A 49 szabályozódugattyú a 38 szelepemelő rúd 51 végszakaszára lazán fekszik fel, ahol is a körülményektől függően szilárd összeköttetés is kialakítható. Emellett a 49 szabályozódugattyú a 38 szelepemelő rúd irányában elő van feszítve, úgyhogy a 36 szeleptag a 45’ nyitásirányban van erőhatás alatt. Az előfeszítéshez a kiviteli példa esetén szintén egy 52 rugó van alkalmazva, amely az 53 rugótérben helyezkedik el, ahol ez az 53 rugótér a 6 befogadótér azon szakaszából van kialakítva, amely a 49 szabályozódugattyúnak az 50 szabályozótérrel tengelyirányban átellenes oldalán található. Az 52 rugó egyrészt a 49 szabályozódugattyún, másrészt az 54 beállítóelemen támaszkodik fel, mely a nyitott homlokoldal felől van a 6 befogadótérbe becsavarva, és a nagyobb vagy kisebb mértékű becsavarás által tengelyirányban állítható és így tetszés szerinti tengelyirányú helyzetekbe állítható be. Ehhez az 54 beállítóelem célszerűen egy külső menettel van ellátva, amellyel az a 6 befogadótér belső menetébe becsavarható.

Összehasonlítva a rajz két felét, az 54 beállítóelem két különböző tengelyirányú helyzete látható, ahol az 52 rugó különböző mértékben van összenyomva, úgyhogy a 49 szabályozódugattyúra is különböző előfeszítés hat. Mivel az 54 beállítóelem 55 végszakasza a tengelyirányú helyzet szerint többé vagy kevésbé nyúlik ki a 6 befogadótérből, így vizuális jelzés adódik a pillanatnyilag választott beállításra nézve, amit egy skálázás alkalmazásával még javítani lehet.

Az 50 szabályozótér a 2 házban kialakított 59 vezérlőcsatornán keresztül közvetlen összeköttetésben áll a 12 kibocsátónyílással. Ez az 59 vezérlőcsatorna célszerűen egyrészt oldalt, a 40 vezetőáttörés mellett az 50 vezérlőtérbe torkollik, másrészt a hengeres 7 nyúlvány külső felületére nyílik, amely a 11 csatlakozónyúlvánnyal szemben fekszik.

Továbbá a 39 házfalban, amelyen a 38 szelepemelő rúd áthalad, járulékosan egy 60 nyomásmentesítő csatorna van alkalmazva, amely a 40 vezetőáttörésre keresztirányban helyezkedik el, éspedig célszerűen arra derékszögben. Ez összekötőcsatornát képez a 40 vezetőáttörés és a 12 kibocsátónyílás között. A bemutatott kiviteli példánál ez a 60 nyomásmentesítő csatorna egyrészt a 40 vezetőáttörésbe torkollik (61 torkolat), másrészt a hengeres 7 nyúlvány külső kerülete felé nyúlik (62 torkolat), ahol a 12 kibocsátónyílás csatlakozik. A kiviteli példánál a 12 kibocsátónyílás megfelelő nagyságú átmérővel rendelkezik, úgyhogy mind a 62 torkolat, mind pedig a 34 keresztfurat teljes keresztmetszetében a 12 kibocsátónyílás keresztmetszetén belül helyezkedik el.

Az ábrán bemutatott alkalmazási módnál a 22 többutas szelep megválasztott állásánál a 17 bebocsátónyílásnál egy sűrítettlevegő-hálózat teljes „P” hálózati nyomása jelenik meg. Utalva a bal oldali ábrafélen látható beállításra, ez ahhoz vezet, hogy a 36 szeleptag záróállásba nyomódik és ebben a helyzetében marad. Itt a 12 kibocsátónyílás még nyomásmentes lehet. Annak érdekében, hogy a 12 kibocsátónyílásnál a kívánt munkanyomást beállítsuk, ami meghatározza a 23 munkahenger (fogyasztó) 63 dugattyújának haladási sebességét, az 54 beállítóelem becsavarásával megnöveljük a 49 szabályozódugattyú elöfeszítését. Ez a beállítás, ami az ábra jobb oldali felén látható, a 35 szelepberendezés nyitását eredményezi, mivel a 49 szabályozódugattyú a 36 szeleptagot lefelé nyomja. Ennek következtében a „P” hálózati nyomás alatt álló nyomóközeg áthalad a 37 zárórész és a 44 szelepülés közötti résen, majd a 29 átmeneti tartományban elfordulva áthalad a 34 keresztfuraton, ill. a második 28 csatornaszakaszon és eljut a 12 kibocsátónyíláshoz.

