HU208726B - Starting-up mechanism with driven shaft licking - Google Patents

Description

A találmány tárgya indítóberendezés hajtott tengely reteszeléssel, amelynek szabadonfutó berendezéssel és forgórésszel együttműködő, a robbanómotor fogaskoszorúját hajtó indítófogaskereket indítókaron keresztül tengelyirányban eltoló vasmagja és a vasmagra ható behúzómágnese, valamint a gerjesztésmentes behúzómágnessel kapcsolatban álló indítófogaskerék véletlenszerű kitolódását megakadályozó reteszelőkészüléke van, ahol a helyhezrögzített reteszelőelemmel ellátott reteszelőkészülék a behúzómágnes vasmagjával működtetett gyűrűre hat az indítófogaskerék nyugalmi helyzetének biztosítása érdekében.

A gépjárműtechnikában az ilyen jellegű indítóberendezések a gépjárműmotor indítását szolgálják. Behúzómágnessel ellátott indítóberendezés indítófogaskerekét a robbanómotor fogaskoszorújával kapcsolja össze. Az indítási folyamat kiváltásakor gerjesztést kap a behúzómágnes és indítókaron keresztül tengelyirányban elmozdítja az indítófogaskereket úgy, hogy az kapcsolatba lép a robbanómotor fogaskoszorújával. Ezzel egyidőben forogni kezd egy indítómotor. Amint az indítófogaskerék kitolódás közben beilleszkedett a fogaskoszorú fogai közé, az indítómotor forgása következtében a hajtott tengely meredek menete segítségével tengelyirányban egy ütköző eléréséig tovább kitolódik. Az indítási folyamat befejeződésekor a behúzómágnes vasmagját - és ezzel az indítókaron keresztül az indítófogaskereket - visszaállító rugó visszatéríti a nyugalmi helyzetébe. A szétkapcsolódást a robbanómotor beindulásakor a fordulatszámkülönbség következtében a meredek menet támogatja. A szabadonfutó berendezés védi az indítómotort a túl magas fordulatszámoktól a robbanómotor gyorsabb forgása esetén. Különösen önkitoló indítóberendezéseknél hajlamos az indítófogaskereket hordozó, meredek menettel ellátott hajtott tengely arra, hogy az indítómotor leállásakor pl. egy tengelytömítőgyűrűnél és/vagy csapágynál fellépő fékező nyomatékok hatására a robbanómotor fogaskoszorúja irányába mozduljon ki, ha a visszaállító rugó ilyen elmozdulás ellen ható ereje kisebb, mint a meredek meneten fellépő erő tengelyirányú komponense. Ezáltal az inditófogaskerék a robbanómotor forgásban lévő fogaskoszorújának ütközhet és megsérülhet.

Ennek megakadályozására az ismert indítóberendezéseket pl. golyós reteszeléssel biztosítják. Nyugalmi helyzetben egy rugóterhelésű tolóka biztosítja az indítófogaskereket hordozó hajtott tengely tengelyirányú helyzetét. A kibiztosítási folyamat során az említett tolóka eltolódik, miáltal a golyó radiálisán kifelé tolható. Ezáltal a hajtott tengely tengelyirányú mozgása lehetővé válik. Egy ilyen golyós reteszelőkészülék a legnagyobb precizitást és bonyolult alkatrészek alkalmazását igényli, aminek következtében a konstrukció bonyolult és drága.

Az 1 512 520 sz, FR szabadalmi leírás olyan indítóberendezést ismertet, amelynél a behúzómágnes vasmagjával működtetett elem szorítógörgőkkel van ellátva, amelyek egyrészt a motor indításánál a vasmag behúzása következtében az indítókart magával viszik és ezzel az indítófogaskerék kitolódik, a behúzómágnes kikapcsolásakor pedig a vasmag visszaállító rugója hatására az indítókar és a házhoz rögzített reteszelőszerkezet kúpos felületére futnak és ott beszorulnak. Eközben hátrányos, hogy a befeszitő hatás a vasmag visszaállító rugó erejének függvénye, miáltal idővel az ütközések és rázkódások hatására a szorító felületeken és a görgőkön kopás lép fel, ami a beszorulást csökkenti vagy olyan mértékben megnöveli, hogy az a későbbi kitolódást akadályozza vagy blokkolja.

A találmány célja az előbb ismertetett megoldás hátrányainak kiküszöbölése és olyan indítóberendezés kialakítása, amelynél a hajtott tengely reteszelése egyszerű eszközökkel és biztonságosan megoldható.

A találmány célját a legáltalánosabban olyan indítóberendezéssel érjük el, amelynél a reteszelőelem legalább egy a gyűrű mögé nyúló szakasszal rendelkező, a vasmag tolórúdján elhelyezett vezérlőhüvellyel oldott helyzetbe kihaj lítható első rugó.

A találmány szerinti indítóberendezés az ismert megoldással szemben azzal az előnnyel rendelkezik, hogy egyszerű felépítés mellett is biztonságosan akadályozza meg az inditófogaskereket hordozó hajtott tengely kitolódását a behúzómágnes gerjesztésmentes állapotában. Mivel a találmány szerint a reteszelőkészülék az indítófogaskerék nyugalmi állapotának biztosítása érdekében a behúzómágnes vasmagjára hat, nincs szükség a bonyolult golyós reteszelőkészülék alkalmazására, hanem egyszerű konstrukciós megoldás is elegendő, mivel a behúzómágnes környezetében elegendő hely van egy ilyen megoldás kialakítására. A technika állásával szemben nem kell olyan megoldásokra korlátozódni, amelyek a hajtott tengely környezetében is elhelyezhetők. A behúzómágnes vasmagjára és ezzel az indítókarra ható találmány szerinti reteszelőkészülék ezenkívül egyszerűen szerelhető, mivel - a technika állásával ellentétben - nem kell speciális szerelési pozíciókat alkalmazni a golyók behelyezése miatt. A vasmaggal együtt mozgó vezérlőhüvely tehát kioldott helyzetbe hozza a reteszelőelemet behúzott vasmag esetén. A vasmag elengedett helyzetében viszont a vezérlőhüvely a rugóként kialakított reteszelőelemet szabaddá teszi, és a reteszelőelem ütköző mögé nyúló része rögzíti a vasmag helyzetét.

A találmány egy továbbfejlesztett változatánál a reteszelőkészülék a behúzómágnes nyugalmi helyzetében a vasmag ütközője mögé nyúló reteszelőelemmel rendelkezik, amely a vasmag behúzásával kapcsolatos kényszervezérléssel oldott helyzetbe vihető. Tehát addig, amíg a behúzómágnes vasmagja elengedett állapotban van, a vasmag és ezzel az indítókar és az indítófogaskerékkel ellátott hajtott tengely olyan helyzetben reteszelődik, amelyben az indítófogaskerék nem futhat neki a robbanómotor fogaskoszorújának. A behúzómágnes gerjesztésével a robbanómotor indítási folyamatának kezdetén behúz a vasmag, és egy kényszervezérléssel megszünteti a reteszelést, azaz a reteszelőelem kioldott helyzetbe kerül. Ezáltal az indítókar is kiszabadul és a vasmaggal átbillenthető, miáltal a hajtott tengelyen elhelyezett indítófogaskerék tengelyirányban eltolható úgy, hogy az összekapcsolódik a

HU 208 726 Β robbanómotor fogaskoszorújával. Az indítás befejezésekor megszüntetjük a behúzómágnes gerjesztését, és ekkor a visszaállító rugó a vasmagot nyugalmi helyzetbe (elengedett helyzetbe) téríti vissza, miközben az indítókar a hajtott tengelyt is visszahúzza. Az elengedési véghelyzetben a biztosítóelem rögzíti a vasmagot, miáltal megakadályozzuk a véletlenszerű kitolódást.

