HU205809B - Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures - Google Patents
Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures Download PDFInfo
- Publication number
- HU205809B HU205809B HU87223A HU22387A HU205809B HU 205809 B HU205809 B HU 205809B HU 87223 A HU87223 A HU 87223A HU 22387 A HU22387 A HU 22387A HU 205809 B HU205809 B HU 205809B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- image
- plane
- plate
- recording
- lenses
- Prior art date
Links
Classifications
-
- G—PHYSICS
- G02—OPTICS
- G02B—OPTICAL ELEMENTS, SYSTEMS OR APPARATUS
- G02B30/00—Optical systems or apparatus for producing three-dimensional [3D] effects, e.g. stereoscopic images
- G02B30/20—Optical systems or apparatus for producing three-dimensional [3D] effects, e.g. stereoscopic images by providing first and second parallax images to an observer's left and right eyes
- G02B30/26—Optical systems or apparatus for producing three-dimensional [3D] effects, e.g. stereoscopic images by providing first and second parallax images to an observer's left and right eyes of the autostereoscopic type
- G02B30/27—Optical systems or apparatus for producing three-dimensional [3D] effects, e.g. stereoscopic images by providing first and second parallax images to an observer's left and right eyes of the autostereoscopic type involving lenticular arrays
Landscapes
- Physics & Mathematics (AREA)
- General Physics & Mathematics (AREA)
- Optics & Photonics (AREA)
- Stereoscopic And Panoramic Photography (AREA)
- Cameras Adapted For Combination With Other Photographic Or Optical Apparatuses (AREA)
- Closed-Circuit Television Systems (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
- Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)
Description
A találmány tárgya továbbá ilyen elrendezés, amely valamely tárgyról vagy objektumról való felvételi részelrendezésból, és néző számára való visszaállítási részelrendezésből áll, amely felvételi részlerendezésben fényérzékeny réteggel ellátott elem vagy képrögzítő és/vagy továbbító egység van, és amely visszaállítási részelrendezésben képmegjelenítő egység van vetítő egység vagy exponált fényérzékeny réteggel ellátott elem van.
A találmány eljárása szerint a felvételi lépés során a leképezést egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú domború vagy homorú elemi lencséből álló felvevő lemezzel (Lj) végezzük, és ezzel sok kis síkbeli, vagy gömbhéj felületeken keletkező' részképet hozunk létre; továbbá a visszaállítási lépés során a rögzített részképek együttesét ugyancsak sok kisméretű, egysíkban levő azonos fókusztávolságú domború elemi lencsékből álló visszaállító lemezzel (L2) rekonstruáljuk úgy, hogy a rögzített vagy síkba kivetített részkép együttest a visszaállító lemez (L2) mögé, azzal párhuzamosan, az elemi lencsék nézővel ellentétes oldali közös fókuszsíkjába (F) helyezzük.
A találmány szerint a felvételi részelrendezésben a leképzendő tárgy (T) és a fényérzékeny réteg vagy képrögzítő' egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú, gömbcíkkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt domború vagy homorú elemi lencséből álló felvevő lemez (L |) van elhelyezve; továbbá a visszaállítási részelrendezésben a néző és az exponált fényérzékeny réteg vagy képmegjelenítő egység vagy vetítő egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú, gömbcikkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt dombozó elemi lencséből álló visszaállító lemez (L2) van elhelyezve. (8. ábra)
A leírás terjedelme: 6 oldal (ezen belül 8 lap ábra)
HU 205 809 A
HU 205 809 A
A találmány tárgya eljárás térhatású álló- és/vagy mozgókép előállítására, amely felvételi és visszaállítási lépésekből áll, és amely felvételi lépés során az állóképet, vagy állóképek sorozatát részképek együttesére bontva leképezzük, a részképek együtteséből álló leképezést fototechnikai vagy elektronikus úton rögzítjük, vagy továbbítjuk, vagy optikai rendszerrel kivetítjük; továbbá a rögzített, vagy továbbított, vagy kivetített leképezést a néző számára optikai eszközzel rekonstruáljuk.
Tárgya továbbá elrendezés térhatáú álló- és/vagy mozgókép előállítására, amely valamely tárgyról objektumról való felvételi részelrendezésből, és néző számára való visszaállítási részelrendezésbóT áll, amely felvételi részelrendezésben fényérzékeny réteggel ellátott elem vagy képrögzítő és/vagy továbbító egység van, és amely visszaállítási részelrendezésben képmegjelenítő egység vagy vetítő egység van exponált fényérzékeny réteggel ellátott elem van.
A térhatású, azaz a tárgyakat három dimenzióban szemléltető képek készítése régóta foglalkoztatja a szakterület kutatóit. A térhatású ún. sztereoképeket általában az ember készemes látására alapuló módszerekkel hozzák létre. Azonban a térhatás abban az értelemben, hogy különböző nézőpontokból szemlélve akár egyetlen szemmel is - különböző perspektívából látja a néző a fizikailag sík képen megjelenített dolgot, önmagában is értelmezhető. Ezeket perspektivikus térhatású képeknek nevezhetjük.
Több ilyen megjelenítési módszer ismeretes.
Egyik jellegzetes típus a fénytörő prizmasorral vagy hengersorral borított két vagy több, csíkokra vágott, majd összemontírozott kép, amelyeket megfelelő távolságból és szögből nézve, két szemünkkel külön-külön csak egyet-egyet látunk, s ilymódon térbeli kép benyomását kapjuk. Ezzel a technikával készülnek pl. a térhatású képeslapok, vagy az olyan képek, amelyeknél a nézési szög változtatásával más-más képet látunk, ezért a kép, vagy annak egyes részei mozogni látszanak.
Másik csoportba tartoznak a színszűrős vagy polárszúrős szemüvegek segítségével látható térbeli képek, amelyek két, egymásra rajzolt vagy vetített, illetve fényképezett képből állnak, melyek közül a két szem a szemüveg hatására - csak egyet-egyet lát. Ilyen módszerekkel próbálkoztak már térbeli képhatást keltő mozifilmek készítésével és vetítésével is, ahol a nézők mindegyike egy-egy különleges szemüvegen át nézte a képet.
További csoportot alkotnak azok a módszerek, ahol nézőkével vagy más optikai elrendezéssel - pl. különböző rácsok, ernyőit közbeiktatásával - nézhetők a képek. Ezek közül az alkalmazott fénytörő vagy tükröző rendszer segítségével a két szemünk különböző képet lát, s így jön létre a sztereó-hatás.
Újabb irányzatot jelentenek a hologramok. Ezek valódi háromdimenziós képek, melyeket lézeres technikával - egy tárgysugár és vele interferáló referenciasugár segítségével - állítanak elő.
Hasonló módszereket alkalmaznak, - mint már említettük - a térhatású mozgóképek esetében is. Ezek szintén a kétszemes térlátáson alapulnak.
Az egyik csoportba tartoznak azok a módszerek, ahol a vetítőernyő fénytörő prizmasorral vagy hengersorral ellátott, és megfelelő szögből és távolságból élvezhető, hátulról vetített filmmel, vagy TV-berendezéssel dolgoznak.
Másik csoportot alkotnak azon eljárások, amelyeknél szemüveggel - éspedig szín- vagy polárszúrős, vagy mechanikusan, vagy folyadékkristállyal alternálva nyitó-záró szemüvegekkel - nézhető a film vagy a TV-műsor.
További csoportba tartoznak azok a módszerek, ahol nézőkével vagy egyéb optikai berendezéssel nézhető a film vagy a TV-műsor, ahol tehát a két szem a közbeiktatott fénytörő- vagy tükröző rendszer segítségével lát eltérő képet.
Ugyancsak alkalmazzák a mozgóképekhez is a hologramokat. Ekkor sok állókép-hologramból, mint filmkockákból rakják össze a mechanikusan működő rendszert.
A jelen találmány célja olyan eljárás és ehhez szolgáló elrendezés létrehozása, amelynek segítségével csökkenthetők a jelenleg ismert módszerek nehézségei, fogyatékosságai, ugyanakkor nem igényel különleges eszközöket a megvalósítása, azaz olcsó.
A találmány alapgondolata a következő: ismeretes a perspektivikus térhatású képek azon alapvető tulajdonsága, hogy a kép különböző irányokból nézve más és más látványt nyújt. A kétszemes térlátás lényege is az, hogy a két szem közötti távolságból következő parallaxiskülönb séget az agy integráló képessége révén térbeb vizuális információként értékeb. Ha a képet részekre osztjuk, ezek a részek is különböző látványt nyújtanak a különböző irányokból nézve. Folytatva ezt az osztást, és lehetőleg minél kisebb részekre, illetve képpontokra felbontva a képet, egy-egy ilyen képpont is különböző irányokból nézve eltérő tónust vagy színt mutat.
Ezt a képrészekre bontást a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a felvételi lépés során a leképezést egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú domború vagy homorú elemi lencséből álló felvevő lemezzel végezzük, és ezzel sok kis síkbeli, vagy gömbhéj felületeken keletkező részképet hozunk létre; továbbá a visszaállítási lépés során a rögzített részképek együttesét ugyancsak sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú domború elemi lencsékből álló visszaállító lemezzel rekonstruáljuk úgy, hogy a rögzített vagy síkba kivetített részkép együttest a visszaállító lemez mögé, azzal párhuzamosan, az elemi lencsék nézővel ellentétes oldali közös fókuszsíkjába helyezzük.
A találmány szerinti elrendezés olyan, hogy a felvételi részelrendezésben a leképzendő tárgy és a fényérzékeny réteg vagy képrögzítő egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fúkusztávolságú, gömbcíkkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt domború vagy homorú elemi lencséből álló felvevő lemez van elhelyezve; továbbá a visszaállító részelrendezésben a néző és az exponált fényérzékeny réteg
HU 205 809 A vagy képmegjelenítő egység vagy vetítő egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú, gömbcikkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt domború elemei lencséből álló visszaállító lemez van elhelyezve.
A találmány értelmében tehát a térhatású állókép készítésekor a tárgy térbeli képét sok kis, különböző nézőpontú síkbeli, vagy gömbhéjon levő képecskévé alakítjuk, így rögzítjük - esetleg továbbítjuk és kivetítjük, - majd a fentiekben leírt sok kis lencsével ismét térbeli képpé alakítjuk.
A találmány értelmében térhatású mozgóképet úgy készíthetünk, hogy a mozgó tárgy térbeli képét síkbeli képecskékké alakítva rögzítjük, - pl. lefilmezzük vagy továbbítjuk - és ernyőre vetítve, a kis lencsék segítségével ismét térhatásúvá tesszük.