A nagy áramlási sebesség következtében a nyomóközeg a 29 átmeneti tartományban nekiütközik az első 27 csatornaszakasz tengelyirányú határfelületének, éspedig a 40 vezetőáttörés 64 torkolatának tartományában. Emellett a nyomóközegnek a 38 szelepemelő rúd és a 40 vezetőáttörés ezt körülvevő vezetőfelülete közötti része behatol a 40 vezetőáttörésbe és igyekszik a nagy mozgási energiája következtében a 49 szabályozódugattyú irányában áramlani. Mindenesetre, a nyomóközegnek ez az elszivárgó része nem éri el az 50 szabályozóteret, mivel előbb át kell haladjon az ott lévő 60 nyomásmentesítő csatornán oldalra, a 12 kibocsátónyíláshoz. A 49 szabályozódugattyúnak az 50 szabályozótér felé eső, nyomásnak kitett 65 felülete csak azon nyomóközeg hatásának van kitéve, amely az 59 vezérlőcsatornán keresztül odavezetődik a 12 kibocsá4

HU 209 214 Β tónyílástól. Az 50 szabályozótérben uralkodó nyomás ezért gyakorlatilag a kibocsátási nyomásnak felel meg. Amint ez a 48 szabályozóegység beállításától függően elért egy meghatározott értéket, a 49 szabályozódugattyú az előfeszítési erő legyőzése mellett felfelé mozdul el, amikor egyidejűleg a 46 rugó által előfeszített 36 szeleptag a 45 zárásirányba tolódik el, ami az átáramlási térfogat csökkenését idézi elő.

A kiviteli példánál a 8 középrész hengeres 13 szakasza és a hengeres 7 nyúlványnak azon belül koaxiálisán elhelyezkedő tartománya között egy koncentrikus 66 gyűrűs gyűjtőcsatorna található, melyet belülről a kiviteli példa esetében a hengeres 7 nyúlványnak az üreges hengeres 13 szakasz belső átmérőjéhez képest csökkentett átmérőjű belső palástja határol. Ez közvetlen összeköttetésben áll a 12 kibocsátónyílással és mind a 34 keresztfurat, mind a 60 nyomásmentesítő csatorna 62 torkolata ide nyílik. Ennek egyik előnye az, hogy a 8 középrész elfordíthatóan alakítható ki, amely a 19 hossztengelyhez viszonyítva elfordítható azért, hogy a 11 csatlakozónyúlványt az igénynek megfelelően lehessen elhelyezni, pozícionálni.

Másrészt a 66 gyűrűs gyűjtőcsatorna alkalmazásával különösen egyszerű módon megnyílik lehetőség arra, hogy több 60 nyomásmentesítő csatornát és/vagy 34 keresztfuratot alakítsunk ki. Amint az ábrán látható, a bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál több, éspedig négy darab 60 és 60’ nyomásmentesítő csatorna nyert alkalmazást, melyek a 40 vezetőáttörés kerülete mentén elosztottan vannak elrendezve (a rajzlap síkjára merőlegesen haladó csatornákat nem lehet látni), amelyek együttesen egyrészt a 40 vezetőáttörésbe, másrészt a 66 gyűrűs gyűjtőcsatornába torkollanak. A 60, 60’ nyomásmentesítő csatornák előnyösen egymáshoz képest azonos szögosztással vannak elrendezve és célszerűen egy közös, a 40 vezetőáttörés hossztengelyéhez derékszögű csatornasíkban helyezkednek el.

A példaképpeni kiviteli alaknál több, az első 27 csatornaszakaszból leágazó 34, 34’ keresztfurat, ill. második 28 csatornaszakasz található, melyek ugyanúgy, mint a 60, 60’ nyomásmentesítő csatornák, az első 27 csatornaszakasz kerülete mentén elosztottan lehetnek elrendezve. Előnyösen ezek is egy közös csatornasíkban helyezkednek el, mely célszerűen a 60, 60’ nyomásmentesítő csatornák síkjával párhuzamos, miközben a 60, 60’ nyomásmentesítő csatornák tengelyirányú távközzel helyezkednek el a 34 keresztfuratok felett.

