HU201340B - Process for the production of absorbing, sterilizable by radiation copolymers - Google Patents

Process for the production of absorbing, sterilizable by radiation copolymers Download PDF

Info

Publication number
HU201340B
HU201340B HU822522A HU252282A HU201340B HU 201340 B HU201340 B HU 201340B HU 822522 A HU822522 A HU 822522A HU 252282 A HU252282 A HU 252282A HU 201340 B HU201340 B HU 201340B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
polymer
glycolide
formula
phenylene
copolymers
Prior art date
Application number
HU822522A
Other languages
English (en)
Inventor
Wahba Shalaby
Dennis Jamiolkowski
Original Assignee
Ethicon Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Ethicon Inc filed Critical Ethicon Inc
Publication of HU201340B publication Critical patent/HU201340B/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61LMETHODS OR APPARATUS FOR STERILISING MATERIALS OR OBJECTS IN GENERAL; DISINFECTION, STERILISATION OR DEODORISATION OF AIR; CHEMICAL ASPECTS OF BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES; MATERIALS FOR BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES
    • A61L2/00Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor
    • A61L2/02Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor using physical phenomena
    • A61L2/08Radiation
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61LMETHODS OR APPARATUS FOR STERILISING MATERIALS OR OBJECTS IN GENERAL; DISINFECTION, STERILISATION OR DEODORISATION OF AIR; CHEMICAL ASPECTS OF BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES; MATERIALS FOR BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES
    • A61L17/00Materials for surgical sutures or for ligaturing blood vessels ; Materials for prostheses or catheters
    • A61L17/06At least partially resorbable materials
    • A61L17/10At least partially resorbable materials containing macromolecular materials
    • A61L17/105Polyesters not covered by A61L17/12
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08GMACROMOLECULAR COMPOUNDS OBTAINED OTHERWISE THAN BY REACTIONS ONLY INVOLVING UNSATURATED CARBON-TO-CARBON BONDS
    • C08G63/00Macromolecular compounds obtained by reactions forming a carboxylic ester link in the main chain of the macromolecule
    • C08G63/66Polyesters containing oxygen in the form of ether groups
    • C08G63/668Polyesters containing oxygen in the form of ether groups derived from polycarboxylic acids and polyhydroxy compounds
    • C08G63/672Dicarboxylic acids and dihydroxy compounds

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Surgery (AREA)
  • Vascular Medicine (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Polyesters Or Polycarbonates (AREA)
  • Materials For Medical Uses (AREA)
  • Surgical Instruments (AREA)