A találmány szerint az álló és mozgó térhatású képeket a gyakorlatban többféleképpen lehet megvalósítani. Ezekhez ugyanazon alapelv felhasználásával készült, különböző kiviteli alakú lemez(eke)t alkalmazunk: az egyik olyan, átlátszó anyagból készült lemez - film -, amelynek mindkét oldalát egymással összemetsződő gömbcikk felületek borítják. Az elemi képecskék a lemez egyik oldalának ilyen felületein vannak. Ez a megoldás elsősorban térhatású állóképekhez használható, igen kis képpontméretekkel. A másik egy átlátszó anyagból készült olyan lemez - film -, amelynek egyik oldala sík - ezen vannak az elemi képecskék -, a másik felülete pedig domború lencseelemekbód áll és ezeknek fókuszsíkjában, vagy azon belül helyezkedik el a lemez sík oldala.
Állókép készítésekor a másodikként leírt formájú lemez sík oldalán levő képeket rögzíthetjük közvetlenül a lemezre felvitt fényérzékeny anyag - fotoemulzió
- segítségével, de lehet a lemezt sík filmre vagy papírképre ragasztani, vagy pedig a lemezre hátulról, a sík oldala felől vetíteni. Mozgókép készítésekor legegyszerűbb a vetítés.
A találmány szerint kialakított eszközzel - lemezzel
- lencserendszer-szerű megoldások is készíthetó'k több, egymásra helyezett, lencseelemekből álló lemezzel. Ez a megoldás elsősorban mozgóképek készítése esetén célszerű.
A tulajdonképpeni fényképezés - filmezés, videofelvétel, stb. - is többféleképpen történhet.
Egyik lehetséges mód az, hogy a találmány szerinti, az egyik oldalán fényérzékeny anyaggal bevont lemez túlsó oldalán levő tárgyat megvilágítjuk, vagy egy fénymentes dobozba - tokba - helyezzük a lemezt filmet - és ezen dobozon nyílást nyitva, fényképezőgép-szerűen exponálunk. Ezután előhívjuk a lemezt filmet - és az így készült negatív képről, - amely a térben is negatív, azaz „kifordított” - az eljárást megismételve egy hasonló lemezzel elkészítjük a pozitív képet.
Másik mód lehet az, hogy képfordító lencsékként funkcionáló lemezen át egyszer exponálunk - éspedig célszerűen azonnal pozitív képet adó, fényre világosodó emulziót használva. A „képfordító” lemez két, sík oldalával egymáshoz illesztett vagy ragasztott lemezből áll.
Mozgókép elkészítésére alkalmas módszerek lényegileg az állóképek készítésénél használt és ismertetett módszerekből indulnak ki, azzal a különbséggel, hogy nem közvetlenül a lemez felületén rögzítjük az elemi képecskéket, hanem egy kamerával, fényképezőgéppel vagy TV-kamerával rögzítjük, illetve továbbítjuk azt.
Dolgozhatunk egy homozú lencseelemekből álló felülettel és egy síkfelülettel, vagy két homorú lencseelemekbol álló felülettel határolt lemezen keresztül, amikoris közönséges kamerával, fényképezőgéppel, vagy TV-kamerával rögzítjük, illetve továbbítjuk a látszólagos - elemi képecskéket.
Alkalmazható az előzőekben ismertetett módszer azzal a különbséggel is, hogy nem közvetlenül a sík felületen rögzítjük a képet, hanem egy fényképezőgéppel, kamerával vagy TV-kamerával.
Eljárhatunk végül úgy, hogy egy lemez sík oldalán keletkező képeket egy attól kétszeres fókusztávolságra levő lemezzel, mint képfordító lencsékkel a további kétszeres fókusztávolságra elhelyezett sík fényérzékeny filmen - fotolemezen vagy papíron, - vagy pedig kamera segítségével rögzítjük.
A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben, a csatolt ábrák segítségével, amely közül:
- az 1. ábrán egy lencse által leképzett elemi kép látható néhány nézési irányból (1/a, 1/b és 1/c részábrák);
- a 2. ábra az egysíkban elhelyezkedő fókuszú lencsék által létrehozott térbeli képet mutatja;
- a 3. ábránkon a találmány szerint kialakított lemez egyik kiviteli alakjának keresztmetszetét látjuk vázlatosan;
- a 3b, c ábrák a felvevő és a visszaállító lemezek egy-egy részletét mutatják, egy tetszőleges A tárgyponthoz ill. A képpontokhoz tartozó optikai sugármenetekkel illusztrálva;
- 4. ábra egy másik kiviteli alak vázlatos keresztmetszete;
- 5. ábránkon egy további kiviteli alak látható, vázlatosan, metszetben;
- a 6. ábra egy összetett lencserendszerből kialakított kiviteli alak vázlat metszetben;
- a 7. ábrán a térhatású kép létrejöttének egy változata látható;
- a 8. ábrán térbeli mozgóképeket előállító elrendezés egy változata látható;
- 9. ábránk egy további elrendezés-változatot mutat be;
- 10. ábránkon a lencserendszerrel kialakított lemezt felül- és alulnézetben (10/A és 10/B részábra), oldalnézetben (10/C és 10/D részábra), illetve metszetben (10/E és 10/F részábra) látjuk, míg a 10/G, 10/H és 10/1 részábrán egy lencse-elem és a hozzá tartozó képsík-darab látható felülnézetben ill. oldalnézetben.
Az 1. ábrán egy 1 lencse - ezesetben gyűjtőlencse fókuszsíkjában, vagyis az 1 lencse mögött f fókusztávnyira a k képsík helyezkedik
HU 205 809 A el. Ennek egy sötétebb részét, például egy az 1 lencse tengelyén átmenő, az ábra síkjára merőleges e egyenessel határolt fekete félsíkot, a különböző' 1, 2, 3 irányokból szemlélve az különböző mértékig tölti be az 1 lencsén át látott felületet. Ezt mutatják rendre az 1, 2, 3 irányokhoz tartozó 1/a, 1/b és 1/c részábrák.
A 2. ábrán a k képsík felett, azzal párhuzamos síkban, f fókusztávnyira lj-l5 elemi lencsék vannak elhelyezve, amelyek a különböző 1, 2, 3, 4, 5 irányokból nézve az ábrán nem látható Aj’-A5’ elemi képpontokat jelenítenek meg a néző számára. így jön létre valamely megjelenítendő' A pont A” helyű látszólagos képe, amely már perspektivikus térhatású kép, mivel a néző az Aj’-A5’ elemi képpontok alapján a tér egy bizonyos, az A” helyű látszólagos képnek megfelelő pontjából, különböző 1, 2, 3, 4, 5 irányokból nyert optikai információként vélhet látni. A látott perspektivikusan térhatású kép valójában az lj-lj elemi lencsénként különböző' Aj’-A5’ elemi képpontokból jön létre.
Az eddigiekben az elveket mutattuk be, kövessük nyomon ezután a találmány szerinti eszköz egy kiviteli alakja segítségével - homorú lencseelemekbó'l felépített felvevő lemez, domború lencseelemekbó'l felépített visszaállító lemez - a találmány szerinti eljárásban szereplő leképezés és visszaállítás mikéntjét.
A 3. ábra átlátszó anyagból készült, v vastagságú 11 lemezt mutat, melynek mindkét oldalán η és r2 sugarakkal kialakított összemetszó'dó' gömbcikkfelületekből álló felület van. A ki, k2, k3 elemi részképek az egyik oldal ilyen felületein keletkeznek. Ez a kiviteli alak elsó'sorban állóképekhez használható, igen kis képpont méretekkel. A találmány szerinti felvevő és visszaállító lemezek például ehhez hasonló kiképzésűek lehetnek.
Az elemi lencsék másik, az ábrára merőleges irányban való elrendezése a síkon belül többféle lehet. így pl. ismétló'dó' hatszögrácsba rendezett, avagy négyzetrácsba rendezett. Ez azonban a találmány lényegét nem érinti.
A 3b. ábrán látható a felvételkor használt, homorú LH lencseelemek közül négy szémszédos, melyeknek - szokásosan negatívnak tekintett fókusztávolságban elhelyezkedő F fókusztpontjai az LH lencseelemek két oldalán, az FT fókuszttengelyen vannak. A leképezendő objektum vagy tárgy egy tetszőleges A pontjának az ábrán megszerkeszetett látszólagos A’ képeit a különböző LH lencseelemek különböző helyeken képezik le, az FT fókusztengelyektol mért távolságaik különbözőek. A kép rögzítésére az ábrától jobbra el kell helyezni egy alkalmas eszközt, például kamerát.
A 3c. ábrán a kép visszaállítását szemléltetjük. A domború Ld lencseelemek FT’ fókusztengelyein F fókuszpontok vannak bejelölve. A KH képhordozón, pl. filmen rögzített A’ képpontokat úgy képzi le a négy szomszédos domború LD lencseelem, mintha az A pontot az A” helyen a különböző' LD lencseelemek irányából látná a néző.
Természetesen egyidejűleg mindig sok pontot lát a néző, ezekből alakul ki a komplex kép, amely úgy változik a néző és a visszaállító lemez relatív elmozdulása esetén, mintha valóban a tér egy kijelölt, pl. A” helyű pontja tűnne fel a néző számára.
A 4. ábrán látható kiviteli alaknál az ugyancsak átlátszó anyagból készült 11 lemez - amely lehet felvevő vagy visszaállító is - egyik felülete a 17 sík oldal, másik felülete pedig - az n nézett oldal - domború 10 lencse-elemek felületeibóT áll. Ezek fókuszsíkja a 11 lemez 17 sík oldalával esik egybe, ahol az s leképzés található. Ez előnyös mind felvételkor, mind visszaállításkor, mivel e kép rögzítésére használt anyag kontakt módon illeszthető így a felvevő- illetve a visszaállító lemezhez.
Az 5. ábrán olyan egymásra helyezett, 11 lemezekbóT álló összetett felvevő vagy visszaállító lemezrendszert látunk, amelynek domború felületű 10 lencseelemekkel borított felső lemeze az n nézett oldal felé van fordítva a lencsékkel ellátott felével, az alsó lemez a 17 sík felülete pedig az alsó lemez felületén vagy annak közvetlen közelében keletkező' s leképzés felé fordul. Ez a megoldás elsó'sorban mozgó képek készítésénél célszerű.
A 6. ábrán az összetett lencserendszer egy másik lehetséges kiviteli alakját mutatjuk be. A lencsefelület elemekből álló, alul 17 sík oldalú 11 lemez segítségével állítjuk elő a 12 primer részképeket, amelyek egy-egy görbült - homorú vagy domború - felületen keletkeznek. Ezeket a felvétel készítésekor nem ott rögzítjük ill. nem oda vetítjük a kép nézéséhez, hanem egy másik, ugyancsak lencsefelület elemekből álló, alul 17 sík oldalú 13 lemez segítségével lencserendszer-szerűen, 14 sík részképekké alakítva. Ilyen módon a perspektivikus térhatású kép nagyobb „látószögű’ lesz, olyan mintha all lemez kis, széles látószögű vagy halszem-optika rendszerekből lenne összeállítva. A 15, 16 távtartók képkerethez hasonlóan fogják körül és rögzítik a 11, 13 lemezeket.
A 7. ábrán bemutatjuk azt a kiviteli változatot, ahol a
4. ábra 11 lemezének megfelelően kialakított Lj lemezt használjuk, s ennek sík oldalára kerül a 9 fényérzékeny réteg. A T tárgy lényegében bármely pontjáról úgy
HU 205 809 A is, hogy 9 fényérzékeny rétegként fotolemezt, filmet vagy fotópapírt helyezünk az L| lemez sík oldalára.
Az L3 lemez példánkban két részből áll. Az ábra alsó részén a felvételkor keletkező' és valamely módon rögzített k képet nézve a szemlélő' az n nézett oldal felől a bizonyos részében perspektivikusan térbeli Ί” látszólagos képet látja.
A továbbiakban mozgóképek készítésére is alkalmas módszereket ismertetünk.
A 8. ábrán bemutatott módszernél egy homorú lencseelemekből álló felülettel és egy sík vagy mindkét felületén homorú lencseelemekkel - kialakított lemezen keresztül közönséges kamerával, fényképezőgéppel vagy TV-kamerával rögzítjük, illetve továbbítjuk a - fiktív - elemi részképeket. A felvevő' L| leez homorú lencseelemekbód áll, az L2 lemez domború lencseelemekbód áll, a látszólagos részképek az F fókusz síkjában vannak. A K kamera rögzíti az adott leképezést. A V a vetítő', és a T tárgy T’ látszólagos képét az n nézett oldal felől látja a nézó' a visszaállító L2 lemezen át.
A 9. ábrán
8. ábrához hasonló megoldást mutatunk be azzal a különbséggel, hogy a részképeket nem közvetlenül egy lemezzel, hanem két párhuzamos L2 és L3 lemezből álló összetett rendszerrel és a K kamerával rögzítjük. A jelölések megegyeznek a 8. ábrán használtakkal, itt az L3 lemez egy képfordító lemez.
Végül a
10. ábrát tekintve, azon átlátszó anyagból - példánk esetében polisztirolból készült 11 lemez látható. A 10/A ábra szerinti felülnézeten szimbolikusan láthatjuk, hogy a felsó' felület lencseelemekbód, azaz gömbhéjfelületekből áll, ugyanakkor a 10/B alulnézeti ábra szemlélteti, hogy a lemez alsó felülete a 17 sík oldal. A 10/C ábrán all lemez nagyított előlnézetben, míg a 10/D ábrán nagyított oldalnézetben van feltüntetve. Látható, hogy a felső felületen domború 10 lencseelemek vannak. A 10/E ábrán a 10/B ábra E-E vonala mentén vett metszetet mutatjuk be nagyított léptékben, míg a 10/F ábra a 10/B ábra lemezének F-F vonal menti metszetét tünteti fel. Mivel all lemez felsó' felületén levő 10 lencseelemek egymásba metszenek, ezért azok felülnézetben hatszöges méhsejtszerú' mintázatot mutatnak. Ezt a 10/G részábra tünteti fel, eró'sen felnagyítva. Az egyes 10 lencseelemek készülhetnek 18 önálló darabokból, amilyeneket a 10/H és 10/1 ábrán láthatunk, de készülhet az egész 11 lemez egy darabból, akár csík vagy szalag formájában. Utóbbi esetben - természetesen megfelelő' anyag- és méretmegválasztással - szükség szerint akár össze is tekerhető', rugalmas, film-szerű eszközt kapunk, mely könnyen összeállítható és előállítása nem okoz különösebb technológiai problémát.
Állókép esetében a fent leírt polisztirol lemez egy sík fényképre kerül, amelyet pl. a 7. ábrán bemutatott eljárással készítettünk el. Mozgókép esetében a mozgófilmet a polisztirol lemez sík oldalára vetítjük. A mozgófilmet pl. a 8. ábrán bemutatott eljárás szerint készíthetjük el.
Az elmondottakból világosan következik, hogy a példaképpen felsorolt konkrét eljárások egyes elemeinek variálásával még nagyszámú változat hozható létre a találmány keretében.
Az ismertetett kiviteli alakoknál eddig nem esett szó az egyes felvevő' L| és visszaállító L2 lemezek eredő' méreteiró'l, valamint az azokat alkotó 1; elemi lencsék méretéről. Például egy gyakorlatban kivitelezett esetben a 8. ábra szerinti elrendezést úgy valósítottuk meg, hogy a felvevő L3 lemez 300x400 mm méretű volt.
A lemez 4 mm élhosszúságú, négyzetrácsban elhelyezett, és oldalsó befoglalásuk mentén négyzetesre formázott, síkhomorú 1; elemi lencsékből volt kialakítva. Az L| lemez precíziós mú'anyagöntéssel készült el, átlátszó műgyantából. A síkhomorú / elemei lencsék száma tehát 75x100, azaz 7500 volt. Ezzel közepes felbontású perspektivikusan térhatású képet tudtunk eló'állítani.
A felvételt a felvevő' L| lemez mögött kb. 2 m-re elhelyezett K kamerával, esetünkben síkfilmes fényképezőgéppel készítettük el. A visszaállítás azonos, de síkdomború 1; elemi lencsékből kialakított visszaállító L2 lemezzel történt. Ez a lemez lényegében a felvevő L| lemez negatív ellendarabja volt. A vetítést a V vetítővel, kb. szintén 2 méterről, a lemezt éppen betöltő képméretbeállítással végeztük.
Mindamellett a felvevő L| lemezek és visszaállító L2 lemezek mérethatárait csakúgy mint az alkotó domború vagy homorú 1; elemi lencsék méreteit a technológiai lehetőségek korlátozzák csak. A reklámcélú, nagy méretben, szabadtéren elhelyezett ilyen képeknél néhány méteres oldalhosszú Lj, L2 lemezek is szóba jöhetnek. A megfontolandó szempont inkább a felbontás. Ahhoz, hogy élvezhető, egységessé összeálló perspektivikus térhatású képet tudjunk nyerni, célszerű egy irányban legalább 50, nagyobb képhűség igény esetén legalább 200-300 1; elemi lencsét alkalmazni. Hengerlencsék esetén, ahol a perspektivikus térhatás csak a nézőnek az elemi hengerlencsék hossztengelyére merőleges komponenst tartalmazó elmozdulása esetén észlelhető, ez egyben az elemi hengerlencsék számát is jelenti.
Alkalmazhatunk továbbá Fresnel-lencsékként kialakított 1; elemi lencséket is, hasonlóan jó eredménnyel.
A találmány szerinti eljárás és elrendezés, illetve eszköz előnyei a jelenleg alkalmazott térhatású kép-előállítási módokhoz képest:
A kétszeres térlátáson alapuló térhatású álló- és
HU 205 809 A mozgóképek esetében:
- előállítása egyszerűbb, könnyebb és olcsóbb;
- 90°-kal elfordítva is perspektivikus térhatású;
- függőlegesen elmozdítva, illetve elmozdulva is perspektvikus térhatású;
Kiemelhető a fénytörő prizmasorral működő megoldásokkal szemben azaz előny, hogy a találmány szerinti kép:
- nem vibrál;
- másolható, nagyítható és kicsinyíthető.
A szemüveg használatához kötött rendszerekhez képest előny, hogy
- nem kell hozzá szemüveg;
- a néző és a nézett pont relatív elmozdulása esetén perspektivikus térhatást kelt.
A nézőkével, vagy más optikai segédeszközzel működő rendszerekhez képest előnyös, hogy
- nem kell hozzá optikai segédeszköz;
- a kép adott esetben kivetíthető;
- egyszerre több ember is nézheti.
Összehasonlítva a hologramokkal, előnyként jelentkezik, hogy
- előállítása egyszerű, gyors, olcsó;
- nem igényel különösebb szakértelmet;
- nem igényel speciális laboratóriumot;
- élőlény, mozgó tárgy is lefényképezhető - filmezhető - vele, nemcsak kisméretű, rezgésmentes tárgyak;
- könnyen másolható, sokszorosítható, nagyítható, kicsinyíthető;
- színes felvétel készítése nem igényel bonolultabb technikai berendezést;
- a találmány szerinti megoldással számítástechnikai úton is készíthető perspektivikusan térhatású ábrázolás;
- speciális ernyőre is kivetíthető, TV-csatornán továbbítható;
- hagyományos fényképezőgéppel, filmkamerával, videokamerával is rögzíthető.
Claims (10)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás térhatású álló- és/vagy mozgókép előállítására sokszorozott lencseelemek segítségével, amely felvételi és visszaállítási lépésekből áll, és amely felvételi lépés során az állóképet, vagy állóképek sorozatát részképek együttesére bontva leképezzük, a részképek együtteséből álló leképezést fototechnikai vagy elektronikus úton rögzítjük, vagy továbbítjuk vagy optikai rendszerrel kivetítjük; továbbá a rögzített, vagy továbbított, vagy kivetített leképezést a néző számára optikai eszközzel rekonstruáljuk, azzal jellemezve, hogy a felvételi lépés során a leképezést egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú domború vagy homorú elemi lencsékből (1;) álló felvevő lemezzel (Lj) végezzük, és ezzel sok kis síkbeli, vagy gömbhéj felületeken keletkező részképet hozunk létre; továbbá a viszszaállítási lépés során a rögzített részképek együttesét ugyancsak sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú domború elemi lencsékből (() álló viszszaállító lemezzel (L2) rekonstruáljuk úgy, hogy a rögzített vagy síkba kivetített részkép együttest a visszaállító lemez (L2) mögé, azzal párhuzamosan, az elemi lencsék (1;) nézővel ellentétes oldali közös fókuszsíkjába (F) helyezzük.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (L|) egyik oldalát fényérzékeny anyaggal vonjuk be, és ezen rögzítjük a részkép együttesét.
- 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemezt (L|) használjuk visszaállító lemezként (L2).
- 4. Elrendezés térhatású álló- és/vagy mozgókép előállítására sokszorozott lencseelemek alkalmazásával, amely valamely tárgyról vagy objektumról való visszaállítási részelrendezésbóT áll, amely felvételi részelrendezésben fényérzékeny réteggel ellátott elem vagy képrögzítő és/vagy továbbító egység van, és amely visszaállítási részelrendezésben képmegjelenítő egység vagy vetítő egység vagy exponált fényérzékeny réteggel ellátott elem van, azzal jellemezve, hogy a felvételi részelrendezésben a leképezendő tárgy (T) és a fényérzékeny réteg vagy képrögzítő egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú, gömbcikkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt domború vagy homorú elemi lencséből (I;) álló felvevő lemez (L |) van elhelyezve; továbbá visszaállítási részelrendezésben a néző és az exponált fényérzékeny réteg vagy képmegjelenítő egység vagy vetítő egység között egy sok kisméretű, egysíkban levő, azonos fókusztávolságú, gömbcikkfelületekkel vagy hengerfelületekkel határolt domború elemi lencséből (1;) álló visszaállító lemez (L2) van elhelyezve.
- 5. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (L|) és/vagy a visszaállító lemez (L2) mindkét oldalán hatszög alakzatban összemetsződő elemi lencsékből (() áll.
- 6. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (L|) és/vagy a visszaállító lemez (L2) egyik oldalán hatszög alakzatban összemetsződő elemi lencsékből (() áll, a másik oldalán sík.
- 7. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (L|) és/vagy a visszaállító lemez (L2) két vagy több párhuzamosan összetett lemezből (11, 13) van kialakítva.
- 8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (Lj) és/vagy a visszaállító lemez (L2) a lemez síkjában levő két különböző irányban egymás mellé rendezett, gömbcikkfelületekkel határolt elemi lencsékből (I;) áll.
- 9. A 4. igénypont szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy a felvevő lemez (Lj) és/vagy a visszaálb'tó lemez (L2) hengerfelületekkel határolt elemi lencsékből (li)áll.
- 10. A 4-9. igénypontok bármelyike szerinti elrendezés, azzal jellemezve, hogy az elemi lencsék (1;) Fresnellencsék.
Priority Applications (16)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU87223A HU205809B (en) | 1987-01-26 | 1987-01-26 | Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures |
| JP63501156A JPH01502696A (ja) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | 立体的スチール写真及び又は映画の作製方法及びその構造体 |
| DE1988901083 DE299031T1 (de) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | Verfahren und konstruktion zur erzeugung plastischer steh- und/oder bewegbilder. |
| PCT/HU1988/000001 WO1988005554A1 (en) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | Procedure and construction for producing plastic still and/or motion pictures |
| AU11510/88A AU1151088A (en) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | Procedure and construction for producing plastic still and/or motion pictures |
| EP88901083A EP0299031A1 (en) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | Procedure and construction for producing plastic still and/or motion pictures |
| BR8804965A BR8804965A (pt) | 1987-01-26 | 1988-01-22 | Processo e construcao para producao de fotograficas estaticas estereoscopicas e/ou filmes cinematograficos |
| NZ223305A NZ223305A (en) | 1987-01-26 | 1988-01-26 | Stereoscopic imaging by plate of small lenses |
| ZA880534A ZA88534B (en) | 1987-01-26 | 1988-01-26 | Procedure and construction for producing plastic stills and/or motion pictures |
| DD88312433A DD269468A5 (de) | 1987-01-26 | 1988-01-26 | Verfahren und apparat zur erzeugung eines stereoskopischen standbilds und/oder kinobilds |
| IL85218A IL85218A0 (en) | 1987-01-26 | 1988-01-26 | Process and apparatus for producing stereoscopic stills and/or motion pictures |
| CN88100970A CN1032244A (zh) | 1987-01-26 | 1988-01-26 | 塑性立体静片和/或动片的制作方法及结构 |
| FI884251A FI884251A (fi) | 1987-01-26 | 1988-09-15 | Foerfarande och konstruktion foer producering av tredimensionella still- och roerelsebilder. |
| NO884244A NO884244D0 (no) | 1987-01-26 | 1988-09-23 | Fremgangsmaate og apparat for aa fremstille bilder med romvirkning. |
| KR1019880701163A KR890700849A (ko) | 1987-01-26 | 1988-09-24 | 플라스틱 스틸 및/또는 영화를 제작하기 위한 절차와 구조물 |
| DK534588A DK534588D0 (da) | 1987-01-26 | 1988-09-26 | Fremgangsmaade og apparat til fremstilling af faste og/eller levende plastiske billeder |
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| HU87223A HU205809B (en) | 1987-01-26 | 1987-01-26 | Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU205809B true HU205809B (en) | 1992-06-29 |
Family
ID=10948561
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU87223A HU205809B (en) | 1987-01-26 | 1987-01-26 | Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures |
Country Status (15)
| Country | Link |
|---|---|
| EP (1) | EP0299031A1 (hu) |
| JP (1) | JPH01502696A (hu) |
| KR (1) | KR890700849A (hu) |
| CN (1) | CN1032244A (hu) |
| AU (1) | AU1151088A (hu) |
| BR (1) | BR8804965A (hu) |
| DD (1) | DD269468A5 (hu) |
| DK (1) | DK534588D0 (hu) |
| FI (1) | FI884251A (hu) |
| HU (1) | HU205809B (hu) |
| IL (1) | IL85218A0 (hu) |
| NO (1) | NO884244D0 (hu) |
| NZ (1) | NZ223305A (hu) |
| WO (1) | WO1988005554A1 (hu) |
| ZA (1) | ZA88534B (hu) |
Family Cites Families (3)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| JPS4843629A (hu) * | 1971-10-05 | 1973-06-23 | ||
| FR2520518A1 (fr) * | 1982-01-22 | 1983-07-29 | Centre Nat Rech Scient | Appareil optique et procede pour l'enregistrement ou la visualisation instantanee d'images agrandies et stereoscopiques d'objets |
| GB8528286D0 (en) * | 1985-11-16 | 1985-12-18 | Univ Sheffield | Imaging system |
-
1987
- 1987-01-26 HU HU87223A patent/HU205809B/hu not_active IP Right Cessation
-
1988
- 1988-01-22 WO PCT/HU1988/000001 patent/WO1988005554A1/en not_active Application Discontinuation
- 1988-01-22 BR BR8804965A patent/BR8804965A/pt unknown
- 1988-01-22 JP JP63501156A patent/JPH01502696A/ja active Pending
- 1988-01-22 EP EP88901083A patent/EP0299031A1/en not_active Withdrawn
- 1988-01-22 AU AU11510/88A patent/AU1151088A/en not_active Abandoned
- 1988-01-26 CN CN88100970A patent/CN1032244A/zh active Pending
- 1988-01-26 DD DD88312433A patent/DD269468A5/de unknown
- 1988-01-26 IL IL85218A patent/IL85218A0/xx unknown
- 1988-01-26 ZA ZA880534A patent/ZA88534B/xx unknown
- 1988-01-26 NZ NZ223305A patent/NZ223305A/xx unknown
- 1988-09-15 FI FI884251A patent/FI884251A/fi not_active IP Right Cessation
- 1988-09-23 NO NO884244A patent/NO884244D0/no unknown
- 1988-09-24 KR KR1019880701163A patent/KR890700849A/ko not_active Application Discontinuation
- 1988-09-26 DK DK534588A patent/DK534588D0/da not_active Application Discontinuation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| DK534588A (da) | 1988-09-26 |
| NO884244L (no) | 1988-09-23 |
| IL85218A0 (en) | 1988-07-31 |
| DD269468A5 (de) | 1989-06-28 |
| JPH01502696A (ja) | 1989-09-14 |
| ZA88534B (en) | 1988-07-26 |
| FI884251A0 (fi) | 1988-09-15 |
| NZ223305A (en) | 1990-08-28 |
| EP0299031A1 (en) | 1989-01-18 |
| NO884244D0 (no) | 1988-09-23 |
| WO1988005554A1 (en) | 1988-07-28 |
| KR890700849A (ko) | 1989-04-27 |
| DK534588D0 (da) | 1988-09-26 |
| CN1032244A (zh) | 1989-04-05 |
| BR8804965A (pt) | 1989-10-17 |
| AU1151088A (en) | 1988-08-10 |
| FI884251A (fi) | 1988-09-15 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| US7002749B2 (en) | Modular integral magnifier | |
| US5455689A (en) | Electronically interpolated integral photography system | |
| Okoshi | Three-dimensional displays | |
| US3503315A (en) | Integral photography | |
| US6795241B1 (en) | Dynamic scalable full-parallax three-dimensional electronic display | |
| US5013147A (en) | System for producing stationary or moving three-dimensional images by projection | |
| JP2796717B2 (ja) | 自動立体型映像作像方法およびその装置 | |
| JPS61500042A (ja) | ステレオスコ−プ式録画方法と装置および再生方法と装置 | |
| WO1983003686A1 (en) | Method and apparatus for use in producing autostereoscopic images | |
| US7095539B2 (en) | Method of forming a three-dimensional orthoscopic image from its pseudoscopic image | |
| US5144482A (en) | Three dimensional viewing apparatus including a stack of transparent plates and related method | |
| JPH06500445A (ja) | ３次元イメージの記録および再生 | |
| de Montebello | Wide-angle integral photography-the integram system | |
| US5040871A (en) | Imaging system | |
| JP3676916B2 (ja) | 立体撮像装置および立体表示装置 | |
| US20040051921A1 (en) | Screens to be used with a system for the magnification and projection of images in substantially three-dimensional format | |
| HU205809B (en) | Method and arrangement for generating plastic movies and/or pictures | |
| US3251284A (en) | Camera for making wide-angle stereoscopic pictures | |
| US7489332B2 (en) | System and method for producing a uniformly magnified three-dimensional image of a three-dimensional scene | |
| US1987443A (en) | Relief picture in natural colors | |
| JP2005077962A (ja) | 遠近感を逆転する投影装置と立体像撮影装置 | |
| KR930010608A (ko) | 카 메 라 | |
| KR930008307B1 (ko) | 입체영상의 기록과 재생 | |
| JPS61103141A (ja) | 立体写真装置 | |
| CN115039028A (zh) | 一种全固态全息拍摄器及全固态全息投影器 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |