HU198040B

HU198040B - Process for production of derivatives of condensated policyclic imids and medical preparatives containing these compounds as active substance

Info

Publication number: HU198040B
Application number: HU864297A
Authority: HU
Inventors: Abdel-Magid A Magid
Original assignee: American Home Prod
Priority date: 1985-10-16
Filing date: 1986-10-15
Publication date: 1989-07-28
Also published as: PT83532A; KR870004036A; HUT43845A; AU6364586A; DK492386A; EP0220873A1; GB8624576D0; CA1286672C; DK492386D0; EP0220873B1; AU582906B2; PT83532B; DE3689326D1; KR900005034B1; GB2181731A; GB2181731B

Description

A tatálmány tárgya eljárás az (I) általános képletű új, kondenzált policiklusos imidszármazékok és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására. E vegyületek pszichotróp hatásúak. Az (I) általános képletben

R jelentése -CH^CHR²- általános képletű csoport, ahol

R¹ és R² együttes jelentése (II) vagy (IV) általános képletű csoport,

R³ jelentése adott esetben egy halogénatommal vagy trifluor-metil-csoporttal helyettesített 2-piridil-, 2-pirimidinil-, 2-plrazinil- vagy 3-piridazinil-csoport, azzal a megkötéssel hogy R³ jelentése adott esetben helyettesített 2-piridil- vagy 2-pirimidinil-csoporttól eltérő, ha R* és R² együttes jelentése olyan (II) általános képletű csoport, amelyben X metlléncsoportot vagy -CH₂CH₂ -csoportot jelent,

Y jelentése -(CH₂)o- általános képletű csoport,

X jelentése 1-4 szénatomos alkiléncsoport, értéke 1 vagy 2, p értéke 0,

... egyszeres vagy kétszeres kötés, m értéke 2, 3 vagy 4, és n értéke 1,2 vágy 3.

A találmány az (I) általános képletű vegyületeket, valamint azok gyógyászati szempontból elfogadható sóit hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására is vonatkozik.

Az (I) általános képletű vegyületek (találmány szerint vegyületek) gyógyászati szempontból elfogadható szerves és szervetlen savakkal gyógyászati szempontból elfogadható sókat képezhetnek. Ilyen sóképzésre alkalmas szervetlen sav például a sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, benzoe-, aszkorbln-, pamoe-, borostyánkő-, ecet-, propfon-, borkő-, citrom-, tej-, alma-,mandula-, fahéj-, palmitin- és itakonsav, valamint metán- vagy benzolszulfonsav alkalmazható.

R³ jelentése eló'nyösen a fentiekben meghatározott módon szubsztituált vagy szubsztituálatlan 2-plrazinll-, 2-pirimidinil- vagy 3-piridazinil-csoport, előnyösen szubsztituálatlan vagy a fentiekben meghatározott helyettesítőkkel szubsztituált 2-pirazinilvagy 2-piridazinil-csoport.

Az alábbiakban ismertetjük az (I) általános képletű vegyületek előállítását. Ennek során az R, R¹, R², R , X, Y, m, n, o, p és a szaggatott vonal helentése a fentiekben meghatározott, ha erre külön megjegyzést nem teszünk. Továbbá, rövidség okáért az (V) általános képletű csoportot az alábbiakban A¹ szimbólummal, a (VI) általános képletű csoportot A² szimbólummal jelöljük.

A találmány szerint az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat úgy állíthatjuk elő, hogy egy A’H általános képletű vegyületet vagy annak valamilyen sóját egy S’ ÍCí^^-Z¹ általános képletű vegyülettel - ahol Z¹ kilépő csoportot, például halogénatomot, így klór- vagy brómatomot, vagy valamilyen szerves szulfonil-oxi-csoportot, például metánszulfonll-oxl- vagy tozil-oxi-csoportot jelent - alkilezünk, és kívánt esetben egy (Ο általános képletű vegyületet savval reagáltatva a megfelelő sóvá alakítunk, vagy egy (1) általános képletű vegyület valamilyen sóját a sav elvonásával a szabad (I) általános képletű vegyületté alakítjuk.

Az eljárást a szekunder aminok tercier aminokká alakításának ismert módszereivel végezhetjük. Előnyösen úgy járunk el, hogy egy A² H általános képletű Imidet egy Hal-(CH₂) -Hal általános képletű vegyülettel - amelyben Hai halogénatomot, például klórvágy brómatomot jelent, N-alkllezzük, s az így kapott A -(CH₂) -Hal általános képletű vegyületet használjuk fel allalezőszerként egy A* H általános képletű vegyület végtermékké átalakítására.

A fentiekben leírt eljárás egy kiinduló anyaga maleinsavból vagy majeimidből (malelnsavimldből) állítható elő a Diels-Alder addíciós reakció útján. így például — a C) reakcióvázlat értelmében - a (XXV) képletű maleimidet alkalmas poliénnel, például a (XXVI) képletű 1,3,5-ciklooktatriénnel reagáltatva egy (XXVII) általános képletű A²H vegyülethez jutunk, amely - a D) reakcióvázlat szerint - egy rövid szénláncú dihalogén-alkánnal N-alkilezve egy (XXVIII) általános képletű alkilezőszert eredményez, s ez utóbbi alkalmazható az A¹ H általános képletű ciklusos amin (XXIX) általános képletű végtermékké alakításához.

Olyan vegyületeket, amelyekben R¹ és R² együttesen norboméngyűrűt alkotnak, hasonló módon állíthatunk elő úgy, hogy prekurzorként 5-norborén-2.3-dikarbonsav-imldet alkalmazunk, amelyet a megfelelő rövid szénláncú dihalogén-alkánnal reagáltatunk.

Azok a találmány szerinti vegyületek, amelyekben R’ és R² együttesen egy (II) vagy (1V) általános képierű csoportot jelent, a fentiekben körvonalazott Diels-Alder addició útján hasonlóan állíthatók elő, úgy hogy a megfelelő tagszámú és telítetlen kötést tartalmazó poliént - például 1,3,5-cikIoheptatriént vagy 1,3-ciklooktadiént - alkalmazzuk.

Ha egy (I) általános képletű vegyületet szabad bázis formájában állítunk elő, akkor ez a bázis savval reagáltatva sóvá alakítható. Ha egy (1) általános képletű vegyületet valamilyen savaddíciós sójának az alakjában állítunk elő, akkor ebből az utóbbiból előállítható a szabad bázis úgy, hogy a savat például valamilyen bázissal elvonjuk, azaz közömbösítjük.

A fenti eljárásokban alkalmazott kiinduló anyagok kereskedelmi forgalomban vannak, vagy az Irodalomban leírt módszerekkel előállíthatok.

A találmány azoknak a gyógyszerkészítményeknek az előállítására is vonatkozik, amelyek egy (I) általános képletű vegyületet vagy annak gyógyászati szempontból elfogadható valamilyen sóját gyógyászati szempontból elfogadható vivőanyaggal keverve tartalmazzák. Ezeket a készítményeket úgy állíthatjuk elő, fogy a hatóanyagot a vivőanyaggal összekeverjük.

A találmány szerinti vegyületek farmakológiai profilja hasonló a buspironéhoz (amely kémiailag 8-Γ4•[4-(2-piramldinil>l-piperazinil]butil]-8-azaspiro[4,51 dekán-7,9-dion). A pre klinikai vizsgálatok során kimutatták, hogy a buspiron megfelelő modelleken pszichózis elleni hatást mutat, és klinikai vizsgálatban szelektív szorongásoldó (anxiolitikus) profillal rendelkezik, ennek alapján a szorongásos neurózisok kezelése során hatékonysága a dlazepam benzodlazepin-származék hatásával összehasonlítható, azonban nem vált ki benzodiazepin-származékokra jellemző mellékhatásokat. A benzodíazepinek klfníkallag hatásos szorongásgátló adagjai nem kívánt mellékhatásokat - így ataciát (mozgásszegénységet), Izomrelaxálást (izomelemyedést) és szedálást (tompultságot) Idéznek elő. Ezen kívül a legtöbb krónikusan alkalmazott, pszichózis elleni hatóanyag extraplramldálls mel· lékhatásokat — például pszeudo-parkinzonizmust és késleltetetten jelentkező mozgászavart (tradic diszkinéziátj-okoznak. Ideális értelemben a pszichózisok és a szorongás kezelésének nemkívánt mellékhatások nélkül kell megtörténnie. A találmány szerinti vegyületek - pszichózis elleni hatásuk preklinikai vizsgálata alapján - a buspironhoz hasonlóan mellékhatást nem, vagy csak minimális mértékben idéznek elő. A buspironhoz hasonló profiljuk alapján a találmány szerinti vegyületek klinikáikig értékes hatóanyagoknak tekinthetők a szorongásos neurózisok kezelésében.

Ha a találmány szerinti vegyületeket szorongásoldó vagy pszichózis elleni hatás céljából alkalmazzuk, akkor a hatóanyagok ilyen kezelés céljára alkalmazott adagja az alkalmazásra kerülő vegyülettől, a kezelendő kóros állapot természetétől és súlyosságától függ.

A terápiát kisebb dózisokkal (mg/kg/nap) kell elkezdenünk és utána növelni az adagot, ha ez a kívánt hatás eléréshez szükséges. A találmány szerinti vegyületeket kívánatos olyan koncentrációban adagolni, amely általában a megfelelő eredménnyel jár, de káros mellékhatásokat nem idéz elő.

Ha a találmány szerinti vegyületeket pszichózis elleni vagy szorongásoldó szerekként alkalmazzuk, akkor orális adagolásra alkalmas gyógyszerformává, például tablettákká, kapszulákká alakíthatjuk. A vegyületeket önmagukban vagy alkalmas vivőanyagokkal összekeverve adagolhatjuk. Alkalmas vivöanyag a magnézium-karbonát, magnézium-sztearát, talkum, cukor, laktóz, pektin, dextrin, keményítő, zselatin, tragakanta, metil-cellulóz, karboxi-metil-cellulóz. nátriumsó, az alacsony olvadáspontú viasz és a kakaóvaj. Alkalmazhatunk továbbá hígít ószereket, aroma tizálószereket, szolubilizáló-, kenő-, szuszpendáló-, kötőanyagokat, a tabletta szétesését elősegítő szereket is. A vegyületek vivőanyagokkal vagy azok nélkül kapszulázhatok. A fenti készítményekben a hatóanyagnak minden esetben olyan arányban kell jelen lennie, hogy orális adagolás esetén a kívánt hatást eredményezze.

A találmány szerinti vegyületek párén te rálisan is adagolhatok (befecskendezhetők), s ebben az esetben olyan steril oldatok alakjában alkalmazzuk azokat, amelyek más oldott anyagokat - például az oldat izotóniás jellegének megfelelő mennyiségű konyhasót vagy glükózt - is tartalmaznak.

A találmány szerinti vegyületek pszichózis elleni hatását, és azt a tényt, hogy az extrapirainidális mellékhatásoktól lényegében mentesek, standard farmako lógiai módszerekkel igazoltuk, és ezt az alábbi példákban részletesen leírjuk.

A találmány szerinti eljárást és a vegyületek farmakológiai vizsgálatát az alábbi példákban részletesen leírjuk.

1. példa.

2-[4-[4-(6-KIór-2-plrazInll)-l-piperazíniIJ-butíI]-3a,4,4a,5a,6,6a-hexanidro-4,6-eteno-cÍkloprop[f]izoindol-l,3(2H,3)-dion-dihidroklorid-szeszkvihidrát előállítása

6,8 g (0,035 mól) 3a,4,4a,5a,6,6a-hexahldro-4,6-eteno-cikloprop[f]izoindol-l,3(2H)-dion és 70 ml dimetll-formamla oldatához keverés közben 0,9 g nátrium-hldridet adagolunk, utána a szuszpenzíót 60 °Con 3 órán át keverjük, majd keverés közben 9g (0,04 mól) 1,4-dibróm-bután 50 ml dimetil-formamiddal készült oldatához öntjük.

A reakcióelegyet 24 órán ál szobahőmérsékleten keverjük, majd a dimetil-formamidot vákuumban lepároljuk, és a maradékot háromszor 200 ml diklór-mctánnal extraháljuk. A diklór-metános kivonatokat* egyesítjük, vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfátot megszárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A maradék viasz-szerű anyaggá szilárdul így 7,6 g (67%) hozammal kapunk 2-(4-bióm-biitil)-3a-4,4a-5a,6,6a-hexahidro-4,6-eteno-cikloprop[fjizoindol-3(2H)-diont.

A cím szerinti vegyület előállítása céljából e vegytiletbő; 2,5 g-ot (0,007 mól) 50 ml dimetil-formamidban ok'uuk, hozzáadunk 6 ml trietil-amint és 1,7 g (0,007 nud) 1 -(6-klór-2-piraziniI)-piperazin-hídroklorídot. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 48 órán át keverjük, majd a dimetll formamidot vákuumban lepároljuk, és a szilárd maradékot kétszer extraháljuk 100 ml diklór-metánnal.

A diklór-metános kivonatokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk, bepároljuk, és a cím szerinti vegyület szabad bázístormáját nagynyomású folyadékkr mia tográ fia val különítjük el Eluálószerként 30 tf% metanolt tartalmazó etil-acetátot használunk. A kívánt frakciókból az oldószert eltávolítjuk (a kívánt termék R| értéke 0,5), s így 0,ö5 g (31%) hozammal kapjuk a cím szerinti szabad bázist, amelyet úgy alakítunk dihidrokloriddá, hogy a szabad bázist etanolban olljuk, és hidrogén-kloriddal telített éteroldatot adunk hozzá A cím szerinti só 258 261 °C-on olvad. Elemzés:CjJljgflNjOí.ZHCl.l 1/2 H₃O

C% 11% N% számított: 50,96 6,09 12,92 talált: 50,90 6,09 13.09

2. példa

3a,4,4a,5a,6,6a-Hexahidro-2 [4-[4-(2-pirimidinil)-l -piperazinil j-butilJ-4,6 etana eikloprop|fjizoindol-1,3(2H)-dion-dihidroklorid előállítása A cím szerinti szabad bázist az I. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban 1 -(2-pirimidinil)-piperazin-hidrokloridot alkalmazunk 1 (6-klór-2-pirazínil)-piperazin-hidroklorld helyett, A kapott bázist dihidrokloriddá alakítjuk, olvadáspontja: 207- 208 °C. Elemzés: C_{3 3}11₃,N₅ O₃.2HC1.H₃ O

	C%	H%;	N%	Cl%
számított:	55,42	6,62	14,0	14,25
talált:	54,92	6,42	13,6	14,38

3. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexabidro-2-{4-(4-(2-pirimidiniI)-I

-piperazinil j-butí l]-4,7-etanol-1 H-clklobut[f]izoindol-1,3(2H)-dioii dihidroklorid-szeszkvihidrát előállítása.

A cím szerinti vegyület bá/i.síormáját az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban 3a,4,4a,5a,6,6a-hexahidro-4,6-etano-cikloprop[f jizoindol· 1 ,3(2H)-dion helyett 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-eteno- ’ H-ciklobutjf jizoindol-1,3-1 -(2-plrimidini])piperazint használunk, A kapott bázist dihidrokloriddá alakítjuk. A cím szerinti vegyület 252 -254 °C hőmérsékleten olvad.

Elemzés: C₃4H₃₉NsO₂.’HCI.l 1/2 H₃O

	C%	H%	N%
számított:	55,44	6,54	13,48
talált:	55,00	6,28	13,27

198.040

4. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Haxahidro-2-[4-[4-(6-kIór-2-pÍrazfnil)-I-piperazíníl J-butíl-4,7-eteno-l H-ciklobut[fjizoindol-1,3(2H)-dlon-dihidrokIorid-szekvihidrát előállítása

A cím szerinti szabad bázist az l. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-etano-lH-cikobut[f]izoíndoi-l ,3(2H)-diont alkalmazunk. Az így kapott bázist a cím szerinti dihidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja 300 °C (bomlik).

Elemzés: C₂₄H_JeCIN₅D₂.2HCl.l 1/2 H₂O

	C%	H%	N%
számított: talált:	52,03 51,85	6,0 5,74	12,64 12,59	15

8. példa

2-[4-(-(6-KIór-2-pirazinil)-l-piperazíníl ]-butil]-3a,·

4,5,6,7,8,9,9a-oktahidro-4,9-eteno-l H-ciklookta[cjpirrol-1,3(2H)-dlon-dihldrokloris-szeszkvihidrátelőállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban 3a,4,5,6,7,8,9,9a-oktahidro-4,9-eteno-l H-ciklook ta[e]pirrol-l ,3-(2H)-diont alkalmazunk kiinduló anyagként. A kapott bázist a cím szerinti dihidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 248—250 °C.

Elemzés: C_{2 4} H_{3 2} CIN, O₂,2HCl. 1 1.2 H₂ O	Cl%
	C%	' H%	N%
számított:	51,65	6,80	12,55	19,41
talált:	51,13	5,70	13,16	20,61

5. példa

2-[4-[4-(6-KIór-2-pirazínil)-l-piperazínil]-butIl]-3a,

4,4a ,6,6a ,7,7 a-he x ahidro -4,7 -e tan ο -1 H-ciklobut (fjlzoindil-1,3(2H)-dion-hidroklorid-hemihidrát előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példában leírt eljárással állítjuk ejő, azonban 3a,4,4a,5,5a,6,6a-hexahidro-4,6-eteno-cikloprop{f]izoindol-l ,3(2H)-dÍon helyett 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro“4,7-etano-lH-ciklobut[f]izoindoI-l,3(2H)-diont alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 273-275 °C.

Elemzés: C_J4H_3iClN₅O₂ .HC1.I/2 H₂O

9. példa

2-[4-[4-(6-Klór-3-plridazinil)-l -piperazinll j-bu til/ra,4,4a,5a,6,6a-hexahidro-4,6-eteno-ciklopropff]j izoindol-l ,3(2H)-dion-hidroklorid előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban l-(6-klór-3-plrídazlniljpiperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk. Olvadáspontja: 271-273 °C.

	C%	H%	N%
számított:	57,25	6,56	13,91
talált:	56,91	6,41	J3.80

Elemzés: C₂₃H_2gClNjO₂· HCI	N%
	C%	H%
számított:	57,74	6,06	14,64
talált:	57,61	6,01	14,30

6. példa

2-[4-[4-(2-Pirimidinil)-l-piperazinll ]-butil]-3a,4,4a,6a ,7,7 a-hexahidro-4,7-etano-1 H-ciklobut [fjizoindol-1,3(2H)-djon-díhidrokIorid-szeszkclhidrát előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő, azoban kiinduló anyagként 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahldro-4,7-etano-lH-ciklobut[fJízoindol-1,3(2H)-dion és 1 -(2-pirimidiníl)-plperazin-dlhidroklorídot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti dihldroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 237-240 °C.

Elemzés: C₂4H_3JN₅O₂.2HC1.1 1.2 H₂O.

3Q 10. példa

2-{4-(4-(3-Klór-2-plrazinil)-l-pfperazínil]-butity-3a4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-eteno-ciklobut[fjizoindol-l ,3(2H)-dion-<lhidroklorid-hldrát előállítása A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban 3a,4,4a,6,6a,7,7a-hexahidro-4,735 -eteno-ciklobut[f]izoindol-l,3(2H)-diont és l-(3-kIór-2-pirazinll)-piperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti dihidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 208-210 °C.<

Elemzés: C₂₄H₃₀ClN₅O₂.2HCl.H₂O

	C%	H%	N%
számított:	56,47	6,47	13,72
talált:	55,94	6,19	13,43

	C%	H%	N%
számított:	55,06	7,26	13,38
talált:	55,15	6,87	13,34

7. példa

2-[4-[4-(2-Piprimidinil)-l-plperazínil]-butilj-3a,4,4a,6a,6,6a-hexahidro-4,6-eteno-cikloprop[f]izolndol-1,3(2H)-díon-dihidroklorid-dihidrát előállítása A cím szerinti szabad bázist az 1. példában leírt eljárással állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,4a,5a,6,6a-hexahldro-4,6-etano-cikloprop[f]lzolndol-l,3(2H,3aH)-dion és l-(2-pfrimídínil)-plperazin-dihidrokloridot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti dihidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáse :190-192 °ζ.

és:C₂₃H,jNjO₂.2HC1.2 H₂O

11. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexahidro-2-[4-[4-(6-klór-3-pirida45 ziníl)-1 -piperazinilj-butil-4,7-eteno-cikiobut[f]lzolndol-1,3(2H)-dion-hidroklorid-hidrát előállítása A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint ájiítjuk elő, azonban 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-eteno-ciklobut[f]izoindol-l,3(2H)-dion és l-(6-klór-3-piridazinil)-piperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 282—28j°C.'

Elemzés: C_{2 4} H_{2 3} CINj Ο_α ,2HCI.H₂ 0

	C%	H%	N%
számított:	56,72	6,10	13,78
talált:	57,09	5,90	13,61

	C%	H%	N%
számított:	53,24	7,13	13,50
talált:	53,41	6,70	13,43

12. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexahidro-2-[4-[4-(3-klór-2-pirazinil)-l-piperaziniI]-butil]-4,7-etano-ciklobut[tjizolndoí-1,3(2H)-dion-hidroklorid-dihidrát előállítása λλ A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint ál^ou Útjuk elő, azonban 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-ete-41

198.040 no-dklobut/f/izolndol-l ,3(2H)-diont és I-(3-kIór-2-pirazinil)-piperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 150-152°C.

Elemzés: C₂₄	H_2íC1N₅O₂.2HC1.H₂O
	C% H%	N%
számított:	54,71 6,77	13,30
talált:	54,80 6,35	13,55

13. példa

3a,4,7,7a-Tetrabidro-2-[4-[4-(6-kIór-2-pÍraziiiil)-l-piperazinil]-butil]-4,7-metano-lzoíndoI-l,3(2H)-dlonhidroklorid-liidrát előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azoban 3a,4,4a,5,5a,6,6a-hexahidro-4,6-eteno-cikloprop[f]izoíndol-l ,3(2ll)-dion helyett 5-norbornén-2,3-dikarbonsavtniidet alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti liidroklorid-sóvá alakítjuk, olva-

dáspontja: 235-	-237 °C.
Elemzés: C₂, K₂ * CINc O₂. HCl ,H₂ 0
	C% H%	N%
számított:	53,61 6,17	14,89
talált:	53,04 6,07	15,47
14. példa

2-[4-[4-(6-Klór-2-piraziniI)-l -piperazinilj-butil]-3a,

4,5,6,7,8,9,9a -oktabidro-4,9-e tano-1 H-eik look ta[cjpirrol-1,3(2H)-dion-hidroklorld-hemihidrát előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,5,6,7,8,9,9a-oktahidro-4,9-etano-lH-ciklookta[cjpirrol-l-l,3(2H)-diont alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 227-280 °C.

Elemzés: C₂₄F₃₄ CIN, O₂ ,HC1.1/2H₂O

	C%	11%	N%
számított:	57,01	6,93	13,86
talált:	56,96.	6,30	13,68

15. példa

2{4-[4-(6-Klór-2-piraziniI)-l-piperazinil]-butil]-3a,4,4a,6a,7,7a-hexahldro-4,7-fiteno-ciklobut[f]4zoindol-l ,3(2H)-dlon-hidroklorid előállítása A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,4a,6a7,7a-hexahidro-4,7-etano-cikobut[f]izoindolt-l ,3(2H) -diont alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 268-271 °C Elemzés: C_{2 4} H_{3 0} CIN, O₂ .HCl

	C%	H%	N%	d%
számított:	58,53	6,30	14,22	14,43
talált:	59,03	6,36	14,12	13,86

16. példa

2-[4-[-(2-Pirimidinll)-l-piperazinilj-butil j-3a,4,4a,6a,7,7a-hexahidro-4,7-etano-ciklobut[f|izoindol-1,3(2H)-dion dihidroklorid-hidrát előállítása A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kllndulóanyagként 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahldro-4,7-etano-dklobut[f jlzoindol-1 ,3(2H)-diont és l-(2-plrimidinil)-pIperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti dlhldroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 250-252 ’C.

Elemzés :C_{2 4} H_SI N, O₂.2HC1.H, 0

	e%	H%	N%
számított:	56,25	6,83	13,67
ttIáit:	56,10	6,66	13,67

17. példa

2-[4-[4*(6 -KIór-3-piridazlniI)-1 -piperazinilj-butilj-3a,4,7,7a-tetrahidro-4,7-metano4zoíndol-l ,3(2H)-dion-bidroklorid-díhldrát előállítása

A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,7,7a-tetrahidro-4,7-i ietano-1 H-izoindol-l ,3(211 j-diont és 1 -(6-klór-3-plriJazinilj-piperazín-bidroklorldot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 285 °C.

Elemzés: C₂,1 f₃«N, C10₂ HCI.2 H₂0

C% 11% N%

51,64 6,39 14,34

51,28 5,74 14,18 számított talált:

18. példa

2-[4-[4-í3Klór-?piraziniI)-l-piperaziniI]-butilj-3a,4,7,7a-tetrabidro-4,7-metano-izoíndol-l,3-(2H0-dion-bidroklorid-2,5H₂O előállítása A cím szerinti szabad bázist az I. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,7,7a-tetndiidro-4,7-inetano-l H-izoindol-l ,3(2H)-diont és 143-klór-2-piraz.Ínil)-piperazínt alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja : 185 187 °C.

Elemzés: C₂, If₂,N,O₂Cl IICl.2,5 H₂O

	Oí·	H%	N%
számított:	50,60	6,40	14,07
talált:	49,78	5,73	13,97

19. példa

2-[4-[-(3-Klór-2-plrazinil)-l -piperazinÍljbutil/-3a,4,4a,5a,6,6a-bexabidro-4,6-eteno-cikIopropffjizoindol-1,3(2H)-dion-hidrokIorid előállítása A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban t-(3-klór-2-pirazinil)-piperazint alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 110 112 °C.

Flemzés: C₂₃H₂₈N,O₂C1.HC1 H₂O

	H%	N%
számított:	55,64	6,29	14,11
talált:	55,56	6,21	14,16

20. példa

2-(4-[4-(3-KIór-2-pirazlníl)-l -piperazinilj-butil ]-3a,4,5,6,7,8,9,9a-oktahidro-4,9-eteno-ciklookta[c]pirrol-1,3(2H)-dion-hldroklorid-hidrát előállítása A cím szerinti bázist az I. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,5,6,7,8,9,9a-oktahídro-4,9-eteno-ciklookta[c]pirrol-l,3(2H)-diont és 1-(3-kIór-2-pirazinil)-plperazlnt alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 208-211 °C,

Flemzés: C₂₄	H₃₂C1N_SO₂.HC1.H₂O C% H%	N%
számított:	56,25 6,83	13,67
talált:	55,83 6,23	13,43

21. példa

4,5,6,7,8,8a-He xahidro-2-[4-[4-(2-pirimidInil)-l-plperazinil]-butíl]-4,8-eteno-ciklohepta[cj-pirrol -1,3(2H,3aH)-dlon-dihldrokIorid-hemihidrát elő-51

198.040 állítása

Λ cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 4,5,6,7,8,8a-hexahidro-4,8-eteno-ciklohepta[c]pirroI-l ,3(2H,3aH) -dlont és 1-(2-pirlmídiniI)-plperazlnt alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 250—252 °C.

Elemzés: C₂₃H₃₁N_sO₂.2HcI.l/2 H₂O

C% H% N% ci% rid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 266- 268 °C.

Elemzés: C₂₃H₃₀C1NjO₂HC1	N%	Cl%
	C%	H%
számított:	57,50	6,45	14,58	14,79
talált:	57,33	6,75	14,08	14,40

számított:

talált:

56,21 6,92

56,69 6,79

14,25 14,20

14,10 14,17

22. példa

2-[4-[4-(6-Klór-2-plrazinil)-l-piperazinil]-butiI]-4,5,6,7,8,8a-hexaliidro-4,8-eteno-ciklohepta[c]-plnol-l ,3(2H,3aH)-dion-hidroklorld-hidrát előállítása

A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 4,5,6,7,8,8a-hexahidro-4,8-eteno-ciklohepta[c]pirrol-l ,3(2H,3aH)-diont alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 254—256 °C. Elemzés: C₂₃H₃oC1N₅0₂.HG.H₂0 ' C% H% N% számított: 55,53 6,63 14,08 talált: 55,69 6,77 14,88

26. példa i 0 2-[4-í-(3-Klór-2-pirazlnil)-l -piperazinil]-butil]-3a,^υ 4,4a,5a,6,6a-hexahldro-4,6-etano-cikloprop[t jlzoindol-l ,3(2H)-dion hidroklorid előállítása A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, kiindulóanyagként azonban 3a,4,4a,5a,6,6a-hexahidro-4,6-etano-cikloprop[f]lzoindol-l ,3(2H)-dÍon és 115 -(3-Úór-2-pirazinil)piperazlnt alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 245-246 °C.

Elemzés: C₂₃	h₃₀cin₅o₂.hci
C% H%	N%	a%
számított:	57,50. 6,45	14,58	14,79
20 talált:	57,38 6,12	14,21	15,50

27. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexahidro-2-|4-[4-(2-pirazinil)-l-piperazlnil J-butilj-4 7-eteno-l H-ciWobut[FJizolndol-1,3(2H)-dion-dihidroklorid-hemIhldrát előállí23. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexahidro-2-[4-[4-(2-pirazlnil)-l-piperazínil]butil]-4,7-eteno-cíklobut[f]-ízoíndol-l,3(2H)-dion-fumarát (a bázis és a sav aránya a sóban 1:1) előállítása

A cím szerinti szabad bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként 3a,4,4a,6a7,7a-hexahldro-4,7-eteno-ciklobut[f]izoindol-l ,3(2H)-diont és l-(2-pirazinil)-piperazin-hidrokloridot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti fumarát-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 169-170 °C.

Elemzés: C₂₄ H_{2 9} Ng O₂ ,C₄ H₄ O₄ számított:

talált:

C%

62,80

63,00

H%

6,16

6,35

N%

13,08

13,00

24. példa

3a,4,4a,5,5a,6,6a-Hexahidro-2-[4-[4-(2-pirazinil)-l-piperazinil]-butil]-4,6-eteano-cikloprop[f]-izoindol-1,3(2H)-dion-dihÍdroklorid-hidrát előállítása A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, azonban kiinduló anyagként l-(2-pirazinil)-piperazln-hidrokloridot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 200-202 °C.

Elemzés; C₂₃H₂₉NjO₂.2HC1.H₂O.

	C%	H%	N%
számított:	55,42	6,67	14,05
talált:	55,38	6,67	13,86

Cl%

24,23

14,30

25. példa

2-[4-[4-(6-Klór-2-plrazinil)-l-píperazlnil]-butilJ-3a4,4a ,5a ,6,6a-hexahídro-4,6-eteano-cíkloprop [íjlzoindol-1,3(2H)-dlon-hidroklorid előállítása A cím szerinti bázist az 1, példa szerint állítjuk elő, kiindulóanyagként azonban 3a,4,4a,5a,6,6a-hexahidro-4,6-eteano-cÍkloprop[f]izoindol-l ,3(2H)-diont alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklatása

A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, kiinduló anyagként azonban 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahldro 4,7-eteno-l H-ciklobut[f]izoindol-l ,3(2H0-diont és l-(2-plrazinil)-ptperazlnt alkalmazunk.A kapott bázist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 208-210 °C.

Elemzés: C_{2 4} H,, N_s O₂.2HCI. 1 /2 H₂ O ’ C% H% N% számított: talált:

57,25 6,75 13,91

57,12 6,88 13,68

28. példa

3a,4,4a,6a,7,7a-Hexahldro-2-[4-[4-(5-trlfluor-metll-2-píridil)-1 -piperazinil]-butil]-4,7-eteno-l H-ciklobutjf Jizoindol-l,3(2H)-dion-dihidroklorid-hidrát előállítása

A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, kiinduló anyagként azonban 3a,4,4a,6a,7,7a-hexahldro-4,7-eteno-lH-ciklobut[f]ízoíndol-l,3(2H)-dJont és 1 -(5-trifluor-metil-2-piridil)piperazin-hidroldoridot alkalmazunk. A kapott bázist a cím szerinti hidroklorjd-sóvá alakítjuk, olvadáspontja: 233-235 °C.

E lemzés: C₂₁H_{2 9} F₃ N₄ O₂.2HC1.H₃ O

	c%	H%	N%
számított:	54,03	5,71	9,69
talált:	54,17	5,58	9,86

r_n 29. példa

4,5,6,7,8,8a-Hexahldro-2-[4-(4-(2-pirimidlnll>l-piperazlnlI]butil]-4,8-etano-cíklohepta[c]-pirTol1,3(2H,3aH)-dlon-dlhldroklorid előállítása A cím szerinti bázist az 1. példa szerint állítjuk elő, kiinduló anyagként azonban 4,5 6,7,8,8a-hexahidro55 -4,8-etano-ciklohepta[c]pirrol-l ,3(2H,3aH)-diont és 1 · (2-pirimidinil)piperazint alkalmazunk, A kapott bá-

:ist a cím szerinti hidroklorid-sóvá alakítjuk, olvadás-
pontja: 209—211 Elemzés: C_a3H₃₃	C N_s0_a.2HQ
	C% H%	N%
számított:	57,02 7,23	14,46
talált:	57,74 7,23	14,50

30. példa

A találmány szerinti vegyületeket elsősorban az apomorfinnal kiváltott sztereotipiára (sztereotip viselkedésre) kifejtett gátló (antagonizáló) hatásuk szempontjából vizsgáltuk. A vizsgálat során a vegyületek in vivő dopamín-receptor-gátló hatását mérjük, ami lehetőséget nyújt annak felmérésére, hogy a vizsgált vegyületek feltehetően kiváltanak-e extrapiramidális mellékhatásokat.

A vizsgálatot a következőképpen végeztük.

A kísérletekhez 20 -25 g testtömegű, hím Charles River törzsű CF-1 egereket alkalmaztunk. A kísérlet megkezdése előtt egy héttel ellenőriztük, hogy az egerek pozitív sztereotfpiás választ adnak-e 10 mgfkg apomorfin szubkután adagolása után. A vizsgálati vegyületeket 0,25% Tween 80-at tartalmazó vízben szuszpendáltuk vagy szolubilizáltuk, és hím egereknek több dózisszinten adagoltuk (dózisszintenként 6 állatot alkalmaztunk).

Ezzel egyidőben kontrollcsoportot is vizsgáltunk, amelynek egyenlő térfogatú oldószert adagoltunk. Az intraperitoneális (i.p.) adagolás után 30 perccel, vagy az orális (p.o.) adagolás után 60 perccel mind a hatóanyagokkal kezelt, mind a kontrollállatoknak szubkután úton 10 mgfkg apomorfint adagoltunk. A befecskendezés után 5 perccel minden állat esetében feljegyeztük, hogy megfigyelhető volt-e az apomorfinnal kiváltott ágaskodó-fejbiccentés-nyaldosás tünetcsoport. A megfigyeléseket 30 perces kísérleti időtartam során minden 5 percben megismételtük.

Meghatároztuk azon 5 perces pozitív negatív intervallumok számát, amelyek során az apomorfinnal kiváltott sztereotip viselkedés megfigyelhető volt, vagy nem jelentkezett. Egyszerű lineáris regressziós analízis és inverz előrejelzés segítségével megállapítottuk az ED₅₀ -értékeket (95%-os megbízhatósági határokkal) az apomorfinnal kiváltott sztereotípia gátlására.

Standard (összehasonlító) ED50 (ás 95%-os megbízvegyületek hatósági határok) mg/kg,

IPHaloperidol 1,37 (0,88 - 2,34)

Klórpromazin 8,48 (4,69 - 16,38)

Klozapln 30,06 (19,42 — 48,21)

A találmány szerinti vegyületek e vizsgálat során hatástalannak bizonyultak: ez arra utal,hogy extrapiramidális mellékhatásaik - így a pszeudo-parkinzonizmus és a tardiv diszkinézia (késleltetett mozgási zavarok) — valószínűsége csekély.

31. példa

A továbbiakban vizsgáltuk a találmány szerinti vegyületek Hmbikus D-2 dopamin-receptor-kötődésre Sfejtett gátló hatását. Ez az in vitro vizsgálat megmutatja a vegyületeknek a dopamin-receptorokhoz való kötődési képességét. Várható, hogy azok a vegyületek, amelyek kötődési képessége gyenge, feltehetően nem idéznek elő extrapiramidális mellékhatásokat.

A vizsgálatot a következőképpen végeztük.

A patkányokat lefejeztük, és agyvelejüket gyorsan eltávolítottuk. A Hmbikus agyszövetet (nucleus accumbens, a septum területe és a szaglógumó) kivágtuk, és Jégben 9-szeres térfogatú purferoldattal (50 mM Tris-HCl, 120 mM NaCl, 5 mM KC1, 1 mM

CaCl₂, 1 mM MgCl₂, 0,1% L-aszkorbínsav, 10 μΜ pargllin hidroklorid, pH 7,1) 5-ös állású Polytron homogenizáló berendezésben háromszor, egyenként 15 másodperces időtartammal homogenizáltuk. A homogenizátumot 4-szeres pufferoldattal hígítottuk, majd 20 percig 30000 x g sebességgel centrifugáltuk, s utána a felülúszót elvetettük. A pelletet (centrifugakalácsot) ismét szuszpendáltuk azonos mennyiségű pufferoldatban, a fentiek szerint újra centrifugáltuk, és a felülúszót ismét elvetettük. Az így kapott pelletet ismét azonos térfogatú pufferoldatban (összetételét lásd a homogenizálásnál) szuszpendáltuk, és Lowry módszerével mértük e készítmény fehérjetartalmát. A homogenizátuinot ezután a használat időpontjáig -70 °C hőmérsékleten tároltuk.

μ! homogenizátuinot (mintánként 0,2 -0,3 mg fehérje) inkubáltunk 0,3 mN ³H-spiroperidollal (beszerezhető a New England Nuclear cégtől) és a vizsgálati hatóanyag különböző koncentrációival a fenti pufferoldat 1 ml végső térfogatában. Az inkubálást 37 °C hőmérsékletű vízfürdőben 10 percig végeztük. Az inkubálás befejezése után minden egyes próbacsőbe 3 ml hideg 50 mN-os Tris-HC!-ot (pH 7,7) adtunk, és a csövek tartalmát vákuumban, Whatman GF/B üvegrostos szűrőn gyorsan átszűrtük. Ezután a szűröket gyorsan mostuk háromszor 3 ml azonos pufferoldattal, majd szcintillációs csövekbe öntöttük és Í5 percig 10 ml Hydrofluor (beszerezhető a National Diagnostlcs cégtől) szcintillációs koktéllal ráztuk, majd Packard 460CD műszerben szcintillációs számlálást végeztünk.

A specifikus kötődést az összes kötődés és az 1 μΜ (+Tbutaklarnol jelenlétében végbemenő kötődés különbségeként definiáltuk. A különböző koncentrációkban alkalmazott vizsgálati hatóanyag jelenlétében végbemenő kötődést a hatóanyag nélkül végbemenő specifikus kötődés százalékában fejeztük ki. Az így kapott eredményeket a kötődés százalékos értékének a vizsgálati hatóanyag koncentrációja logaritmusának a függvényében ábrázoltuk. így a lineáris regressziós analízissel egy egyenest kaptunk 95%os megbízhatósági határokkal, amelyből az ICj₀ értéket inverz (megfordított) előjelzéssel kaptuk. A vizsgálati hatóanyag gátlási állandóját Kj értékét) az alábbi képlettel számítottuk ki:

IC,o *i=------H-spiroperidol] ♦-ahol Kp 3 0,3 nM a spiroperidol kötődése esetén

Standard (összehasonlít) K- (és a 95%-os megbízvegyületek hatósági határok)

Haloperidol 4,0 ( 3,0- 5,6)nM

Klozapín 34,0 ( 23,0- 54,0) nM

Flufenazin 4,5 ( 3,6- 5,6) nM

Szülplrid 376,0 (174,0-5000,0) nM

Néhány találmány szerinti vegyülettel kapott eredményt valamint az ismert buspiron vizsgálatának eredményét az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat

A vegyületet leíró példa sorszáma	Kötődés a limblkus D-2 receptoron Kj nM
Buspiron	119
1	690
3	345
7	140
8	345
14	1%-os gátlás 1 μΜ-nál
15	440
16	413
17	85
18	19%-os gátlás 1 μΜ-nál
19	48%-os gátlás 1 μΜ-nál
20	54
21	78%-os gátiás 1 μΜ-nál
22	53%-os gátlás I μΜ-nál
23	43%-os gátlás 1 μΜ-nál
24	13%-os gátlás 1 μΜ-nál
25	38%-os gátlás 1 μΜ-nál
26	49%-os gátlás 1 μΜ-nál
27	75%-os gátlás 1 μΜ-nál
28	41%-os gátlás 1 μΜ-nál

Az eredmények szerint a találmány szerinti vegyületek igen csekély hatást fejtenek ki, s ez arra utal, hogy extrapiramidális mellékhatásaik valószínűsége csekély.

32. példa

A találmány szerinti vegyületek pszichózis elleni (antipszichotikus) hatását a kondicionált elhárítási (conditioned avoidance) vizsgálattal értékeltük ki. E vizsgálat eredményei kitűnő korrelációban vannak a klinikai antipszichotikus hatással.

E vizsgálatot a következőképpen végezük.

Körülbelül 400—450 g testtömegű hím Charles Rlver törzsű (CD) patkányokat alkalmaztunk, előzetes trenírozás után, A patkányokat válaszjelző emeltyűvel és hangjelző berendezéssel ellátott, plexlüvegből készült kísérleti kamrákban helyeztük el természetes fényben. Drótból készült rácsos padlózatot al-. kalmaztunk az elektromos áramütés céljára. Minden egyes próbát úgy végeztünk, hogy 15 másodpercen át figyelmeztető hangjelzést adtunk (ez a kondicionáló stimulus), majd a hangjelzést 15 másodpercen át tartó elektromos áramütéssel (ez a nem-kondlcionált stimulus) együttesen folytattuk. A patkányok a próbát bármely időpontban megszakíthatták a válaszjelző emeltyű lenyomásával. Elhárítási válasznak tekintettük a kezdő 15 másodperces figyelmeztető hangjelzés során adott választ, viszont az áramütés során adott választ menekülési válaszként értékeltük. A próbákat különböző időrend szerint 2 perces Időközökkel végeztük: minden egyes kísérleti periódus 60 próbából állt. Az állatokat hetente 2-3 alkalommal ellenőrző periódusoknak vetettük alá, minden esetben hatóanyaggal történő vizsgálat előtt, és az ellenőrzés és a vizsgálat között legalább egy nap telt el. A vegyületeket az előkezelés megfelelő időpontjaiban több dózisszinten, dózlsszlntenként legalább 5-6 patkánynak

i.p. vagy p.o. úton adagoltuk.

A következő kísérleti paramétereket tápláltuk számítógépbe :

Íl) az intervallumokban adott válaszoknak a számát, 2) az elhárítási válaszok számát,

3) a menekülési válaszok számát, és

4) azoknak a próbáknak a számát, amelyek során nem kaptunk választ.

Ezeket az adatokat használtuk fel arra, hogy kiszámítsuk az előzőleg meghatározott kontrollértékektől való különbségek százalékos értékét, s ezt a vizuális szemléltetés céljából grafikusan ábrázoltuk.

A válaszok számát egy adott dózisszinten az összes állategyedek esetében összegeztük. Minden egyes dózisszint esetében meghatároztuk azoknak a próbáknak a számát, amelyek során a patkányok nem adtak elhárítási választ (ez az elhárítás-gátlás, rövidítése: AB - avoidance block). Ezt a számot a próbák összes számának százalékában fejeztük ki. A kontrolállatok teljesítményét önkényesen 100%-os elhárításnak tekintettük, és a legkisebb négyzetek módszerével kapott dózis-hatás regressziós egyenesből állapítottuk meg azt a dózist, amely az elhárítási választ 50%-ban gátolta (ez az ABjo-érték). A feltételezhetően antipszichotikus hatású vegyületek gátolják (elnyomják) az elhárítási választ, és fokozzák a menekülési választ. Standard vegyületek esetében a következő eredmé nyékét kaptuk:

Sztandard (összehasonlító)AB₅₀ mg/kg, I.p. vegyületek

Splperon 0,13

Haloperidol 0,18

Klórpromazln 2,50

Tioridazln 8,61

Klozapln 10,82

E vizsgálat során a találmány szerinti vegyületek a

2. táblázatban összefoglalt eredményeket adták:

2. táblázat

A vegyületet leíró	Az alábbi mg/kg mennyi-
példa sorszáma	ségben hatásos
1. 2	40,00 (p.o.)^xl 40,00 (i.p. adagolással)
3.	13,40 (p.o.)’
6.	40,00 (p.o.)
10.	40,00 (p.o.)
14.	39,70 (p.o.)’
ló.	40.00 (p.o.)
17.	47,40 (p.o.)¹
18.	40/X) (p.o.)
19.	40,00 (p.o.)'
2i,	40,00 (p.o.) 68(40 (p.o.)¹
23.
24.	40/)0 (p.i.)
25.	49,58 (p.o.)¹
26.	40,00 (p.o.)
27.	40/X) (p.o.)
28.	40/00 (p.o.)
29.	40/00 (p.o.)

x (p.o.) = orálisan adagolt hatóanyag 1 = ABj o érték

Az eredmények mutatják, hogy a fenti vizsgálati módszer alkalmazása során a találmány szerinti vegyületek orális adagolással jelentős hatást fejtettek ki.

33. példa

A találmány szerinti vegyületek feltételezett antipszichotikus hatásának a megállapítására egy másik kondicionált elhárítás vizsgálatot is alkalmaztunk: ez a polcra-ugrási válasz (shelf-jump response).

Ezt a vizsgálatot a következőképpen végeztük.

Körülbelül 400 450 g testtömegű hím Charles Kiver (CD) patkányokat alkalmaztunk előzetes trenlrozás után. A patkányokat két részre osztott, plexiüvegből készült kísérleti kamrákba helyeztük; az alapkamra mérete: 10,5 ’ x 6,75” alapterület 7/8” magassággal, és e felett vagy egy másik kamra vagy egy polc (mérete: 5 7/8 x 6 7/8 x 5,75”). Egy motorral elmozdítható fal szabályozza, hogy a patkány a kísérlet bármely időpontjában elérheti-e a polcot. A kísérleti kamrát hangjelzéssel szereltük fel, és természetes fényt alkalmaztunk. Az alapkamra padlózatát acélrácsból készítettük az elektromos áramütés közvetítésére. Minden egyes próbát ügy végeztünk, hogy 15 másodpercen át figyelmeztető hangjelzést adtunk (ez a kondicionáló stimulus), majd a hangjelzést 15 másodpercen át tartó elektromos áramütéssel (ez a nem-kondieionált stimulus) együttesen folytattuk. Elhárítási válasznak (az állat a felső kamra kiemelkedő polcára ugrik) tekintettük a kezdő 15 másodperces figyelmeztető hangjelzés során adott választ, viszont az áramütés során adott választ menekülési válaszként értékeltük. A próbákat időrend szerint I perces időközökkel végeztük, minden egyes kísérleti periódus 36 próbából állt. Az állatokat hetente kétszer ellenőrző periódusoknak vetettük alá, minden esetben hatóanyaggal történő vizsgálat előtt, és az ellenőr, is és a kísérlet között legalább egy nap telt el. A vegyületeket az előkezelés megfelelő időpontjaiban több dózisszinten, dózisszintenként legalább 5 patkánynak i.p. vagy p.o. úton adagoltuk.

Á következő kísérleti paramétereket tápláltuk számítógépbe:

fi) az elhárítási válaszok számát, (2) a menekülési választok számát, és (3) azoknak a próbáknak a számát, amelyek során nem kaptunk választ.

Ezeket az adatokat használtuk fel arra, hogy az előzőleg meghatározott kontrollértékektől való különbségek százalékos értékét kiszámítsuk, s ezt a vizuális szemléltetés céljából grafikusan ábrázoltuk.

A válaszok számát egy adott dózisszinten az összes állategyedek esetében összegeztük. Minden egyes dózisszint esetében meghatároztuk azoknak a próbáknak a számát, amelyek során a patkányok nem adtak elhárítási választ (ez az elhárítás-gátlás, rövidítése AB — avoldance bock). Ezt a számot a próbák összes számának százalékában fejeztük ki. A kontrollállatok teljesítményét önkényesen 100%-os elhárításnak tekintettük, és a legkisebb négyzetek módszerével kapott dózis-hatás regressziós egyenesből állapítottuk meg azt a dózist, amely az elhárítási választ 50%-ban gátolta (ez az ABj o-érték). A feltételezhetően antlpszichotlkus hatású vegyületek gátolják (elnyomják) az elhárítási választ, és fokozzák a menekülési választ. Standard Vegyületek esetében a következő eredményeket kaptuk:

Standard (összehasonlítá- AB_J0 mg/kg, i.p. si) vegyületek

Haloperidol 0,19 klórpromazln 3,69

Kiozapln 6,94

Bispiron 9,94

A találmány szerinti vegyületek ugyanilyen módszerrel végzett vizsgálata a 3. táblázatban feltüntetett eredményekhez vezetett.

3. táblázat

A vegyületet leíró példa sorszáma	Az alábbi mg/kg mennyiségben hatásos
I	40 fi.p.)^x
2	40 (i.p.)
3	40 (i.p.)
4	40 (i.p.)
5 6	40 (i.p.) 40 (i.p.)
7	40 (i.p.)
8	40 (i.p.)
9 I0	40 (i.p.) 40 (i.p.)
ll	40 (i.p.)
I2	40 (i.p.)
13	40 (i.p.)
14	40 (i p.)
15	40 (I.p.)
16	40 (i.p.)
17	40 (i.p.)
18	40 (I.p.)
19	40 (i.p.)
20	40 (I.p.)
21	40 (i.p.)
22 23	40 (i.p.) 40 (i.p.)
24	40 (i.p.)
25	40 (i.p.)
26	40 (i.p.)
27	40 (i.p.)
28	40(i.p.)
29	40 (i.p.)
20	40 (i.p.)

> (i.p.) = intraperitoneálisan adagolt hatóanyag

Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek e vizsgálatban I.p. adagolással hatásosak.

34. példa

Az 5-HT-1A szerotonin-receptorhoz való kötődése ex vivő kísérletben mért gátlását alkalmaztuk annak eldöntésére, hogy a vizsgálati vegyületek képesek-e áthatolni a vér-agy-gáton, és befolyásolják-e a kérdéses receptort, ami a busplron-sze rű szorongásoldó hatás jele.

E vizsgálatot a következőképpen végeztük.

Több patkánycsoportnak (csoportonként 4-6 állatnak) fecskendeztük be a vizsgálati vegyületet vagy a megfelelő vivőanyagot, majd 30 perc elteltével -91 ha erre vonatkozóan külön megjegyzést nem teszünk a patkányokat lefejeztük és agyvelejüket eltávolítottuk. A különböző agyterületeket szétvágtuk, gyorsan lefagyasztottuk, és felhasználásuk időpontjáig -70 °C hőmérsékleten tároltuk.

A hippokampális szövetet levágtuk, és jégben 40szeres térfogatú pufferoldattal (50 mM Tris-HCl, pH 7,7) (A puffer) 5-ös állású Polytron homogenizáló berendezésben háromszor, egyenként I5 másodperces időtartammal homogenizáltuk. A homogenízátumot ezután 20000 percenkénti fordulatszámmai (RC5-B, 50000 x g) centrifugáltuk, és a felülúszót elvetettük. A pelletet ismét szuszpendáltuk 40 térfogat fenti pufferoldattal, és az endogén szerotonin eltávolítása céljából 37 °C-on I0 percig inkubáltuk. Ezután a homogenátumot a fentiek szerint centrifugáltuk, a felülúszót elvetettük, és a pelletet ismét szuszpendáltuk 100 térfogat pufferoldatban (50 mM Tris-HCl, pH 7,7, amely 0,l% aszkorbátot, 10 μΜ pargilin és 4 mM kalcíum-kloridot tartalmaz) (B puffer) és ultrahanggal kezeltük. Egy alikvot részt Kivettünk a fehérje Lowry-módszereivel való meghatározására, és a maradékot felhasználásának az időpontjáig -70 °C-on tároltuk.

A homogenizátumot (50 μ, mintánként 0,4 0,6 mg fehérje) 100 μΙ (1,5-1,8 nM) ¹ H-8-hidroxi-2(di-n-propíl-amíno)tetralínnal 2 ml pufferoldatos végtérfogatban 37 °C-on 10 percig Inkubáltuk. Az inkubálás befejezte után 3 ml hideg A pufferoldatot adtunk minden egyes próbacsőbe és tartalmát Wahtman GF/B üvegszűrőn szűrtük. Ezután a szűrőket gyorsan mostuk kétszer 3 ml azonos pufferoldattal, majd szdntillácíós koktéllal ráztuk, majd Packard 460 CD műszerben szcintillációs számlálást végeztünk.

Minden egyes kezelés esetére kiszámítottuk a specifikus kötődést, amelyet az összes kötődés és a fölöslegben (1 μΜ) jelenlévő, nemjelzett szerotonin jelenlétében végbemenő kötődés különbségeként definiáltunk. A csupán vivőanyaggal kezelt patkányokon kapott specifikus kötődés értékét összehasonlítottuk a vizsgálati vegyület egy vagy több dózisával kezelt állatokon kapott értékkel, és ezt a kontrollérték százalékában fejeztük ki. Az így kapott eredményeket a kötődés százalékos értékének a vizsgálati hatóanyag koncentrációja logaritmusának a függvényében ábrázoltuk. így a lineáris regressziós analízissel egy egyenest kaptunk 95%-os megbízhatósági határokkal, amelyből inverz (megfordított) előjelzéssel kaptuk az 1C_SO értéket. A vizsgálati hatóanyag gátlási állandóját (Kj értékét) az alábbi képlettel számítottuk ki:

IC,o [³ H-8-0H-DPAT) 1 *ahol Kp = 1,8 nM a 8-OH-DPAT (8-hidroxi-2-(di-n-propil-amino)-tetralin) kötődés esetén.

A vizsgálati anyag több dózisszintjének az alkalmazása lehetővé tette az ID_J0-érték kiszámítását: ez az az adag, amely ex vivő mérés során a specifikus kötődést 50%-ban gátolja.

A fenti feltételek mellett a buspiron (30 mg/kg idagban) a hippokampális membránokról a specifikusan kötött “H-8-OH-DPAT 46%-át leszorította.

A vizsgálat során a találmány szerinti vegyületek az alábbi eredményeket adták:

4. táblázat

A vegyületet leíró	Gátlási állandó
példa sorszáma	Kj nM
1.	162,0
3.	17,0
7.	13,9
8.	122,0
14.	74.0%-os gátlás ΙμΜ-nál
17.	1,1
22.	12,0
23.	107:0
24.	46,0%-os gátlás ΙμΜ-nál
25.	68.0%-os gátlás ΙμΜ-nál
28.	41,0

Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek mérsékelttől rendkívül erős mértékig terjedő affinitással rendelkeznek az 5-HT-lA receptoron való kötődéshez, ez arra utal, hogy szorongásoldó hatásuk valószínűsége igen nagy.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek — ahol

R jelentése -CHR¹ -CHR² - általános képletű cső port, ahol

R' és R² együttes jelentése (II) vagy (IV) általános képletű csoport,

R³ jelentése adott esetben egy halogénatommal vagy trifluor-metil-csoporttal helyettesített 2-piridil-, 2-pirimidinil-, 2-pirazinil- vagy 3-plridazinil-csoport, azzal a megkötéssel, hogy R’ jelentése adott esetben helyettesített 2-piridil- vagy 2-pirimidinil-csoporttól eltérő, ha R¹ és R² együttes jelentése olyan (II) általános képletű csoport, amelyben X metiléncsoportot vagy -CHjCHj-csoportot jelent,

Y jelentése -(CH₂)₀- általános képletű csoport,

X jelentése 1—4 szénatomos alkiléncsoport, o értéke 1 vagy 2, p értéke 0, — egyszeres vagy kétszeres kötés, m értéke 2, 3 vagy 4, és n értéke 1, 2 vagy 3 és gyógyászati szempontból elfogadható savaddiciós sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy - rövidség céljából az (V) általános képletű csoportot az alábbiakban A* szimbólummal és a (VI) áltlaános képletű csoportot A² szimbólummal jelölve, ahol a képletben R³, n és R jelentése a tárgyi körben megadott — egy A¹ H általános képletű vegyületet vagy annak valamilyen sóját egy A²-(CH₂) -Z¹ általános képletű vegyülettel - ahol Z¹ kilépő csoportot, például halogénatomot, igy klór- vagy brómatomot, vagy valamilyen szerves szulfonil-oxj-csoportot, például metánszulfonil-oxl- vagy tozil-oxl-csoportot jelent - alkilezünk, és kívánt esetben

-101

198.040 egy kapott (I) általános képletű vegyületet savval reagáltatva a megfelelő sóvá alakítjuk, vagy egy kapott (1) általános képletű vegyület valamilyen sóját a sav elvonásával a szabad (I) általános képletű vegyületté alakítjuk. (Elsőbbsége: 1986.07. 30.)
2. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek ahol

R jelentése -CHR’-CHR²- általános képletű csoport, ahol

R¹ és R² együttes jelentése (II) vagy (IV) általános képletű csoport,

R³ jelentése adott esetben egy halogénatommal helyettesített 2-plridil-, 2-pirimldinil-, 2-plrazlnll- vagy
3-piridazinll-csoport, azzal a megkötéssel, hogy R³ jelentése adott esetben helyettesített 2-pirldil- vagy 2-pirimidinil-csoporttól eltérő, ha R¹ és R² együttes jelentése olyan (II) általános képletű csoport, amelyben X inetiléncsoportot vagy -CH₂CH₂-csoportot jelent,

Y jelentése -(CH₂)o- általános képletű csoport,

X jelentése 1—4 szénatomos alkiléncsoport, o értéke 1 vagy 2, p értéke 0, — egyszeres vagy hétszeres kötés, m értéke 2,3 vagy 4, és n értéke 1,2 vagy 3 és gyógyászati szempontból elfogadható savaddidós sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy — rövidség céljából az (V) általános képletű csoportot az alábbiakban A¹ szimbólummal és a (VI) általános képletű csoportot A² szimbólummal jelölve, ahol a képletekben R³, n és R jelentése a tárgyi körben megadott — egy A¹ H általános képletű vagy annak valamilyen sóját egy A²-CH₂)_m-Z‘ általános képletű vegyülettel

5 ahol Z' kilépő csoportot, például halogénatomot, így klór- vagy brómatomot, vagy valamilyen szerves szulfonil-oxi-csoportot, például metánszulfonil-oxlvagy tozil-oxi-csoportot jelent alkilezünk, és kívánt esetben •in egy kapott (I) általános képletű vegyületet savval reagáltatva a megfelelő sóvá alakítjuk, vagy egy kapott (1) általános képletű vegyület valamilyen sóját a sav elvonásával a szabad (I) általános képletű vegyületté alakítjuk. (Elsőbbsége: 1985. 10.16.)

3. Eljárás pszichózis elleni (antipszichotikus) és

15 szorongásoló (anxiolitikus) hatású gyógyszerkészítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy valamilyen, az 1. Igénypont szerint előállított (1) általános képíetű vegyületet vagy annak gyógyászati szempontból elfogadható sóját ahol az (I) általános képletben R, R³, m és n jelentése az 1. igénypontban

20 megadott a gyógyszergyártásban szokásos hordozóéi vivőanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítinénynyé alakítjuk. (Elsőbbsége: 1986. 07. 30.)
4. Eljárás pszichózis elleni (antipszichotikus) és szorongásoldó (anxiolitikus) hatású gyógyszerkészitnények előállítására, azzal Jellemezve, hogy

25 valamilyen, a 2. Igénypont szerint előállított (1) általános képletű vegyületet vagy annak gyógyászati szempontból elfogadható sóját - ahol az (I) általános képletben R, R³, m és n jelentése a 2. igénypontban megadott a gyógyszergyártsában szokásos hordozó«λ és vivőanyagokkal összekeverve gyógyszerkészítménynyé alakítjuk.(Elsőbbsége: 1985. 10. 16.)