HU206032B - Method and apparatus for continuous hydrolysis of materials of keratine content - Google Patents

Description

A leírás terjedelme: 8 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 206 032 Β nyomásálló edény (4) is csatlakozik, amelynek a gőzt a hidrolizáló edény (1) bebocsátó- és adagoló zárószerkezetébe (2) visszavezető csővezetéke (11) és a hidrolizált anyag kibocsátására szolgáló fenékszelepe (17) van és egy nyomásmentes gyűjtőedényhez (10) csatlakozik.

A találmány tárgya eljárás keratintartalmú anyagok, mint tollak, sörték, körmök, paták és hasonlók folyamatos hidrolizálására, amelynek során a hidrolizálandó anyagot időközönként betáplált adagokban viszik be egy elnyújtott alakú, nyomásálló hidrolizáló edénybe annak egyik végén elrendezett nyomástartó bebocsátó zárószerkezeten keresztül, a nyomásálló hidrolizáló edényben az anyagot közvetlenül hevítik az oda nyomás alatt befúvatott gőzzel, és a találmány értelmében oly módon járunk el, hogy a hidrolizálandó anyagot dugattyúszerűen előrehaladó részletekben vezetjük a betáplálásnak megfelelő ütemben folyamatosan a hidrolizáló edényen keresztül, az edény belépő és kibocsátó része között fennálló nyomáskülönbség segítségével, a hidrolizáló edény másik végén elrendezett nyomástartó kibocsátó zárószerkezetig, ahol a zárószerkezet időközönkénti nyitásával kibocsátjuk a hidrolizált anyag egyes adagjait, és ezeket a kívánt esetben a forró gőzzel együtt egy másik nyomásálló edénybe vezetjük tovább, ahol a forró gőzt a hidrolizált anyagtól elkülönítjük és újból hasznosítjuk.

A találmány tárgyát képezi továbbá a fenti eljárás célszerű kivitelezésére alkalmas berendezés is, amelyet vázlatosan az 1. ábra, részletesebben egy előnyös kiviteli alakjában a 2. ábra szemléltet. Ebben a berendezésben a hidrolizálandó anyag egy nyújtott alakú, nyomásálló 1 hidrolizáló edényben, nyomás alatt, befúvatott gőzzel melegíthető a hidrolizáláshoz szükséges ideig; az (1) hidrolizáló edényhez, annak az anyagot bebocsátó végén egy nyomástartóan zárható és a hidrolizálandó anyag egy-egy adagjának befogadására és időközönkénti továbberesztésére alkalmas (2) adagoló- és zárószerkezet, másik végéhez pedig a hidrolizált anyag adagjainak kibocsátására alkalmas (3) zárószerkezet csatlakozik; a találmány szerinti berendezésben az (1) hidrolizáló edény (12) oldalfalában a gőznek közvetlenül a hidrolizálandó anyagba történő befuvatására alkalmas (21) gázbevezető csövek vannak kialakítva, és az (1) hidrolizáló edényben a bebocsátó vég közelében nagyobb nyomás hozható létre, mint a kibocsátó végnél, és ennek hatására a hidrolizálandó anyag adagjai dugattyúszerűen haladhatnak a (3) kibocsátó zárószerkezet felé. A fenti berendezés előnyös kiviteli alakja esetében a (3) kibocsátó zárószerkezethez egy (9) csővezeték útján egy (4) második nyomásálló edény (tartály) csatlakozik, amelyben az (1) hidrolizáló edény alsó részén kilépő hidrolizált anyag és forró gőz zárt rendszerben elválaszthatók egymástól és az utóbbi visszavezethető az (1) hidrolizáló edény bebocsátó részén elrendezett (2) bebocsátó és adagoló zárószerkezetbe. Ismeretes, hogy keratintartalmú anyagokat, különösen tollat, sörtét, körmöt, szarvat, patát és hasonlókat hidrolizálnak abból a célból, hogy a keratintartalmú anyagokat átalakítsák tápértékű és emészthető termékekké, elsősorban állatok takarmányozására.

A 3 617 313 sz. USA-beli szabadalmi leírás olyan hidrolizáló berendezést ismertet, amelyben tollakat nyomászáró dugattyúvá sajtolnak össze, majd ezt folyamatosan vezetik be a hidrolizáló edény bemeneti nyílásán keresztül, így ez a nyílás állandóan és nyomásbiztosan zárva van. A hidrolizáló edénybe ezen kívül vizet és gőzt is bevisznek, miközben az edény falát gőzköpeny fűti, ami melegen tartja a bevitt tömeget az eljárás során, amikor is keverőlapátok élénken mozgatják a töltetet egyrészt a reakciótömeg fluidizálása, másrészt az edényen való átszállítása céljából. Ez a berendezés nemcsak hogy mechanikailag bonyolult, hanem még energiaigényes is, mivel az anyagot először sajtolni kell nyomásbiztos pogácsává, majd aprítani kell, és nagy mennyiségű vízzel fluidizálni a hidrolízis során.

Más típusú berendezés is ismeretes keratintartalmú anyagok folyamatos hidrolízisére a 4 286 884 sz. USAbeli szabadalmi leírásból. Ez a berendezés két edényből áll. Az elsőben az anyagot olyan heves keveréssel melegítik és fluidizálják, hogy közben fel is aprítódik. Ezután speciális, nyomásbiztos csavaros szivattyúval átszívják a fűtött hidrolizáló reaktorba, amelyben a hidrolízis megfelelő túlnyomáson és hőmérsékleten, állandó keverés közben lejátszódik. Innen a terméket ismét nyomásbiztos csavaros szivattyúval távolítják el további feldolgozásra, elsősorban az igen nagy menynyiségű víz lecsapolására, amely vízfölösleg ahhoz kell, hogy a termék könnyen szivattyúzható legyen. Ez az USA-beli szabadalmi leírás igen részletesen taglalja a hidrolízis kémiai és biológiai vonatkozásait, különös tekintettel azokra a hőmérsékleti és nyomásviszonyokra, amelyek optimális hidrolízist biztosítanak. Ez a szabadalmi leírás tehát nem vonatkozik a téma részleteire, de hivatkozik minden idevonatkozó ismeretre.

A jelen találmány olyan eljárás és berendezés keratintartalmú anyagok folyamatos hidrolízisére, amelyben mind az eljárás, mind a berendezés nagy mértékben egyszerűsített a korábbi megvalósításokhoz képest, ezáltal mind az energiafogyasztás, mind a berendezés költségei csökkennek. Sőt a termék tömegéhez képest jelentős mennyiségű víz hozzáadása is elkerülhető, így azt nem kell a hidrolizált termékből utólag eltávolítani.

A találmány szerinti eljárás és berendezés fontos előnye, hogy a hidrolizálandó anyag felmelegítése közvetlen gőzbefúvatással történik, ami egyszerre melegíti, nedvesíti és keveri az anyagot. így nem kell olyan hidrolizáló edényt használni, amelyben az edény fala fűtőfelületként szolgál, körülötte nyomástartó térrel a fűtőközeg számára. Mivel az anyagot mintegy 130— 200 °C közötti hőmérsékletre kell felmelegíteni, az ismert típusú berendezések fűtőköpenyét ennél feljebb kell melegíteni. Nagy előny tehát, hogy az ilyen fűtőfelületek elkerülhetők, különösen ha az üzemelés és a költségek szempontjából tekintjük.

HU 206 032 Β

Sőt, mindenféle keverő, nyomásbiztos tengelybeágyazás, tömszelence stb. is kiküszöbölhető, ami tovább csökkenti a működés és a berendezés költségeit.

Magát a hidrolizálás folyamatát 100 °C felett, túlnyomáson végezzük. Valójában minél magasabb a hőmérséklet és nagyobb a nyomás, annál gyorsabb a hidrolízis. Ha például a nyomás mintegy 800 kPa, az λ ennek megfelelő hőmérséklet pedig mintegy 175 °C, a hidrolízis kb. 15 perc alatt végbemegy. Ha a nyomást 1000 kPa-ra növeljük, a hőmérséklet mintegy 185 °C'> ot ér el, és a hidrolízis időtartama kb. 10 percre csökken.

így az adott berendezés kapacitását a nyomás és a hőmérséklet emelésével növelhetjük. Szokásosan 800 kPa körüli gőznyomást választunk, így a szokásos ipari üstök használhatók.

A közvetlen gőzbefecskendezéses fűtés éppen csak az anyag megnedvesítését eredményezi, de nem teszi szükségessé további nagy mennyiségű víz hozzáadását, ellentétben az ismert berendezésekkel. A találmány szerinti berendezéshez túlhevített gőz is alkalmazható, például akkor, ha az üzemben, amelyhez a hidrolizáló berendezés kapcsolódik, túlhevített gőzt már használnak. A hidrolizált termékből a vizet kisajtolással vagy szárítással távolíthatjuk el a további feldolgozás, pl. őrlés előtt.

A hidrolizálandó anyag dugattyúszerű áthaladását a hidrolizáló edényen a beadagolótói a kibocsátó zárószerkezetig az edény hosszában létrejövő nyomáscsökkentés hajtja. Ahogy időközönként újabb anyagadagok lépnek be a beadagolóból, úgy távoznak a hidrolizált tennék adagjai a kibocsátószervnél. A folyamatos hidrolízis során az edény mindig töltve van anyagadagokkal, amelyek lépésenként dugattyúszerűen haladnak keresztül rajta. A tartózkodási idő előnyösen 5-30 perc. Érdemes megjegyezni, hogy ha a nyersanyag közvetlenül például vágóhídról érkezik, tisztítatlan és kezeletlen állapotban is beadagolható a hidrolizálóba. A feldolgozási idő azonban csökkenthető, ha a berendezést nagyobb nyomásra, illetve magasabb hőmérsékletre tesszük alkalmassá. Bizonyos esetekben hosszabb feldolgozási idők is elfogadhatók, vagyis kisebb nyomás és hőmérséklet is alkalmazható, a termelés mégis gazdaságos lehet ilyen körülmények között is. A találmány szerinti eljárás és berendezés tehát igen széleskörű alkalmazást nyerhet.

A találmány szerinti berendezés (1) hidrolizáló edényét előnyösen lényegileg függőleges helyzetben tartjuk, így a hidrolizálandó anyag dugattyúszerű adagjainak a hengeralakú (1) hidrolizáló edényen keresztüli mozgását a gravitáció is segíti és így a berendezés kisebb mennyiségű anyaggal is üzemben tartható, mint amely a méreteinek megfelel anélkül, hogy ennek káros energiagazdasági kihatásai lennének. Ha az edényt függőleges helyzetbe állítjuk, elkerüljük, hogy az anyag feltapadjon az edény falára és nemkívánatos eltömődést okozzon.

Az (1) hidrolizáló edény (12) oldalfalában elrendezett (21) gőzbefúvató csöveket előnyösen úgy állítjuk be, hogy a gőzbefúvatás a hidrolizálandó anyag mozgási irányára merőleges irányban történjék; ezáltal a hidrolizálandó anyag olyan mértékű keverését érhetjük el, amely elegendő a folyamat kívánt sebességű lejátszódásához, vagyis mintegy 5-30 perc alatt végbe5 megy (lásd fent), így energiafelhasználás szempontjából gazdaságos. A befecskendező csövek és szelepek száma és elrendezése a berendezés palástján számos tényezőtől függ, többek között a berendezésben kezelendő anyag minőségétől, vagyis attól, hogy tollat, sör10 tét, szarvat, körmöt, ezek keverékét, vagy egészen más anyagot dolgozunk-e fel. A gyakorlatban a berendezést kellő számú gőzbevezető fúvókával szereljük fel, amelyeket szükség szerint zárva tartunk vagy kinyitunk. Lehet egy vagy több központi gőzbevezető csövet is használni, pl. az edény tengelyének irányában elhelyezve, elsősorban nagy átmérőjű edények esetén.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében (2) beadagoló- és zárószerkezetként egy olyan nyomásálló edényt alkalmazunk, amely egy (7) szelep útján csat20 lakozik az (1) hidrolizáló edényhez, és felső részén egy (8) betöltőnyílás van, amelyen keresztül a hidrolizálandó anyag betölthető; ezek mellett a (2) beadagoló- és zárószerkezet a szükséges csővezetékekkel és szelepekkel is fel van szerelve. Ilyen elrendezés mellett a (2) beadagoló25 és zárószerkezet nem igényel más mozgó alkatrészt, mint a záróegységet, amelyet a betöltéskor kinyitunk a bevezetőcsonk és a hidrolizáló edény között. Egyebek mellett az ismert kényszerbeadagolási elven működő, nyomástartó szivattyú és minden vele kapcsolatban felmerülő probléma így kiküszöbölhető.

Egy további előnyös megoldás értelmében a (2) beadagoló és zárószerkezethez egy (13) szeleppel ellátott vákuum-csővezetéket is csatlakoztatunk, amely csökkentett nyomás létesítését teszi lehetővé a beadagoló edényében. Ezzel csökkenthetjük a levegőbeadagolást az (1) hidrolizáló edénybe, ami növeli a gőz behatolását az anyag tömegébe. Ezáltal a folyamat gyorsabbá válik, mivel a tennék hamarabb melegszik fel.

Előnyös továbbá az eljárás olyan kiviteli módja, amely szerint az (1) hidrolizáló edényből dugattyúszerű adagokban kilépő hidrolizált anyagokat a (3) kibocsátó zárószerkezetből csővezetéken egy (4) nyomásálló tartályba vezetjük át.

így a kilépő hidrolizált anyag adagját mintegy „kilő45 jük” a hidrolizáló edényből; a dugattyúszerűen haladó anyagot a gőznyomás továbbítja a (4) tartályba, amely hőcserélőként is funkcionál és ahol a nyomás kisebb, mint a hidrolizáló edényben. A hidrolizált termék tehát gépesített szállító mechanizmus, illetve szivattyú nél50 kül halad tovább. A szabad szállítási utat gátló akadályok így elkerülhetők, így még viszonylag nagy darabok is akadálytalanul végighaladhatnak az úton a beadagolótói a nyomásmentes ürítőedényig. A szállítás egyetlen akadálya a zárószelep nyílása, amely a gya55 korlatban kialakítható úgy, hogy a megfelelő nyílása ne okozzon problémát Ennek eredményeképpen rendszerint nincs szükség a nyersanyag semmiféle osztályozására a beadagolóba történő bevitel előtt.

A hidrolizáló edény a (4) tartályon keresztül össze60 köthető a (2) beadagolóval is, ahova így a hidrolizáló

HU 206 032 Β edényből távozó fáradt gőzt visszavezethetjük, és hőenergiáját hasznosíthatjuk a frissen belépő hidrolizálandó anyag előmelegítésére és esetleg nedvesítésére is, ami által az egész folyamat energiahasznosítása még tovább javítható. Emellett így lényegében zárt gőzrendszer alakul ki, ami nagy mértékben csökkenti az ilyen üzemekben szokásos szagok által okozott kellemetlenségeket is.

A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele során a hidrolizálandó anyagot - az anyag minőségétől és az alkalmazott üzemi körülményektől függően - 5 és 30 perc közötti áthaladási (tartózkodási) idővel, 1500 kPa és 200 kPa közötti gőznyomás alatt, 200 °C és 130 °C közötti hőmérsékleten vezetjük át a hidrolizáló edényen.

A találmány az alábbi rajzok segítségével részletesebben leírható. Ezek a következő előnyös megvalósításokat szemléltetik:

Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás folyamatábráját mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos rajza, a 3. ábra a 2. ábra berendezésében a hidrolizáló edény keresztmetszetét mutatja.

Az 1. ábrán látható a találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósítási példájának vázlatos folyamatábrája. A (6) szállítószalagon érkező hidrolizálandó anyagot a (8) zárható nyíláson át visszük be a nyomástartóan záró (2) beadagoló szerkezet edényébe, miközben ennek alsó (7) szelepét zárva tartjuk. így a (2) beadagolóban a hidrolizálandó anyag betöltése közben nincs túlnyomás. Ha az egy betáplálás! adagnak megfelelő mennyiségű hidrolizálandó anyag már bent van a (2) beadagoló edényében, akkor a (8) betöltőnyílást nyomásbiztosan elzárjuk. Kinyitjuk a (13) szelepet és ezen keresztül a (2) beadagoló edényét vákuum alá helyezzük, majd a (13) szelepet visszazárjuk. Azonnal kinyitjuk a (14) szelepet és ezen át a (4) tartályban az eddigi üzem során visszamaradt fáradt gőzt a nyomáskülönbség segítségével beengedjük a (2) betápláló szerkezet edényébe, majd a (14) szelepet visszazárjuk. A (2) betápláló szerkezet edénye így teljesen zárva van, a (4) tartályból származó mintegy 200 kPa túlnyomás alatt. Ekkor kinyitjuk a (15) szelepet, és mintegy 1000 kPa nyomású gőzt vezetünk be a (2) beadagoló edényébe. Amikor a (16) manométer eléri az 1000 kPa nyomásértéket, kinyitjuk a (2) betápláló szerkezet alsó (7) zárószelepét, amikor is a betápláló edényben levő, egy töltetnek megfelelő anyag belövelődik az (1) hidrolizáló edénybe, amelyben kisebb nyomás, kb. 800 kPa van. Az említett nyomások természetesen csupán példák ama, hogy hogyan hajtható végre az eljárás, és miképpen állítható össze a berendezés.

Amikor a berendezést elindítottuk és már folyamatosan működésben van, az (1) hidrolizáló edény lényegileg töltve van a hidrolizálandó anyagadagokkal, amelyek lépésenként, dugattyú módjára mozognak a nyomástartó (7) szeleptől az (1) edényen keresztül a (3) kibocsátó nyílásig, amely szeleppel, például golyós vagy lemezes szeleppel zárható. Ezt rendszeres időközönként nyitjuk, és a hidrolizált anyagot adagonként kibocsátjuk az (1) hidrolizáló edényből. A hidrolizált adagot a gőznyomáskülönbség segítségével a (9) csövön keresztül a (4) nyomásálló tartályba továbbítjuk, amelyben a nyomást 200 kPa körüli szinten tartjuk.

A hidrolizált anyag a (4) tartály (17) fenékszelepén keresztül kiüríthető a (10) nyomásmentes gyűjtőedénybe, ahonnan azután felhasználásra vagy további feldolgozásra, így szárításra, sajtolásra, őrlésre vagy egyéb kezelésre szállítható el.

A (4) tartály felső részéből a fáradt gőz a (11) csővezetéken és (14) szelepen keresztül visszavezethető a (2) beadagoló szerkezetbe (lásd fent).

Az (1) hidrolizáló edény oldalfalában több, az (5) szelepekkel ellátott gőzbefúvató cső van az edény hosszában elrendezve, ezeken keresztül a gőzt a kívánt, például 800 kPa nyomáson közvetlenül hívathatjuk be a hidrolizáló edénybe. így ott az anyag mintegy 175 °C-ra felmelegszik, nedvessé válik, és keveredik, miközben dugattyús áramlással halad az (1) edényen keresztül. Az anyagnak ezt a mozgását az edény mentén és az edényben való tartózkodási idejét használjuk a folyamat szabályozó paramétereként.

A (18) szelepek például kézi szelepek is lehetnek, és a folyamat indításakor és befejezésekor játszanak szerepet. A (23) levegőlefúvató az (1) hidrolizáló edénybe a nyersanyaggal együtt bevitt levegő túlnyomó részének eltávolítására szolgál, A (20) biztonsági szelep biztosítja, hogy az eljáráshoz megkívánt nyomásnál nagyobb ne alakuljon ki. A (24) másik biztonsági szelep pedig fenntartja az eljárási nyomást, mialatt a berendezés le van zárva. Ha például az eljárási nyomás az (1) hidrolizáló edényben kb. 800 kPa, a (20) szelepet úgy állítjuk be, hogy 850 kPa nyomáson nyisson, a (24) szelep pedig 300 kPa-nál.

Az 1. és 2. ábrán látható a találmány szerinti berendezés, amely felépítésénél fogva 0,5-20 t/h kapacitású. A jelölések azonosak az 1. ábrán ismertetettekkel, de csak maga a berendezés szerepel, a nyomócsövek, a hőfokszabályozó egységek, a gőzbevezető csövek stb. egy része nélkül.

A berendezés fő eleme az (1) hidrolizáló edény, amely függőleges, elnyújtott hengeres, nyomástartó edény, (12) palástjának belső fala síma felületű. A (12) paláston keresztül (21) gőzbefecskendező csövek haladnak, amelyek (22) nyílásban vagy fúvókában végződnek, merőlegesen a palástra a hidrolizáló edény közepe felé nézve (lásd különösen a 3. ábrán). Az (1) hidrolizáló edény hossza és a (21) gőzbevezető csövek, illetve a (22) befecskendező nyílások száma a feldolgozandó termék minőségétől, a folyamat kívánt sebességétől és a rendszer kapacitásától függ. A teljes berendezést elektronikus folyamatszabályozó egység vezérli a nyomás, a szint és a hőmérséklet minden érdemleges ponton való mérése és a nyomásra, hőmérsékletre, a dugattyús áramlás sebességére és a folyamat időtartamára vonatkozó empirikus értékek alapján, amelyeket a szabályozó egységbe beprogramozunk.

A bemutatott és ismertetett példa nyújtott, függőleges hidrolizáló edényre vonatkozik, de semmi nem szól

HU 206 032 B az ellen, hogy vízszintesen vagy ferdén elhelyezett edényt használjunk. Ha a találmány szerinti berendezést kisebb kapacitással kívánjuk üzemeltetni, mint amilyenre méreteztük, pl. ha bizonyos ideig a nyersanyag mennyisége csökken, a folyamat hőmérsékletét vagy szintjét csökkenthetjük. így adott berendezés kapacitása nagy mértékben változtatható anélkül, hogy az a folyamat lefolyására káros lenne.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás keratintartalmú anyagok folyamatos hidrolizálására, amelynek során a hidrolizálandó anyagot időközönként betáplált adagokban visszük be egy elnyújtott alakú, nyomásálló hidrolizáló edénybe annak egyik végén elrendezett nyomástartó bebocsátó zárószerkezeten keresztül, a nyomásálló hidrolizáló edényben az anyagot közvetlenül hevítjük az oda nyomás alatt befúvatott gőzzel, azzal jellemezve, hogy a hidrolizálandó anyagot dugattyúszerűen előrehaladó részletekben vezetjük a betáplálásnak megfelelő ütemben folyamatosan a hidrolizáló edényen keresztül, az edény belépő és kibocsátó része között fennálló nyomáskülönbség segítségével, a hidrolizáló edény másik végén elrendezett nyomástartó kibocsátó zárószerkezetig, ahol a zárószerkezet időközönkénti nyitásával kibocsátjuk a hidrolizált anyag egyes adagjait, és ezeket kívánt esetben a forró gőzzel együtt egy másik nyomásálló edénybe vezetjük tovább, ahol a forró gőzt a hidrolizált anyagtól elkülönítjük és újból hasznosítjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gőzt a hidrolizáló edénybe a hidrolizálandó anyag mozgási irányára lényegileg merőleges irányban fúvatjuk be.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrolizálandó anyagot 5-30 percig tartjuk a hidrolizáló edényben, 200-1500 kPa gőznyomás alatt, az ennek fenntartásához szükséges hőmérsékleten.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a hidrolizáló edényből kilépő hidrolizált anyagot, előnyösen a hidrolizáló edény és a kibocsátó zárószerkezet között fennálló nyomáskülönbség hasznosításával, a forró gőzzel együtt egy másik nyomásálló edénybe vezetjük, amelyből a gőzt csővezeték útján a hidrolizáló edény nyomászáró bebocsátó zárószerkezetébe vezetjük vissza, a hidrolizált anyagot pedig kibocsájtjuk.
5. 5. Berendezés keratintartalmú anyagok folyamatos hidrolizálására, amelyben egy nyomásálló hidrolizáló edényhez (1) a hidrolizálandó anyagot bebocsátó végén egy nyomástartóan zárható és a hidrolizálandó anyag egy-egy adagjának befogadására és időközönkénti továbberesztésére alkalmas zárószerkezet (2), másik végéhez pedig a hidrolizált anyag adagjainak kibocsátásá5 ra alkalmas, nyomástartó zárószerkezet (3) csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a hidrolizáló edény (1) oldalfalában (12) a gőznek közvetlenül a hidrolizálandó anyagba történő befuvatására alkalmas gőzbevezető csövek (21) vannak kialakítva, és a hidrolizáló edényben (1) a bebo10 csátó vég közelében a gőznyomás nagyobb, mint a kibocsátó végnél; továbbá a berendezéshez kívánt esetben egy másik, a hidrolizált anyag és a ίοσό gőz elválasztására szolgáló nyomásálló edény (4) is csatlakozik, amelynek a gőzt a hidrolizáló edény (1) bebocsátó- és

   15 adagoló zárószerkezetébe (2) visszavezető csővezetéke (11) és a hidrolizált anyag kibocsátására szolgáló fenékszelepe (17) van és egy nyomásmentes gyűjtőedényhez (10) csatlakozik.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle20 mezve, hogy a hidrolizáló edény (1) hosszúkás hengeralakú tartály, oly módon - előnyösen lényegileg függőleges helyzetben - elrendezve, hogy a bebocsátó és adagoló zárószerkezet (2) magasabb szintben van, mint a kibocsátó zárószerkezet (3).

   25
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gőzbefiívató csövek (21) oly módon vannak elrendezve, hogy a hidrolizáló edény (1) oldalfalán (12) keresztül a gőz a hidrolizáló edény (1) hossztengelyére lényegileg merőleges irányban fúvatható be.

   30
8. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bebocsátó és adagoló zárószerkezet (2) egy nyomásálló tartály, amely egy zárható szelep (7) útján csatlakozik a hidrolizáló edényhez (1), emellett egy, a hidrolizálandó anyag betáplálására alkal35 más zárható betöltőnyílással (8) és a szükséges gőzvezetékekkel és szelepekkel van felszerelve.
9. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább egy olyan vákuum-csővezetékkel és az ehhez szükséges szeleppel (13) van felszerelve,

   40 amely csökkentett nyomás létesítését teszi lehetővé a bebocsátó és adagoló zárószerkezetben (2).
10. 10. Az 5-9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy egy, a hidrolizált anyag tárolására alkalmas nyomásálló edénnyel (4) van ellát45 va, amely csővezeték (9) útján csatlakozik a hidrolizáló edény (1) kibocsátó zárószerkezetéhez (3), és amely az alsó végén egy nyitó-záró szelepen (17) keresztül egy nyomásmentes anyagkibocsátó edénnyel (10) van öszszekötve, felső végéhez pedig a gőznek a bebocsátó és

    50 adagoló zárószerkezetbe (2) történő vezetésére alkalmas csővezeték (11) csatlakozik.