Description

A találmányunk tárgya eljárás sugárzással sterilezhetó, fiziológiásán abszorbeálódó (III) általános képletű kopolimerek előállítására.
Néhány éve sebészeti eszközök, mint például sebészeti varróanyagok előállítására különféle abszorbeálódó szintetikus anyagokat alkalmaznak. Példa erre a .Sebészeti varratok ‘ című 3 297 033 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalom. Ugyancsak sebészeti célra alkalmas abszorbeálódó polimerek képezik az 3 044 942, a 3 371 069, a 3 531 561, a 3 636 956, a 4 052 988 és az újra engedélyezett 30 170 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmak tárgyát.
A sebészeti eszközöknek, mint például a sebvarró cérnáknak, protéziseknek, beültetésre kerülő részeknek rendszerint sterilezhetőeknek kell lenniük. Az eddigiekben a sebészeti eszközök sterilezése hővel, etilén-oxid alkalmazásával vagy egyéb módszerekkel történt, tudomásunk szerint ezideig nem volt rá példa, hogy szintetikus, felszívódó, gyakorlatban hasznosításra kerülő anyagokat besugárzásos sterilezéssel, mint például “Co sugárforrás alkalmazásával végzett sugárzással sterileztek volna. Van ugyan a szakmában olyan nézet, mely szerint az abszorbeálódó műanyagok sugárzással illetve besugárzással sterilezhetöek, de azt találtuk, hogy a korábban ismert abszorbeálódó műanyagok a sterilezésre alkalmas legkisebb szintű besugárzás esetében is olyan mértékben lebontanak, hogy használatra alkalmatlanná válnak. A korábbiakban ismert abszorbeálódó szintetikus varrófonalak besugárzása a mechanikai tulajdonságok különböző mértékű megváltozásához vezet, és in vivő szilárdságuk klinikai szempontból besugárzás után nem kielégítő.
A három, sebészeti eszközök, köztük sebvarró fonalak előállítására elfogadott, szintetikus abszorbeálódó műanyag a poliglikolid, a 10:90 arányú polilL-laktid-koglikolid), és a poli-p-dioxanon. A vizsgálatok azt igazolták, hogy ezek a termékek csak etilénoxiddal sterilezhetöek, a sugárzásos sterilezés mind a fizikai, mind a szilárdsággal kapcsolatos biológiai tulajdonságok szignifikáns romlásához vezet. Ezeket a hatásokat vizsgálják munkájukban Pitman és munkatársai [Journal of Polimer Science /Polimer Chemistry Edition, 16, 2722, (1978)]. Ezen polimerek “Co sugárforrással történő olcsóbb és hatékonyabb sterilezésére tett kísérletek nem jártak eredménnyel, a gamma-sugárzás hatására a műanyagok nyúlással kapcsolatos tulajdonságai és in vivő alkalmazhatóságuk meg nem engedhető mértékben romlott. Ez a hatás várható, ha felismerjük a hasonlóságot ezen anyagok és az erősen sugárzás-érzékeny poIi(oxi-metilén)-ek szerkezete között. Ennek folytán az ezeket a polimereket alkotó molekulaláncok igen érzékenyek besugárzásra. Ezzel ellentétben a poli(etilén-teref tálát), mely anyag nem abszorbeálódó sebészeti eszközök készítésére szolgál, jól sterilezhetó gamma sugárzással - “Co sugárforrás alkalmazásával - anélkül, hogy nyúlással kapcsolatos tulajdonságaiban jelentős változás történne. Ez nem meglepő mivel a polimer lánc aromás jellege gyakran kapcsolatos a gamma sugárzás lebontó hatásával szemben mutatott védelemmel. Tudomásunk szerint a poli(etilén-tereftalát) és a polilaktid gyártástechnológiáját ez ideig nem egyesítették abszorbeálódó és besugárzással szemben mégis stabil hibrid anyag létrehozása céljából. Ennek oka, hogy a két műanyag előállításának módja jelentősen eltér egymástól, és nincs olyan közös katalizátor, mely a két eltérő típusú polimerizációs folyamatot egyaránt elősegítené. Ezen túlmenően azon a magas hőmérsékleten, mely a polietilén-tereftalát-ok előállításához szükséges, az abszorbeálódó polilaktonok hóbomlást szenvednek. Az eddigiekben azt hitték továbbá, hogy aromás részek beépítése az abszorbeálódó láncba az abszorbeálódó polimer kívánt fizikai és biológiai tulajdonságait ronthatja.
A 2 516 955 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetnek néhány lágyított polimert. Erre a célra p-fenilén-dioxi-diecetsav-észtereket javasolnak. Ez utóbbi sav kis molekulatömegű poliésztereit Spanagel és Carouthers állították elő közleményünkben leirt módon [Journal of American Chemical Society, 57, 935-936, (1935)].
A találmány tárgya eljárás olyan új szintetikus kopolimerek előállítására, melyek sugárzással sterilezhetöek, s e folyamat során mind fizikai mind biológiai tulajdonságaik a kívánatos szintet megtartják. A találmány szerinti eljárással előállított bizonyos előnyös polimerek esetén a sugárzással sterilezhetó szintetikus kopolimer egyidejűleg abszorbeálódó is, és steril abszorbeálódó sebészeti eszközök, például sebvarró fonalak, tűvel ellátott sebvarró fonalak, öntött eszközök és hasonlók előállítására használható fel. A találmányban új és továbbfejlesztett eljárásokat ismertetünk új, sugárzással sterilezhetó, fiziológiásán felszívódó kopolimerek előállítására. Új polimerjeink sugárzással sterilezhetóek, s mindazokkal a gazdasági és biztonsági előnyökkel bírnak, melyeket ez a sterilezési eljárás biztosít. Az új, sugárzással sterilezhető, felszívódó (III) általános képletű kopolimer (I) általános képletű polimer-egységeket és glikolid vagy glikolid és laktid elegy-egységeket. tartalmaz; a képletben G jelentése 2-10 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dinietilén-csoport vagy fenilén-1,4-dimetiién-csoport,
Ph jelentése 1,2- vagy 1,3- vagy 1,4-fenilén-c söpört,
R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil-csoport,
R jelentése hidrogénatom vagy metil— csoport és
HU 201340 Β a és b átlagértéket jelentő számok, amelyek a kopolimer két zárójelben szereplő egységének arányát fejezik ki, értékük 1 és 100 közötti és
Y olyan átlagértéket jelölő szám, amely 5 a szilárd polimer polimerizációs fokát jelöli, amely másként a molekulatömeggel is jellemezhető.
A találmány szerint előállított (III) általános képletű vegyületek molekulatömege lég- 10 alább 5000, előnyösen 25 000 és 106 000 közötti.
Találmányunk kiindulási anyagául szolgáló homopolimer lényegében az (I, általános képletű csoport ismétlődéséből épül fel. Az 15 ilyen polimereket fenilén-bisz(oxi-acetát) vagy az ennek megfelelő fenilén-bisz(oxi-ecetsav) és dihidroxi-alkohol reagáltatásával állítjuk elő. Az említett fenilén-bisz(oxi-acetát)-ok szerkezete a (II) általános képletnek 20 megfelelő, a képletben Ph és R jelentése azonos az (I) képletben szereplővel, minden R' egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoportot jelent.
A bisz(oxi-acetát)-ot jellegzetesen diói- 25 lal, például etilén-glikollal reagáltatjuk alkalmas katalizátor jelenlétében, magasabb hőmérsékleten, például 120-220 °C között, inertgáz-atmoszférában például nitrogénatmoszférában, ilyen körülmények között kis 30 molekulatömegü polimert nyerünk. Ezután a kis molekulatömegü polimert magasabb, 190-240 °C közötti hőmérsékletre melegítjük, eközben a nyomást 6,666T02 Pa-ra (5 Hgmm-re) csökkentjük hogy a reakció magasabb 35 molekulatömegű polimer képződéséig tovább folytatódjon, mely polimer 25 °C hőmérsékleten és 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mért belső viszkozitása legalább 10 ml/g. A polimerizáci- 40 ós fok további növelése érhető el, ha a szilárd, őrölt, kristályos polimert olvadási hőmérséklete alatt, de legalább 80 °C hőmérsékleten, előnyösen vákuumban tovább polimerizáljuk. A polimerek előállítására szolgáló 45 eljárásban előnyösen alkalmazott dialkil-fenilén-bisz(oxi-acetát) monomerek, egyike az új dimetil-fenilén-bisz(oxi-acetát), mely vegyület könnyen tisztítható, jól kristályosítható monomer, polimerizációra képes, olyan nagymo- 50 lekulatömegű polimert képezve, melynek 25 °C hőmérsékleten és 0,1 g/100 ml hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mért belső viszkozitása nagyobb mint 30 ml/g.
Az új dimetil-fenilén-bisz(oxi-acetát) 55 monomer előállítása előnyösen a következőképpen történik: hidrokinont metil-klór-acetáttal és fém-alkoholáttal előnyösen nátrium-metiláttal reagáltatunk 1:2:2 moláris arányban, metanolos közegben, az elegy forráshö- 60 mérsékletén visszafolyatás mellett, oxigén kizárásával annyi ideig, amíg a hidrokinon diéterezésében 50 t%-os vagy nagyobb hozamot érünk el. Előállítható ez a monomer módosított eljárással is, úgy, hogy a nátrium-meti- 65 lát helyett kálium-karbonátot alkalmazunk, és a reakciót acetonos közegben, az elegy forráshőmérsékletén végezzük.
Nagy energiájú sugárzással sterilezhető sebészeti eszközök állíthatók eló a találmány szerinti eljárással előállított különböző kopolimerekből, melyek az (I) általános képletű egységekből és laktid és/vagy glikolid egységekből épülnek fel. A (III) általános képlet az ilyen kopolimerek szerkezetét mutatja, G, R, és Ph jelentése a korábbiakban leírtakkal azonos, R hidrogénatomot vagy metilcsoportót jelent, a és b átlagos értéket jelentő számok, melyek a kopolimer felépítésében résztvevő egységek, nevezetesen az (I) általános képletű egységek [amelyeket itt fenilén-bisz(oxi-acetát) egységekként említünk], és a glikolid és/vagy laktid egységek arányára jellemző, értékük 1 és 100 közötti y átlagos értéke pedig a polimer polimerizációs fokára jellemző érték. A polimerizációs fok a termék belső viszkozitása és a molekulatömeg egymás által kölcsönösen meghatározott értékek. A (III) általános képletű termék minimális molekulatömege 5000, előnyös molekulatömege 25 000-106 000.
Ezeket az új kopolimereket glikolid és/vagy laktid, fenilén-bisz(oxi-acetát) és dihidroxi-alkohol előbbiekben leirt elegyének, megfelelő katalizátor jelenlétében, magas, például 120-240 °C hőmérsékleten, inért gáz atmoszférában, például nitrogénatmoszférában történő reagáltatásával állítjuk elő, ezt követően az elegyet magasabb hőmérsékleten, például 160-240 °C-on, csökkentett, 6,5· •102 Pa-nál, (5 Hgmm) alacsonyabb nyomáson reagáltatjuk addig, míg szilárd polimert kapunk, melynek belső viszkozitása 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexa-fluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve legalább 30 ml/g lesz. A (III) általános képletű polimereket egy, lényegében az (1) általános képletű egységek megismétődéséböl felépülő polimer és glikolid és/vagy laktid reakciójával állítjuk elő, hidroxil-csoportot tartalmazó molekulatömeg szabályozóval vagy anélkül, magasabb hőmérsékleten, előnyösen vagy 205 °C alatt vagy 215 °C fölött végezve a reakciót annyi ideig, amennyi elegendő arra, hogy szilárd polimert nyerjünk, melynek 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexa-fluor-izopropil-alkoholos oldatban mért belső viszkozitása 30 ml/g.
Elóállíthatók az új kopolimerek úgy is, hogy (I) általános képletű egységekből felépülő homopolimert - a képletben Ph, G és R jelentése a tárgyi körben megadott - glikoliddal vagy glikolid és laktid elegyével, előnyösen legalább 60 tömeg% glikolid vagy glikolid-laktid elegy alkalmazásával 140-240 °C hőmérsékleten reagáltatunk, vagy az olyan (III) általános képletű vegyületek előállítására, ahol G jelentése 2-8 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dimetilén-csoport vagy fenilén-l,4-dimetilén-csoport, egy (11)
HU 201340 Β általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot a képletben az R’ helyettesítők jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoport - 2-8 szénatomos diollal transzészterező katalizátor jelenlétében közömbös gázatmoszférában 120-230 °C hőmérsékleten, majd 190-240 °C hőmérsékleten legfeljebb 6,5 Ί02 Pa nyomáson reagáltatunk, majd az elegyhez glikolidot vagy glikolid és laktid elegyet adunk, és a reagáltatást légköri nyomáson 140-240 °C hőmérsékleten folytatjuk, vagy olyan (III) általános képletű vegyületek előállítására, ahol G jelentése 2-8 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dimetilén-csoport vagy fenilén-l,4-dimetilén-csoport, egy (II) általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetát)
- a helyettesítők jelentése a b) eljárásnál megadott -, 2-8 szénatomos diói és glikolid vagy glikolid és laktid elegyét transzészterezó katalizátor jelenlétében 120-240 °C hőmérsékleten inertgáz atmoszférában légköri nyomáson reagáltatjuk, majd a reagáltatást
6,5-102 Pa alatti nyomáson 160-240 °C hőmérsékleten folytatjuk, és a kapott polimert elkülönítjük.
Az új (Va) képletű monomer előnyösen alkalmazható egy új polimer találmányunk szerinti eljárással történő előállítására: - a képletben a benzol gyűrű 1,2-, 1,3-, vagy
1,4-helyzetben helyettesített. A metil-észter-monomer előnye, hogy könnyen tisztítható és kristályosítható. E tulajdonságainak köszönhetően a monomer jó hozammal nagy molekulatömegű és megfelelő tisztaságú anyaggá polimerizálható, mely utóbbi tulajdonsága sebészeti eszközök előállítása szempontjából jelentős. Mint korábban rámutattunk, a paraés meta-fenilén-diglikolsavak dietil-fenilén-bisz(oxi-acetát) néven ismertek, és - mint az előzőekben említettük - Spanagel és Carouthers állították, hogy sikerült ezeket a vegyületeket előállítaniuk. A Spanagel és Carouthers által leírt polimerek viszkózus gyanták, nyilvánvalóan nem magas molekulatömegűek és nem alkalmazhatóak sugárzással sterilezhetö, abszorbeálódó sebészeti eszközök előállítására. A sav polimerizélása révén
- feltételezzük, hogy Spanagel és Carouthers ezt tették - nem kapunk elég nagy molekulatömegű terméket ahhoz, hogy azt sebészeti eszközök gyártására használhassuk. A korábban ismert eljárások szerint diészterek előállítására hidrokinont reagáltattak klór-ecetsavval nátrium-hidroxid jelenlétében, a képződő disavat szokásos eljárással észterezték. Ez a folyamat hosszadalmas, és a keletkező észter csak többszöri átkristályosítás után lesz elegendően tiszta ahhoz, hogy polimerizálható legyen. Az új monomer viszonylag nagy hozammal állítható elő egylépéses reakcióban, melyben hidrokinont reagáltatunk monoklór-ecetsav-metil-észterrel és nátrium-metiláttal metanol jelenlétében. A hidrokinonra vonatkoztatott hozam a monokiór-ecetsav-metil-észter és a nátrium-metilát sztöchiometrikus feleslegének alkalmazásával növelhető. A reakciót az elegy forráspontjának hőmérsékletén végezzük. Az alábbiakban az új monomer előállítására közlünk példát.
1. referencia példa
Száraz, 5 literes, háromnyakú, adagolótölcsérrel, nitrogénbevezetővel, mechanikus keverővei, száritócsővel ellátott visszafolyóhűtővel, hőmérővel és fűtőköpennyel felszerelt gömblombikba 330,3 g, (3 mól) hidrokinont, 651,1 g (6 mól) metil-klór-acetátot és 1722 ml metanolt töltünk. A lombikot nitrogénnel átfúvatjuk, majd tartalmát forráshőmérsékletre - kb. 68 °C - melegítjük. 1182 g, (6 mól) nátrium-metilátból 27,4 tömeg%-os inetanolos oldatot készítünk, az oldatot a lombikra erősített adagolótölcsérbe töltjük, és lassan körülbelül 1 óra alatt, a visszafolyatás mellett forralt reakcióelegybe engedjük.
Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet további 17 órán át visszafolyatás közben forraljuk, ez alatt az idő alatt a forráshőmérséklet 65 °C-ra csökken. Az oldatot a nátrium-klorid eltávolítása céljából még melegen - 60 °C hőmérséklet fölött - szűrjük. A szűrletet lehűtjük, fehér, kristályos anyag válik ki belőle. A kristályokat szűrjük, 498,9 g száraz kristályt nyerünk. A kristályos anyagot metanolból kétszer átkristályositjuk - 4 ml metanolt használunk egy g száraz kristályra, legalább 55,4%-os hozammal 99-101 °C olvadáspontú dimetil-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot kapunk.
2. referencia példa
Az 1. referencia példa szerinti eljárás ellenőrzéseképpen előállítottuk a dimetil-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot a korábban ismert eljárással analóg módon is. 5 literes, háromnyakú gömblombikba 581,1 g, (6,15 mól) klórecetsav 450 ml vízben készült hűtött oldatát töltjük, majd óvatosan hozzáadunk lehűtve 450 ml vízben oldott 246 g, (6,15 mól) nátrium-hidroxidot. A lombikon visszafolyóhütő, adagolótölcsér, hőmérő és fütököpeny van. Másik lombikba, mely 204 g nátrium-hidroxidból (6 mól) és 900 ml vízből készült, hűtött oldatot tartalmaz, óvatosan és lassan hozzáadunk 330,3 g (3 mól) hidrokinont. A hőmérsékletet külső hűtéssel mérsékeljük. A második oldatot az elsőként említett gömblonibik adagolótölcsérébe töltjük. A hidrokinon oldatot a lombik tartalmához adjuk annak erős keverése közben, miközben az elegyet 100 °C hőmérsékletre melegítjük. 11a a 100 °C hőmérsékletet elértük a fűtést kikapcsoljuk, és óvatosan, de gyorsan 640 ml, (7,7 mól) sósavat adunk hozzá 37 t%-os tömény sósavoldat formájában. Az oldatot szobahőmérsékletre
HU 201340 Β hűtjük. A lecsapódott disav kristályokat szűrjük, hűtött vízzel háromszor mossuk, szárítjuk. 63%-os hozammal 450 g p-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot nyerünk. A nyers disavat a következő módon a megfelelő dimetil-észterré alakítjuk: 5 literes egynyakú gömblombikba töltünk 450 g száraz disavat, 2500 ml metanolt, 450 ml széntetrakloridot és 7 g p-toluolszulfonsavat, valamint mágneses keverót helyezünk bele. A lombikon alsó elzárócsapos kivezetéssel ellátott Dean-Stark csapda, visszafolyóhűtő és fűtőköpeny van. Az elegyet 19 órán át visszafolyás közben forraljuk, majd ez idő elteltével az oldószerelegy egy részét - 700 ml-t - a Dean-Stark csapda alsó kivezető csapján át eltávolítjuk. Az oldatot melegen szűrjük, a szűrletet keverés közben lassan hagyjuk kihűlni, így a diészter kiválik. Az elegyet a kristályosodás teljessé tételére szobahőmérséklet alá hűtjük, a kristályokat szűrjük, hideg metanollal mossuk, és vákuumban szobahőmérsékleten szárítjuk. 400 g dimetil-p-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot nyerünk. A diésztert háromszor átkristályositjuk izopropil-alkoholból, egy gramm diészterre 4 ml izopropanolt számolva, a szennyezésként jelenlévő szín eltávolítására aktív szenet alkalmazunk. 280 g diésztert kapunk, a hozam átlagosan 36,7%, a termék olvadáspontja 99-101 °C.
Az 1. és 2. referencia példák összehasonlítása révén látható, hogy a monomer előállítására szolgáló új eljárás termelékenysége nagyobb, mint a korábban ismert eljárásoké. Ezen kívül az eljárás további előnye, hogy egyszerűbb a korábban ismert eljárásnál, egy lépésben végrehajtható, míg az kétlépéses reakció volt. Továbbá az új eljárás során könnyebben kristályosítható és tisztítható anyagot nyerünk a korábbiaknál, amely könnyen polimerizálható. Az eljárással az etil-észter is előállítható, bár ez kevésbé alkalmas a polimerizálásra, mint a metil-észter. ’.z etil-észter nem olyan könnyen tisztítható, Kiint a metil-észter, s ami még fontosabb, kevésbé reakcióképes mint a metil-észter, különösen alacsony katalizátorkoncentráció alkalmazása esetén. Az a tény, hogy a metil-észter alacsony katalizátorkoncentráció mellett igen reakcióképes, rendkívül fontos, mert ennek révén lehetővé válik számos kívánt kopolimer előállítása a találmány szerinti eljárással.
Az új monomer előállítására szolgáló további új eljárás szerint az előbbiekben leírt eljárásban a nátrium-raetilát helyett kálium-karbonátot, metanol helyett acetont alkalmazva, egyebekben a leírt eljárás szerint eljárva, kivéve, hogy az elegyet az aceton forráshőmérsékletén forraljuk visszafolyatás mellett, szintén igen tiszta, jól kristályosítható anyag nyerhető, a hozam 50% feletti. A kővetkező példában ezt az alternatív eljárást írjuk le.
3. referencia példa
55,0 g (0,5 mól) hidrokinon, 108,5 g (1,0 mól) metil-klór-acetát, 138,2 g, (1,0 mól) 5 vízmentes kálium-karbonát, 10 g (0,06 mól) kálium-jodid és 500 ml vízmentes aceton elegyét keverés közben, nitrogénatmoszférában visszafolyatás mellett forraljuk 48 órán át. Ezután az elegyet leszűrjük, a szilárd anya10 got egy liter forró acetonnal extraháljuk. A szűrletet az acetonos extraktummal egyesítjük, és szárazra pároljuk. A maradék, 124 g anyagból a kevés, benne maradt metil-klór-acetátot az anyagot egy liter éterrel átmos15 va távolítjuk el. Szűrés után 100,8 g szürkésrózsaszín, 96-99 °C olvadáspontú termék marad vissza, a hozam 79,3%. A nyersterméket egy liter abszolút metanolból kristályosítjuk ét, 82,8 g anyagot nyerünk. A szűrlet 20 térfogatát felére bepárolva, Darco aktív szénnel (Atlas Powder Company) színtelenitve további 5,7 g dimetil-p-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot kapunk. A termék összes mennyisége
38,5 g piszkos-fehér, 96-99 °C olvadáspontú 25 ínyag, a hozam átkristályositás után 69,6-87,8%.
A találmányunk szerinti eljárás kiindulási anyagául szolgáló (I) általános képletű egységekből felépülő új homopolimerek poli30 -fenilén-bisz(oxi-acetát)-ok, a képletben G, R és Ph jelentése azonos az előzőekben megadott jelentéssel, y pedig a polimerizáció fokára vonatkozó, átlagos értéket kifejező szám.
Az új homopolimerek előnyösen kristályos vegyületek, molekulatömegük nagyobb 5000-nél, belső viszkozitásuk legalább 10 ml/g. Mint azt már az előzőekben leírtuk, Spanagel ós Carouthers az általuk alkalmazott monomerből kiindulva barna színű, viszkózus poli[alkilén-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot nyertek, ami azt jelzi, hogy monomerjük nem volt olyan kristályosítható és tisztítható, mint az általunk előállított, igy nem állíthatták elő az általunk előállított nagymolekulatömegű homopolimereket.
Ezeket a polimereket fenilén-bisz(oxi-ecetsav)-at, vagy előnyösen ennek diészterét, kis mennyiségű alkalmas katalizátor, mint például dibutil-ón-oxid vagy ón-oktanoát, jelenlétében dihidroxi-alkohollal reagáltatva állítjuk elő. Az előnyös fenilén reagens a dimetil-p-fenilón-bisz(oxi-acetát). Egyéb alkalmazható fenilén reagensek: a difenil-p-fenilén-bisz(oxi-acetát), dimetil-m-fenilén-bisz(oxi-acetát), dimetil-o-fenilén-bÍRie(oxi-ecetát), dimetil-p-fenilén-bisz(2-oxi-propionát), dimetil-p-fenilén-bisz(oxi-2,2-diinetil-acet&l), dimetil-p-fenilén-bisz(oxi-acetát), ezek gyürüben alkile2ett származékai és keverékeik. Önmagukban, vagy keverékként alkalmazható dihidroxi-alkoholok a C2-C10 szénatomszámú alkének glikoljai, mint például az etilénglikol, az 1,2- és az 1,3-propilénglikol, az 1,4-buti-59
HU 201340 Β lénglikol, az 1,6-hexilénglikol; polialkilériglikolok, mint például a dietilénglikol, trietilénglikol, a poli(oxi-tetraraetilénglikol); cikloalifás diolok, mint például az 1,4-ciklohexán-dimetanol, és aromás dihidro-alkoholok, mint az l,4-bisz(2-hidroxi-etoxi)benzol.
A következőkben a homopolimerek előállítását bemutató példákat írunk le.
4. referencia példa
Polikondenzációs reakciók végrehajtására alkalmas, lángon szárított, mechanikusan kevert, egy literes üveg reaktorba 127,1 g, (0,5 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 62,1 g, (1,0 mól) etilénglikolt és 9,0 mg dibutil-ón-oxidot, (0,0071 tömegX a polimer várt tömegére számítva), töltünk. A reaktort nitrogéngázzal átfuvatjuk, szilikonolaj fürdőbe merítjük, gázvezetéket kapcsolunk rá, hogy 1,013-105 Pa, nitrogéngáz nyomás alatt tudjuk tartani. Az elegyet keverés közben 160, 190, majd 210 °C hőmérsékletre melegítjük, majd ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 1 illetve 2 óra hosszat, mely idő alatt a képződő metanolt, kevés etilénglikollal együtt, összegyűjtjük. A reaktort hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Kis idő múlva a reaktort vákuum alá helyezzük és 190, 210 majd 220 °C hőmérsékletre melegítjük és ezeken a hőmérsékleteken 1, 1 illetve 2 óra hosszat tartjuk. A polimerizáció alacsony nyomáson folyó szakaszában (13,33 Pa alatt) folytatjuk a desztillátum gyűjtését. A hőmérsékletet 30 perc alatt 220 °C-ról 240 °C-ra emeljük, és 3 óra hosszat ezen az értéken tartjuk. Ezután a reaktort eltávolítjuk az olajfürdóröl, és hagyjuk kihűlni. A keletkezett polimert izoláljuk, őröljük és száritjuk. A polimer belső viszkozitása 131 ml/g hexafluorizopropil-alkoholban, 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációban mérve.
Könnyen előállítható alacsonyabb molekulatömegű polimer is, ha a 240 °C hőmérsékleten folyó reakció idejét csökkentjük, vagy ha a végső polimerizáció hőmérsékletét csökkentjük. Ezek az eljárások a polikondenzációs reakciók területén járatos szakemberek számára jól ismertek.
A polimerek elóállithatóak háromlépcsős reakcióban is, melyben a disav egységet, a dióit és a katalizátort légköri nyomáson (nitrogénatmoszférában) melegítve ömlesztett állapotba hozzuk, és ebben az állapotban reagáltatjuk csökkentett nyomáson, hogy viszonylag alacsony molekulatömegű polimert nyerjünk. Az alacsony molekulatömegű anyagot szemcséssé formáljuk vagy őröljük és kristályosítjuk. Az anyagot a reakció harmadik szakaszában vákuumban, olvadáspontja alatti hőmérsékleten melegítjük. Ez az utolsó, szilárd fázisban folyó polimerizáció jelentősen megnöveli a molekulatömeget.
5. referencia példa
Polikondenzációs reakciók végrehajtására alkalmas, lángon szárított, mechanikusan kevert, 250 ml-es reaktorba 60 g, (0,236 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 31,6 g, (0,509 mól) etilénglikolt és 11,7 mg, (0,0197 tómegszázalék a polimer várt tömegére számolva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfuvatjuk, majd szilikonolaj fürdőbe merítjük, gázvezetéket csatlakoztatunk hozzá, hogy az 1,013-105 Pa, nitrogénnyomást biztosítani tudjuk. Az elegyet keverjük, 190 °C hőmérsékletre melegítjük, és 7 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az ez idő alatt ledesztilláló, kevés etilénglikollal szenynyezett, metanolt összegyűjtjük. A hét óra reakcióidő elteltével a reaktorban csökkentjük a nyomást és a 190 °C-os hőmérsékleten, legfeljebb 1,3-102 Pa nyomáson erős vákuumban, további 3 órán át folytatjuk a reagáltatást. Ezután a kevert reakcióelegyet vákuumban 200, majd 220 °C hőmérsékleten reagáltatjuk 2 illetve 7 óra hosszat, a desztillátum eltávolítását közben folytatjuk. A polimert 3 órán át 100 °C hőmérsékletnek teszszük ki, mely idő alatt a polimer kristályosodik. A polimert izoláljuk, őröljük (3 mm-nél kisebb részecske nagyságúra) és szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 25 °C hőmérsékleten mérve, 0,1 g/100 ml izopropilalkoholos oldatban 76 ml/g.
Az utolsó lépésben elkülönített kristályos polimert száraz gömblombikba töltjük. A lombikban a nyomást 13,33 Pa alá csökkentjük, és szilikonolaj fürdőbe helyezzük, 135 °C hőmérsékleten tartjuk 34 órán át. A polimer belső viszkozitása 104 ml/g értékre nő.
6. referencia példa
Polikondenzációs reakciók végzésére alkalmas, lángon szárított, mechanikusan kevert, 1000 ml-es üvegreaktorba 127,1 g (0,50 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 75,7 g, (0,525 mól) transz-l,4-ciklohexán-dimetanolt és 9,0 mg (0,036 mmól, a polimer várt tömegére vonatkoztatva 0,0054 tömegX) dibutil-ón-oxidot töltünk bele. A reaktort nitrogénnel átfuvatjuk, szilikonolaj-fürdőbe merítjük, majd nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk hozzá, hogy 1,013-105 Pa nyomású nitrogénatmoszférában tarthassuk. A reakcióelegyet keverés mellett 160, 190 majd 230 °C hőmérsékletre melegítjük, illetve ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 1 ill. 2 órán át. Ez idő alatt a keletkező metanolt gyűjtjük. A reaktort éjszakán át hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Következő nap a reaktor nyomását 13,33 Pa alá csökkentjük, felmelegítjük 190, 210, 220 majd 240 °C-ra, és ezeken a hőmérsékleteken tarl.k.k 1, 1, 3
-611
HU 201340 Β ill. 1,5 órán át, hogy a polikondenzációs folyamatot folytassuk. A desztillátumot ez idó alatt is gyűjtjük. A polimert izoláljuk, őröljük, és vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A keletkező polimer belső viszkozitása 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/dl koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve közelítőleg 0,93 dl/g.
Másik, hasonlóan kivitelezett kísérletben a 8. példában leírt polimerizációs eljárásba a transz-l,4-ciklohexán-dimetanol helyébe
72,5 g, (0,525 mól, para-fenilén-dimetanolt helyettesítünk. Hasonló polimert nyerünk.
7. referencia példa
Polikondenzációs reakció végzésére alkalmas, lángon szárított, mechanikusan kevert 1000 ral-es üvegreaktorba 127,1 g (0,500 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz-(oxi-acetát)-ot, 76,8 g (0,525 mól) oktán-diolt és 9,0 mg, (0,036 mmól, a polimer várt tömegére számolva 0,0054 tömeg%) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk és szilikonolaj-fürdóbe merítjük. Ezután a reaktorhoz nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk, hogy az 1,013405 Pa, nitrogénnyomást biztosítani tudjuk. A kevert elegyet 160, 190 illetve 210 °C hőmérsékletre melegítjük, illetve ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 1 illetve 2 órán át. Ez idő alatt a keletkező metanolt gyűjtjük. A reaktort éjszakán át szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. Másnap a nyomást közelítőleg 13,33 Pa értékre csökkentjük, a reaktort újra felfűtjük 190, 210, 220 és 240 °C hőmérsékletre, és ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 1, 1, 2 illetve 2 órán át, hogy a polikondenzációs reakció folytatódjon. A desztillátumot ez idő alatt gyűjtjük. A polimert izoláljuk, őröljük, vákuumban, szobahófokon szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve 78 ml/g.
8. referencia példa
Polikondenzációs reakció végzésére alkalmas, lánggal szárított, mechanikusan kevert, 500 ml-es üvegreaktorba 89,0 g, (0,35 mól) dimetil-l,3-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 43,4 g (0,70 mól, etilénglikolt és 6,3 mg (0,025 mmól, 0,0071 tőmeg% a polimer várt tömegére vonatkoztatva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, és szilikonolaj-fürdóbe merítjük. Ezután a reaktorhoz nitrogéngéz vezetéket csatlakoztatunk, hogy biztosítani tudjuk az 1,013405 Pa nitrogénnyomást. A kevert elegyet 160, 190, illetve 210 °C hőmérsékletre melegítjük, ill. ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 1 ill. 2 órán át. Ez idő alatt a keletkező metanolt gyűjtjük. A reaktort éjszakán át szobahó8 mérsékletre hagyjuk hűlni. Másnap a nyomást kb. 13,33 Pa értékre csökkentjük, és a reaktort újra felfűtjük 190, 210 ill. 220 °C hőmérsékletre, és ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 1, 2 ill. 6 órán át. Ez idő alatt a desztillátumot gyűjtjük. A polimert izoláljuk, őröljük, és vákuumban szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve közelítőleg 84 ml/g.
A találmány szerinti eljárással előállított kopolimerek első csoportját azok a polimerek képezik, melyeket fenilén-biszecetsav, vagy előnyösen ennek diésztere, dihidroxi-alkohol, glikolíd és/vagy laktid reakciójával nyerünk. Ezen kopolimerek szerkezetét a (III) képlet mutatja be. A kopolimex’ előállítására alkalmazott biszfenilén vegyületek és diolok azonosak a homopolimerek előállítása során alkalmazottakkal. A korábbiakban ezekkel a reagensekkel kapcsolatosan leírtak ebben a részben is érvényesek.
A találmány bizonyos vonatkozásait tekintve, a kopolimerben lévő glikolid és/vagy laktid arány jelentős. Például, ha a kopolimert közvetlenül a monomerekből készítjük, s a laktid és/vagy glikolid hányad mennyisége a polimerben meghaladja a 20 tömeg%-ot, a polimer szálképzéssel kapcsolódó felhasználási célokra kevésbé lesz alkalmas, mivel az a hőmérséklet, melyen a polimer relaxálódik, és az orientáció elvesztése megkezdődik, megközelíti a szobahőmérsékletet. Az ilyen polimerek öntött cikkek és effélék előállítására alkalmasak, de szál formájában történő felhasználásuk, például sebészeti varróanyagként, nem javasolható. A következőkben kopolimerek előállítását bemutató példákat írunk le.
1. példa
Lángon szárított, mechanikusan kevert, 250 ml-es, polikondenzációs reakciók végrehajtására alkalmas üvegreaktorba 25,0 g, (0,0983 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 13,2 g, (0,213 mól) etilénglikolt, 2,17 g, (0,0187 mól) glikolidot és 9,7 mg (0,036 tőmeg% a várt polimer tömegre vonatkoztatva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, majd szilikonolaj-fürdőbe merítjük, nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk hozzá, hogy a nitrogénnyomást 1,013-105 Pa értéken tarthassuk. Az elegyet keverés mellett 180 °C hőmérsékletre melegítjük, s ezen tartjuk 7 órán át. A közben keletkező metanolt összegyűjtjük. A reaktort hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni, kis idő múlva vákuum alá helyezzük, 180, 190 majd 200 “C-ra melegítjük, és ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 0,5 illetve 8 órán át. A polimerizációnak e kis nyomású szakasza során, 13,33 Pa alatti értéken, a desztil-713
HU 201340 Β látum gyűjtését folytatjuk. Ezután a hőmérsékletet 80 °C értékre csökkentjük! és 3 órán át ezen az értéken tartjuk, a polimer kristályosítása céljából. Ezt követően az olaj hőmérsékletét 130 °C értékre emeljük, és ezen tartjuk 4 órán ét, hogy a gyantatömeget meglágyítsuk. A polimert izoláljuk, őröljük és szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 60 ml/g, ez M=25 000-nek felel meg. A keletkezett polimert gőmblombikba tesszük. A lombikban a nyomást 13,33 Pa érték alá csökkentjük, a lombikot szilikonolaj-fürdőbe merítjük, és 80 °C hőmérsékleten 2, majd 135 °C hőmérsékleten 41 órán át tartjuk. A képződő polimer belső viszkozitása 122 ml/g. A kopolimer 159 °C-on nagyobb endoterm átmenetet mutat (DSC módszerrel, a hőmérsékletet 20 °C/perc sebességgel növelve), röntgendiffrakciós vizsgálat alapján 30% kristályosság mérhető. A keletkező polimer közelítőleg 16 mól% (8 tömegX) glikolid részt tartalmaz.
23,2 g, (0,200 mól) glikolidot és 6,2 mg, (0,025 mmól, 0,0063 tömegX a polimer várt tömegére vonatkoztatva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, majd szilikonolaj-fürdőbe merítjük. A reaktorhoz nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk, hogy az 1,013-105 Pa nitrogénnyomást biztosítani tudjuk. Az elegyet ezután keverés közben 160, 190 majd 210 °C hőmérsékletre melegítjük, ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 2, 1 illetve 2 órán át. Ezen időtartam alatt a keletkező metanolt gyűjtjük. A reaktort éjszakán át hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Másnap a nyomást 13,33 Pa értékre csökkentjük, s a reaktort újra felfütjük 190, 210 majd 220 “C-ra, s ezeken a hőmérsékleteken tartjuk 1, 1 illetve 6 órán át. A desztillátumot ez idő alatt is gyűjtjük. A polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A kapott polimer 40 mólX, (23,5 tömegX) glikolid részt tartalmaz, belső viszkozitása közelítőleg 133 mi/g.
2. példa
Lángon szárított, mechanikusan kevert, 500 ml-es, polikondenzációs reakciók végrehajtására alkalmas üvegreaktorba száraz, oxigénmentes körülmények között 63,6 g (0,250 mól) dimetil-l,4-fenilón-bisz(oxi-acetát)-ot, 41,7 g (0,289 mól) transz-l,4-ciklohexán-dimetanolt, 1,53 g (0,0132 mól) glikolidot és 6,2 mg, (0,025 mmól, 0,0073 tömegX a polimer várt tömegére vonatkoztatva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfuvatjuk, majd szilikonolaj-fürdőbe merítjük. Nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk · a lombikhoz, hogy az 1,013-105 Pa nitrogénnyomást biztosítani tudjuk. Az elegyet ezután keverés közben 160, 190 ill. 210 °C hőmérsékletre melegítjük, és ezeken a hőmérsékleteken 2, 1 illetve 3 órán át tartjuk, az ez idő alatt keletkező metanolt összegyűjtjük. A reaktort éjszakán át szobahőmérsékletre hagyjuk hűlni. Másnap nyomását 13,33 Pa körüli értékre csökkentjük, s felmelegitjük 190, 210 majd 220 °C hőmérsékletre, s ezeken az értékeken tartjuk 1, 1 illetve 7 órán át. A desztillátumot a polimerizáció során gyűjtjük. A polimert izoláljuk, őröljük és vákuumban szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer belső, viszkozitása közelítőleg 107 ml/g. A kapott polimer közelítőleg 5,0 mólX (1,8 tömegX) glikolid részt tartalmaz.
3. példa
Lángon szárított, mechanikusan kevert, 500 ml-es, polikondenzációs reakciók végzésére alkalmas üvegreaktorba száraz, oxigénmentes körülmények között 76,3 g, (0,300 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 27,9 g (0,449 mól) etilénglikolt,
4. példa
Lángon szárított, mechanikusan kevert, 100 ml-es, polikondenzációs reakció végrehajtására alkalmas üvegreaktorba 25,0 g (0,0983 mól) dimetil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot, 12,2 g (0,197 mól) etilénglikolt, 1,56 g (0,0134 mól) glikolidot és 4,9 mg, (0,019 tömegX a polimer várt tömegére vonatkoztatva) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, majd szilikonolaj-fürdőbe merítjük. A reaktorhoz nitrogéngáz vezetéket csatlakoztatunk, hogy az 1,013-105 Pa, nitrogénnyomást biztosítani tudjuk. A kevert elegyet 180 °C hőmérsékletre melegítjük, illetve 7 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, miközben a keletkező metanolt gyűjtjük. A reaktort hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. Ezután a reaktort újra felfütjük 230 °C-ra nitrogénatmoszférában, hogy a polimerizációs reakciót folytassuk, és hogy eltávolítsuk az etilénglikol felesleget. A hőmérsékletet 200 °C értékre állítjuk, a nyomást csökkentjük. A hőmérsékletet 200, 220 majd 240 °C értéken tartjuk, 0,5, 1,5 illetve 2 órán át, ez idő alatt csökkentett nyomáson folytatjuk a desztillátum eltávolítását. A polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer közelítőleg 12 mólX, (5,9 tömegX) glikolid részt tartalmaz, belső viszkozitása 95 ml/g. Melegítés közben végzett mikroszkópos vizsgálat alapján a polimer fótőmege olvadáaos átmenetet mutat 140 °C alatti hőmérsékleten. A polimert Instron kapilláris reométer alkalmazásával, 1016 u-os húzószerszámmal, 160 °C hőmérsékleten, 213 sec.'1 fordulatszám mellett extrudéljuk. Az olvadék viszkozitása ezen a hőmérsékleten 220 Pa-s. A szálat jégfürdőbe visszük, majd ezt követően 53 °f hőmérsékletű glicerines húzófürdőben 8-szoros, majd
-815
HU 201340 Β °C hőmérsékletű fürdőben 1,25-szörös nyújtást végzünk. A két lépésben nyújtott szálat 63 °C hőmérsékleten, feszített állapotban 2 órán át lágyítjuk. A kővetkező 2. táblázat a kihúzott szál lágyítás előtt, után és 25 kGy dózissal történt gamma-besugárzást követően mért fizikai jellemzőit tartalmazza.
2. táblázat
Lágyitás előtt Lágyítás után Lágyitás és garama-sugárkezelés után
M 137.16 139.7 139.7
Húzószilárdság (Pa, 2.9580 3.0540 3.0820
Csomószakítási
szilárdság (Pa) 2.7790 2.7920 2.6340
Szakadási nyúlás (%) 55 40 40
Young modulus (Pa) 0.73-10-3 1.10-10-3 1.04-10-3
A kopolimerek másik típusát a (VI) álta- 20 lános képletű homopolimert alkalmas katalizátor jelenlétében glikoliddal és/vagy laktiddal reagáltatva nyerjük. E kopolimer szerkezetét is a (III) általános képlet mutatja be. A következőkben a kopolimer ilyen eljárással történő előállítására adunk példákat.
5. példa
Lángon szárított, egyliteres, vákuum csatlakozással, saválló acél mechanikus keverővei, és összekötő tömlővel ellátott gömblombikba száraz, oxigénmentes körülmények között 313,4 g, (2,7 mól) glikolidot és 75,7 g fi- 35 nomra aprított (2 mm-es nyílású szitán áteső amorf, száraz poli[etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)]) gyantát töltünk, mely utóbbit 0,01974 tőmeg% dibutil-ón-oxid katalizátor jelenlétében állítottunk elő, a reakciót 63 ml/g 40 belső viszkozitás eléréséig folytatva. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, szilikonolaj-fürdőbe merítjük, s nitrogéngáz vezetékhez csatlakoztatjuk, hogy 1,013-105 Pa, nitrogénnyomáson tarthassuk. Az elegyet másfél órán át 120 °C hőmérsékletű fürdőben melegítjük, hogy a glikolid megolvadjon, s a poliészter oldódása megkezdődjön. Ezután a hőmérsékletet 1,8 °C/perc sebességgel 150 °C-ig növeljük, majd ezt a hőmérsékletet további 8 percig tartjuk az oldódási folyamat elősegítésére. A fűtő-fürdő hőmérsékletét 195 °C értékre emeljük átlagosan 1,5 °C/perc sebességgel. A keverést a 195 °C hőmérséklet elérése előtt abbahagyjuk, mert a reakcióelegy igen viszkózussá válik. A keletkező kristályosodó polimert 8 órán át 195 °C hőmérsékleten tartjuk. A polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten éjszakán át szárítjuk. Az őrölt polimert 16 órán 60 át tartjuk 110 °C hőmérsékleten 13,33 Pa nyomáson a kevés reagálatlan glikolid eltávolítása céljából. Körülbelül 0,2% tömegveszteséget észlelünk, mely nagyfokú konverziót jelez.
Az őrölt polimert átszitáljuk, hogy az 1 mm-nél kisebb átmérőjű részeket eltávolitsuk. 225 g, ily módon kezelt polimert kapunk. A polimer, NMR vizsgálatok alapján, kémiai szerkezetét tekintve a (III) képletnek megfelelő kopolimernek bizonyult. Az NMR vizsgálat adatai szerint a kopolimer 89,5 mól% (79,7 tömeg%) glikolid részt és 10,5 mól%, (20,3 tömeg%) poli[etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)] részt tartalmaz. A polimer oldása 30 céljából 50 °C hőmérsékleten tartósan melegített polimer belső viszkozitása 169 ml/g.
fi. példa
100 ral-es, lángon szárított, kevert reaktorba 7,8 g száraz, amorf, finoman aprított poli[etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot töltünk, (melyet 0,02 tömeg% dibutil-ón-oxid jelenlétében készítettünk, s belső viszkozitása 91 ml/g), 29,0 g (0,250 mól) glikolidot, 4,00 g (0,028 mól) L(-) laktidot és 10,5 mg, (0,138 mmól) glikolsavat adunk hozzá. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk és a polimeri45 záció további idejére a nitrogéngáz nyomását 1,013-105 Pa, (1 atmoszféra) értéken tartjuk. A reaktort szilikonolaj-fürdóbe merítjük, 105 °C-ra melegítjük, hogy a glikolidot megolvasszuk és a poliésztergyanta oldódása 50 megkezdődjön. A hőmérsékletet 120 °C-ra emeljük, az oldás folytatására és teljessé tételére, majd az anyagot négy őrén át tartjuk 200 °C hőmérsékleten. Amikor a polimerizálódó anyag viszkozitása olyan naggyá válik, 55 hogy mar láthatóan gátolja a keverést, az elegyet tovább nem keverjük. A polimert izoláljuk, őröljük, vákuumban szobahőmérsékleten szárítjuk. A kevés el nem reagált monomer eltávolítására az őrölt polimert 80 majd 110 °C hőmérsékleten, 13,33 Pa nyomáson 16-16 órán át melegítjük. 2,5%-os tőmegveszteséget észlelünk. A keletkező tér polimer belső viszkozitása 152 ml/g, és 9 mól% laktid részt, 81 mól% glikolid részt tartalmaz, a ma65 radék etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát).
-9HU 201340 Β
7. példa
Lángon szárított, 250 ml-es gömblombikba száraz, oxigénmentes körülmények között 22,0 g (0,0044 tömegX dibutil-ón-oxid jelenlétében előállított, 90 ml/g belső viszkozitású) amorf, finoman aprított poli[etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot töltünk. A nyomást csökkentjük, a lombikot szilikonolaj-fürdőbe merítjük, s 40, 63, 77, 86 majd 100 °C hőmérsékleten tartjuk 1, 3/4, 1, 1 illetve 6 órán át, hogy tovább szárítsuk és kristályosítsuk a gyantát. A lombikot a melegről eltávolitva hagyjuk lehűlni. A hideg lombikot nitrogénnel átöblitjük. Száraz, oxigénmentes körülmények között 91,1 g glikolidot töltünk a lombikba, melyre tömlőcsatlakozást és száraz mechanikus keverót illesztünk.
A lombikot nitrogéngázzal átöblitjük, s a nitrogéngáz nyomását a polimerizációs folyamat hátralévő részében 1,013-105 Pa, értéken tartjuk. A lombikot 70 °C hőmérsékletű, elóremelegitett szilikonolaj-fürdőbe merítjük. A fürdő hőmérsékletét ezután körülbelül 5 perc alatt 120 °C-ra emeljük, a glikolid körülbelül 25 perc alatt olvad meg. A keverót félig leengedjük a reagensekbe és megindítjuk. 5 percig enyhén keverjük 120 °C hőmérsékleten, majd a hőfokszabályozót 228 °C értékre állítjuk át, mely értéket körülbelül 30 perc alatt érünk el. Amikor a hőmérséklet a 200 °C értéket eléri, a keverót teljesen leengedjük a reagensekbe. A fürdőt 2 1/2 órán át 228 °C hőmérsékleten tartjuk. A kapott polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 110 ml/g.
Kevés elreagélatlan glikolidot távolítunk el azáltal, hogy az őrölt kopolimert 110 °C hőmérsékleten 13,33 Pa, nyomáson 16 órán át melegítjük. 1,2% tömegveszteséget észlelünk, mely jelentős mértékű átalakulásra utal. A keletkező polimer 90 mól%, (80,5 tömeg%) glikolid részt tartalmaz.
8. példa
Lángon szárított, 250 ml-es gőmblombikba száraz, oxigénmentes körülmények között bemérünk 22,0 g-0,0071 tömeg% dibutil-ón-oxid jelenlétében készült 84 ml/g belső viszkozitású - aprított, teljesen száraz poli[etilén-l,3-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot és 91,1 g, (0,785 mól) glikolidot. A lombikra töralócsatlakozást és száraz mechanikus keverőt illesztünk. A lombikot nitrogéngázzal átöblitjük, s a folyamat hátralévő idején a nitrogéngáz nyomását 1,013-105 Pa, értéken tartjuk. A lombikot szilikonolaj-fürdőbe merítjük, melyet előzetesen körülbelül 5 perc alatt 70 °C hőmérsékletre melegítettünk. Körülbelül 25 perc alatt a glikolid megolvad, a keverót félig beleengedjük a reagensekbe, s megindítjuk. 5 perces, 120 °C-on történő enyhe keverés után a hőfokszabályozót 225 °C értékre állítjuk át, ezt a hőmérsékletet a fürdő körülbelül 25 perc alatt éri el. Amikor a hőmérséklet eléri a 160 C értéket, a keverőt teljesen leengedjük a reagensekbe. A fürdőt
2,5 órán át tartjuk a 225 °C hőmérsékleten. Ezután a polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 126 ml/g. Kevés elreagálatlan glikolidot a polimer 110 °C hőmérsékleten 13,33 Pa nyomáson 16 órán át történő melegítésével távolítunk el. Az észlelt 1,1%-os tőmegveszteség jelentős mértékű átalakulásra utal.
9. példa
A polimerizációt a 8. példában leirt eljárás szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként 29,3 g - 0,0054 tömegX dibutil-ón-oxid jelenlétében készült, 78 ml/g belső viszkozitású - aprított, teljesen száraz poli[okta-metilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)J-ot és 91,1 g, (0,785 mól) glikolidot használunk.
A polimerizációs folyamat végeztével a polimert izoláljuk, őröljük, vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. A polimer belső viszkozitása 121 ml/g.
10. példa
Lángon szárított, 250 ml-es gömbloiubikba száraz, oxigénmentes körülmények között
29,2 g-0,0054 tömegX dibutil-ón-oxid jelenlétében készült, 93 ml/g belső viszkozitású - aprított poli[transz-l,4-ciklohexilén-dikarbonil-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot mérünk.
A lombikban a nyomást csökkentjük, s szobahőmérséklet fölé fűtjük, hogy a gyanta teljesen szárazzá váljon. Ezután nitrogént engedünk a lombikba, és száraz, oxigénmentes körülmények között 91,1 g, (0,785 mól) glikolidot töltünk bele. A reaktorra tömlőcsatlakozást, és száraz mechanikus keverót csatlakoztatunk. A lombikot nitrogénnel átfúvatjuk és a továbbiakban a reakció során a nitrogéngáz nyomását 1,013-105 Pa, értéken tartjuk. A reaktort 70 °C hőmérsékletre előmelegített szilikonolaj-fürdőbe merítjük. A hőmérséklet-szabályozót 120 °C értékre állítjuk, ε a glikolidot hagyjuk megolvadni. A keverőt félig leengedjük a reagensekbe, és megindítjuk. A hőmérsékletet 230 C-ra emeljük, s ezen a hőmérsékleten tartjuk 2 órán át. Mikor a hómérséklet emelése közben elérjük a 220 °C értéket, a keverőt teljesen leengedjűk a reagensekbe.
A polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. Kevés elreagálatlan glikolidot a polimer 1J0 “C hőmérsékleten, és 13,33 Pa nyomáson 16 órán
-1019
HU 201340 Β át történő melegítésével távolítunk el. Az észlelt 2,0%-os tömegveszteség jelentős mértékű átalakulásra utal. A keletkező polimer 90 mól%, (75,7 tömeg%) glikolid részt tartalmaz.
11. példa
Lángon szárított, vákuumcsatlakozással, saválló acél mechanikus keverővei és tömlőcsatlakozással ellátott, 100 ml-es gömblombikba 19,4 g (0,167 mól) glikolidot és 10,6 g, finoman aprított (2 mm-es nyílású szitán áteső), amorf, teljesen száraz - 0,02 tömeg% dibutil-ón-oxid jelenlétében készült, 91 ml/g belső viszkozitású - poli[etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)]-ot töltünk. A lombikot nitrogénnel átfúvatjuk, nitrogéngáz vezetékhez kapcsoljuk, s a gáz nyomását 1,013-105 Pa nyomáson tartjuk. Az elegyet 120 °C hőmérsékletre melegítjük, hogy a glikolid megolvadjon, és hogy a poliésztergyanta megduzzadjon és feloldódjon. Ezután a hőmérsékletet 170 °C-ra emeljük, és 20 órán át ezen az értéken tartjuk, mely idő alatt a polimer kristályossá válik. A folyamat során, amikor a polimer túl sűrűvé válik, a keverést abbahagyjuk. A polimert izoláljuk, őröljük, majd vákuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. Kevés elreagálatlan glikolid eltávolítására a polimert 80 °C hőmérsékleten, vákuumban tartjuk 16 órán át (0,1%-os tőmegveszteség jelentkezik). Az illékony komponensektől mentes polimer 168 ml/g belső viszkozitással bir, kristályosságának mértéke röntgendiffrakciós vizsgálat alapján 37%, olvadáspontja DSC módszerrel mérve, a hőmérsékletet 20 °C/perc sebességgel emelve 224 °C, öszszetétele - 13C magmágneses rezonancia módszerrel vizsgálva - 20,1 ± 0,9 mól%, (körülbelül 35,3 tőmeg%) etilén-l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát) rész és 79,9 ± 0,9 mól% (körülbelül
64,7 tönieg%) glikolid rész.
Az illékony anyagoktól mentesített polimert 213 sec-1 fordulatszámú, 1016 μ-os húzószerszámú Instron reométeren extrudáljuk. Az extrudátumot jeges vízbe merítjük, majd két lépésben kihúzzuk, 53 °C hőmérsékleten hatszorosra, majd 70 °C hőmérsékleten másfélszeresre. A kihúzott szál átmérője 134,6 μ, húzószilárdsága 8,48 Pa csomószakitó szilárdsága 7,24 Pa szakadási nyúlása 20%, Young modulusa 125 Pa. A szálat feszített állapotban, 113 °C hőmérsékleten 9 órán át- lágyítjuk. A lágyított monofii szál belső viszkozitása 130 ml/g, 25 kGy dózisú gamma-sugárzással történő sterilezés után 1,18 dl/g.
A találmány szerinti eljárással előállított kopolimer, a poli[fenilén-bisz(oxi-acetát)J előnyösen hidroxilcsoporttal végződik, azaz előállításakor a dióit sztöchiometrikus feleslegben alkalmazzuk; ugyanakkor előnyösen elegendő molekuletömegűnek kell lennie ahhoz, hogy a reakcióelegyben megfelelő számú 12 hidroxilcsoport legyen jelen, mivel a polimerizáció fokát a hidroxilcsoportok száma határozza meg. A kopolimerek közül alkalmasak azok, amelyeknek belső viszkozitása legalább 30 ml/g, 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/dl koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve. Találmányunk szerinti eljárással előállított új kopolimer belső viszkozitása előnyösen 60-200 ml/g, még előnyösebben 60-160 ml/g. Ezek az értékek a találmány szerint előállított kopolimerek molekulatömegét tekintve M=25 000-106 000, illetve 25 000-81 000 értéknek felelnek meg. A leírásban bárhol szereplő belső viszkozitás mértékegysége ml/g, és minden esetben 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mértük.
Az előbbiekben leirt kopolimer előállítása során a kiindulási anyagként használt poli[fenilén-bisz(oxi-acetát)] nem tartja meg eredeti hosszát, a glikolát részek beépülnek a poli[fenilén-bisz(oxi-acetát)] polimer láncba, poliglikolát lánccal összekötött rövid polifoxi-acetát) polimer egységeket alkotva. A két polimer szakasz relatív hosszúságát az előállítás során alkalmazott reakcióelegy összetétele és a reakciókörülmények szabják meg. Ha a poliglikolsavval mindenütt az új, stabilizáló hatású egységet, a poli[fenilón-bisz(oxi-acetát))-ot kapcsoljuk össze, a keletkező új polimer nagyenergiájú sugárzással, például a ®°Co sugárforrásból származó sugárzással szemben ellenálló, és sugárzással sterilezhetó abszorbeálódó anyagok készítésére alkalmas lesz.
Különféle kopolimerek előállítása során a glikolid vagy az előbbiekben leirt új homopolimerrel reagál, vagy véletlenszerű módon diolok és monomer keverékével, s ezáltal nyerjük az ismertetett abszorbeálódó anyagot. A kopolimerek mechanikai tulajdonságai jobbak, a húzószilárdságuk nagyobb, felszívódásuk gyorsabb mint a kevésbé szabályos kopolimereké. Ez várható, mivel minél több poliglikolsav van jelen a polimerben, annál jobban abszorbeálódik a végtermék.
A találmánynak ezzel a szempontjával összhangban előállított azaz homopolimerból és glikolidból és/vagy laktidból álló polimerek előnyösen 40 tömeg% alatti mennyiségű politfenilén-bisz(oxi-acetát)] részből és 60 tőmeg%-ot meghaladó glikolid részből tevődnek össze. Ezek a kopolimerek különösen alkalmasak abszorbeálódó, sterilezett, jó szilárdságú sebészeti eszközök gyártására, mivel a kopolimerek jól orientáltak. Ennek következtében ezek a kopolimerek különlegesen alkalmasak arra, hogy steril sebészeti varróanyagok, főként tűvel ellátott varrófonalak készüljenek belőlük.
Bár a 41-79 tömeg% poli[fenilén-bisz(oxi-acetát)] részt tartalmazó kopolimerek, melyek glikolid tartalma 21-59 tömeg%, nagy szilárdságú, orientált varróanyagok előállitá-1121
HU 201340 Β sara nem igazán alkalmasak, hasznosak nagyenergiájú sugárzással sterilezhető, abszorbeálódó öntött sebészeti eszközök előállítására.
A találmány szerinti eljárással előállított, szálképzésre alkalmas polimerek erősítő szálként alkalmazhatóak a részben vagy teljesen abszorbeálódó, támasztásra szolgáló implantátumok és pótlásul alkalmazott eszközök előállításában.
A találmány szerinti eljárással előállított, statisztikus kopolimerek sugárzással sterilezhetóek, felépítésüket a (IV) általános képlet mutatja, melyben Ar jelentése 1,3- vagy 1,4— -fenilén, Ph és R definíciója az (I) általános képlet értelmezésére megadott, n 4-10 közötti értékű szám, mely átlagértéket fejez ki, a és b a polimer két komponensének arányát jelentő átlagértékek, y pedig a legalább 30 ml/g belső viszkozitású szilárd polimer polimerizációs fokát jelölő átlagértéket jelentő szám. A belső viszkozitás 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mért értéket jelent. Ezek a polimerek általában hidrokinon-diacetát, szebacinsav és az új fenilén-bisz(oxi-acetát) monomer reagáltatásával állíthatók elő. A kővetkezőkben ilyen kopolimerek előállítására írunk le példákat.
12. példa
100 ml-es, polikondenzáciös reakciók végzésére alkalmas, kevert reaktorba 3,6 g, (0,0159 mól) l,4-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot,
6,5 g (0,0335 mól) hidrokinon-diacetátot,
3,3 g (0,0163 mól) szebacinsavat és 4,2 mg, (0,027 mmól) dibutil-ón-oxidot töltünk. A reaktort nitrogénnel átfúvatjuk, 1,013-105 Pa, nitrogéngáz nyomás alá helyezzük, szilikonolaj-fürdóbe merítjük, 235 °C hőmérsékletre melegítjük, és 5 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. A polimerizáció során képződő ecetsavat gyűjtjük és eltávolítjuk. A nyomást 13,33 Pa, értékre csökkentjük, és a melegítést 235 °C hőmérsékleten további 3 órán át folytatjuk, ez idő alatt is folytatva a desztillátum eltávolítását. A keletkező polimer belső viszkozitása - hexafluor-izopropil-alkoholos oldal lián mérve - ml/g.
13. példa
100 ml-es, polikondenzáciös reakciók végzésére alkalmas, kevert reaktorba 6,0 g, (0,026 mól) l,4-fenilén-bisz(oxi-ecetsav)-at,
2,7 g, (0,013 mól) szebacinsavat, 1,9 g, (0,013 mól) adipinsavat, 10,8 g (0,0557 mól) hidrokinon-diacetátot és 6,6 mg, (0,027 mmól) dibutil-ón-oxidot töltünk. A lombikot nitrogénnel átfúvatjuk, 1,013-105 Pa nitrogéngáz nyomás alá helyezzük, szilikonolaj-fürdóbe merítjük, 235 °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. A polimerizáció során keletkező ecetsavat gyűjtjük és eltávolítjuk. A nyomást 13,33 Pa értékre csökkentjük, és a melegítést 235 °C hőmérsékleten további 3 órán át folytatjuk, közben a desztillátumot eltávolítjuk. A keletkező polimer hexafluor-izopropil-alkoholban oldhatatlan. A polimer röntgendiffrakciós vizsgálat szerint 40%-ban kristályos, T« pontja 225 °C (DSC módszerrel mérve). A monofii terpolimer szál pH 7,25 pufferben 23 órán át forralva 47%-ot veszít tömegéből.
A keletkező polimer lassan abszorbeálódik, és olvasztásos eljárással dolgozható fel. A polimer kristályos, nagyenergiájú sugárzással sterilezhető sebészeti eszközök készítésére alkalmas.
A következő példák sterilezhető sebészeti eszközök előállítására vonatkoznak, bemutatják találmányunk szerinti eljárással készült polimerből előállított sebészeti varróanyagok és más eszközök kívánatos tulajdonságait. Ezek a példák különböző paraméterek mért értékeit, mint például a szilárdsági és abszorpciós jellemzőket tartalmazzák. A mérések a következőkben leírásra kerülő módon történtek.
A polimer abszorpciójára vonatkozó adatokat úgy nyerünk, hogy aszeptikus körülmények között 2 cm-es fonaldarabokat ültetünk be nőstény Long-Evans patkány jobbés baloldali farizmába. Minden vizsgálati időszakban 2-2 patkányba végzünk beültetést. A vizsgálathoz használt állatok kezelése, tartása a Laboratóriumi Állatok Jólétére vonatkozó Határozat és annak 1970-es módosítása szerint történik. A patkányokat a kellő időben szén-dioxid belélegeztetéssel öljük le, farizmukat kimetsszük, és pufferolt állapotban tartósítjuk. Standard hisztológiai eljárásokat használva az izomból és a beültetett varróanyagból mikroszkópos vizsgálat céljára „H és E festésű metszeteket készítünk. Okulár mikrométer alkalmazásával minden esetben megállapítjuk a varróanyag közelítőleges keresztmetszetét. Az őt nap elteltével mért keresztmetszetet alkalmazzuk vonatkozási értékként a későbbi időszakokban megmaradó %-os keresztmetszet becslésére.
A beültetett varróanyaggal szemben adott szöveti veakciók vizsgálatára Sewell, Wiland és Craver ISurg., Gynecol. and Obstet., 100, 483-494, (1955.)] módszerének módosított változatát alkalmazzuk. E módszer szerint a reakciózóna szélességét mérjük a varróanyag keresztmetszet sugara mentén, annak középpontjából kiindulva, és a következőképpen osztályozzuk a szöveti reakciókat:
-1223 HU 201340 Β 24 megállapított mérték
0- 25 mikron 0.5
25- 50 mikron 1.0
50-200 mikron 2.0
200-400 mikron 3.0
400-600 mikron 4.0
A sejtek reakcióját 0-4 mértékű csoportokba soroljuk a reakciózónában jelenlévő sejtkoncentráció növekvő értéke alapján. A 0,5 jelölésű mérték azt az állapotot jelöli, melyben csak néhány, egymástól messze található sejt van a reakciózónában, míg a 4 mérték nagy sejtkoncentráció jelenlétét mutatja.
A reakciózóna szélességére, illetve a gyulladást jelző sejtekre vonatkozó, a reakció pontszámának számolásakor alkalmazott súlyozó-faktorok a következők:
Jellemző Súlyozó-faktor
Sávszélesség
Összes sejt sűrűség
Neutrophil óriás sejt
Lymphocyta/plazma sejt Nagy monocyta Eosinophil sejt Fibroblast/fibrocyta Példaként bemutatjuk nak értékelését:
egy
3
2 1 1 1 1 minta ponts zámáJellemző
Sávszélesség Sejtsűrűség
Nagy monocyta Óriás sejt Fibroblast
Mérték
2 2 1 2
Súlyozófaktor = Pontszám 10
A reakció pontszáma alapján történő közvetett besorolás határait önkényesen a következők szerint állapítottuk meg:
nincs reakció,
1-8 minimális,
9-24 enyhe,
25-40 mérsékelt,
41-56 jelentős,
56- kiterjedt reakció.
A megnyúlást és a modulust az iparban alkalmazott standard Instron vizsgáló-módszerrel mérjük.
A minta szakítószilárdságát úgy állapítjuk meg, hogy tizenkét Long-Evans patkány mindegyikének dorsalis subcutisába beültetjük egy minta két-két szálát. így minden mintából 24 szálat ültetünk be, a három beültetési időszaknak megfelelően minden időszakban 8-8 szálat mintánként. A szál 7, 14, ill. 21 napig marad in vivő állapotban beültetve. A minta adott időszakban mért, nyolc minta átlagából számolt szakítószilárdságának aránya (a standard vizsgálómódszer szerint Instron szilárdságmérö műszeren mérve) a minta beültetés előtti szakítószilárdságához (ugyancsak nyolc minta átlagértéke) képezi az adott időszakra jellemző szakítószilárdságot.
Találmányunk szerint előállított polimerek legtöbbje jól extrudálható Instron kapilláris reométeren vagy csigás extruderen, a polimer olvadáspontját rendszerint 10-70 °C értékkel meghaladó hőmérsékleten. A kapott extrudátum egy vagy két lépéses eljárással meleg hengersoron vagy glicerines húzófürdőben vagy a kettő kombinációjával kihúzható. A húzási arány 300-900% között változhat.
A találmány szerint előállított polimerek közül néhány orientált szálat képez, ezek kivételes szilárdsági tulajdonságokkal bírnak. Az ezen anyagokra jellemző 203-254 μ-os szál csomószakitási szilárdsága 2,8-8,2 Pa, húzószilárd15 sága 3,4-11,7 Pa Young modulusa nagyobb, mint 70 Pa. A szakadási nyúlás az összetételtől függően 3-30%, A jellemző polimerek in vitro és in vivő abszorpciós adatai azt mutatják, hogy a sebészeti eszközként alkalma20 zott polimer 90 nap és 1 év közötti időn belül szívódik fel. Találmányunk szerint előállított polimerekből extrudálással erős fonal képződik, mely abszorbeálódó monofii szálú varróanyagok előállítására alkalmas. A poli25 merből olyan vékony szálú varróanyag állítható elő, amely szemsebészeti célra is alkalmas. A monofii szálat 60-130 °C közötti hőmérsékleten 2-20 órán át lágyítjuk, ezzel szilárdsági tulajdonságait és általános stabi30 litását növeljük, a konkrét körülményeket az adott polimer szabja meg, s kísérleti úton állapíthatók meg.
14. példa
Az 5. példában leírt módon előállított polimerből olvadt állapotban Instron reométeren, 245 °C hőmérsékleten, 1016 μ-οε húzó40 szerszámmal, melynek hosszúság/átmérő aránya 24, 213 sec-1 fordulatszámmal szálat képezünk. Az extrudátumot jeges fürdőn vezetjük át, majd két lépésben glicerines húzófürdőn húzzuk át. Az első fürdőben, mely
49 °C hőmérsékletű, ötszörös nyújtást végzünk, a második, 92 “C-osban másfélszerest. Az extrudátum belső viszkozitása 152 ml/g, 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve. A kihúzott szál 33%-ban kristályos, 112 °C hőmérsékleten 9 órán át feszítve végzett lágyítás után 36%-ban kristályos. A kész szál átmérője 177,8 μ. A szál tulajdonságait a következő 3. táblázatban adjuk meg:
-1325
HU 201340 Β
3. táblázat
ötszörös nyújtás ötszörös nyújtást követően másfélszeres nyújtás kihúzott szál lágyítás után
Hüzószilárdság (Pa) 8.3220 11.8590 11.9970
Csomószakitési szilárdság Pa 5.0610 7.1710 8.0670
Szakadási nyúlás (%) 53 12 11
Modulus (102 Pa) 0.53 1.18 1.67
15. példa kz 5. példa kapcsán leírt polimert 16 lukú, 304,8 μ-os tiszta húzószerszámon extrudáljuk, fonást segítő kenőanyag alkalmazáséval 6400 m 56,8 denieres fonalat (3,55 denier szálanként) kapunk (denier = fonal finomságának kifejezésére szolgáló érték, 2q g/9000 m fonal). Az extrudálés az alábbi körülmények között történt:
Olvadék hőmérséklete a blokkban: 500 °C Olvadék hőmérséklete a húzószerszámban:
510 °C 25
Léghómérséklet a kéményben: 520 °C Teljesítmény: 485 g/óra
Az ötszörös nyújtási aránynál 155 °C hőmérsékletű betáplálóhengert és 195 °C hőmérsékletű lágyitóhengert alkalmazunk őrien- jq tációra.
A fonalból fonatot készítünk, a fonat egyenként 16 szálból összetevődő 3 alapfonalból és ugyancsak egyenként 16 szálból összetevődő 16 vezetőfonalbál áll. A fonat 1072 denieres, átmérője 342,9 μ. A fonat szakadási nyúlása 23%, húzószilárdsága (7,35 Pa), csomószakitési szilárdsága (4,63 Pa). Poliglikolsav mintát az előbbiekhez hasonlóan extrudálunk, fonatot készítünk belőle, és azonosan kezeljük, ezt tekintjük kontrollként. A fonat egy részét megfelelő hosszúságú darabokra vágjuk, egyenként papírba, majd fóliahegesztéssel lezárt lélegző fóliába helyezzük. A fonatokat szokásos ipari körülmények között gamma-sugárzással sterilezzük. A minta és a kontroll fonat fizikai tulajdonságait meghatározzuk, az eredményeket a kővetkező, 4. táblázatban közöljük:
4. táblázat
Találmány szerinti eljárással Poliglikolsav készült polimer (5. példa)
Besugárzás előtt 28,9 kGy dózissal besugározva Besugárzás előtt 27,6 kGy dózissal besugározva
Átmérő (μ) 345.44 340.36 358.14 360.68
Húzószilárdság (Pa) 7.3020 6.8950 9.0110 7.8050
Csomószakitási
szilárdság (Pa) 4.4820 4.3000 5.1020 4.1160
Szakadási nyúlás (%) 24 22 19 16
Megvizsgáltuk mind a találmány szerinti
eljárással készült, mind a kontrollként szol- 50
gáló poliglikolsav fonat abszorpciós tulajdonságaik Az eredményeket a következő, 5. táblázatban adjuk meg:
5. táblázat
A visszamaradó anyag keresztmetszetének felülete (%)
5 Beültetés óta eltelt napok száma
70 91 119 182
Találmányunk szerint előállított fonat (5. példa) 28,9 kGy dózissal besugározva 100 92 49 1 0
Poliglikolsav fonat 27,6 kGy dózissal besugározva 100 59.5 19.5 3 0
-1427
HU 201340 Β
A találmány szerinti eljárással készült anyag fonatai a 91 és a 119 nap vizsgálati időre enyhe szöveti reakciót váltottak ki (9-24 pont közötti érték), a pontszámok közül egyesek értéke 0 volt.
Meghatároztuk a találmány szerinti eljárással készült anyag (5. példa) és a poliglikolsav fonatának átlagos szakítószilárdságát patkányba történő 7 egymásutáni beültetés 5 alapján. A kővetkező 6. táblázat e vizsgálat eredményeit mutatja be:
i. táblázat
Idő (nap,
Találmányunk szerint előállított fonat, nem besugárzott,
Találmányunk szerint előállított fonat, 28,9 kGy dózissal besugárzott,
Találmányunk szerint előállított fonat, 50 kGy dózissal besugárzott
Poliglikolsav, nem besugárzott,
Poliglikolsavból készült fonat,
27,5 kGy dózissal besugárzott
Poliglikolsavból készült fonat,
53.3 kGy dózissal besugárzott,
0 7 14 21
N 42.5 51.73 44.30 41.06
% 100 122 105 97
N 41.95 47.28 36.70 30.70
% 100 113 88 72
N 38.17 41.99 35.05 20.95
% 100 110 92 55
N 59.65 66.99 44.04 30.47
% 100 112 74 51
N 56.76 49.20 21.84 0.00
% 100 87 38 0
N 57.43 43.15 9.07 0.00
% 100 75 16 0
A találmány szerint előállított, szélképzésre tipikusan alkalmas polimer könnyen szállá fonható több nyílású húzószerszámmal ellátott csigás extruderen, a polimer olvadáspontját körülbelül 10-70 °C-kal meghaladó hőmérsékleten. Fonást segítő kenőanyag segítségével az extrudátum többszálú, szálanként tetszés szerint 1-5 denier közötti finomságú, fonallá húzható. A többszálú fonal fonattá alakítható, melegen feszítve, és tisztítva, 2-8 szálú fonott varróanyaggá alakítható. A varróanyag szilárdsági tulajdonságait és mérettartóságát tovább javíthatjuk 60-150 °C közötti hőmérsékleten 2-20 órán át tartó lágyitással.
A találmány szerinti eljárással előállított, öntött minőségű termék készítésére alkalmas minőségű polimer olvadáspontját 10-70 °C értékkel meghaladó hőmérsékleten jól fröccsönthetó és sajtolható.
A polimerláncba beépült fenilén-bisz(oxi-acetát) egységeket tartalmazó anyagból készített abszorbeálódó varróanyag és egyéb abszorbeálódó készítmények körülbelül 25 kGy dózisú, ®°Co sugárforrásból származó gamma-sugárzással sterilezhetók. Besugárzással nem kezelt kontroll anyaghoz hasonlítva, a belső viszkozitások, a húzószilárdság és az in vivő szilárdság értékeinek összehasonlítása alapján a fizikai tulajdonságokban csak minimális romlást figyeltünk meg. Találmányunk szerinti eljárással előállított polimerek fizikai tulajdonságainak ez a nem várt meg35 őrzése megkülönböztető előnyt jelent más, a kereskedelmi forgalomban kapható felszívódó, szintetikus varróanyagokkal szemben, amelyek nagyenergiájú sugárzással sterilezve jelentős minőségromlást szenvednek.
A találmány szerinti eljárással előállított polimerek jól színezhetók akár a polimerizációs folyamat során hozzáadott színezékkel, akár az extrudált ömledékhez adott, szokásosan alkalmazott diszperziós típusú színezék45 kel, mint például a .D et C ibolya No. 2' és a .D et C zöld No. 6. E színezékek oldódása a részben aromás polimerben, és az ezzel kapcsolatos színezék-megkötés lehetővé teszik, hogy a diszperziós színezékeket külön50 bözó koncentrációkban alkalmazzuk, s ezáltal a különféle alakú termékeket a kívánt színárnyalatúra színezhessük.
A találmány szerinti eljárással készült polimerből előállított varróanyag fonatot al55 kalmas bevonattal ellátva, tovább javítható annak kezelhetősége, megköthetősége, csökken a szövetvarrás során fellépő sérülésének veszélye, javul a csomózás biztonsága és csökken a fonat hajszalcsövessége, a fertóθθ zés valószínűsége. Bevonat képezhető felszívódó, alacsony polimerizációs fokú alkilén-oxalát kopoliinerekből, megfelelő módszerrel alkalmazva azokat. Ugyancsak megfelelő a fonott varróanyagra alkalmas módon felvitt kalcium-sztearátból és 65/35 polil 1( llaktid-koglikolid] készítményből képzett bevonat.
-1529
HU 201340 Β
Bár az eddigi példák jelentős része varróanyagok és monofii szálú varróanyagok előállítására vonatkozott, találmányunk szerinti eljárással előállított, különböző új polipierek alkalmasak más szerkezetű, akár egy, akar többszálas varróanyagok gyártására, és használhatóak szövetek és/vagy hegesztett sebészeti célú anyagok, mint például beültetésre alkalmas vénák és artériák készítésére. Ezen kívül ezek az anyagok alkalmasak különféle öntött termékek készítésére, például ortopédiai célra szolgáló csontszögek, csavarok, lemezek, csipeszek, szorítókapcsok, szegek, kampók, kapcsok; valamint különféle csonthelyettesitők, mint protézisek, tűk; interuterin eszközök; különböző kivezetőcsövek, mint az uréter, stb., műerek, összekötővágy támasztó anyagok, porckorongok előállítására.

Claims (10)

1. Eljárás a (III) általános képletű, 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú, hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve legalább 30 ml/g belső viszkozitású, sugárzással eterilezhető, fiziológiásán abszorbeálódó, szobahőmérsékleten, légköri nyomáson szilárd kopolimerek előállítására - a kép-
letben G jelentése 2-10 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dimetilén-csoport vagy fenilén-1,4-dimetilén-csoport, Ph jelentése 1,2- vagy 1,3- vagy 1,4— -fenilén-csoport, R jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport és a és b átlagértéket jelentő számok, amelyek a kopolimer két zárójelben szereplő egységének arányát fejezik ki, és mindkét szám értéke 1-100, Y olyan átlagértéket jelölő szám, amely a szilárd polimer polimerizációs fokát jelöli, és legalább 5000-es átlag móltömeg nek felel meg - azzal jellemezve, hogy a) (I) általános képletű egységekből fel-
épülő homopolimert - a képletben Ph, G és R jelentése a tárgyi körben megadott - glikoliddal vagy glikolid és laktid elegyével, előnyösen legalább 60 tömegX glikolid vagy glikolid-laktid elegy alkalmazásával 140-240 °C hőmérsékleten reagáltatunk vagy
b) olyan (III) általános képletű vegyületek előállítására, ahol G jelentése 2-8 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dimetilén-csoport vagy fenilén-1,4-dimetilén-csoport, egy (II) általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot - a képletben az R' helyettesitők jelentése egymástól függetlenül 1-4 szénatomos alkilcsoport - 2-8 szénatomos diollal transzészterező katalizátor jelenlétében közömbös gáz-atmoszférában 120-230 °C hőmérsékleten, majd 190-240 °C hőmérsékleten legfeljebb 6,5102 Pa nyomáson reagáltatunk, majd az elegyhez glikolidot vagy glikolid és laktid elegyet adunk, és a reagáltatást légköri nyomáson 140-240 °C hőmérsékleten folytatjuk, vagy
c) olyan (III) általános képletű vegyületek előállítására, ahol G jelentése 2-8 szénatomos alkiléncsoport, ciklohexilén-l,4-dimetilén-csoport vagy fenilén-1,4-dimetilén-csoport egy (II) általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetát) - a helyettesitők jelentése a b) eljárásnál megadott -, 2-8 szénatomos diói és glikolid vagy glikolid és laktid elegyét transzészterező katalizátor jelenlétében 120-240 °C hőmérsékleten inertgáz atmoszférában légköri nyomáson reagáltatjuk, majd a reagáltatást 6,5·102 Pa alatti nyomáson 140-240 °C hőmérsékleten folytatjuk, és a kapott polimert elkülönítjük.
2. Az 1. igénypont szerinti b) eljárás a (III) általános képletű vegyületek körébe tartozó (Illa) általános képletű, 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú, hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve legalább 30 ml/g belső viszkozitású, sugárzással sterilezhetó, fiziológiásán abszorbeálódó, szobahőmérsékleten, légköri nyomáson szilárd kopolimerek előállítására - a képletben R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, a benzolgyűrü a láncba az 1,3- vagy 1,4-helyzetben kötődik, n értéke 2 és 6 közötti szám, a és b átlagértéket jelentő számok olyan értékhatáron belül, amelynél az a számú egység tömege a teljes polimertömeg legalább 60%-át teszi ki, és y olyan átlagpolimerizációs fok, melynél az átlagmólt 5 mg legalább 5000, azzal jellemezve, hogy egy (V, általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetét)-ot - a képletben R’ jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport és a benzolgyűrü az 1,3- vagy az 1,4-helyzetben helyettesített - egy 2-6 szénatomos alkilén-glikollal reagáltatunk transzészterezó katalizátor jelenlétében 120-230 °C hőmérsékleten, közömbösgéz-atmoszférában, legalább 6,5-102 Pa nyomáson, majd glikolidot vagy glikolid és laktid elegyét adjuk az elegybe, és a reagáltatást 140-240 °C hőmérsékleten folytatjuk, majd a polimert elkülönítjük.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként dibutil-ón-oxidot alkalmazunk.
4. A 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy (V) általános képletű fenilén-bisz(oxi-acetát)-ként dimetil-fenilén-bisz(oxi-acetát)-ot alkalmazunk.
5. A 2. igénypont szerinti eljárás 25 °C hőmérsékleten, 0,1 g/100 ml koncentrációjú hexafluor-izopropil-alkoholos oldatban mérve lega:ább 60 ml/g belső viszkozitású polimer
-1631
HU 201340 Β előállítására, azzal jellemezve, hogy a reagáltatást 225 °C feletti hőmérsékleten végezzük.
6. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (111) általános képletű kopolimerek előállítására, amelyekben a G helyettesítő jelentése ciklohexilén-l,4-dÍmetilén-csoport vagy 2-10 szénatomos alkiléncsoport; R jelentése hidrogénatom, a többi helyettesítő jelentése az 1. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási reagenseket alkalmazzuk.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás olyan (III) általános képletű kopolimerek előállítására, amelyekben G jelentése 2-6 szénatomos alkiléncsoport, a többi helyettesítő jelentése a 6. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket alkalmazzuk.
8. A 7. igénypont szerinti eljárás olyan (III) általános képletű kopolimerek előállítására, amelyekben R jelentése hidrogénatom, a többi helyettesítő jelentése a 7. igénypont5 bán megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket alkalmazzuk.
9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás az olyan (111) általános képletű
10 kopolimerek előállítására amelyekben a feniléncsoport az 1,4-helyzetekben kapcsolódik, a többi helyettesítő jelentése a 6-8. igénypontokban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket alkal15 mázzuk.
10. A 9. igénypont szerinti eljárás, az olyan (III) általános képletű kopolimerek előállítására, amelyekben G jelentése etiléncsoport, a többi helyettesítő jelentése a 6-8.
20 igénypontokban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket alkalmazzuk.
HU822522A 1981-08-06 1982-08-05 Process for the production of absorbing, sterilizable by radiation copolymers HU201340B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US06/290,641 US4435590A (en) 1981-08-06 1981-08-06 Radiation sterilizable absorbable polymeric materials and methods for manufacturing the same

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU201340B true HU201340B (en) 1990-10-28

Family

ID=23116932

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU822522A HU201340B (en) 1981-08-06 1982-08-05 Process for the production of absorbing, sterilizable by radiation copolymers

Country Status (7)

Country Link
US (1) US4435590A (hu)
JP (1) JPS5840318A (hu)
CS (1) CS235956B2 (hu)
HU (1) HU201340B (hu)
IN (1) IN157660B (hu)
NZ (1) NZ201337A (hu)
ZA (1) ZA825679B (hu)

Families Citing this family (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS59118721A (ja) * 1982-12-25 1984-07-09 Nippon Zeon Co Ltd カルボキシル化合物の製造方法
JP2660848B2 (ja) * 1987-06-10 1997-10-08 日産化学工業株式会社 液晶組成物
EP0335594A3 (en) * 1988-03-26 1990-09-12 Mitsubishi Chemical Corporation Copolymerized polymer
US4922000A (en) * 1988-09-21 1990-05-01 Eastman Kodak Company Production of dialkyl (phenylenedioxy) diacetates
US5264540A (en) * 1992-07-20 1993-11-23 Ethicon, Inc. Aromatic polyanhydrides
FI105159B (fi) 1996-10-25 2000-06-30 Biocon Ltd Kirurginen implantaatti, väline tai sen osa
US5889075A (en) * 1997-10-10 1999-03-30 United States Surgical Corporation Irradiated surgical suture and method for making same
JP2004523280A (ja) 2000-11-13 2004-08-05 ダブリュ アイ ティー アイ ピー コーポレーション 前立腺温熱治療と生分解性尿道ステントの移植
US6796960B2 (en) * 2001-05-04 2004-09-28 Wit Ip Corporation Low thermal resistance elastic sleeves for medical device balloons
FI118172B (fi) * 2002-04-22 2007-08-15 Inion Ltd Kirurginen implantti
US20070203564A1 (en) * 2006-02-28 2007-08-30 Boston Scientific Scimed, Inc. Biodegradable implants having accelerated biodegradation properties in vivo
US9200112B2 (en) 2009-08-10 2015-12-01 Ethicon, Inc. Semi-crystalline, fast absorbing polymer formulation
US9044524B2 (en) * 2009-10-30 2015-06-02 Ethicon, Inc. Absorbable polyethylene diglycolate copolymers to reduce microbial adhesion to medical devices and implants

Also Published As

Publication number Publication date
JPS5840318A (ja) 1983-03-09
JPH0469176B2 (hu) 1992-11-05
NZ201337A (en) 1986-06-11
ZA825679B (en) 1984-03-28
CS235956B2 (en) 1985-05-15
IN157660B (hu) 1986-05-10
US4435590A (en) 1984-03-06

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP0072211B1 (en) Radiation sterilizable absorbable polymeric materials and methods for manufacturing the same
JP2788223B2 (ja) 外科用縫合糸
US4441496A (en) Copolymers of p-dioxanone and 2,5-morpholinediones and surgical devices formed therefrom having accelerated absorption characteristics
EP0148852B1 (en) Lactide/caprolactone polymer, method of making the same, composites thereof, and prostheses produced therefrom
US5264540A (en) Aromatic polyanhydrides
US4140678A (en) Synthetic absorbable surgical devices of poly(alkylene oxalates)
US4205399A (en) Synthetic absorbable surgical devices of poly(alkylene oxalates)
JP2537500B2 (ja) 結晶性p―ジオキサノン/グリコリド共重合体の製造方法
US20100093237A1 (en) Non-curling polyhydroxyalkanoate sutures
JPS6128347B2 (hu)
JPH0696633B2 (ja) グリコリドとε―カプロラクトンの共重合体の製造方法
HU201340B (en) Process for the production of absorbing, sterilizable by radiation copolymers
JPH10120774A (ja) トリブロック三元共重合体、外科用縫合糸材料へのその使用およびその製法
CN112469550B (zh) 用于具有增强的植入后强度保持性的高强度缝合线的易吸收共聚物组合物
CA1120640A (en) Isomorphic copolyoxalates and sutures thereof

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee