HU205225B - Tiller for cultures sown in rows - Google Patents

Description

A találmány tárgya talajmegmunkálő gép sorosan vetett kultúrákhoz, mint répához, kukoricához, burgonyához stb., melynek a vontató traktor hárompont-felfüggesztéséhez csatlakoztatott gépkerete van, ezen függőleges tengelyek körül meghajtott szerszámtartókon oldhatóan rögzített, egynél több kapálószerszám van elhelyezve, miközben a meghajtás közös hajtóművel, és a függőleges tengelyekhez vezető elosztóművekkel biztosított, és mindegyik függőleges tengelyen forgásban tartott kapálószerszám egy paralelogramma kereten van elhelyezve. A talajmegmunkáló gép célja, hogy sorosan vetett kultúrák sorközeit megmunkálja, miközben az ott nőtt gyomnövényeket elpusztítja, ugyanakkor a sorban levő kultúrnövényt ne károsítsa. A berendezéssel zöldségfélék, mint bab, borsó stb. is megmunkálhatok, mégpedig nem csupán a kelés stádiumában, hanem bizonyos növekedési értékig.

Ismeretes a 1813 079 sz. NSZK nyilvánosságra hozatali iratból hasonló talajmegmunkáló gép. Ennél függőleges tengelyeken kapálószerszámok vannak elhelyezve, miközben a tengelyek és a forgó kapálószerszámok a gépkereten felfüggesztett paralelogramma kereten vannak megvezetve. Ezen kapálószerszámok tárcsák, melyekre lefelé álló késpengék vannak cserélhetően rögzítve. Az így képzett kapálőszerszámok behatolnak a talajba, miközben a leszorító erő az össztömegerő, beleértve a tengely tömegét is. A talajba hatolás mélységét a tárcsa korlátozza. Ezáltal a kapálószerszám merev, és a talajba hatolás mélysége nem változtatható. Ezen túlmenően nem lehetséges soros kultúrákat, mint például kukoricát a gyökérzet közelében finoman megmunkálni. A tárcsák következtében fennáll a veszély, hogy a növényt a talaj feletti szárrészen eltöri vagy károsítja. A gyökérzet károsodás! veszélye is nagy a késpengék következtében. Ennek következtében ilyen kapálószerszámok alkalmazásánál a gyökérzet mellett a sorközben egy viszonylag széles, megmunkálatlan sáv marad.

Egy további talajmegmunkáló gépet ismertet a 2166 742 sz. NSZK szabadalmi leírás. Ennek a gépkeretben elhelyezett, az egyes függőleges tengelyekhez vezető elosztőművel ellátott közös meghajtása van. Az egyes tengelyek közti távolság nem változtatható. A különböző sortávolságokhoz és/vagy sorszélességekhez való illeszkedés céljából a szerszámtartó egy részét kiválasztják, és csak ezt látják el kapálószerszámokkal. A gépkerettel oldhatóan összekötött felfogótömb oldalirányba eltolható, ily módon az illesztés biztosított. Kapálőszerszámként egyrészt több-kevesebb függőleges helyzetű fogazatot alkalmaznak, melyek hengerköpeny alakú pályán mozognak, és úgy vannak beállítva, hogy a kultúrnövényt ne károsítsák. Mivel a növény növekedése folytán fölfelé oldalirányban szélesedik, jobbra és balra egy megfelelő széles sáv marad megmunkálatlanul, hogy a kések a kultúrnövényt ne károsítsák. További hátrány, hogy az egyes sorközök kapálószerszámainak megmunkálási mélységei külön-külön nem állíthatók, így fennáll annak a veszélye, hogy hullámos talajnál egyes szerzámok mélyen a talajba hatolva a gyökérzetet károsítják, míg mások a talaj felszínét el sem érik.

A találmány célja a fentiekben ismertetett talajmegmunkáló gép olyan irányú továbbfejlesztése, hogy sorosan vetett kultúrák külön-külön a sorközökhöz igazodva jobban megmunkálhatok legyenek, különös jelentőséggel arra, hogy a kultúrnövények szára mellett megmunkálatlan sávok ne maradjanak, az egyes sorközökből a gyomnövények maradéktalanul eltávolításra kerüljenek.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, amelynél mindegyik kapálószerszám egy vagy több, a szerszámtartón rögzített, rugalmasan hajlékony anyagból készített, lefelé nyitott edény alakú, sörtékból készült kefetest, és mindegyik kapálószerszám edényalakjának belső terében a kapálószerszám középpontjában a szerszámtartóhoz oldhatóan rögzített, a talaj felületén megvezetett támasztóelem van, mely a kapálószerszámhoz viszonyítva magassági irányban állítható.

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti talajmegmunkáló gép olyan kiviteli alakja, amelynél a függőleges tengelyeken csapágyazott forgó kapálószerszámok nem közvetlenül a gépkerethez vannak rögzítve, hanem elkülönített paralelogramma kereteken vannak megvezetve, miáltal minden egyes kapálószerszám a többitől elkülönítve magassági irányba elmozdulhat.

Egy előnyös kiviteli alak szerint a szerszámtartóra cserélhetően feltűzött kapálószerszámok lefelé nyitott edény alakúak. A kapálószerszámok ezáltal lehetnek kúp alakúak, vagy lefelé megtört vonalúak. Minden esetben a lefelé nyitott kialakítás mellett hajlított vagy ívelt alkotó is lehetséges. Ezt a kialakítást az a tény indokolja, hogy minden kultúrnövény a földből való kilépés helyén keskenyebb keresztmetszetű, mint a felfelé való növekedés során bárhol. Az ilyen felső, a talajtól magasabban levő helyeken a növény Ievélzete oldalirányba kiterjed, ezért a kapálószerszám edény alakja nem lehet hengeres, mert ekkor ezen növényrészek károsodnak, ha a szerszám megközelíti a növény szárrészét. Eközben nem szükséges mélyen behatolni a talajba. Elegendő csupán egy meghatározott mélységig megmunkálni a talajt, vagy csupán a felszínét lesarabolni, miáltal a gyomnövényeket elpusztítjuk, ill. további növekedésűket megakadályozzuk.

A behatolási mélység szabályozása, ill. a kapálószerszám talaj fölötti magasságának meghatározása szempontjából jól bevált a találmány szerinti talajmegmunkáló szerszám olyan kiviteli alakja, amelynél az egyedileg paralelogramma keretre felfüggesztett edény alakú szerszámok belsejében a talaj felszínére felfekvő támasztőelem van elhelyezve. Ez minden kapálőszerszámnál egyedileg biztosított, így hullámos talajnál is az egyes sorközök kifogástalanul megmunkálhatok.

A találmány szerinti talajmegmunkálő gép célszerűen megválasztott kiviteli alakja nem csupán a gyomnövények talajfelszínen történő sarabolására alkalmas; ez rugalmasan hajlékony sörtékből álló szerszám esetén megvalósított. Lehetséges példaképpen bizonyos zöldségkultúráknál pótlólag feltölteni a növény szárát is. Az alkalmazott szerszámtól függően meghatározott

HU 205 225 Β mélységig lehetséges lazítani is a talajt. Az ilyen lazító műveletnél a gyomnövény gyökérzete nyíródik el, míg a sekély gyökérzetű gyomnövényeket a szerszám többé-kevésbé teljesen kitépi, melyek aztán a talaj felszínén elszáradnak. A találmány szerinti berendezéssel nem csupán sorosan vetett kultúrák művelhettük meg. Ez alkalmas továbbá terepegyengetési, simítási műveletekre is utakon, mezőkön, udvarokban és szántóföldön.

Jól bevált a gyakorlatban az olyan kiviteli alak, amelynél a támasztóelem a kapálószerszámhoz viszonyítva magassági értelemben állítható. Ez nem csupán a kapálószerszám talajba való behatolási mélységének meghatározására, vagy a talajfelszínhez viszonyított megmunkálási magasság beállítására vonatkozik. A magassági állíthatósággal egyúttal a kívánt munkafolyamat is többé vagy kevésbé befolyásolható. Belátható, hogy a támasztóelem alapvetően a paralelogramma kerettel összefüggésben van elhelyezve. A magassági állíthatóság felhasználható arra is, hogy a berendezést a különböző talajviszonyokhoz hozzáigazítsuk.

Kísérletek bebizonyították, hogy a kefeszerkezet a sorok közötti előrehaladása közben átlapolhatja a sorosan vetett kultúrát. Ez azáltal lehetséges, hogy a kefeszerkezet sortéi rugalmasan hajlékony anyagból készülnek. A kultúrnövények gyökérzete általában erősebb, mint a gyomnövényeké, így a megmunkálás során a gyomnövények kipusztulnak, a kultúrnövények viszont károsodás nélkül elviselik a megmunkálószerszám áthaladását. Ugyanakkor a kultúrnövényekről elhalt részek eltávolításra kerülnek, ami semmi esetre sem hátrányos.