A találmány egy további kiviteli példájánál a vasmag célszerűen üresjárati szakaszt tesz meg a kioldott helyzet elérése előtt, mielőtt az indítókar mozgatása megtörténne. Ez az üresjárati szakasz teszi lehetővé, hogy a reteszelő elem kioldott helyzetbe hozható legyen, azaz a vasmag elmozdulásával a reteszelés kioldható legyen úgy, hogy ezt követően a vasmag további elmozdulása hatására az indítókar elmozdítása és az indítófogaskerék kitolása bekövetkezzen.

Az ütköző célszerűen a vezérlőhüvelyen vezetett gyűrű. A gyűrű tengelyirányú helyzetét a reteszelőelemmel lehet rögzíteni, illetve felszabadítani. A gyűrű rögzített helyzetében meg van akadályozva az indítókar lengőmozgása, ezért a hajtott tengely nem kerülhet összekapcsolódási helyzetbe.

Egy további előnyös kiviteli példánál a vezérlőhüvelyt egy második rugó a vasmag ütközőjéhez nyomja. A vezérlőhüvely ezen helyzetét a második rugó továbbfeszítésének hatására csak akkor hagyja el, ha az indítófogaskerék összekapcsolódása a robbanómotor fogaskoszorújával egyelőre a szembenálló fogak miatt nem lehetséges. A második rugó azonban ilyenkor is lehetővé teszi a behúzómágnes behúzását úgy, hogy a behúzómágnes megfelelő érintkezőinek záródása az indítóberendezés egyenáramú moteljának forgórészét forgásba hozza. Ezáltal relatív mozgás jön létre az indítófogaskerék és a fogaskoszorú között, és így az indítófogaskerék egyik foga be tud csúszni a fogaskoszorú egyik foghíjába. Az előbb említett szembenálló foghelyzetben ezenkívül egy, az indítófogaskerékhez rendelt nyomórugó is előfeszíthető, ami az indítófogaskerék és a hajtott tengely közötti relatív mozgást teszi lehetővé.

Az eddigiekből is kiderül, hogy a vezérlőhüvely a második rugó ereje ellenében a vasmaghoz képest tengelyirányban az ütközőtől eltávolítható.

Amint már említettük, a gyűrű egyik oldala - az üresjárati szakasz figyelembevételével - az indítókamak, másik oldala pedig egy visszatérítő rugónak támaszkodik. Ezáltal a gyűrű a behúzómágnes geijesztésmentes állapotában az indítókart biztosító helyzetben van. A visszatérítő rugó egyik vége az indítóberendezés házának, másik vége pedig a gyűrűnek támaszkodik.

A találmány egy további előnyös kiviteli példájánál a vezérlőhüvelynek a gyűrű elmozdulását a visszatérítő rugó ereje ellenében korlátozó ütközője van. A vezérlőhüvely ütközője ezáltal csak egy bizonyos helyzetig engedi elmozdulni a gyűrűt a visszatérítő rugó erejének hatására.

Az első rugó célszerűen hajlított lemezrugó, amelynek mindkét szárán az ütköző mögé nyúló szakasz van. A hajlított lemezrugó a vezérlőhüvely eltolásával szétfeszíthető az oldott helyzet elérése érdekében.

A második rugó előnyösen nyomó csavarrugó, amely a tolórudat körülveszi, és egyik végével a tolórúd ütközőjéhez, másik végével pedig a vezérlőhüvely belső pereméhez támaszkodik. A második rugó ilymódon a vasmag irányában előfeszíti a vezérlőhüvelyt, miáltal a vezérlőhüvely a vasmag ütközőjén felfekszik. A visszatérítő rugó célszerűen nyomó spirálrugó, amely a vezérlőhüvelyt körülveszi. Ezáltal egyszerű és helytakarékos kialakítás biztosítható.

A találmány szerinti indítóberendezésnél a vezérlőhüvely célszerűen a hajlított lemezrugót szétfeszítő vezetőperemmel rendelkezik.

Az indítóberendezés beállítása is egyszerűen elvégezhető, ha a hajlított lemezrugó az indítóberendezés házán a tolórúd kitolási irányában beállíthatóan van rögzítve.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a találmány szerinti indítóberendezés oldalnézeti rajza hosszirányban metszve, a

22. ábra az 1. ábra szerinti indítóberendezésnél alkalmazott reteszelőkészülék reteszelt helyzetben, és a

3. ábra az 1. ábra szerinti indítóberendezésnél alkalmazott reteszelőkészülék kioldott helyzetben.

Az 1. ábrán a találmány szerinti 1 indítóberendezés metszeti rajza látható oldalnézetben. Az 1 indítóberendezés 1 házában 3 egyenáramú motor és 4 behúzómágnes van elhelyezve. A 3 egyenáramú motornak 6 hajtott tengelyre ható 5 forgórésze van, amelynek 7 végén 8 indítófogaskerék van elfordulás ellen rögzítve. A rajzon nem ábrázolt robbanómotor indításánál a 8 indítófogaskerék az 1. ábrán szaggatott vonallal ábrázolt 9 helyzetbejut és eközben a 10 fogaskoszorú fogai közé csúszik be. A 8 indítófogaskerék tengelyirányú elmozdulását a 9 helyzetbe a 4 behúzómágnes váltja ki. Erre a későbbiekben még részletesebben kitérünk.

Az 5 forgórész 11 kommutátorral van ellátva, amelynek 12 szegmensein 13 forgórésztekercsek vannak elhelyezve. A11 kommutátor 14 szénkefe elrendezéssel működik együtt. Az 5 forgórésszel szemben kis légréssel ezenkívül 16 állórésztekerccsel ellátott 15 állórész van elhelyezve.

Az 5 forgórésznek 17 forgórésztengelye van, amelynek egyik 18 vége 19 tűgörgős csapágyban van csapágyazva, és 20 házfedéllel van lefedve. A 17 forgórésztengely másik végének 21 homlokoldalánál kezdődő, központi 22 furat van kialakítva, amelybe a 6 hajtott tengely egyik 23 vége nyúlik be. A 17 forgórésztengely másik vége a 22 furatban elhelyezett 31 tűgörgős csapágyon keresztül van a 6 hajtott tengely 23 végén csapágyazva. A 17 forgórésztengely 22 furattal ellátott 25 végének 24 palástfelülete 26 napkerékként van kialakítva, amely 28 bolygókeréktartón elhelyezett 27 bolygókerekekhez kapcsolódik (az 1. ábrán csak egy 27 bolygókerék látható). A 27 bolygókerekek tűgörgős csapágyak közbeiktatásával 29 csapágyszegen vannak elhelyezve.

HU 208 726 Β

Ezenkívül a 27 bolygókerekek egy belső fogazással ellátott 30 üreges kerékhez is kapcsolódnak, amely a 2 házban helyhezkötötten van elrendezve.

A 6 hajtott tengely 23 vége 37 tűgörgős csapágyon keresztül van a 39 tengelyirányú bordán csapágyazva. A 35 szabadonfutó gyűrűt a 39 tengelyirányú bordán elhelyezett 38 gyűrűs golyóscsapágy tartja, amely a másik oldalon a 2 házra támaszkodik (fix csapágy). A 6 hajtott tengely ellentétes 32 végtartományát - a 2 házban rögzített - 33 hengergörgős csapágy támasztja meg, amely előtt - kifelé - 34 szimering van elhelyezve. A 33 hengergörgős csapágy gondoskodik a 6 hajtott tengely megvezetéséről mind tengelyirányban, mind pedig sugárirányban.

A 28 bolygókeréktartót 36 csavarok kötik össze a 35 szabadonfutó gyűrűvel.

A 35 szabadonfutó gyűrű 40 szabadonfutó berendezéshez tartozik, amely görgős szabadonfiitóként van kialakítva. A szabadonfutónak rugóval előfeszített 41 görgői vannak, amelyek a 40 szabadonfutó berendezés 42 belső gyűrűjével működnek együtt. A 42 belső gyűrű 43 meredek meneten keresztül kapcsolódik a 6 hajtott tengelyhez. A 6 hajtott tengely ezenkívül 44 horonynyal rendelkezik, amelyben 45 rugós rögzítőgyűrű van elhelyezve. A 45 rugós rögzítőgyűrű ütközőként szolgál, amely a 6 hajtott tengely tengelyirányú eltolódásakor a 42 belső gyűrű 46 peremébe ütközik.

A 6 hajtott tengelyen 47 tartógyűrű is van rögzítve, amely 48 radiális peremmel rendelkezik. Ezenkívül a 47 tartógyűrű 49 hornyában 50 rugós rögzítőgyűrű van, amely 51 tárcsát támaszt. Az 51 tárcsa és a 48 radiális perem között ezáltal 52 körcsatoma képződik.

A 6 hajtott tengely 7 végén a 8 indítófogaskerék elfordulás ellen rögzítve van, de tengelyirányban eltolható. A 8 indítófogaskerékre 54 nyomó csavarrugó hat. Ez az 54 nyomó csavarrugó előfeszítést kap, amikor összekapcsolódás közben a 8 indítófogaskerék és a 10 fogaskoszorú fogai egymással szembe kerülnek.

A 4 behúzómágnesnek helyhezrögzített 61 mágnestekercse van, amely 62 vasmagra hat. A 62 vasmag tengelyirányban eltolhatóan van csapágyazva, és nyomó csavarrugóként kialakított 64 és 112 visszatérítő rugó a 4 behúzómágnes geqesztésmentes állapotában az 1. ábrán látható helyzetbe kényszeríti. A 63 tengely az egyik 65 végtartományában 66 érintkezőelemmel rendelkezik, amely villamos 67 csatlakozókkal érintkezhet.

A 62 vasmag 68 tolórúddal van összekötve, amely a 2 ház 69 házterébe nyúlik. A 68 tolórúd kétkarú emelőként kialakított 70 indítókarral működik együtt, amely a középtartományában 71 keresztcsappal van billenthetően csapágyazva. A 71 keresztcsapot a ház oldalán kialakított 72 konzol tartja. A 70 indítókar alsó 73 vége 74 nyúlvánnyal rendelkezik, amely az 52 körcsatomába nyúlik. A 70 indítókar másik 75 végén 76 menesztőfej van kialakítva. A 68 tolórúd eltolódás közben magával viszi a 70 indítókart, ami a 6 hajtott tengely tengelyirányú eltolását okozza. A 4 behúzómágnes gerjesztésmentes állapotában gondoskodni kell arról, hogy a 8 indítófogaskerék ne hagyja el az 1. ábrán folytonos vonallal rajzolt helyzetet. A 8 indítófogaskerék véletlenszerű elmozdulását a robbanómotor 10 fogaskoszorúja irányába 77 reteszelőkészülék akadályozza meg, mivel ez az érintett elemek meghibásodását okozná. Ilyen akaratlan tengelyirányú elmozdulást okozhatnának a 77 reteszelőkészülék nélkül például a csapágyak és tengelyek tömítőgyűrűnél fellépő fékező nyomatékok, amelyek a 6 hajtott tengelyt az összekapcsolt helyzet felé mozgatnák, mivel ilyenkor a visszaállító rugóerők kisebbek lennének mint a meredek menetnél fellépő tengelyirányú erőösszetevők.

A továbbiakban a 77 reteszelőkészülék felépítését tárgyaljuk részletesebben.

A 77 reteszelőkészülék rögzíti a 70 inditókar 1. ábrán látható helyzetét a behúzómágnes gerjesztésmentes állapotában úgy, hogy a 6 hajtott tengely is rögzített tengelyhelyzetbe kerül. A találmány szerint amint már említettük - a 77 reteszelőkészülék a behúzómágnes 62 vasmagjára, pontosabban annak 68 tolórúdjára hat az indítófogaskerék nyugalmi helyzetének rögzítése érdekében. A 77 reteszelőkészülék 78 reteszelőelemmel rendelkezik, amely 79 első rugóként van kialakítva. A 79 első rugó például 80 hajlított lemezrugó (2. ábra). A 80 hajlított lemezrugónak két 81 szára van, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy mindegyik egy 117 gyűrű mögé nyúló 82 szakasszal rendelkezik. Az egyes 81 szárak 83 végei széttartóan kifelé vannak hajlítva, miáltal 84 ferde átmenetek alakulnak ki. A 81 szárak 84 ferde átmeneteivel szemközti 85 részei úgy vannak kialakítva, hogy - a mögé nyúló 82 szakaszból kiindulóan - először egy, a 68 tolórúddal párhuzamos 86 szakasz, majd pedig egy 87 vezérlőszakasz következik, amely széttartóan kifelé hajlik, és 88 ívelt szakaszban folytatódik, amely - a 87 vezérlőszakasszal ellentétben - befelé hajlik, ahol a hajlítás szöge nagyobb, mint 90°. A 81 szár ehhez csatlakozó 89 vége 90 tartóban van rögzítve.

A 90 tartó a 68 tolórúddal koaxiális és a 2 ház 92 furatában elhelyezett 91 menetes csavarral van összekötve. A 91 menetes csavar 2 házból kinyúló 93 végét 94 ellenanya biztosítja.

A 4 behúzómágnes 62 vasmagjával összekötött 68 tolórúd a szabad 95 végén 96 gyűrűhoronnyal rendelkezik, amelyben 97 rugós rögzítőgyűrű van elhelyezve. A 97 rugós rögzítőgyűrűre a 68 tolórúdra felhúzott 98 tárcsa támaszkodik, amelyre második 99 rugó hat. A 98 tárcsa ezáltal 100 tolórúd ütközőt képez.

A második 99 rugó 101 nyomó csavarrugóként van kialakítva, körülveszi a 68 tolórudat, és egyik 102 végével a 100 tolórúd ütközőnek, másik 103 végével pedig a 108 vezérlőhüvely 104 belső peremének támaszkodik. A 108 vezérlőhüvely a 68 tolórúdon helyezkedik el. A 104 belső perem úgy van kialakítva, hogy a 108 vezérlőhüvely 105 peremes furattal van átlyukasztva. A101 nyomó csavarrugó ereje hatására a 108 vezérlőhüvely 62 vasmag felé néző 106 homlokoldala 107 vasmag ütközőnek feszül. A 101 nyomó csavarrugó a 105 peremes furat nagyobb átmérőjű szakaszában van elhelyezve.

A 108 vezérlőhüvely 62 vasmaggal ellentétes vége

HU 208 726 Β

109 vezetőperemmel van ellátva, amely - amint arra a későbbiekben még részletesebben kitér ünk - a 80 hajlított lemezrugó 87 vezérlőszakaszaival működik együtt.

A 108 vezérlőhüvely különböző külső átmérőjű szakaszokkal rendelkezik, miáltal vezérlőhüvelyen 110 ütköző képződik. A vezérlőhüvely 110 ütközője a 62 vasmag felé néz. A vezérlőhüvely 110 ütközőjéhez 112 visszatérítő rugó 111 tárcsát feszít, ahol a 112 visszatérítő rugó 113 nyomó spirálrugóként van kialakítva. A 113 nyomó spirálrugó egyik 114 vége a 2 háznak, másik 115 vége pedig a 111 tárcsának támaszkodik. A 111 tárcsára 117 gyűrűként kialakított és a 108 vezérlőhüvely nagyobb külső átmérőjű szakaszán elhelyezett 116 ütköző fekszik fel. A117 gyűrű 118 palástfelületére fekszik fel - az 1. és 2. ábrán látható helyzetben - a 80 hajlított lemezrugó.

Az 1. ábrán látható, hogy a 76 menesztőfej a 117 gyűrű egyik 119 oldala és a 108 vezérlőhüvely egyik 120 homlokfelülete közötti távolságot nem tölti ki teljesen, hanem üresen marad egy b szakasz.

A 43 meredek menet lehetővé teszi a 6 hajtott tengely eltolódását egy a szakasszal.

A találmány szerinti 1 indítóberendezés a következők szerint működik:

A rajzon nem ábrázolt robbanómotor indításakor egy indítókapcsoló elfordításával geqesztést kap a 4 behúzómágnes, aminek eredményeként a 62 vasmag jobbra mozdul el (1. ábra). Ezáltal a 108 vezérlőhüvely 109 vezetőpereme nekifeszül a 80 hajlított lemezrugó 87 vezérlőszakaszainak úgy, hogy azokat sugárirányban szétfeszíti. Eközben a 81 szárak a 116 ütköző mögé nyúló 82 szakaszai elengedik a 117 gyűrűt. Amíg a 117 gyűrűt a mögé nyúló 82 szakasz lezárja, a 108 vezérlőhüvely és a 117 gyűrű közötti relatív mozgás a b szakasz elfogyásáig azért lehetséges, mert ez utóbbi a 108 vezérlőhüvely nagyobb külső átmérőjű szakaszán tengelyirányban eltolhatóan van vezetve. A 108 vezérlőhüvely elmozdítását a 68 tolórúd tengelyirányú elmozdulása hatására a 101 nyomó csavarrugó váltja ki. Ha a 80 hajlított lemezrugó szétfeszített helyzetbe kerül (3. ábra), akkor az üresjárati b szakasz már elfogyott, azaz a 76 menesztőfej bal oldalát a 120 homlokfelület magával viszi. A 70 indítókar lengőmozgást végez a 71 keresztcsap körül az óra járásával egyező irányban. Eközben a 74 nyúlvány a 6 hajtott tengelyt a 10 fogaskoszorú felé mozdítja el, miáltal a 8 indítófogaskerék összekapcsolódik a 10 fogaskoszorú fogaival. A közben fellépő összekapcsoló erők gondoskodnak arról, hogy a 8 indítófogaskerék teljesen becsússzon a 10 fogaskoszorú fogai közé, miközben a 43 meredek menet hatására a 6 hajtott tengely tengelyirányban kitolódik, miáltal a 8 indítófogaskerék végeredményben az 1. ábrán szaggatott vonallal rajzolt helyzetet veszi fel. Amennyiben az előbb leírt összekapcsolódási folyamat során a 8 indítófogaskerék és a 10 fogaskoszorú fogai egymással szembekerülnének, a 4 behúzómágnes behúzása akkor sem szakad meg, mivel a 68 tolórúd a 108 vezérlőhüvelyhez képest a második 99 rugó miatt relatív mozgásra képes. Ezenkívül a 8 indítófogaskerék és a 10 fogaskoszoiú között is lehetséges a tengelyirányú relatív mozgás az 54 nyomó csavarrugó miatt. Mivel a 4 behúzómágnes behúzása közben a 66 érintkezőelem a 67 csatlakozókkal érintkezésbe lép, gerjesztést kap a 3 egyenáramú motor, azaz az 5 forgórész forogni kezd, miáltal a 8 indítófogaskerék és a 26 napkerékből, 27 bolygókerekekből és 30 üreges kerékből kialakított fordulatszámcsökkentő hajtómű szintén hajtást kap. Ennek következtében a 8 indítófogaskerék és a 10 fogaskoszorú egymással szemközti fogai elmozdulnak, és lehetővé válik az összekapcsolódás.

Az indítási folyamat befejezésével a 4 behúzómágnes elenged. Az elengedést a 64 és 112 visszatérítő rugó is támogatja. Eközben a 117 gyűrű 119 oldala a 70 indítókar 76 menesztőfejnek nyomódik, miáltal a 70 indítókar a 71 keresztcsap körül az órajárásával ellentétes irányban billen vissza, és a 8 indítófogaskerék az

1. ábrán folytonos vonallal ábrázolt helyzetbe tér viszsza. Mivel az indítási folyamat vége felé a már üzemelő robbanómotor fordulatszáma „megelőzi” a 8 indítófogaskerék fordulatszámát, a 43 meredek menet elősegíti a szétkapcsolódási folyamatot.

Ha újra a szétkapcsolt helyzet (nyugalmi helyzet) áll elő (1. ábra), akkor a 80 ívelt lemezrugó is alaphelyzetbe kerül, azaz a mögé nyúló 82 szakasz reteszeli a 117 gyűrűt, és így a 70 indítókar az 1. ábrán látható helyzetben van rögzítve. Ezzel megakadályozható a 6 hajtott tengely tengelyirányú véletlenszerű elmozdulása.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Indítóberendezés hajtott tengely reteszeléssel, különösen önkitoló indítóberendezés, amelynek szabadonfutó berendezéssel (40) és forgórésszel (5) együttműködő, robbanómotor fogaskoszorúját (10) hajtó indítófogaskereket (8) indítókaron (70) keresztül tengelyirányban eltoló vasmagja (62) és a vasmagra ható behúzómágnese (4), valamint a gerjesztésmentes behúzómágnessel (4) kapcsolatban álló indítófogaskerék (8) véletlenszerű kitolódását megakadályozó reteszelőkészüléke (77) van, ahol a helyhezrögzített reteszelőelemmel (78) ellátott reteszelőkészülék (77) a behúzómágnes (4) vasmagjával (62) működtetett gyűrűre (117) hat az indítófogaskerék (8) nyugalmi helyzetének biztosítása érdekében, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelem (78) legalább egy a gyűrű (117) mögé nyúló szakasszal (82) rendelkező, a vasmag (62) tolórúdján (68) elhelyezett vezérlőhüvellyel (108) oldott helyzetbe kihajlítható első rugó (79).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszelőelem (78) U-alakúra hajlított, száraival (81) a behúzómágnes (4) nyugalmi helyzetében a vasmag (62) ütközője (116) mögé nyúló hajlított lemezrugó (80).
3. 3. A 2. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a vasmag (62) a tolórúddal (68) és a vezérlőhüvellyel (108) üresjárati szakaszt (b) tesz meg az oldott helyzet elérése előtt, mielőtt az indítókar (70) mozgatása megtörténne.

   HU 208 726 Β
4. 4. A 2. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy az ütköző (116) a vezérlőhüvelyen (108) vezetett gyűrű (117).
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlőhüvelyt (108) egy második rugó (99) a vasmag ütközőjéhez (107) nyomja, és a vezérlőhüvely (108) a második rugó (99) ereje ellenében a vasmaghoz (62) képest tengelyirányban az ütközőtől (107) eltávolítható.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a gyűrű (117) egyik oldala (119) az indítókamak (70), másik oldala pedig egy visszatérítő rugónak (112) támaszkodik, miközben a visszatérítő rugó (112) egyik vége (114) az indítóberendezés (1) házának (2), másik vége (115) pedig a gyűrűnek (117) támaszkodik.
7. 7. A 6. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a vezérlőhüvelynek (108) a gyűrű (117) elmozdulását a visszatérítő rugó (112) ereje ellenében korlátozó ütközője (110) van.
8. 8. A 2. igénypont szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a hajlított lemezrugó (80) mindkét szárán (81) az ütköző (116) mögé nyúló szakasz (82) van.
9. 9. A 2. igénypont szerinti indítóberendezés azzal jellemezve, hogy vezérlőhüvelyen (108) a hajlított lemezrugót (80) a vezérlőhüvely (108) eltolása közben az oldott helyzet eléréséhez szétfeszítő vezetőperem (109) van kialakítva.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a hajlított lemezrugó (80) az indítóberendezés (1) házán (2) a tolórúd (68) kitolási irányában beállíthatóan van rögzítve.
11. 11. Az 5-10. igénypontok bármelyike szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a második rugó (99) nyomó csavarrugó (101), amely a tolórudat (68) körülveszi, és egyik végével (102) a tolórúd (68) ütközőjéhez (100), másik végével (103) pedig a vezérlőhüvely (108) belső pereméhez (104) támaszkodik.
12. 12. A 6-11. igénypontok bármelyike szerinti indítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a visszatérítő rugó (112) nyomó spirálrugó (113), amely a vezérlőhüvelyt (108) körülveszi.