Mivel a 60, 60’ nyomásmentesítő csatornák a 49 szabályozódugattyú közvetlen nyomás alá kerülését egy szivárgási áramlás révén megakadályozzák, ezért a 38 szelepemelő rúd és a 40 vezetőáttörés között el lehet hagyni a különleges tömítéseket vagy tömítőelemeket, úgyhogy biztosítva van a könnyű járású és mégis jól megvezetett beállítási mozgás. Ennek köszönhető a kiváló működés egyszerű szerkezeti felépítés mellett. Elegendő a 40 vezetőáttörést és a 38 szelepemelő rudat a kiindulási állásuk tekintetében olyan módon összehangolni egymással, ahogy ez a normál csúszóvezetékeknél szokásos.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Nyomásszabályozó, melynek háza (2) egy bebocsátónyílással (17) és egy kibocsátónyílással (12) rendelkezik, s ezek egy átáramlási csatorna (26) útján egymással össze vannak kötve, ahol az átáramlási csatorna (26) a bebocsátónyílással (17) közlekedő első csatornaszakaszból (27), valamint egy ezzel lényegileg derékszögben haladó, a kibocsátónyíláshoz (12) vezető második csatornaszakaszból (28) áll; van továbbá az átáramlási csatornát (26) felügyelő szelepberendezése (35), amelynek különböző átáramlási keresztmetszeteket meghatározó szabályozási állások között állítható szeleptagja (36) van, s ez egy, az első csatornaszakaszban (27) működő zárórésszel (37), valamint egy, a zárórésznek (37) a második csatornaszakasz (28) felé fordult oldalához csatlakozó szelepemelő rúddal (38) rendelkezik, miközben a szelepemelő rúd (38) az átáramlási csatornát (26) határoló házfalon (39), az első csatornaszakasz (27) tengelyirányú meghosszabbításában keresztülhaladó vezetőáttörésen (40) eltolhatóan vezetve áthalad és az átáramlási csatornán (26) kívül együttműködik a szeleptag (36) helyzetének megadására szolgáló, s a szelepemelő rúd (38) irányában előfeszíthető szabályozódugattyúval (49), melynek a szelepemelő rúd (38) felé fordult, nyomásnak kitett felülete (65) egy vezérlőcsatornán (59) keresztül közlekedik a kibocsátónyílással (12), azzal jellemezve, hogy a házfal (39), amelyen a szelepemelő rúd (38) áthalad, legalább egy nyomásmentesítő csatornával (60, 60’) van ellátva, mely egyrészt a szelepemelő rúd (38) részére szolgáló vezetőáttörésbe (40) torkollik, másrészt a kibocsátónyílással (12) közlekedik, továbbá a vezetőáttörésre (40) keresztben helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy több, a vezetőáttörés (40) kerülete mentén elosztottan elrendezett nyomásmentesítő csatornával (60,60’) rendelkezik, melyek a vezetőáttöréssel (40) átellenes oldalon célszerűen a nyúlványt (7) körülvevő, s a kibocsátónyílással (12) közlekedő gyűrűs gyűjtőcsatornába (66) torkollanak.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy a nyomásmentesítő csatorna (60, 60’) a szelepemelő rúd (38) hossztengelyére (19) merőlegesen helyezkedik el.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy a nyomásmentesítő csatornák (60,60’) és az átáramlási csatorna (26) második csatornaszakasza (28) egymással párhuzamos és egymástól távközzel elhelyezkedő csatornasíkokban helyezkednek el.
5. 5. Az 1-4. igénypont bármelyike szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy a szelepemelő rúd (38) tömítetlenül halad át a vezetőáttörésen (40).
6. 6. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy az első csatornaszakaszban (27) a szeleptagot (36) a szabályozódugattyú (49) záróhelyzete irányába toló rugó (46) található.
7. 7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti nyo5

   HU 209 214 Β másszabályozó, azzal jellemezve, hogy a szabályozódugattyú (49) a szelepemelő rúd (38) irányában változtatható nyomóerővel előfeszített egy rugó (52) útján.
8. 8. Az 1-7. igénypont bármelyike szerinti nyomásszabályozó, azzal jellemezve, hogy a bebocsátónyí- 5 lás (17) a ház (2) alsó oldalán, a kibocsátónyílás (12) pedig feljebb, oldalt van a házon (2) elrendezve, miközben az első csatornaszakasz (27) a hossztengely (19) irányában helyezkedik el, míg a második csatornaszakasz (28) ahhoz képest derékszögben halad.