Célszerűnek bizonyult továbbá az olyan kiviteli alak, hogy a paralelogramma kereten egy vagy több rugó és beállítószerkezet van a forgó kapálószerszám elöfeszítésének vagy tehermentesítésének finom beállítása céljából. Ezáltal a kefeszerkezet és/vagy fogazat felfekvési nyomása és munkamélysége finoman beállítható, miközben figyelembe vehető a talaj minősége, nedvességtartalma, a kultúmövényzet és gyomnövényzet növekedési foka, valamint az egyéb paraméterek. A kapálószerszám tömegének tehermentesítésére szolgáló rugót akkor alkalmazunk, ha a kultúrnövényen is áthaladunk, vagy sekély munkamélységet kívánunk. Ekkor a kultúrnövények sorközében dolgozunk, és a munkaszélességet úgy állítjuk be, hogy a forgó kefeszerkezet a kultúrnövényzetet éppen érintse. Ha azonban a megmunkálógépet utak, terek stb. egyengetésére használjuk, akkor célszerűen terhelőrugókat alkalmazunk. Eközben lehetséges egy és ugyanazon rugót felhasználni, csak a megfelelő rögzítési pontot kell megváltoztatni. A beállítószerkezet egy menetes orsó, mellyel a rugó finoman előfeszíthető a kapálószerszám és a paralelogramma keret tömegének figyelembevételével. A rugó vagy a rugók egyrészt a paralelogramma keret kormányrúdjába, másrészt a gépkeretbe vannak beakasztva, miközben célszerű a rugó rögzítési pontját a paralelogramma keret és a gépkeret csuklópontjában vagy annak közelében elhelyezni.

Előnyös továbbá az olyan megoldás, ha a paralelogramma keret a gépkerethez viszonyítva csak a menetirányra merőleges tengely körül fordulhat el. Bizonyos körülmények között azonban kifejezetten előnyös, ha a paralelogramma keret a gépkerethez viszonyítva függőleges tengely körül is elfordulhat. Az ilyen elbillenthetőség előnyös különböző cserjéknél, például ribizlinél vagy szőlőtermesztésnél. A függőleges tengely körüli elfordíthatóság rugóval előfeszíthető, miközben a feszítőerő a megművelendő kultúrnövény felé irányul, így lehetséges nemcsak a kultúrnövény tövét érintő sávban előrehaladni, hanem a cserjék vagy a szőlőtőkék közti vonal is megmunkálható, a kinőtt gyom eltávolítható?

Jól bevált továbbá a találmány szerinti talajmegmunkáló gép olyan kiviteli alakja, melynek támasztóeleme félgömb, ami a szerszámtartó központjában oldhatóan van rögzítve. Ez a félgömb egyúttal a forgatónyomatékot átvivő tengely alsó végén van, és ugyancsak forog, miáltal a talajon való siklása könnyebb. Egy ilyen félgömb alakú támasztóelem csak kismértékben tömöríti a talajt, ugyanakkor megbízható magassági megvezetést ad. Hozzájárul továbbá a.paralelogramma keret, a függőleges tengely, a kapálószerszám, a csapágy, valamint az elosztómű tömegének részleges felvételéhez. A tengelyek és kapáíószerszámok meghajtása különböző módokon történhet. Példaképpen lehetséges a vontató traktor kardántengelyének energiáját különböző sarokhajtőművekkel és elosztóművekkel átvinni a különböző tengelyekre. Lehetséges továbbá hidromotorokat alkalmazni, miközben minden egyes tengelyhez saját hidromotor van hozzárendelve, vagy példaképpen két, egymástól sortávolságra elhelyezett kapálószerszámot közös hidromotor hajt meg.

Célszerűnek bizonyult továbbá az olyan megoldás, amelynél minden egyes paralelogramma keret kapálószerszámja egy vagy több, a szerszámtartóhoz rögzített kefeszerkezetből áll. Ezen kefeszerkezetek célszerűen kúpköpeny alakúak, azonban függőleges metszetben alkotójuk lehet megtört görbe is. Lehetséges továbbá acéldrótot vagy fogazatot behelyezni, vagy a kapálószerszámon belül elhelyezni. Vágóéi vagy kanálszerű kapálószerszám alkalmazása is lehetséges, vagy ezek lehetnek egy kapálószerszám alkotóelemei. Lehetséges olyan kiviteli alak is, hogy egy kapálószerszám kefeszerkezete különböző hoszúságú és/vagy különféle anyagú sortéból álljon. Példaképpen jól bevált a műanyag és fémhuzal összetételű sörtékből álló kefeszerkezet. A merevebb drótsörték behatolnak a talajba a kívánt mélységig, és összezúzzák a gyomnövény gyökérzetét. A műanyag sörték nagyobb hajlékonyságuk folytán a felszínen dolgoznak, és a kilazított, ill. kifordított gyomnövényeket szétszórják, és egyrészt a tapadó földtől megszabadítják, másrészt a talaj felszínén az így szétszórt gyomnövény újranövekedése a közbenső kiszáradás következtében kizárt.

Előnyösen a paralelogramma keret legalább két párhuzamos kormányaidat és két kapcsolótagot tartalmaz, miközben az első kapcsolótag a gépkereten van rögzítve, a második pedig egy szerszámtartó függőleges tengelyének csapágyát képezi. A paralelogramma keret

HU 205 225 Β kialakítása mezőgazdasági gépeken önmagában ismert. Fontos követelmény, hogy megfelelően stabil egységet képezzen ahhoz, hogy a kapálószerszámot megtartsa, és a forgónyomatékot átvivő meghajtóelemeket rögzítse. A két párhuzamos kormányrúd iránya egybeesik a haladási iránnyal, csapágyazási helyeik közti hosszuk azonos, és ugyancsak két azonos hosszúságú kapcsolótag köti őket össze. Lehetséges kettőnél több párhuzamos koimányrudat is alkalmazni, miszerint a paralelogramma keret térbeli kialakítású, és ezáltal stabilabb lesz.

Különböző sortávolság és/vagy sorszélesség beállítása céljából az egyik kapcsolótag a gépkereten keresztirányba eltolhatóan van rögzítve, és/vagy a másik kapcsolótagnál a függőleges tengely csapágya a paralelogramma keret kormányrúdjához viszonyítva keresztirányba eltolható. Ezáltal lehetővé válik minden egyes kapálószerszámot egyedileg a helyi viszonyokhoz hozzárendelni és működtetni, így a sorban levő különböző szélességű kultúrnövények mellett sem marad el megmunkálatlan sáv, másrészt lehetséges különböző sortávolságok beállítása is. A sorok közti megmunkált sáv szélességét szintén a kapálószerszám mérete határozza meg. A kapálőszerszámok cserélhetően vannak a szerszámtartóhoz rögzítve. A különböző méretű kopás pl. forgó kefeszerkezet esetén ugyancsak kiegyenlíthető a magassági állítással.

Jól bevált a gyakorlatban az olyan kiviteli alak is, melynél a paralelogramma keret két pár, egymás fölött elhelyezett kormányrúdból áll, melyeket kapcsolótagok kötnek össze. Ezáltal egy térbeli, szilárd szerkezet képződik, mely ugyanakkor, mint paralelogramma keret hajlékony, és a haladás irányába meg van vezetve, továbbá alkalmas olyan oldalirányú erők felvételére, mint például a kapálőszerszám meghajtásából származó reakcióerők. Ugyanakkor ez a paralelogramma keret oldalirányban eltolható, így a sortávolsághoz és sorszélességhez való illesztés lehetséges. Másrészt a paralelogramma keret ilyen kialakítása kiválóan alkalmas változó hosszúságú erőátviteli elemek felvételére.

Célszerűen a kapálószerszámok a sorok irányába egymás mögött két vagy több sorban is elhelyezhetők, miközben a tengelyek meghajtása kardáncsuklókkal és teleszkópos előtéttengelyekkel történik. A hosszirányú mozgásszabadságot a tengelyrészek teleszkopikus kiképzése biztosítja. Ez nemcsak azért szükséges, hogy a berendezés más sortávolságra vagy sorszélességre átállítható legyen, hanem a talajon végzett normál munka közben is az egyes kapálószerszámok magassági irányba a többihez képest változtathatják helyzetüket. Eközben állandóan változik a meghajtóelem által áthidalt két kapálőszerszám távolsága, így a hossz változtathatósága az erőátvitel megtartása mellett követelmény.

Végül előnyösnek bizonyult a találmány szerint taIajmegmunkálő gép olyan kiviteli alakja, melynél sorosan vetett kultúrák sorközének megmunkálása két vagy több olyan forgó kapálőszerszámmal történik, melyek mind a haladási irányban, mind ana merőlegesen egymáshoz viszonyítva el vannak tolva, s melyek rnunkasávja egymást átlapolja. Ezáltal az egyik kapálőszerszám az egyik sorral határos talajfelületet, míg a másik kapálószerszám tükörképszerűen a másik sorral határos talajfelületet munkája meg. A sortávolság közepén a két megmunkálási sáv egymást átlapolja.

A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpen! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a talajmegmunkáló gép oldalnézete, a

2. ábra a talajmegmunkáló gép felűlnézete, a

3. ábra egy további kiviteli alakú talajmegmunkáló gép oldalnézete terhelő és tehermentesítő rugókkal, s végül a

4. ábra a szerszámtartó kinagyított részlete.

Az 1. ábrán egy talajmegmunkáló gép látható, melynek (1) gépkeretének fő alkotórésze egy négyszög keresztmetszetű cső, mely a (2) nyíllal jelzett haladási irányra merőlegesen, megfelelő szélességben húzódik. A (1) gépkeret munkaszélességének két helyén egyegy (3) kitámasztó található, melyek alsó végein az (5) talajon legördülő (4) tartókerekek vannak csapágyazva. A (1) gépkereten egy felső (6) tartó és két alsó (7) tartó szolgál a vontató traktor hárompont-felfügesztésével való csatlakoztatásra.

A (1) gépkereten egy (8) paralelogramma keret támaszkodik, mely egy első, a (1) gépkeret felőli (9) kapcsolótagot, két (10 és 11) kormányrudat, és egy hátsó (12) kapcsolótagot tartalmaz; A (8) paralelogramma keret (9, 10, 11, 12 számokkal jelölt) részei csuklósán vannak egymással összekötve, és az egymással párhuzamos két (10 és 11) kormányrúd azonos működő hosszúságú. Ugyanakkor egymással azonos hosszúságú a (9 és 12) kapcsolótag, így a (8) paralelogramma keret (1) gépkeret körüli elmozdulásakor a két (9 és 12) kapcsolótag mindenkor párhuzamosan van megvezetve.

A (10 és 11) kormányrudak páronként is elhelyezhetők egy (8) paralelogramma keretben, mint az a 2. ábrán látható. Ezáltal a (9 és 12) kapcsolótagokkal való összeerősítés folytán merev, térbeli szerkezet adódik. A (8) paralelogramma keret (1) gépkeret körüli elfordulását egy (13) űtközőheveder korlátozza, melynek (14) hosszanti furatába benyúlik az alsó (11) kormányrúd (15) csapja. Az (13) ütközőheveder a (9) kapcsolótag ugyanazon csuklópontja körül lehet csapágyazva, mint a felső (10) kormányrúd.

A hátsó (12) kapcsolótagon egy lényegében függőleges (17) tengely megtámasztására szolgáló (16) csapágy található. A (17) tengely alsó végén egy (18) szerszámtartó van, mely egy (19) csavarmenet segítségével egy (20) kapálószerszám oldható felerősítésére alkalmasan van kiképezve. A (20) kapálőszerszám egy lefelé, tehát a (5) talaj felé irányuló üreges test, célszerűen egy kúpköpeny alakú kefeszerkezet. A (20) kapálószerszám több részből is kialakítható. Kanálszerű, rúd akakú vagy vágószerszámok is elhelyezhetők e helyen. Fontos, hogy a lefelé irányuló, nyitott edényalak fennálljon. Ezáltal egy (21) belső tér képződik, melyben egy (22) támasztóelem helyezkedik el, mely egyben a (19) csavarmenet ellenanyájául is szolgál. A (22) támasztóelem félgömb alakú, és a (17) tengellyel

HU 205 225 Β forgásában össze van kapcsolva, az (5) talajra feltámaszkodik, és ezáltal meghatározza a (20) kapálószerszám (5) talajba való behatolási mélységét.

Amennyiben a két (10 és 11) kormányrúd páronként, távolságtartóan van elhelyezve, ezek (23 és 24) merevítő csövekkel merevíthetőek, miközben a két (9 és 12) kapcsolótag a két (10 és 11) kormányrúd között húzódik.

A (16) csapágy egyúttal kialakítható (25) sarokhajtóműként, melyben a nyomatékátvitel egy (26) előtéttengellyel történik. Ez a (1) gépkerettel párhuzamosan a múnkaszélesség egy részéig húzódik, és az 1. ábrán csak az érzékletesség kedvéért jelöltük.

Noha az 1. ábrán a megérthetőség kedvéért csak a (8) paralelogramma keretet, függőleges (17) tengelyt és (20) kapálószerszámot feltüntető egyetlen munkaegység oldalnézetét tüntettük fel, belátható, hogy a (1) gépkereten egymás mellett több ilyen egység lehet elhelyezve, mint az a 2. ábrából jól kivehető. Eközben a (20) kapálószerszámok a sortávnak megfelelő (28) szélességű (27) sávot munkálnak meg. A 2. ábrán diagonál vetésű (29) kukoricapalánták láthatók, melyek sorról sorra (30) sortávolságot valósítanak meg, miközben a (31) sorszélesség nincs megmunkálva. Ha a sorok az itt jelölttel ellentétben nem kettő, hanem egy sorban vannak vetve, ugyanez érvényes. Ebből látható, hogy az egyes megmunkálóegységek, melyek (8) paralelogramma keretből és (20) kapálószerszámból állnak, a (30) sortávolsághoz és (31) sorszélességhez állíthatók kell, hogy legyenek, Ez egyrészt az egyes megmunkálóegységek (9) kapcsolótagjainak (1) gépkereten való oldalirányú eltolhatóságával biztosított. E célból minden (9) kapcsolótaghoz egy (32) saru tartozik, ami (33) rögzítőcsavarral van ellátva. A (33) rögzítőcsavar oldása után a (9) kapcsolótag a (32) saruval együtt az (1) gépkereten keresztirányba eltolható, majd megfelelő beállítás után a (33) rögzítőcsavarral rögzíthető. Ezen keresztirányú állíthatóság helyett, vagy ezt kiegészítőlég a (16) csapágy a (25) sarokhajtóművel is állítható keresztirányba a hátsó (12) kapcsolótagon. Ezáltal lehetővé válik a (30) sortávolság beállítása. A (31) sorszélesség beállítása megfelelő átmérőjű (20) kapálószerszámokkal történik, vagy több (20) kapálószerszámot helyeznek el a (2) nyíl irányában, ill. arra merőlegesen, miközben legalább két kapálószerszám dolgozik a sorok között.

A (8) paralelogramma keretből, függőleges (17) tengelyből és (20) kapálószerszámból álló különböző munkaegységek az (1) gépkereten egymás mellett is elhelyezhetők, az 1. ábrán látható módon. Lehetséges azonban a 2. ábrán látható módon a (20) kapálószerszámokat két sorban is elhelyezni. A 2. ábrán minden megmunkálóegységhez tartozik egy (8) paralelogramma keret, melyek váltakozva azonosak. Minden (8) paralelogramma kerethez tartozik egy első (9) kapcsolótag, melynek páronként első (10, 11) .kormányrúd párja, és második (10’, 11’) kormányrúd párja van. Az összes (10, 11,10’, 11’) kormányrúd azonos kiképzésű. E négy kormányrúd hátsó végeit a (12) kapcsolótag fogja össze, mely mint látható, két U alakú (34) idomvasból, és két (35 és 36) lemezből van. A két (35 és 36) lemez lehet egymással azonos kiképzésű. Látható, hogy páronként váltakozva a munkaszélesség mentén, a függőleges (17) tengely (16) csapágya, ill. a (25) sarokhajtómű az első (35) lemezhez, ill. a hátsó (36) lemezhez van rögzítve. Ily módon vannak a (20) kapálószerszámok a (2) nyíl szerinti munkairányban két sorban elhelyezve.

A függőleges (17) tengely, és ezáltal a (20) kapálószerszám meghajtására több megoldás adódik. Lehetséges például minden (16) csapágyra egy hidromotort helyezni, melyeket megfelelő vezetékeken keresztül egy központi szivattyú működtet. A 2-. ábrán a vontató traktor (37) kardán tengelyéről működtetett mechanikus meghajtás látható. A forgatónyomatékot egy (38) kardáncsukló adja át egy (39) elosztóműnek, melyben jobbra és balra irányuló kiágazás van. A menetirányban elöl álló két (20) kapálószerszám erőfolyama egy több részből, teleszkópszerűen összeállított kardánkeresztekkel ellátott (40) előtéttengelyen egy (41) sarokhajtóműhöz vezet, mely célszerűen a megfelelő egység első (9) kapcsolótagján van elhelyezve. Kimenő oldalon egy erőfolyam ismét (38) kardáncsuklókkal ellátott (42) előtéttengelyen folytatódik a (25) sarokhajtóműhöz. Ezáltal ezen egység (20) kapálószerszámai meg vannak hajtva. A (25) sarokhajtóműnek egy második kimenete is van, mely egy (26) előtéttengellyel és ugyancsak (38) kardáncsuklóval van ellátva, mely a 2. ábrán baloldalt látható (20) kapálószerszámhoz vezet. Ott ugyancsak egy (25) sarokhajtómű található, melynek azonban csak egy kimenete van, ami az ottani (17) tengelyhez vezet.

A (20) kapálószerszámok második sora három egységből áll. A meghajtás a (39) elosztóművön balra indul, majd egy (43) előtéttengely, egy (44) sarokhajtómű és egy további (45) előtéttengely segítségével a hátsó (36) lemezhez rögzített (25) sarokhajtóműre jut. Innen egy további (46) előtéttengely vezet a középső egység (25) sarokhajtóművéhez, majd az (47) előtéttengely a jobb szélső egység (25) sarokhajtóművéhez. Belátható, hogy az előtéttengelyek itt is teleszkópszerűen összetolt részekből és (38) kardáncsuklókból állnak, ezáltal a (8) paralelogramma keretből, függőleges (17) tengelyből és (20) kapálószerszámból álló egységek egyedileg mozoghatnak, holott meghajtásuk közös. Az előtéttengelyek teleszkopikus eltolhatósága azért is szükséges, hogy a (30) sortávolságot változtathassuk.

Látható, hogy a (17) tengelyek lényegében függőlegesek. A pontos helyzet azonban attól függ, hogy a (6 és 7) tartók egymáshoz viszonyított helyzetét a traktor hárompont-felfüggesztésével hogy’ állítjuk be. Ezáltal az is megoldható, hogy a (17) tengelyek a függőlegessel szöget zárjanak be, hogy a (20) kapálószerszám első része a (5) talajba mélyebben hatoljon be, mint hátul, vagy fordítva. Mivel a (20) kapálószerszámok cserélhetők, lehetséges minden (17) tengelyen különböző kapálószerszámot, ill. azok kombinációját rögzíteni a munkafeladattól függően. Az edényforma kialakítás biztosítja, hogy a kapálószerszám a növényhez

HU 205 225 Β nagyon közel haladjon, és a fölötte kialakult levélzetet ne károsítsa. Természetesen a forgásirány és a forgási sebesség is hozzáilleszthető a mindenkori munkafeladathoz. Ha a (2) kapálőszerszámot viszonylag puha, rugalmas kefeszerkezetként választjuk meg, és magas fordulatszámot alkalmazunk, akkor lehetséges a gyomnövényeket közvetlenül a talajfelületen „leborotválni” anélkül, hogy tulajdonképpeni talajmegmunkálást végeznénk. Ha talajmegmunkálást is akarunk végezni, akkor merevebb (20) kapálószerszámot alkalmazunk.

A 3. ábra az 1. ábrához hasonló ábrázolás, azonban a talajmegmunkáló gép egyes elemei másként vannak kiképezve. Ennél a (1) gépkerethez egy (48) oszlop van rögzítve, melynek két (49) tartóeleme között van elhelyezve a (9) kapcsolótag. A (49) tartóelemek biztosítják a (9) kapcsolótag rögzítését, mely a függőleges (50) tengely körül elfordítható. Ezáltal az egész (8) paralelogramma keret, s végezetül a (20) kapálószerszám a (50) tengely körül elfordítható, így az a (2) nyíllal jelölt haladási iránnyal keresztirányba kitérhet. Ez az elforduló csapágyazás egy nem ábrázolt rugóval előfeszíthető, így a szorítőerővel a kapálószerszámok beállása, valamint bizonyos kultúrák, pl. szőlőtőkék előtti kitérése szabályozható.

A 3. ábrán látható egy (51) rugó is, mely a (1) gépkereten vagy a (9) kapcsolótagon, példaképpen a felső (10) kormányrúd csapágyazásán van beakasztva, másik vége pedig a két (11) kormányrúd közti (52) szögvashoz van rögzítve. Ez a (51) rugó tehermentesítőként működik, és lehetővé teszi, hogy a leszorítóerőt és a (20) kapálószerszám fogásmélységét finoman beállíthassuk. Egy menetes orsóból álló (53) beállítószerkezet van a (52) szögvas egy furatán átvezetve, és szeme a (51) rugó végébe van beakasztva. A menetes orsóhoz egy anya van hozzárendelve, így a (51) rugó előfeszítése finoman állítható. Belátható, hogy egyetlen (51) rugó helyett több rugó is beépíthető a paralelogramma keretbe. A rugó másik rögzítési pontja nem szükséges, hogy a (10) kormányrúd (9) kapcsolótagon levő forgáspontján legyen. Elegendő, ha ez a forgáspont közelében van, vagy ha a (51) rugó hatásvonala a (20) kapálószerszám tehermentesítésekor a (1) gépkereten támaszkodik.

A (51) rugó helyett egy (54) rugót is alkalmazhatunk, mely egyrészt az alsó (11) kormányrúd csuklópontjába akaszkodik, másrészt a két felső (10) kormányrudat összekötő, egyben a (23) merevítőcsövet helyettesítő (55) szögvashoz van rögzítve. Ennél a megoldásnál is van egy, a (53) beállítószerkezethez hasonló (56) beállítószerkezet. Itt is finoman előfeszíthető az (54) rugó, azonban itt a (20) kapálószerszámot előfeszítő módon. A (51 és 54) rugóknak nem kell feltétlenül elválasztott, különálló rugóknak lenniük. Elegendő egyetlen rugót alkalmazni, mely a felhasználási igénynek megfelelően váltakozva beakasztható. Magától értetődő, hogy a (51 és 54) rugók elrendezése független attól, hogy a (9) kapcsolótag a (1) gépkerethez mereven, vagy a (50) tengely körül elfordíthatóan van rögzítve.

Az (13) ütközőheveder helyett az elfordulás korlátozására itt az alsó (11) kormányrudra egy (57) menetes cső van hegesztve, ebbe egy (58) állítócsavar nyúlik bele, így a lefelé irányuló elfordulás korlátozott

A 3. ábrából az is látható, hogy a kapálószerszám kialakítására és elhelyezésére több lehetőség adódik. Mint a 4. ábrából kinagyítva látható, itt a (18) szerszámtartó egy, a (17) tengely alsó végére felhegesztett lapos lemez. A (17) tengely egy üreges cső, és felső végén a nyomaték átvitelére szolgáló horonyszerű (59) bemélyedések vannak. Alsó végén egymástól távolságtartóan elhelyezett két (60) keresztfurat van, melyek a (22) támasztőelem magassági állítását biztosítják. A (22) támasztóelem itt egy félgömb alakú csésze, melynek (61) csőszakasza az üreges (17) tengelybe teleszkópszerűen betolható. A (61) csőszakaszon egymás fölött távolságtartóan elhelyezett (62) keresztfuratok vannak, így a (60) keresztfuratok és a (62) keresztfuratok egyikén egy nem jelölt rögzítőesap áttűzhető a magassági beállítás biztosítása céjából. A két szomszédos (60) keresztfurat távolsága előnyösen megfelel két szomszédos (62) keresztfurat távolsága másfélszeresének, így a magasság igen kis lépcsőnként állítható.

A (18) szerszámtartó tárcsáján különböző átmérőn három-három (63, 64) furat található, melyekhez különböző kefeszerkezetek, ill. (20) kapálőszerszámok rögzíthetők. A tárcsa felső oldalára 120°-os osztásban három (65) csőszakasz van erősítve, melyeken (66) fogazat alkalmazása esetén egy (67) csap van átdugva, és anyás (68) rögzítőcsavarral van rögzítve. A (67) csapok kissé kinyúlnak, és kettős (66) fogazat rögzítésére szolgálnak, melyek (69) csavarokkal vannak rögzítve és beállítva. A (69) csavarokkal a (66) fogazat egyszerűen cserélhető módon van rögzítve, így azok kopó alkatrészekként könnyen cserélhetők. Ha (66) fogazatot nem használnak, akkor a (67) csapokat kiveszik a (65) csőszakaszokból, ezáltal az itteni növények nem károsodnak. A (69) csavarok (70) menetes furatokba nyúlnak be, melyekből a (67) csap hossza mentén több van, hogy a (66) fogazat által körbejárt sugarat megválaszthassák, s példaképpen egy kefetest átmérőjét meghatározhassák.

Claims (10)

1. Talajmegmunkáló gép sorosan vett kultúrákhoz, mint répához, kukoricához, burgonyához stb., melynek vontató traktor hárompont-felfüggesztéséhez csatlakoztatott gépkerete van, ezen függőleges tengelyek körül meghajtott szerszámtartókon oldhatóan rögzített, egynél több kapálószerszám van elhelyezve, miközben a meghajtás közös hajtóművel, és a függőleges tengelyekhez vezető elosztőművekkel biztosított, és mindegyik függőleges tengelyen forgásban tartott kapálószerszám egy paralelogramma kereten van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy mindegyik kapálószerszám (20) egy vagy több, s szerszámtartón (18) rögzített, rugalmasan hajlékony anyagból készített, lefelé nyitott, edény alakú, sörtékből készült kefetest, és mindegyik kapálőszerszám (20) edény alakjának belső terében (21), akapálőszerszám (20) középpontjában a szerszámtartóhoz (18)

HU 205 225 Β oldhatóan rögzített, a talaj (5) felületén megvezetett támasztóelem (22) van, mely a kapálószerszámhoz (20) viszonyítva magassági irányba állítható.

2. Az 1. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy a paralelogramma kereten (8) egy vagy több rugó (51, 54) és beállítószerkezet (53, 56) van elhelyezve a forgásban tartott kapálószerszám (20) előfeszítésének és tehermentesítésének finom fokozatú beállítására.

3. A 2. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzaljellemezve, hogy a rugó vagy rugók (51, 54) egyrészt a paralelogramma keret (8) kormányrúdjaihoz (10,11), másrészt a gépkerethez (1) vannak rögzítve.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy paralelogramma kerete (8) függőleges tengely (50) körül elfordíthatóan van kialakítva.

5. Az 1. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy támasztóeleme (22) félgömb alakú.

6. Az 1. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy kefeszerkezetének sortéi különböző hosszúságúak és/vagy különböző anyagúak.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyik szerinti talajmegmunkáló gép azzal jellemezve, hogy kapálószerszámának (20) legalább egy acéldrótból vagy fogazatból álló keféje van.

8. Az 1. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy mindegyik paralelogramma kerete (8) legalább két párhuzamos kormányrudat (10, 11) és két kapcsolótagot (9,12) tartalmaz, miközben első kapcsolótagja (9) a gépkerethez (1) van rögzítve, második kapcsolótagjához (12) pedig egy szerszámtartó (18) függőleges tengelyének (17) csapágya (16) van erősítve.

9. A 8. igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy mindegyik paralelogramma keretéhez (8) egymás fölött elhelyezett kormányrudakból (10, 11 és 10’, 11’) álló kormányrúd (10, 11, 10’, 11’) pár tartozik, melyek közös kapcsolótagokkal (9,12) vannak összekötve.

10. Az 5. vagy 6, igénypont szerinti talajmegmunkáló gép, azzal jellemezve, hogy két sor növény sorközének megmunkálásához két, forgásban tartott kapálószerszáma van, melyek mind haladási, mind keresztirányban egymáshoz viszonyítva eltoltak, és megmunkáló sávjuk átlapolt.